Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil: Az európai átlag és a magyarországi eredmények Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU 27 (26 830 európai polgár) 1 Magyarországi mintanagyság: 970 2 A magyarországi szavazói minta nagysága: 352 3 Az adatfelvétel időpontja: 2009. június 12. július 6. Ez a feljegyzés az első eredményekről szóló általános dokumentum formátumát és felépítését követi (amelyben az Európai Unió egészére vonatkozó eredmények és a tagállamok közötti különbségek szerepeltek), hogy ezáltal lehetővé tegye a következetes összehasonlítást. Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva. 1 E választás utáni tanulmány eredményeit szociodemográfiailag és politikailag súlyozták a reprezentativitásuk biztosítása érdekében 2 A szavazásra jogosult válaszadók. 3 Azok a válaszadók, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni.
I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a 2009. évi európai parlamenti választásokon RÉSZVÉTEL 43% 36,3% TARTÓZKODÁS 57% 63,7% Szavazói profil 4 NEM Férfi 44% 36% Nő 42% 37% ÉLETKOR 18-24 év 29% 28% 25-39 év 36% 38% 40-54 év 44% 37% 55 év vagy idősebb 50% 38% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 43% 32% 16-19 év 40% 36% 20 év vagy idősebb 52% 43% Még tanul 34% 38% KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ igen 49% 39% nem 34% 28% AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG igen 47% 39% nem 36% 26% *Az Európához való kötődés: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 64%, Magyarország esetében pedig 81%. **A kampánynak való kitettség: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 67%, Magyarország esetében pedig 79%. Megj.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható Magyarországon a 2009-es európai választásokon való részvétel alacsonyabb volt, mint az EU egészében. A szavazók szociodemográfiai elemzése a következőket mutatja: A két nem tagjai hasonló arányban mentek el szavazni (a nők 37%-a és a férfiak 36%-a). Az uniós átlageredményekkel ellentétben a részvétel nem emelkedik párhuzamosan az életkor növekedésével. Tény, hogy a legfiatalabb válaszadók (18-24 évesek) szavaztak a legritkábban, de az EU szintjén nézve ők valójában a kortársaikhoz hasonló arányban mentek el szavazni (Magyarországon 28%, az EU egészében 29%). A magyar 4 A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. 2/13
válaszadók többi korcsoportjában viszont nagyon hasonló volt a szavazók aránya (38%, 37% és 38%). Ez azt jelenti, hogy a két legidősebb korcsoport tagjai (a 40 év feletti válaszadók) az EU-hoz viszonyítva sokkal ritkábban mentek el szavazni (az 55 éves vagy idősebb magyar válaszadók közül például 38% járult az urnákhoz, míg az EU szintjén nézve a korosztályuk 50%-a szavazott). B. A nemzeti választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel RÉSZVÉTEL 72% 69,7% TARTÓZKODÁS Megj. 28% 30,3% Szavazói profil 5 NEM Férfi 72% 70% Nő 72% 70% ÉLETKOR 18-24 év 38% 31% 25-39 év 64% 68% 40-54 év 77% 74% 55 év vagy idősebb 82% 80% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 76% 68% 16-19 év 70% 72% 20 év vagy idősebb 80% 77% Még tanul 40% 28% KÖTŐDIK A SAJÁT ORSZÁGÁHOZ igen 75% 71% nem 51% 53% *A saját országhoz való kötődés: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 91%, Magyarország esetében pedig 94%. Megj. 1 Beleértve azokat a válaszadókat, akik a nem tudja választ adták: az EU-ban 3%, Magyarországon 3,9%. Megj. 2 Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel Magyarországon az uniós átlaghoz hasonlóan alakult, a 2 százalékpontot éppen csak meghaladó különbséggel. A szavazói profil számos ponton eltér a 2009-es európai parlamenti választásokon részt vevő magyar szavazók profiljától. Az európai választásokhoz hasonlóan a férfiak és a nők részvételi arányát tekintve nem volt különbség (mindkét nemnél 70%). A különböző korcsoportokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel aránya Magyarországon is az életkorral párhuzamosan emelkedett, akárcsak 5 A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. 3/13
