4. DICSŐSÉG 136
Kelényi Borbála A krakkói egyetem és magyar hallgatói A magyar academica peregrinatio 1 Az eddig ismert egyetemi matriculák 2 adatai alapján a középkorban (1525-ig) a külföldi egyetemeken tanuló magyarországi 3 diákok száma mintegy 11000 főre tehető, akik közül nagyjából 500 hallgató több különböző felsőoktatási intézményben is megfordult. 4 Az academica peregrinatio már a 12. század végétől megindult a Magyar Királyság területéről, méghozzá főként Nyugat-Európa felé. A magyar hallgatók nagymérvű külföldi peregrinációjának egyik oka az volt, hogy a középkori Magyarországon belül nem létezett állandó egyetem, ugyanis a pécsi és az óbudai felsőoktatási intézmények, valamint a pozsonyi Academia Istropolitana csak egykét évtizedig tudták fenntartani magukat. 5 Jelenlegi számításaink szerint a legtöbb magyar Bécsben tanult, és Krakkóval együtt a két város az egyemre készülők több mint 90 százalékának lett a célállomása. Jelentős számú magyar diák fordult meg itáliai egyetemeken, illetve feltételezhetően Prágában is azonban a prágai egyetem anyakönyvei sajnálatos módon megsemmisültek. Magyarok a krakkói egyetemen Az 1364-ben III. (Nagy) Kázmér lengyel király (1333 1370) által alapított, majd 1400-ban II. Jagelló Ulászló lengyel király (1386 1434) révén újraalapított egyetemen a 15. század elejétől jelentek meg magyar hallgatók. Az egyetemet I. (Nagy) Lajos (magyar király: 1342 1382, lengyel király: 1370 1382) leánya, Jagelló Ulászló felesége, Hedvig is támogatta: 1399-ben készült végrendeletében az összes ékszerét a krakkói egyetem újraalapítására hagyta. 6 1400 és 1525 között összesen 4471 fő 7 azonosítható a krakkói egyetem magyar diákjaként, amely évente átlagosan 35-36 személyt jelent. Ez az érték a többi egyetemhez képest magasnak számít, Bécsbe átlagosan évi 48 fő iratkozott be, míg az összes többi egyetemre mindössze 7 8. A 15. század második felében a krakkói egyetem népszerűségét jelzi, hogy még a bécsi intézménnyel is felvette a versenyt, sőt látogatottsága egyes időszakokban meg is haladta azt (lásd az 1. ábra grafikonját). A krakkói egyetem a középkorban nemzetközi viszonylatban elismertnek számított, a külföldiek aránya 30 50 százalék között mozgott, 8 köztük a magyar hallgatóké volt a legnagyobb, átlagosan 17,4 százalék. Nem véletlen tehát, hogy Krakkót a magyarok alma materének tartották. 9 A magyar diákok az egyetem fénykora idején, a 15. század utolsó negyedében jelentek meg a legnagyobb arányban 10 (lásd a 2. ábra grafikonját). A krakkói egyetem magyar diákjainak száma szintén igazolja, hogy a magyarok krakkói jelenlétének virágkora a 15. század második felére, illetve a 16. század elejére tehető. A teljes krakkói diákság létszámát egyéb tényezők mellett a fekete halál megjelenése is nagymértékben befolyásolta. Az 1439-es pestisjárvány például teljes diákhiányt eredményezett, még a matricula is megemlíti: pestilencia. 11 A 16. század eleji pestisek közül az 1508 1509-es számított a legpusztítóbbnak, amelynek Krakkóban sok diák esett áldozatul. A szörnyű kór a magyarokat sem kímélte, 1509 telén a Bursa Hungarorum seniorjai és tanácsosai a városból is elmenekültek, lakóit pedig a regestrum a nyári félévben a szörnyű pestis túlélőiként írja le 12 (lásd a 3. ábra grafikonját). A magyar diákok olyan nagy számban keresték fel a krakkói egyetemet, hogy először a Collegium Maius 13 felett levő egyik szobában kaptak szállást, később pedig saját bursát 14 alkottak. A Bursa Hungarorum pontos alapítási dátuma nem ismert, egyes adatok szerint 1454-ben Jan Długosz krakkói kanonok hozta létre. Annyi bizonyos, hogy 1452-ben a már elkülönülten élő diákok számára Mikolaj Bieloński de Nowa villa (másként Nova wesz) nevű lengyel nemes ajánlotta fel a krakkói házát, és elrendelte, hogy magyar lakóknak tartsák ezt fenn, ám kikötése szerint, ha a magyarok kevesen lennének, akkor a németek számára kell kiadni a helyet. 