III. évfolyam 11. szám, 2003. november www.misszio.hu Misszió Világ regionális egészségvédelmi havilap Kezdôdik a téli felkészülés Amikor megérkezik a hûvös ôsz, a médiumok rendre felszólítanak: itt az ideje megelôzni a meghûléses betegségeket, s vitaminokkal megerôsíteni szervezetünket. Ilyenkor a gondolkodó ember azért felteszi magának a kérdést, mennyire kell komolyan vennünk a vitaminszedésre buzdító reklámokat? Egyrészt tény, hogy a vitaminokat részben betegségek megelôzésére, részben gyógyítására használják, másrészt tudjuk, a gyógyszereknek mindig van mellékhatásuk is, tehát lehet nyakló nélkül szedni a vitaminokat sem. A vitaminok élettani szempontból nélkülözhetetlenek az ember számára, s elsôsorban az ételekkel jutnak a szervezetbe. Ha a táplálék tartalmaz elegendô vitamint, vagy az valamilyen betegség, illetve gyógyszer szedése miatt tud hasznosulni, kialakulhat a vitaminhiány. Ugyanez történhet, ha valamilyen élethelyzet például terhesség, szoptatás, mindennapos betegség miatt megnô a szervezet szükséglete, s azt követjük az étrendünkkel. Ám ez általában visszafordítható folyamat: ha gondoskodunk a megfelelô mennyiségû vitaminbevitelrôl, természetes módon rendezôdik a probléma. De azért az olyan kényes idôszakokra, mint a ôszi-téli évszakváltás érdemes készülni is, hiszen például a D vitamin képzéséhez feltétlenül szükséges napfény csökkenésével szervezetünk vitamingyártó képessége csökken, tehát tudatosan kell azt pótolnunk. Elôfordulhat, hogy a vitaminokat túladagoljuk azáltal, hogy a táplálékkal bevitt vitaminokon felül vitaminkészítményeket szedünk. Az optimálisnál nagyobb mennyiségben bevitt vitamin javítja a szervezet mûködôképességét, a legjobb esetben hatástalan marad. De a zsírban oldódó vitaminok felhalmozódhatnak a szervezetben, s emiatt olyan úgynevezett hipervitaminozis is kialakulhat, amely már orvosi beavatkozást igényel. A legtöbb esetben a normál étkezés, a helyesen összeállított étrend fedezi a mindennapi életünkhöz szükséges mennyiségû vitamint. De a mai rohanó világban nehéz normálisnak nevezhetô étkezési rendet kialakítani. Természetes, ha is helyes reakció, hogy a könnyebb megoldást választjuk: a vitaminos, vagy vitaminokkal dúsított ételekhez, italokhoz nyúlunk. Mi a különbség a két jelzô között? A vitaminos készítmények általában a napi vitamin szükséglet egyharmadát tartalmazzák, míg a vitaminnal dúsított éltelek a szervezet napi vitamin szükségletét fedezik. De ezzel azt feltételezzük, hogy egyéb vitamin-készítményt már szedünk! Abban az esetben, ha a hagyományos étkezést választjuk, és vitamin-készítményeket is kívánunk szedni, minden esetben kérjük ki, s fogadjuk meg a gyógyszerészünk tanácsát! Így lehetséges az, hogy mindenki a saját igényének megfelelô vitamin-készítményhez jusson annak figyelembevételével, hogy az étkezése során mennyi és milyen minôségû természetes, vagy mesterséges vitaminhoz jutott már. dr. K. N. M. (További tudnivalók a 4-6. oldalon) Segítség kisgyermekeseknek A Veresegyházon most induló Otthon Segítünk szolgálat célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a családok hétköznapi teendôiben: házimunka, hivatalos elintézni valók, gyermekekkel való foglalkozás... A segítôk tapasztalt szülôtársak, akik heti rendszerességgel látogatják meg a családokat otthonaikban. Szolgálatunk ingyenes. Várjuk azok jelentkezését, akik szívesen fogadnák segítségünket! Továbbá azokét is, akik szeretnének önkéntes segítôként bekapcsolódni a munkánkba! További információk és jelentkezés Hajdu Gyöngyvérnél, a (06-20) 971-3348-as telefonszámon. Egészséges Mikulás Idén már harmadik éve szervezi meg a Misszió Egészségügyi Központ az Egészséges Mikulást. A rendezvény helye a Triangoló üzletközpont, idôpontja december 5., péntek, reggel 9-18-ig. Az öszszejövetel célja, mint az elmúlt években is, az, hogy a környékbeli szülôk és gyerekeik figyelmét ráirányítsa az egészséges életmód alapvetô értékeire és lehetôségeire. Ennek megfelelôen a programban helyet kap sok más mellett a szívbarát élelmiszerek kóstolója, egészségvédô termékek bemutatója, diétás tanácsadás, vérnyomásmérés, testzsír-százalék mérés, BMI-számítás... A fiatalabbakra vetélkedôk és kézmûvesfoglalkozások várnak, az idôsebbekre pedig egy kis gyógymozgás. Mint minden igazi Misszió-rendezvényen, itt is mód lesz arra, hogy a vendégek kitöltsék és leadják a prevenciós kérdôíveket. Új aktivista A Budapestieknek sem kell már nélkülözniük a Misszió-modell prevenciós aktivistáját. Náluk e feladatot Vágó György fogja ellátni, aki munkahelyén, a HT Medical-nál az (1) 265-4655-ös telefonszámon érhetõ el.
