FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET

FÜZES TAKARÉK SZÖVETKEZETI HITELINTÉZET 2013. évi Nyilvánosságra hozatala 2013. december 31.

2 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt) 137/A -a által előírt kötelezettségének kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendelet előírásait, valamint a 131/2011. (VII. 18.) kormányrendeletet is figyelembe véve 2013. december 31-re vonatkozóan számot ad a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet kockázatkezelési tevékenységéről és tőkekövetelményének alakulásáról. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI ELVEK A Takarék a nyilvánosság alatt a mindenkori lehetséges ügyfelei körét, érdekképviseleti és felügyeleti szerveket, írott és elektronikus médiát (a továbbiakban: partner) érti. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Füzes Takarék megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének betekinthetőségét.. A Takarék Igazgatósága törekszik arra, hogy mindezt oly módon tegye, hogy az a hitelintézet átláthatóságát, ismertségét biztosítsa. A nyilvánosságra hozatal során ügyfelei számára mindazon információkat eljuttatja, melyek a Takarék gazdálkodását, saját tőkéjét, részjegy állománya értékét, vagy közvetlenül, vagy közvetve érintheti. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: Lényegesség elve a Takarék minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Takarék vezetése lényesnek ítél abból a szempontból, hogy az információ nyilvánosságra hozatalának elmaradása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Takarék nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét. Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Takarék semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé Valódiság elve a Takarék által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az étékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. Világosság elve az információkat jól strukturált, éttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. Összehasonlíthatóság elve a Takarék által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben mutatja be, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival való összehasonlítás. Rendszeresség elve a Takarék évente legalább egyszer nyilvánosára hoz minden lényeges információt Kontrolláltság elve a Takarék csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. A Takarék a Hpt. 13/ -ában, a 69/B -ában, a 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát mivel a

3 Takarék mérete, a szektorban elfoglalt helye minimális, belső szervezete és tevékenységének jellege, köre illetve összetettsége egyszerű. Nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügylete nincs. Termékeit és szolgáltatásait csak Magyarországon végzi, határon átnyúló szolgáltatást nem végez. Piaci részesedése minimális. Nem alkalmaz a hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A kockázatkezelés elsődleges célja továbbra is a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében azonosítja, méri és elemzi a Takarék és ügyfelei kockázati kitettségeit. A kockázatkezelés folyamatában nyert információkat feldolgozza, ahhoz mérten kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket hoz létre és működtet, valamint végeredményként kimutatja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőke mennyiségét. Kockázatvállalással kapcsolatos döntéshozataloknál törekszik a biztonságos működésre, a kockázatok időben és reálisan történő felmérésére, ügyfelekben rejlő kockázatainak lecsökkentésére. S mindezeket teszi úgy, hogy jogszabályba ütköző tevékenységet nem folytat és a felvállalt kockázatainak kezelését hatékonyan végzi. Tartózkodik az egy ügyféltől, ügyfélcsoporttól való függőség felvállalásától, azt csak az ésszerűség keretei között viseli el. Kiemelt figyelmet fordít a kockázatok számszerűsítésére, folyamatos monitoringjára. Az egységes és prudens kockázatkezelés feltételeként a Takarék kockázatvállalási politikájában megfogalmazza és összefoglalja a vezetés által elfogadott kockázatvállalási és kezelési elveket. A Takarék kockázati politikáját és stratégiáját az Igazgatóság évente tárgyalja, és meghatározza a tárgyévre vonatkozó kockázatkezelés módját, alapvető keretszabályait, valamint a módszertanok irányelveit. Felülvizsgálja a kockázatvállalás helyzetét, a kockázati étvágyat, a tőkemegfelelés értékelési folyamatát. Az Igazgatóság alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást, a tőkemegfelelést, mint a kockázatkezelés és a banki szabályozás egyik alapvető eszközét. A Takarék feladata az, hogy a kockázatokra elsősorban azokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a működésre tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse az eredeti célok megvalósítását, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse a veszélyeztető tényezők bekövetkeztének tényét, esélyét, lehetséges hatását.

4 A Takarék, mint kisintézmény, egyszerű, a sztenderd szabályoknak megfelelő kockázatkezelési politikát folytat s ez alapján állapítja meg tőkeszükségletét is. A Takarék kockázatvállalási politikájának kialakításához az alábbi célokat tűzte ki: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat szempontjainak beépítése a stratégiai- és éves tervezésbe üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelési szervezet elkülönítése az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisának egyenrangúsága A Takarék kockázatvállalási hajlandósága az elmúlt évben összhangban volt a pénzügyi erőforrásokkal, a felmerült kockázatokra fedezetet nyújtott úgy a tőke, mint az elért eredmény. Az elviselhető kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig, csak a meghatározott limitek erejéig vállalt. Nem vállalt kockázatot olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarék számára elviselhetetlen veszteséget okozott volna. Kockázati étvágyát úgy alakította ki, hogy az ne csökkentse tőkemegfelelési mutatóját, illetve az esetlegesen elszenvedett veszteség ne veszélyeztesse prudenciális működését. A kockázatkezelési folyamat a számszerűsíthető kockázattípusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi szabályozói tőkeszükségletet, illetve az egyéb nem számszerűsíthető kockázataira tőkepufferként állít be tőkét. A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges fázisra bontja a Takarék: Kockázatok azonosítása - az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. Kockázatok mérése - a feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Takarék. Kockázatok kezelése - a hatékony, független kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök, kiválasztására, a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzéshez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Takarék. Ellenőrzés, visszacsatolás - a visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése.

