Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18.
A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re) a vizek jó állapotát el kell érni. 2009. december 22. az első stratégiai terv az un. Vízgyűjtőgazdálkodási Terv elkészítése 2010-2015 között végre kell hajtani a VGT-ben leírt intézkedési programot. 2006. december 22 - től üzemeltetni kell a monitoringot, amely alapján értékelni kell az állapotot és az intézkedések hatását. 6 évenként VGT felülvizsgálat
OVGT tartalma 1. Vízgyűjtők és víztestek jellemzése 2. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 3. Védelem alatt álló területek 4. Monitoring hálózatok és programok 5. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 6. Környezeti célkitűzések 7. Vízhasználatok gazdasági elemzése 8. Intézkedési program 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása 11. Éghajlatváltozás + Környezeti Jelentés SKV eredménye
Vízgyűjtők és víztestek Duna-vízgyűjtő magyarországi része OVGT Rész-vízgyűjtő 4 db RVGT Tervezési alegység 42 db AVGT Felszíni víztest 1082 db (869+213) Vízfolyás 366 db (25 féle típus) Állóvíz 69 db (16 féle típus) Erősen módosított 372 db (357+15) Mesterséges 275 db (146+129) Felszín alatti víztest 185 db (7 féle típus)
Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei 1740 db ivóvízbázis (+ásvány- és gyógyvizek) Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek 43 186 km2 az ország területének 46,4 %-a Természetes fürdőhelyek 265 strandfürdő Védett természeti területek 303 Natura2000, 18 Ramsari, 10 NP, 56 TT és 31 TK Halas vizek 7 db vízfolyás szakasz
Kármentesítési jogszabályok 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 39/A. 39/E. -ok (2007.04.30-tól) 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól (2007.04.30-tól)
Kármentesítési jogszabályok alkalmazása az eltelt idő rövidsége miatt még viszonylag kevés gyakorlati példával rendelkezünk a felszíni vizekre és a természetvédelmi területekre valójában a jogszabályok megjelenése előtt is történtek már kármentesítések és jelenleg is számos kármentesítés történik: vizes élőhelyek, vagy a Szigetközi Holtág rendszer vízpótlása, illetve káros anyagokat (pl. nehézfémeket) tartalmazó üledékkel feliszapolódott medrek kotrása, Gyöngyösoroszi bányavíz kezelése, stb. ugyanakkor számos esetben viszont nem ismerik fel, hogy kármentesítésre lenne szükség: holtágba vezetett szennyvíz, kárelhárítási tevékenységek, stb.
OKKP és a KEOP másra át nem hárítható esetekben az OKKP keretében kell végezni a kármentesítést Felszín alatti víz, földtani közeg Felszíni víz Természet, élőhely KEOP-2.4.0 Szennyezett területek kármentesítése Felszín alatti víz, földtani közeg 2010. december 31-ig 8,3 milliárd Ft lekötése történt meg. A 2011-2013. időszakban még 30,8 milliárd forint áll rendelkezésre. VGT intézkedési javaslat az igazgatási eszközök fejlesztés és a pénzügyi ösztönzők (támogatások) jobb koordinációja
KEOP-1.3.0/B Ivóvízellátás biztonságának javítása A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében a vízellátás biztonságának javítása azokon a településeken, ahol a közüzemi vízmű által szolgáltatott víz minősége jellemzően megfelel a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben rögzített határértékeknek, ugyanakkor az üzemelő vízbázis súlyos veszélyeztetettsége miatt a vízellátás biztonságát jelentős kockázatok terhelik.vízmű kiváltása válik szükségessé. 8,92 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből a már lekötött keret 8,31 milliárd forint. Szekszárdi és Fóti vízműtelepek kiváltása már folyamatban lévő projektek
FAVI-KÁRINFO A FAVI-KÁRINFO adatbázisból az 1996-2006 időszakban gyűjtött adatok kerültek felhasználásra (a 2007. évi jogszabályváltozás következtében átalakított adatszolgáltatások még nem dolgozhatók fel). A VITUKI Kármentesítési Koordinációs Központ szakemberei leválogatták a releváns, tényfeltárási információkkal rendelkező szennyezett területeket. VGT intézkedési javaslat ágazati informatikai rendszerek fejlesztése
A szennyezett területek aránya szennyezőanyagok szerint 27% 0.02% 11% 14% 17% 31% Szénhidrogén Növényvédő szerek Szervetlen vegyületek Klórozott szénhidrogén PAH vagy fenol Fémek
Ivóvízbázisok veszélyeztetése 17 szennyezett terület esik ivóvízbázis védőterületre 7 ivóvízbázis veszélyeztetett - ahol a szennyezés kifejezetten kihat a vízmű üzemeltetésére: Debrecen II. vízmű, DJRVR Szentendre Regionális Déli Vízbázis, Kállósemjén, Pellérd- Tortyogó vízbázis, Sajószentpéter ÉRV I. Vízműtelep, Szekszárd Lőtéri vízbázis, Veszprém. +1 DBRVR Fót Térségi vízbázis Kármentesítési tevékenységünk sikeres-e?
