Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás fogalma!] mint jogi tény keletkeztethet, módosíthat, megszüntethet jogviszonyokat, a hatóság eljárási jogviszony [jogalkalmazás] keretében adja ki. A jogalkalmazás az alábbi feltételek esetén valósulhat meg: hatásköri szabály, amelyek felhatalmazást ad a hatóságnak arra, hogy jogalkalmazói egyedi aktust adhasson ki + jogszabálynak kell meghatároznia azt is, milyen aktust adhat ki a szerv, milyen tartalommal, kinek, milyen feltételek fennállása esetén, hatóság, érintett jogalany (ügyfél), a jogalkalmazói aktus létrejötte.
A jogi hatás változást okoz, ami lehet: új jogosultság keletkeztetése, meglévő kiterjesztése meglévő jogosultság leszűkítése, megszüntetése új kötelezettség keletkeztetése, meglévő kötelezettség kiterjesztése, meglévő kötelezettség leszűkítése, megszüntetése. A jogi hatás szempontjából az Ákr.-ben szabályozott eljárásjogi értelemben négy alapvető típusát különböztethetjük meg: határozat, végzés, hatósági szerződés, szakhatósági állásfoglalás, hatósági intézkedés [jogszerű hallgatás] Anyagi jogi hatás szempontjából érdemi döntés: határozat, szakhatósági állásfoglalás, hatósági szerződés nem érdemi: végzés Eljárásjogi hatás szempontjából ügydöntő: határozat, visszautasító végzés, megszüntető végzés, hatósági szerződés nem ügydöntő: eljárási végzés, szakhatósági állásfoglalás
A határozat az a konkrét egyedi hatósági (közhatalmi) aktus, amelynek kibocsátásával a hatásköre, illetékessége és az egyéb eljárási feltételek alapján, arra jogosult hatóság, a hatósági ügy tárgyát képező anyagi jogi normákban foglaltakat értelmezi, érvényesíti, eldönti vagy az alapján megállapít, illetve nyilvántartásba vesz és ezáltal kiváltja az anyagi jogszabályban előre meghatározott és célzott joghatást. A döntés határozat (ügy érdemében) vagy végzés (eljárás során hozott egyéb döntések) Határozathozatal mellőzése Jogszerű hallgatás Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt automatikus döntéshozatal (tv. korm. r. nem zárja ki) sommás (tv. korm. r. így rendelkezik) teljes eljárás (tv. korm. r. így rendelkezik, nincs ellenérdekű ügyfél)
A döntés tartalma és formája Az alakszerű teljes döntés tartalmazza hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges összes adatot rendelkező részt (a döntés, a szakhatóság állásfoglalása, jogorvoslati tájékoztatás, és az eljárási költségek) indokolást (megállapított tényállás, a bizonyítékok, a szakhatósági állásfoglalás indokolása, a mérlegelés és a döntés indokai, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek) [hitelesítő rész: dátum, bélyegző, aláírás] A döntés tartalma és formája Nem alakszerű (alakszerűtlen) döntés: Jegyzőkönyvbe foglalt határozat Ügyiratra feljegyzett határozat Jogszerű hallgatással hozott határozat Okiratba foglalt határozat (hatósági igazolvány, bizonyítvány, hatósági nyilvántartásba való bejegyzés) A döntés tartalma és formája Az egyszerűsített döntések Jogorvoslati tájékoztatás nélkül + jogszabályhelyek kérelemnek helyt ad és nincs ellenérdekű ügyfél egyezség Egyszerűsített indokolás önállóan nem fellebbezhető végzésben csak a jogszabályhelyek
A döntés kijavítása és kiegészítése A döntés kijavítása: ha elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére. A döntés kiegészítése: előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés. Nincs helye, ha a döntés véglegessé válásától számított egy év eltelt. Ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. A döntés kijavítása és kiegészítése kérelemre is történhet. A hatósági szerződés Jogszabály felhatalmazása vagy előírás alapján hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett írásban hatósági szerződést kössön A hatósági szerződés Tartalma Ügyfél által vállalt többletkötelezettség A többi ügyféllel is közölni kell, akik megtámadhatják Módosítás Szerződésszegés Ptk. Kötelmi jogi szabályai
A döntés közlése A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, az ügyben eljárt szakhatósággal. A végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti. A döntés közlése Hivatalos iratként, vagy e-dokumentunként Szóban is közölhető ha jsz. nem zárja ki fel kell jegyezni az iratra ha kérik meg kell küldeni írásban Közlés időpontja az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap. A kézbesítés Kézbesítettnek kell tekinteni (fikció!) címzett megtagadta, (megkísérlés napján) nem kereste (2x) ismeretlen vagy elköltözött ötödik napon Kifogás a kézbesítettnek tekintettség miatt
Hirdetmény és közhírré tétel Hirdetmény az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy azt törvény vagy kormányrendelet előírja. figyelemfelhívást tartalmaz, a döntés a hatóságnál átvehető Hirdetmény és közhírré tétel Közhírré tétel Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy törvény vagy kormányrendelet azt előírja közérdekű keresettel támadható pontosan meg nem határozható személyi kör életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása Tartalmazza a rendelkező részt és az indokolás kivonatát, a döntés a hatóságnál megtekinthető A döntés véglegessége A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már - főszabályként - nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be. Ha van fellebbezés ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. Rész-véglegesség
Köszönöm a figyelmet! 2018. 04. 12.