MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Hasonló dokumentumok
SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 6. ELŐADÁS: OPTIKAI SUGÁRZÁSÉRZÉKELŐK I.

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

A hőmérsékleti sugárzás

Az elektromágneses hullámok

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELŐK I

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik. Szent István Egyetem Gödöllő

-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.

Abszorpciós spektroszkópia

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Speciális passzív eszközök

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET

Dr. Nagy Balázs Vince D428

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Abszorpciós fotometria

A fény tulajdonságai

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

Szilárd testek sugárzása

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

Abszorpciós fotometria

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

Abszorpció, emlékeztetõ

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

Mérés és adatgyűjtés

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

A hőmérsékleti sugárzás

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz november 19.

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

A gamma-sugárzás kölcsönhatásai

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A napelemek fizikai alapjai

Az optika tudományterületei

Elektromágneses hullámegyenlet

NEMKOHERENS FÉNYFORRÁSOK I TERMIKUS ÉS LUMINESCENS SUGÁRZÓK

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

A fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás

Abszorpciós fotometria

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Fényerő mérés. Készítette: Lenkei Zoltán

Félvezetk vizsgálata

1. Az üregsugárzás törvényei

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

Nemkoherens fényforrások 1. Termikus és lumineszcens sugárzók

8. Mérések napelemmel

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

Abszorpciós fotometria

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Alapfogalmak folytatás

A napenergia-hasznosítás alapjai

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

Mikro- és nanotechnika I. - Laboratóriumi mérések

ELLENÁLL 1. MÉRŐ ÉRINTKEZŐK:

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció)

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Optikai mérési módszerek

Radiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Színképelemzés. Romsics Imre április 11.

4. Fényelektromos jelenség

A napenergia alapjai

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

6.B 6.B. Zener-diódák

F1301 Bevezetés az elektronikába Félvezető diódák

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Betekintés a napelemek világába

Bevezetés a részecske fizikába

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek

Spektroszkópia III. Szabó Gábor egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Átírás:

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I Dr. Pıdör Bálint BMF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet és MTA Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet 4. ELİADÁS (OPTIKAI SUGÁRZÁSÉRZÉKLEİK, 1. RÉSZ) 4. ELİADÁS OPTIKAI SUGÁRZÁSÉRZÉKELİK 1. A fény tulajdonságai 2. Félvezetıanyagok optikai tulajdonságai 3. Félvezetı fényérzékelık (fotodetektorok) általános tulajdonságai 4. Fotoellenállások fizikája 5. Fotoellenállások konstrukciója, tulajdonságai és alkalmazásai 2008/2009 tanév 1. félév 1 2 A FÉNY KETTİS TERMÉSZETE Terjedés a fény (többnyire ) hullám Emisszió és abszorpció a fény (többnyire ) részecske A fény emissziója és abszorpciója: diszkrét adagok ezek a fény kvantumok azaz a fotonok E foton = hν A foton energia a fény frekvenciájától függ de nem függ a fény intenzitásától. A fényintenzitás a a fotonok számával arányos. 3 A FÉNY: ELEKTROMÁGNESES HULLÁM A fény elektromágneses hullám, melynek elektromágneses terét egymáshoz csatolt elektromos tér, E és egy mágneses tér B vagy H (B = µh) alkotja. Síkhullám: a két térvektor E és B továbbá a terjedés iránya (a k hullámszámvektor) egymásra kölcsönösen merılegesek, és az E, B, k sorrendben jobbsodrású koordinátarendszer tengelyeivel párhuzamosak. A hullámszám k = 2π/λ (λ a fény hullámhossza). Síkhullám: TEM-módus (Transverse Electric and Magnetic mode). 4 AZ ENERGIA TERJEDÉSE ELEKTROMÁGNESES HULLÁM A HULLÁMEGYENLET MEGOLDÁSA Ha a terjedés iránya a +z tengely, és az E elektromos tér az x tengellyel párhuzamos, ekkor H az y tengellyel párhuzamos, és ω = kc = 2πc/λ E x = E xo cos (ωt kz) = E xo cos 2π(νt z/λ) H y = H yo cos (ωt kz) = H yo cos 2π(νt z/λ) EM hullámok (fény) sebessége vákuumban c = 1/ (µ o ε o ) = 2,997 924 58x10 8 m/s 3x10 8 m/s 5 A c fénysebesség rögzített érték mely az SI mértékrendszer egyik pillére. Az µ o = 4πx10-7 Vs/Am értéke definiált, ezek együtt meghatározzák ε o értékét is. 6