NKPL és a nyilvánosság Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista - egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján rangsorolja a szennyezéseket A rendelkezésre álló források függvényében az OKKP programban a kármentesítéseket általában NKPL-nek megfelelően ütemezetten hajtják végre. VGT intézkedési javaslat az NKPL nyilvánosságra hozása legalább az OKKP alá tartozó szennyezésekre és az NKPL belső használatra a hatóságoknak a nem OKKP-s esetekre + általában a nyilvánosság bevonásának fejlesztése
Kárelhárítás 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről felszíni víz, felszín alatti víz, földtani közeg, természet azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást köteles végezni ha a környezethasználó önmaga nem képes, akkor KÖVIZIG, (NPI) saját erőforrásaikkal látják el Seveso irányelv teljesítés hiányai: - kárelhárítási jogszabály nem hivatkozza - balesetek megelőzésének, kivizsgálásának részletes szabályai, szervezete (ECSI csapat nincs kijelölve, de néha a felderítést megkísérlik a KTVF-KÖVIZIG megfelelő együttműködése esetén) - kárelhárítási tervek hiányoznak, vagy elavultak, eltérő elvek alapján készültek
Kármentesítés, vagy egyéb intézkedés gyanús kárelhárítások (VIKÁR 2004-2008 alapján) felszín alatti vizes kárelhárítások, pl. Szekszárd Lőtéri vb. Visszatérő káresemény Duna Budapestnél, olajszennyezés Rába, habzása Felső-Tisza, úszó hulladék Tisza-tó és Szarvas- Békésszentandrási holtág-rendszer, kagylópusztulás Ráckevei-Soroksári-Dunaág, oxigénhiány Nyugati-övcsatorna, túlzott vegetáció Lehetséges, vagy ismert okok hajózás, kikötők, városi csapadékvíz ipari szennyvíz-bevezetés hullámtéren hulladéklerakás tápanyagterhelés, nem megfelelő áramlás, vagy vízsebesség tápanyagterhelés, feliszapolódás, nem megfelelő áramlás, vagy vízsebesség tápanyagterhelés, nem megfelelő áramlás, vagy vízsebesség
Intézkedési program 1. Átfogó államigazgatási és fejlesztési 2. Táp- és szervesanyag terhelések csökkentése 3. Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése 4. Felszíni vizek hidromorfológiai állapotát javító 5. Fenntartható vízhasználatok (vízkészletgazdálkodási) 6. Ivóvízellátás minőségét és biztonságát javító 7. Vizes élőhelyekre és védett területre vonatkozó
Átfogó államigazgatási és fejlesztési intézkedések ÁT1: VGT végrehajtásának támogatása ÁT2: Környezeti vizsgálatok ÁT3: Hatósági és igazgatási munka erősítése ÁT4: Monitoring fejlesztése, működtetés biztosítása ÁT5: Informatikai rendszerek fejlesztése ÁT6: Költségmegtérülés és a szennyező fizet elvének érvényesítése ÁT7: Pénzügyi ösztönzők, támogatások alkalmazása ÁT8: Kutatás fejlesztés - innováció ÁT9: Képességfejlesztés, szemléletformálás
Egyéb szennyezések megelőzése, kárelhárítása, kármentesítése KÁ1: A vizek állapotát veszélyeztető szennyezett területek kármentesítése (Kármentesítési Program) KÁ2: Kárelhárítási tervek kidolgozása, megvalósítása KÁ3: Közvetlen szennyezőanyag-bevezetések tiltása, közvetett bevezetések korlátozása felszín alatti vizekbe KÁ4: Szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció KÁ5: Utak, vasutak vízelvezető-rendszereinek korszerű kialakítása IV2: Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása IV4: Ivóvíz-biztonsági terv készítése és intézkedések megvalósítása IPPC Irányelv alkalmazása SEVESO Irányelv alkalmazása Veszélyesanyag Irányelvek alkalmazása Növényvédőszer Irányelv alkalmazása Alapintézkedések
KK1: Környezeti/ökológiai szempontok érvényesítése kikötőknél KK2: Környezeti/ökológiai szempontoknak megfelelő hajózási tevékenység HM4 és HM8: Üledék egyszeri eltávolítása vízfolyás/állóvíz TA7: Állattartótelepek korszerűsítése, trágyaelhelyezés, hasznosítás FE2: Ökológiai és vízminőség-védelmi célú vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása FE4: Energetikai célra hasznosított vizek visszasajtolása, technológia fejlesztése VT4: Mentett oldali holtágak és mélyárterek élőhelyeinek vízpótlása, vízellátása VT5: Mellékágak és hullámtéri holtágak vízpótlása, vízellátása VT6: Állóvizek vízpótlása, illetve vízszintszabályozása ökológiai és vízminőségvédelmi céllal SZ2a: Meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése a Szennyvíz Programban előírtakon felül SZ2c: A hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba történő szennyvízbevezetés PT1: Ipari szennyvíz közvetlen bevezetés módosítása PT2-PT3: Használt termálvíz/hűtővíz közvetlen bevezetés módosítása
www.vizeink.hu Köszönöm a figyelmet!