Opponensi bírálat. Lippert Róbert: Vezetői szerepek és szervezeti kultúra hatása a klaszterek működésére c. PhD értekezésről

Átírás

1 Opponensi bírálat Lippert Róbert: Vezetői szerepek és szervezeti kultúra hatása a klaszterek működésére c. PhD értekezésről 1. Az értekezés témájának újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége A klaszterek, a klaszteralapú működés a hálózatosodás világában a szervezetek egyik alapvető, kívánatos szerveződési elve, mely előnyei miatt mind szervezeti, mind magasabb, nemzetgazdasági szinten magas prioritást élvez. A versenyképességet növelő gazdasági fejlődés elősegítése érdekében az innovációorientált működés alapvető követelményt jelent nemcsak a versenyszféra, hanem az állami szféra szereplői számára is. A klaszterekbe való tömörülés által elérhető előnyök egyre nagyobb mértéket öltöttek az elmúlt időszakban, ennek köszönhetően a klaszter-kezdeményezések száma az elmúlt években megszaporodott. A klaszterek hosszú távú fennmaradása azonban ezzel még nem biztosított. Az értekezés témája több tekintetben is újszerű: egyrészt a klasztereket illetően Magyarországon nem volt még ilyen típusú, teljes körű kvalitatív és kvantitatív felmérés, másrészt a kutatás fókusza is speciális, hiszen a klaszterek belső sikertényezőinek azonosítására törekszik, feltárva a hazai dimenziókat, hatásokat és kapcsolódásokat. A legtöbb ilyen témájú publikáció a klaszterek előnyeit taglalja, azonban a sikeres működést elősegítő puha menedzsment tényezőkről csak elvétve találunk információkat. A jövő szervezeti működésében a hálózatosodás, a network-típusú együttműködések várhatóak dominánsan, emiatt a téma kutatása, a hazai sikerek mögött rejlő tényezők vizsgálata teljes mértékben aktuálisnak és előremutatónak mondható. A klaszter-alapú együttműködések egy évtizeddel ezelőtt még csak inkább az ország nyugati felében voltak fellelhetők, mára már minden régióban találhatunk kisebb-nagyobb csoportosulásokat. Ezek száma a sokasodó pályázati lehetőségek hatására dinamikusan növekszik, hosszú távú fenntarthatósága azonban a külső ösztönzők mellett egyre inkább az olyan belső tényezőkön múlik, mint a klaszterekben domináns kultúra vagy a klasztermenedzsment jellemzői. Jelen dolgozat a hazai klaszterek fenntartását, illetve létesítését elősegítendő olyan tényezők feltárására törekszik, melyek elsőre nehezen megragadható és mérhető tulajdonsághalmazt jelentenek. Az eredmények újszerűsége többnyire ezen jellemzők számszerűsítéséből is adódik. A gazdaságpolitika céljainak középpontjában álló nemzeti és regionális versenyképesség növelése összecseng a politikai döntéshozók innovációs teljesítményt-fokozó törekvéseivel. A szervezetek számára már bizonyított versenyelőnyt és innovációt hozó klaszteralapú működés pedig a társadalom számára is kézzelfogható hasznot eredményezhet, így az ilyen 1

