Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók, avagy az ökológiai lábnyom Kiadta a Szent jobb keresztyén magyar nemzeti mozgalom, Szent András havában.
Tartalom Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók... 3. Növényvédõszerek és más mérgek... 7. Az aszpartam-titok... 11. Lassan elfogy a cukor... 12. Natúr szójatermékek hexánnal szennyezve... 14. Margarin - a terminátor... 15. Mikrohullám, avagy a tisztított víz... 20. Hogyan ágyaztunk meg a multi-kultinak?... 21. Lejárt szavatosságú EU-s húsok a magyar multiknál!... 22. Miféle kockázatokat rejt magában a génkezelés?... 22. Fogalmak tisztán, magyarul, sajátosan értelmezve... 24. A génkezelt növények fontos bevételi forrást jelentenek a fejlett országoknak. Amikor az ember eldönti, mit szeretne vásárolni, majd elindul, hogy azt beszerezze, általában nem foglalkozik azzal, hogy valójában mi kerül az asztalra. Azok a kevesek, akiknek nem mindegy, mivel mérgezik magukat, sem foglalkoznak azzal, honnan, milyen úton kerül a boltok polcaira az adott élelmiszer. Alapvetõen persze nem lehet tudni, hogy a polcokon roskadozó gyümölcsök, zöldségek, génkezeltek-e, a húsok, tulajdonosait mivel etették, a kenyeret, zsemlét mibõl sütötték, milyen tartósítószerek vannak konzervekben. Elsõ, bevezetõ számunkkal erre kívánunk rávilágítani. 2
Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók... Magától értetõdõnek veszik az emberek, hogy ha elmennek a szupermarketbe vagy a piacra, lesz élelmiszer a pultokon, megfizethetõ áron. Ilyenkor a fogyasztók nem gondolkodnak el azon, hogy honnan jön az élelmiszer, hogyan termelik, hogyan osztják szét, na és persze kik. Válság idején felmerül a kérdés, vajon mi kell hozzá, hogy legyen élelmiszer, amit a vásárlókosárba tesznek? Elsõsorban pénz gondolja a szõke nõ. A legfontosabb azonban a jó minõségû termõföld, melyen valós mezõgazdasági termelés folyik, valamint az erre épülõ kiszolgálóegység (élelmiszeripar, mezõgazdasági gépgyártás, stb.) és kiszámítható kereskedelmi tevékenység, továbbá ami a legfontosabb a fizetõképes fogyasztó. Ebben a gazdasági láncrendszerben a legnagyobb hasznot a kereskedelem produkálja, a termelés napjainkban, már csak támogatással kifizetõdõ. Akik nem jutnak állami támogatáshoz, azok abbahagyják az élelmiszertermelést és kiszolgálásának tevékenységét. (Ki dolgozik egy olyan államban, ahol mindenki kereskedni akar, ahol a kereskedelem a zsidók privilégiumává válik?) Miután megszûnik a termelõknek folyósított anyagi támogatás, a választék szûkül, a kenyér ára napról-napra emelkedik, nõ az elégedetlenség. Tiltakozásképpen demonstrálnak, majd zajos, dühöngõ csoportok járják az utcákat, betörik az üzletek ablakait, megtámadják a bankokat. Országos méretûvé lesznek a zavargások, szükségállapotot rendelnek el, majd a lázongókat rendõri és más fegyveres erõkkel leverik. Bár ez az állapot egyenlõre csak helyi jelleg szintjén mutatkozik, de mindig a legszegényebbek azok, akik ezt a válságot megszenvedik. Néhány élelmiszer-válsághelyzet a közelmúltból: Magyarország, taxisblokád: Az Antall-kormány 1990 októberében radikális benzin-áremelést hajtott végre. Válaszként a taxisok és fuvarozók az egész ország területén elállták az utakat, sok helyütt megbénítva a közlekedést. A városok élelmiszerellátása akadozott, sok helyen nem volt kenyér. Anglia 2000, szeptember: A termelõk a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásul blokád alá veszik az olajfinomítókat. A benzinkutak napok alatt kiürültek, nem volt elég üzemanyag, megszûnt az élelmiszer utánpótlás. Szlovákia, 2004, február, roma éhséglázadás: A kormány csökkentette a segélyeket, és februárban mindenkinek kevesebb pénz jutott. A falvakból arról érkeztek hírek, hogy a romák bementek a boltokba, és fizetés nélkül magukkal vitték az élelmiszert. A szlovákiai rendõrség a különleges szolgálatot és a készenléti alakulatokat küldte a kelet-szlovákiai Tõketerebes (Trebisov) romák lakta városrészéhez a fosztogatók leverésére. Globális élelmiszerválságról 2007 végétõl kezdtek széles körben beszélni. A fenyegetõ válság globális jellegét mutatja, hogy az ENSZ 82 országot figyelmeztetett kiemelve Kínát, hogy fokozottan tartalékolják élelmiszerkészleteiket. 