A végelszámolási eljárással kapcsolatos számviteli, adóbevallási kötelezettségek és a vagyonfelosztási javaslat

Hasonló dokumentumok
II. A VÉGELSZÁMOLÁSI FOLYAMAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE

Magyar joganyagok - 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet - a végelszámolás számviteli fe 2. oldal 3. (1) A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tiszts

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, január 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: ügyvezető

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

A végelszámolási eljárás

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

Számviteli feladatok speciális esetekben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

A felszámolási eljárás kezdete:

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.

Egyszerűsített éves beszámoló

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT /a hsz. em. ajtó Medgyesi Pál. ország település. utca

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL


Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók

Mecsekerdő Zrt ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a

2017. adóévről Tótvázsony község önkormányzatának illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

A végelszám olás szám viteli feladatai

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS. Benyújtás, postára adás napja:... Átvevő aláírása:

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

ELÕTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének november 13-ai ülésére

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel /2014. II. félév

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Telefon: 92/

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Kiemelten Közhasznú Alapítvány évi egyszerűsített éves beszámolója

BEVALLÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010.

A legfontosabb éves bevallások

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Etyek Község Önkormányzat Adóirodája ...

EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS. Benyújtás, postára adás napja:... Átvevő aláírása:

15EB-01. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma: Székhelye:

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A.

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

38. számú információs füzet. A helyi iparűzési adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2010-től az önkormányzati adóhatóságok részére

év hó naptól év hó napig 1. Adóalany neve (cégneve): Születési helye:... város/község, ideje: év hó nap 3. Anyja születési családi és utóneve:.

Egyszerűsített éves beszámoló

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

a helyi iparűzési adóról

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

Benyújtás, postára adás napja:... Átvevő aláírása:

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye:

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása

Egyszerűsített beszámoló

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) a április 30-i fordulónapra elkészített, a tevékenységet lezáró egyszerűsített éves beszámolóhoz

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság évi egyszerűsített éves beszámolója

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET GSM FOREVER KFT év

A végelszámolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/ , 30/

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár

BEVALLÁS A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap.. év

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

~ m. számú előterjesztés

BEVALLÁS A helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

13EB-01 Robert Stöllinger Controlling Audit Kft./Török Zoltán

Közhasznúsági jelentés 2007.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

Átírás:

Renkó Ferenc Ladányi Gábor A végelszámolási eljárással kapcsolatos számviteli, adóbevallási kötelezettségek és a vagyonfelosztási javaslat Minden gazdálkodó szervezet alapvetően működése fenntartására törekszik, ám bizonyos körülmények folytán arra kényszerülhet, hogy elhatározza jogutód nélküli megszűnését. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) rendelkezései szerint végelszámolásnak van helye akkor, ha a megszűnését elhatározó cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A végelszámolás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg. A végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás időpontjában rendelkezik. Végelszámolásra nemcsak a cég legfőbb szervének elhatározása alapján, hanem - bizonyos körülmények fennállása esetén - a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján is sor kerülhet (kényszer-végelszámolás). Cikkünkben a végelszámolási eljárással kapcsolatos számviteli, bevallási kötelezettségeket és a vagyonfelosztási javaslatot igyekszünk részleteiben bemutatni, hogy a végelszámolást, mint megszűnési formát választó gazdálkodó szervezetek e szempontból is problémamentesen bonyolíthassák le az eljárást és fejezhessék be működésüket. Cikkünk elkészítésénél a 2010. évben hatályos jogszabályokat vettük figyelembe. I. Számviteli feladatok a végelszámolásban 1. Számviteli feladatok a végelszámolás kezdetekor A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 98. (3) bekezdésének a) pontjában kimondja, hogy a cég korábbi tisztségviselőjének a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót kell készítenie, - el kell végeznie mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdése kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt -, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül a számviteli törvény 153-154/B. -ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Korrigált végelszámolási nyitó mérleg A végelszámoló által készített korrigált végelszámolási nyitó mérleg a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 4. (5) bekezdése alapján a következőket tartalmazza: 1

