OPPONENSI V É L E M É N Y

OPPONENSI V É L E M É N Y Hegedűs Csaba: Kockázatalapú döntések támogatása a megfelelőség értékelésében a mérési bizonytalanság figyelembevételével című doktori (PhD) értekezéséről 1. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS és JAVASLAT a dolgozat minősítésére 1.1. A jelölt a társadalmi, gazdasági, tudományos problémák egy több oldalról is nagyon aktuális kérdésével foglalkozik: a valószínűségi alapú események, folyamatok, rendszerek menedzseri kezelhetőségével. A menedzsment, az üzleti tudományok területére is igaz az örök ajánlás: mérd meg, ami mérhető - ha meg nem, akkor igyekezz mérhetővé tenni. Amíg a puha tudományok - de maradjunk a saját terepen: az üzleti-, menedzsment tudományokén - nem tudják/tudjuk olyan bizonyított kvantifikálhatósággal mérni fogalmaikat, jellemzőiket, céljaikat, eseményeiket, eredményeiket, mint a Kornai J. által klasszikus műszaki, matematikai tudományoknak nevezettek, addig mindig hátrányban lesznek/leszünk. És szerintem elsődlegesen ez nem a tudományos terepen jelent hátrányt, hanem a gyakorlatban, az életben történő alkalmazhatóság korlátai miatt. Ezért ezen az ingoványos tudomány-földrajzi területen minden - legyen az bármilyen kicsi - fehér folt ismertté színezése fontos tudományos eredmény. A menedzsment/vezetés/döntéstudományoknak a világ fejlett térségeiben nagyobb valószínűségű sikerrel egyedül alkalmazható modern társadalmi-gazdasági-politikai modelljében, a piaciban (versenyesben?, a Kornai J. szóhasználata szerinti kapitalistában?) - kiemelten aktuális, sok vonatkozásban még a tudomány számára is feltáratlan, de a gyakorlati alkalmazásban különösen sok fehér folttal tarkítatlan területe az elkerülhetetlen kockázat kezelése. A jelölt ezen fehér foltok közül kísérel meg néhányat a döntéshozók számára színessé tenni, azaz számukra (is) megfoghatóbbá, napi tevékenységük során alkalmazhatóbbá, nagyobb biztonsággal festhetővé tenni. A minőség, mint kritérium hosszú idő óta próbál meg betörni a rendszerkritériumok közé, azonban az elmúlt több mint fél évszázad alatt nem sikerült polgárjogot nyernie a szükséges mértékben a 3 fejlett térség rendszerei, vállalatai, vállalkozásai gyakorlati céljai, célfüggvény-rendszere területén a profit, a gazdasági eredmény és a mennyiség mellett. Különösen kevés tudományos igényű, és megközelítésű munka foglalkozott és foglalkozik a végellenőrzés területével, pedig a ma már nem csak az autóipar területén követelményként szereplő ISO Ts 16949 szabvány követelményei igen szigorú szabályokat, számszerű értékeket határoznak meg a PPAP módszerekre. Ezért az előbbiekben említett általános okokon túl külön is kiemelendő, hogy a jelölt értekezése e területen igyekszik a meglévő ködös területek, és módszerek mögé világítani. 1

1.2. A jelölt a választott területen alapos matematikai, és logikai oldalról is tudományosan, és ugyanakkor egy konkrét, gyakorlati példán is bizonyítottan megközelítve, összefogott tudományos értekezésben foglalkozik e témakörrel. Új és/illetve újszerű tudományos eredményeket tárt elénk, logikus hipotézisrendszert állított fel. Állításait, hipotéziseit, téziseit számomra igazolta. 