1980 óta a világ gabonakészletei a legalacsonyabb szintre csökkentek. Három hónapra elégséges csupán a világ gabonakészlete.(? ez után tegyük egy kérdõjelet) Az élelmiszerek ára a tetõzõ olajár miatt átlagosan kétszeresére emelkedett. Az árak emelkedésében közrejátszik az amerikai jelzáloghitel-válság globális hatása is. A világ 30 országában, fõleg Afrikában törtek ki összetûzések az élelem hiánya miatt. Haiti kormánya belebukott a rizslázadásba. A Fülöp-szigeteken a hadseregre bízták az élelem elosztását a szegények számára. A 2008. április 14-ei NewWeek Storm Warning címû cikke több teljes oldalon foglalkozik a problémával. (Forrás: Wikipédia) Törölték a bejegyzést a cikk áthúzása után. A vidéken élõk városokba költözése a végsõkig ki fogja meríteni termelõi és szolgáltatói hálózatot. Hazai példa a városokba településre: 1968-as földtörvény értelmében a termõföld nem volt örökölhetõ egészen az 1990-es módszerváltásig falvakba tömörítés. A rendszerváltás után a vidék ellehetetlenítése folyik mindmáig, bizonytalan a megélhetés a szolgáltatások iskola, posta, orvosi rendelõ, közlekedés elvonása végett. Eredménye az elöregedõ, majd kihaló, elnéptelenedõ kistelepülések. Az egész folyamat a magyar Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók... 3
parasztság elszakítása a földtõl az önellátás felszámolása és fogyasztóvá történõ leépítése urbanizáció, kiszolgáltatottság. A népességnövekedés felmérésével foglalkozó amerikai Population Reference Bureau (PRB) legújabb jelentése, ijesztõ adatokkat közöl. Most a földlakók csaknem fele (48 százalék) él napi 2 dollárnál körülbelül 380 forintnál kevesebbõl, ám a világban egyre többen leszünk: a legújabb számítások szerint 2011 második felében érhetjük el a 7 milliárdos határt. A 15 és 24 év közti fiatalok 90 százaléka fejlõdõ országokban fog élni. Velük vajon mi lesz? teszi fel a kérdést a PRB. Adottak lesznek-e a feltételek ahhoz, hogy megkapják a megfelelõ élelmiszer-ellátást, oktatást, egészségügyi ellátást és munkahelyeket, és így országuk felemelkedésén dolgozzanak? A jólét megteremtéséhez biztosítani kell a jólét feltételeit ördögi kör. A városok növekedésével, az azt környezõ mezõgazdasági területek fokozatosan új lakótelepeknek, ipari létesítményeknek (Lásd pl. Kecskemét, Mercedes-autógyár, mely egy meloralizált (öntözhetõ) mezõgazdasági területre épül) utaknak adják át a helyüket. Emiatt a szántóföldek gazdát cserélve egyre távolabb kerülnek a városoktól, amelyeket ellátnak élelmiszerrel. Sokszor a városoknak közelében, alig vagy egyáltalán nem termelnek haszonnövényeket, illetve nem tartanak haszonállatokat, különbözõ rendeletekkel még tiltják is. Ezért a hús és más nõvényi élelmiszer más távoli vidékekrõl érkezik a városokba. (Pl.: csirke-panír alapanyag, Argentína) Egyes városok élelmiszerszükséglete annyira megnõtt, hogy túlszárnyalja a tágabb értelembe vett termelõi kapacitását. Minél messzebbrõl érkezik annál drágább, annál nagyobb a kereskedõk haszna, de a szállítás során több élelem is megy tönkre és ezt szintén a fogyasztóval fizettetik meg. Minél nagyobb egy város annál nagyobb az ökológiai lábnyoma. Több és több jármû szükséges a szállításhoz, ehhez még több üzemanyagra van szükség, mely még jobban szennyezi a környezetet. Ha nincs elég üzemanyag máris borul egy nagyváros élelmiszer ellátása, mert a szupermarketekbe csak a napi szükségleteket szállítják. Az élelmiszerszállítás elengedhetetlen mellékterméke a csomagolás, mely sok helyen mérhetetlen hulladék, szemét keletkezés jelenti. Párizs, London, New York, Rio de Janeiró napi élelmiszer szükséglete egy FAO kiadvány szerint 6-8 ezer tonnára tehetõ. Ekkora városok élelmiszerellátása nem könnyû feladat. Ki képes erre? A mamutvállatok! A