Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola meghirdetett alternatív és fakultatív kurzusai a 2014/2015. tanév őszi szemeszterében II. ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) Az alternatív tárgyakat a külön jelzettek kivételével az állam- és jogtudományi program hallgatói vehetik fel, a fakultatív tárgyakat a külön jelzettek kivételével az állam- és jogtudományi program és a kriminológia program hallgatói vehetik fel. I. szemeszter Létszám Agrárjogi alternatív szeminárium 1. Vass János: A termőföldtulajdon és a használati jogok; használati korlátok Alkotmányjogi alternatív szeminárium 1. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 1. (101) Dezső Antal - Galgóczi Zoltán - Gellér Balázs Zamecsnik Péter: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei H:16-18; B/7 III. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 3. Vass János: A termőföldtulajdon és a használati jogok; használati korlátok Alkotmányjogi alternatív szeminárium 3. Dezső Márta - Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (301) Dezső Antal - Galgóczi Zoltán - Gellér Balázs Zamecsnik Péter: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei H:16-18; B/7 Büntetőjogi alternatív szeminárium 3 (302) Busch Béla- Filó Mihály: Egészségügy és büntetőjogi felelősség Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (303) Busch Béla: A büntetőjog határterületei +Sze 18-20; Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 101. Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) H:14-16 ;VII. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 102. Finszter Géza: Titkos információszerzés titkos adatgyűjtés Cs: 16-18; A/13. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 103. Lőrincz József: A fiatalkorúak büntetés- Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (304) Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban H: 12-14; B/10 Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (305) Filó Mihály: A terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban H: 14-16; IX. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 301. Erdei Árpád: A büntetőeljárás megoldandó kérdései (kodifikációs megfontolások) H:14-16 ;VII. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 302. Finszter Géza: Titkos információszerzés titkos adatgyűjtés Cs 16-18; A/13. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 303. Lőrincz József: A fiatalkorúak büntetés- 1
végrehajtása +Cs: 14-18; B/II. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 104. Lőrincz József: Büntetőpolitika és büntetés-végrehajtás - Cs: 14-18; B/18. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 105. Hack Péter: Transitional Justice H: 16-18; III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 106. Erdei Árpád: Bizonyítás a büntetőeljárásban Sz: 14-16; A/9. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 102. Fleck Zoltán: A jogállam jogszociológiája Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 103. Zsidai Ágnes - Szilágyi Péter: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 104. Szilágyi Péter: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (101) Lőrinczi Gyula: Pénzügy I. Sz 14-16; KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (102) Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan Cs:14-16; KGT gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1 (101) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1 (102) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 1. (103) Hoffman István: Összehasonlító 15 (pol. is) végrehajtása +Cs: 14-18; B/II. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 304. Lőrincz József: Büntetőpolitika és büntetésvégrehajtás - Cs: 14-18; B/18. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 305. Hack Péter: Transitional Justice H: 16-18; III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 306. Erdei Árpád: Bizonyítás a büntetőeljárásban Sz: 14-16; A/9. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 301. Karácsony András: Bevezetés a Politikai teológiába 3. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 302. Fleck Zoltán: Bírói hatalom és jogállam jogszociológiája Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 303. Zsidai Ágnes - Szilágyi Péter: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 304. Szilágyi Péter: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében 2+2 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (301) Lőrinczi Gyula: Pénzügy I. Sz 14-16; KGT gyakorló 5 Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (302) Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan Cs:14-16; KGT gyakorló Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (301) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (302) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 3. (303) Hoffman István: Összehasonlító 2
