4. SZÁMÚ HIRDETMÉNY a Magyar Psta Befektetési Zrt. kckázati ügyféltájékztatója Hatálybalépés: 2017. december 19któber 05. Közzététel: 2017. december 18któber 04. OLDAL: 1 / 29
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 II. ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK... 3 III. A LEHETSÉGES VESZTESÉG MÉRTÉKE... 5 IV. A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE... 5 V. AZ EGYES TERMÉKEK LEÍRÁSA ÉS KOCKÁZATAI... 6 V/1. ÁLLAMPAPÍROK... 6 KINCSTÁRI TAKARÉKJEGY PLUSZ (KTJ PLUSZ)... 6 KÉTÉVES MAGYAR ÁLLAMPAPÍR (2MÁP)... 8 BÓNUSZ MAGYAR ÁLLAMPAPÍR (BMÁP), PRÉMIUM MAGYAR ÁLLAMPAPÍR (PMÁP)... 9 V/2. BEFEKTETÉSI JEGYEK... 11 MAGYAR POSTA TAKARÉK PÉNZPIACI ALAP... 14 MAGYAR POSTA TAKARÉK INGATLAN ALAP... 16 MAGYAR POSTA TAKARÉK HOSSZÚ KÖTVÉNY ALAP... 20 MAGYAR POSTA RÖVID KÖTVÉNY ALAP... 24 MAGYAR POSTA TAKARÉK HARMÓNIA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP... 2626 OLDAL: 2 / 29
I. Bevezetés Jelen ügyféltájékztatóban a különböző pénzügyi eszközök általáns befektetési kckázatairól, az egyes befektetési eszközök fő tulajdnságairól, valamint a kapcslódó kckázatkról nyújtunk tájékztatást. A kckázatt a jelen dkumentumban úgy értelmezzük, mint annak a lehetőségét, hgy az adtt befektetés nyeresége nem éri el az elvárt szintet, illetve a befektetett tőke teljesen vagy részben elveszik. Minden befektetési termék többféle kckázatt hrdz magában, az adtt termék egyedi struktúrájától függ, hgy hányfajta kckázat releváns és ezek mekkra eséllyel, milyen mértékű ptenciális veszteséget jelentenek. A Befektetőnek minden esetben magának kell eldöntenie, hgy az adtt termékhez kapcslódó knstrukció az elérhető nyereséggel arányban van-e. A kckázatk nem mindig láthatóak előre, a befektetési termékek leírása a legtipikusabb termék-jellemzőket tartalmazza, így az alábbi leírás nem helyettesíti a knkrét pénzügyi eszköz alaps megismerését, az előnyök és az esetleges veszteségek lehetőségének alaps mérlegelését. A Befektetőknek mindig különös figyelmet kell frdítaniuk a termék egyedi jellemzői mellett annak kibcsátójának minőségére (nemfizetési kckázat), illetve a tranzakció végrehajtásában rejlő kckázatkra (pl. megbízásk teljesülésének időigénye). II. Általáns befektetési kckázatk Piaci kckázat A piaci kckázat lyan kckázati típuskat fglal magában, melyek esetében a befektetés aktuális piaci értéke biznys külső értékektől, áraktról, árflyamktól, kamatlábaktól függ. Például egy kötvénybefektetés az aktuálisan elérhető kamatszintnek megfelelően flyamatsan átértékelődik, a befektetésen nyereség vagy veszteség keletkezik. Ez a nyereség/veszteség kötvény és befektetési jegy vásárlása esetében nem jelent aznnali pénzveszteséget / nyereséget), csak akkr jelentkezik, ha a Befektető az értékpapírt az adtt időpntban eladja. Árflyam kckázat Az árflyamkckázat a befektetés összetevőinek piaci árában bekövetkezett kedvezőtlen váltzásból fakad. Ilyen kckázat legegyszerűbben megfigyelhető példája a befektetési jegy árának csökkenése, amely a befektetés értékét aránysan csökkenti. Kamatlábkckázat A kamatlábkckázat a jövőben történő piaci kamatláb mzgásk eredményeként keletkezett veszteség kckázatát jelenti. Amennyiben például a Befektető fix kamatzású kötvényt vásárlt, majd egy idő múlva a hasnló lejáratú és kckázatú kötvények piaci hzamszintje emelkedik, akkr a fix kamatzású kötvények piaci ára csökken, hiszen ekkr egy új Befektető már magasabb hzamn helyezheti el megtakarítását, így a régi értékpapírkat csak úgy lenne hajlandó megvenni, ha azt kedvezménnyel, diszknttal adjuk. Piaci hzamcsökkenés esetén a kötvények ára emelkedik. Likviditási kckázat A likviditás szót másképp frgalmképességnek nevezhetjük (más kntextusban aznnali fizetőképességet jelent), azt mutatja, hgy egy tetszőleges időpntban mennyire könnyű egy értékpapírral kereskedni (megvásárlni vagy eladni), vagy egy pzíciót zárni az aktuális piaci árn. Egy adtt értékpapír vnatkzásában a piact szűknek mndjuk, ha minden időpillanatban kevés az eladó és a vevő az adtt termékre, és ennek következtében egy átlags vlumenű eladási megbízás érezhető áringadzást kz (tehát eladás az esetek többségében csak a megfigyelt piaci árnál lényegesen alacsnyabb, vétel pedig magasabb árn tud teljesülni), vagy a megbízás több részletben, időben elhúzódva, vagy egyáltalán nem teljesíthető. OLDAL: 3 / 29
Hitelkckázat A hitelkckázat a másik fél nem teljesítésének lehetőségéből adódik, azaz ha a tranzakcióban résztvevő egyik fél nem képes vagy nem hajlandó a kötelezettségeit (pl. kamatfizetés, tőke esedékességkri visszafizetése) teljesíteni vagy nem a teljes értékük erejéig teljesíti. Ezt nemfizetési, visszafizetési vagy kibcsátói kckázatnak is nevezik. Az adtt termék egyedi jellemzőinek kckázata Fnts megvizsgálni, hgy az adtt pénzügyi termék a kibcsátó kötelezettségein belül mekkra nemfizetési kckázatt képvisel. Ez attól függ, hgy hl áll az adtt eszköz egy esetleges felszámlási eljárás esetében a kielégítési rangsrban. Azaz a felszámló bizts milyen srrendben fizeti ki a kibcsátóval szemben fennálló követeléseket. Például a kötvények kisebb hitelkckázatt jelentenek ugyanazn kibcsátónál, mint a részvények, mert a részvényesek csak a kötvényeseket követően részesülnek a felszámlási vagynból. A jelzálghitellel (végső srn ingatlannal) fedezett jelzálglevelek pedig kisebb kckázati szintet képviselnek a fedezetlen kötvényeknél, hasnló kckázatú kibcsátók értékpapírjait vizsgálva. A kibcsátó hitelkckázata Természetesen a különböző kibcsátók azns típusú befektetései nem feltétlenül azns vagy közel azns kckázatúak, azaz egy világméretű nagyvállalat és egy közelmúltban indult vállalkzás kötvényeinek nemfizetési kckázata eltér, mert maguknak a kibcsátóknak a hitelkckázata eltérő. A kibcsátó hitelkckázata többek közt függ a jövőbeli nyereségtermelő képességétől, piaci helyzetétől, különböző kötelezettségeinek futamidejétől, pénztartalékainak és hitelkereteinek nagyságától. Szabályzási kckázat A jgszabályk befektetési időhriznt alatt történő váltzása kckázatt hrdzhat. Az egyes jgszabályváltzásk esetében fnts figyelni arra, hgy az adtt módsítás már meglévő befektetéseinkre is vnatkzik, vagy csak az újakra. Adózási szabályk A befektetések hzamáhz kapcslódó adók a befektetés tényleges, pénzben realizálható hzamát jelentősen csökkenthetik, ezért az adójgszabályk hatásának mérlegelése kiemelt jelentőségű. Az egyes nyereségtípusk (pl. árflyamnyereség, kamatjövedelem) esetén fnts figyelembe venni az adó százaléks mértékén kívül az adó