C. Politikai közelség Európában úgy általában, így a 18-24 év közötti válaszadóknál csak 31% volt, ezzel szemben az 55 éves vagy idősebb válaszadók körében 80%-ot ért el. A legkisebb arányban azok a válaszadók mentek el szavazni, akik tanulmányaikat még nem fejezték be, részvételi arányuk az EU egészét tekintve pedig sokkal kisebb, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozóké (Magyarországon 28%, az EU-ban átlagosan 40%). Q10. Önhöz közelállónak érzi-e valamelyik politikai pártot? Igen, nagyon közelállónak 13% 11% Igen, valamennyire közelállónak 30% 31% Nem, nem igazán közelállónak 28% 27% Nem, egyáltalán nem közelállónak 26% 29% Nem tudja 3% 2% Ebben a kérdésben nem volt jelentős különbség a magyar szavazók és az uniós átlageredmények között. Q10. Önhöz közelállónak érzi-e valamelyik politikai pártot? EU27 43% 42% NEM Férfi 45% 45% Nő 41% 39% ÉLETKOR 18-24 év 30% 31% 25-39 év 36% 38% 40-54 év 42% 42% 55 év vagy idősebb 52% 46% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 45% 38% 16-19 év 40% 43% 20 év vagy idősebb 50% 47% Még tanul 36% 33% *Az igen, nagyon közelállónak és az igen, valamennyire közelállónak válaszok összege **A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. Akárcsak az EU-ban általában, a nőkhöz képest a férfiak közül többen érzik magukhoz közelállónak valamelyik politikai pártot. Ez a tendencia Magyarországon még inkább egyértelmű, mivel azoknak a nőknek az aránya, akik magukhoz közelállónak érzik valamelyik 4/13
politikai pártot, két százalékponttal alacsonyabb, mint az EU szintjén vett arányuk (39%, szemben a 41%-kal). Az 55 éves és idősebb válaszadók esetében kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyik pártot magukhoz közelállónak érezzék, mint az EU egészének szintjén vizsgált hasonló csoportban (46%, szemben az 52%-kal). II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személyesen emlékszik-e arra, hogy a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon látta, újságokban olvasta, a rádióban hallotta azt a kampányt, amely az embereket az európai parlamenti választásokon való szavazásra ösztönözte? EU27 67% 79% NEM Férfi 69% 81% Nő 64% 79% ÉLETKOR 18-24 év 66% 72% 25-39 év 64% 81% 40-54 év 69% 81% 55 év vagy idősebb 67% 80% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 60% 79% 16-19 év 67% 79% 20 év vagy idősebb 73% 87% Még tanul 68% 79% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen válaszok összege **A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. Az európai választási kampánynak való kitettség Magyarországon sokkal nagyobb fokú volt, mint az EU-ban átlagosan (a magyar válaszadók 79%-a emlékszik a kampányra, szemben az EU egészében vizsgált válaszadók 67%-ával). A nemek közötti különbség kicsi, mindössze 2 százalékpont (a férfiak 81%-a, szemben a nők 79%-ával). Mindegyik korcsoport az átlagot meghaladó arányban emlékszik a kampányra, az EU szintjén vizsgált hasonló kategóriákkal összehasonlítva. A kampányra a legnagyobb arányban annak a csoportnak a tagjai emlékeznek, akik tanulmányaikat 20 évesen vagy később fejezték be (Magyarországon 87%, szemben az uniós 73%-kal). 5/13
III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS Megj.: Az alábbi Q3a., Q4d. és Q5. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni (az EU-ban 43%, Magyarországon pedig 36,6%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte el, hogy arra a politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni, akire a közelmúltbeli európai parlamenti választásokon szavazott? Mindig így szavazott 50% 54% Néhány hónappal azelőtt döntött így 21% 25% Néhány héttel azelőtt döntött így 13% 16% A választások előtt néhány nappal döntött így 9% 4% A választás napján döntött így 6% 1% *Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak, Magyarországon az EU átlagában kapott eredményekhez hasonló volt, néhány kisebb különbséggel: A magyarországi válaszadók az átlagot valamivel meghaladó arányban szavaztak úgy a 2009-es európai választásokon, ahogy mindig szavaznak (Magyarországon 54%, az EU egészében 50%). Az átlagnál négy százalékponttal magasabb volt azoknak a részaránya is, akik a választások előtt néhány hónappal döntöttek (Magyarországon 25%, szemben az uniós 21%-kal), de azok a válaszadók is többen voltak, akik néhány héttel azelőtt hozták meg a döntést (16%, szemben a 13%-kal). Ezzel szemben Magyarországon sokkal kisebb volt azoknak a szavazóknak az aránya, akik az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavazzanak: csak 4%-uk döntött a választás előtt néhány nappal (az EU-ban 9%), és még kevesebben, mindössze 1%-uk döntött a választás napján (az EU-ban 6%). 6/13