1.3. A harmadik követelmény vonatkozásában számomra az értekezés valamennyi fejezete, és a jelölt korábbi publikációi révén megismert tudományos eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az eredmények a jelölt saját eredményei, az értekezés önálló munka. 1.4 A negyedik követelmény vonatkozásában: az értekezés a PhD értekezésekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek minden vonatkozásban megfelel. Mindezek figyelembevételével az értekezést tudományos vitára javasolom, a doktori bizottság előtti védésre a l k a l m a s n a k t a l á l o m. 2. STRATÉGIAI jellegű megjegyzések, észrevételek a tézisekhez kapcsolódóan 2.1. a K1 H1 T1: tézis: elfogadom, a bizonyítása (37. -45. old.) igen színvonalas; 2.2. a K2 H.2.1-H.2.2 T2 ill. T.2.1 és T2.2: az altézisekre bontás indokolt, a jelzett publikációk és az értekezés 45.-52. oldalai bizonyítják a tézi helyességét. Itt kellene megjegyezni a minta reprezentatívitásának követelményét, ami azonban sem szakmai, sem matematikai oldaláról nem könnyű feladat (jellegzetesen például a szerintem döntően készárú ellenőrzésre koncentráló minőség-rendszerek egyesített készárú/végellenőrzési mintái nem reprezentatívak!); 2.3. a K3 - H3 T3 tézist is elfogadom, bizonyítottak számomra. Ehhez kapcsolódóan jegyezném meg, hogy az alkalmazók számára itt nagy segítségét jelentene egy gyakorlati használati útmutató a bemutatott modellek közötti választási lehetőségekre. 2.4. Elfogadom a jelölt azon megállapítását, hogy ennek a feltételezésnek a megválaszolása további részletesebb kutatásokat igényel, és a rövid elemzés alapján jónak találom az erre épített következtetést. De itt maradhatott volna a jelölt az eddigi Hipotézis Tézis elnevezésben. Összefoglalva tehát: a jelölt mindhárom tézisét elfogadom új/újszerű, bizonyított tudományos eredményként. 2

3. Az értekezés elbírálása a megadott szempontok alapján 3.1 Az értekezés tartalmi értékelése 3.1.1 az értekezés témájának újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége (lásd részletesen a korábbi 1.1. pontot): a jelölt témaválasztása egyértelműen újszerű, aktuális, a fejlett társadalmi-gazdasági térségek mai piaci modelljében a tudományos és társadalmi jelentősége nagy. 3.1.2 a szakirodalom feldolgozásának színvonala a szakirodalmat a jelölt jól feldolgozta, kritikáit többségében helyesen fogalmazta meg. Néhány kisebb fontosságú esetben megfogalmazásai nem eléggé markánsak (lásd később a részletes értékeléseknél). 3.1.3 tartalmazza-e a feldolgozás a témával összefüggő fontosabb tudományos előzményeket? az adott szűkített témakörre vonatkozó szakirodalmi előzményeket jól feldolgozta. Változatlanul felhívnám azonban a jelölt figyelmét a valószínűség értelmezésével összefüggésben a Harvard Business Review Magyar kiadásának 2010. februári számára, amelynek középpontjában a Bizonytalanságok, kockázatok és kezelésük áll, hasonlóan a Hitelintézeti Szemle 10. évf. 4. számához (bár a HBR egy publikációjára a jelölt hivatkozik) 3.1.4 elemző módon, kritikailag dolgozta-e fel a jelölt a téma irodalmát? a korábbi 3.1.2 ponttal összhangban az elemző, és kritikai jelleget jónak tartom, azonban a jelzett egy-két esetben a saját állásfoglalás még mindig nem eléggé markáns. 