önkormányzati jog Közigazgatási jog alternatív szeminárium 1. (104) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (105) Bándi Gyula: Környezetjog Kriminológia alternatív szeminárium 1. (101) Lévay Miklós: Fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása +Sze:17-19; VII. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 1. (102) Lévay Miklós: Büntető-igazságszolgáltatás és alkotmányosság Sze: 15-17; VII. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 1. (103) Bárd Petra: EU human rights and criminal justice K:14-16; B/18. Kriminológia alternatív szeminárium 1. (104) Bárd Petra: A magyar kriminálpolitika aktuális problémái +K:16-18; B/I. tanterem Kriminológia alternatív szeminárium 1. (105) Gönczöl Katalin: Kriminálpolitika K: 9-12; B/7. Kriminológia alternatív szeminárium 1. (106) Virág György: Kriminálpszichológia Sze: 16-19; B/8. Kriminológia DCGC szeminárium(kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Miklos Lévay: Transitional Societies, Politics and Crime Control Kriminológia DCGC szeminárium (kizárólag a DCGC program hallgatóinak) Peter Hack: Transitional Societies and Criminal Justice Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (101) Révész Tamás Mihály: A médiajog történeti, elméleti és gyakorlati kérdései Magyar állam- és Jogtörténeti alternatív szeminárium 1. (102) Horváth Attila: Az egyetemi oktatás módszertana Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 1. (101) Horváth István: Nemzetközi munkajogi követelmények és a magyar szabályozás önkormányzati jog Közigazgatási jog alternatív szeminárium 3. (304) Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (305) Bándi Gyula: Környezetjog 5 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (301) Lévay Miklós: Fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása +Sze:17-19; VII. tanterem 5 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (302) Lévay Miklós: Büntető-igazságszolgáltatás és alkotmányosság Sze: 15-17; VII. tanterem 3 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (303) Bárd Petra: EU human rights and criminal justice K:14-16; B/18. 3 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (304) Bárd Petra: A magyar kriminálpolitika aktuális problémái +K:16-18; B/I. tanterem 6 Kriminológia alternatív szeminárium 3. (305) Gönczöl Katalin: Kriminálpolitika K: 9-12; B/7. 5 Kriminológia alternatív szeminárium 1. (306) Virág György: Kriminálpszichológia Sze: 16-19; B/8. 3 Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 3 (301) Horváth István: Nemzetközi munkajogi követelmények és a magyar szabályozás
K: 16-18 K: 16-18 Munka- és szociális jogi alternatív Munka- és szociális jogi alternatív szeminárium. 1. (102) szeminárium. 3. (302) Czuglerné Ivány Judit: A munkajogi Czuglerné Ivány Judit: A munkajogi (egyéni és kollektív) igények érvényesítése (egyéni és kollektív) igények érvényesítése a a nemzetközi és európai eljárásokban nemzetközi és európai eljárásokban Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. (101) Nagy Boldizsár: Nemzetközi, európai és magyar menekültügy Sze:15-17; I. tanterem Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. (102) Jeney Petra: Fundamental rights protection under the European Convention on Human Rights - an overview +H:14-18; Nyelvi labor Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 1. (103) Sonnevend Pál: Fundamental Human Rights in the European Union P 8-10; B/I. tanterem Nemzetközi magánjogi és európai kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 1. Király Miklós: A kötelmi jog és a nemzetközi magánjog harmonizálásának problémái Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 1. Jan de Goede : International and Comparative Tax Law Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (101) Varga István Szécsényi-Nagy Kristóf Tóth Ádám: Közjegyzői nemperes eljárások K:18-20; V. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (102) Varga István Paksi Gábor: Közbeszerzési eljárások bírósági jogorvoslati rendszere P: 8-10; A/14. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (103) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal I. Sze: 15-17; PhD szoba Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (104) Varga István: The Benefits of Mediation- Theory, Tips and Techniques to resolve disputes in litigation (blokkszeminárium szeptember 22-október 3., minden 4 Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (301) Nagy Boldizsár: Nemzetközi, európai és magyar menekültügy Sze:15-17; I. tanterem Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (302) Jeney Petra: Fundamental rights protection under the European Convention on Human Rights - an overview +H:14-18; Nyelvi labor Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 3. (303) Sonnevend Pál: Fundamental Human Rights in the European Union P 8-10; B/I. tanterem Nemzetközi magánjogi és európai kereskedelmi jogi alternatív szeminárium 3. Somssich Réka: Az Európai Bíróság legújabb joggyakorlatának elemzése, különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 3. Jan de Goede: International and Comparative Tax Law 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (301) Varga István Szécsényi-Nagy Kristóf Tóth Ádám: Közjegyzői nemperes eljárások K:18-20; V. tanterem 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (302) Varga István Paksi Gábor: Közbeszerzési eljárások bírósági jogorvoslati rendszere P: 8-10; A/14. 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (303) Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal I. Sze: 15-17; PhD szoba 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (304) Varga István: The Benefits of Mediation- Theory, Tips and Techniques to resolve disputes in litigation (blokkszeminárium szeptember 22-október 3., minden