5 Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Így a kockázatok felvállalása, a döntéshozatal előtt nem csak a jövedelmezőség, hanem a megtérülés is legalább olyan fontos szempont kell, hogy legyen. A Takarék az alábbi kockázati típusokkal számol: Hitel kockázat Működési kockázat Piaci kockázat Koncentrációs kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Egyéb materiális kockázat (általános tőkepuffer) A Takaréknál - az üzleti területtől elkülönülten független kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének, valamint azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. A kockázatok előzetes kiszűrésének érdekében az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek esetében kockázatkezelői értékelést és véleményezést végez, mely tartalmazza a különböző kockázati tényezők elemzését (gazdasági-, ágazati-, tulajdonosi-, csoport-, működési-, jogi-, biztosítéki kockázatok kiértékelése). Még a kihelyezés előtt a várható megtérülés, a minél kisebb mértékű elszenvedett veszteség elkerülése érdekében a rendelkezésre álló dokumentumok alapján minősíti a kockázatvállalást. Negyedéves jelentésében rendszeresen és részletesen értékeli a kockázatkezelési tevékenységet, és a kockázatok mértékét. A kockázatkezelő kockázatmentesnek minősíti azon ügyleteket, melyeknél a kockázatvállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul, a felajánlott biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, pozitív döntés esetén megkötendő az adott ügylettel kapcsolatos szerződés az utóellenőrzés lehetőségét teljes körűen folyamatosan biztosítja a Takarék számára mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések tekintetében (számviteli információk, mérleg-eredménykimutatás, biztosítási díjfizetés stb.) A Takarék alapvető működésének természetes velejárója a kockázatok jelentkezése. Ugyanakkor ez önmagában nem jelent problémát, ha a kockázatok időben kerülnek felismerésre, s behajtásuk érdekében azonnali intézkedések történnek, ill. nincs olyan külső gazdasági körülmény, amely nagyban befolyásolja a kitettségek megtérülését. Legnagyobb kockázatot a hitelezési tevékenység során szenvedi el a Takarék annak ellenére, hogy a hitelportfólión belüli magas ügyfélszám, az egyedi kölcsönök alacsony összege miatt a diverzifikáció a jellemző, és ez csökkenti a portfolió méretéhez viszonyított kockázati arányt.

6 A hitelek megtérülését elsősorban az adós munka-, vállalkozási vagy egyéb jövedelméből, bevételéből várja, mindemellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére ingatlan fedezetet is kér, így a kitettségek zöme biztosítékkal fedezett állomány. Az ingatlan fedezeteket hitelfedezeti értéken veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. Hitelállomány (nettó) Ingatlanfedezet mellett nyújtott 2013. december 31. 5 750 294 eft 4 085 040 eft Hitelnyújtást megelőzően adós- és ügyfélminősítést végez, melyet évente legalább egyszer újra felülvizsgál. A felajánlott fedezeteket, biztosítékokat a belső szabályzatokban foglaltaknak megfelelően fogadja el. A kintlévőségek minősítését és az értékvesztési és céltartalék-képzési kötelezettségeket a törvényi előírásoknak megfelelően végzi. Az elfogadható fedezet körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat alkalmaz. Jövedelmezőségünk egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy a kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és minden kockázatkezelési technika alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek érdekében elsődlegesen a kockázatossá váló ügyletek kezelésében az adósságkezelő munkatárs(ak)nak vannak feladatai. Kötelesek a legracionálisabb módon és a legrövidebb időintervallumon belül intézkedni. Az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztását, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazását a kockázatkezelővel együttesen végzik. JAVADALMAZÁSI POLITIKA Mint ahogy azt a Hpt. több pontja is megengedhetővé teszi, a javadalmazási politika alkalmazása során is lehet élni az arányosság elveivel. A Füzes Takarék erre vonatkozóan is érvényesíti ezt, hiszen minden területen megfelel a kritériumoknak. A nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésénél a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 131/2011. Kormányrendelet, valamint a 3/2011. PSZÁF elnökének ajánlása alapján Takarékunk szintén az arányosság elvét alkalmazza, mely kiterjed: a) a Javadalmazási Politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra, b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra, c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítménymérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra, d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra, f) a javadalmazásra vonatkozó üzleti egységekre lebontott összesített információkra g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre, illetve a kockázatvállalásra lényegesen hatást gyakorló személyekre. A Hpt. 69/B. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével mivel a mérlegfőösszeg tekintetében piaci részesedésünk öt százalék alatt van - külön javadalmazási bizottságot nem hozott létre.