saját kiépített multinacionális kereskedelmi és termelõi, termeltetõi hálózatukkal. Nézzünk egy párat! Monsanto A Monsanto a mezõgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítója a világon. A vállalat egyedülálló innovációkat ért el a növényi biotechnológiában, a genomikában és a nemesítésben, amelynek eredményeképpen nõtt a termelékenység és emellett csökkent a gazdálkodás költsége. A Monsanto állít elõ olyan piacvezetõ márkákat, mint többek között a DEKALB és az Asgrow. A Monsanto a ROUNDUP gyártója, amely a világ legkeresettebb gyomirtó szerének számít. A Holden's/Corn States üzletág segítségével a Monsanto vetõmagcégek százainak biztosítja a nemesítési alapanyagot és a biotechnológiai fejlesztéseket a saját termékeikben történõ hasznosításra olvasható saját honlapjukon www.monsanto.com. Azonban érdemes tudni róluk, hogy a kezdetekben vegyi termékek volt a profilja, ma azonban az élelmiszerek legnagyobb génmanipulátora a cég. Tesco Ide csak annyit, hogy Angliától Kínáig ami belefér. Aldi Egy diszkontáruház-lánc, melynek székhelye Németországban van. Világszinten az egyik legnagyobb üzlethálózat. A TULAJDO- NOSOK bevétele 1,5 milliárd euró évente. Aldi Nord üzemelteti a boltokat Dániában, Franciaországban, a Benelux államokban, az Ibériai-félszigeten és Lengyelországban, míg az Aldi Süd területéhez tartozik Írországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon valamint Hofer néven Ausztriában és Szlovéniában. (Forrás:Wikipédia) 80 órás munkahét, 4000 forintnak megfelelõ havi bér, továbbá rendszeres megaláztatások és szexuális zaklatás jellemzik a nagy multi-áruházláncok beszállítóinál uralkodó munkakörülményeket a Clean Clothes Campaign legújabb jelentése szerint. A 2008-ban elvégzett felmérés az Aldi, a Lidl, a Tesco, valamint a Walmart és a Carrefour beszállítóinál készített beszámoló köz- 4 Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
ponti témája a hipermarketek beszállítóinál jellemzõ munkaidõ és bérszínvonal vizsgálata volt. Benjamin Franklin: Az áru értéke arányos a befektetett emberi munka értékével A vizsgált esetben vagy az emberi munkának nincs értéke vagy amit készíttettnek szemét. Idehaza miniszteri bejelentésbõl kész tényként értesült a Parlament Mezõgazdasági Bizottsága arról, hogy a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet az FVM-tõl a GM-növények terjesztésében érdekelt nemzetközi Monsanto céggel szerzõdésben álló MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézethez csatolják. Az Élõlánc Magyarországért tiltakozott a tápiószelei gyûjtemény létrehozásában és fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, nemzetközi hírû szakemberek és munkatársak ellehetetlenítése, a biztonságos jövõ szempontjából felbecsülhetetlen értékû, a nemzet örökségét képezõ genetikai kincsek elherdálása ellen. Bunkerekben kívánják megõrizni a haszonnövények biológiai sokféleségét. (Világgazdaság ONLINE) Ma 2008. 02. 26. hivatalosan is átadják a norvég Spitzbergákon azokat a bunkereket, amelyek a világ minden tájáról fogadják majd a haszonnövények magvait. A biológiai sokféleség megõrzésére szánt létesítmény felavatásán az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök vágja át a szalagot. Az Északi-sarktól mintegy 1100 kilométerre lévõ sziklás szigeten olyan magasságban alakították ki a bunkereket, hogy azokat a légkör felmelegedése esetén se borítsa el a tenger. Az adott helyen természetes körülmények között mínusz 18 fokos hõmérsékleten tudják tárolni az ott elhelyezni kívánt mezõgazdasági hasznosításra alkalmas 4,5 millió vetõmagféleséget, és azok különösebb beavatkozás nélkül is eltarthatók akár tízezer éven keresztül. Meg nem erõsített információ szerint a legnagyobb beruházó itt is a MONSANTO. Napjainkra maroknyi vállalatcsoport kezében összpontosult az élelmiszerellátás, elosztás. A világ tömegélelmiszerei ma már nem zöldlegelõs vidékekrõl kerülnek az asztalra, hanem ipari üzemekbõl, amelyek a profittermelést