Makroökonómia 12. hét
A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból már jegyet szerzett. Aki a félév során meg sem kísérelte a pontok megszerzését és a 40 pontos vizsgára sem jött el, az nem elégtelent kap, hanem ''nem vizsgázott'' bejegyzéssel zárja a félévet, amit az utóvizsgán NEM lehet javítani. CSAK EGY 40 pontos vizsgát lehet írni!!! (Nem lehet csak a 40 pontos részt javítani!)
Ezen a héten IS-LM görbe Aggregált keresleti függvény Geometriai feladatok Jövő héten 6. dolgozat! Baumol-Tobin IS-LM
Az IS és az LM görbe Az IS görbe az árupiaci egyensúlyt fejezi ki LM görbe a reálpénzállomány piaci egyensúlyát határozza meg Az IS és az LM görbe rövid távon, nem változó árszínvonal mellett, együtt határozzák meg a nemzeti jövedelmet
A rövid távú egyensúly Exogén adottság: G, T, M, P IS és LM görbék együttesen meghatározzák a gazdaság egyensúlyát Tényleges kiadás megegyezik a tervezett kiadással Reál pénzállomány iránti kereslet megegyezik a kínálattal
IS görbe jobbra tolódik Autonóm fogyasztás megnő Autonóm beruházás megnő Kormányzati vásárlások megnőnek Adók csökkennek
LM görbe jobbra tolódik Pénzkínálat megnő Árszínvonal csökken Pénzkereslet exogén módon csökken
Példa: G emelkedik Fiskális politikai beavatkozás IS görbét tolja el jobbra IS eltolódik a multiplikátor értékével Azonban az új Y nem a multiplikátorral lesz több! Ok: kamat változása, kiszorítási hatás
Példa: Pénzkínálat emelkedik Monetáris politikai beavatkozás LM görbét tolja el jobbra Kamatláb csökken, beruházások megnőnek, nő a kereslet, magasabb a kibocsátás
Monetáris és fiskális politika A két hatás nem független egymástól, hathatnak a másikra Pl. ha adót emel a fiskális politika, a monetáris politika három módon reagálhat: Pénzkínálatot változatlan szinten tartja: LM nem mozog, csak IS balra/le, alacsonyabb kamat és kibocsátás lesz Kamatlábat változatlan szinten tartja: LM balra/fel, IS balra/le, változatlan kamat, kisebb kibocsátás Jövedelmet változatlan szinten tartja: LM jobbra/le, IS balra/le, változatlan kibocsátás, alacsonyabb kamat
IS-LM AD P változik MS/P csökken LM balra LM balra r megnő, Y csökken Tehát: P megnő Y csökken AD negatív meredekségű AD jobbra tolódik: Autonóm fogyasztás nő Autonóm beruházás nő Kormányzati kiadás nő Adó csökken Pénzkínálat nő Pénzkereslet exogén módon csökken Ha Y azért változik, mert P változott AD mentén mozgunk Ha adott P mellett változik Y AD eltolódik
1. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac és az árupiac jelenlegi állapotát meghatározó függvényeket.
1. feladat a) A kormányzat a kiadások növelésével kívánja élénkíteni a gazdaságot. Mutassa be, hogy mi történik rövid távon az árupiaci és a pénzpiaci egyensúlyt meghatározó függvényekkel, az egyensúlyi kibocsátással és a kamat egyensúlyi értékével.