a) első oszlopa az (1) bekezdés szerinti végelszámolási nyitó mérleg adatait, b) második oszlopa a (4) bekezdés szerinti eltéréseket, c) harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát. 1. oszlop Végelszámolási nyitó mérleg Tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) 2. oszlop Eltérések Végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek értékhelyesbítés és értékelési tartalék időbeli elhatárolás értékvesztés terven felüli értékcsökkenés céltartalék elszámolása, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosítása 3. oszlop 1. és 2. oszlop összevont adatai A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát. A végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleget - a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően, figyelemmel a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidőre - legfeljebb 75 napon belül elkészíti és a gazdálkodó legfőbb szerve elé terjeszti [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 4. (8) bekezdés]. 2. Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt A végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásait a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg. Az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásai szerint számolja el [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 4. (1)-(3) bekezdés]. A végelszámoló a hitelezői igénybejelentések, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján szükség szerint korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt), és az eltérésekről jegyzéket készít [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 4. (4) bekezdés]. 2.1. Üzleti év a végelszámolásban A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Ha a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet [Számviteli törvény 11. (12) bekezdés]. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap. 2.2. Az első üzleti év számviteli beszámolója A végelszámolás első üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlege [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. (2)] külön oszlopban tartalmazza: - a végelszámolási nyitó mérleg adatait - korrekció esetén a 4. (5) bekezdése szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait (előzőekben bemutatott táblázat szerint) 2

- az üzleti év záró adatait. Az eredménykimutatás az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza: - a hitelezői igénybejelentések, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján keletkezett [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 4. (4) szerinti] eltérések eredményre gyakorolt hatását - a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait - valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait). 2.3. Számviteli beszámoló készítése a végelszámolás időszakában A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló figyelemmel a számviteli törvény 11. -ának előírásaira, üzleti évenként számviteli beszámolót készít, a vonatkozó jogszabályok mérlegfordulónapon hatályos rendelkezései szerint. A beszámolóban fel kell tüntetni, hogy a cég végelszámolás alatt áll [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. (1)]. A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A végelszámolás időszaka alatt készített, és a cég legfőbb szerve által jóváhagyott számviteli beszámolót a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő 150 napon belül kell a számviteli törvény 153-154/B. -ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe helyezni és közzétenni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdés]. A vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani. Ha a hitelezői igények kielégítésre/rendezésre kerülnek, az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani. A szavatossági, jótállási, kártérítési igények rendezése kapcsán átadott (pénz)eszközt, annak átadása után, a lekötött tartalékkal szemben el kell számolni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 5. (7)-(9) bekezdés]. Előfordulhat, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentésére, a környezeti károk mérséklésére, vagy éppen egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített. Ebben az esetben a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. Ennek alkalmazására sor kerülhet akkor is, ha a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerinti végelszámolásra, vagy elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését. Hasonlóan alkalmazható e rendelkezés akkor, ha a felszámolás elrendelésére bizonyíthatóan a végelszámoló hibájából nem került sor [Ctv. 99. (5)-(6) bekezdés]. 3. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor Ha a cég a hitelezőket kielégítette, követeléseit behajtotta, vagyonát ha erre szükség mutatkozott értékesítette, esetlegesen keletkezett veszteségeit leírta, a végelszámolás befejezhetővé válik. A végelszámolás befejezésére szabott végső törvényi határidő a végelszámolás kezdő időpontjától számított 3 év. E határidőn túl kényszer-végelszámolásra kerül sor. 3