az emberek egészsége alá helyezik. Állatgyárakban (elgettósított állattartó telepeken) készítenek felpumpált csirkéket, marhákat, disznókat, génkezelt élelmiszernövényeket, gombaölõ szerekkel agyontartósítva. Februárban hogy lehet egy alma olyan friss, minta elõzõ nap vették volna le a fáról? elgondolkodtató éppúgy, mint az áprilisi dinnye, vagy a friss fagyasztott hús a szupermarket polcain. De napjainkban hol is tudnának tartani ekkora mennyiségû állatseregletet, mikor nincs hely. A városok, az ipartelepek terjeszkedésének köszönhetõen, nincs elegendõ jó minõségû földterület az emberek ellátásához szükséges élelmiszer megtermeléshez sem, nem hogy az állatoknak szükséges takarmány megtermeléséhez. Az élelmiszer-elosztásban jártas szabadkõmûves emberek (tudó-zsidók) még azt is ki merik jelenteni, hogy a Föld népességének élelmezése könnyen a XXI. századi emberiség problémájává válhat. Ne higgyük el! Ha nincs elég élelmiszer, az emberek elkezdenek maguk minden üres és rendelkezésre álló szabad földterületet bemûvelni. Ugyanakkor a legtöbbjüknek nincs törvény adta joguk, hogy beültessék. Emiatt megadóztatva, elkobozva, elpusztítva a nehezen megtermelt terményt, meghurcolják õket, azon okból, hogy nincs hozzá joguk. Valójában e-mögött az élelmiszer-elosztók profitéhsége áll, mert õk nem részesülnek ekkor a haszonból. A chicagói székhelyû Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésû állatvédõ szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai (USA) baromfitelepen a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztõk szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerûbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktõl. Apokalipszist jósol Károly herceg Négy évünk van megmenteni a Földet jelentette be Károly herceg kb. egy éve. Hogy ezt pontosan hogyan számolta ki, arra nem derült fény. Az azonban kiderült a beszédbõl, hogy a brit trónörökös a mértéktelen fogyasztást és a kapitalista világképet hibáztatja. A kényelem kora lejárt közölte a St. James palotában tartott beszédében Károly herceg. Az Egyesült Királyság trónörököse szerint nem engedhetjük meg magunknak többé a fogyasztói hozzáállást, és le kell számolnunk a gazdasági növekedés mindenhatóságával. Óriási hiányosságokat tartalmazó világkép és gazdasági rendszer kettõs kihívásával kell Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók... 5
szembenéznünk, s ehhez még a klímaváltozást is magában foglaló környezeti krízis is társul, ami azzal fenyeget, hogy mindannyiunkat bekebelez majd vázolta fel a herceg az apokaliptikus jövõképet, aminek eljöveteléig szerinte csak négy évünk van. Számoljunk le a gazdasági növekedés mítoszával. Képzeljünk el egy világot, ahol a fejlõdés mutatója nem a GDP, ahol az országokat aszerint rangsorolják, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból mennyire tudnak boldogan és egészségesen élni. Ne gazdag, hanem szép világot építsünk!!! Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lelked! Ha nem táplálod a tested, a fene megeszi a lelked! tarja a mondás is, és milyen igaz! Gondoljunk a bibliai jelenetre, mikor Jézus tanította a sokaságot, az Õt hallgató tömeg este felteszi a kérdést, hogy az igével nem laknak jól. Ekkor tanítványai kétségbe esnek, hogy csak egy kosár ennivalójuk van, hogy jóllakassák a több ezres fõt számláló tömeget. Mert az ige csak teli hassal hat! És Jézus urunk a maga módján megoldja a problémát. De nem mindenki Isten fia, legfeljebb csak a mindenhatót játssza, mert test és a lélek táplálása nem választható el egymástól. Az élettani szükségletek három csoportra oszthatók. Fizikai, érzelmi és szellemi. Fizikai szükségletek közé sorolandó a táplálkozás, az élelmiszerellátás. A jóllakottság érzése, a kulináris örömök azonban nemcsak fizikai szükséglet, hanem érzelmi kielégülés is. Modern világunkban a választék növekedésével nõ az elégedettség, ha a kínálat csökken, akkor is nõ, de már az elégedetlenség. Ahhoz, hogy a kínálat