2 Misszió Világ Ön kizárja télen az egészséget? Télen kissé nehezen vehetô rá az ember, hogy a benti elhasznált levegôt, friss, de lényegesen hidegebbre cserélje, vagyis szellôztessen. Azonban jó tudni, hogy gyakran kétszer-tízszer nagyobb egyes, egészségre ártalmas anyagoknak a koncentrációja a lakás zárt szobáiban, mint az utcán. Csupán néhány, kimondottan utcai légszennyezô anyag ilyen pl. a kéndioxid, az ózon, a szulfátok, a nitrátok és az ólom fordul elô kisebb koncentrációban a szobai levegôben, a többi utcai szennyezô viszont bent is megtalálható. Ráadásul ott vannak még azok a kifejezetten a zárt térhez kötôdô gôzök, gázok, porszerû anyagok, amelyekkel az ember saját maga szennyezi a levegôt olyan szükséges(?) tevékenységek során, mint a fôzés, fûtés, takarítás, renoválás, dohányzás... A lakás levegôjétôl ugyanúgy allergiás tünetek jelentkezhetnek, mint a kinti levegôben lebegô anyagoktól. A szobákban azonban a szemviszketést, tüsszögést, orrcsöpögést a külön szellôzés nélkül mûködô gázkészülékek, a préselt, rétegelt lemezbôl készült új bútorok, a kárpitok, szônyegek, a frissen festett falak, ablakkeretek, az újonnan lakkozott padlók, a vadonatúj lambériák okozzák. Mozognak a lakásban a függönyök? Hajladozik a szobafenyô? Akkor bizony a légvonat robog keresztül a lakáson. De biztos, hogy meg kell állítanunk! A rosszul záródó ablakoknak elônyei és hátrányai egyaránt vannak. A véletlenszerûen alakuló huzat, légáramlás miatt állandósuló külsô szennyezôanyag-terhelést, port, s a változó idôjárás mellékhatásait kell elviselniük a bentlakóknak. Télen, nagy huzatban, felfûteni is nehéz lakásunkat, ráadásul, ha csak egyes helyiségekben rosszak a nyílászárók, a hômérséklet-különbség hôérzeti panaszokat okoz. A reumás megbetegedések nagy részét szintén súlyosbítja a huzat, sôt, szempanaszokért is felelôssé tehetô. Úgy tûnik, a huzattól feltétlenül meg kell szabadulni. A fûtés korszerûsödésével (konvektorok, radiátorok) a lakások levegôje télen már szinte elviselhetetlenül száraz lett, ráadásul az ablakok pontos szigetelése megakadályozza a természetes légcserét (huzatot). Egy egészséges otthon levegôje 40-60% közötti relatív páratartalmú, míg a huzatmentes, konvektorral 24 fokra fûtött szoba levegôjének páratartalma kevesebb, mint 30-40%. Az emberek többsége pedig a 30-70% közötti pártartalmat találja megfelelônek. Ezt a passzív párologtatók, amiket a konvektorra, radiátorra applikálunk, és idônként vízzel töltünk fel, képesek biztosítani. Ilyenkor a nagy felületû párologtatás vagy akár szobaszökôkút mûködtetése javíthat jelentôsen a helyzeten. Sem a szemnek, sem a nyálkahártyának, sem a tüdônek (sem a növényeinknek) tesz jót az alacsony páratartalmú környezet. Mind a nedves, mind a száraz, de még az optimális klímájú lakásokban is szükséges a rendszeres levegôcsere, fôleg, ha a természetes kiszellôztetô huzatot kizártuk lakásunkból a legújabb technológiával szigetelt nyílászáróinkkal. A tökéletes nyílászárók egészségtelenebb környezetet teremtenek. Az ablakok, ajtók légáteresztô képességének csökkenésével a szobában tartózkodó ember idôarányosan egyre kevesebb oxigénhez jut. Szervezete egyrészt oxigént von el a levegôbôl, másrészt óránként 10-75 liter széndioxidot és 40-175 g vízgôzt termel. Jó közérzetünk megmaradásához óránként 30 köbméter friss levegôre lenne szükségünk. Télen általában ritkán nyitunk ablakot, de sokan, fôleg forgalmas fôútvonal mentén vagy a belvárosban lakók nyáron sem szellôztetnek rendszeresen. A természetes szellôzésétôl megfosztott lakást legalább kétóránként kellene szellôztetni ahhoz, hogy benne megfelelô legyen az oxigénmennyiség, éjszaka azonban erre nincs mód. A dohányzás, a különbözô festékek, lakkok ragasztók méreganyagainak, a forgácslapok, pozdorja bútorok, laminált padlólapok formaldehid-tartalmának kipárolgása csak növeli a szellôzetlen lakások egészségkárosító (daganatkeltô) hatását. A huzatforrások megszüntetése után csak klimatizálással vagy az ablak éjszakai nyitva tartásával érhetünk el eredményt. Ráadásul a hideg fal, a páradús meleg levegô, a szellôztetés vagy a huzat hiánya biztosan penészesedést fog okozni. Újabb allergiaforrás: a penészgombák megjelenése! Hiába cseréljük le a vakolatot lélegzôre, vagy hiába szigeteljük le a betongerendákat, a gombák mindaddig visszatérhetnek, amíg a lakást túlfûtjük, párásítjuk, nyílászáróit passzítjuk, szigeteljük. A túlfûtés ugyan már annyira jellemzô, hála az energiaáraknak, de az optimálisnak mondott 18 C körüli hômérsékletet, ahol dolgozni elvileg ideálisan lehet, személy szerint én hidegnek tartom. Bár a tartósan 25 C körüli szobahômérsékletnél fizikai fáradságot mutattak ki a felmérések, mégis sokan ezt szeretnék elérni, itt van normálisan melegérzetük. Ha nincs levegômozgás, a kényelmi érzés 22 C és 90% páratartalom mellett biztosítva van. A hômérséklet 25 C értékre növelhetô 90% páratartalom esetében, amennyiben a levegô 3,2 km/h sebességgel mozog, és még mindig jól érezzük magunkat. A természetes, állandó légáramlás megszüntetésével lehet, hogy energetikai szempontból sokat nyerünk, de egészségi szempontból sokat veszíthetünk. dr. G. G.
