Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője

Alapvető kérdések Merre tart Európa? Követjük-e az európai tendenciákat? egészségi állapotban tudományos és egészségpolitikai gondolkodásban: az egészség egészségügy gazdaság viszonyáról kormányzati egészség-stratégiában

A férfiak 40 éves korban várható élettartama: növekvő különbség Magyarország és az EU(15) között 40 38 36 34 32 Svédország EU (15) átlag Magyarország Csehország Lengyelország 30 28 26 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

A férfiak 40 éves korban várható élettartamának az EU (15) átlagtól való eltérése (évek) 0 1989 2002-1 -2-3 -4-5 Magyarország - EU (15) Csehország - EU (15) Lengyelország - EU (15) -6-7 -8

Az egészséges életévek várható száma a különbség több mint 10 év a magyar férfiak és az EU(15) között Forrás: Measuring progress towards a more sustainable Europe Sustainable development indicators for European Union (2005)

Kihívások az EU országai számára A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése. Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése Régi és új népbetegségek (pl. elhízás) elleni hatásosabb fellépés Az időskorúak növekvő egészségügyi és szociális szükségleteinek megfelelő kielégítése A közegészségügyi rendszerek országok közötti koordinációja

Kihívások az EU országai számára Az egészségügyi közkiadások növelésének és a gazdasági lehetőségeknek az összeegyeztetése A szűkös források és a technológiai fejlődés közötti konfliktus enyhítése Új stratégiák kialakítása a hatékonyság, minőség javítására

Európai Unió: szemléletváltozás Az egészség és egészségügyi ellátás kiemelkedő szerepet játszik a társadalmi kohézió erősítésében, a munkaerő termelékenységében és a foglalkoztatásban (Forrás: Az egészség hozzájárulása az Európai Unió gazdasági teljesítményéhez)

Európai Unió: szemléletváltozás (2) A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható

Európai Unió: Stratégiai célok Az egészség magas szintű védelmét kell biztosítani az összes közösségi politika és tevékenység kialakításában és megvalósításában az Amszterdami Szerződés (1997) 152. cikkelye

KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁL- TATÁSOK LAKÁS Az egyéni életmód társadalmi meghatározottsága ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK MUNKA- NÉLKÜLISÉG MUNKAHELYI KÖRNYEZET OKTATÁS MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER TERMELÉS ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOK Forrás: Health in All Policies, 2006

Új kutatási eredmények: az egészségügy hatása Az egészségügyi ellátás jelentős hatást gyakorolt a halálozási viszonyok javulására, különösen az elmúlt 30 évben.

Mennyit költsünk egészségügyre? David Byrne, European Commissioner for Health and Consumer Protection (2004) Az egészségügyi kiadásokat túl gyakran csak rövid távú költségnek tekintik, nem pedig hosszú távú beruházásnak. Még csak elkezdődött annak a felismerése, hogy az egészségügyi ráfordítások a gazdasági növekedés alapvető hajtóerejét jelentik. Magyarország: A Kormány célja az, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek. (Konvergencia program)

Az egészségügyi közkiadásokat tekintve Magyarország relatív helyzete rosszabb, mint a 90-es évek elején Az egy főre jutó összes egészségügyi közkiadás nemzetközi összehasonlításban (USD PPP alapján számítva) 1992 2002 2004 EU(15) átlag 100 100 100 Magyarország 49,9% 41,2% 44,8% Cseh Közt. 48,8% 56,1% 56,7% Portugália 45,5% 67,8% 60,9% Forrás: OECD Health Data 2006

A magyar egészségügyi közkiadások GDP-hez viszonyított aránya jelenleg alacsonyabb, mint a 90-es évek elején volt Az egészségügyi közkiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya (százalék) 1992 2002 2004 EU(15) átlag 6,0% 6,5% 6,6% Magyarország. 6,7% 5,4% 6,0% Cseh Köztársaság 4,9% 6,4% 6,5% Portugália 4,2% 6,9% 7,2% Forrás: OECD Health Data 2006

Közös értékek és alapelvek az Európai Unió egészségügyi rendszereiben (2006/C 146/01) Az egészségügyi rendszerek az Európai Unióban központi elemét alkotják a magas szintű európai társadalmi védelemnek, hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, társadalmi igazságossághoz és a fenntartható fejlődéshez.