minõsége józan paraszti ésszel érthetõ legyen, szükségeltetik egy szellemi szükséglet kielégítése is. Szellemi szükségletre példaként itt említhetõ a fõzés tudománya. Az emberek elfelejtették a fõzés tudományát Ki tud ma, például tejet pasztõrözni? (És tehenet, kecskét fejni?) Túrót tejfölt, joghurtot készíteni? Pedig ha tudnák, házilag, otthon hogyan kell a nyers tejet feldolgozni, a multik polcairól eltûnnének a mindenféle mesterséges tejkészítmények. De nem tudnak még fõzni sem, és ezt nem a különbözõ tv-mûsorok idióta sztárallûrökkel tele népbutító fõzõmûsorokból kell megtanulni, mert ezeket is a multik támogatják a saját hasznukra. Nem tudunk különbséget tenni minõség és minõség között, a friss és az állott között. Nem tudunk ízre, színre, szagra megkülönböztetni a minõségit a romlottól. Nem ismerik a fûszerezést Nincs is rá szükség, mert már elõre legyártják, fûszerezik nekünk a szart. Minél többféle desing-os csomagolásban tálalják, annál elégedettebbek a fogyasztók, de valójában mindegyik ugyanaz. Csak a márkanév, a kiszerelés változik. Az élelmiszereket egyéni, ízlés szerinti fûszerezési lehetõségétõl megfosztva, különbözõ keverékkel uniformizálják, elõfõzve, elõsütve. Mikor mit, miért, együnk? Mt 6.25: Azt mondom ezért nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Megmondják a reklámok. A multinacionális élelmiszer-elosztók reklámjai sok esetben a szellemi elhülyítés csúcspontjai. Az élelmiszerreklám (és nem csak az) a jéghegy csúcsa, ahogy mondani szokás. Felülírják a népek helyi adottságú étkezési szokásait, idõben, térben, minõségben. Megszûnnek szezonálisaknak lenni az élelmiszerek, dinnye, szõlõ, stb. Pedig a szezonális élelmiszer fogyasztásának rendkívül jó élettani hatása van a szervezetre. A szezonalítás eltûnése a hétköznapi étkezési szokásokból annak köszönhetõ, hogy a termelõk egyre távolabb kerülnek a fogyasztóktól. A termelést intenzívvé kell tenni, mert ezt várják el a kereskedelmi üzletláncok, mennyiség végett. Az intenzív termelés a minõség rovására történik, a termelési folyamat költségei növekednek A folytatás ismert, csökkenõ felvásárlási és növekvõ fogyasztói árak Egy régi történet: A falvakban, tanyákon mindenki önmagának sütötte a kenyeret. Azután úgy a 60-as évek vége felé nagyüzemi kenyérgyárak jöttek létre. Ettõl kezdve olcsóbb volt megvenni a napi cipót, mint otthon sütni. Így szoktatták le a vidéket, a parasztokat a kenyérsütés hagyományáról. (Ma a multik teszik ugyanezt a fõzés tudományával) A péküzemek termelési kapacitása viszont nem mindig állt a csúcsponton. A sütödék városokban létesültek, onnan szállították a kenyeret a falvakban, persze adott napi mennyi- 6 Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...
ségben. Ha reggel valaki nem állt sorba, vagy névre szólóan nem tették el neki a napi kenyerét bizony kenyér nélkül maradt. Ez azonban egyéni probléma volt és ilyenkor a ház asszonya nem esett kétségbe, mert kalácsnapot tartott. Ha péküzemben üzemzavar történt ami sûrûn megesett abban az idõben és nem tudtak elég kenyeret sütni, bizony az egyik-másik vidéki bolt elõtti lincshangulatot csak a helyi párttitkár, csak a körzeti rendõr kíséretében tudta megakadályozni, azzal az ígérettel, hogy délutánra lesz. Kenyér! Az urbanizációval a városok lakossága úgy duzzad, mint a mesebeli kisgömböc, és hogy ki nem durrant annak köszönhetõ, hogy a szuper- és hipermarketek tele vannak mesterséges élelmiszerekkel. Az elszegényedõ emberek ily módón történõ fizikai szükségleteinek kielégítése, csak látszat. Érzelmi kielégülést, jóllakottság-érzést okoz, de hosszútávon fizikai és szellemi leépülést eredményez. A test nem kapja meg sejtszinten szükséges természetes nyomelemeket, vitaminokat, ásványokat. Mást kap helyette! Mérget! (A cukor: Nézzünk meg egy szegény afrikai országot ahol a gyermekek úgy nõnek fel, hogy életükben nem ettek cukrot, de más élelmiszerekhez sem nagyon jutottak. Ezen országok lakosságának átlag szellemi szintje alig