TELJESÍTMÉNYSŐRŐSÉG: A POYTING VEKTOR SÍKUHLLÁM Az EM hullám, és így a fény teljesítménysőrősége (a hullámfront egységnyi keresztmetszetén idıegység alatt áthaladó energia) S = E x H S a Poyting vektor, dimenziója [VA/m 2 ]. Effektív értékekkel számolva a teljesítménysőrőség P/A = cε o E 2 = cb 2 /µ o 7 8 A FÉNY: RÉSZECSKE A FÉNY: RÉSZECSKE Max Planck (1990): fekete test sugárzási spektruma úgy érthetı meg, hogy a kisugárzott energia kvantált E = hν = hc/λ Albert Einstein (1905): Minden sugárzás (EM sugárzás, fény) kvantált, független energiakvantumokból ( részecskék ) áll. λ = c/ν E = h υ azaz a sugárzás és anyag kölcsönhatásakor az energiacsere csak diszkrét energiakvantumokban megy végbe. A Planck állandó h = 6,626 076 x 10-34 VAs 2, a h vonás h = h/2π = 1,054 573 x10-34 VAs 2. 9 A fény (EM hullám) kvantuma a foton. Közvetlen klasszikus kísérleti bizonyíték: fényelektromos jelenség, elektronok kilépése fémekbıl fénnyel való megvilágítás hatására. Einstein fizikai Nobel díj (1921) érdemdús matematikaifizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromoseffektus törvényének felfedezéséért. 10 RADIOMETRIAI ÉS FOTOMETRIAI EGYSÉGEK Radiometriai egységek: a sugárzás által vitt energiára vonatkoznak, ezek az SI mértékrendszer részei. AZ EMBERI SZEM ÉRZÉKENYSÉGI GÖRBÉJE ÉS A FÉLVEZETİK Fotometriai egységek: Ezek az emberi szem által érzékelt spektrális tartományra és az ember fényérzetére vonatkoznak. CIE (Commission International d Eclairage): Emberi szem standardizált érzékenységi görbéje szerint a relatív érzékenység maximuma λ = 0,550 µm-nél van, (sárgás-zöld), itt 1 watt sugárzási teljesítmény 680 lumennel egyenértékő (1 lm megfelel 1,47 mw-nak). A relatív érzékenység 0,380 µm-nél (ibolya) és 0,780 µmnél (vörös) válik nullává. 11 12