7 A javadalmazási politika speciális hatálya a Takarék vezetőállású személyeire valamint a kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő illetve arra lényeges hatást gyakorló munkavállalókra terjed ki. Az alkalmazott javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, annak alkalmazásával, és nem ösztönöz a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó, túlzott kockázatok vállalására. A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért. A 2013-as gazdálkodási évre vonatkozóan a speciális hatály az elnök ügyvezetőre, ügyvezetőkre, osztályvezetőkre, hitelügyi csoportvezetőkre, a kockázatkezelőre, adósságkezelőre, a jogtanácsosra és a jogi előadóra, valamint a független ellenőrzési funkciót betöltő vezető ellenőr személyére terjed ki. A személyi hatály alá tartozó munkavállalók teljesítmény javadalmazására vonatkozó legfontosabb szabályok és elvek az alábbiak: - Az éves beszámoló elfogadását követő 30 napon belül kerül meghatározásra a teljesítményfüggő javadalmazás összege és egyénenként lebontott mértéke. - A teljesítményjavadalmazás 60 %-át a tárgyévben kell biztosítani, 40 %-a halasztásra kerül. A halasztás időtartama 3 év. A javadalmazás politika értékelésénél elsődlegesen a Takarék, majd az érintett fiók és végül az adott személy teljesítése alapján kell eljárni. - A teljesítményjavadalmazás 60 %-át előleg formájában negyedéves értékelés alapján, annak időarányos teljesítése esetében ki lehet fizetni. A végelszámolásnál figyelemmel kell lenni, hogy az utolsó kifizetés és az előlegek együttes összege nem haladhatja meg a teljesítményjavadalmazás 60 %-át. - A 60 %-os teljesítmény értékelését az előzetes adatok alapján is el lehet végezni, kifizetése a szabályzatainkban meghatározott időpontban, negyedévet követő hónapban lehetséges. - A személyi hatály alá tartozó munkavállalók esetében is lehet előleget fizetni, a teljesítmény javadalmazás végső összegének kifizetésére azonban a tárgyévet záró, az auditált mérleget elfogadó küldöttgyűlés utáni első bérfizetéskor kerülhet sor. Teljesítményjavadalmazással kapcsolatos halasztási és visszatartási szabályok: A teljesítmény javadalmazás halasztási időszakának meghatározásánál a teljesítmény mérési időszak fordulónapjától számított 3. évet követően kerül végleges kifizetésre, amennyiben a kifizetés feltételei teljesülnek. A halasztás lehetővé teszi, hogy az időközben felmerült kockázatokat, illetve bekövetkezett eseményeket utólagosan át lehessen értékelni, és a kifizethető jövedelem meghatározásánál figyelembe lehessen venni. El kell kerülni, hogy a Takarék pénzügyi teljesítménye a munkavállaló túlzott kockázatvállalásának hatására romoljon. Ebben az esetben csökkenteni kell vagy meg kell tiltani részére a teljesítményjavadalmazást, a jövedelme ebben az esetben csak az alapbérre korlátozódik. A kiemelt személyek körébe nem tartozó munkavállalók esetében nincs halasztott kifizetés. Visszatartás ebben az esetben év közben is lehetséges az előleg kifizetésre nem kerülhet sor.

8 Év végén a már említett takarékszintű, fiókszintű és egyéni teljesítmények értékelése kapcsán lehet dönteni esetlegesen az elmaradt, visszatartott kifizetések mértékéről. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Szavatoló tőke 2013. december 31.-én: 634 759 eft a.) Alapvető tőke: 506 260 eft Járulékos tőke összege: 128 499 eft Kiegészítő tőke összege: --- b.) c.) alapvető tőke pozitív összetevői: 765 431 alapvető tőke negatív összetevői: 259 171 járulékos tőke pozitív összetevői: 128 499 járulékos tőke negatív összetevői: --- eft eft eft d.) e.) A Hpt.5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában A Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti értéket: 634 759 eft 155 358 eft 479 401 eft A TAKARÉK TŐKEMEGFELELÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK a.) A Takarék belső tőkemegfelelését a független kockázatkezelő a negyedéves kockázati jelentésben értékeli. b.) A Hpt. 76/A.. (1) bekezdés szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként: (adatok eft-ban) 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 0 2. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 732 kitettség 3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 3 782 4. Vállalkozással szembeni kitettség 56 979 5. Lakossággal szembeni kitettség 77 123 6. Ingatlannal fedezett kitettség 90 023 7. Késedelmes tételek 27 214 8. Egyéb tételek 30 397 9. Mérlegen kívüli tételek 24 458 A fentiekben kimutatott kitettségi osztályok tőkekövetelménye, a nettó kitettség kockázattal súlyozott értékének 8 %-a.