15 A bursa 1464- ben már biztosan működött, előadásokat és vizsgákat is tartottak e helyen. 1476-ban került át a Bracka utcai Melsztynszki-házba. 16 A magyar bursa virágkora az egyetemhez hasonlóan 1493 és 1506 közé esik. A 16. század elejétől folyamatosan csökkent a lakók száma, 1541 őszén pedig lakóhiány miatt bezárták. A később megalakuló Nova Bursa is rövid életű lett, alig egy évet működött csupán, így aztán 1558-ban, a téli félév kezdetén a kevés lakó miatt végleg bezárták. 17 Férőhelyeit tekintve a Bursa Hungarorum nem lehetett tágas, mivel sokan nem itt, hanem a városban, a krakkói polgároknál vagy más bursákban laktak. A magyar bursa az egyetem Planiszférikus asztrolábium, azaz csillagóra (másolat). Az eredetit készítette Hans Dorn, Buda, 1486, másolat: Bécs, 2000. Muzeum Uniwersytetu Jagiellońskiego. (Kat. 4.P.48.) 137
teljes diákseregének és tanárainak körében egyaránt jó hírnévnek örvendett, tulajdonképpen igazi humanista központnak számított. 1489-ben Conrad Celtis is itt tartotta krakkói bemutatkozó előadását a levélírás művészetéről. 18 A lengyel uralkodók János Albert (1492 1501) és I. Zsigmond (1506 1548) a wielicz kai sóbányák jövedelméből származó évjáradékkal támogatták az intézményt. 19 A magyarok krakkói kápolnája a ferencesek templomának oldalkápolnája volt, amely sok magyartól is kapott adományt. A magyar bursa diákjai a templom kórusán énekeltek, valamint a Krakkóban elhunyt magyarokat is itt temették el. 20 A Magyar Királyság területéről Krakkóban tanuló diákok származását tekintve megállapítható, hogy a legtöbb tanuló Észak-Magyarországról jött, amely a lengyel város közelségével és a szepességi szász települések fejlettségével magyarázható. Emellett az egyetem az erdélyi főként szász vidékeken is népszerűnek számított (lásd a 4. ábra térképét). A krakkói artes 21 fakultáson az 1480 1500-as években a fokozatot szerzett hallgatók átlagosan 20 százaléka származott Magyarországról, sőt 1491-ben az újonnan felavatott tíz magiszter közül hét magyar volt. 22 A magyar hallgatóknak csupán körülbelül a negyede tett vizsgát, ez pedig jól mutatja, hogy a fokozatszerzés mellett az academica peregrinatio elsődleges célja a személyes érdeklődés és a tudásvágy kielégítése, valamint a kapcsolatépítés is volt. Természetesen a tanulmányok és vizsgák költsége sem elhanyagolható, amely minden bizonnyal sok diákot visszatartott a megmérettetéstől 23 (lásd az 5. ábra grafikonját). A magyarok nemcsak diákként, hanem tanárként is részt vettek a krakkói egyetem életében. 1487 és 1525 között összesen 21 magyar professzor tanított az intézményben, akik általában az itt végzett tanulmányaik befejeztével csatlakoztak az egyetem tanári kötelékéhez. Ebben az időben a magyar professzorok alkották a legnagyobb külföldi tanári csoportot Krakkóban. 24 A krakkói egyetem bizonyos magyar diákjai más felsőoktatási intézményekben is megfordultak. Ezen hallgatók 80 százaléka a bécsi egyetem diákjaként érkezett, vagy oda ment tovább. Néhányuk nemcsak egy, hanem több egyetemre is járt. Az áramlás irányát vizsgálva megállapítható, hogy a tanulók Bécs esetét kivéve ahol majdnem egyenlő a Krakkóba induló és az onnan érkező diákok aránya általában Krakkóból mentek tovább, hogy az artes fakultáson szerzett ismereteiket újabb karokon bővítsék. Bécs után a legnépszerűbbek az itáliai egyetemek voltak különösen a 15. század második felében, közülük legfőképp Padova és Bologna. Német egyetemekre a 16. század elejétől mentek tovább a hallgatók, ezek népszerűségét a reformáció terjedése