2003. november 3 Eljött a melankólia szezonja Ismert, hogy a nap szabályozza az élôvilág, így benne az emberek életét is. A nyári, fényben gazdag nappalokat az ôszi-téli idôszak egyre rövidülô napos órái követik. Vannak olyanok, akik szervezete érzékenyebben reagál a napsütéses órák számának csökkenésére, mint az átlagos ember. Az ô esetükben a tartósabbnak tûnô éjszakai sötétség, a borongós idô hangulati zavarokat is elôidézhet, melyek pontos eredete ugyan tisztázott, de bizonyosan összefüggésben van a melatonin termeléssel. E jelenséget, illetve néha már betegséggé fajuló állapotot szezonális hangulatzavarnak nevezik. Az egyik legjellemzôbb tünete, a szomorúság, lehangoltság, komolyabb esetben a depresszió megjelenése. E jelenség az egyéb depresszióktól megkülönböztethetô azáltal is, hogy a szezonális hangulatzavartól szenvedôknél a tavaszi, nyári hónapok komoly, pozitív hangulati változást hoznak. Halkan azért megjegyezhetjük, hogy szinte valamennyien jobban érezzük magunkat nyáron. A fény jelentôségére a téli hónapokban is találunk példákat. Nem véletlenül várják sokan a fehér karácsonyt, a havazást. Egyrészt ekkor kitisztul a levegô, kevesebb por, korom és más szennyezôanyag lebeg benne. Másrészt, és jelen esetben talán ez a fontosabb, míg a barna föld, a szürke aszfaltrengeteg elnyeli a napfényt, a hóréteg vakító fehérsége visszatükrözi a napsugárzás jelentôs százalékát. Ezzel lényegesen jobb fényviszonyokat kelt, erôsebb fényhatás éri a szervezetet. Havas idôben még éjjel is világosabbnak tûnik a táj: a csillagok vagy a hold fénye is erôsebben reflektál. Sokunk hangulata felszabadultabb a mégoly hideg, de havas téli idôszakban. Vegyes tünetcsoport jelzi a szezonális hangulatzavar kialakulását. A leggyakoribb tünetek: 1 Alvásproblémák (hosszabb alvás ellenére sem felfrissülten ébred az ember, tud kipattanni az ágyból, szüksége van a nyáron eszébe jutó délutáni szundikálásra) 2 Kétségbeesés, reménytelenség érzése 3 Erôsebben éljük meg a kudarcokat 4 Fokozódik a fertôzésekre való hajlam 5 Fiataloknál, a szokottnál is élesebben jelennek meg bizonyos viselkedési problémák 6 Többnyire a fiatalok és a nôk érintettek Becslések szerint az Észak-Európában és az Amerika északi részén élôk 10%-a küzd enyhébb, 2%-a súlyos tünetekkel. A szezonális hangulatzavar jellemzôje lehet a depresszión kívül az alvási problémák megjelenése. Alvási probléma azonban ettôl függetlenül is jelentkezhet. Mitôl? A túlhajszoltságtól, a munkahelyi és otthoni feszültségektôl, életmódbeli, illetve egyéni tényezôktôl. A kiemelkedô teljesítményt igénylô munkakörök, munkahelyek, túlmunkák, készenlétek, ügyeletek miatt sokan egyszerûen érnek rá eleget aludni. Napi 6-8 óra alvás nélkül az emberi szervezet legfeljebb két hétig bírja a fokozott terhelést. A kimerítô napi munka utáni családi élet többnyire éjfél utáni lefekvést engedélyez, és akkor sem biztos, hogy azonnal el is alszunk. A kora reggeli kötelezô ébredés pedig már a napi hajtás része. Az aludnom kell, hogy holnap pihent legyek típusú lefekvés csak egy újabb feszültségforrás, hiszen koncentrálnia kell az illetônek, hogy a következô feladatot is végrehajtsa. Ez mindig sikerül, és kialakul a csapda. Aki reggel pihenten ébred, annak az alvás biztosította azt a nyugalmat, kikapcsolást, amire tulajdonképpen szüksége lett volna. Hogyan tudunk, vagy próbálhatunk meg nyugodtan aludni? Komplex kérdés, és több eltérô módszerrel lehet kísérletet tenni. Például: 1 Ne gondoljunk a napi problémákra közvetlen lefekvés elôtt! (Milyen könnyû ezt leírni...) Halk zenével, olvasással kikapcsolhatjuk a napi gondokat. 2 Állítólag a lefekvés elôtti mézes tea vagy tej sokaknál bevált. 3 Néhány relaxációs technika, ellazulási képesség sokat segíthet. 4 Teremtsünk magunk körül csendet, nyugalmat, sötétet. 5 Napi rendszerességgel, lehetôleg azonos idôben menjünk aludni. 6 Lefekvés elôtti órákban már csak keveset és könnyû táplálékot fogyasszunk. 7 Gyógyhatású készítményekkel is próbálkozhatunk (teakeverékek), de gyógyszerekhez csak az utolsó pillanatban, orvosi tanácsra nyúljunk. Természetesen a szezonális hangulatzavar megelôzése is járható út, legalább is ezt mutatják az állatvilág példái. Az elmúlt télen is kevés szezonális hangulatzavarban szenvedô fecskével, gólyával találkoztam... Ôk megelôzik az ôszi-téli fényhiányos depresszió kialakulását azzal, hogy erre az idôre a napsütéses Afrikába települnek át. Sajnos sokunknak erre nincs lehetôségünk, tehát nézzük a járhatóbb utakat. Fényterápia során a napfényhez hasonló színspektrumú, erôs (2.500 10.000 lux) fénnyel világítják meg a betegeket. A mesterséges színes fény ugyanúgy csökkenti a melatonin termelését, mint a természetes napfény. Ugyankkor jó tudni, hogy 2,5 óra fényterápiával egyenlô értékû, ha napfényes (téli) idôben 1 órácskát a napon sétálva töltünk el. Ha minden hiába, és már a fényterápia sem segít, gyógyszeres kezelés is szóba kerülhet. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. dr. G. G.