3.1.5 a kutatási célok megfogalmazásakor támaszkodott-e a jelölt a már ismert tudományos eredményekre? a kutatási cél egyértelműen elfogadható: az alapvető célkitűzésünk a sztochasztikus döntések területén egyértelműen az, hogy a bizonytalan döntési osztályba tartozó döntések esetében olyan információ-, adat hátteret biztosítsunk, hogy a döntés lehetősége a döntéshozó számára a kockázatos döntések osztálya felé mozduljon el. Az értekezés a vizsgált konkrét területen ezt a célt megfelelően tudományos, matematikai és logikai alapon is elérte. 3.1.6 a kísérleti módszerek helyessége a kérdések, hipotézisek, tézisek, feltételezések vizsgálatára, igazolására, elemzésére az adott szakterülethez jól alkalmazkodó, bizonyított elméleti és gyakorlati hátterű módszereket alkalmazott. 3

3.1.7 a munka során alkalmazott vizsgálati módszerek korszerűsége, megbízhatósága a munka során a legkorszerűbb, matematikailag leginkább preferált módszereket választotta, bár a gyakorlati alkalmazás területén - kétségtelen az esetek nagy többségében kockázatnövelő hatású - inkább alkalmazható módszerekkel (pl.: mediánterjedelem - kontra átlag-szórás kártyák; vagy a szűkebb és tágabb konfidencia-határ költségkövetkezményei) az értekezés kevéssé foglalkozott. 3.1.8 a kutatási eredmények feldolgozásának színvonala, az eredmények matematikaistatisztikai értékelése a kutatási eredmények matematikai feldolgozása magas szintű, a logikai modellek jól alkalmazottak. Az eredmények nem olyan jellegűek, amelyeket matematikai statisztikai értékeléssel (pl.: statisztikai próbákkal, adatok statisztikai feldolgozásával) kellett/lehetett volna értékelni. Megfontolandónak tartom - elsősorban a gyakorlati háttér erősítése érdekében -, hogy a gyakorlati döntéshozó dilemmáinak elősegítésére az esetlegesen egy későbbi célzott gyakorlati alkalmazást segítő publikációban az egyes lehetséges módszerválasztások (pl.: nagyobb vagy kisebb α ill. β, ezek ellentétének következményei; nagyobb vagy kisebb mintaszámok - kontra folyamat szórás csökkentése; egyszerűbb vagy bonyolultabb szabályozó kártyák) megkönnyítésére néhány esetben az értekezésben többször szerencsésen használt táblázati útmutató készüljön. 3.1.9 az eredményekből levont következtetések helytállósága lásd részleteiben a 2. pontban a tézisek értékelésénél. 3.1.10 összeveti-e a jelölt saját eredményeit az irodalommal többnyire igen, de én a jelenlegi verzióhoz képest is bátrabban nyúltam volna a saját eredmények és az irodalmi megállapítások szembeállításához, ill. a választás(ok) indokolásához. 3.1.11 a jelöltnek az értekezéssel összefüggő publikációs tevékenysége a publikációs tevékenység kielégíti az előírásokban támasztott követelményeket - bár személyszerint több egyéni publikációnak jobban örültem volna. 3.1.12 tartalmaz-e az értekezés új tudományos eredményeket? A jelölt mely eredményeit ismeri el új eredménynek? lásd részleteiben a 2. pontban a tézisek értékelésénél. 3.1.13 a dolgozat szerkezeti felépítése, tagoltsága a dolgozat szerkezeti felépítése, tagoltsága jó, áttekinthető. Ugyanakkor megfontolandónak tartom - hiszen az értekezés gyakorlati terepen kerülhet elsődlegesen 4