RADIOMETRIA ÉS FOTOMETRIA Mennyiség Radiometria Fotometria Fényáram W lumen Fényerısség W/szteradián kandela Megvilágítás W/m 2 lux = lumen/m 2 Fényerısség egységnyi térszögbe kibocsátott fényáram RADIOMETRIA ÉS FOTOMETRIA A kandela (cd) mai definíciója (1979): Annak a fényforrásnak az erıssége, mely adott irányba 540x10 12 Hz frekvenciájú monokromatikus fényt bocsát ki és sugárerıssége 1/683 W/szteradián. Az adott frekvencia 556 nm hullámhossznak (zöld fény) felel meg. Az így definiált kandela az SI rendszerben alapegység. Egy kandela erısségő fényforrás 4π lument bocsát ki. 13 14 FÉNY ÉS FÉLVEZETİ E = hν = hc/λ E [ev] = 1,24/λ [µm] = 1240/λ [nm] OPTIKAI TULAJDONSÁGOK: FÉNY ÉS FÉLVEZETİ KÖLCSÖNHATÁSA Optikai tulajdonságok: az energiasáv-szerkezet a meghatározó. Az EM sugárzás, így a fény is elnyelıdik (elektron-lyuk párok keletkezése mellett), ha hν = hc/λ g E g E a kölcsönhatás karakterisztikus energiája, pl. tiltott sáv, szennyezési centrum ionizációs energiája, stb. Példa: látható zöld fény λ = 500 nm, E = 2,48 ev Példa: szilícium tiltott sáv E = 1,12 ev, fotoválasz A hosszúhullámú levágás λ g határhullámhossza λ g = hc/e G, gyakorlati egységekben λ g [m] = 1,24/E G [ev]. A tiltott sávénál kisebb energiájú fotonok, illetve a határhullámhossznál hosszabb hullámhosszú fény számára a félvezetı átlátszó. Ezt a határt abszorpciós élnek is nevezik. küszöbhullámhossza λ = 1107 nm 15 16 FÉLVEZETİK FÉNYELNYELÉSE ILLETVE ÁTLÁTSZÓSÁGA Egy félvezetıkristály elnyeli a tiltott sávjánál nagyobb energiájú fotonokkal jellemezhetı fényt, a kisebb energiájú fotonokból álló, azaz nagyobb hullámhosszú fényt pedig átengedi. A küszöbhullámhossz és a félvezetı tiltott sávja nagysága közötti kapcsolat szintén a Max Planck/Einstein-féle összefüggést tükrözi. A szilíciumban tiltott sávja 1,12 ev. A fényspektrum milyen tartományába esik a levágási hullámhossz? SZILÍCIUM HATÁRHULLÁMHOSSZA ÉS TRANSZMISSZIÓJA hc 6,626x10-34 x3 x10 8 1,24 [µm] λ = = = = 1,11 µm E E [ev]x 1,603x10-19 E [ev] Ez a hullámhossz a közeli infravörös tartományba esik. A Si elnyeli az ennél rövidebb hullámhosszúságú fényt, így a látható fény tartományában fotodiódaként, napelemként, stb. használható. A levágási hullámhossz lényegében az adott energiával (tiltott sáv) egyenértékő hullámhossz. A megoldáshoz az ev-ban megadott energiát át kell számítani SI egységbe! 17 A µm-ben kifejezett λ hullámhossz És az ev-ban kifejezett E energia Között tehát az átszámítási összefüggés λ = 1,24/E. 18

SZILÍCIUM SZELET TRANSZMISSZIÓJA 0.6 Si wafer reference FÉNYATERESZTÉS A HULLÁMHOSSZ FÜGGVÉNYÉBEN Transmission 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 Si wafer Si-SiO2 T-ref Si refl. coeff. Si-SiO2 refl. coeff. 0.0 800 1000 1200 1400 1600 1800 Wavelength (nm) 380 µm Si szelet transzmissziója. 1200 nm felett a be- és kilépési 0,0 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 felületeken való reflexió határozza meg a fényáteresztést. 19 20 Normalizált transzmisszió 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 Si GaSb Ga 1-x In x As y Sb 1-y /GaSb Hullámhossz (nm) Különbözı félvezetı anyagok fényáteresztése a hullámhossz függvényében. A határhullámhosszra, illetve a tiltott sávra jó közelítı érték adódik az 50 %-os transzmisszióból (OTKA 30395 projekt). HATÁRHULLÁMHOSSZ A λ g III-V típusú félvezetıkben a tiltott sávnak megfelelıen kb. 0,35 µm (AlP) és 6,9 µm (InSb) közé esik. Ez átfogja a teljes látható és a közeli infravörös tartományt. Példa: a kadmium-szulfid (CdS) és kadmium-szelenid (CdSe), illetve elegyük a kadmiumszulfid-szelenid (CdSSe) mint fotoellenállások a látható fény spektrális tartományában érzékenyek, a CdSSe fotoellenállás érzékenysége jól követi az emberi szemét. CdS fotoellenállás karakterisztikája. A szaggatott vonal az emberi szem hullámhossz-érzékenysége. 21 ELEMI ÉS VEGYÜLET-FÉLVEZETİK 22 TILTOTT SÁV ÉS HATÁRHULLÁMHOSSZ HATÁRHULLÁMHOSSZ: IR A közeli infravörös tartományban érzékeny az ólomszulfid (PbS) fotoellenállás, melynek érzékenységi spektrális tartománya 1...4 µm. Kadmium-higany-tellurid (CdHgTe) vegyület-félvezetıvel 0,1 ev nagyságrendő tiltott sáv realizálható, az ebbıl készült fotoellenállás érzékeny pl. a 8-12 µm spektrális tartományban (éjjel látó készülék, night vision). A tiltott sáv szélessége, a határhullámhossz (abszorpciós él) és a kristály rácsállandójának kapcsolata különbözı félvezetıkben. 23 24