4 Misszió Világ Az egészséges táplálkozás ABC...-je Zsírban oldódó vitaminok Szervezetünk pontos és összehangolt mûködéséhez, azaz egészségünk megôrzéséhez csak elegendô energiára, ha megfelelô mennyiségû vitaminra is szükségünk van. Ezeknek a gyakran emlegetett szerves vegyületeknek az energia- és tápanyagátalakító folyamatok szabályozásában van meghatározó szerepük. Legtöbbjüket a szervezetünk tudja elôállítani, így csak a táplálkozásunk révén juthatunk hozzájuk. Azonban, mint mindenben, a vitaminfogyasztásban is meg kell találni a helyes mértéket. A túl kevés és a túl sok egyaránt gondot, kellemetlen tüneteket, végsô soron betegséget okozhat. A szaknyelvben a megfelelô vitamin-ellátottságot hypovitaminózisnak, a súlyos hiányt pedig avitaminózisnak nevezik. Hagyományosan két csoportba soroljuk zsírban, illetve vízben oldódókra osztjuk a vitaminokat. A zsírban oldódók, mint a D, A, E, K, többnyire a táplálékok zsírösszetevôiben találhatók, s jellemzô tulajdonságuk, hogy a szervezetünkben is képesek elraktározódni. Ha túl sokat fogyasztunk belôlük, a felesleg felhalmozódik a zsírszövetünkben, s ez késôbb súlyos tüneteket okoz. A vízben oldódóaknál kevésbé fenyeget a túladagolás, ezek a vizelettel könynyen ürülnek a szervezetbôl, de így naponta is kell gondoskodnunk a pótlásukról. Megfelelô táplálkozással szervezetünk minden olyan vitaminhoz és ásványi anyaghoz hozzájut, amely kell az egészséges szervezetnek. Ennek ellenére vannak olyan élethelyzetek, amelyben a szervezet igénye nagyobb, mint a bevitt vitaminmennyiség és emiatt vitaminhiány alakul ki. Neve A-vitamin D-vitamin E-vitamin K-vitamin B 1 -vitamin B 2 -vitamin Más ismert elnevezése Retinol Kalciferol Tokoferol Fillokinon Tiamin Riboflavin Termeli-e az emberi szervezet? béta-karotinból bõrben, napfény hatására bélbaktériumok (de elégtelen mennyiségben) Funkciója a szervezet mûködésének szabályozásában A növekedés, a látás, a kötõszövet és a bõr épségének biztosítása Kalcium- és foszforanyagcsere szabályozása, csontképzõdés, fogak felépítése Antioxidáns, a sejtmembrán, az izomzat, a szív- és érrendszer, valamint a bõr védelme, a növekedés, fejlõdés, sebgyógyulás Véralvadás, csontképzés Szénhidrát- és aminosav- anyagcsere, idegés izommûködés Energiatermelõ folyamatok, fehérjeanyagcsere, B6-vitamin és folsav aktív formájának kialakítása, vasanyagcsere Hiányának tünetei Farkasvakság, a kötõ- és szaruhártya kiszáradása, nyálkahártya sorvadása az emésztõcsatornában, vérszegénység, fogzási, növekedési és csontosodási zavarok Gyermekeknél angolkór, felnõtteknél csontlágyulás Felnõtteknél jellemzõ, gyermekeknél hemolízis-hajlam, fokozott lipidperoxidáció Véralvadási zavarok (elhúzódó véralvadás), fokozott vérzési hajlam Koncentrálóképesség csökkenése, fáradékonyság, depresszió, Beriberi: ideggyulladás, szívizommûködési zavarok Bõr- és nyálkahártya-gyulladás, szájzug berepedése, nyelési nehézség, térképszerû rajzolat a nyelven, kötõhártyagyulladás Túladagolásának tünetei Általában gyógyszeres eredetû: májártalom, terhesség elsõ két hónapjában fejlõdési rendellenesség Általában gyógyszeres eredetû: fokozott elmeszesedés, vesekõképzõdés Gyakorlatilag toxikus Táplálkozás eredetû fordul elõ, általában gyógyszeres eredetû Gyakorlatilag toxikus Gyakorlatilag toxikus Miben található nagy arányban? Tej, tejtermék, margarin, máj, tengeri halak (Béta-karotin: zöldségek és gyümölcsök) Halmájolaj, máj, tojás, tej, tejtermék Növényi olajok, búzacsíra, olajos magvak Brokkoli, káposzta, fejes saláta, paraj, máj, tejtermékek Teljes kiõrlésû gabonafélék, hüvelyesek, élesztõ, máj Tej, tejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelyesek
2003. november 5 Ennek tünetei, következményei már régóta ismertek, hiszen maguknak a vitaminoknak a legtöbbjét is az egyes hiánybetegségek okainak kutatása során azonosították. A vitaminhiány kialakulásának kockázatát a következô tényezôk növelhetik: Nem megfelelô bevitel: egyoldalú táplálkozás, szélsôséges táplálkozási irányzatok, táplálék-felvételi zavarok. Felszívódási zavarok: emésztôrendszer betegségek, a bélflóra károsodása, egyes gyógyszerek felszívódásgátló hatása. Anyagcserezavarok: a máj betegségei, alkoholizmus. Megnövekedett szükséglet: egyes fiziológiás állapotok, életkorok (terhesség, szoptatás, serdülôkor), rendszeres sportolás, stresszhelyzet (fertôzés, krónikus betegségek alkoholizmus), pszichés stressz. A vitaminhiány rendszerint egyik napról a másikra alakul ki, ha attól függôen lassabban vagy gyorsabban, hogy szervezetünk mennyi ideig képes tárolni az egyes vitaminokat. Például: a B 1 vitamint 4 10 napig, a B 2 -, B 6 -, Niacin-, C-, K-vitaminokat 2 6 hétig; a Folsavat 3 4 hónapig; az A-vitamint 1 2 évig; míg a B 12 vitamint 3 5 évig. A jó vitaminellátottság és a nyilvánvaló vitaminhiány között több fokozat van. Kezdetben a hiányt csak laboratóriumi körülmények között lehet kimutatni. Ebben az esetben hiányállapotra utaló tünetek sem jelentkeznek. A vitaminhiány elsô jelei többnyire jellegzetesek: ahogy a vitaminfüggô enzimek aktivitása csökken úgy jelentkezik például a levertség, fáradtság, álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése. Amikor már megjelennek a sajátos tünetek, akkor az már nagyobb mértékû klasszikus vitaminhiányra (azaz hiánybetegségre) utal; a jelek lehetnek anyagcsere- vagy mûködési zavarok, s látható testi tünetek is. Vízben oldódó vitaminok B 6 -vitamin B 12 -vitamin Folsav Niacin Pantoténsav Biotin C-vitamin Piridoxin Kobalamin B 11 -vitamin B 3 -vitamin, PP-vitamin B 5 -vitamin H-vitamin Aszkorbinsav bélbaktériumok (de elégtelen mennyiségben) egy aminosavból (de elégtelen mennyiségben) bélbaktériumok (de elégtelen mennyiségben) Fehérje- és zsíranyagcsere, hemoglobinszintézis, niacin és egyes szteroidhormonok elõállítása, növekedés és fejlõdés, az idegrendszer mûködése Vörösvértestképzés, idegszövet kialakulása, DNS-szintézis, emésztõrendszer normális mûködésének biztosítása, folsavaktiválás Vörösvértestképzés, DNS-szintézis, sejtnövekedés biztosítása, az emésztõrendszer és a szájnyálkahártya épsége Enzimalkotó a fehérje-, zsír- és szénhidrát anyagcserében Enzimalkotó a zsír- és szénhidrátanyagcserében, a bõr és a haj egészsége, növekedése, sebgyógyulás Enzimalkotó a fehérje-, a zsír- és a szénhidrátanyagcserében, haj- és szõrzetnövekedés Antioxidáns, az immunrendszer normális mûködése, növekedés, szöveti regeneráció, sebgyógyulás, vas-, cink-, rézfelszívódás elõsegítése, hormonképzõdés Bõr- és nyelvgyulladás, ajkak berepedezése, vérszegénység Vészes vérszegénység, idegpályák sérülése, fogamzási képesség csökkenése (a vegetáriánusok veszélyeztetettek!) Vérszegénység, emésztési zavarok, embrionális korban velõcsõzáródási és egyéb fejlõdési rendellenességek Pellagra: napfény érte helyen bõrgyulladás, repedés, pikkely-képzõdés, ideg-, száj-, nyelv és nyálkahártyagyulladás, hasmenés Fáradékonyság, depresszió Hajhullás, pikkelyes, száraz bõr, ízérzési zavarok (ritkán fordul elõ) Fogínygyulladás, -vérzés, száj- és szemszárazság, hajhullás, lassult sebgyógyulás (enyhe formája gyakran elõfordul: fáradékonyság, duzzadt íny) Nem jellemzõ Gyakorlatilag jellemzõ Gyógyszeres túladagolásnál elfedheti a B 12 hiánya által okozott vészes vérszegénység tüneteit, rontja a cink hasznosulását Terápiás dózisban koleszterinszintcsökkentésre használják, de 2,5 g/nap toxikus lehet Nem toxikus Nem toxikus Gyakorlatilag nincs mérgezõ hatása, de napi több gramm fogyasztása vesekõképzõdésre hajlamosít Teljes kiõrlésû gabonafélék, máj, hal, hüvelyesek, csonthéjasok, búzacsíra Hús, hal, tejtermék, tojás (Csak állati eredetû élelmiszerek tartalmazzák!) Máj, zöld leveles zöldségek és fõzelékfélék, élesztõ, egyes gyümölcsök Hús, máj, hal, tojás, barnakenyér Máj, vese, élesztõ, tojás, teljes kiõrlésû gabonafélék, hüvelyesek Tojássárgája, máj, teljes kiõrlésû gabonafélék, élesztõ Citrusfélék, zöldpaprika, paradicsom, kivi, feketeribizli, csipkebogyó, burgonya, káposzta, egyéb friss zöldségek és gyümölcsök