alkalmazásra - hogy az empirikus eredményeket (3. fejezet) a jelölt későbbi tudományos munkássága során további alkalmazásokkal bővítse ki. 3.1.14 a dolgozat táblázatai, ábrái a dolgozat ábrái, táblázatai áttekinthetők, jól szerkesztettek, indokoltan alkalmazottak. Kérdésem a nagyon szemléletes, térbeli 8. (46. oldal), 9. (47. oldal) és 11. (56. oldal) ábrákkal összefüggésben változatlanul az, hogy a színek jeleznek-e valamilyen kvalitatív vagy kvantitatív tartalmat és, ha nem, akkor az ábrák miért színesek? 3.1.15 az irodalmi hivatkozások az irodalmi hivatkozások korrektek, megfelelnek az előírásoknak. Néhány esetben azonban a tézisfüzet egyes oldalain, illetve az értekezés Felhasznált irodalom részében nem azonos szövegezésű egy-egy azonos forrás (pl.: a tézisfüzet hivatkozások 10. 9. old. -, és a 11. oldali ugyanazon 8. hivatkozás, ill. ennek értekezésbeli 81. oldali megfelelője vagy ugyanez az tézisfüzet 9. oldali 11., ill. az értekezés 83. oldali azonos megfelelője). A szerző jól, és helyesen hivatkozik meg több szabványt az értekezés több fejezetében, és témájánál (pl.: az MSZ EN ISO 8402:1996, minőségköltség, vagy az ISO 2859-10: 2006, a MIL-STD 105D, ill. ennek magyar megfelelői pl. ISO 2859-1:1999, és az ISO 17025:2005), ezek azonban az irodalomjegyzékből hiányoznak. Márpedig a szabványok kútfő jellege miatt ezek fontosak a helyes, és tudományos megközelítés miatt. A minőségköltségek/veszteségek vonatkozásában Taguchi G. igen fontos elveket és publikációkat jelentetett meg, amelyek hozzáférhetőek a magyar, illetve a hazai angol szakirodalomban (pl. A Taghuchi féle négyzetes veszteségfüggvény meghivatkozza és leírja a szerző által is felhasznált Kemény-Papp-Deák -1999 -, vagy például a sok angol nyelvű szakirodalom által meghivatkozott nevezetes Taguchi G.: Introduction to quality engineering APO Tokyo, 1986 szakkönyv). Ebben a műfajban mármint a minőségköltségek vonatkozásában 1987 és 91/92 között az ASQC jelentetett meg ma is mértékadó publikációkat: pl. AQSQC Quality Cost Committee. Guide for Reducting Qualiti Costs. ASQC Press 1987). 3.1.16 a dolgozat stílusa a dolgozat stílusa jó. Megfogalmazási világosak, az adott tudományos kifejezésekkel konformak. A jelölt sikeresen oldotta meg a munkahelyi vitán felmerült kérdésfeltételezés-hipotézis-következtetés-tézis szóhasználat dilemmát, de egy esetben (2.4 fejezet 57. és 61. oldal) így is bennmaradt a feltételezés és következtetés fogalom. 3.1.17 a dolgozat külső megjelenése a dolgozat külső megjelenése megfelel az előírásoknak. 5

4. További apróbb észrevételek, megjegyzések az értekezés oldalainak sorrendjében 4.1 Bevezetés 2. oldal: meg lehetett volna jegyezni már itt, hogy a problémának azért akkor van gyakorlati jelentősége, ha a mérőrendszer egészének (mérőeszköz, mérő személy, mérési körülmények, a megmérendő jellemzők mérhetősége stb.) bizonytalansága, ingadozása kb. azonos nagyságrendű a megmérendő minőségjellemzők ingadozásával 4.2 Bevezetés 3. oldal: a kutatási cél egyértelműen jó. Az úttörő ágazatokban, és más nagyon magas megbízhatósági igényű területeken (pl.: atomtechnika, űrtechnika, távközlés-kommunikációtechnika) ennek a kérdésnek nagyon komoly jelentősége van. 4.3 Bevezetés 3. oldal: igen fontos lépés a döntés gyakorlatában valóban az, hogy a bizonytalan döntés felől elvigyük a döntési problémáinkat a kockázatos döntések felé. Ez a jelöltnek fontos felismerése és megállapítása. 4.4. Bevezetés 4. oldal: a Kutatási kérdések jól átgondoltak, jól strukturáltak. Valóban ezek a gyakorlat és az elmélet legfontosabb kérdései az adott területen. A tézisekkel az összefüggés ebben e felépítésben már egyértelműen megteremtett. 