alapját (tehát mekkra összeg után kell adózni). Kiemelten figyelendő ezen belül, hgy a nyereségekkel szemben a veszteség elszámlható-e. Fnts figyelemmel kísérni az adókedvezményeket is, valamint azt, hgy egyes jövedelmekhez kapcslódik-e egészségügyi hzzájárulás megfizetési kötelezettség. Befektetési tanácsadója tájékztatja Önt az egyedi befektetési termékek általáns adózási szempntjairól. Az adójgszabályk aznban általában meglehetősen bnylultak, száms esetet szükséges a knkrét befektetések esetében mérlegelni, így az Ön knkrét helyzetére vnatkzó adózási kérdéseket adótanácsadóval közösen célszerű felmérni. Piaci szereplőkre, intézményekre vnatkzó szabályk A piaci szereplőkre vnatkzó szabályk váltzása az adtt befektetési eszköz keresletének vagy kínálatának jelentős módsulásáhz vezethet, amely a piaci árat jelentősen elmzdíthatja. Ilyen különösen a befektetési alapk, nyugdíjpénztárak, biztsítók befektetési krlátainak módsítása. Például amennyiben az adtt eszközben ilyen intézmények jelentős vásárlók vltak krábban, majd a szabályzás egy alacsnyabb limitet állapít meg, ezek a befektetők kénytelenek értékesíteni prtfóliójuk egy részét, ezzel csökkentve az eszköz piaci árát. (Természetesen pzitív irányú váltzás is előfrdulhat.) Működési kckázat Működési kckázat származhat a kibcsátó kifizetéseinek kapcsán emberi mulasztásból illetve csalásból. Emellett a tranzakciók végrehajtása srán is merülhetnek fel prblémák. Ezen kckázatkat jelentősen csökkenti többek között amennyiben a kibcsátó/végrehajtó esetében biztsíttt az átlátható számviteli tevékenység (könyvvizsgálat megléte is fnts), megfelelő törvényi szabályzás, valamint megfelelő az állami/jegybanki felügyelet. OLDAL: 4 / 29
III. A lehetséges veszteség mértéke A lehetséges veszteség mértéke befektetési eszközönként és kckázatnként különböző lehet. Teljes veszteség kckázata A befektetés teljes elértéktelenedésének kckázatát jelenti. Ez elsősrban akkr következik be, ha az értékpapír kibcsátója bármely kból nem képes (vagy nem hajlandó) a tvábbiakban a fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, azaz a teljes veszteség leginkább a hitelkckázattal áll összefüggésben. IV. A kckázat csökkentése A befektetések megsztása Általáns kckázatcsökkentési eljárás a befektetések megsztása, amely azt jelenti, hgy a teljes megtakarításn belül több eszköztípust (pl. részvények mellett kötvényeket és bankbetétet is célszerű tartani) és azns eszköztípusn belül több egyedi értékpapírt/szerződést vásárlunk (kötvényeken belül különböző lejáratú állampapírkat, valamint jelzálgleveleket). A különböző kckázats eszközök egyedi ármzgása nem teljesen azns mértékű, esetenként éppen ellentétes irányú, így valamelyest ellensúlyzni képes egymást. Hitelkckázat ellen is működhet a stratégia: az egyik kibcsátó csődje esetén az egyik értékpapír elértéktelenedik, a másik ugyanakkr megőrzi értékét. A gyrsan értékesíthető (likvid), kckázatmentes eszközök tartása biztsíthatja, hgy egy származtattt ügylet időleges veszteségénél a befektető pzícióját tartani tudja, és kivárhassa a befektetés pzitívba frdulását, amennyiben ez a várakzása. Fnts megjegyezni ugyanakkr, hgy jelentős piaci esések esetében a különböző eszközök ára között megnő a krreláció, azaz az árak ilyenkr jbban együttmzgnak, így a diverzifikáció kckázatmérséklő hatása csökken. Válság esetében nem csak a piaci kckázatk, hanem a hitelkckázatk krrelációja is növekszik, azaz válsághelyzetben a rssz általáns gazdasági visznyk illetve az esetleges körbetartzásk miatt a kibcsátók csődje összefügghet. Tőke- illetve hzamgarancia A tőke- illetve hzamgarantált termékek esetében a kibcsátó vagy harmadik fél (pl. bank, krmányzat) biztsítja, hgy a befektetett tőke és/vagy az elérhető hzam része vagy egésze a Befektető részére a piaci flyamatktól függetlenül, mindenképp kifizetésre kerüljön. Fnts ellenőrizni, hgy a hzamgarancia mellett a tőke is garantált-e a befektetés devizanemében, mert ennek hiányában a hzamgarancia önmagában nem nyújt elegendő védelmet. Szintén lényeges, hgy a garancia a teljes futamidőre, annak meghatárztt napjaira vagy csak a befektetés lejáratának napjára szól. A tőkegarancia minősége jelentős mértékben függ a garanciát nyújtó hitelképességétől, mert a garanciát nyújtó nemfizetése esetén a tőkegarantált befektetés is eredményezhet tőkeveszteséget. Megbízásk leadása A Magyar Psta Befektetési Zrt. részére benyújttt vételi vagy eladási megbízásnak minimálisan tartalmaznia kell: a befektetés pnts megnevezését (pl. Kincstári Takarékjegy Plusz), a tranzakció irányát (vétel vagy eladás) a megvásárlandó vagy eladandó mennyiséget (értékpapír darabszáma esetleg névértéke), az árat, amelyen a tranzakció végrehajtható. Árkrlátzás Ha a vételi vagy eladási megbízáskat legkedvezőbb árn utasítással (más néven piaci áras megbízás vagy piaci megbízás), tehát árkrlátzás nélkül adják le, az ügyletet a Magyar Psta Befektetési Zrt. Üzletszabályzatának mellékletét képező Végrehajtási plitika szerint kell végrehajtania, mely a megbízásk Befektető számára legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabálykat tartalmazza. A megbízás érvényessége A megbízásk érvényességére vnatkzóan határidőt lehet meghatárzni. Általában a következő érvényességi idők közül választhatunk: napn belüli (azaz ha napn belül nem teljesült, az ajánlat törlődik, és már nem is fg teljesülni) adtt dátumig érvényes visszavnásig érvényes (érvényességi időtartama függ az adtt értékpapír-piaci gyakrlattól) OLDAL: 5 / 29
V. Az egyes termékek leírása és kckázatai V/1. Állampapírk Meghatárzás Az állampapír az állam által kibcsáttt, hitelvisznyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával a befektető tulajdnképpen az államnak ad kölcsönt, előre meghatárztt kamatra és előre meghatárztt időre. Az állampapír a legbiztnságsabb befektetési lehetőség ma Magyarrszágn, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piack legnagybb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. Lejáratkr a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatkra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést, mely követelés az állammal szemben nem évül el. Típusk Típusai futamidő szerint: Rövid futamidejű, azaz egy eves, vagy egy évnél rövidebb lejáratú állampapírk (pl.: kamatzó kincstárjegy, diszknt kincstárjegy, kincstári takarékjegy, kincstári takarékjegy plusz).. Közepes és hsszú futamidejű, azaz egy évnél hsszabb lejáratú állampapírk (pl.: államkötvények). Típusai kamatzás szerint: Diszknt értékpapírk (pl.: diszknt kincstárjegy). Jellemzőjük, hgy nem kamatt fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-n) vásárlhatóak meg, és lejáratkr a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Fix kamatzású állampapírk. Előre rögzített összegű kamatt fizetnek a befektetőknek (pl.: fix kamatzású államkötvények, egyéves lejáratú kamatzó kincstárjegyek). Váltzó kamatzású állampapírk. A futamidő srán a kamatzás időről időre, előre meghatárztt feltételek szerint váltzik (pl.: váltzó kamatzású államkötvények, kincstári takarékjegy, kincstári takarékjegy plusz). Kincstári Takarékjegy Plusz (KTJ Plusz) A KTJ Plusz jellemzői A KTJ Plusz a kincstárjegyről szóló 286/2001. (XII.26.) Krm. rendelet szerint kibcsáttt, névre szóló értékpapír, egy éves futamidejű, fix, lépcsős kamatzású értékpapír. A Magyar Állam által kibcsáttt, Magyarrszág éves közpnti költségvetési hiányának és az államadósság megújításának finanszírzására kibcsáttt névre szóló értékpapír. A Kincstári Takarékjegy Plusz (tvábbiakban KTJ Plusz) a Magyar Állam közvetlen, általáns és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hgy a frgalmba hzatali ár megfizetése ellenében a kincstárjegy névértékét és előre meghatárztt kamatát a megjelölt időben és módn megfizeti. A KTJ Pluszban megtestesített adósság az államadósság része. A KTJ Plusz kamatának és névértékének megfizetése a közpnti költségvetés, illetve a közpnti költségvetés adósságszlgálati kiadásainak terhére történik. A KTJ Pluszn alapuló követelés a Kibcsátóval szemben nem évül el. A KTJ Plusz névértéke a visszaváltás napján a kamattal együtt kerül kifizetésre a jgsult részére az Ismertetőben és a vásárlni kívánt értékpapír srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben meghatárztt feltétek szerint. Kibcsátója a Magyar Állam (Frgalmba hzatalt szervezi: Államadósság Kezelő Közpnt Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) Frgalmazó: Magyar Psta Befektetési Szlgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság OLDAL: 6 / 29
KTJ Plusz srzatainak nyilváns frgalmba hzatalát és annak értékesítését, valamint visszaváltását és a KTJ Pluszhz kapcslódó egyéb frgalmazói feladatkban való közreműködést a Kibcsátóval kötött megállapdás alapján kizárólagsan a Magyar Psta Befektetési Zrt. látja el. A Magyar Psta Zrt. függő ügynökként vesz részt a frgalmazásban. A Kincstári Takarékjegy Plusz dematerializált értékpapírként kerül kibcsátásra, értékpapírszámlán elhelyezhető. A KTJ Pluszt a Kibcsátó krlátzása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárlhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között. Alapcímlete: 1 Ft Egy alkalmmal minimálisan vásárlható összeg: 10.000 Ft Lejárata: 1 év Kamatszámítás: Napi Kamatzása: Fix, lépcsős Kamatzás A KTJ Plusz jgsultját visszaváltáskr a kibcsátás napjától a visszaváltás napjáig eltelt idő függvényében az alábbi mértékű kamat illeti meg (valamennyi esetben bruttó, adólevnáskat megelőző kamatszázalék értendő) A kibcsátás napját követő 3 hónapn belül évi 0 % A kibcsátás napját követő 4. hónapban az adtt srzatra vnatkzó nyilváns ajánlattételben a 4. hónapra megállapíttt éves kamat időaránys része A kibcsátás napját követő 5. hónapban: a 4. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 6. hónapban: az 5. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 7. hónapban: a 6. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 8. hónapban: a 7. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 9. hónapban: a 8. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 10. hónapban: a 9. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 11. hónapban: a 10. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A kibcsátás napját követő 12. hónapban: a 11. hónapra járó éves kamat + 0,15 % együttes összegének időaránys része A végső lejáratkr fizetendő: a 12. hónapban járó kamat + 0,25 % együttes összege. A hónapk számítása a kibcsátás napjával kezdődik és az egyes hónapk a kibcsátás naptári napjával megegyező napn (ennek hiányában az azt megelőző napn, február hó esetén pedig ilyen nap hiányában a hónap utlsó napján) fejeződnek be. A 12. hónap a kibcsátás naptári napjának megfelelő dátumt megelőző napn fejeződik be. Az időaránys kamat kiszámítása tekintetében az eltelt napk száma a kibcsátás napjával kezdődik és a visszaváltás napját megelőző nappal fejeződik be. Azaz a visszaváltás napja az időaránys kamat számításába nem tartzik bele. Kckázatk Hitelkckázat Az állami kibcsátású értékpapírkat általánsságban alacsny kckázatú befektetéseknek tekintik, aznban mindig fennáll a veszélye annak, hgy a kibcsátó nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, például mert nincs elegendő pénzeszköze. OLDAL: 7 / 29
A sk esetben kckázatmentesnek mndtt állampapírk nem tekinthetők minden esetben és minden értelemben kckázatmentesnek. Egy rszág a hazai devizájában minden esetben kckázatmentesnek mndható, hiszen a krmánynak végső srn megvan a lehetősége, hgy a gazdaságban lévő pénzmennyiséget (végső srn akár a jegybank útján) növelje, így a kötelezettségeit visszafizesse. Ez aznban csak nminális értelemben nem hrdz kckázatt, az ilyen esetekben megugró infláció (hiperinfláció) a befektetés vásárlóértékét jelentősen csökkentheti. Árflyamkckázat kamatkckázat Ha az értékpapírt a befektető megtartja a lejáratáig, a kibcsátáskri feltételekben meghatárztt visszaváltási árat kapja meg. A lejárat előtti értékesítéskr a Befektető nem a végső lejáratkr fizetendő kamatt kapja. A kibcsátást követő 3 hónapn belül az értékpapír visszaváltáskr 0 % kamatt fizet. 