6 Misszió Világ Tanácsok a téli vitaminellátáshoz 1 A narancsban 10 vitamin, 13 ásványi anyag, a héjában 11 aromaanyag van. Egy nagyobb narancs a napi C-vitamin-szükséglet mintegy kétszeresét tartalmazza, s antioxidáns hatását magas flavonoidtartalma is fokozza. Együnk mindennap egyet! 2 A savanyúkáposzta jellegzetes téli alapanyag. Magas C-vitamin-tartalmát a fôzés jelentôsen csökkenti. Együk nyersen önmagában, vagy kefirrel és egyéb zöldségekkel salátát is készíthetünk belôle. 3 A béta-karotin, a C- és E-vitaminok mellett a flavonoidok a legfontosabb antioxidánsok. Kiemelkedô a gyulladáscsökkentô, a rákellenes és az immunrendszert támogató hatásuk. Az egyes antioxidánsok jellemzôen különbözô színt adnak a zöldségeknek és gyümölcsöknek. Minél többféle színû növényi táplálék van a tányérunkon, annál többféle antioxidánshoz jutunk. 4 A gyümölcslevek közül a magasabb gyümölcsés rosttartalmút válasszuk. A 100%-os dzsúzok általában tartalmaznak hozzáadott cukrot. Ha túl tömény a dzsúz, akkor inkább ezeket a termékeket fogyasszuk hígítva, mint a cukrozottat. Szomjoltás céljából legmegfelelôbb ital a víz. A kívánatos és még biztonságos napi vitaminfogyasztás mértéke (mg-ban) 5 A leghatékonyabb antioxidáns hatású anyagok a frissen préselt zöldségekbôl, illetve bogyós gyümölcsökbôl nyerhetôk. Rostos gyümölcsleveket vagy gyümölcsturmixokat akár házilag is készíthetünk. A tárolás és a konyhai feldolgozás (különösen a fôzés) során az értékes antioxidáns hatású anyagok könnyen elbomlanak, ezért inkább az évszaknak megfelelô, vagy fagyasztva tárolt alapanyagokat részesítsük elônyben. 6 A csipkebogyóból készült tea magas C-vitamintartalma akkor károsodik a legkevésbé, ha forró vízzel öntjük le. Szobahômérsékleten egy éjszakán át áztatva kellemes ital készíthetô belôle. (0,5 liter vízhez kb. 2-3 evôkanálnyi bogyó szükséges.) 7 A citromlével vagy inkább igazi citrommal is csak akkor ízesítsük a teát, amikor már kicsit kihûlt, így C-vitamin-tartalma tovább megmarad. 8 A petrezselymet a fôzés befejezése után, sôt inkább már csak a tálaláskor frissen szórjuk az étel tetejére, így kevesebbet veszít C-vitamin-tartalmából. Vitamin Napi ajánlott Biztonságosnak Napi ajánlott Napi ajánlott Biztonságosnak mennyisége tartott napi mennyisége mennyisége tartott napi maxifelnôtteknek* maximuma gyerekeknek gyerekeknek muma gyermefelnôtteknek** 4 10 év* 11 18 év * keknek 9 13 év** A-vitamin 0,8 3 0,5 0,7 0,8 1,0 1,7 D-vitamin 0,006 50 0,01 0,01 50 E-vitamin 10 12 1000 6 7 8 12 600 K-vitamin 70 140 B 1 -vitamin 1,3 1,5 0,9 1,2 1,3 1,4 B 2 -vitamin 1,5 1,8 1,0 1,4 1,3 1,7 B 6 -vitamin 2,0 2,2 100 1,3 1,6 1,8 2,0 60 B 12 -vitamin 1,0 1,0 1,4 2,0 Folsav 0,2 1 0,075 0,1 0,15 0,2 0,6 Niacin 15 18 35 11 16 15 18 20 Pantotén-sav 8 10 4,0 5,0 6 8 C-vitamin 60 2000 45 60 1200 Biotin 0,15 * A feltüntetett értékek irányadó jellegûek, függnek a tôl, életkortól, és az élettani állapottól. Az életkor és szerinti szükségletet mutató irányelveket a dr. Biró dr. Lindner által szerkesztett Tápanyagtáblázat c. könyv tartalmazza (Medicina Kiadó, Budapest, 1999.). A vitaminok felnôttek számára fogyasztani javasolt napi mennyiségét a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90-496 sz. elôírása is tartalmazza. ** Jelenlegi tudományos adatok alapján megállapított, mellékhatást okozó fogyasztási értékek (- jelentése: állapították meg). Forrás: The Safety of Vitamins and Minerals European Responsible Nutrition Alliance ERNA 2002.