9 A) A Takarék hitelezési és felhígulási kockázataira vonatkozó nyilvánosságra hozatali információk: a) Késedelem hitelminőség-romlás A Takarék hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség romlásakor alkalmazott eljárási folyamatokat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által kiadott belső szabályzatában rögzítette, a 196/2007. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. Egy adott ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni: = a Takarék rendelkezésére álló információk szerint az ügyfél nem fogja teljes egészében teljesíteni kötelezettségeit, = az ügyfélnek a hitelintézettel szembeni lényeges kötelezettségének késedelme 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. Lényeges kötelezettségnek minősíti az olyan kötelezettséget, amelynek összege meghaladja Lakossággal szembeni kitettség esetén: = az ügyfél szerződés szerinti egy havi törlesztőrészletét. Folyószámlahitel esetében a késedelem azzal a nappal kezdődik, amikor az ügyfél túllépi a szerződésben meghatározott hitelkeretet, s onnantól kezdve a túllépés összege a lényeges kötelezettség mértéke. Minden más kitettségi osztályba sorolandóan: = az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is: Takaréknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, a Takarék a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőségromlás miatt korábban értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett, a Takarék a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el, a Takarék beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába, és ez előreláthatóan tőke, kamat, illetőleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez az ügyféllel szemben csőd-, felszámolási-, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás van folyamatban, a Takarék felszámolási eljárást kezdeményezett az ügyféllel szemben, vagy folyamatban lévő felszámolási eljárásba követelést jelent be. A Takarék negyedévente az eszközök minősítését alapvetően kétféle módon végzi. Csoportos egyszerűsített ügyfél-minősítési rendszert alkalmaz a lakossági ügyfélkörben, valamint a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező gazdálkodói ügyfélkörben, alapvetően a szavatoló tőke 1%-át meg nem haladó, limiten aluli követeléseknél.

10 Ezen kölcsönök esetén a minősítési kategóriákba történő besorolás és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján az alábbi definíciókat alkalmazza: problémamentes az a követelés, ami nem lejárt, és a minősítés időpontjában a törlesztési késedelem nem haladja meg a 15 napot (a késedelem időtartama 1-15 nap között van), lakossági hitelek esetében a 30 napot (a késedelem időtartama 1-30 nap között van), külön figyelendő az a követelés, ahol a minősítés időpontjában a késedelem nem haladja meg a 60 napot (a késedelem időtartama 16-60 nap között, lakossági hitelek esetében 31-60 nap között van) és a késedelembe esett tőke, kamat és költség együttes összege meghaladja az egy havi törlesztő részletet, vagy a hitel átütemezésre került, de a törlesztés rendszeres, átlag alatti az a követelés, amelynél a minősítés időpontjában a késedelem nem haladja meg a 90 napot (a fizetési késedelem minden üzletágban 61-90 nap között van) kétes az a követelés minden üzletágban, ahol a minősítés időpontjában a késedelem nem haladja meg a 365 napot (a fizetési késedelem 91 nap és 365 nap között van, rossz az a kitettség minden üzletágban, melynél a törlesztési késedelem mértéke meghaladja a 365 napot. Egyedi teljes körű minősítés alá tartoznak a szavatoló tőke 1%-át meghaladó kockázatok, ahol a minősítés (minősítési kategóriába sorolás) a kintlévőség jellegétől függően együttesen kell vizsgálni és mérlegelni az alábbiakat: ügyfél-, illetve partnerminősítés eredménye, törlesztési rend betartása, ügyfélhez kapcsolódó országkockázat, fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, változások, a tétel továbbértékesíthetősége tételből adódó (veszteségnek minősülő) jövőbeni kifizetési kötelezettség Egyedi (nem a teljeskörű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítést alkalmaz a szavatoló tőke 1%-át meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelekből eredő követeléseknél. Az egyedi egyszerűsített minősítés során a kapcsolódó monitoring lapon kell bemutatnia minősítés alá tartozó kintlévőség értékelését. Prolongált hiteleket függetlenül attól, hogy a követelés visszafizetését egyébként teljesíthetőnek értékelik-e vagy sem a szerződés módosítása következtében nem lehet problémamentes kategóriába besorolni. (A részletes szabályokat a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási- és Céltartalékképzési Szabályzat tartalmazza.) b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítéseket és módszereket