Előfordulhat, hogy már a kezdetekkor látszik, a végelszámolási eljárás elhúzódik (de természetesen az előírt törvényi határidőn belül marad). Ekkor a cég legfőbb szerve hozhat olyan döntést, hogy a cég korlátozott jelleggel továbbfolytassa tevékenységét, különösen, ha a tevékenység azonnali leállása nagyobb veszteségekkel, netán fizetésképtelenséggel járna. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: - az adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót. A beszámoló mérlegében az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza, - a vagyonfelosztási javaslatot, amely tartalmazza a végelszámoló díját is, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot. A zárómérleg és a záró adóbevallások elkészítésekor kiemelten kell kezelni az alábbiakat: Piaci értéken történő elszámolás. Amennyiben a könyvviteli nyilvántartásokban a pénzeszközökön túl egyéb eszközök vannak, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat piaci értéken értékelni. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet amely az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódik -, a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, a könyvviteli számlák zárása előtt. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, illetve értékelési különbözet nem mutatható ki, ezért a piaci értéken történő elszámolás előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (1)-(2) bekezdés]. A végelszámoló díja, a végelszámolás egyéb költségeinek elszámolása. A kötelezettségek közé a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben be kell állítani az alábbi, a végelszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségeket, úgymint - a végelszámoló díját - a végelszámolás költségeit, amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat még nem számolták el - az iratanyag őrzésének a költségeit - a cég megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is). A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdés]. Ha a cégnél felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv működik, illetve a cég könyvvizsgáló alkalmazására kötelezett, a végelszámoló a felsorolt dokumentumokat e testületek jelentésével együtt terjeszti a cég legfőbb szerve elé [Ctv. 111. (1)-(3) bekezdés]. 4

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art) 33. (6) bekezdése kimondja, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. II. Adóbevallási feladatok a végelszámolásban 1. Adóbevallási feladatok a végelszámolás kezdetekor Az Art 33. (6) bekezdése kimondja, hogy a végelszámolás alatt álló adózók - a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. 2. Adóbevallási feladatok a végelszámolás időszaka alatt Az Art 33. (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy végelszámolási eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról az adózóknak e törvény általános rendelkezései szerint kell bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap. Az Art 31. (6) bekezdése szerint A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A végelszámolási eljárás alatt álló adózók a végelszámolási időszak alatt - a 01, 08, 12, 43, 50, 58, 65 számú bevallásokat érintően - benyújthatják a Nyilatkozatot, hiszen ebben az időszakban az általános szabályoknak megfelelően teljesítik a bevallási kötelezettségüket. E rendelkezés azonban végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra nem alkalmazható. 3. Adóbevallási feladatok a végelszámolás befejezésekor Amennyiben a végelszámoló megítélése szerint a végelszámolás befejezhetővé válik, akkor az általa meghatározott időponttal, mint fordulónappal elkészíti a végelszámolás záródokumentumait, melyet a legfőbb szerv elé terjeszt jóváhagyás végett. Ezek: - a záró adóbevallások (melyeket az Art. 33. (6) bekezdése alapján a végelszámolást lezáró beszámolónak a cégbírósághoz történő előterjesztésével egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani) - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli beszámoló - a vagyonfelosztási javaslat - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelés (zárójelentés) - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslat 5

- továbbá ha a cégnél működik ilyen a felügyelő bizottság (vagy más ellenőrző szerv), illetve könyvvizsgáló jelentése. A Ctv. 111-112. -a szerint az adóbevallásokról és a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóról, vagyonfelosztási javaslatról a társaság legfőbb szerve egyidejűleg dönt, ezt követően azonban a cég törlése iránti kérelemhez az adóbevallás kivételével, a döntéshozatallal érintett egyéb okiratokat kell mellékelni. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. (6) bekezdése szerint a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérleg-fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni (a mérleg-fordulónapot a végelszámoló határozza meg). A záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. Az Art. 33. (6) bekezdése a záró bevallások tényleges ellenőrzése érdekében írja elő, hogy a záró bevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló cégbírósághoz való előterjesztésével egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani. 4. SZJA és ÁFA kötelezettségek speciális esetei a végelszámolási eljárásban 4.1. SZJA kötelezettségek Ha a cég jogutód nélkül szűnik meg, a magánszemély tag vállalkozásból kivont jövedelmet szerezhet. A vállalkozásból kivont jövedelem esetei: 1. Jogutód nélküli megszűnés 2. A társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása 3. A magánszemély tagi jogviszonyának megszűnése. A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel, levonva a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételéből (+) az értékpapír megszerzésére fordított értéket (-), illetve a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségeket (-), a fennmaradó rész a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni! Az így megállapított összeg a vállalkozásból kivont jövedelem, mely után a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékű adót meg kell fizetni. A vállalkozásból kivont jövedelem után a magánszemélynek %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, figyelembe véve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. (3) bekezdésében megállapított százalékos mértéket és a kifizetett egészségügyi hozzájárulás tárgyévi összegének felső határát. A jövedelemszerzés időpontja: - az utolsó üzleti évről készített zárómérleg mérlegfordulónapja 6

- cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén az előtársasági beszámoló mérlegfordulónapja - egyéb esetekben a kifizetés, juttatás napja. Ha több részletben fizeti ki, feltételezni kell, hogy először a jövedelmet fizeti ki a kifizető. Az adót a társas vállalkozás a - jogutód nélküli megszűnés - cégbejegyzési kérelem elutasítása, megszüntetése esetén a jövedelemszerzés időpontjára akkor is megállapítja, és az Art. szerint bevallja, megfizeti, akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. 4.2. Általános forgalmi adófizetési kötelezettség Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdés]. 1. A vagyonfelosztási javaslat III. A vagyonfelosztási javaslat és a vagyon kiadása A végelszámoló a vagyonfelosztási javaslatban a hitelezők kielégítése után még fennmaradó vagyont osztja fel a cég tagjai, tulajdonosai között. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek [Ctv. 112. (5) bekezdés]. A vagyonfelosztási javaslatba a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következők szerint - elkülönítve - kell beállítani [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 7. (7) bekezdés]: - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök - a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök - a tulajdonosok részére kiadandó eszközök. Amint erre már felhívtuk a figyelmet, hogy amennyiben a felosztandó vagyon nem pénzvagyon, akkor azt piaci értéken kell beállítani, azaz, értékét pénzben kell meghatározni [lásd 5a) pont]. A hitelezők kielégítése után még fennmaradó vagyon természetbeni kiosztására csak vagyonértékelés esetén kerülhet sor [Ctv. 111. (1)-(3) bekezdés]. A vagyon tagok közti felosztásának alapja a cég alapító okirata. Ha erről az alapító okiratban nem rendelkeztek, akkor a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek a felosztandó vagyonból. 7

A hitelezők kielégítése a végelszámolási eljárás alatt kell, hogy megtörténjen. Előfordulhat, hogy nincs elegendő pénzvagyon, így a vagyonfelosztási javaslatban kell rendelkezni, hogy a tartozást a cég valamelyik követelése átengedésével, valamely vagyontárgy természetben történő átadásával, vagy harmadik személy általi tartozás-átvállalással fizetik meg. A vagyonfelosztási javaslatban a végelszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségeket is be kell állítani (végelszámoló díja, egyéb végelszámolási költségek). 2. A vagyon kiadása A II/3. pontban felsorolt dokumentumok jóváhagyását és elfogadását követően a cég legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról. A vagyon kiadását a végelszámoló bonyolítja. A vagyon kiadására azonban nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt [Ctv. 112. (3)-(6) bekezdés]. A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Természetben kiadott eszközökkel kapcsolatos számviteli és elszámolási teendők. Ha a cég részére a végelszámolás befejezésekor, a cégjegyzékből való törlést követően természetben történik a vagyon kiadása a vagyonfelosztási javaslat alapján, akkor - a kiadásra kerülő eszközök értéke a könyvviteli nyilvántartásban már szereplő piaci érték lesz; - a természetben kiadott vagyont számlával kell dokumentálni, mivel jellemzően azt általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli, - a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Az eszközök piaci értékének meghatározására tételes számviteli előírás nem adható, arra vonatkozóan a megfelelő szakmai elvárások és követelmények az irányadók. A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak [72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 8. (3)-(4) bekezdés]. 8