2003. november 7 9 A vitaminok fôként a növények csíráiban és a héjában halmozódnak fel. Érdemes ezért természetesen alapos mosás után hámozatlanul fogyasztani a gyümölcsöket. A gabonafélék közül a hántolatlant, a belôlük készült termékeknél a teljes kiôrlésûeket részesítsük elônyben. 10 A salátafélékre majonézes/tejfölös öntet helyett használjunk inkább pár csepp citromlevet és olívaolajat, vagy joghurtot/kefirt. Szórjunk aprított olajos magvakat vagy csírákat a tetejére. Remek E-vitamin-forrás! 11 A primôrként kínált áru csábításának gyakran bedôlünk, sajnos ezek termesztésük alatt sok napfényt, de annál több vegyszert kapnak. A télen üvegházban nevelt zöldségfélék vitamintartalma nyomába sem ér a saját idényében termesztettekének. Törekedjünk ezért mindig az idénynek megfelelô zöldség- és gyümölcsfélék választására, télen is széles körû kínálatból válogathatunk (pl.: fekete retek, káposzta, póréhagyma, sárgarépa stb.). A primôrárukat inkább csak a készételek díszítésére használjuk. 12 A bô zsírban sütés helyett inkább a párolást részesítsük elônyben, alacsonyabb hômérsékleten több marad a vitaminokból. 13 A halfogyasztás ne csak az ünnepekre korlátozódjon. Legalább havonta egyszer tervezzük be étrendünkbe. Nem a rántott ponty az egyetlen halétel, számtalan halfajta kapható, amelyek változatos konyhatechnikával, jóízûen elkészíthetôk. A hidegtengeri halak gazdagok omega-3 zsírsavakban. 14 Télen a cukor helyett a teát ízesítsük inkább mézzel. Édesítô hatásán kívül számtalan nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaz, természetes gyógyszernek tartják a népi gyógyászatban is. Varga Terézia dietetetikus MÉDIAAJÁNLAT A Misszió Világ minden hónap közepén 65 ezer családhoz, 240 ezer emberhez jut el Pest és Heves megye 60 településén. Hirdetési árak: 1/8 (81 x 61 mm) 43.200,- 1/4 (81 x 122 mm) 78.000,- 1/2 (168 x 122 mm) 144.000,- 1/1 (168 x 244 mm) 264.000,- (az árak forintban és áfa nélkül értendõk) A hirdetések megrendelése ügyében Ivicsics Viktort, Varga Teréziát vagy Kárpáti Gyulát keressék. Telefon: (06-28) 389-618, fax: (06-28) 386-795. TIPPELJEN ÉS NYERJEN! Milyen gyakorisággal jelenik meg a Misszió Világ egészségvédelmi lap? 1 3 havonta 2 havonta X 2 hetente Melyek a zsírban oldódó vitaminok? 1 B 12, C, F, A 2 A, D, C, B X E, K, A, D Milyen módon szabadulhatunk meg súlyfeleslegünktôl a leghatékonyabban? 1 3 havonkénti rendszeres koplalással 2 alapvetôen diéta, mozgás, lelki segítség együttesével X csak olyan gyógyszerekkel, amelyek a reklámok szerint modernek és hatékonyak Az emberek egészségi állapotáért hány százalékban felelôs az egészségügy? 1 50%-ban 2 40%-ban X 15 25%-ban Naponta átlagosan mennyi folyadék fogyasztása ajánlott? 1 5 dl 2 1 liter X 2 2,5 liter Mennyi a javasolt napi maximális koleszterinbevitel? 1 700 mg 2 500 mg X 300 mg Hányan tartoznak most a Misszió Modellhez? 1 43 ezer fô 2 152 ezer fô X 240 ezer fô Vágja ki a kitöltött tippszelvényt, s neve, címe feltüntetésével december 10-ig küldje el a Misszió címére. A hibátlan válaszokat beküldôk között Missziós -pólókat sorsolunk ki. Szeptemberi tippszelvényünk helyes válaszai: a diabetes magyarul: cukorbetegség; a polyp általában jóindulatú tumor; a felsoroltak közül a májat kíméli meg leginkább a cukorbetegség; a férfiakra jellemzô i hormon a tesztoszteron; a giliszta-izmok a kézen találhatók; szervezetünk legérzékenyebb szövete az idegszövet; az ékcsont az arcon található. Augusztusi kvízünk nyertesei: Vámos László Frigyes (Tura), Hamkó Henrietta (Nagytarcsa). A szeptemberi nyertes: Zelmikné Török Ilona (Gödöllô). Nyereményüket postán küldjük el.