munkanap 10.00-12.00); IV. tanterem BETEGSÉG MIATT TÖRÖLVE Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (105) Varga István: Jurisdiction in Civil and Commercial Litigation 5 napos blokkszeminárium; időpont meghirdetése szeptemberben; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (106) Varga István: Doktoranduszok szemináriuma (csak a Polgári Eljárásjogi Tanszék doktoranduszai számára) Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 1. (107) Varga István Horváth Jenő: Polgári perrend-tartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: kedd:16-18; B/17. gyakorló Polgári jogi alternatív szeminárium 1. Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog munkanap 10.00-12.00); IV. tanterem BETEGSÉG MIATT TÖRÖLVE 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (305) Varga István: Jurisdiction in Civil and Commercial Litigation 5 napos blokkszeminárium; időpont meghirdetése szeptemberben; IV. tanterem Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (306) Varga István: Doktoranduszok szemináriuma (csak a Polgári Eljárásjogi Tanszék doktoranduszai számára) 3 Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 3. (307) Varga István Horváth Jenő: Polgári perrend-tartás az ügyvédi hivatás gyakorlatában I. Időpont, hely: kedd:16-18; B/17. gyakorló Polgári jogi alternatív szeminárium 3. Harmathy Attila: Változások a polgári jog alapintézményeiben 5
III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK Dezső Márta prof. emerita Bodnár Eszter PhD, adjunktus: Magyar alkotmányosság az európai integrációban Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: csüt. 8-10; V. tanterem Bodnár Eszter PhD, adjunktus: Citizens' Rights in the European Union and in the Europen Convention of Human Rights Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: hétfő 14-16; VI. tanterem Kukorelli István egyetemi tanár Pozsár-Szentmiklósy Zoltán tanársegéd: Összehasonlító alkotmányjog Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: csüt.14-16; B/19. Kukorelli István egyetemi tanár Tóth Gábor Attila egyetemi docens: Human Rights Protection General Overview and Critical Approaches Létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: csüt.16-18; B/19. Borbíró Andrea PhD, adjunktus: Kriminológia elmélettörténet: forrásfeldolgozó szeminárium Létszám: 7 fő PhD hallgató; előfeltétel: angol szövegértés Időpont, hely: hétfő 16-18; VI. tanterem Horváth István habil. egyetemi docens Hungler Sára: Humanitarian Action in the European Union Létszám: 5 fő PhD hallgató; előfeltétel: angol nyelvtudás Időpont, hely: hétfő 8-10; B/7. gyakorló Szabados Tamás PhD, adjunktus: The Mobility of Companies in Europe: Arguments and Counterarguments Létszám: 3 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda: 16-18; B/19. gyakorló Simon István egyetemi docens: Crisisand European fiscal policies Létszám: 3 fő Meghívás alapján a Pénzügyi jogi tanszék első és másodéves doktoranduszai vehetik fel. (A kollégium a Heidelberg Ferrara ELTE csereszeminárium előkészítésére szolgál.) Időpont, hely: külön egyeztetés szerint Ferge Gábor mb. oktató : Bevezetés a héber jogi gondolkodásba létszám: 5 fő PhD hallgató Időpont, hely: szerda: 14-16; B/19 Bánóczi Rozália mb. oktató : Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe I. Létszámkeret: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda:14-16; B/15. Bánóczi Rozália mb. oktató: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe II. létszámkeret: 5 PhD hallgató Időpont, hely: szerda: 16-18; B/15. 6
ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 1. Agrárjogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: A termőföldtulajdon és a használati jogok; használati korlátok A kurzusért felelős oktató: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens Előadók: dr. Kurucz Mihály egyetemi docens dr. Réti Mária habil. egyetemi docens dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A tulajdonjog általános szabályaihoz képest különös szabályok vonatkoznak a termőföldek tulajdonára, a tulajdonjog megszerzésére. Rövidesen lejár az EU által biztosított, a külföldiekre vonatkozó termőföldtulajdon szerzési moratórium. Alapvető változások várhatóak a termőföldtulajdon szerzés magyarországi szabályozásában, amelynek összhangban kell lennie az uniós normákkal, továbbá szerencsés lenne, ha gátat szabna a spekulatív földfelvásárlásoknak, és elősegítené a vidék lakosságmegtartó erejének erősödését. A földtulajdon és a földhasználat döntően elválik egymástól a magyarországi gyakorlatban. A termőföldek kb. 80 %-át valamely földhasználati jogcímen hasznosítják. A földhasználat biztonsága a termelés és a termőföld védelem szempontjából igen jelentős, a szabályok cizellált megismerése a cél. A földhasználó személyétől függetlenül léteznek használati korlátozások. Ez igaz általában a termőföldekre, de különösen igaz a különös termőföldekre, a természetvédelmi területekre, erdőkre, vízi ingatlanokra. Ezen szabályok és a földhasználatok nyilvántartásának elemzésére kerül sor. A kurzust felvehetik az Agrárjogi Tanszék I. és II. évfolyamos doktoranduszai. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 7
Alkotmányjogi alternatív szeminárium 1. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 3. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: dr. Dezső Márta professzor emerita dr. Kukorelli István tanszékvezető egyetemi tanár Sári János professor emeritus A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: pénteki napokon 16.00 17.30-ig a Tanszéken 8
