Ülésnap Napirend Felszólaló 2015. október 7. Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló, az Állami Számvevőszék által benyújtott - jelentés együttes általános vitája T/5954, T/5954/1. Domokos László elnök DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően ellenőrizte a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a jelentésünket augusztus 31-én, a törvényi kötelmeknek megfelelően hoztuk nyilvánosságra. Értékeltük a zárszámadási törvényjavaslat megbízhatóságát, valamint azt, hogy a törvényjavaslatot megalapozó beszámolók, elszámolások összessége nem tartalmaz-e megbízhatóságot befolyásoló lényeges hibát. Ellenőriztük továbbá, hogy a költségvetési törvény végrehajtása törvényesen és szabályszerűen valósulte meg, az ellenőrzött szervezetek pedig szabályszerűen gazdálkodtak-e a közpénzekkel. Ezzel együtt ellenőriztük az Alaptörvény és a stabilitási törvény államadósságra vonatkozó előírásainak érvényesülését. Megállapítottuk, hogy a 2014. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, azokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják. Az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az Alaptörvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény előírásainak. A zárszámadási törvényjavaslat tartalmazza a jogszabályban előírt tartalmi elemeket, szerkezete összhangban van a törvényi előírásokkal.
Jelentésünkkel egy időben, immár harmadik alkalommal az Országgyűlésben is elhangzott külön kérésre elemzést készítettünk az előző év költségvetési folyamatairól, összefoglalva benne a 2014. évi költségvetés végrehajtásának makrogazdasági összefüggéseit. Az Állami Számvevőszék stratégiai célként tűzte ki, hogy a zárszámadás ellenőrzésének hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében az eddigiektől eltérő megközelítésű, tartalmú és eljárású ellenőrzési módszert alakítson ki, és továbbra is támogassa az Országgyűlés munkáját egy megalapozott döntés meghozatalában. Az Állami Számvevőszék ezt a stratégiai célt teljesítve újította meg és tette közzé honlapján 2015 januárjában a zárszámadás ellenőrzésének új módszertanát. A dokumentum kidolgozásának kereteit két tényező határozta meg. Egyrészt a korábbi módszertanok elfogadása óta megváltozott az államháztartás szerkezeti rendje, valamint 2014. január 1- jétől új költségvetési számviteli szabályok léptek hatályba, amelyek értelmében az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. Másrészt az Állami Számvevőszék módszertana megújításának hátterében a nemzetközi ellenőrzési szakmai sztenderdek körében történt megújulás is szerepet játszott. A legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezete, az Intosai 2013 októberében új ellenőrzési alapelveket fogadott el, ami maga után vonta a zárszámadás ellenőrzése során alkalmazandó elvek és követendő eljárások megújítását is világszerte. A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát az ÁSZ úgy alakította ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhasson a költségvetés egészének végrehajtásáról. Az ellenőrzés átfogó és objektív képet ad a 2014. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról. Az ellenőrzés a központi alrendszer kiadási és bevételi főösszegére, ezen belül öt fő területre terjedt ki: a központi kezelésű előirányzatokra, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira, az elkülönített állami pénzalapokra, a fejezeti kezelésű és azon belül az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó előirányzatokra, valamint a központi költségvetés intézményeire. Ezen az öt ellenőrzési területen a költségvetési számvitellel készült beszámolókban, így a költségvetési jelentésekben és maradványkimutatásokban szereplő adatok megbízhatóságát ellenőriztük. Ezen túl az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeknél és a társadalombiztosítási alapoknál a pénzügyi számvitellel készített beszámolók, vagyis a mérleg és az eredménykimutatás összeállításának szabályszerűségét is minősítettük. Az új módszertan eredményeként először fordul elő, hogy a zárszámadás