2 típusú működés vizsgálata elengedhetetlen. Az értekezés fentiek alapján hiánypótló műnek számít, eredményei széles körben hasznosíthatóak, mind a jelenlegi klaszter-tagok, mind a csatlakozni kívánó szervezetek, vagy a társadalom bármely szereplője számára. Tudományos értelemben szintén nélkülözhetetlen, hiszen a klasztermenedzsment területén jórészt külföldi példákkal rendelkezünk, azonban a hazai állapotok, körülmények és feltételek jelentősen eltérőek más, nagy múltú piacgazdaságok jellemzőitől, ezért az ott folytatott tudományos feltárások eredményei nem szükségszerűen mértékadóak hazai környezetben. 2. A szakirodalom feldolgozásának színvonala A Jelölt széleskörű szekunder kutatást végzett, a témában 212 irodalmi forrást dolgozott fel, ennek következtében 83 magyar és 131 idegen nyelvű publikáció ismereteit építette be a kutatási téma lehatárolása, a hipotézisek megfogalmazása, és a kutatási módszertan kidolgozása során. A kutatási terület meghatározó művei közül a téma viszonylag újszerű mivoltát alátámasztandó több, mint száz 2000 utáni publikáció található, ezek fele pedig az elmúlt öt évből származik. Ebből is kitűnik, hogy a Jelölt törekedett a minél aktuálisabb és releváns információk felhasználására. A klaszterek tartalmával, jellemzőivel, csoportosításával és egyéb tulajdonságaival kapcsolatban széleskörű és részletes bemutatást találhatunk az értekezés második fejezetében. Itt kiemelendő a fogalom-meghatározást megalapozó, tartalomelemzéssel végzett definícióvizsgálat. Szintén dicséretes az irodalomkutatás alapján alkotott precíz struktúra, mely jó alapot jelent a gyakorlati vizsgálat eredményeinek interpretálásához. A klaszterelemzés szempontrendszerének kiválasztása és feldolgozása példás körültekintéssel történt, melynek eredményeképpen a 2.1. alfejezet jelentős értéket képvisel a dolgozatban, mások számára is hasznosítható, elkülöníthető ismerethalmazt képvisel. A 2.2. és 2.3. alfejezetek tartalma a belső jellemzők szakirodalmi vizsgálatára irányul, azaz a kívánatos vezetői magatartás és szervezeti kultúra azonosítására törekszik. A gyakorlati vizsgálat során Jelölt a Versengő Értékek Modelljét veszi alapul. A jelölt kutatási kérdéseit, modelljét és hipotéziseit, valamint a terület lehatárolását dicséretes módon alapozta a szakirodalmi kutatásra. A kutatási modell átlátható, egyértelmű, ebben a Jelölt komplex kutatási feladatot jelöl ki: egyrészt egy új megközelítésű definíció, egy a klaszterek sikerességének értékeléséhez alkalmazható újfajta kritériumrendszer, valamint egy, a puha, magyarázó változókra alapozó összefüggésrendszer kidolgozására vállalkozik. 2

3 3. A választott kutatási módszertan A Jelölt a kutatási céljaiban megfogalmazottak vizsgálatára komplex és alapos módszertant hívott segítségül, mely választás az eredmények tükrében helyesnek bizonyult. Hipotéziseinek értékelésére részben leíró jellegű kutatásra vállalkozott, részben pedig magyarázó jellegű kutatást végzett: míg előbbihez fél strukturált interjút és ennek eredményeiből esettanulmány alapján történő feldolgozást, utóbbihoz nagyszámú statisztikai módszert alkalmazott. A megfogalmazott négy tézist kvalitatív és kvantitatív eszközök kombinációjával igazolta, szakmailag helyesen. A mintavétel során a kiválasztás szempontrendszer körültekintő, többfókuszú, az összetett módszertan egyértelműen a vizsgálatba bevont mintával kapcsolatos hatékonyság növelését szolgálta. A Jelölt helyesen választotta meg a vizsgálati kört, az alapsokaságnak számító 216 klaszter közül mintegy 115 adott választ, ebből a tisztítás után 64-et vont be a vizsgálatba, a választ adó klasztermenedzserek száma szintén magas, 97 fő. A tagoknak kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya 13,46%, azaz bár a kutatás nem reprezentatív, de a mintavételi arány jónak mondható. A minta elegendő alapot adott a kutatási kérdésekre adott válaszok megbízható kiolvasására, a releváns trendek kiolvasására. A kérdőív részletes, mindenre kiterjedő, ugyanakkor a kitöltési hajlandóságot növelendő jól strukturált, áttekinthető. A dolgozat fő erősségét a kvalitatív kutatás eredményeként megjelenő esettanulmányok, valamint a puha menedzsmenttényezők számszerűsítését és az összefüggéseket eredményező kvantitatív vizsgálatok jelentik. Ennek során a Jelölt nagy magabiztossággal, körültekintéssel alkalmazta az SPSS programrendszerrel támogatott matematikai statisztikai eszköztárat. 4. A kutatási eredmények feldolgozásának színvonala A kutatási eredmények feldolgozása és interpretálása példás, a kutatási módszertanhoz illeszkedően széleskörű és komplex megközelítést mutat. A kvalitatív vizsgálat eredményeképpen a Jelölt a kidolgozott tíz esettanulmányból hármat emel ki, melyek értékelése során teljes mértékben támaszkodik a szekunder kutatásban tárgyaltakra, a korábbi szempontrendszer alapján pozícionálja a hazai klasztereket. A kvantitatív vizsgálat eredményeinek bemutatása szintén példás alapossággal történt, az elemzési módszerek megalapozottsága egyértelmű az olvasó számára. Az eredmények illusztrálására adekvát ábrákat és táblázatokat alkalmaz a Jelölt, melyekkel a kiegészítő magyarázatok megfelelő arányban állnak. 3