ABSZORPCIÓS TÉNYEZİ FÉLVEZETİK ABSZORPCIÓS TÉNYEZİJE Bouguer-Lambert törvény: az anyagon áthaladó fény intenzitásának a távolsággal (x) való változását (csökkenését) írja le I(x) = I o exp(-αx) α [m -1 ] az abszorpciós (elnyelési) tényezı. Az abszorpciós él feletti energiáknál az α abszorpciós tényezı igen nagy. α nagyobb és gyorsabban emelkedik az ún. direkt sávszerkezető félvezetıkben (pl. GaAs, CdTe) mint az ún. indirekt sávszerkezető-ekben (pl. Si, Ge, GaP). Az abszorpciós él feletti energiáknál az elnyelési tényezı igen nagy (10 3-10 5 cm -1 ). α nagyobb és gyorsabban emelkedik az ún. direkt sávszerkezető félvezetıkben (pl. GaAs, InP, GaN, CdS) mint az ún. indirekt sávszerkezetőekben (pl. Si, Ge, GaP, SiC). 25 26 OPTIKAI ÁTMENETEK FIZIKÁJA DIREKT ÉS INDIREKT ÁTMENET A sávok közötti átmenetek: energia és impulzusmegmaradás! Egy elektron-lyuk pár keltéséhez két sáv energiája különbségének megfelelı energiájú foton szükséges. Mivel a foton impulzusa elhanyagolhatóan kicsi a töltéshordozók tipikus impulzusaihoz képest, ezért az impulzus-megmaradás megköveteli, hogy közvetlen (direkt) elektron-lyuk keltésnél csak azonos impulzusú töltéshordozók keletkezhetnek. Optikai átmenetek az energia-impulzus (hullámszám) diagramon. a. direkt sávszerkezet (pl. GaAs); b. indirekt Eltérı impulzusú elektron és lyuk csak egy, az impulzusmegmaradás feltételét biztosító harmadik részecske, esetünkben egy vagy több fonon (a rácsrezgés kvantuma) részvételével mehet végbe (indirekt folyamat). sávszerkezet (pl. Si). 27 28 Direct and Indirect Materials ABSZORPCIÓS TÉNYEZİ MÉRÉSE Only specific materials have a direct bandgap Material determines the bandgap Material Element Group Bandgap Energy E g (ev) Bandgap wavelength λ g (µm) Ge IV 0.66 1.88 I Si IV 1.11 1.15 I AlP III-V 2.45 0.52 I AlAs III-V 2.16 0.57 I AlSb III-V 1.58 0.75 I GaP III-V 2.26 0.55 I GaAs III-V 1.42 0.87 D GaSb III-V 0.73 1.70 D InP III-V 1.35 0.92 D InAs III-V 0.36 3.5 D InSb III-V 0.17 7.3 D Type 29 Abszorpciós tényezı (cm -1 ) 10000 8000 6000 4000 2000 In x Ga 1-x As y Sb 1-y /GaSb (x=0.168, y/x=0.9) 0 0,54 0,56 0,58 0,60 0,62 0,64 0,66 0,68 Foton energia (ev) Az α abszorpciós tényezı a félvezetı optikai transzmissziós spektrumának mérésébıl határozható meg. Indium-gallium-arzenid-antimonid elegykristály esetén mely az adott összetételben a GaSb-hoz illeszkedik rácsállandóját tekintve. A folytonos vonal az α abszorpciós tényezı elméleti képletének a mért adatokhoz való illesztésének eredménye, E G = 0,5629 ev, λ G = 2202 nm adódik. 30 (OTKA 30395 projekt).