3 hónapn túli visszaváltás esetén a kibcsátás napjától a visszaváltás napjáig eltelt idő függvényében a kibcsátáskr a Nyilváns Ajánlattételben meghatárztt mértékű lépcsős kamat illeti meg a Befektetőt. Amennyiben a Befektető az értékpapírt névérték feletti árflyamn vásárlta meg, úgy a futamidő vége előtti visszaváltás esetén a vételárban megfizetett, a névértéken felüli árflyamt, vagy annak egy részét, a lejárat előtti visszaváltás esetén a visszaváltás időpntjának függvényében elveszítheti. Kétéves Magyar Állampapír (2MÁP) A Kétéves Magyar Állampapír jellemzői A Kétéves Magyar Állampapír a Kötvényről szóló 285/2001. (XII.26) Krmányrendelet alapján és az éves közpnti költségvetési törvény szerint, a Magyar Állam által kibcsáttt fix kamatzású államkötvény. A Kétéves Magyar Állampapír a Magyar Állam közvetlen, általáns és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hgy a frgalmba hzatali ár megfizetése ellenében, az Államkötvény névértékét és előre meghatárztt kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módn megfizeti. A Kétéves Magyar Állampapírn alapuló követelés a Magyar Állammal szemben nem évül el. Kibcsátója a Magyar Állam (Frgalmba hzatalt szervezi: Államadósság Kezelő Közpnt Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) Kibcsátás módja: adaglt kibcsátás Frgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (tvábbiakban Takarékbank Zrt.) FHB Bank Zrt. Alfrgalmazó a Felek között hatálysan fennálló alfrgalmazói szerződés alapján: Magyar Psta Befektetési Zrt. A Magyar Psta Zrt. a Magyar Psta Befektetési Zrt. függő ügynökeként vesz részt a frgalmazásban. A Kétéves Magyar Állampapír dematerializált értékpapírként kerül kibcsátásra, értékpapírszámlán helyezhető el. A Kétéves Magyar Állampapírt az Alfrgalmazó és a Kibcsátó krlátzása alapján kizárólag természetes személyek, belföldi civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület), belföldi nn-prfit cégek (devizabelföldi jgi személyek, valamint jgi személyiség nélküli, a Tpt. alapján intézményi befektetőnek nem minősülő szervezetek) vásárlhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között. Alapcímlete: 1 Ft Egy alkalmmal minimálisan vásárlható összeg (névérték): 1 Ft Egy alkalmmal minimálisan visszaváltható összeg (névérték): 1 Ft Frgalmba hzatali ár: a kibcsátás napján a névérték, ezt követően a névérték és a felhalmztt kamat összege, Értékesítési időszak: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Futamidő, lejárat: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Kamatzás jellege: fix kamatzású, a kamat mértékét és a kamatfizetési napkat a Nyilváns Ajánlattétel tartalmazza Kamatzás módja, kamatfizetés és törlesztés módja: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns ajánlattételben fglaltak szerint. OLDAL: 8 / 29
Kckázatk Hitelkckázat Az állami kibcsátású értékpapírkat általánsságban alacsny kckázatú befektetéseknek tekintik, aznban mindig fennáll a veszélye annak, hgy a kibcsátó nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, például mert nincs elegendő pénzeszköze. A sk esetben kckázatmentesnek mndtt állampapírk nem tekinthetők minden esetben és minden értelemben kckázatmentesnek. Egy rszág a hazai devizájában minden esetben kckázatmentesnek mndható, hiszen a krmánynak végső srn megvan a lehetősége, hgy a gazdaságban lévő pénzmennyiséget (végső srn akár a jegybank útján) növelje, így a kötelezettségeit visszafizesse. Ez aznban csak nminális értelemben nem hrdz kckázatt, az ilyen esetekben megugró infláció (hiperinfláció) a befektetés vásárlóértékét jelentősen csökkentheti. Árflyamkckázat kamatkckázat Ha az értékpapírt a befektető megtartja a lejáratáig, a kibcsátáskri feltételekben meghatárztt visszaváltási árat kapja meg. A lejárat előtti értékesítéskr a Befektető nem a végső lejáratkr fizetendő kamatt kapja. Lejárat előtti értékesítésnél a Befekető a piacn kialakult vételi (frgalmazó szemszögéből) árflyamn tudja értékesíteni befektetését, ami eltérhet az általa elfgadhatótól. Így előfrdulhat, hgy lejárat előtti értékesítésnél nem tudja a kívánt árn értékesíteni az Államkötvényt. Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) A Bónusz Magyar Állampapír jellemzői A Bónusz Magyar Állampapír a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Kötvényről szóló 285/2001. (XII.26) Krmányrendelet szabályai szerint kibcsáttt, névre szóló értékpapír. A Bónusz Magyar Állampapír a Magyar Állam közvetlen, általáns és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hgy a frgalmba hzatali ár megfizetése ellenében, az Államkötvény névértékét és előre meghatárztt kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módn megfizeti. A Bónusz Magyar Állampapíren alapuló követelés a Magyar Állammal szemben nem évül el. Kibcsátója a Magyar Állam (Frgalmba hzatalt szervezi: Államadósság Kezelő Közpnt Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) Kibcsátás módja: adaglt kibcsátás Frgalmazó: Takarékbank Zrt.FHB Bank Zrt., Alfrgalamazó a Felek között hatálysan fennálló alfrgalmazói szerződés alapján: Magyar Psta Befektetési Zrt. A Magyar Psta Zrt. a Magyar Psta Befektetési Zrt. függő ügynökeként vesz részt a frgalmazásban. A Bónusz Magyar Állampapír dematerializált értékpapírként kerül kibcsátásra, értékpapírszámlán helyezhető el. A Bónusz Magyar Állampapírt az Alfrgalmazó és a Kibcsátó krlátzása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek, belföldi civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület), belföldi nn-prfit cégek (devizabelföldi jgi személyek, valamint jgi személyiség nélküli, a Tpt. alapján intézményi befektetőnek nem minősülő szervezetek) vásárlhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között. Alapcímlete: 1 Ft Egy alkalmmal minimálisan vásárlható összeg: 1 Ft Egy alkalmmal minimálisan visszaváltható összeg: 1 Ft Frgalmba hzatali ár: a kibcsátás napján a névérték, ezt követően a névérték és a felhalmztt kamat összege, OLDAL: 9 / 29
Értékesítési időszak: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Futamidő, lejárat: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Kamatzás jellege: váltzó kamatzású, Kamatzás módja, kamatfizetés és törlesztés módja: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns ajánlattételben fglaltak szerint. A Prémium Magyar Állampapír jellemzői A Prémium Magyar Állampapír a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Kötvényről szóló 285/2001. (XII.26) Krmányrendelet szabályai szerint kibcsáttt, névre szóló értékpapír. A Prémium Magyar Állampapír a Magyar Állam közvetlen, általáns és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hgy a frgalmba hzatali ár megfizetése ellenében, az Államkötvény névértékét és előre meghatárztt kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és módn megfizeti. A Prémium Magyar Állampapíren alapuló követelés a Magyar Állammal szemben nem évül el. Kibcsátója a Magyar Állam (Frgalmba hzatalt szervezi: Államadósság Kezelő Közpnt Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) Kibcsátás módja: adaglt kibcsátás Frgalmazó: Takarékbank Zrt.FHB Bank Zrt., Alfrgalamazó a Felek között hatálysan fennálló alfrgalmazói szerződés alapján: Magyar Psta Befektetési Zrt. A Magyar Psta Zrt. a Magyar Psta Befektetési Zrt. függő ügynökeként vesz részt a frgalmazásban. A Prémium Magyar Állampapír dematerializált értékpapírként kerül kibcsátásra, értékpapírszámlán helyezhető el. A Prémium Magyar Állampapírt az