IV. Végelszámolással megszűnő cégek bevallási kötelezettségeinek áttekintése 1. A végelszámolás alatt álló gazdasági társaságok az alábbi bevallásokon keresztül adnak számot adókötelezettségeik teljesítéséről: xx71 xx01 xx65 xx08 xx44 xx45 xx46 NY Bevallás a társasági adóról, a különadóról, a hitelintézeti járadék-kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az energiaellátók jövedelemadójáról a tevékenységét tárgyévben megszüntető valamint az átalakulással megszűnő adózó részére Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), valamint az éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére Bevallás az általános forgalmi adó kötelezettségének, illetve jogosultságának összegéről Bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról Bevallás a helyi iparűzési adóról a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény hatálya alá tartozó adózók törvényben meghatározott iparűzési tevékenysége állandó vagy ideiglenes gyakorlása esetén Bejelentés, bevallás a helyi iparűzési adóelőlegről a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény hatálya alá tartozó, a törvény szerint helyi iparűzési adó fizetésére kötelezett adózók számára. Bevallás a társasági adóelőleg-kiegészítésről, energiaellátók jövedelemadó-kiegészítéséről és a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítésről. Nyilatkozat a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról (Art. 31. (6) bekezdése alapján) Az NY jelzésű nyilatkozat egyes nulla értékadatú bevallások kiváltására szolgál. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A Nyilatkozat csak elektronikus úton nyújtható be. Az adózó Nyilatkozatot tehet (akkor is, ha nem tartozik az elektronikus bevallásra kötelezettek közé) akkor, ha - a bevallás típusa 01, 08, 12, 43, 50, 58, 65 számú bevallás /a (B) blokkban legördülő a) oszlop mezőiben választható és - a nyilatkozattal helyettesített bevalláson szereplő a természetes azonosítón, adóazonosító adatokon kívüli valamennyi sor ( adatmező ) csak nulla értékű adatot tartalmazna, vagy nem tartalmazna adatot, és - rendelkezik az elektronikus úton teljesítendő bevallási kötelezettséghez szükséges feltételekkel. A Nyilatkozat - a 2009-es adóévről a 2010. évben benyújtandó nulla értékadatú éves bevallások kiváltására, valamint - a 2010. január 1-jével kezdődő adóévtől a havi, negyedéves, éves bevallások tekintetében alkalmazható a jelen Nyilatkozattal helyettesített bevallás benyújtására előírt, az Art. 1. számú mellékletében meghatározott határidőig. A (helyettesítendő bevallás benyújtására előírt) határnapot követően a bevallási kötelezettség kizárólag a helyettesíteni kívánt bevalláson teljesíthető, akkor is, ha a bevallás adattartalma nulla értékű. A Nyilatkozat a helyettesíteni kívánt bevallás benyújtására előírt határidő leteltét megelőzően több bevallási időszakra, akár egész évre előre is benyújtható. A Nyilatkozat csak a helyettesíteni kívánt bevalláson helyesbíthető önellenőrzéssel. Egy Nyilatkozaton több nulla értékadatú bevallás is megjelölhető! E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá végelszámolás esetén sem a tevékenységet lezáró adóbevallásra, sem a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra. A végelszámolási időszak alatt a végelszámolási eljárás alatt álló adózók azonban benyújthatják a Nyilatkozatot, mert ebben az időszakban az általános szabályoknak megfelelően teljesítik a bevallási kötelezettségüket. A fentiek alapján tehát, amikor megkezdődik, illetve befejeződik a végelszámolási eljárás, akkor a tevékenységet lezáró, illetőleg a végelszámolást lezáró bevallás helyett Nyilatkozat nem adható be. Azon adózók esetében, akik/amelyek előremutató időszakra vonatkozóan tettek Nyilatkozatot és időközben végelszámolási eljárás alá kerülnek, illetve ezen eljárások befejeződtek, akkor az adott adónemhez kapcsolódóan minden esetben be kell nyújtaniuk záró bevallásukat. 9