Büntetőjogi alternatív szeminárium 1. (101) Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: A büntetőjog és a büntetőeljárásjog határterületei A kurzusért felelős oktató: dr. Gellér Balázs tanszékvezető egyetemi tanár A kurzus gyakorló jogászok bevonásával a büntető és büntető-eljárásjog egyes kérdéseit vizsgálja meg elméleti és egyben gyakorlati szempontból jogeseteken keresztül, eredeti peres iratok tanulmányozása útján. Előadók: dr. Gellér Balázs egyetemi tanár dr. Dezső Antal dr. Galgóczi Zoltán dr. Zamencsik Péter Tananyag: Gellér B.: Legality on Trial (Eötvös Kiadó, Bp., 2012) vagy Legalitás a vádpadon (Eötvös Bp., 2012) Gellér B.: A büntetőjog és büntető-eljárásjog egyes aktuális kérdései a gyakorlat szemszögéből (kézirat, 2012) Hetente 2 óra Idő: hétfő 16-18 Hely: B/7. gyakorló Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Egészségügy és büntetőjogi felelősség A kurzusért felelős oktató: dr. Busch Béla habil. egyetemi docens dr. Filó Mihály Phd. egyetemi adjunktus A kurzus 12 konzultációs órát foglal magában (nem feltétlenül hetente egyet, a pontos órabeosztást az oktató határozza meg az első órán a hallgatókkal egyeztetve). A kurzus célja, hogy az oktató vezetésével a hallgatók az adott témában kutassanak, olvassanak és az órákon az előző heti munkájukat a tananyaggal összevetve beszélik meg az oktatóval. Ez lehetőséget biztosít a PhD-sok bevonására a tanszéki kutatásokba, e mellett felkészíti őket a saját esetleg kapcsolódó kutatásuk folytatására. Tananyag: Sótonyi Péter (szerk.) Orvosi felelősség http://www.libri.hu/szerzok/sotonyi_peter.html>: (Semmelweis kiadó és Multimédia Stúdió <http://www.libri.hu/talalati_lista/?reszletes=1&kiado=157518&s_det=1>.) Filó Mihály: Az eutanázia büntetőjogi gondolkodásban (ELTE Eötvös Kiadó (2009) A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Hely, idő: külön megbeszélés szerint Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: A büntetőjog határterületei A kurzusért felelős oktató: dr. Busch Béla habil. egyetemi docens A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Hetente 2 óra Időpont: szerda 18-20 9
Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: dr. Filó Mihály PhD, egyetemi adjunktus A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Hetente 2 óra Időpont: hétfő 12-14 óra Hely: B/10. gyakorló Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Büntetőjogi alternatív szeminárium 3. (305) A kurzus címe: A terrorizmus a büntetőjogi gondolkodásban A kurzusért felelős oktató: dr. Filó Mihály PhD, egyetemi adjunktus A kurzust minden II. éves doktorandusz felveheti. Hetente 2 óra Időpont: Hétfő 16-18 óra Hely: IX. tanterem Értékelés: ötfokozatú kollokvium. 10
Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 101. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 301. A kurzus címe: A büntető eljárás megoldandó kérdései kodifikációs megfontolások A kurzusért felelős oktató: dr. Erdei Árpád professzor emeritus Hetente 2 óra Időpont: hétfő 14-16 Helye: VII. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 102. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 302. A kurzus címe: Titkos információszerzés titkos adatgyűjtés A kurzusért felelős oktató: dr. Hack Péter tanszékvezető habil. egyetemi docens Hetente 2 óra Időpont: csüt. 16-18 Helye: A/13. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 103. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 303. A kurzus címe: A fiatalkorúak büntetés-végrehajtása A kurzusért felelős oktató: dr. Lőrincz József c. egyetemi tanár Kéthetente 4 óra Időpont: + csütörtök 14-18 Helye: B/II. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 104. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 304. A kurzus címe: Büntetőpolitika és büntetésvégrehajtás A kurzusért felelős oktató: dr. Lőrincz József c. egyetemi tanár Kéthetente 4 óra Időpont: - csütörtök 14-18 Helye: B/18. gyakorló Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 105. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 305 A kurzus címe: Transitional Justice A kurzusért felelős oktató: dr. Hack Péter habil. tanszékvezető egyetemi docens Hetente 2 óra Időpont: hétfő 16-18 Helye: III. tanterem Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 106. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 306. A kurzus címe: Bizonyítás a büntetőeljárásban A kurzusért felelős oktató: dr. Erdei Árpád prof. emeritus Hetente 2 óra Időpont: szerda: 14-16 Helye: A/9. gyakorló 11
Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 301. A kurzus címe: Bevezetés a Politikai teológiába 3. A kurzusért felelős oktató: dr. Karácsony András egyetemi tanár Előadó: Karácsony András Helye: Egyetem tér 1-3. III. emelet 315 (Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) Időpont: csütörtök 16.00-18.00 Az első találkozás egyeztetése emailben A kurzust csak azok a hallgatók vehetik fel, akik a Politikai teológia 2. -t teljesítették 2014. tavaszi félévében. Témák: Vallás jog politika viszonya a középkori hagyományban Utópiák (eszkatológia és történelem) Vallási konfliktus politikai konfliktus Politikai hatalom és vallási hatalom Követelmény: a félév sikeres teljesítéséhez szükséges legalább 1 referátum tartása és egy 8-10 oldalas írásbeli házi dolgozat készítése. Irodalom De Bonald, Louis-Gabriel-Ambroise: A politikai és a vallási hatalom elmélete. (Fordította Saly Noémi.). in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. De Maistre, Joseph Marie: Gondolatok Franciaországról. (Fordította Kontler László.) in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. Leo Strauss: Az üldöztetés és az írás művészete. Budapest, Atlantisz Sorel: Gondolatok az erőszakról, Bp. Századvég, 1994, Szénási Éva: Konzervatív és/vagy forradalmár. Bp. Osiris, 2000 Palacky, Fr: A huszitizmus története. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984 Kulcsár Zsuzsanna: Inkvizíció és boszorkánypörök, Gondolat Kiadó, Budapest, 1968 Norman R. C. Cohn: Európa démonai. Corvina Kiadó, Budapest, 1998 Rotterdami Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Európa Kiadó, Budapest, 1987 Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1996 Jacob Taubes: Nyugati eszkatológia, Atlantisz Kiadó, Budapest, 2004 Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatológia. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994 Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 102. A kurzus címe: A jogállam szociológiája A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár Az alternatív előadás a jogállam elméleti dilemmáival, fejlődésével foglalkozik a legújabb irodalom alapján. Megközelítésében az összehasonlító jogtudomány és a szociológia szemléletét, módszereit használja. A kurzus célja, hogy megalapozza a hallgatók ismereteit a jogállam intézményi és társadalmi elvárásaival és azok érvényesülési esélyeivel kapcsolatban, megerősítse a hallgatók elkötelezettségét a jogállami értékek mellett, ugyanakkor erősítse analitikus és kritikai szemléletüket is. Az előadások bevezetést nyújtanak az érdeklődő hallgatók számára a téma szakirodalmának elmélyültebb tanulmányozásához. A téma szakirodalma elsősorban angol nyelvű 12
Magyar nyelvű ajánlott irodalom: Szigeti Péter, Takács Péter: A jogállamiság jogelmélete, Napvilág Kiadó, 1998 Időpontja, helye: külön megbeszélés szerint Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 302. A kurzus címe: Bírói hatalom és jogállam szociológiája A kurzusért felelős oktató: dr. Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár A bírói hatalom a jogállam rendszerében, a bíróságok funkcióinak növekedése, a számonkérhetőség és autonómia összeegyeztetésének problémái. A szeminárium kitér arra is, hogy milyen módon kapcsolódnak egymáshoz a jogállami követelmények és a gazdasági, társadalmi fejlődés. Ebből a szempontból a poszt-kommunista államok történeti fejlődése és ezen belül a jogállam alakulása, speciálisan az igazságszolgáltatás helyzete kerül a középpontba. A bírósági rendszerek tapasztalatai, összehasonlító intézménytörténet. Létszámkeret: 10 fő Hetente: 2 óra Időpontja, helye: külön megbeszélés szerint Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 103. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 303. A kurzus címe: Az igazságtétel és az ellenállási jog problémái a demokratikus jogállamban A kurzusért felelős oktató: dr. Zsidai Ágnes habil. egyetemi docens és dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár 1. A jogállam történeti alakulása /fejlődése: liberális, formális és demokratikus jogállam. A jogállam elemzési szintjei: eszme, alkotmányos rend, politikai és jogi gyakorlat. A jogállam elemei, az alkotmányos büntetőjog a demokratikus jogállamban. 2. A nem jogállami múlt kezelésének jogbölcseleti kérdései Magyarországon és Kelet-Közép- Európában. Áttekintés: Igazságtétel, rehabilitáció és átvilágítás; kárpótlás és reprivatizáció. Az idő irreverzibilitása és az in integrum restitutio igénye. 3. Igazságtétel és jogállamiság. Igazságszolgáltatás, politikai bíráskodás, igazságtétel. Igazságtétel és igazságossági koncepciók. Politikai és jogi felelősség a demokratikus jogállamban. 4. Az igazságtétel Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Elméleti kérdések, politikai viták, jogalkotás, Alkotmánybírósági döntések, bírósági gyakorlat. Az időmúlás szerepe. 5. A Radbruch formula, Hart kritikája, a vita szakirodalmi földolgozása. 6. Átvilágítás Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Politikai felelősség és a nem jogállami múlt. Az ún. információs kárpótlás. Elméleti kérdések, politikai viták, jogalkotás. Átvilágítás és államérdek, titkosszolgálati kontinuitás és diszkontinuitás. Pártpolitikai érdekek. A releváns kapcsolatok, az érintettek köre. Az adatok megbízhatósága. A lehetséges jogkövetkezmények. Alkotmánybírósági döntések, bírósági gyakorlat. 7. A hatályos joggal szembeni ellenállás sajátos esetei. Ellenállás a diktatúrával vagy autokratikus rendszerrel szemben. Ellenállás a demokratikus jogállam védelmében. A polgári engedetlenség. Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 13
Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 104. Jog- és társadalomelméleti alternatív szeminárium 304. A kurzus címe: A jogállam eszméjének változásai a XX. század államelméletében A kurzusért felelős oktató: dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint Tematika 1. A jogállamiság tágabb és szűkebb fogalma. A német Rechtsstaat eszme eredete és változása a XIX. században. 2. Georg Jellinek jogállam fölfogása. 3. A jogállam Kelsen elméletében. 4. A jogállam Carl Schmitt elméletében 5. A jogállam Hermann Heller államelméletében 6. További jogállam értelmezések a Weimari Köztársaság államelméletében. 7. A széles értelmben vett jogállam-eszme a 2. világháború után. 8. A jogállam-eszme és az alkotmánybíráskodás 9. A jogállamisággal szembeni kihívások az intenzív globalizálódás viszonyai között. 14
Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (101) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (301) Kurzus címe: Pénzügy I. A kurzusért felelős oktató: dr. Lőrinczi Gyula egyetemi docens A pénz kialakulásától a modern pénzig. A pénzhelyettesítők megjelenése. A modern pénz. Kereskedelmi bankok. Központi bank. A pénztömeg meghatározása. A pénzteremtés. Monetáris politika. Költségvetési politika. A megtakarítás és a beruházások kapcsolata. Befektetési döntések elemzése. Értékpapírok csoportosítása. Kötvények, részvények, egyéb értékpapírok. Értékpapírpiacok, tőzsde. A fizetési módok. Devizaárfolyamok és devizarendszerek. Devizaárfolyamok elmélete. Devizapolitika és devizarendszerek. Aranypénzrendszer. Aranystandard, aranydeviza rendszer. IMF. Világbank. Kötelező irodalom: Pénzügytan alapozó egyetemi tankönyv BCE Pénzügyi Tanszék Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2007. Ajánlott irodalom: Madár-Schepp-Szabó-Szebellédi: Pénzügyek alapjai Unio, 2002. Gellért Andor és szerzői kollektívája: Digitális pénzügyek KJK-KERSZÖV 2001. Pénzügyi piacok Saldo, 1998. létszámkeret: 2 fő jogász PhD + 2 fő politológus PhD hallgató hetente 2 óra időpontja: szerda 14.00-16.00 óra helye: KGT gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 1. (102) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Vállalkozásgazdaságtan A kurzusért felelős oktató: dr. Lőrinczi Gyula egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. létszám: 5 fő PhD hallgató hetente 2 óra időpontja: csüt. 14-16 helye: KGT gyakorló 15
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (101) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: dr. Müller György habil. címzetes egyetemi tanár, mb. oktató Témakörök: 1. A parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyainak kialakulása és fejlődése. 2. A kormány alkotmányos környezete, viszonya a többi hatalmi ághoz. 3. A kormányon belüli viszonyok elvi kérdései, a kormányszerkezet meghatározása. 4. A kormány szervezetalakítási joga, a kormány és a miniszterelnök szerepe a kormányszerkezet kialakításában. 5. A miniszterelnök alkotmányos helyzete a magyar berendezkedésben, kormányfői jogok. 6. A miniszterek helyzete, típusai, a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői. 7. A kormány testületi működésének elvi és gyakorlati kérdései. 8. A miniszterelnöki hatalom és a kormányzati koordináció szervezeti háttere. 9. Kormányzati döntés-előkészítési mechanizmus, intézmények és eljárások. 10. A kormányzati berendezkedés átalakítása 2006-ban és 2010-ben, az Alaptörvény utáni kormányzati viszonyok. 11. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, a modell visszaállítása 2010-ben. az egységes állami vezetői modell 2006-2010 között, lényege és értékelése, módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 12. A minisztériumi szint alatti főhatóságok. Tananyag: Müller György: Magyar kormányzati viszonyok. Dialóg Campus. Budapest, 2011 Alaptörvény 15-22. cikk (a Kormány) 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Sárközi Tamás: Magyarország kormányzása 1978 2012. A szoft diktatúra kormányzásától az újkapitalista konfliktusos demokrácia kormányzásán át a fülkeforradalom vezérdemokráciájának kormányzásáig. Park Könyvkiadó, Budapest, 2012 Számonkérés: vizsga vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A kurzust politológus PhD hallgatók is felvehetik. Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (102) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Globális pénzügyek európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens, mb. oktató Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás amely a mindeddig rekordernek tartott 1929-33-as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai többek között a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős 16
mértékben hozzájárult a példátlan méretű pénzügyi buborék képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság kirobbanásának legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Főbb tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A jó közigazgatás mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az európai közigazgatás megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr? (Az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság) Osiris- Zrínyi Könyvkiadó, Budapest, 2009 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Forgács Imre: Európa elrablása 2.0" (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok? Utópia vagy utolsó esély Gondolat Bp. 2013 Ajánlott irodalom: Gregorz W. Kolodko: Megatrendek Akadémiai Kiadó 2009 Scott Patterson: The Quants (How a New Breed of Math Whizzes Conquered Wall Street and Nearly Destroyed It) Crown Business, New York 2010 Számonkérés: A kötelező irodalomból, illetve a szemináriumokon elhangzottakból írásos beszámoló, vagy dolgozat valamely egyeztetett témakörből. A kurzus szabadon felvehető, minimális létszám: 4 fő A kurzust politológus PhD hallgatók is felvehetik Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (103) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: dr. Hoffman István habil. egyetemi docens A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is, szabadon felvehetők. 17
Tematika: I. Önkormányzatok szervezete, társulások, gazdálkodás 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására. 2-4. A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei - az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben, - a latin (francia) modellben, - német-osztrák önkormányzati rendszerekben, - államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. II. Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása 9-10. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) 18
Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A kurzust politológus PhD hallgatók is felvehetik. Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (104) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (304) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: dr. Hoffman István habil. egyetemi docens Közreműködő előadók: Könczei György, DSc., egyetemi tanár (ELTE BGGYK Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport), Jakab Nóra PhD A tantárgy célja: a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberekről; a jelen helyzet megértése és értelmezése, saját fölfogásuk kialakítása. A tantárgy tartalma: alapvető áttekintést nyújt a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmáról, előadások, ill. magyar és angol szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. Témakörök: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei) A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei) Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Oktatási forma: blended learning (kevert tanulási mód) előadás + szeminárium elektronikus felhangokkal, ahol a tanár az elolvasandó szakszövegeket döntő részben digitális formában biztosítja. Hallgatók önálló félévi munkaformái: egyéni, esetleg csoportos referátum, szakirodalomelemzés Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium; feltétele: aktív részvétel, önálló esszé megírása: esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával A kurzus szabadon felvehető, politológus PhD hallgatók is felvehetik Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 19
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 1. (105) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 3. (305) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, mb. oktató 1. A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák 2. A környezetjog elvei 3. A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog 4. Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás A kurzus szabadon felvehető. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 20
Kriminológia alternatív szeminárium 1. (101) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (301) A kurzus címe: Fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása A kurzusért felelős oktató: dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Előadó: dr. Lévay Miklós Kéthetente 2 óra Előadások programja Október 9.: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszerének kialakulása November 6.: November 20. December 4.: Ajánlott irodalom: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása az Amerikai Egyesült Államokban A Csemegi Kódex I. Büntető novellája (1908. évi XXXVI. tc.) és a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913. évi VII. tc. Az ENSZ és az Európa Tanács nemzetközi dokumentumai a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásáról A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása Magyarországon 1945-től napjainkig Bogár Péter Margitán Éva Vaskuti András: Kiskorúak a büntető igazságszolgáltatásban. Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005. Csemáné Váradi Erika Lévay Miklós: A fiatalkorúak büntetőjogának kodifikációs kérdéseiről történeti és jogösszehasonlító szempontból. Büntetőjogi Kodifikáció, 2002.1. 12-27. o. Lévay Miklós: A Pekingi Szabályok. Gyermek- és Ifjúságvédelem, 1990.2. 26-35. o. Lévay Mikló: A fiatalkorúak büntetőjoga. Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog-Általános Rész. Szerk.: Horváth Tibor. Budapest, CompLex, 2007. 497-517. Lévay Miklós: A gyermek érdekétől a megérdemelt büntetésig: a fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás alakulása az Amerikai Egyesült Államokban. OKRI Szemle. Szerk.: Virág Gy. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2009. 149-171. o. Lévay Miklós: Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a fiatalkorúakkal szembeni halálbüntetés és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányellenességéről. In: Jogtörténeti Parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapjára. Szerk.: Máthé Gábor, Révész T. Mihály és Gosztonyi Gergely. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. 247-258. Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog. KJK, Budapest, 1961. Vigh József: A fiatalkori bűnözés és a társadalom. KJK, Budapest, 1964. Számonkérés: A tantárgy írásbeli beszámolóval zárul. A beszámoló anyaga: az előadásokon elhangzottak. Időpont: páros (+) szerda 17.00-19.00 óra Hely: VII. tanterem Létszámkeret: 5 fő PhD hallgató 21
Kriminológia alternatív szeminárium 1. (102) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (302) A kurzus címe: Büntető igazságszolgáltatás és alkotmányosság A kurzusért felelős oktató: dr. Lévay Miklós tanszékvezető egyetemi tanár A tárgy oktatásának célja: az állami büntetőhatalom alkotmányos korlátaival összefüggő kérdések áttekintése, alapvetően az Alkotmánybíróság döntései alapján. Előadások programja: 2014. szeptember 17.: Alkotmányosság és kriminálpolitika kapcsolata; a kriminálpolitika összetevői. Az alkotmányos büntetőjog fogalma. /10/1992. (II.25) AB h., 11/1992. (III.5) AB h., és 42/1993. (VI.30.)/ 2014. október 1.: A büntetőhatalommal, büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések az Alkotmányban és az Alaptörvényben. 2014. október 8.: A büntetőjogi legalitás alkotmányos tartalmáról a 11/1992. (III.5.) AB h. alapján; a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos kérdései I. /(30/1992. (V.26.) AB h., 20/1999. (VI. 25. AB h., 481/B/1999. AB h./ 2014. október 15.: Látogatás az Alkotmánybíróságon. 2014. október 22.: A bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos kérdései II. /14/2000. (V.12.) AB h., 38/2012.