11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség és az infláció közötti összefüggést vizsgáljuk meg, amit Phillipsgörbének neveznek. A Phillips-görbe az infláció és a munkanélküliség között fennálló, a rövid távú aggregált kínálati görbéből következő rövid távú átváltást fejezi ki. A Phillips-görbe valójában az aggregált kínálat kifejezésének egy másik módja. A rövid távú aggregált kínálati görbe pozitív irányú kapcsolatot fejez ki az árszínvonal és a kibocsátás között. Mivel az infláció az árszínvonal változásának az üteme, és mivel a munkanélküliség a kibocsátással ellentétesen ingadozik, az aggregált kínálati görbéből az infláció és a munkanélküliség közötti fordított irányú kapcsolat következik.
A Phillips-görbe levezetése A Phillips-görbe szerint az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása három tényezőtől függ: várt infláció; a munkanélküliség eltérése a természetes rátától, amit ciklikus munkanélküliségnek nevezünk; kínálati sokkok, amit most ε jelöl. e (u u n )
Adaptív várakozások és az infláció tehetetlensége Ha arra akarjuk használni a Phillips-görbét, hogy a gazdaságpolitikusok előtt álló választási lehetőségeket elemezzük, akkor előbb meg kell tudnunk mondani, hogy mi határozza meg a várt inflációt. Egy egyszerű és sokszor nyilvánvaló feltevés szerint az emberek a korábban tapasztalt inflációra alapozzák inflációs várakozásaikat. A feltevés adaptív várakozások néven ismert. 1 e (u 1 u n )
Az emelkedő és a csökkenő infláció két oka Keresleti infláció: A munkanélküliség eltérése a természetes rátától növeli vagy csökkenti az inflációt. Az alacsony munkanélküliség felhajtja az inflációt: (u Költséginfláció: A kínálati sokkok jellemzően olyan események, amelyek növelik a termelés költségeit: u n )
Az infláció és a munkanélküliség közötti rövid távú átváltás π π e +ε β 1 u n u
Változások a rövid távú átváltásban π Magas várt infláció Alacsony várt infláció u n u
Universität Miskolc, Miskolci Fakultät Egyetem, für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Institut für Wirtschaftstheorie Hosszú távú Phillips-görbe
Dezinfláció és az áldozati ráta Dezinfláció: Az árszínvonal növekedési ütemének csökkenése. Áldozati ráta: Az éves reál GDP azon hányada, amely az infláció 1 százalékponttal való csökkentésekor elvész. Bár az áldozati rátára vonatkozó egyes becslések lényegesen különbözőek, az átlagos érték 5 százalék körül van: az infláció egy százalékpontos csökkentéséhez mindenkor az éves GDP 5 százalékát kell feláldozni.
Racionális várakozások és fájdalommentes dezinfláció A várakozások egy másik lehetséges megközelítése, ha racionális várakozásokat feltételezünk, azaz azt, hogy az emberek minden rendelkezésre álló információt optimálisan használnak fel előrejelzéseikhez, beleértve az aktuális gazdaságpolitikára vonatkozó ismereteket is. Mivel a monetáris és a fiskális politika hat az inflációra, ezért ezek lényegesen befolyásolják a várható inflációt is. A racionális várakozások elmélete szerint a monetáris és a fiskális politika megváltozása módosítja a várakozásokat, így a gazdaságpolitikai változások értékelésekor számolni kell a várakozásokra gyakorolt hatással is. Ez a szemlélet azt sugallja, hogy az infláció tehetetlensége kisebb, mint amekkorának elsőre tűnhet.