11 A Takarék által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést veszi figyelembe. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel van: a veszteség keletkezésének valószínűségére és nagyságára, a megtérülési valószínűségére, az eszköz minősítési kategóriájára, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra. A Takaréknál az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedévente kerül sor. A kitettségeket a mérlegen belüli eszközök esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevételével korrigált, számított nettó érték, míg a kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettség vállalásnál a megképzett céltartalék mértékével csökkentett nettó érték alapján tünteti fel. Minden kitettségre a szükséges értékvesztést ráfordításai között számolta el, az értékvesztés visszaírását az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az ezt meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételként, az előző éveket érintő tételként vette figyelembe. Azon követelés állományt, amelynél 100 %-os értékvesztés képzés történt - a behajtás minden esélye megszűnt - élt a számviteli lehetőséggel, hitelezési veszteségként leírta. Mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képzett. c) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele szerinti összege kitettségi osztályonkénti bontásban: (adatok eft-ban) Kockázattal Nettó kitettség súlyozott kitettség 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 7 620 955 0 2. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 45 724 9 145 3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 056 363 47 270 4. Vállalkozással szembeni kitettség 717 269 712 241 5. Lakossággal szembeni kitettség 1 366 749 964 036 6. Ingatlannal fedezett kitettség 3 155 167 1 125 295 7. Késedelmes tételek 443 298 340 188 8. Egyéb tételek 660 230 379 963 9. Mérlegen kívüli tételek 801 290 305 720 A hitelintézet által elismerhető, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet lehet: a) a mérlegen belüli nettósítás,

12 b) a repóügyletre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettósítási megállapodás, c) a biztosíték, d) a 196-2007. (VII.30.) Kormányrendelet 107. szerinti egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet. Tárgyaként olyan vagyontárgy ismerhető el, amelyik likvid és értékálló. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázat - mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek alapján a hitelnyújtó jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerű időn belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történő - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére az ügyfél - vagy ahol a fedezet harmadik személy birtokában van. E harmadik személy nem teljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti, a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor van rá lehetőség. A fedezetként elfogadott eszköz értéke és az ügyfél hitelminősége közötti korreláció nem lehet jelentős. 1.Biztosíték: A pénzügyi biztosíték: - készpénz (óvadékként/ letétként), - betét (ügyleti biztosítéki betét), - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - részvény, - átváltoztatható kötvény, - kollektív befektetési értékpapír - arany A hitelintézet ügyfele által vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fedezetként nem ismerhető el. Ingatlant terhelő dologi biztosíték: Az ingatlan piaci értékének felülvizsgálatát kizárólagosan a Takarék által elfogadható, Fedezetértekelési Szabályzatban nevesített független ingatlanvagyon-értékelője végzi lakóingatlanok esetében három évente, egyéb ingatlanok vonatkozásában évente, de szükség szerint ha: - a rendelkezésére álló információk szerint az ingatlan piaci értéke az átlagos piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökken, vagy - a kölcsön értéke meghaladja a három millió eurót vagy ennek megfelelő forintban vagy más devizanemben fennálló összeget, vagy a Takarék szavatoló tőkéjének öt százalékát. Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték: Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték hitelkockázati fedezetként való elismerését nem érinti a követelés érvényesítésével kapcsolatos, jogszabályon alapuló követelések kielégítési sorrendben való elsőbbsége.

2. Egyéb, előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: - Életbiztosítási kötvény vagy szerződés - Óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét 3. Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: 13 A Takarék által elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárás ismerhető el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A Takarék elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül a garancia és a készfizető kezesség intézményét alkalmazza. d) A kitettségek földrajzi legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként A Takarék összes kitettsége magyarországi ügyfelekkel szembeni kitettségekből keletkezik. A földrajzi koncentráció a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában nem számottevő elem. A fiókonkénti kihelyezések évről-évre szinte azonos részarányt képviselnek, így tőkeszükségletet továbbra sem képzünk rá. (adatok eft-ban) 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség -- (nem tartozik minősítési kötelezettség alá) 2. Helyi önkormányzattal szembeni kitettség 45 724 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 45 724 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- 3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 056 363 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 2 056 363 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- 4. Vállalkozással szembeni kitettség 717 269 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 113 796 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 334 450 C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 113 452 D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 155 571 E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- 5. Lakossággal szembeni kitettség 1 366 749 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 1 034 661 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 232 975 C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 87 488

14 D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 8 897 E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 2 728 6. Ingatlannal fedezett kitettség 3 155 167 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 2 423 699 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 482 608 C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 217 496 D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 30 801 E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 563 7. Késedelmes tételek 443 298 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 813 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 15 361 C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 67 437 D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 306 064 E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 53 623 8. Egyéb tételek (nem tartozik minősítési kötelezettség alá) -- 9. Mérlegen kívüli tételek 801 290 A. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 801 056 B. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség 234 C. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- D. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- E. kategóriájú adósokkal szembeni kitettség -- f) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (nettó) Nettó kitettség összesen Éven belüli Éven túli (adatok eft-ban) Lejárat nélkül 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 7 620 955 3 280 341 4 340 614-2. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 45 724 45 724 0-3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 056 363 2 055 292 0 1 071 4. Vállalkozással szembeni kitettség 717 269 174 207 543 062-5. Lakossággal szembeni kitettség 1 366 749 531 780 829 045 5 924 6. Ingatlannal fedezett kitettség 3 155 167 63 008 3 092 159-7. Késedelmes tételek 443 298 14 752 428 546-8. Egyéb tételek 660 230 280 267 0 379 963 9. Mérlegen kívüli tételek 801 290 256 294 544 996 - Összesen: 16 867 045 6 701 665 9 778 422 386 958