(XI.14.)AB h., 4/2013. (II.21.) AB h., 16/2013. (VI.20.) AB h./ 2014. november 5.: A büntetőjogi szankciók alkotmányosságáról I. /23/1990. (X.31.) AB h./ 2014. november 12..: A büntetőjogi szankciók alkotmányosságáról II. (1214/B/1990. AB h., 11/ 1999. (V.7.) AB h., 684/B/2001. AB h., III/491/2013. AB h./) A fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód alkotmányosságáról /13/2001. (V.14.) AB h., 30/2013. (X.28.) AB h./. 2014. november 19.: A büntető eljárás alkotmányos követelményeiről /67/1995. (XII.7.) AB h., 6/1998. (III.) 11. AB h., 14/2004. (V.7.) AB h., 8/2013. (III. 1.) AB h., 33/2013. (XI.22.) AB h./ 2014. november 26.: A sértett büntető igényével és az áldozati politikával kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /40/193. (VI.30.) AB h., 357/B/2002. AB h./ A rehabilitációval kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok /144/2008. (XI.26.) AB h., 20/2013. (VII.19.) AB h.) 2014. december 3.: Bírói ítéletek alkotmányossága /24/2013. (X.4.) AB h., 13/2014. (IV. 18.) AB h./ 2014. december 10.: Beszámoló. A kurzus szóbeli beszámolóval zárul. A beszámoló helyettesíthető foglalkozáson tartott kiselőadással. Kiselőadást vállalni legkésőbb a 2. foglalkozáson (2014. október 1.) lehet. A beszámoló anyaga: - a foglalkozásokon elhangzottak, - a foglalkozásokon megbeszélt AB döntések. Ajánlott irodalom: Az Alkotmány kommentárja I-II. (szerkesztő: Jakab András). Budapest, Osiris. 2009. Balogh Zsolt: Alapjogi tesztek az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: Halmai Gábor (szerk.): A megtalált alkotmány? A magyar alapjogi bíráskodás első kilenc éve. INDOK, Budapest, 2000. 122-144. Lévay Miklós: Az alkotmányos büntetőjogtól az alkotmányos büntetőpolitikáig. In: 90 éves a szegedi jogászképzés (főszerkesztő: Hajdú József). Szeged 2013. 113-131. Palánkai Tiborné: Alkotmányos büntetőjog. Néhány gondolat az Alkotmánybíróság büntető igazságszolgáltatást érintő határozatairól. In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. 22
Szerk.: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. Budapest: Magyar Kriminológiai Társaság, 1998. 17-33. Szabó András: Büntetőpolitika és alkotmányosság. Belügyi Szemle,1995. 1:1-14. Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. In: Szabó András: Jogállami forradalom és a büntetőjog alkotmányos legitimitása. Aquinas Alapítvány, 2000. 11-28. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. Budapest, 2001. Létszámkeret: 20 hallgató Időpont: szerda 15-16.30-ig, Helye: Nagy Ernő auditórium (VII. tanterem) Kriminológia alternatív szeminárium 1. (103) Kriminológia alternatív szeminárium 3. (303) A kurzus címe: EU human rights and criminal justice A kurzusért felelős oktató: dr. Bárd Petra PhD, adjunktus BRIEF INTRODUCTION: The course is embedded in the general framework of the balance drawn between human rights and civil liberties on the one hand and public order, public security, crime prevention and prosecution on the other. From another viewpoint the course will demonstrate the shift away from national criminal sovereignty and the gradual move towards the intergovernmental method in the area of EU criminal justice. The first aim of the course is to give a good understanding of the European Union s fundamental rights protection mechanism including the case law elaborated throughout the past decades, and also including the most recent developments in the jurisprudence of the Court of Justice of the European Union (CJEU). Content and status of the Charter of Fundamental Rights will be discussed, the role of the Fundamental Rights Agency, the relationship between the Charter and the European Convention on Human Rights, as well as that of the highest European courts, the CJEU and the European Court of Human Rights will be explored. The course aims at making students understand the overall fundamental rights protection system of the Union, the tensions and interplay between the various organs responsible for the enforcement of human rights on the European continent, and to provide students with an intelligent approach to handle human rights cases involving a European element. The second aim of the course is to introduce students into European criminal justice. Course participants will be made familiar with the initial steps taken under the headings Justice and Home Affairs and later Police and Judicial Cooperation in Criminal Matters, i.e. under the former third pillar of the European Union. The Lisbon Treaty, i.e. Title IV of the Treaty on the Functioning of the European Union currently in force will be addressed in more detail and how criminal law is addressed in an area of freedom, security and justice by most of the Member States. Relevant parts of the Tampere, Hague and Stockholm multi-annual programs, and the Action Plan implementing the last will be singled out. Institutional actors in the area of criminal justice, and the strengthened role of the European Parliament will be presented before discussing the merits of police cooperation, judicial cooperation, external cooperation in criminal justice (with an emphasis on EU- US counter-terrorism co-operation), mutual recognition (including a discussion on the European Arrest Warrant), the principle of availability (including the Prüm Treaty and implementing legislation) and substantive criminal law. Leading cases of the Court of Justice of the European Union will highlight the main issues in the development of EU criminal justice. 23