BEHATOLÁSI MÉLYSÉG Behatolási mélység d = 1/α, a fényintenzitás 1/e részre (kb. 37 %) csökken I(x) = I o exp(-αx). FOTONOK BEHATOLÁSI MÉLYSÉGE SZILÍCIUMBAN Nagytisztaságú (alacsony adalékolású) szilíciumban (pl. napelem) a fotonok behatolási mélysége az elnyelési küszöb környékén, illetve az elnyelési tartományban Hullám- Behatolási hossz mélység (µm) (µm) 1,064 300 0,90 30 0,70 5 31 32 FÉLVEZETİ FÉNYÉRZÉKELİK Fotodetektorok jellemzıi: Optikai: spektrális karakterisztika, kvantumhatásfok, stb. Elektromos: sötétáram, érzékenység, válaszidı, zaj, egyedi foton-detektálási valószínőség, fotonszámlálási hatásfok, detektálási küszöb, stb. Félvezetı detektorok: töltött részecske-, illetve fotondetektálás ionizáció azaz töltéshordozó-generálás alapján. Kvantum-detektor. Félvezetı anyag megválasztása szempontjai: Szilícium és vegyület-félvezetık (fıleg a III-V típusúak): Fizikai tulajdonságok, elérhetıség, egyszerő használhatóság, 33 költség. FÉLVEZETİ FÉNYÉRZÉKELİK Szilícium technológia: nagyon érett, viszonylag olcsó, de a Si fizikai tulajdonságai miatt nem alkalmazható mindenütt! Eszközök: fotoellenállás, pn-átmenetes dióda (PIN- és lavina-fotódióda), fém-félvezetı átmenetes dióda, fototranzisztor, napelem. 34 FÉNYDETEKTÁLÁS FÉVEZETİVEL ÉRZÉKENYSÉG ÉS KVANTUMHATÁSFOK Fizikai mechanizmus: Kvantum feltétel: optikai abszorpció töltéshordozó (elektron-lyuk pár) keltés által. hν = hc/λ > E G A fotoáram (fotoválasz) arányos a beesı fényteljesítménnyel I foto = R P opt Detektálás: fotóáram, fotófeszültség, ellenállás változás. A detektálási folyamat kvantumos jelenségen alapul: kvantum-hatású ill. foton-detektor. 35 R (A/W) (áram-)érzékenység (responsivity). Kvantumhatásfok η: elektron-generálás/idı I foto /q hν η = = = R fotonszám/idı P opt /hν q 36

KVANTUMHATÁSFOK elektron-generálás/idı I foto /q hν η = = = R fotonszám/idı P opt /hν q ηq ηλ[µm] R = = hν 1,24 Egy fotodetektor R (áram-)érzékenysége a λ hullámhosszal nı amiatt, hogy ugyanazon áram egyre kisebb energiájú fotonokkal keltıdik. A λ G határhullámhossz elérésekor R eléri maximumát, utána az η kvantumhatásfok és így R is meredeken nullára esik le. 37 σ = I/P (A/W) 1.0 FOTODETEKTOROK KVANTUMHATÁSFOKA 1.24 threshold λ t η=1 η=0.5 real response A kvanntum-detektor általános karakterisztikája (válaszgörbéje): Ha P=const, az áram lineárisan nıλ-val, majd meredeken 0-ára csökken a fotoelektromos küszöbnél. Reális detektornál a válaszgörbe a háromszögtıl eltérı görbe. λ 38 PÉLDA: Si FOTODIÓDA KARAKTERISZTIKÁI FOTODIÓDA KVANTUMHATÁSFOKA Egy kereskedelmi Si PIN fotodióda (HP 5082-4200-as sorozat, az egyes típusok az érzékeny felület nagyságában illetve a tokozásban különböznek) érzékenysége 770 nm-en 0,5 µa/µw. A kvantumhatásfoka (I fot /q) hνr hcr 1,24R[A/W] η = = = = = 0,81 = 81 % (P opt /hν) q qλ λ[µm] Si fotodióda spektrális karakterisztikái. Jól látható az R érzékenység lineáris növekedése majd a határhullámhossz elérése utáni meredek lecsökkenése. 39 40 A KVANTUMHATÁSFOK Az α abszorpciós tényezı hullámhosszfüggésén keresztül η függ λ-tól. d vastagságú elnyelı réteg (antireflexiós bevonat esetén el lehet tekinteni a reflexiós veszteségtıl): P tr = exp(-αd) P in és P abs = P in P tr = (1 - exp(-αd))p in mivel minden elnyelt foton egy elektron-lyuk párt kelt η = P abs /P in = 1 - exp(-αd) η = 0 ha α = 0, η 1 ha αd >> 1 (ha az elnyelı réteg d vastagsága jóval nagyobb mint az 1/α optikai vastagság). Szinte minden félvezetıben nagy α értékek ( 10 4 cm -1 ) realizálhatók, így d 10 µm-nél η megközelíti 1-et. A félvezetık igen hatékony fotodetektorok! 41 FOTOVEZETÉS FIZIKÁJA A fotoellenállás (más néven fotokondukciós cella) olyan passzív elem, melynek megvilágítás hatására lecsökken az ellenállása. Alapanyaga valamely félvezetı, melynek vezetıképessége az elnyelt fény által generált elektronok és lyukak koncentrációja arányában növekszik. A változás mértéke a megvilágítás erısségétıl logaritmikusan függ. σ = q[(n o + n)µ n + (p o + p)µ p ] = σ o + σ σ = q( nµ n + pµ p ) = qµ n (1 + µ p /µ n ) n, mivel n = p Mivel általában az elektronok mozgékonysága jóval nagyobb mint a lyukaké σ q µ n n 42