Alfrgalmazó és a Kibcsátó krlátzása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek, belföldi civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület), belföldi nn-prfit cégek (devizabelföldi jgi személyek, valamint jgi személyiség nélküli, a Tpt. alapján intézményi befektetőnek nem minősülő szervezetek) vásárlhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között. Alapcímlete: 1000 Ft Egy alkalmmal minimálisan vásárlható összeg: 1000 Ft Egy alkalmmal minimálisan visszaváltható összeg: 1000 Ft Frgalmba hzatali ár: a kibcsátás napján a névérték, ezt követően a névérték és a felhalmztt kamat összege, Értékesítési időszak: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Futamidő, lejárat: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns Ajánlattételben fglaltak szerint, Kamatzás jellege: váltzó kamatzású, Kamatzás módja, kamatfizetés és törlesztés módja: az adtt srzatra vnatkzó Nyilváns ajánlattételben fglaltak szerint. Kckázatk Hitelkckázat Az állami kibcsátású értékpapírkat általánsságban alacsny kckázatú befektetéseknek tekintik, aznban mindig fennáll a veszélye annak, hgy a kibcsátó nem képes fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A sk esetben kckázatmentesnek mndtt állampapírk nem tekinthetők minden esetben és minden értelemben kckázatmentesnek. Egy rszág a hazai devizájában minden esetben kckázatmentesnek mndható, hiszen a Krmánynak végső srn megvan a lehetősége, hgy a gazdaságban lévő pénzmennyiséget (végső srn akár a jegybank útján) növelje, így a kötelezettségeit visszafizesse. Ez aznban csak nminális értelemben nem hrdz kckázatt, az ilyen esetekben megugró infláció (hiperinfláció) a befektetés vásárlóértékét jelentősen csökkentheti. OLDAL: 10 / 29
Árflyamkckázat kamatkckázat Amennyiben a Bónusz Magyar Állampapírt a Befektető megtartja a lejáratáig, a kibcsátáskri feltételekben meghatárztt visszaváltási árat kapja meg. A lejárat előtti értékesítéskr a Befektető nem a végső lejáratkr fizetendő kamatt kapja. Lejárat előtti értékesítésnél a Befekető a piacn kialakult vételi (frgalmazó szemszögéből) árflyamn tudja értékesíteni befektetését, ami eltérhet az általa elfgadhatótól. Így előfrdulhat, hgy lejárat előtti értékesítésnél nem tudja a kívánt árn értékesíteni az Államkötvényt. Piaci kckázat Tekintettel arra, hgy az értékpapír váltzó kamatzással bír, az egyes kamatperióduskra vnatkzó kamatbázisk a Kibcsátó által az Értékesítési időszakt követően kerülnek meghatárzásra, így azk pnts értéke az értékpapírk Befektető által történő megvételekr nem ismert. V/2. Befektetési jegyek Meghatárzás A befektetési alapkezelő a befektetők kisebb összegű megtakarításait egy nagy vagyntömegben, a befektetési alapban gyűjti össze, majd az így összegyűjtött vagyntömeget a kezelési szabályzatban megfgalmaztt elvek szerint (befektetési plitika, stratégia), a befektetők megbízásából és azk érdekében kezeli. Ennek srán a befektetési alap kezelője kihasználja a méretgazdaságsság, a költséghatéknyság és a kckázatmegsztás (diverzifikáció) nyújttta előnyöket, melyekből a befektetés hzamán keresztül az alap befektetői részesednek. A befektetők pénzüket befektetési jegy vásárlásával helyezhetik el a befektetési alapkban. Az alap kezelésének költségeiből, valamint az elért hzamból a befektetők az alapban birtklt tulajdnrészeik (befektetési jegy darabszám) alapján részesednek. Típusk A befektetési alapk az alábbiak szerint csprtsíthatók: Befektetési alap működési frmája szerint: nyilváns zártkörű Befektetési alap fajtája szerint: nyíltvégű zártvégű Befektetési alap futamideje szerint: határztt futamidejű határzatlan futamidejű Eszközkategória szerint: Értékpapír alapk: értékpapírkba (jellemzően kötvény, részvény, befektetési jegy), bankbetétbe, illetve származtattt ügyletekbe fektethetnek. Ezen belül altípusk: OLDAL: 11 / 29
Likviditási és pénzpiaci alapk rövid, jellemzően éven belüli hátralévő futamidejű eszközökbe (elsősrban bankbetétbe és kincstárjegybe) fektető alapk, igen alacsny árflyam-ingadzással (így akár néhány hetes időtávn is valószínűsíthető a pzitív hzam), visznt mérsékelt hzamkilátással Rövid és hsszú kötvényalapk legnagybbrészt kötvénybe (állampapír, vállalati kötvény, jelzálglevél) fektető alapk; a rövid illetve a hsszú elnevezés az alap befektetési időtávjára és a prtfóliót alktó eszközök lejáratára vnatkzik; a pénzpiaci alapknál magasabb hzam várható, a piaci kckázat magasabb (minél hsszabb az alapban lévő kötvények átlags hátralévő futamideje, annál nagybb az azns mértékű hzamelmzdulással járó átértékelődés) Részvénytúlsúlys alapk, illetve tiszta részvényalapk az alap prtfóliójának jelentős részét részvényekben vagy befektetési jegyekben tartja, így kckázata és várható hzama a részvénybefektetésekhez igazdik, tehát a kötvénybefektetésnél magasabb az elvárt hzam és a kckázat is (a befektetett összeg jelentős növelése, de ugyanakkr jelentős veszteség elszenvedése sem valószínűtlen) Vegyes alapk kötvényeket és részvényeket is jelentős súlyban tartalmazó alapk, ahl az eszközcsprtk közti súlyzást (tehát a kötvény-részvény arányt) az alapkezelő a piaci helyzetnek megfelelően jelentősebb mértékben váltztathatja a befektetési plitika határain belül; a kckázat és az elérhető hzam jellemzően a részvény és a kötvényalapk közötti Származtattt alapk ezek az alapk nem csak kckázatcsökkentési, hanem spekulációs céllal is fektethetnek származtattt termékekbe (például határidős és pciós ügyletekbe), melyek nagyn skféle alaptermékre vnatkzhatnak (deviza, részvény, árupiac stb.) az így elért tőkeáttétellel az alaptermék árelmzdulásának többszörösével váltzhat az alap eszközeinek értéke, ami jelentős nyereség lehetőségét rejti, ugyanakkr igen jelentős kckázat felvállalásával Garantált alapk bármely fenti alap esetén elképzelhető tőke- (esetleg hzam-) garancia, mely révén biztsítható, hgy befektetésünk megőrizze értékét (illetve egy minimális elvárt hzamt legalább hzzn); figyelem: a garancia gyakran csak meghatárztt naptári napkra vagy esetleg zártvégű alap esetén az alap lejáratára vnatkzik. A garanciát az Alap tőkéjéért és/vagy hzamáért harmadik személy vállalhatja (pl. bank szavatlja a tőke megőrzését), Ezen túlmenően ismertek a tőke-és/vagy hzamvédett befektetési alapk, ahl az Alapkezelő a befektetési plitikán keresztül, vállal kötelezettséget az Alap tőkéjének vagy (minimális) hzamának védelmére. A tőke-és/vagy hzamvédelem megvalósulhat: származtattt termékek fedezeti célú megkötéséből, vagy az alap struktúrájából, befektetési