számvevőszéki ellenőrzése lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100 százalékát. Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során statisztikai módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el. Ennek megfelelően az ellenőrzött tételek alapján vonta le megállapításait a teljes sokaságra. A statisztikai mintavétel során a lényegességi küszöbértéket az Állami Számvevőszék a korábbi évekkel azonosan, a központi költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegének 2 százalékában határozta meg. Az Állami Számvevőszék további specifikus lényegességi küszöbértéket is meghatározott az egyes részterületek tekintetében, az adott részterületek teljesített kiadási és bevételi főösszegének szintén 2 százalékában. Az Állami Számvevőszék a bevételek és kiadások megbízhatóságának ellenőrzését, a gazdálkodás és az előirányzat-felhasználás szabályszerűségét, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal való összhangját valamennyi ellenőrzési területen az új módszertannal értékelte. Az ellenőrzés során a Számvevőszék a zárszámadási törvényjavaslatban rögzített törvényi módosított előirányzatokhoz viszonyította a teljesítési adatokat. Tisztelt Országgyűlés! 2014-ben a központi alrendszer bevételei a törvénytervezet alapján 17 458,4 milliárd forintra, a kiadások 18 261,4 milliárd forintra teljesültek, amelynek eredményeként a hiány 30,3 százalékkal, 348,5 milliárd forinttal alacsonyabb szinten, 803 milliárd forintra teljesült az 1151,5 milliárd forintos hiánycélhoz képest. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 816,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítási alapok 8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi esztendőt a benyújtott törvénytervezet alapján. Ellenőrzésünk megállapította, hogy a központi költségvetés teljesített bevételi és kiadási főösszege nem tartalmaz lényeges hibát, a bevétel és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak. 2014-ben a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló beszámolás szabályszerű. A kormányzati szektor 2014. évi uniós módszertan szerinti hiánya GDP-arányosan az előzetesen várt 2,9 százaléknál lényegesen kedvezőbben alakult. Az államadósságmutató mértéke a 2013. évi 76,6 százalékról 2014-re 74,1 százalékra, azaz 2,5 százalékponttal csökkent. A 2014. évi költségvetési tervezés alapját képező makropálya 2014-ben 2 százalékos GDP-növekedés feltételezésével - utólag mondhatjuk: pesszimista módon - készült. (9.40)
Ezzel szemben a magyar gazdaság 2013. év második felétől beindult növekedése folytatódott, és a GDP 2014. évi 3,6 százalékos növekedéséhez szinte minden ágazat a megelőző évinél nagyobb teljesítménnyel járult hozzá. A zárszámadási ellenőrzés során az egyes ellenőrzési területeken a következőket állapította meg az Állami Számvevőszék. A költségvetés központi kezelésű előirányzatai és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekkel és kiadásokkal összefüggő előirányzatok teljesített kiadását, összességében megbízhatónak minősítette az ellenőrzés. A központi kezelésű előirányzatok bevételeinek 88,9 százalékát a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, a lakosság befizetései és a gazdálkodó szervezetek befizetései együttesen tették ki, amelyek ellenőrzésekor megbízhatósági hibát nem tártunk fel, ezért a bevételi adatok megbízhatóak. A központi kezelésű előirányzatok bevételeinek 4 százalékát az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, míg a központi kezelésű előirányzatok kiadásainak 25,4 százalékát az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadások képezték, és ez lényeges szerkezeti eltérést mutat az Európai Unió és a visegrádi országoknak ezen szerkezetén belül is, kiemelten emelve ezen összegen. Az ellenőrzés a bevételek és kiadások tekintetében megbízhatósági hibát nem tárt fel, így a bevételi és kiadási adatok megbízhatóak. A kiadási oldalon előforduló