mérhetõ. A cukor (glukóz) az agy energiaellátásához nélkülözhetetlen. Anno õseink a cukrosvizet orvosságként, fejfájásra itták, többletenergia bevitelre. De errõl talán egy orvos többet tudna értekezni. Óhatatlanul vetõdik fel a kérdés milyen érdekek álltak hazánk cukorrépa-termelésének felszámolása mögött? Miért népszerûsítik a cukormentes diétás-étkezést?) Az uralkodó társadalmi-rendszerek élelmiszerelosztó rendszereinek kiemelten fontos, hogy olcsó nagymennyiségû élelmiszerekhez juttassák az éhezõ tömegeket ott ahol még veszélyt jelenthetnek. Õk nagyon is tisztában vannak vele, hogy az éhezõk még le nem gyengült hordája képes elsöpörni az általuk felállított rendet, de mikor alultápláltság következtében kivert kutyává válik könnyû alamizsnával láncra verni. Az egész emberiség történelme leírható a kenyértõl (élelemtõl) való függés képletében. Honnan lesz meg a mindennapi betevõnk? E kérdést Jézus is feltette tanítványainak és az utókor emberének, mely ma már racionális kérdés is egyben. Jézus tudta, hogy amíg ember él a földön, addig lesz vetés és aratás is. A vetés tudományát elfeledtetik, a magot génkezeléssel, vegyszerekkel meddõvé teszik a hamis igéket hirdetõk. Kik elszakadnak a szent anyaföldtõl, kik hamis próféták szavait hallva állatokká válnak csak aratni akarnak, de csak az arat aki vet. Növényvédôszerek és más mérgek Az élelmiszerekben legfeljebb csak nyomokban kimutatható méreganyag-maradványok kevésbé nyugtalanítják a fogyasztót, mint a korgó gyomor. Pedig a lassú adagolásuk, fogyasztásuk végzetes következményekkel jár. Méreg az ételben: Az európai piacokon a zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka a megengedett határérték felett szennyezett növényvédoszerekkel. A termékek 50 százaléka kimutatható mennyiségben tartalmaz különféle kemikáliákat, melyek határérték alatti koncentrációban is egészségügyi kockázatot jelentenek. Az Európai Bizottság felmérése szerint európai lakosság 71 százaléka tart attól, hogy a zöldségek és gyümölcsök növényvédõszerekkel szennyezettek. Az új tagállamokban ez az érték valamivel magasabb, hazánkban például 80 százalék Az Európai Bizottság legújabb, a zöldség- és gyümölcsfélék növényvédõ-szerszennyezettségével foglalkozó jelentése szerint nem alaptalanok a fogyasztók aggodalmai. A dokumentum az EU tagországok (beleértve az új csatlakozókat is) vizsgálatait összegzi. A vizsgált termékek 47 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékokat. A vizsgált zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka, míg a bébiételek 2,7 százaléka a határérték feletti szennyezettséget mutatott. A szermaradékokat tartalmazó, illetve a többféle hatóanyaggal szennyezett minták aránya 1999 óta egyenletesen emelkedik az EU-ban. Néhány kultúra esetén egyes növényvédõ szerek mennyisége gyermekeknél elérheti a mérgezési határértéket is. A többféle növényvédõ szer együttes egészségügyi hatásával kapcsolatban jelentõs tudományos Enni vagy nem enni? Élelmiszer-elosztók...; Növényvédôszerek és más mérgek 7
bizonytalanság tapasztalható. A hatályos szabályozás nem képes megvédeni olyan érzékeny társadalmi csoportokat, mint a gyermekek. A Bizottság több alkalommal is beismerte, hogy a növényvédõ szerek komoly aggodalomra adnak okot. Ennek ellenére az uniós politika nem lép fel az élelmiszerek szennyezettségének csökkentése érdekében. Az Unió területén minden évben több terméken egységes elvekkel végzik a szermaradék-vizsgálatokat. 