FOTOELLENÁLLÁS FOTOELLENÁLLÁS (Ge) A fotoellenállás egy félvezetı darab vagy réteg, melynek két végén ohmos kontaktus van. 43 Ge fotoellenállás (határhullámhossz 1,88 µm) spektrális érzékenysége. Az érzékenység csak a határhullámhossz felett ktnek (kb. 26 mev) megfelelı hullámhosszaknál csökken nullára. 44 FOTODETEKTOROK ANYAGAI Szilícium E G = 1,12 ev, λ G = 1,11 µm, germánium E G = 0,66 ev, λ G = 1,88 µm Mindkét érték a közeli infravörös tartományba (NIR) esik. A kadmium-szulfid (CdS) és kadmium-szelenid (CdSe), illetve elegyük a kadmium-szulfid-szelenid (CdSSe) mint fotóellenállások a látható tartományában érzékenyek, a CdSSe fotoellenállás érzékenysége jól követi az emberi szemét. Ezek az eszközök polikristályosak. Az eszköznek nagy az erısítése, de eléggé nagy az idıállandójuk (10-100 msec). FOTODETEKTOROK ANYAGAI A közeli infravörös tartományban érzékeny az ólomszulfid (PbS) fotoellenállás, spektrális tartománya 1...4 µm. Legnagyobb érzékenységük 2 µm körül van. Idıőllandójuk kb. 1 msec bagyságrendő. Kadmium-higany-tellurid (CdHgTe) vegyület-félvezetıvel (a Cd/Hg aránytól függöen a tiltott sáv 1,6 ev és 0 ev között van, a CdTe félvezetı, a HgTe fél-fém) 0,1 ev nagyságrendő tiltott sáv realizálható, az ebbıl készült fotoellenállás érzékeny pl. a 8-12 µm spektrális tartományban (éjjel látó készülék, night vision). 45 46 FOTODETEKTOROK ANYAGAI: TÁVOLI IR A távoli infravörös tartományban arannyal adalélkolt germánium (Ge:Au), illetve ZnCdTe vagy HgCdTe a detektor anyaga. A Zn/Cd, illetve Hg/Cd arány megfelelı beállításával posa tiltott sáv akár 0,01 ev-ra is csökkenthetı. Alkalmazás: 50 µm-es infravörös sugárzási tartományra. Orvosi alkalmazás a termográfia, mint diagnosztikai módszer, amikor az emberi test hıtérképét felvéve gyulladások és daganatok helye deríthetı fel. AZ INFRAVÖRÖS SPEKTRUM ÉS AZ ALKALMAS FÉLVEZETİK Near-infrared (NIR) 0,75-1,4 µm Si (IR-A DIN) Short-wave IR (SWIR) 1,4-3 µm (ezen belül 1530-1560 nm, nagytávolságú optikai átvitel) InGaAs (IR-B DIN) Mid-wave IR (MWIR) 3-8 µm InSb, HgCdTe, PbSe (IR-C DIN) Long-wave IR (LWIR) 8-15 µm HgCdTe (IR-C DIN) Far-infrared (FIR) 15-1000 µm adalékolt Si, Ge 47 48