megbízhatósági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet, ebből következően a kiadási adatok megbízhatóak. Ellenőrzésünk a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatainak terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén tárt fel megbízhatósági hibát. Több esetben nem állt rendelkezésre a Magyar Államkincstárnál az ellátások kifizetését alátámasztó határozat, a szükséges szakvélemény vagy a családi pótlék igényelbírálásához szükséges kérelem. Mivel az ellátások, támogatások teljesítési adatai lényeges hibát tartalmaznak, így az elszámolt kiadásokat nem megbízhatónak minősítettük. Az állami vagyonnal és a Nemzeti Földalappal kapcsolatban a bevételeknél tártunk fel megbízhatósági hibát, amelyek összértéke azonban a lényegességi szintet nem érte el, így az elszámolt bevételek és kiadások megbízhatóak. A központi kezelésű előirányzatok közé tartozó tartalékok - mint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék, az Országvédelmi Alap és a céltartalékok - képzése a jogszabályi előírásoknak megfelelt. Az Országvédelmi Alap és a céltartalékok felhasználása során betartották a
jogszabályi előírásokat. A központi tartalékok betöltötték szerepüket, felhasználásuk végül is 96 százalékos, összesen 232,8 milliárd forint volt. Betöltötték tehát a kitűzött, tervezett célokat. A költségvetési törvény - a központi tartalékok közül - a céltartalék nagyságát 76,2 milliárd forintban állapította meg, tételesen megjelölve a felhasználás céljait is. Ezeknek megfelelően a céltartalékból 70,9 milliárd forintot a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére járó többlet személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére használtak fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai tekintetében, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételeiben megbízhatósági hibákat nem tártunk fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési kiadásainál megbízhatósági hibát a külső személyi juttatások terhére kötött megbízási szerződések esetében tárt fel az ellenőrzés. Előfordult, hogy a megbízási szerződés nem tartalmazta a pénzügyi teljesítés módját, feltételeit és a kifizetés határidejét. A feltárt hibák alapján az adatok összességében előforduló megbízhatósági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet, ebből következően a kiadási adatok megbízhatóak. A Társadalombiztosítási Alapok pénzügyi számvitellel készített beszámolórészeinek összeállítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, ezért azokat megfelelőnek minősítettük. Az elkülönített állami pénzalapok 2014. évi bevételi összegét és kiadásait is megbízhatónak minősítettük. Az ellenőrzés megbízhatósági hibát a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kiadásainál tárt fel. A feltárt hibák alapján a kiadási adatok összességében előforduló megbízhatósági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet. Az ellenőrzés szabályszerűségi hibákat tárt fel a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásainál, amelyek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódtak. A központi alrendszer együttes kiadása 1125 milliárd forinttal túlteljesült a törvényi módosított előirányzathoz képest. Ebből a költségvetési szervek kiadásainak 932,7 milliárd forintos túlteljesítését alapvetően az intézményi maradványok és többletbevételek felhasználása okozta. Az uniós programok kiadásainak túlteljesüléséhez főként a strukturális alapokból finanszírozott programokkal összefüggő kiadások