2004-ben nyolc terméket vizsgáltak. A hazai minták közül az uniós átlagnál az alma (a hazai, illetve EU-s szermaradékmentes minták aránya: 8, illetve 39 százalék), a paradicsom (42, illetve 64 százalék), a saláta (25, illetve 49 százalék) kisebb, míg az eper (71, illetve 34 százalék) nagyobb arányban volt szermaradékoktól mentes. A fejes káposzta, póréhagyma, rizs és zab esetén hazánkban nem találtak szermaradékokat. Magyarországon a többféle szermaradékkal is szennyezett minták aránya 13,4 százalék, mely az uniós átlagnál (23,4 százalék) alacsonyabb. Az új tagállamok közül Magyarországon végezték a legtöbb szermaradék-vizsgálatot, de a feldolgozott termékekre (például bébiételek) vonatkozóan sajnos nincsenek hazai adatok. (Forrás: PR Herald) Nézzünk pár mérget az ételben, a jelenbõl és közelmúltból: A Levegõ Munkacsoport civil szervezet közleményben tette közzé: Vegyszerezett világ elnevezésû kampányukban három áruházlánc a Tesco, az Auchan és a Plus üzleteiben szereztek be tizenhét eper- és tizenhat paprikamintát. A paprikaminták közül tíz esetben volt kimutatható vegyszermaradék, egy miskolci Auchan áruházban a Marokkóból származó paprikában a dimethoate nevû rovarirtó szer koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek olvasható a tájékoztatásban. Kiemelik: a dimethoate lehetséges emberi rákkeltõ anyagként számon tartott vegyi anyag, a szaporodási képességeket károsító hatása is ismert. Egészséges étrenddel a hormonzavarokért. Ötévesen menstruált: Egy Csongrád-megyében élõ család gyermeke az egészséges étrend miatt szenvedett. A Cerbona gabonapehely okozta a baját. Egyértelmûen a fuzárium felelõs a korai pubertásért. Akinél kivontuk az érintett kenyérvagy müzlifélét az étrendbõl, a toxin ürülni kezdett a szervezetbõl, a tünetek kezdtek enyhülni mondta Szûts Péter a gyerek kezelõorvosa a délalföldi lapnak A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történõ bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékbõl, különösen búzából és kukoricából készült termékek. (Itt is megszabnak egy megengedett értékhatárt, nem véletlenül: A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben elõforduló egyes szennyezõ anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról.) És különösen a biotermékek tehát vegyszerrel nem kezeltek vannak kitéve a fuzárium fertõzésnek. Uniós felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek. (Jó ha tudjuk a fuzáriumot régen gyógyításra, rontásra is használták. Tisztában voltak vele, hogy milyen hatása van a nõi és férfi hormonokra. Meleg pontra tapintunk? Nem baj!) 2008-ban melaminnal (ragasztó) szennyezet élelmiszer tejpor került forgalomba Kínában és a multi üzletlánc hálózatok jóvoltából más országokba így hazánkba is. Kínában, az elismert adatok szerint négyen belehaltak, 158-at súlyos vesekárosodás ért és csaknem 13 ezer gyerek került kórházba a mérgezett tejtermék fogyasztása miatt. Az összes érintett számát 54 ezerre teszik a hatóságok. A melaminos tejes-termékeket az alábbi kínai tejipari vállalatok Menginiu Dairy Co, Inner Mongolia Yili Industrial Group, Bright csoport gyártották. Belekerült a Nestlé termékekbe is. Határérték feletti melamin-szennyezettségû sajtos mogyorót találtak Balmazújvárosban szeptember 30-án egy szúrópróba-szerû ellenõrzéskor a Blue East Impex Kft telephelyén. Kínából származó P-Nut Crackers Chips Snack World sajtos mogyoróban 19,9 milligramm melamint találtak kilogrammonként, a Hajdú-Bihar megyei élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei, ezért a terméket zárolták. Az élelmiszerekben legfeljebb 2,5 milligramm melamin lehet kilogrammonként ennyit engedélyez az EU-s szabvány. Nincs mit mondani, legfeljebb csak annyit, hogy aki melaminos élelmiszert fogyaszt a megengedett érték alatt (??) annak a gyomrának kisebb lesz az ûrmérete. 8 Növényvédôszerek és más mérgek
2007-ben dioxinos-guargumi az India Gly-cols Ltd és két svájci cégen keresztül került forgalomba. Több mint 200 céget és annak termékeit érintette. Guarenyv, guargyanta vagy guarmézga pillangós virágú babféle, mely Indiában honos. Az élelmiszeriparban gélképzõnek emulzifikánsnak, vízmegtartónak és kötõanyagnak használják, E412 élelmiszeradalék-kóddal jelölik. Gyakorlatilag minden félkész és (elõre gyártott) kész élelmiszerben megtalálható, a szentjánoskenyérmag helyét tölti be. Ilyen adalékanyagot tartalmazó legismertebb élelmiszerek(?) például a pudingok. Megtalálható minden élelmiszerüzlet hûtõpultján, mint egészséges