4 A klasztertagság előnyeit faktoranalízissel vizsgálta, ennek során a tagok céljait, orientációját, négy fő gondolattal jellemezte. Bebizonyította, hogy az üzleti célok dimenziója szerint szignifikáns eltérés mutatkozott a gazdasági társaságok és az oktatási intézmények, valamint a gazdasági társaságok és a kutatóintézetek között. Az információ főkomponens mentén igazolta, hogy a tudásklaszterek tagjainak elégedettsége szignifikánsan eltér az autó-, gép-, és az elektronikaipar, valamint a környezetipar területén működőktől. A Jelölt által létrehozott háromdimenziós folytonos érettségi modell meggyőzően épül az empirikus vizsgálatok eredményeire. A klaszter siker érettségi index egyértelműen alkalmas a siker értékelésére. A varianciaanalízis felhasználásával igazolást nyert, hogy a vezetői szerepek szignifikánsan befolyásolják ezt az indexet. Ugyancsak igazolta a Jelölt, hogy a CVF mix tulajdonságokkal rendelkező klaszterre jellemző index magasabb, mint a más kategóriákba tartozóké. Bizonyítást nyert az is, hogy a stratégia és a klasztert vezető szervezet létezése jelentősen magasabb siker indexet eredményez. Összefoglalva: a klaszter siker érettségi modell elemei, a hozzájuk kapcsolódó magyarázatok, értelmezések bemutatása dicséretes, a szervezeti kultúrára és a vezetésre vonatkozó eredmények meggyőzőek. 5. Új tudományos eredmények Tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt új eredménynek tekinthető a hazai klasztereket leíró definíció (1. tézis), mely egyrészt a témával kapcsolatos fogalom meghatározások tengerében ad praktikus fogódzót a klaszterek lehatárolásához, másrészt a magyarországi klaszterek jellegzetességeit is beépíti. Szintén új tudományos eredménynek tekinthető a sikeresség mérésére alkalmas folytonos érettségi modell (2. tézis), mely három dimenzióban ragadja meg a klaszterek eredményességének mértékét. Eltérő szempontrendszere, és mérhető mivolta miatt a modell új lehetőségeket kínál a klaszterek érettségének számszerűsítésére. Hasonlóan értékes új megállapításnak tartom a 3. és 4. tézist, mely a Versengő Értékek Modellje alapján a sikeres klaszterek jellemző kultúráját és vezetési szerepeit azonosítja. A Jelölt megalapozott és teljes körű válaszokat adott a dolgozat elején ismertetett kutatási kérdéseire is, így összefoglalóan megállapítható, hogy a Jelölt kutatómunkájával új tudományos eredményeket ért el, tézisei egyértelműen saját eredmények, a Jelölt bizonyította alkalmasságát. 4

5 6. Formai követelmények A dolgozat szakmailag helytálló, megalapozott kutatás, mely eredményein túl szakterminológiájában és megjelenítésében is kiváló minőségű. A tézisfüzet jól foglalja össze az eredményeket. A kiválasztott terület vizsgálata, annak szempontrendszere és bemutatása mindvégig jól strukturált, logikus, a tárgyalás mélysége, ugyanakkor a vizsgálat lehatárolása magas szakmai érettségről tanúskodik. A Jelölt megfelelő arányban választotta meg a mondanivalót illusztráló ábrák és táblázatok súlyát és helyét, a részletes adatok pedig megfelelő helyet kaptak a mellékletben. Az irodalmi hivatkozások pontosak, a hivatkozott hazai és nemzetközi irodalmak száma példamutató, mesterségesen beékelt tudáselemek nem találhatók a dolgozatban. 7. Összefoglaló értékelés Lippert Róbert munkája minden vonatkozásban kiemelkedő értéket, minőséget képvisel és számos gyakorlati haszonnal rendelkezik a menedzsment tudomány számára is. Értekezését összességében a maximalizmus jellemzi. Gondosan szerkesztett munkáról van szó. Mindezek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását éd a PhD fokozat odaítélését. Budapest, április 15. /Dr. Kövesi János/ egyetemi tanár 5