járultak hozzá. A kamatkiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások meghaladták a törvényi módosított előirányzatot, az utóbbi döntő mértékben a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlanvásárlása, a Főgáz Zrt. részvényeinek, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. teljes részesedésének megvásárlása kapcsán következett be. A költségvetésben megjelenő uniós bevételek és támogatások összege 2224 milliárd forint volt, amelyből az uniós bevételek 1668,9 milliárd forintot tettek ki, a hazai támogatások 528,2 milliárd forint, a kedvezményezettekkel szembeni követelésekből befolyt összeg 26,8 milliárd forint volt. Az uniós támogatások teljesített kiadásainak 85,7 százalékát a 2007-2013-as programozási időszakra vonatkozó úgynevezett nemzeti stratégiai referenciakeretből finanszírozott projektek megvalósítására fordították. Az ellenőrzés az uniós támogatások kifizetésénél megbízhatósági hibát nem tárt fel, ezért a teljesített kiadási adatok megbízhatóak. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása összességében szabályszerű volt, az előirányzatok bevétel- és kiadásteljesítési adatai megbízhatóak. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételét és kiadását megbízhatónak minősítette a számvevőszéki ellenőrzés. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek közül 108 intézménynél folytattunk le helyszíni ellenőrzést. Ezen belül az alkotmányos fejezetek intézményeit, a központi alrendszer intézményeit, valamint az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeket külön csoportonként is értékeltük. Az alkotmányos fejezetek intézményei és a központi alrendszer intézményei a bevételi és kiadási előirányzataik teljesítése során összességében betartották a jogszabályok és saját szabályzataik előírásait, az elszámolt bevételeket és kiadásokat összességében megbízhatónak minősítettük. Az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett nyolc intézmény a bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése során két szervezet kivételével betartotta a jogszabályok és a belső szabályzataik előírásait. A feltárt megbízhatósági hibák mértéke egyetlen intézménynél, a Közbeszerzési Hatóságnál lépte túl a lényegességi szintet, így a hatóság kiadási és bevételi adatait nem megbízhatónak minősítettük. A hatóság a bírói letét összegét végleges kiadásként számolta el, amely nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál
feltárt hiba a beszámoló bevételi és kiadási főösszegének megbízhatóságát nem befolyásolta. A központi költségvetési szervek kiadási és bevételi teljesítési adatairól meggyőződtünk, hogy azok megbízhatóak. A zárszámadási ellenőrzés során a legjellemzőbb megbízhatósági hibaként tártuk fel, hogy az ellenőrző szervezetek nem folytattak le közbeszerzési eljárást, illetve számos esetben megsértették a számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló új kormányrendelet előírásait. Hiányoztak az elszámolások alapjául szolgáló bizonylatok, nem voltak teljeskörűen felszerelve, hiányosak voltak a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások. A szabályszerűségi hibák közül a legjellemzőbbek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódó szabálytalanságok voltak, de számos esetben találkoztunk azzal, hogy az ellenőrzöttek határidőn túl készítették el belső szabályzataikat, elszámolásaikat, beszámolóikat. (9.50) Előfordult, hogy egyáltalán nem készültek el a jogszabályok által előírt belső szabályzatok. A szabályszerűségi ellenőrzés egyik hangsúlyos területe 2014-ben is az ellenőrzött területek úgynevezett kontrollkörnyezete kialakításának ellenőrzése, mivel a megfelelő kontrollkörnyezet a szabályos működés alapvető feltétele. Annak hiánya korrupciós kockázatokat hordoz. 2014-ben 126 intézménynél mértük fel a kontrollkörnyezet kialakításának megfelelőségét: 64 szervezet megfelelő, 45 szervezet részben megfelelő és 17 szervezet nem megfelelő minősítést kapott. A kontrollkörnyezet kialakításának ellenőrzésekor többször szembesültünk azzal, hogy az államháztartás számviteléről szóló új kormányrendelet szerinti számviteli szabályok módosítása nem vagy csak késedelmesen készült el. Hiányoztak vagy hiányosak voltak a belső szabályozó eszközök, illetve néhány esetben együttműködési megállapodás nélkül történt a munkamegosztás és a felelősségvállalás az önállóan működő intézmények és gazdálkodási tevékenységüket ellátó költségvetési szerv között, amely az elszámoltathatóság alapvető feltétele.