plitikájából (általában az ilyen alap eszközeinek nagy százalékát bankbetétbe vagy állampapírba fekteti, így ennek a befektetésnek a tőke- és kamatfizetéséből az eredeti befektetés visszafizethető a fennmaradó rész teljes elvesztését követően is). Indexkövető alapk egy adtt tőzsdeindex (pl. S&P 500) teljesítményének lemáslását megcélzó alapk, ezekkel már kis összeggel is egy erősen diverzifikált befektetéshez juthatunk, melyet az esetek többségében csak igen minimális alapkezelői díj terhel; a kckázat és elvárt hzam az alapul szlgáló indexnek megfelelő Alapkba fektető alapk az alap befektetési plitikájában kckázat és régió szerint lehatárlt befektetési jegyeket vásárlnak Ingatlan alapk: ezek esetében az ingatlank fejlesztéséből, adásvételéből, illetve bérbeadásából származik nyereség, az áresés kckázata az ingatlanpiaci befektetéseknek megfelelő, a kötvényalapknál alapvetően nagybb, a likviditási kckázat a legtöbb értékpapír alapnál lényegesen nagybb: a befektetések csak jelentős türelmi időt követően válthatók vissza. Kckázat/ Nyereség A befektetési jegyek mögött pénzeszközökbe, pénzügyi eszközökbe vagy ingatlankba történő befektetések állnak, ezért a befektetési jegyek hzama a mögöttük álló eszközök hzamától és értékváltzásától függ. Ennek OLDAL: 12 / 29
megfelelően egy befektetési jegy hzam-kckázat paramétereit az határzza meg, hgy a befektetési alap milyen eszközökbe fekteti a befektetők pénzét. A pénzpiaci és kötvényalapk mivel nagy arányban állampapírt tartalmaznak általában biztnságsak, bár szerényebb hzammal kecsegtetnek. A kötvényalapk nagyrészt kötvényjellegű eszközöket tartalmaznak, bár részvények és egyéb kckázatsabb eszközök is szerepelhetnek benne biznys mértékig. Egy kötvény hzama a kötvény által kifizetett kamatból és a kötvény árflyamváltzásából adódóik össze, melyet a makrgazdasági események (pl. alapkamat váltzása) jelentősen beflyáslhatnak. A részvény és ingatlanalapk kckázatsabbak az előzőeknél, de szerencsés esetben magasabb hzamt eredményezhetnek. Egy befektetési jegy kckázatairól és hzamlehetőségeiről aznban mindig a befektetési alap által előre meghatárztt befektetési irányelvek alapján alkthatunk pnts képet. Nyíltvégű alapk esetében a befektetési jegyek eladása és visszaváltása a frgalmazó befektetési szlgáltatón keresztül történik. A befektetési jegyek megvásárlását nyíltvégű alapk esetében a Befektető mindig a jegy napi árflyamán teheti meg, a visszaváltáskr pedig szintén az aznapi árflyam a mérvadó. Zártvégű alapk esetében a másdlags frgalmazás a tőzsdén bnylódik, így a vételi és az eladási árat a tőzsdén kialakult kereslet-kínálat határzza meg. A befektetési jegyek hzama attól függ, hgy a vétel és a visszaváltás között eltelt időszakban hgyan váltztt a jegy árflyama. Ebből következik az is, hgy a befektetési jegy hzama nem jelezhető előre biztsan, egy befektetési alap múltbeli eredményei semmiféle garanciával nem szlgálnak a jövőre vnatkzóan. Befektetési jegy vásárlásakr a befektetőnek többféle kckázattal is számlnia kell, a legfntsabbak a következők: az Alap prtfliójában lévő eszközök értékének megváltzásából eredő kckázat: attól függően, hgy az alap milyen eszközbe fektet a gazdasági- és plitikai környezetben, a jegybankk mnetáris plitikájában, a kereslet-kínálat visznyában bekövetkező váltzásk hatására az Alap prtfliójában szereplő befektetési eszközök piaci árflyama ingadzhat. Az árflyam ingadzásk hatását az Alapkezelő a prtflió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfrdulhat, hgy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke eltérhet a megbízás megadásának napján rendelkezésre álló legutlsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől. Likviditási kckázat: Biznys értékpapírk, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatsnak, azaz visznylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hgy a prtflióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírk (pl. zártvégű befektetési jegyek) értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsnyabb lehet, mint az értékpapír piaci értéke. Devizaárflyam kckázat: amennyiben az Alapban különböző devizanemekben denminált eszközök kerülnek megvételre, a devizaárflyam váltzása is kihat az Alap eredményére. Hitelkckázat: az Alap prtfliójába tartzó befektetési eszközök kibcsátóinak esetleges csődje az Alap prtfliójában szereplő eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is kzhatja. Származtattt ügyletekkel kapcslatban felmerülő nem-teljesítési kckázat: az Alap prtfliójában lévő származtattt ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkdásában beállt kedvezőtlen váltzás hátránysan beflyáslhatja a származtattt ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. A befektetési jegyek flyamats frgalmazásának felfüggesztése: A befektetési jegyek frgalmazása biznys esetekben az Alapkezelő, illetve a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfrdulhat, hgy a befektető nem az általa kívánt napn tudja megvásárlni vagy visszaváltani a befektetési jegyét. A befektetési alapkat és a befektetőket érintő adószabályk esetleges kedvezőtlen irányú megváltzása Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje lyan mértékben csökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezheti az Alap megszüntetését. Egy adtt befektetési jeggyel kapcslats tvábbi kckázatk és infrmációk megismerése érdekében minden esetben lvassa el a kibcsátó által közzétett tájékztatót, kezelési szabályzatt, annak kiegészítéseit, a közzétett rendszeres és rendkívüli közleményeket, prtflói-jelentést, a frgalmazó hirdetményeit valamint az egyéb jelentéseket. OLDAL: 13 / 29