15 g) Ügyfélkategória szerinti megosztásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: Késedelmes tétel (adatok eft-ban) Lakossággal (magánszemély) szembeni kitettség 138 584 Egyéni vállalkozókkal szembeni kitettség 30 737 Társas vállalkozókkal szembeni kitettség 273 977 Önkormányzatokkal szembeni kitettség ---- Befektetésekkel szembeni kitettség ---- Összesen: 443 298 Hitelminőség romlást szenvedett kitettségek: Átlag alatti Kétes Rossz Összesen adatok ezer Ft-ban Bruttó Év/Ct Nettó Bruttó Év/Ct Nettó Bruttó Év/Ct Nettó Bruttó Év/Ct Nettó Önkormányzatok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Hitelintézetek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Társas vállalkozások Egyéni vállalkozók Lakosság Hitelállomány összesen Függő kötelezettség Mindösszesen 193 251 21 258 171 993 136 166 74 830 61 336 369 393 303 355 66 038 698 810 399 443 299 367 21 960 2 416 19 544 21 226 10 034 11 192 0 0 0 43 186 12 450 30 736 84 100 9 251 74 849 570 828 228 412 342 416 57 030 44 780 12 250 711 958 282 443 429 515 299 311 32 925 266 386 728 220 313 276 414 944 426 423 348 135 78 288 1 453 954 694 336 759 618 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 299 311 32 925 266 386 728 220 313 276 414 944 426 423 348 135 78 288 1 453 954 694 336 759 618 2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, valamint céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg (eft-ban) adatok ezer Ft-ban Év + céltartalék Tárgyévi Tárgyévi Elengedett Záró Átértékelés nyitó állománya képzés visszaírás követelés állomány Készletek 0 0 0 0 0 0 Lakosság (magánszem.) 216 863 133 797 49 690-6 848 0 294 122 Egyéni vállalkozók 7 463 6 936 1 940 0 0 12 459 Társas vállalkozók 431 112 408 949 80 785-331 829-2 607 424 840 Önkormányzatok 259 0 259 0 0 0 Hitelintézetek 0 0 0 0 0 0 Befektetések 16 590 13 300 0 0 0 29 890 Egyéb követelés 42 500 42 500 0 0 0 85 000 Értékvesztés összesen 714 787 605 482 132 674-338 677-2 607 846 311 Céltartalék 9 571 18 9 580 0 0 9 Mindösszesen 724 358 605 500 142 254-338 677-2 607 846 320 h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve földrajzi legalább országonkénti megoszlás szerinti bontásban.

16 Késedelmes kitettségek kivétel nélkül csak magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn, ezért a nettó kitettséget alábbiakban minősítési kategóriánként hozzuk nyilvánosságra. B) Kitettségek, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be: adatok ezer Ft-ban 2013. december 31. Külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke 741 013 Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke 266 387 Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke 414 944 Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke 78 288 Összesen: 1 500 632 SZTENDERD MÓDSZER A Takarék a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A értelmében sztenderd módszer szerint számítja. E módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarék minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarék figyelembe veszi a 196/2007. Kormányrendeletben foglaltakat, a PSZÁF adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A Takarék hitelportfóliójának túlnyomó része a lakossággal szembeni kitettség, melyek természetes személyekkel, mikro-, kis- és középvállalkozásokkal szemben állnak fenn. A tőkeszükséglet mértéke: a kockázattal súlyozott kitettség 8 %-a. A Takarék hitelminősítési besorolásához tartozó hitelkockázat-mérséklési módszert nem vesz figyelembe. A szavatoló tőkéből a 79 (2) bekezdése alapján levont kitettség értéke: 155.358 eft. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek: (adatok eft-ban) 1. Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 7 620 955 Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 2. kitettség 45 724 3. Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 056 363 4. Vállalkozással szembeni kitettség 953 032 5. Lakossággal szembeni kitettség 1 408 703 6. Ingatlannal fedezett kitettség 3 171 962 7. Késedelmes tételek 995 097 8. Egyéb tételek 660 230 9. Mérlegen kívüli tételek 801 299 HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Takarék tevékenységéből adódóan a legtőkeigényesebb kockázat a hitelkockázat, amikor a Takarék mérlegének eszköz oldalát súlyozza, és kockázatvállalásának megfelelően számítja ki tőkeszükségletét. A legtöbb veszélyt magába hordozó fenyegető tényező is e kockázatvállalásokban rejlik.