növelte, a legfőbb úti cél pedig Wittenberg lett. A budai, óbudai, felhévízi és pesti diákok Krakkóban Budáról, Óbudáról, Felhévízről és Pestről 111 diák járt Krakkóba, míg Bécsben 264 fő azonosítható. Mint látható, itt nagyobb a Bécsben tanulók aránya, mint amenynyi a teljes magyar diákság két intézménybeli megoszlása. Ez a családi hagyományokkal is magyarázható, mint például Haller Ruprecht családjának esetében, amelynek három tagja is a bécsi egyetem diákja volt. 25 Megemlítendő, hogy a nürnbergi Haller család budai letelepedése után Ruprecht öt fia közül három Bécsben tanult, kettő pedig Krakkóban egyikük pedig mindkét egyetemen megfordult. 26 A négy város diákjainak krakkói jelenléte főleg a 15. század második felére és a 16. század elejére esett (lásd a 6. ábra grafikonját). Az első hallgatók között iratkozott be Hans Siebenlinder egyebek mellett budai polgár, budai bíró és óbudai várnagy 27 fia, László (Ladislaus Sibenlinder de Budin, 1415). 28 A négy város hallgatói jeleskedtek a tanulmányaikban, legalábbis ami a baccalaureusi címet illeti, ugyanis az átlagosnál nagyobb arányban (33 százalékban) szerezték azt meg. Magiszteri fokozatot az átlaghoz hasonló számban értek el (9 százaléknyi) (lásd a 6. ábra grafikonját). 1487-ben két János nevű budai személy is vizsgázott, akiket a következőképpen különböztettek meg: Joannes Maior de Buda és Joannes Brevior de Buda (mindketten fokozatot szereztek). 29 A diákok tudásvágyát és minden bizonnyal jobb anyagi helyzetét mutatja, mennyivel nagyobb arányban engedhették meg maguknak, hogy több egyetemen is megforduljanak (21,6 százalék). A másik intézmény majdnem mindig Bécs volt, és a legtöbben csak a két egyetem között ingáztak. Közülük kiemelkedett a krakkói diákoskodása alatt megkezdett naplójáról közismert budai Kakas János (Johannes Michaelis de Bvda, 1504), 30 aki bécsi tanulmányait folytatta Krakkóban, majd 1507-ben magiszteri fokozatot szerezve hazatért, és egri iskolamesterként ment tovább Bolognába, majd Padovába. 31 A magyar professzorok között találjuk Franciscus Gregorii de Pestet (1490), 32 aki mind a borostyánkoszorús (1491), 33 mind pedig a mesteri fokozatot (1495) 138
megszerezte, 34 és ezután Horatius Szatíráit tanította, Fülöp Episztoláit azonban nem fejezte be (1502). 35 A négy város diákjainak sorában szép számmal akadtak olyanok, akik a Bursa Hungarorum falai között laktak majdnem 40 százalékuk. 36 Közülük a későbbi reformátor, a budai Johann Kresling (Johannes Johannis Cresling de Buda, 1510), a bursa tanácsosa, 37 míg Stephanus Stephani de Pesth (1501) az intézmény seniora volt. 38 A diákok nemcsak a tanulmányaikban jeleskedtek, hanem a krakkói diákélet aktív résztvevői is voltak. Sigismundus Stephani de Buda (1483) például hajnalban bottal támadt egy honfitársára, akit a földre terítve a karján, lapockáján és más testrészein súlyosan megsebzett. Zsigmond elismerte tettét, amelyet azzal magyarázott, hogy áldozata korábban szóban szidalmazta őt. 39 Végezetül kiemelendő, hogy a Budapest szóösszetétel első említése is egy krakkói diák származási helyeként fordul elő (Gregorius Jacobi de Bvdapest, 1499). 40 Ezen felül azt is leszögezhetjük, hogy minden bizonynyal nemcsak a négy város szülöttjeit regisztrálták budaiként vagy pestiként, hanem a közérthetőség kedvéért a váro sokhoz közeli településekről származó diákok is a közeli nagyvárost diktálták be származási helyükként. 41 Ezt mutatja frater Andreas de Tuczelmasz alias de Buda (1468) esete is, aki vagylagosan megjelölte a Buda közelében fekvő Tótalmást is. 42 Hasonló jelenségre hívja fel a figyelmet Mathias Stephani de Pescht (1505) 43 beiratkozása is, aki baccalaureussá avatásakor egy másik Pest megyei települést, Berkit is megemlítette mint származási helyét (Mathias Berky alias de Pest, 1507). 