Magyar Psta Takarék Pénzpiaci Alap A Magyar Psta Takarék Pénzpiaci Alap jellemzői Befektetési Alapkezelő: Diófa Alapkezelő Zrt. Frgalmazó: Magyar Psta Befektetési Zrt. (Vezető frgalmazó: Takarékbank Zrt., tvábbi frgalmazó FHB Bank Zrt,) Függő ügynök: Magyar Psta Zrt. Letétkezelő: Takarékbank Zrt. Típusa: nyilváns, nyíltvégű befektetési alap Elszámlása: frgalmazási időn belül a megbízás megadásának napján (T nap), az aktuálisan érvényes árflyamn. Flyamats frgalmazású befektetési alap. A befektetési jegyekre a Magyar Psta Zrt. kijelölt pstahelyein és az e-befektetési szlgáltatásn minden frgalmazási napn adható vételi vagy visszaváltási megbízás a frgalmazási időszak alatt. Devizaneme: HUF Alapcímlet: 1 Ft Ajánltt, minimum tartási idő: 1 hét Minimum vásárlható/visszaváltható összeg: nincs. Lejárat nélküli, határzatlan futamidejű befektetési frma. Az Alap eszközeit elsősrban frintbetétekbe és rövid lejáratú állampapírkba fekteti, ezzel lehetőséget teremtve a rövid futamidő alatt elérhető versenyképes hzamkra. Hzamfizetés: Az Alap a tőkenövekmény terhére hzamt nem fizet, a teljes növekmény újrabefektetésre kerül. A Befeketők az eredményt a tulajdnukban lévő befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálhatják a flyamats frgalmazás srán. Alacsnyabb kckázat Magasabb kckázat Alacsny várható hzam Magasabb várható hzam 1 2 3 4 5 6 7 Az Alap Kiemelt Befektetői Infrmációk tájékztatóban szereplő hzam/kckázati mutatója 1 (egy), aznban a skálán a legalacsnyabb szint sem jelent kckázatmentes befektetést! A feltüntetett kckázati kategória nem feltétlenül marad váltzatlan, és idővel módsulhat. Kckázatk Gazdasági, plitikai kckázat A magyar és külföldi krmányzatk (és jegybankk) plitikái és intézkedései így különösen, de nem kizárólagsan a jegybanki alapkamat aktuális mértéke jelentős hatással lehetnek az Alap eszközeinek hzamára. A krmányzati (és jegybanki) plitika beflyáslhatja az általáns tőkepiaci feltételeket és a befektetések hzamait is. A nettó eszközértéket és így a befektetési jegyek frgalmazási árflyamát különösen beflyáslhatja az infláció, az árflyamplitika, a költségvetési egyensúly, illetve a flyó fizetési mérleg alakulása. Inflációs, kamatszint kckázat Szeznális hatásk igen gyakran jelentős ingadzáskat kznak az inflációs indexben. Az infláció emelkedésével együtt járhat az MNB mnetáris tanácsának kamatemelések irányába ható döntéseivel. Az eszközök értékeléséhez használt megemelkedett piaci kamatszint negatívan érintheti a fix kamatzású hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk értékét. Aktív befektetési plitika kckázata Az Alapkezelő aktív befektetési plitikát flytat, amelynek keretében a befektetések várható jövedelmezőségének, likviditásának, valamint kckázatának figyelembe vételével (a befektetési plitika keretein belül) a tőkepiaci szegmenseket reprezentáló tőkepiaci indexektől eltérő összetételű befektetési OLDAL: 14 / 29
prtfóliót is tarthat, amelynek következtében az Alap teljesítménye jelentős mértékben eltérhet a tőkepiaci indexek teljesítményétől. A befektetési jegyek visszaváltásának krlátzása A befektetési jegyeket a Frgalmazó flyamatsan frgalmazza. Ugyanakkr lehetnek lyan esetek, amikr a frgalmazás időleges felfüggesztésére kerül sr a Kezelési Szabályzatban, a vnatkzó törvényben megfgalmaztt lehetőségek szerint, ami a Befektetők számára likviditási kckázatt jelent. Visszaváltáskr a Frgalmazó a kifizetéseket a hatálys jgszabályban meghatárztt - a befektetési jegyek visszaváltására vnatkzó megbízás felvétele és a megbízás elszámlásának értéknapja közötti - időszakn belül az utlsó frgalmazási napn teljesíti. Az Alapkezelő a visszaváltási megbízás utlsó frgalmazási napnál krábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. Adókckázat A befektetési jegyekre, befektetési alapkra vnatkzó adózási szabályk kedvezőtlen irányban is váltzhatnak a jövőben. Tőkepiaci ingadzásk, árflyamkckázat A tőkepiaci befektetések értéke a tőkepiack jellegéből adódóan jelentősen ingadzhat, aktuális piaci értékük akár beszerzéskri értékük alá is csökkenhet, illetve szélsőséges esetben piaci értéküket akár teljes mértékben elveszíthetik. A nemzetközi tőkepiaci hangulat alapvetően meghatárzza az értékpapírk és a származtattt termékek árflyamalakulását is. Devizaárflyam-kckázat Az Alap eszközeit különböző rszágk egymástól eltérő devizanemekben denminált értékpapírjaiba fektetheti, ennek következtében az Alap eszközeinek frintban kifejezett értéke az egyes devizák keresztárflyamainak váltzásától függően váltzhat, ami hat a befektetési jegyek árflyamára is. Befektetési kckázat Az Alapkezelő a jgszabályi előírásk, illetve jelen Kezelési Szabályzat figyelembevételével saját belátása szerint állítja össze az Alap prtfólióját. Annak ellenére, hgy az Alapkezelő minden befektetési döntés előtt részletes elemzést hajt végre, nincs arra garancia, hgy a piaci flyamatk az Alapkezelő várakzásainak megfelelően alakulnak, s így arra sem, hgy az Alap nem szenved árflyamveszteséget. A befektetési jegy tulajdnsknak tudmásul kell venniük, hgy valamennyi befektetés kckázattal jár es az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét vagy jövőbeni hzamát. Kibcsátói kckázat Az Alap prtfóliójában lévő értékpapírk kibcsátói rssz gazdasági eredményeket prdukálhatnak, csőd vagy felszámlási eljárás alá kerülhetnek. Ennek következtében előfrdulhat a kibcsátó részéről a fizetési kötelezettség elhalasztása, részben vagy egészben történő megtagadása, még szélsőségesebb esetben a fizetésképtelenség esete, ami az Alap prtfólióját és nettó eszközértékét árflyamveszteség vagy alacsny likvidációs érték frmájában hátránysan érintheti. A befektetési eszközök likviditási kckázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghzatala előtt a hzam és kckázat szempntjai mellett mérlegeli az adtt eszköz likviditási kckázatát is, de ez időről-időre váltzhat. Elképzelhető lyan eset, hgy az eszköz likviditási helyzetének rmlása miatt az Alapkezelő csak a nyilvántartási értéke alatt képes azt értékesíteni, ami kedvezőtlenül hathat az Alap befektetési jegyeinek árflyamára. Partner kckázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben a közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, akkr az hátránysan beflyáslhatja a befektetési jegyek árflyamát. Származtattt ügyletekből fakadó kckázat Az Alap befektetései között krlátztt mértékben és szigrú szabályk betartásával származtattt eszközök is szerepelhetnek, ezek speciális kckázatkat rejtenek magukban. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, valamint jelentős tőkeáttétellel működnek. Ezért előfrdulhat, hgy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. A származtattt ügyleteknél tvábbi kckázatt rejt magában az elszámlóár váltzása. Rövid távn előfrdulhat, hgy egy termék tőzsdei elszámlóára eltér a piaci visznyk által indklt szinttől. Tőzsdén kívüli származtattt ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámlóházi garancia, ezért ekkr az Alapnak a partner nemteljesítéséből eredő kckázatt is fel kell vállalnia. A fentieken túl biznys befektetési termékek, értékpapírk (pl.: átváltható, visszahívható, visszaváltható kötvények) beágyaztt származtattt terméke(ke)t (pció(ka)t) tartalmazhatnak. A beágyaztt pciók piaci értékváltzása hatással van az adtt értékpapír és így az Alap befektetési jegyei értékének váltzására. OLDAL: 15 / 29