Tisztelt Ház! A feltárt hiányosságok alapján azt állapítottuk meg, hogy nem megfelelően alakították ki a kontrollkörnyezetet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, a bíróságok 7 szervezeténél és további 9 intézménynél. Az idei zárszámadási ellenőrzés során is értékeltük az integritási szemlélet érvényesülését az ellenőrzöttek körében. Kockázatokat mérséklő kontrolltényező volt, hogy az utóbbi 3 évben az ellenőrzött szervezetek közel teljes köre módosította az alapító okiratát a közigazgatási reformokhoz igazodva - helyesen. A szervezetek több mint fele tette kötelezővé a munkatársaknak a nyilatkozattételt gazdasági vagy - a szervezet tevékenysége szempontjából releváns - egyéb érdekeltségeiről. 2014 az eredményszemléletű számvitel bevezetésének éve volt az államháztartásban. Meggyőződésünk, hogy a pénzforgalmi szemléletű költségvetési számvitelről az eredményszemléletű számviteli elszámolásra történő átállással járó nehézségek ellenére az új számviteli elvek alkalmazása hozzájárul a pontosabb elszámoláshoz, lehetővé teszi az üzemgazdasági elszámolást a költségvetési szervek számára. És itt kell megjegyeznünk, hogy az Európai Unió általános számviteli fejlesztési irányaival összhangban Magyarország nagyon összetett, bonyolult technikai felzárkózási lépést is megtett ezzel az átállással. Tisztelt Ház! Amint az expozém elején már említettem, a zárszámadási ellenőrzésünkkel párhuzamosan elemzést is készítettünk a 2014. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről is, ezzel is eleget téve az ÁSZ törvényekben meghatározott feladatának, hogy feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját, amely hozzájárul az elszámoltathatóság biztosításához széles körben Magyarországon. A tanulmányunk arra keresi a választ - természetesen nem a teljesség igényével -, hogy a bevételek alakulását milyen gazdasági tényezők alakították, a költségvetési kiadások milyen gazdasági-társadalmi változásokat eredményeztek, a költségvetési egyenleg milyen összefüggések eredményeként lett a tervezettnél kedvezőbb. És persze hogyan lehet a továbbiakban a fenntarthatóságot is ez alapján biztosítani. A gazdaságitársadalmi összefüggések bemutatása érdekében az elemzés nem szorítkozik egyetlen év adataira, hanem igyekeztünk a középtávon jelentkező tendenciákra is felhívni a figyelmet. A tanulmány a közgazdasági elemzés eszközeivel készült.
Az elmúlt évben a magyar gazdaság két szempontból is figyelmet érdemlő teljesítményt ért el. Az egyik az Európai Unió átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés, a másik a fejlődés fenntarthatóságának megalapozása. 2014-ben a magyar 3,6 százalékos GDP-növekedés Írországot követve a második leggyorsabb volt. A visegrádi országok közül hazánk a legjobb növekedési eredményt érte el. Ezzel a magyar GDP elérte a válság előtti, azaz a 2008. évi mértéket, és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Az elmúlt évi gyors növekedés elősegítette, hogy az export volumene a tervezett 5,8 százalékot mintegy 3 százalékponttal meghaladó mértékben, végül is 8,7 százalékkal növekedett. Az import ugyan ezt meghaladó, 10 százalékos emelkedése ellenére a külkereskedelmi mérlegben a GDP 7,4 százalékát kitevő többlet keletkezett, és a külső finanszírozási képesség magas maradt, 2014-ben a nemzeti jövedelem 8,3 százaléka volt, ami európai uniós összehasonlításban az egyik legmagasabb. 