8 Misszió Világ A gyerekek sincsenek biztonságban A felnôttkori magas vérnyomás megelôzésérôl és szövôdményeirôl viszonylag gyakran beszélünk, ám ez az alattomos betegség ma már az általános iskolásokat és tinédzsereket is fenyegeti. A magasvérnyomás betegség elôfordulása felnôtteknél 20-35%, a fiatalkori magasvérnyomás megjelenésérôl azonban igen eltérôek a statisztikai adatok. Serdülôkori elôfordulása Indiában 0,5%, az USA-ban 1,1%, Angliában 1,3%, Izraelben 2,2% körül mozog. A 14-18 éves korosztályban a magasvérnyomásbetegség elsôdleges formája a gyakoribb, a másodlagos, vagyis a valamilyen betegség következtében létrejövô magasvérnyomás aránya 10-20%. Görögországban az érintett tizenéves lányok 41%-a elhízott, 14%-ának emelkedett a koleszterinszintje. A törzsre és hasra lokalizált zsírfelesleg és a vérnyomás közötti összefüggés régóta ismert. Az ilyen jellegû elhízások igen magas százalékban vezetnek magasvérnyomás-betegség kialakulásához. A cukorbetegség diagnózisa során már több, mint 50%-ban észlelhetô emelkedett vérnyomás, és az életkor elôrehaladtával ez az arány 75-80%-ra nô. Vizsgálatokkal a túlzott energiabevitel (zsír, szénhidrát) és az ezt követôen kialakuló túlsúlyosság, valamint a magasvérnyomásbetegség közt szoros összefüggést mutattak ki. Az elmúlt évek genetikai vizsgálatai azt is bebizonyították, hogy magasvérnyomás-betegségben szenvedôk szüleinél a hypertonia elôfordulásának gyakorisága 59%, vagyis valamiféle genetikai összefüggés is van a betegség hátterében. A betegek testvérei között 65%-ban találtak ugyancsak emelkedett vérnyomást. Ezzel máris rávilágítottunk azon kockázati tényezôk egy részére, melyek elôsegítik úgy a fiatalkori, mint a felnôttkori magasvérnyomás kialakulását. Mi tekinthetô normális vérnyomásértéknek gyermekkorban? Az életkorral párhuzamosan emelkedô vérnyomásértékre jellemzô, hogy a 6 éves korban mért átlagos szisztolés vérnyomás (a felsô érték) 98 Hgmmrôl, 114 Hgmm-re, a diasztolés (az alsó érték) 65-rôl 74 Hgmmre emelkedik 11 éves életkorra. A serdülôkorban végzett felmérésekben a 12 éves kori 122 Hgmm szisztolés és 71 Hgmm diasztolés érték a 17. életév végéig átlagosan 133 Hgmm-re, illetve 78 Hgmm-re emelkedik. Ezeket a tartományokat fogadhatjuk el, mint normálértékeket. Hypertonia betegségrôl beszélünk, ha a vérnyomás 12 éves korig a 126/82 Hgmm-t, 13-15 éves kor közt a 136/86 Hgmm-t és 16 év felett a 142/92 Hgmm-t meghaladja. Ezeket a mérési eredményeket azonban több alakommal, lehetôleg 24 órás ABPM-mel (folyamatos vérnyomásméréssel) kell igazolni. Egyes felmérések a gyermekkori magasvérnyomásos betegek körében 80%-ban veseeredetû hypertoniát találtak, míg 20%-ban volt csak egyéb ok megnevezhetô. Így a diagnosztikában az EKG, a fizikális vizsgálat, a labordiagnosztika és a pontos családi kórtörténet mellett a hasi ultrahang vizsgálatoknak is nagy szerepük van: a vesék állapotát feltérképezendô. A kezelés során azonban csak a vérnyomást kell csökkenteni, ha az életkilátásokat meghatározó, befolyásolható rizikófaktorokat is (elhízás, dohányzás, magas vérzsírszint, cukorbetegség stb.), melyek aktív beavatkozást igényelnek. A dohányzás, a mozgásszegény életmód és a túlsúly leküzdésében a fiatal betegek tevôleges segítsége is sokat javíthat a betegség kezelésében. Túlsúlyos magasvérnyomásos betegek esetén 10 kg-os testsúlycsökkentés átlagosan 10-20 Hgmm-es vérnyomás csökkenést eredményez, ami a gyógyszeres kezelés dózisainak csökkenését, akár a gyógyszerek (orvosi felügyelet melletti) elhagyását is eredményezheti. A konyhasó fogyasztásának csökkentésekor a maximálisan ajánlható menynyiség napi 6g konyhasó. Az ezt meghaladó fogyasztás szintén emeli a vérnyomást. Ha már az ásványi anyagoknál tartunk, meg kell említeni, hogy a kalcium és magnézium fogyasztás növelése esetenként csökkentheti a vérnyomást, de egészében a hatásuk bizonyított. Rendszeres mozgással a vérnyomás csökken, ennek megfelelôen a betegség is mérséklôdik. Régóta emelkedett vérnyomásértékek vagy szövôdmények esetén a szabadidôsport már csak gondos ellenôrzés mellett javasolt. IMPRESSZUM A Misszió Világ havilapot szerkeszti a szerkesztõ bizottság. Kiadja a Misszió Egészségügyi Központ Kht. Felelõs kiadó: Jobban Eszter ügyvezetõ igazgató. Tördelés, nyomdai elõkészítés és gondozás: Graphisto Szolgáltató Iroda és Alkotó Ház Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Béla ügyvezetô igazgató. Hirdetési képviselet: Ivicsics Viktor (telefon: 06-28-389-618, fax: 06-28-386-795). Megjelenés: minden hónap közepén. Példányszám: 65 ezer. A szerkesztõség és a kiadó postacíme: Misszió Világ, 2112 Veresegyház, Gyermekliget út 30. Drótposta: missziovilag@misszio.hu Internet: http://www.misszio.hu ISSN: 1587-9186