44 Jegyzetek 1 Egyetemjárás, iskoláztatás. 2 Egyetemi anyakönyv, amely az egyetemre való beiratkozáskor rögzíti a hallgató nevét (keresztnévét, apja nevét és származási helyét), emellett esetlegesen egyéb adatait (egyházmegyéjét, illetve a későbbiekben akár felekezeti hovatartozását, apja foglalkozását, stb.) is. 3 A továbbiakban az összes, Magyar Királyság területéről származó hallgató megnevezése etnikumukra külön nem kitérve az egyszerűség kedvéért: magyar. A hallgatók etnikumának megállapítása egyébként a középkori matricula alapján nem lehetséges, valamint az adott személy egyéb életrajzi adatait felhasználva amennyiben azok ismertek is nehézkes. 4 Székely 1985; Szögi 2011. 5 Székely 1996, 81 85. 6 Székely 1967, 155, 157 158, 162, 166; Vetulani 1967, 23 28, 42 43; Koczy 1969, 12 14; Bónis 1972, 134 139; Tonk 1979, 26 27; Dybiecz 1994, 37; Schmidt-Rösler 1996, 25; Dziedzic 2005, 16; 20; Ozog 2009, 85, 89 91. 7 Megjegyzendő, hogy a 4471 diákból 269 esetben nem bizonyítható egyértelműen a magyarországi származás, mivel a helynevek azonosítása a nagyszámú azonos vagy hasonló hangzású elnevezés miatt sok esetben nem könnyű feladat. Kubinyi 1971, 61; Baczkowski 1997, 119. 8 Lambrecht 2000, 213. 9 Dziedzic 2005, 22. 10 Dabrowski 1969, 56; Tonk 1979, 29. 11 Metryka I, 180 188. 12 LDFAC 86 87; NKP 2011, 275; RBHC 1893, 13 14, 43. 13 A hallgatók a collegiumokban meghatározott pénzösszeg fejében lakhatást és oktatást is kaptak. Az 1400 körül alapított Collegium Maiusban a teológia és szabad művészetek tanulói laktak. Ma is álló épülete Krakkó egyik fő látványossága. Wlodarek 2000, 25 30, 83 142. 14 A bursa szó latin jelentése: táska, pénzes zacskó, pénztárca. Az elnevezés eredetileg tehát arra a pénzösszegre utal, amelyet a diákok a lakhatásért cserébe fizettek. A szó később egyértelműen azt a helyet jelölte, ahol a diákok számára bérlakásokat biztosítottak. Wlodarek 2000, 33 34, 144. j. 15 Kovács 1964, 31;Wlodarek 2000, 39 40; 410 429. 16 Ma: Krakow, ulica Bracka 5 7. 17 RBHC 1893, XVI, 34 36; Kovács 1964, 33, 41; Kapronczay 2000, 39 40. 18 Kovács 1964, 39; Tonk 1979, 108. 19 RBHC 1893, IV, 2 3; Neumann 2007, 39, 41, 144 145. 20 Dabrowski 1969, 58; Petneki 2001, 130. 21 A szabad művészetekkel foglalkozó tanulmányok. Tulajdonképpen ezen kar elvégzése adta az egyéb karokon való további stúdiumok alapját. 22 Az arány az összes krakkói diák fokozatszerzéséhez képest hasonló. Gasiorowski 2004, 248; Capros 2013, 88. 23 Kintzinger 2001, 168. 24 Sroka 2014. 25 Kubinyi 2009a, 539. 26 Kubinyi 2009b, 716 717, 721 723. 27 Kubinyi 2009a, 527 528; Kubinyi 2009b, 710. 28 Metryka I, 88. 29 NKP 2011, 249. 30 Metryka I, 604. 31 Kubinyi 1999, 193 211. 32 Metryka I, 485. 33 NKP 2011, 254. 34 NKP 2011, 259. 35 LDFAC 55 56; Sroka, 2014. 36 Figyelemre méltó, hogy míg a pestiek majdnem fele, addig a budaiak alig több mint negyede fedezhető fel a magyar bursa névsorában. 37 RBHC 1893, 15, 46 47. 38 RBHC 1893, 9, 18, 48. 39 AR Nr. 933. 40 Matryka I, 551; Drenyovszky 1967, 15. 41 Ugyanezt állapította meg Iulia Caproş is Kassa esetében. Caproş 2013, 81. 42 Metryka I, 327. 43 Metryka I, 617. 44 NKP 2011, 273. 139
Függelék 1. grafikon: Magyar diákok Krakkóban és más egyetemeken 2. grafikon: A magyar diákok aránya a krakkói egyetemen 140
3. grafikon: A magyar diákok számának időbeli megoszlása a krakkói egyetemen 4. térkép: A magyar diákok származásának területi megoszlása a krakkói egyetemen 141
5. grafikon: A magyar diákok fokozatszerzésének időbeli megoszlása a krakkói egyetemen 6. grafikon: A budai, óbudai, budafelhévzi és pesti diákok számának és fokozatszerzésének időbeli megoszlása a krakkói egyetemen 142