2014-ben a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. Míg korábban a nettó export volt a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője, addig 2014-ben a belső kereslet bővülése eredményezte a gyors növekedést. Kiemelkedő a bruttó állóeszköz-felhalmozás 11,7 százalékos rekordmértékű bővülése, aminek következtében a bruttó állóeszközfelhalmozás növekedése 2,6 százalékponttal járult hozzá a GDP 2014. évi növekedéséhez. E növekedés - Málta után - a második leggyorsabb volt az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok között. A háztartási fogyasztás 1,7 százalékos bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg, tekintettel arra, hogy a bérek és a nyugdíjak növekedtek, az infláció viszont alacsony volt. A háztartások anyagi helyzetét jelentős mértékben könnyítette a lakossági hitelek tisztességtelen többletterhének visszamenőleges rendezése, a devizahitelek forintosítása is. Ez utóbbi által az érintett lakosság megszabadult a devizahitelekkel járó árfolyamkockázattól. A gazdaság kiegyensúlyozottabbá válását mutatja az is, hogy a GDP növekedéséhez a termelő ágazatok mindegyike hozzájárult, a keletkezett többletjövedelemből pedig a vállalatok, a háztartások és az államháztartás egyaránt részesedett, tehát az egész társadalomban szétterült e növekedés többlethaszna. Kiemelkedő jelentőségű a nemzetgazdaság számára, hogy 2014-ben 6 milliárd euró volt az elszámolt európai uniós transzferek egyenlegének összege. Ez több mint az előző évben. Magyarország az európai uniós
tagságból kifolyólag 2014-ig 28,9 milliárd euró nettó uniós forrásban részesült, és ennek közel 70 százaléka a 2010-2014 közötti időszakban került lehívásra. Az önkormányzati alrendszer finanszírozása 2014-ben megszilárdult. A költségvetési kiadások szerkezete az önkormányzati alrendszerben is úgy változott meg, hogy a jóléti funkciók kiadásai arányaikban csökkentek, a gazdasági funkciók és az állami működési funkciókhoz tartozó dologi és felhalmozási kiadások pedig nőttek. Az önkormányzatok 2014. évi költségvetésének pénzforgalmi bevételi többlete kedvezőbb, mint a 2014. évi törvényi előirányzat szerinti. A helyi önkormányzatok 2014-ben hitelforrás nélkül 2685,1 milliárd forinttal, a hitelforrásokkal együtt pedig mintegy 3141,3 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami 10,7 százalékkal volt nagyobb a 2013. évi teljesítésnél. Az önkormányzatok kiadásainak nagysága 111 százalékkal meghaladta a 2013. évi kiadások összegét. Az önkormányzatok 2014. évi finanszírozása a 2013. évtől bevezetett, a megváltozott önkormányzati feladatokhoz igazodó, úgynevezett feladatalapú támogatási rendszerben történt. A tervezettnél kisebb államháztartási hiány értelemszerűen kedvezően hatott az államadósság alakulására is. Ennek ellenére a központi költségvetés bruttó forint- és devizaadóssága 2014-ben 1882,5 milliárd forinttal nőtt, részben az önkormányzati adósság, részben pedig a vállalati adósságok átvállalása következtében. Az előbbi azonban nem növelte a kormányzati szektor adósságát. A magyar gazdaságot jellemző magas külkereskedelmi nyitottság mellett a javuló cserearány is hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérlegben a 2013-as évet is meghaladó, 2363 milliárd forint kiviteli többlet keletkezett, ami a GDP 7,4 százalékát teszi ki. (10.00) A GDP-növekedés új jellemző vonása, hogy a felhasználási oldalon a belső keresleti tényezők szerepe meghatározóvá vált, és természetesen az élénkülő belföldi kereslet növelte az importot is. A GDP változásához a termelési oldalon elsősorban a termelő ágazatok járultak hozzá, ahol szintén stabil szerkezet alakult ki. A gazdasági növekedést a fő ágazatok közül az ipar 1,3, az építőipar 0,4, a mezőgazdaság 0,3, a szolgáltatások 1,1 százalékponttal, a termékadók pedig 0,5 százalékponttal támogatták.
A GDP változásának a jövedelmek oldaláról, vagyis a tőke és a munka - mint termelési tényezők - oldaláról történő elemzése azt mutatja, hogy 2014-ben a munka részesedése nőtt dinamikusabban. A bruttó bérek nagysága és a foglalkoztatottak száma egyaránt jelentősen emelkedett, amihez a versenyszféra is érdemben hozzájárult. A beruházások 14 százalékkal bővültek, és ennek eredményeként a 3,6 százalékos gazdasági növekedéshez 2,3 százalékponttal, tehát a kétharmadával járultak hozzá. A kedvező folyamatok következményeként Magyarország GDP-arányos beruházási rátája elérte a 21,3 százalékot, felülmúlva ezzel mind az Európai Unió, mind a visegrádi országok átlagát. 