2. A végelszámolási eljárás folyamatában teljesítendő bevallások összegző áttekintése Bevallás kezdetekor Bevallás gyakorisága és a bevallási határidő a végelszámolás időszaka alatt Havi Negyedéves éves befejezésekor Bevallás típusa, fajtája 1 xx71 bevallási időszak vége + 30 nap a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja V1 V3 bevallási időszak vége + 30 nap V1 xx01 tárgyhót követő hónap 20. tárgy negyedévet követő hónap 20. tárgyévet követő február 25. V2 N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja V3 bevallási időszak vége + 30 nap V1 xx08 tárgyhót követő hónap 12. - - N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó V2 a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja V3 bevallási időszak vége + 30 nap V1 xx65 tárgyhót követő hónap 20. tárgy negyedévet követő hónap 20. tárgyévet követő február 25. V2 N Y n y o m t a t v á n n y a l k i v á l t h a t ó a végelszámolást lezáró beszámoló cégbíróságra történő benyújtásának a napja V3 1 Jelmagyarázat: - a bevallás típusa rovatban a V (Végelszámolás) jelölést kell választani, - a bevallás fajtája rovatban az időszak függvényében választható jelölések: o Végelszámolási eljárást megelőző időszakra vonatkozó (1) o Végelszámolási eljárás ideje alatt benyújtott (2) o Végelszámolási eljárást lezáró (3) Megjegyzések a szakképzési hozzájárulás megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez: A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 6. - ának rendelkezései szerint a szakképzési hozzájárulás előlegének mértéke az 5. (2) bekezdése szerinti - tárgyfélév utolsó napjáig kifizetett - csökkentő tételek figyelembe vételével kiszámított tárgyfélévi bruttó kötelezettség. Az előleg összegét a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig be kell vallani és ezzel egyidejűleg megfizetni. E szakasz (5) bekezdése értelmében A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. 10

3. A xx29-es és xx71-es bevallások időbeli összefüggései Az Sztv. 11. (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. Példa az esedékességi időpontokra. Amennyiben a végelszámolási eljárás 2009. február 8- án kezdődik, és a befejezésére 2010. április 15-én kerül sor, úgy a 2009. február 8. és 2010. február 7. üzleti évére a 0929. számú bevallást kell az adózónak benyújtania. A végelszámolási eljárás befejezésének időpontja 2010. április 15., a megszűnés éve szerinti, - jelen esetben 1071-es - bevalláson feltüntetett végelszámolási időszak 2010. február 8.- 2010. április 15., és a megszűnés típusaként V3 jelzés szerepel. Amennyiben a 1071-es záróbevallást az adózó 2010. április 30-án adja be, úgy a 0929. számú bevallást nem a mérlegforduló napot követő 150 napon belül kell benyújtani, hanem a jelen példánál maradva 2010. április 30-ig, tehát addig a napig, amikor a záróbevallást is teljesítette. Amennyiben a záróbevallás (1071-es) benyújtásának esedékességi időpontja későbbi, mint a 0929. számú bevallás benyújtásának esedékességi dátuma, úgy a 0929. számú bevallást az általános szabályok, az Art. szerinti esedékességi dátummal kell könyvelni. A végelszámolással érintett adózónál tehát a 0929. számú bevallás benyújtásának időpontja a fő szabály szerinti mérlegforduló napot követő 150 napon belül nem lehet későbbi, mint a társasági adó 1071-es záró adóbevallás beadásának időpontja. Így a 1071-es záró adóbevallás beadásával az a jelen (0929. számú) adóbevallás is esedékessé válik, amelynél a mérlegforduló napot követő 150 nap még nem telt el. 11

