7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési akusztikai jegyei jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás és -befejezés módja 5. A gégefő elmozdulása *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) pulmonikus nonpulmonikus exspirációs inspirációs gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen -VOT 0VOT +VOT leheletes lágy feszes kemény préselt ejektíva implozíva akadály (mássalhangzós) nyílás (magánhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! A mássalhangzók képzési jegyei 8. Az artikulációs tevékenység erőssége *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága feszes (fortisz) laza (lenisz) orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! 1
A mássalhangzók képzési jegyei 13. Másodlagos artikuláció 14. Ajkak működése: az ajaknyílás formája ajakcsücsörítés nazalizáció [r ][m b] [b m] labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ] palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ] velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ] faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ] kerek semleges lapos csücsörített semleges szétfeszített A mássalhangzók képzési jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek 17. Az akadályképzés helyének változékonysága bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palatális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! A mássalhangzók képzési jegyei *18. A képzés időtartama ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! 2
A mássalhangzók disztinktív jegyei *2. A hangszalagok működése *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) képzési jegyek gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen nyílás (magánhangzós) akadály (mássalhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) disztinktív jegyek zöngés zöngétlen mássalhangzós magánhangzós obstruens szonoráns A mássalhangzók disztinktív jegyei *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága képzési jegyek orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) disztinktív jegyek orális nazális centrális laterális explozíva frikatíva affrikáta nazális (okkluzíva) tremuláns approximáns laterális approximáns nem változó változó (affrikáta) A mássalhangzók disztinktív jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek képzési jegyek bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palat ális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális 3
A mássalhangzók disztinktív jegyei 17. Az akadályképzés helyének változékonysága *18. A képzés időtartama képzési jegyek nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú disztinktív jegyek rövid hosszú A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja disztinktív jegyek zöngés zöngétlen explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális minimális párok pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl. nazális: bár már, szád szán zár rés affrikáta: tél szél cél zár rés: bér vér zár laterális: de le, merre melle frikatíva laterális: zászló László A mássalhangzók disztinktív jegyei 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama disztinktív jegyek bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú minimális párok bilab. labiodent.: bak vak, pont font alv. posztalv. vel.: vád vágy vág alv. posztalv. prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 5. Zengősség obstruens szonoráns {zöngésségi hasonulás} 4
A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszerezése 5. Zengősség 2. A képzés módja 1. A hangszalagok működése 3. Képzés helye aktív szervek passzív szervek (4. A képzés időtartama) IPA: palatális magyar: prepalatális, palatális 5
IPA: veláris magyar palatoveláris, mediopalatális, veláris 6
7
8
hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva 9
10
pech, ihlet, technika; méh, düh doh, almanach, sah, fach hó, uhu : ruha, éhes 11
12
[ç]: rakj, lökj, csukj; csapj, lopj, köpj; döfj [ʝ]: dobj, rágj [j]: vaj, jó bár fonotaktikai okok miatt nem fordulna elő obstruens j a magyarban, morfofonológiai okok miatt van (felszólító mód -j jele obstruensek után, szó végén) a szonoritási sorba rendezést így kevésbé sérti A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláris zöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával azonosítják. Ez TÉVES! 13
Mássalhangzó + szonoráns szó végén Fonotaktikai okok miatt (szonoritási sorba rendezés) szonoráns mássalhangzó a magyarban nem fordul elő zörejes hangkörnyezetben az obstruens + szonoráns ilyen (lenne). Szonoráns szó végén: megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns: r + j: sarj, férj, fürj r/j + l: görl, fájl, r/j/l + m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny (?kivétel n + l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll) szóvégi magánhangzó-betoldás (-i): szonoráns + szonoráns: m + r/j/l: sámli, simli, rumli (?kiv. szomj nyelvújítási elvonás) obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli, gersli, stempli, fásli, virsli, cetli; Ybli, Mádli, Kindli szingli Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság 2004. november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél 14
Nem kell megtanulni! 15
Nem kell megtanulni! mássalhangzó > magánhangzó: Vokalizáció magyar nyelvtörténet: TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea [feχérβáru rëá mëneγχadu utu rëá] mëneγ > mënëý > mënöý > mënő Nem kell megtanulni! a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott a β, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz a bilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns [β], [ʝ], [ɣ]. Nem kell megtanulni! DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat: még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β) vagy még inkább a szemivokálisok: [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β ]-vel 16
A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai rendszere Kiindulás: a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állománya a disztinktív jegyek alapján A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama 5. Zengősség zöngés zöngétlen disztinktív jegyek explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú obstruens szonoráns 17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) labiális ajakhangok alveoláris foghangok veláris hátulsók Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés + zöngés + zöngés + p b f v t d sz z c dz ty gy s zs cs dzs k g h Nazális m n ny Szonoránsok Tremuláns Approximáns l j palatális szájpadláshangok r A d rokonsági csoportja r l gy d t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés n dz z homorgán hangok d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai 30
A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme) A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25) 31
A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15) Gordos-körök 32