2014-ben a lakossági fogyasztás - a KSH 2014. évi háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel előzetes évközi adatai alapján - reálértékben 2,7 százalékkal nőtt, és 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A fogyasztás növekedését a lakosság jövedelmi helyzetének érezhető javulása tette lehetővé. 2014-ben a háztartások fogyasztási kiadása - a foglalkoztatottság, a nettó keresetek és a nyugdíj kedvező alakulásának köszönhetően - végül 1,7 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottság az előző évhez képest 208 ezer fővel bővült, a nettó keresetek 3 százalékkal emelkedtek - ami a mínusz 0,2 százalékos fogyasztói árindex mellett végül is a reálbérek 3,2 százalékos növekedését jelentette -, míg a nyugdíj összege 2,4 százalékkal emelkedett, ami a stagnáló árak mellett szintén reálnyugdíj-emelkedést jelentett. 2014-ben a megtakarítási ráta továbbra is magas annak következtében, hogy a lakosság döntéseiben nagy szerepet játszott a felhalmozott adósságok leépítése, az óvatossági megtakarítás és a banki hitelezési feltételek lassú javulása. A háztartások pénzügyi eszközeinek nagysága 2014 végén 37 000 milliárd forint volt, 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A háztartások adósságállománya fokozatosan csökkent, 2014. negyedik negyedévében 94 milliárd forinttal mérséklődött a háztartási hitelek állománya. A foglalkoztatottak számának 2013. évi 1,7 százalékos növekedése után a 2014. évi kiemelkedő, 5,4 százalékos növekedés eredményeként a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,1 millió főt. A növekedésben a versenyszféra játszotta a főszerepet. A foglalkoztatás bővülésének eredményeként a munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2 százalékról 7,8 százalékra csökkent, s így Magyarország rátája az Unió 10,2 százalékos átlagánál jelentősen alacsonyabb szintre mérséklődött a múlt évben. 2014-ben a fogyasztói árak - a 2013. évi 1,7 százalékos növekedés után - átlagosan, mint ahogy jeleztem is, 0,2 százalékkal csökkentek. Ennek
okai között az alacsony inflációs környezetet, a jó mezőgazdasági termelésből adódó élelmiszerár-csökkenést és a kormányzati szabályozás hatását emelhetjük ki. A 2014. évi kedvező makrogazdasági és költségvetési folyamatok megvalósulását elősegítő intézkedéssorozat lépései közül különösen fontos szerepet játszottak: a növekedési hitelprogram, a lakossági devizahitelek végérvényes rendezése, a munkahelyvédelmi akcióterv, a Startmunkaprogram és a 2014. évi költségvetés teljesülésének az elősegítése, vagyis az egyes állami szereplők aktív cselekvése. A gazdaságélénkítést szolgáló növekedési hitelprogram két szakaszában mintegy 23 ezer vállalkozás számára nyílt lehetőség a finanszírozásra, közel 1430 milliárd forint összegben. A kormány 2011-től intézkedések sorozatával - árfolyamgát bevezetésével, végtörlesztés lehetőségével, Nemzeti Eszközkezelő felállításával - igyekezett javítani a devizaadósok helyzetén. Nagyrészt ezek hatására a devizahitelek állománya 2014 végére 45 százalékkal csökkent, majd a Kúria határozatát követően elfogadott jogszabályok alapján a tisztességtelenül felszámított összegek visszatérítésére került sor, amely a bankokra mintegy 600-700 milliárd forintos nettó terhet rótt, a magyar családok tartozását pedig összességében mintegy 1000 milliárd forinttal mérsékelte. A forintosításról szóló törvény eredményeként a magánszemélyek mintegy 3600 milliárd forint összegű, jelzálog fedezetű devizahitelei forinthitellé alakultak át. A lakosság így végérvényesen megszabadult a legfontosabb bizonytalansági tényezőtől, a kiszámíthatatlan árfolyamingadozások kockázatától, és a devizahitelek forintosítása ma már védi a magyar családokat a terheik növekedésétől. A háztartási hiteleknek 2014- ben még 50 százalékát tették ki a devizahitelek, a forintosítás után arányuk már 10 százalék alá került. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a munkahelyek megőrzését elsősorban nem támogatásokkal, hanem adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzik. Ezen intézkedések eredményeként az indulás évében, 2013-ban több mint 97 milliárd forintot hagytak a munkaadóknál. Ez a szám 2014-ben megközelítette a 125 milliárd forintot. A Start-munkaprogram rendelkezésére álló forrásából kerültek elindításra a hátrányos helyzetű kistérségek Start-munka mintaprogramjai, az országos közfoglalkoztatási programok, valamint a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok, illetve néhány magasabb beruházási költségű, termelő tevékenységet megvalósító