termékként reklámozva. Nem hizlal, de esetenként mérgezõ. A guargumi önmagában nem veszélyes, csak ha például dioxinnal szennyezett. A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, amely benne van például a kipufogógázban, a zsírok, olajok égéstermékeiben. Ismerõs az íze? Enyhén fémes, füstös és kesernyés. A dohányos emberen érezzük az élelmiszereknél figyelmen kívül hagyjuk? Egyes feltételezések szerint Indiában egy szemétégetés közben keletkezett dioxin kerülhetett a guargumi közé. Mivel a dioxin idegméreg, a légzésközpontot támadhatja, valamint a légzõizmok is görcsölhetnek, a mérgezett nem tudja koordinálni a mozdulatait, rángatóznak az izmok. Légzészavar és mozgászavar! (Viktor Juscsenko ukrán államfõt is hatalmas mennyiségû dioxinnal mérgezték meg. A dioxinnak nagyon hosszú idõ kell, hogy eltávolodjon a szervezetbõl. A dioxin veszélyessége 1976-ban derült ki, mikor az olaszországi Seveso vegyi üzemben felrobbant tartályból dioxinfelhõ került a levegõbe, majd 40.000 embert érintett közvetlenül. Ugrásszerûen megnõtt a rákos betegek száma. Az Egyesült államok, Kína és India jelenleg is a legnagyobb dioxiont kibocsátó országok) Tehát nem a guargumival van a baj, hanem a dioxin kibocsátással, leginkább a szemétégetõkkel, az autók kipufogógázával. Hol építenek szemétégetõt hazánkban? A legismertebb Tokaj, Szentgotthárd. Tegyük fel a kérdést: Miért erõltetik annyira az égetõ erõmûvek építését? (Azért van némi ellentmondás, ha összevetjük a dohányzás elleni kampánnyal!) Hogy még több allergiás és hiperaktív legyen? Mi a dioxinos mérgezés tünete? Légzés- és mozgászavar. Mindkét kitalált betegségbõl jól profitál a vegyipar, illetve a gyógyszeripar, de ebben most ne menjünk bele, mert itt az élelmiszer elosztást és az ökológiai lábnyomot tálaljuk, taglaljuk. 2004, fûszerpaprika-botrány: Rákkeltõ gombatoxin került a kiskereskedelemben forgalmazott fûszerpaprikába. Három cég került a fókuszba, ám szakmai körökben állítják, legalább hatnyolc vállalkozás lehet érintett az ügyben. Kormánydöntéssel tüntették el valamennyi bolt polcairól átmenetileg az összes fûszerpaprika-õrleményt és az azt tartalmazó fûszerkeverékeket. Az aflatoxin B1-re kilogrammonként megengedett 5 mikrogrammnál, illetve az összes aflatoxinra elõírt 10 mikrogrammnál némelykor 16-szor, illetve nyolcszor nagyobb mennyiséget is találtak. A penészgombák által termelt méreganyagot rákkeltõ, májkárosító hatása miatt rendkívül veszélyesnek tartják a toxikológusok. (Angliában 1960-ban észlelték elõször a toxikus jelenséget, ahol penészes földimogyorótól napospulykák tízezrei pusztultak el.) Jók ezek a megengedett értékhatárok. Banán, a reformkonyhák népszerû élelmiszere. Ám a közép-amerikai banánültetvényeken, a banánköztársaságokban dolgozó munkások, és nem csak õk, hanem a fogyasztók is rettenetes következményekkel kellett szembenézniük az 1970-80-as években. Az ültetvényeket megtámadó fonalférgek ellen használt, különbözõ vegyszerekkel kerültek kapcsolatba közvetlenül, a fogyasztok pedig közvetetten a növényvédõszerrel, illetve annak nyom-maradványaival. Az akkor használt DBCP nevû vegyi anyag legkevesebb 30.000 embert tett nemzõképtelenné. Legalább is ennyit ismernek el. De gondoljunk csak arra, hogy hány ember szeretne ma is gyermeket és nem lehet, mert elvesztették a nemzõképességüket. Napjainkban is, évente több ezer növényvédõszerrel történõ mérgezés kerül nyilvánosságra Közép-Amerikában. Az Egészségügyi Világszervezet felmérései éves szinten azonban hárommillióra becsüli a növényvédõszertõl való mérgezések számát. És emlékezünk csak vissza: A MONSANTO nevû cég karrierje a növényvédõszerek gyártásával kezdõdött. 1971-ben, az iraki éhínség idején az embereknek olyan kenyeret osztottak élelmiszersegélyként, melyet metilhigany-tartalmú penészgombaölõ szerrel kezelt gabonából sütöttek. Elismert adatok alapján közel 500 haltak bele és 6-7ezeren kerültek kórházba. Gondoljunk itt most egy ki- Növényvédôszerek és más mérgek 9