M e l l é k l e t e k V a g y o n f e l o s z t á s i j a v a s l a t m i n t a Cégnév: Cégjegyzék szám: Székhely: Végelszámoló: FELOSZTHATÓ ESZKÖZÖK FELOSZTHATÓ ESZKÖZÖK VAGYONI FEDEZETE Ssz. Megnevezés Összeg (Ft) Ssz. Megnevezés Összeg (Ft) I. Befektetett eszközök I. Saját tőke ebből: ebből: Immateriális javak Jegyzett tőke Tárgyi eszközök Eredménytartalék Befektetett pénzügyi eszközök Mérleg szerinti eredmény (veszteség) II. Követelések II. Kötelezettségek ebből: ebből: Állami adóhatóságtól Állami adóhatóságnak Önkormányzati adóhatóságtól Önkormányzati adóhatóságnak Magánnyugdíj pénztáraktól Magánnyugdíj pénztáraknak Magánszemélyektől Magánszemélyeknek Vevőktől Szállítóknak III. IV. Pénzeszközök ebből: Pénztár Bankszámla Lekötött betét Elhatárolások ebből: Lekötött betét elhatárolt kamata I+II+III +IV FELOSZTHATÓ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN I + II FELOSZTHATÓ ESZKÖZÖK FEDEZETE 12

V a g y o n f e l o s z t á s i j a v a s l a t m i n t a / f o l y t a t á s / Cégnév: Cégjegyzék szám: Székhely: Végelszámoló: M E G N E V E Z É S Felosztható bruttó vagyon Fel nem osztható vagyon Rendezendő kötelezettségek Kiadandó végső vagyon É R T É K F O R I N T B A N Ft Ft Ft Ft Vagyonkiosztás a tulajdonosok részére Kiosztási arány Bruttó érték forintban Nettó érték forintban 1. tulajdonos % Ft Ft Ebből a felosztott jegyzett tőke arányos része Ft Ft 2. tulajdonos % Ft Ft Ebből a felosztott jegyzett tőke arányos része Ft Ft 3. tulajdonos % Ft Ft Ebből a felosztott jegyzett tőke arányos része Ft Ft 4. tulajdonos % Ft Ft Ebből a felosztott jegyzett tőke arányos része Ft Ft 5. tulajdonos % Ft Ft Ebből a felosztott jegyzett tőke arányos része Ft Ft Kelt: 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos 5. tulajdonos 13

V a g y o n f e l o s z t á s i j a v a s l a t m i n t a / f o l y t a t á s / Cégnév: Cégjegyzék szám: Székhely: Végelszámoló: MEGNEVEZÉS VA G Y O N F E L O S Z T Á S 2010 SZÁMLASZÁM Tárgyi eszközök 11 14 Készletek (áruk) 2 Társasági adó túlfizetés 4611 SZJA túlfizetés 4629 Munkavállalói járulék túlfizetés 4641 Vállalkozói járulék túlfizetés 4640 Munkaadói járulék túlfizetése 4642 Bírság, önellenőrzési pótlék túlfizetése 4645 Környezetvédelmi termékdíj 4646 EHO túlfizetése 4647 Egyéb kötelezettség túlfizetése 46491 Eljárási illeték túlfizetése 46492 ÁFA túlfizetése 468 IPA túlfizetése 4695 Nyugdíjbiztosítási elszámolása 47319 Egészségbiztosítás elszámolása 47329 Magánnyugdíjpénztári túlfizetés 475 Szállítói túlfizetés miatti kötelezettség 454 MÉRLEG SZERINTI ÉRTÉK (FT) EGYÉB KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN Pénztár 3811 Elszámolási betétszámla 3842 Lekötött betétszámla 3851 PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZESEN Elhatárolt betét kamata 391 Aktív időbeli elhatárolás FELOSZTHATÓ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN A B C (A+B+C) LE: J EGY ZETT TŐKE 411 LE: KÖTE LE ZETTS ÉGE K 454 CSÖKKENTŐ TÉTELEK ÖSSZESEN FELOSZTANDÓ ADÓKÖTELES (BRUTTÓ) VAGYON D (A+B+C+-D) 14