értékteremtő mintaprogram. 2014. évben a Start-munkaprogramok megvalósítására végül is 225,5 milliárd forint került ténylegesen kifizetésre. A 2014-ben kibontakozó kedvező makrogazdasági és költségvetési folyamatok alapján a kormány felülvizsgálta a 2014 áprilisában kialakított költségvetési pályát, és alacsonyabb hiánycél elérését határozta el. A 2014. évi költségvetés teljesülésének az elősegítése érdekében a kormány kiigazító lépéseit az első félévben a szigorítás jellemezte, majd a kedvező növekedési eredmények lehetővé tették a költségvetési kiadások növelését a második félévben. Az újraelosztás 2014. évi arányával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy értéke 2 százalékponttal nagyobb az Európai Unió 28 országa 2014. évi átlagánál, vagyis a 48,1 százaléknál, és 1,1 százalékponttal meghaladja az eurózóna értékét. Így Magyarország ebben a tekintetben a közbülső országcsoportba tartozik, szemben a magas újraelosztási arányú országokkal. A 2014. évi zárszámadás azt mutatja, hogy 2014-ben a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 7,8 százalékkal nőttek. A növekedés a gazdálkodó szervezetek befizetésének 13,3 százalékos - tehát a legnagyobb arányú -, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 6,9 százalékos, valamint a lakosság befizetéseinek 6 százalékos emelkedéséből adódott. A központi költségvetés 2014. évi bevételeinek az előző évhez képesti 7,8 százalékos emelkedésének hátterében a gazdasági növekedés, a növekvő foglalkoztatás, a bővülő fogyasztás és a gazdaság kifehéredése áll. 2013-hoz képest magasabbak voltak a befizetések, többek között a társasági adó, az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Nemzetközi viszonylatban a magyar adóterhelés közepesnek számít, tekintve, hogy mintegy 1,5 százalékponttal az Európai Unió átlaga alatt van, és a 11 fejlett EU-tagországban nagyobb az adó- és járulékteher mértéke. Viszont a többi visegrádi országhoz képest a magyar adóterhelés jelentősen magasabb. 2014-ben a GDP-arányos kiadások emelkedése 0,3 százalékponttal rontotta a költségvetési egyenleget. A kiadások növekedése más oldalról viszont azzal a kedvező hatással járt, hogy a közvetlen állami kereslet GDParányos nagysága 1,3 százalékponttal nőtt, így 415 milliárd forinttal hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez.
(10.10) A központi költségvetés bruttó forint- és devizaadóssága 2014-ben 1882,5 milliárd forinttal nőtt. A GDP-arányos államadósság csökkenése mellett az adósság forint-deviza aránya is jelentősen javult, a lakossági állampapírok nettó kibocsátása 2014-ben rekordszintet ért el, hozzájárulva a forintban való finanszírozás bővüléséhez. A kamatozó kincstárjegyek nettó értékesítése 2014-ben 100,9 milliárd forint volt, a lakossági állampapírok összesített nettó értékesítése így elérte az 584,9 milliárd forintot, ami nagymértékben, közel 500 milliárd forinttal meghaladta a 2013. évi értékesítés összegét. Egy adatot érdemes még kiemelnem: 2014- ben az éves átlagárfolyam 4 százalékkal leértékelődött az előző évhez képest az euróval szemben. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az Állami Számvevőszék munkájával, a belső kontrollrendszerek kiépítettségének és működtetésének fejlesztésével és az integritási szemlélet központba helyezésével támogatta az ellenőrzött szervezetek átláthatóbb, megbízhatóbb működését. A jelentés és az elemzés elkészítésével érdemben hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)