Közös értékek és alapelvek az Európai Unió egészségügyi rendszereiben (2006/C 146/01) Alapvető értékek mindenkire kiterjedő társadalmi védelem jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőség és szolidaritás Működési alapelvek: minőség, biztonság bizonyítékokon alapuló, etikus ellátás a betegek aktív részvétele, a személyiség és a személyes információ védelme, titkossága

Közös értékek és alapelvek az Európai Unió egészségügyi rendszereiben (2006/C 146/01) A piaci mechanizmusok, a verseny nem tartoznak a közös működési alapelvek közé: a gyakorlati módszerekben. jelentős különbségek vannak a tagállamok között. A nemzeti feltételek között kell meghozni különösen az arra vonatkozó döntéseket, hogy milyen mértékben célszerű a piaci mechanizmusokra, a versenyre támaszkodni.

Fehér könyv. Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára, 2008-2013* 1. alapelv: Közös értékeken alapuló stratégia 2. alapelv: Az egészség a legnagyobb érték 3. alapelv: Az egészség szempontjainak integrálása az összes szakpolitikába 4. alapelv: Az EU szerepének erősítése a globális egészségügyi problémák kezelésében */(COM(2007)630 final, 2007.10.23)

Fehér könyv. Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára, 2008-2013* Stratégiai célok 1. cél: A jó egészség megőrzése, előmozdítása az idősödő Európában 2. cél: Az európai polgárok védelme az egészséget veszélyeztető tényezőktől 3. cél: A dinamikus egészségügyi rendszerek és új technológiák támogatása Az egészségügyi rendszerekbe történő beruházás elősegíti a gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt

Az egészségipar: az innováció motorja A lisszaboni dekrétum (2000): az Európai Unió célja, hogy 10 éven belül a világ leginnovatívabb régiója legyen a GDP 3%-át K+F-re költse 2010-re Amennyiben a közeljövőben az érintett minisztériumok nem alakítják ki az egységes nemzeti egészségipari stratégiai programot, a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában Magyarország elszalasztja a versenyképesség növelésére rendelkezésre álló történelmi lehetőséget az egészségipar területén Forrás: Versenyképes gyógyszerpolitika konferencia, 2007 május

Szemléletváltozás szükséges Az egészségügy és az egészségipar értékteremtő: egészségnyereség termelékenység javulás kiemelt foglalkoztató ágazat az innováció motorja Exportcikk (egészségturizmus) Az egészségügyi kiadások: beruházás az egészségbe

Szemléletváltozás szükséges Folyamatos számvetésre van szükség az egészség, egészségügy és egészségipar helyzetéről (értékéről), az EU élenjáró országaihoz mért helyzetünk változásáról Hogyan értékeljük, mérjük az egészség és egészségügy értékét a társadalom számára? Hogyan értékeljük, mérjük az egészség és egészségügy hatását a gazdaságra?

Szemléletváltozás szükséges Az egészséges életévek számának a növekedése a GDP növekedésével egyenrangú politikai céllá váljon Összhangban a nemzetközi trendekkel Isztambuli deklaráció (EU, OECD, OIC, UN, UNDP, WB): növekvő konszenzus, hogy szükség van a társadalmi haladás olyan mérésére, amely túlmutat az olyan konvencionális gazdasági mérőszámokon, mint az egy főre jutó GDP

A szemléletváltozás szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy az egészség és egészségügy stratégiai ágazattá váljon Politikai, szakmai, társadalmi elkötelezettség Hosszú távú stratégia az egyén, a civil szerveződések, a szakmai szervezetek, piaci szereplők és az állam szerepére az egészség értékének növelésében Együttműködés, összefogás az összes érintett szereplő között Erőforrások