4.5. Bevezetés 5. oldal: itt megkutatható lehetett volna a HBR 12/2 száma, amely a Hitelintézeti Szemle adott számához hasonlóan cikkeit a kockázat kezelésének szentelte. 4.6. a jelölt helyesen használja a szabályozó kártya kifejezést szinte mindenütt a módszertan adott eszköze megnevezéseként - kivéve egyet: a 17. oldalon Shewhart nevénél az ellenőrző kártya jelenik meg, holott a 18. oldalon már vele összefüggésben is a szabályozó kártya. 4.7. 11., 16 és 31. oldal: nem szerencsés, hogy bennmaradtak ilyen fogalmak: megjósolhatatlan lesz,.. sejtés alapján,.megjósolható - ez utóbbi helyett például:.. stochasztikusan előre jelezhető, valószínűsíthető egzaktabb lenne. 4.8. először a 18. oldalon megjelent kérdéshez: az átlag-szórás vagy medián-terjedelem gyakorlati módszerválasztási dilemmához három megjegyzés: - a gyakorlatban az egyik legjelentősebb hiba, hogy olyankor kísérletezünk szabályozó kártyás rendszerekkel, amikor a folyamat még nem stabil (szabályozott, uralt), ok-okozati összefüggéseiben nem kellőképpen feltárt, és így a negatív visszacsatolás helyett éppen egy pozitív, egyre jobban szabályozatlanabb rendszerhez/folyamathoz jutunk, - a másik, hogy a nagy teljesítményű (főként gyártó) rendszerekben az operátor szabályoz, akinek a medián és a terjedelem grafikusan megfogható, az átlag és a szórás nem, 6

- a mintavétel reprezentatívitása/véletlensége előfeltétele a tárgyalt szakterületnek, a hipotéziseknek és a bizonyításoknak, ami sem szakmailag, sem matematikailag/statisztikailag nem könnyű feladat. 4.9. a tézisfüzet 4. oldala 1. táblázata, és az értekezés 39. oldal 8. táblázata eltér egymástól, holott ugyanaz kellene legyen! Szerintem az utóbbi a helyes. Nem kellene a tézisfüzet 4. oldali táblázatában a fedezet szónak szerepelnie 4.10 az értekezés 27. oldala: a sztochasztikus folyamat fontos eleme a zaj, amely a mérések elkerülhetetlen jellemzője. Szerintem a stabil, uralt, kézbentartott folyamat/rendszer jellemzője a zaj és így minden eleméé, tehát a méréséé is! 4.11 az értekezés 35.-36. oldala: a Fuzzy (B tipusú bizonytalanság) kezelésével összefüggésben változatlanul felhívom a jelölt figyelmét a további kutatások során Jónás Tamás: Üzleti folyamatok megbízhatóságának modellezése című doktori (PhD) értekezésére 4.12. a 40. oldal 6. és a 42. oldal 7. ábrái igen jól szemléltetik a matematikában (nagy valószínűséggel) a 2.2 fejezet 37.-45. oldalain szereplő mélységben nem járatos alkalmazók számára a H1 hipotézis lényegét, és a T1 tézis bizonyítását. 4.13. néhány konkrét kérdés: -58. oldal: minél távolabb próbálunk előrejelezni. Időben távolabb, vagy a termelés/szolgáltatás mennyiségét tekintve messzebb? -66. oldal: miért ill. mikor követ az átmérő Weibull eloszlást? Igazolt ez matematikailag? -69. oldal: mit jelent a folyamat rossz képességei miatt állítás? Ez jelenti azt, hogy a folyamat még nem érett a korábban említett szabályozásra, nem stabil, nem uralt? -74. oldal: mikor és miért követ a folyamat és a mérési bizonytalanság exponenciális eloszlást? A korábbi hasonló kérdéshez hasonlóan igazolt e ez matematikailag? Budapest, 2014. május 29. dr. Szabó Gábor Csaba egyetemi docens a Közgazdaságtudomány kandidátusa PhD 7