B. A választáson való részvétel okai Q4d. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásokon való részvételének fő okai? Állampolgári kötelességem 47% 30% Mindig elmegyek szavazni 40% 44% Támogatom azt a pártot, amelyhez közel állok 24% 30% Az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgok menetén 19% 23% Támogatom az EU-t 16% 11% Európainak/uniós polgárnak érzem magam 13% 9% Szembenállásomat kívánom kifejezni 11% 28% Támogatni akarom a kormányt 9% 6% Az EU fontos szerepet játszik a mindennapi életemben 6% 5% A kormány ellen kívánok szavazni 5% 12% Nagyon érdekelnek az európai ügyek 5% 4% A kampány során kapott információk késztettek szavazásra 5% 7% Az EU ellen kívánok szavazni 2% 1% (CSAK AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, AHOL A SZAVAZÁS KÖTELEZŐ) Mert kötelező a szavazás 2% - Egyéb (SPONTÁN) 1% 1% Nem tudja 1% 2% *A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében **Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn. A magyar válaszadók ugyanazt a három fő okot nevezték meg a 2009-es európai választásokon való szavazás indoklására, mint az EU-ban általában, de a válaszok részaránya eltérően alakult: A mindig elmegyek szavazni indokot Magyarországon a szavazók 44%-a nevezte meg (az EU egészében 40%) Állampolgári kötelességére a válaszadók 30%-a hivatkozott (az EUban 47%), és ugyanilyen arányban nevezték meg a válaszadóhoz közelálló párt támogatását is (az EU-ban 24%). Az európai választásokon való részvétel okainak hierarchiája Magyarországon innentől viszont néhány ponton határozottan különbözik az átlagos uniós eredményektől: A magyar szavazók körében a negyedik helyre került az az indok, hogy a szavazással szembenállásukat kívánták kifejezni (28%, szemben az EU egészében mért 11%-kal). A kormány elleni szavazás, mint indok szintén az átlagot meghaladó arányban jelent meg Magyarországon (12%, szemben az 5%-kal). 7/13
A szavazók 23%-a szavazott azért, hogy változtasson a dolgok menetén (az EU egészében 19%). Európa-párti indítékokat viszont a magyar szavazók az EU átlagánál alacsonyabb arányban neveztek meg: Az EU támogatását Magyarországon a szavazók 11%-a nevezte meg a szavazás céljaként (az EU-ban 16%). A szavazók 9%-a választotta azt az indokot, hogy uniós polgárnak érzi magát (az EU-ban 13%). C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések QK5. Mely kérdések késztették Önt arra, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon? Gazdasági növekedés 41% 59% Munkanélküliség 37% 51% A nyugdíjak jövője 22% 49% Az EU szerepe nemzetközi színtéren 22% 15% Az európai intézmények hatásköre és feladatai 19% 13% Bűnözés 18% 13% Infláció és vásárlóerő 18% 33% Bevándorlás 16% 6% Az éghajlatváltozás elleni harc 16% 11% Európai értékek és identitás 16% 10% Energia 13% 18% A közös valuta, az euro 12% 21% Terrorizmus 11% 4% Mezőgazdaság 11% 24% Élelmiszerbiztonság 9% 14% Egyéb (SPONTÁN) 4% 4% Egyik sem (SPONTÁN) 12% 7% Nem tudja 3% 2% *A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében **Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn A magyar válaszadókat túlnyomó részben a gazdasági kérdések késztették a 2009-es európai választásokon való részvételre. A szavazók 59%-át a gazdasági növekedés motiválta (az EU egészében 41%-ot). A munkanélküliség szintén fontosabb kérdésnek bizonyult Magyarországon, mint az EU-ban általában (51%, szemben a 37%- kal). 8/13
Az uniós átlag és a magyar eredmények közötti különbség még inkább szembetűnő, ha azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjak jövőjét mint a 2009- es európai parlamenti választás egyik legfontosabb kérdését a válaszadók milyen arányban említették: ezt a kérdést Magyarországon a szavazók 49%-a nevezte meg, ezzel szemben az EU egészében csak 22%. Ugyanez igaz az inflációra és a vásárlóerőre (Magyarországon 33%- ban említették, az EU-ban átlagosan 18%). A közös valuta, az euro Magyarországon az európai választásokon sokkal fontosabb kérdésnek bizonyult, mint átlagosan az EU-ban (21%, szemben a 12%-kal). Kisebb jelentőséget tulajdonítottak viszont az EU külügyi szerepének, az uniós intézmények hatáskörének és feladatainak, valamint az európai értékeknek és identitásnak: Az EU szerepe a nemzetközi színtéren: Magyarországon a válaszok 15%-ában szerepelt, míg az EU egészében 22%-ban. Az európai intézmények hatásköre és feladatai: 13%, szemben a 19%- kal. Európai értékek és identitás: 10%, szemben a 16%-kal. 9/13
IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS Megj.: Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során NEM mentek el szavazni (az EU-ban 57%, Magyarországon 63,7%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy NEM megy el szavazni? Soha nem szavaz 22% 20% Néhány hónappal azelőtt döntött így 18% 26% Néhány héttel azelőtt döntött így 15% 20% A választások előtt néhány nappal döntött így 16% 14% A választás napján döntött így 16% 13% Nem tudja 13% 7% *Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni Az uniós eredmények átlagával összehasonlítva úgy tűnik, hogy a magyar tartózkodók korábban döntötték el, hogy nem járulnak az urnákhoz, mint az EU nem szavazóinak átlaga. A magyar válaszadók közül a szavazástól távolmaradók legnagyobb része a választások előtt néhány hónappal döntött így (26%, szemben az EU egészében mért 18%-kal). Ugyancsak meghaladta az átlagot azoknak az aránya, akik a választások előtt néhány héttel döntöttek a távolmaradás mellett (Magyarországon 20%, az EU egészében 15%). 10/13
B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásoktól való távolmaradásának fő okai? A politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya 28% 36% A politika mint olyan nem érdekli 17% 29% A szavazásnak nincsenek következményei/a szavazás semmit sem változtat meg 17% 22% Szabadságon volt/nem volt otthon 10% 4% Sok a dolga/nincs ideje/dolgozott 10% 7% Keveset tud az Európai Unióról/az Európai Parlamentről vagy az európai parlamenti választásokról 10% 6% Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 12% Nem érdeklik az európai uniós ügyek 9% 11% Elégedetlen az Európai Parlamenttel mint intézménnyel 8% 9% Éppen beteg volt/egészségügyi problémái voltak 7% 11% A nyilvános vita hiánya/a választási kampány hiánya 6% 3% Családi/szabadidős programja volt 5% 8% Ellenzi az Európai Uniót 4% 3% Nyilvántartási vagy a szavazókártyával kapcsolatos problémái voltak 3% 1% Nem tudta, hogy választások vannak 2% 1% Egyéb (SPONTÁN) 6% 4% Nem tudja 3% 1% * A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében ** Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn Magyarországon a távolmaradás fő oka a bizalom hiánya / a politika egészével való elégedetlenség volt, amit a nem szavazók átlagon felüli arányban neveztek meg indokként (Magyarországon 36%, az EU egészében 28%). A második helyen a politika iránti általános érdektelenség állt (Magyarországon 29%, az EU-ban 17%). A tartózkodás harmadik leggyakrabban megnevezett oka Magyarországon szintén gyakoribb volt, mint az EU-ban általában. Azt a meggyőződést, miszerint a szavazásnak nincsenek következményei / semmin nem változtat, Magyarországon az esetek 22%-ában választották (az EU átlagát tekintve ez a válaszok 17%-ában szerepelt). 11/13
V. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS A. Az Európai Parlament Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetővé teszi, hogy eldöntse, 53% 59% kire szavaz Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok által fontosnak tartott kérdéseket 46% 51% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege Magyarországon a válaszadók átlagon felüli arányban gondolják úgy, hogy elegendő információ állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy jelöltet válasszanak maguknak a 2009-es európai választásokon (59%, ezzel szemben az EU egészében 53%). Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárok aggályait, szintén öt százalékponttal fölötte volt az átlagnak (51%, szemben a 46%-kal). B. Az Európai Unió Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Megbízik az Európai Unió intézményeiben 50% 55% (ORSZÁGUNK) uniós tagsága jó dolog 69% 52% Az Európai Unió polgárának érzi magát 64% 63% Kötődik (ORSZÁGUNK)hoz 91% 94% Kötődik Európához 64% 81% Nagyon érdekli a politika 39% 25% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege A magyar válaszadók között az EU átlagához képest nagyobb arányt képviselnek azok, akik bíznak az uniós intézményekben (55%, szemben az 50%-kal). Másrészről viszont kevésbé elterjedt az EU-tagsághoz való pozitív viszonyulás (Magyarországon 52%, az EU-ban 69%). A magyar válaszadók az átlagnál nagyobb arányban kötődnek Európához (81%, szemben a 64%-kal). 12/13
A politika iránt erősen érdeklődő válaszadók aránya Magyarországon sokkal alacsonyabb, mint az EU-ban általában (25%, szemben a 39%- kal). VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Nagyon fontos a számára, hogy (ORSZÁGUNK)ban/on melyik jelöltet választották meg európai parlamenti képviselőnek az európai parlamenti 49% 51% választásokon Nagyon fontosnak tartja, hogy tudja, (ORSZÁGUNK)ban/on melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez az európai parlamenti választásokon 50% 49% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege Ebben a két kérdésben nem volt számottevő különbség a magyar válaszadók és az uniós átlageredmények között. Közvélemény-figyelő osztály További tájékoztatás: Jacques Nancy (+32 2 284 24 85) Nives Žun (+32 2 284 43 99) 13/13