INFRAVÖRÖS TARTOMÁNYBAN ÉRZÉKENY FOTOELLENÁLLÁSOk A FOTOVEZETÉS GERJESZTÉSI MECHANIZMUSAI Félvezetı Max. érzékeny- Spektrális Hımérséklet ség helye, µm tart., µm K Ólom-szulfid (PbS) 1,9 1,5-3 300 (Ge szőrıvel) Ólom-szulfid (PbS) 2,2 0,3-3,5 300 Indium-antimonid (InSb) VIS-7,5 300 Indium-antimonid 6-6,3 77 HgCdTe 9,6-15 77 Ge:Hg 10-11 35 Sáv-sáv (intrinsic) gerjesztés, donorszint-vezetési sáv, illetve vegyértéksáv-akceptorszint (extrinsic) gerjesztés. Ge:Hg estén az akceptorszint energiája 90 mev a spektrális érzékenység tartománya λ 10 µm. Ge:Hg 15 4,2 49 50 FOTOELLENÁLLÁSOK A GYAKORLATBAN Technikai kivitelüket tekintve a fotoellenállások vákuumpárologtatott vagy kémiai úton egy megfelelı hordozóra felvitt vékony félvezetı rétegbıl állnak meander, vagy fésős szerkezetben. Sötétellenállásuk igen nagy, tipikusan 1...100 Mohm. FOTOELLENÁLLÁS A fotoellenállást áramgenerátoros kapcsolásban célszerő használni. Az infravörös érzékelıket általában alacsony hımérsékleten (pl. 77 K) mőködtetik, és az érzékelendı sugárzást valamilyen módon (pl. mechanikus szaggatóval) modulálják. Példa: CdS fotoellenállás sötét 2Mohm normál szoba 3 kohm A meanderszerkezettel növelhetı a hossz és csökkenthetı a keresztmetszet így a sötétellenállás igen nagy lehet, tipikusan 10 100 Mohm. erıs napfény 120 ohm 51 52 CdS FOTOELLENÁLLÁS ERİSÍTÉS A Mullard ORP12 CdS fotoellenállás karakterisztikája. A szaggatott vonal az emberi szem hullámhossz-érzékenysége. A sötétellenállás kb. 10 Mohm, az ellenállás 50 lx Fontos jellemzıje még a fotoellenállásnak (és általában minden fotódetektornak) az erısítés. Fotoellenállásnál az erısítés az elektródák között az idıegység alatt áthaladó töltéshordozók számának és az idıegység alatt elnyelt fotonok számának hányadosa. Egyszerő modell alapján az erısítés mint a keltett töltéshordozók élettartama és a futási idı (a töltéscsomagnak az eszközön való áthaladási ideje) viszonya adható meg. A fotoellenállás erısítése az élettartam-mozgékonyság szorzattal azaz τ n µ n nel arányos, ugyanakkor az eszköz felsı határfrekvenciája pedig a τ n -nel fordítva arányos. megvilágításnál 2-3 kohm. 53 54

FOTODETEKTOROK ERİSÍTÉSE ÉS VÁLASZIDEJE Fotódetektor Erısítés Válaszidı Mőködési hısec mérséklet, K Fotoellenállás 1-10 6 10-3 -10-8 4,2-300 FOTOELLENÁLLÁS MŐKÖDTETÉSE PN dióda 1 10-11 300 PIN dióda 1 10-8 -10-11 300 Fém-félvezetı dióda 1 10-11 300 Lavina fotodióda 10 2-10 4 10-10 300 Bipoláris fototranzisztor 10 2 10-8 300 Térvezérléső fototranzisztor 10 2 10-7 300 55 A fotoellenállás áramgenerátoros meghajtást igényel. Mivel megvilágítva az ellenállás több (4-5) nagyságrenddel is változik, ezért a munkaellenállást a megvilágítási szintnek megfelelıen kell átkapcsolni. 56 FET-ES ILLESZTİKAPCSOLÁS FOTOELLENÁLLÁSHOZ VÉGE (A NEGYEDIK ELİADÁSNAK) A kapcsolás mind analóg, mind digitális jelekkel való mőködtetés esetén alkalmazható. 57 58