17 Ezért fontos, már a hitelkérelmek befogadása előtti biztosítékok, fedezetek, adósok, partnerek minősítése, illetve a kitettségek folyamatos vizsgálata, kezelése, a szükséges intézkedések, beavatkozások időben történő megtétele. A biztosítékok értékelése és kezelésének főbb elvei Takarék alapvető üzleti elképzelése, hogy ügyfelei a hiteleket elsősorban jövedelmeikből fizessék vissza. Ezért nagy hangsúlyt fektet a mobilizálható fedezetek (jövedelmek, rendszeres nyugellátás, stb.) meglétére, valamint egyéb visszafizetési garanciákat, jogi biztosítékokat is megkövetel. A megkívánt fedezetek a szerződést biztosító olyan kötelezettségek, amelyek arra szolgálnak, hogy nemteljesítés vagy nem szerződés szerinti teljesítés esetén abból a jogosult kielégítést nyerjen. Fedezetül kizárólag olyan biztosítékot fogad el, amely forgalomképes, pénzben meghatározó értékkel bír. Megköveteli azt is, hogy a biztosítékok a futamidő teljes egészében rendelkezésre álljanak, valós értéket képviseljenek, és bármikor érvényesítőek legyenek. Ezért a biztosítékok értékéhez olyan követelményt támaszt, hogy azok azonnali értékesítése esetén a takarék követelései (tőke+kamat+költség) 100 %-ban megtérüljenek. Ez alól kivételt képez az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlannak minősülő biztosíték, ennél ugyanis az ún. hitelbiztosítéki érték minősül fedezeti értéknek. Annak érdekében, hogy a takarék tőkeszükséglete elfogadható szinten maradjon törekszik arra, hogy minél több hitelnél az ingatlant terhelő dologi biztosíték elismerhető fedezet legyen, s így harmincöt százalékos kockázati súly rendelhető hozzá. Ennek érdekében munkaviszony keretében független ingatlanvagyon értékelőt alkalmaz, aki évente illetve háromévente felülvizsgálja az ingatlanok piaci értékét. A biztosítékok piaci forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának, a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével becsülni meg. Ugyanakkor tekintettel van arra is, hogy az ügyfél nem fizetése esetén tartós fizetési morál romlásakor az esetleges vagyonértékesítés sürgőssége rontja az aktuális piaciforgalmi értéket, a megtérülésből befolyt összeget. Hitelkockázati fedezetként olyan forgalomképes és pénzben meghatározható értékű vagyontárgy (követelés/forgalomképes jog) feltétlen kötelezettségvállalást fogad el, amely a vonatkozó jogszabályban, valamint belső szabályzatunkban meghatározott feltételeknek is megfelel. A Takarék fedezetül elfogadható biztosítékok körét a Fedezetértékelési Szabályzatban határozza meg, illetve osztályozza azokat. A fedezeteket, biztosítékokat első alkalommal a kockázatvállalással járó ügyletek létrejötte előtt vizsgálja meg. A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése évente egyszer megtörténik a biztosíték kockázatainak elemzése során. Ekkor kerül sor a fedezetek meglétének, állapotának, érvényesíthetőségének felülvizsgálatára, s ennek alapján a piaci érték újra meghatározására. A fedezeteket minden olyan esetben soron kívül újra értékeli, amikor olyan információk birtokába jut a Takarék, hogy az ügyfél fizetőkészségében, vagy akár a fedezetek értékében, elfogadhatóságában változás áll be. Ekkor a Takarék annak érdekében, hogy a követelés állománya teljes egészében megtérüljön, további olyan mértékű pótlólagos fedezet bevonását

18 kezdeményezheti az adóstól, mely biztosítja a fennálló tőke és járulékos követelések teljes egészében történő megtérülését. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték: - amely esetében a Takarék a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta, - amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, - amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végző személy (ingatlan értékbecslő) a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vesz részt. A Takaréknak a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően szerzi be a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Takaréknak megvizsgálnia. Az elismert fő biztosítékok típusai a Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézetnél Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításakor mindazokat az értékképző tényezőket, körülményeket figyelembe vesszük, amelyek az adott követelés teljes megtérüléséig, a felajánlott fedezet jellege, likviditása, és érvényesítésének kockázata alapján befolyásolják a követelés megtérülését. Takarék az elsődleges és másodlagos biztosítékokat az alábbiak szerint fogadja el, ill. veszi figyelembe: Biztosítékok megnevezése Hitelfedezeti ráta felső határa 1. Állami garancia (Állam készfizető kezessége) 100% 2. Bankgarancia (a Takarék által jó bankgaranciát jelentő bankok esetében) 100% 3. Készfizető kezesség a./ Garancia alapok, hitelbiztosító társaságok esetében az általuk garantált összegre 100% Az általuk nem garantált összegre további biztosítékot kell bevonni, a biztosítékoknak megfelelő limitérték alkalmazásával.