Az Alapkezelő az Alap nevében származtattt ügyletet kizárólag a Kezelési Szabályzatban megfgalmaztt befektetési célk elérése érdekében, fedezeti ügylet céljából köthet. A származéks ügyletek jellegüknél fgva skkal magasabb kckázatkat hrdznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési frmák, ezen kckázatk megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, aznban teljes mértékben ki nem zárhatóak. Fedezeti ügyletek kckázata A kckázatfedezeti célból megkötött az összetett pzíció vnatkzásában a lejáratkr fix hzamt biztsító határidős pzíciók értéke lejáratig a piaci váltzásk függvényében veszteséget is mutathat. Negatív reálhzam kckázata A fgyasztói árindex emelkedése meghaladhatja az állampapírpiac hzamát. Tekintettel arra, hgy a befektetési jegyek nminális hzama alapvetően a pénzpiaci és állampapír-piaci hzamktól függ, az Alap nminális teljesítménye egyes időszakkban az infláció alatt maradhat, ami a negatív reálhzam kckázatát hrdzza magában. A prtfólióban található befektetési alapkból származó kckázat Az Alap prtfóliójában található befektetési alapknál a befektetési plitikából eredő kckázatk érintik az Alapt. Az Alap által befektetési eszközként vásárlt befektetési alap befektetési plitikájának megváltzása ugyanúgy kckázatt hrdz és hatással lehet az Alapra. Nettó eszközérték számításából eredő kckázat Az Alapkezelő célja az vlt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakr, hgy a nettó eszközérték a lehető legpntsabban tükrözze a prtfólió aktuális értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapírknál aznban előfrdulhat, hgy azk utlsó elérhető piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem tükrözi az adtt eszköz valós piaci értékét. Ebben az esetben mivel a nettó eszközérték felül- vagy alulértékeltséget mutathat a nettó eszközértéken való frgalmazás miatt a Befektetők által realizált hzam eltérhet az Alap prtfólióját alktó piaci eszközök tényleges értékének váltzásától. A letétkezelő kckázata Az Alap prtfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatárztt jgszabályi előírásknak és tőkekövetelményeknek megfelel, de ssem zárható ki a partnerkckázat lehetősége. Az Alap esetleges határztt futamidejűvé alakításának kckázata Az Alap határzatlan időre jön létre, de az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével az Alapt határztt futamidejűvé alakíthatja. Mivel az Alap a határztt futamidő végén végelszámlással megszűnmegszűnik, ezért a Befektetők esetleg a tervezettnél krábban kénytelenek befektetési jegyeiket visszaváltani. Az Alap megszűnésének kckázata Az Alapt az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben a nettó eszközérték 3 hónapn keresztül, átlagsan nem éri el a 20 millió frintt. Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap A Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap (krábban: Magyar Psta Ingatlan Alap) jellemzői Befektetési Alapkezelő: Diófa Alapkezelő Zrt. Frgalmazó: Magyar Psta Befektetési Zrt. (Vezető frgalmazó: Magyar Psta Befektetési Zrt., tvábbi frgalmazók: FHB Bank Zrt., Takarékbank Zrt.) Függő ügynök: Magyar Psta Zrt. Letétkezelő: Erste Bank Hungary Zrt. Típusa: nyilváns, nyíltvégű befektetési alap Elszámlása: Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap A srzat: vétel és visszaváltás esetén egyaránt frgalmazási időn belül a megbízás megadásának napján (T nap), az aktuálisan érvényes árflyamn. Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap I srzat: OLDAL: 16 / 29
vétel esetén frgalmazási időn belül a megbízás megadásának napján (T nap), az aktuálisan érvényes árflyamn; visszaváltás estén a frgalmazási időn belül benyújttt megbízás megadásától számítt 180. napn az aznap érvényes árflyamn Flyamats frgalmazású befektetési alap. Minden frgalmazási napn adható vételi vagy visszaváltási megbízás frgalmazási időszak alatt Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap A srzatra a Magyar Psta Zrt. kijelölt pstahelyein és az e- Befektetési szlgáltatásn Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap I srzatra a Magyar Psta Befektetési Zrt. székhelyén személyesen, előzetes időpnt egyeztetéssel Devizaneme: HUF Alapcímlet: 1 Ft Ajánltt, minimum tartási idő: 1-2 év Minimum vásárlható/ visszaváltható összeg: Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap A srzat esetén: nincs. Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap I srzat esetén vásárlható: minimum 1.000.000 Ft visszaválható: minimum 1 Ft Lejárat nélküli, határzatlan futamidejű befektetési frma. Az Alap eszközeit lyan stabil jövedelmet biztsító ingatlankba kívánja fektetni, amelyek kiváló műszaki állaptban vannak, jó földrajzi elhelyezkedésűek és hsszú távú bérleti szerződéssel rendelkeznek. Hzamfizetés: Az Alap a tőkenövekmény terhére hzamt nem fizet, a teljes növekmény újrabefektetésre kerül. A Befeketők az eredményt a tulajdnukban lévő befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálhatják a flyamats frgalmazás srán. Alacsnyabb kckázat Magasabb kckázat Alacsny várható hzam Magasabb várható hzam 1 2 3 4 5 6 7 Az Alapra vnatkzó Kiemelt Befektetői Infrmációk alapján a Magyar Psta Takarék Ingatlan Alap hzam/kckázati mutatója 3 (hárm). A skálán a legalacsnyabb szint sem jelent kckázatmentes befektetést. Az Alap 3. kategóriába srlását a befektetési jegyek árflyam-ingadzásának várható mértéke indklja. A feltüntetett kckázati kategória nem feltétlenül marad váltzatlan, és idővel módsulhat. Kckázatk Gazdasági, plitikai kckázat A magyar és külföldi krmányzatk (és jegybankk) plitikái és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközeinek hzamára és az üzleti életre általában, így azn társaságk teljesítményére is, amelyek által kibcsáttt értékpapírk az Alap prtfólióiban szerepelhetnek. A krmányzati (és jegybanki) plitika beflyáslhatja az általáns tőkepiaci feltételeket és a befektetések hzamait is. A nettó eszközértéket és így a befektetési jegyek frgalmazási árflyamát különösen beflyáslhatja az infláció, az árflyamplitika, a költségvetési egyensúly, illetve a flyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint. Inflációs, kamatszint kckázat Szeznális hatásk igen gyakran jelentős ingadzáskat kznak az inflációs indexben. Az infláció emelkedésével együtt járhat az MNB mnetáris tanácsának kamatemelések irányába ható döntéseivel. Az eszközök értékeléséhez használt megemelkedett piaci kamatszint negatívan érintheti a fix kamatzású hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk értékét. Ingatlanbefektetésekkel kapcslats kckázat OLDAL: 17 / 29