19 b./ Önkormányzatok kezessége A Takarék adósminősítése szerint I. osztályú önkormányzatok esetében maximum 3 éves futamidejű kezességnél, az önkormányzat teherbíró képességének mindenkori vizsgálata és önkormányzati kezességvállalási nyilatkozat mellett 100% 4. Óvadék Forint és forintkövetelés, bemutatóra szóló takarékbetét 100% Értékpapírok, amelyeket az állam vagy valamely I. osztályú bank bocsátott ki, vagy állam által garantáltak, és amelyeket a kibocsátó legalább névértéken bármikor visszavásárol - a névérték szerint. 100% II. Osztályú biztosítékok 5. Bankgarancia (Központi Bank által meghatározott limiten belül) 100% 6. Állami (EU) támogatás engedményezése 100% 7. Óvadék Azok az értékpapírok, amelyeket az állam vagy bármely I. osztályú bank által bocsátott ki, vagy állam által garantáltak, de visszavásárlásuk időben korlátozott, névérték szerint 100% Kiszámítható ármozgáson tőzsdei árufajtákról közraktárak által kiállított közraktári jegyek 70% Egyéb tőzsdén jegyzett és forgalmazott értékpapírok maximált árfolyama szerint 70% 8. Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog és opció Lakóingatlan 70% Kereskedelmi, egyéb ingatlan 50% Forgalomképesnek minősített termőföld 80% Halastó 60% 9. Ingó vagyontárgyak jelzáloga 15-80% 10. Egyéb biztosítékok 25-80% 11. Készfizető kezesség Cégek közül azok, amelyek a Takarék adósminősítése alapján I. osztályúak. 40-100% Cégek közül azok, amelyek a Takarék adósminősítése során II., illetve III. osztályúak. 20-30% Magánszemélyek éves nettó jövedelem, de legfeljebb 2 millió forint) 33%

20 Takaréknál elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként 2012. évben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (túlnyomó részben állami tulajdonú) és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt garancia került elfogadásra. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő, figyelembe vehető piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takaréknál jelenleg nincsenek. Olyan kitettség jelenleg sincs a Takaréknál, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett volna figyelembe. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékét a Takaréknál minden évben az auditált adatok alapján teszi közzé. KERESKEDÉSI KÖNYV A Takarék nem rendelkezik, s a jövőben sem tervezi kereskedési, értékesítési céllal történő értékpapírok beszerzését. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK A Takarék, a vele együttműködésben álló cégekkel kapcsolatban rendelkezik tulajdonjogot megtestesítő nem jelentős összegű részvényekkel. Ezen cégek zártkörűen működnek, tőzsdén nem jelennek meg, s volt és jelenlegi stratégiai partnerei a Takaréknak. Elsődleges cél, az együttműködés, a Takarék tevékenységének segítése, s csak másodlagos az esetleges osztalék. A könyveinkben kimutatott részvényérték bruttó összege: nettó értéke: A megképezett értékvesztés három részvény esetében 100 %-os: A megképezett értékvesztés egy részvény esetében 10 %-os: 33 661 eft 3 771 eft 29 590 eft 300 eft ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Értékpapírosítás ügyletei a Takaréknak nincsenek, így ilyen jogcímen tőkekövetelmény számításra sem kerül sor. PARTNERKOCKÁZAT A Takarék származtatott ügyletekkel, vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes terméke árfolyama határoz meg, tehát értéke másból származik nem foglalkozik. Ettől függetlenül beszámolási időszakban elkészítette és az Igazgatóság hatályba léptette a partnerkockázati szabályzatát. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Takarék a Működési kockázatról szóló 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet 3. -ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takaréknál a megelőző háromévi auditált adatok alapján került kiszámításra, ennek tőkekövetelménye 2013. december 31-én: 120.974 eft

21 Takarék 2013. december 31-i tőkeszükséglete az I. pillér szabályozói és a II. pillér ICAAP számítása, ill. a Felügyelet felülvizsgálata alapján: TŐKESZÜKSÉGLET TŐKEMEGFELELÉS adatok eft-ban Tőkeszükséglet Tőkeszükséglet Tőkeszükséglet Felügyeleti Megnevezés I. pillér II. pillér határozat alapján TŐKEKÖVETELMÉNY ÖSSZESEN 434 138 849 633 555 697 Külső tényezők figyelembe vétele Tőkekövetelmény/tőkeszükséglet 434 138 849 633 555 697 Rendelkezésre álló szavatoló tőke 479 401 479 401 479 401 Szavatoló tőke többlet 45 263-370 232 76 296 Tőkemegfelelési (szolvencia) mutató 8,83% 4,51% 6,90% Füzesabony, 2014. április 11. Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Igazgatósága