1. feladat b) Milyen irányba változott az intézkedés hatására a fogyasztás, a beruházás, a társadalmi szintű megtakarítás és az állami megtakarítás? Tényező Kiszámítás Hatás Fogyasztás C = MPC(Y T) Y =C+I+G -növekedett G növekedése miatt, így C is növekedett Beruházás I = I 0 ar r növekedése miatt csökkent Társadalmi szintű megtakarítás S társadalmi = S magán + S állami = (Y T C) + (T G) = Y C G Magánmegtakarítás nő (mivel Y nő), állami megtakarítás csökken, utóbbi értéke nagyobb, így a társadalmi megtakarítás csökken Állami megtakarítás: S állami = T G G növekedése miatt S állami csökken
2. feladat Döntsük el, hogy az alábbi táblázat első oszlopában megadott gazdasági esemény hogyan változtatja meg a sorban megadott függvény helyzetét, illetve a jelölt változók értékét! Esemény IS LM Y r C I G nő T nő MS nő P nő V nő C0 nő I nő
2. feladat Döntsük el, hogy az alábbi táblázat első oszlopában megadott gazdasági esemény hogyan változtatja meg a sorban megadott függvény helyzetét, illetve a jelölt változók értékét! Gazdasági esemény 1. Kormányzati Kiadások növelése 2. Adók növelése 3. Pénzkínálat növelése 4. Árszínvonal növelése IS görbe LM görbe Kibocsátás (Y) Y = C + I + G Kamat (r) Fogyasztás (C) C = MPC(Y T) Beruházás (I) I = I 0 ar = Y C G Jobbra tolódik Nem változik Növekszik Növekszik Növekszik Csökken Balra tolódik Nem változik Csökken Csökken Csökken Növekszik Nem változik Lefelé tolódik Növekszik Csökken Növekszik Növekszik Nem változik Felfelé tolódik Csökken Növekszik Csökken Csökken
2. feladat Gazdasági esemény 5. A pénz forgási sebességének növekedése 6. A fogyasztók mindenkori jövedelemtől függetlenül többet fogyasztanak 7. A profitkilátások javulása miatt növekszik a beruházás IS görbe LM görbe Kibocsátás (Y) Y = C + I + G Kamat (r) Fogyasztás (C) C = MPC(Y T) Beruházás (I) I = I 0 ar = Y C G Nem változik Lefelé tolódik Növekszik Csökken Növekszik Növekszik Jobbra tolódik Nem változik Növekszik Növekszik Növekszik Csökken Jobbra tolódik Nem változik Növekszik Növekszik Növekszik Növekszik
3. feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori rendelkezésre álló jövedelem 76%-át kívánják fogyasztási célokra fordítani. A beruházási függvény az I = 1460,32 130r alakot ölti. A fiskális politikai döntéshozó 654 egységnyi adót szed és 672 egységnyi kormányzati kiadással támaszt keresletet a termékek és szolgáltatások iránt. A monetáris politikai döntéshozó monetáris politikai eszközeivel 9763,5 szinten tartja a pénzkínálatot, a pénzkereslet az M D = PY képlettel jellemezhető. 400r Rövid távon vizsgálódunk. A vállalati szektor tagjai vállalják, hogy P=23 egységnyi áron a keresletnek megfelelő mennyiségű terméket hoznak létre. a) Adjuk meg az IS görbe egyenletét! b) Írjuk fel az LM görbe egyenletét! c) Számoljuk ki az egyensúlyi kibocsátás és az egyensúlyi kamatláb értékét!
3. feladat a) Adjuk meg az IS görbe egyenletét! IS: Y = C + I + G = 0,76(Y 654) + 1460,32 130r + 672 0,24Y = 1635,28 130r Y = 6813, 6667 541, 6667r b) Írjuk fel az LM görbe egyenletét! LM: M S P = MD P 9763,5 P = Y 400r Y = 9763,5 400r P = 3905400r P = 3905400r 23 = 169800r c) Számoljuk ki az egyensúlyi kibocsátás és az egyensúlyi kamatláb értékét! 6813,6667 541,6667r = 169800r r = 0, 0400 Y = 6792
4. feladat A vizsgált gazdaság az alábbi összefüggésekkel jellemezhető: a) Adjuk meg az IS és LM görbék egyenletét! C = 0,64(Y T) I = 1903,26 110r G = 350 T = 343 M D = PY 100r M S = 59720,4 b) Írjuk fel a gazdaság aggregált keresleti függvényének egyenletét! c) Tételezzük fel, hogy a vállalati szektor tagjai vállalják, hogy termékeiket átlagosan 53 egységnyi áron értékesítik, és ezen ár mellett hajlandóak a keresletnek megfelelő mennyiséget létrehozni. Mekkora lesz az egyensúlyi kibocsátás, kamat, fogyasztás és beruházás?
4. feladat a) Adjuk meg az IS és LM görbék egyenletét! IS: LM: Y = C + I + G = 0,64(Y 343) + 1903,26 110r + 350 0,36Y = 2033,74 110r Y = 5649, 27778 305, 5556r M S P = MD P 59720,4 = Y P 100r Y = 59720,4 100r P = 5972040r P
4. feladat b) Írjuk fel a gazdaság aggregált keresleti függvényének egyenletét! AD: Y = C + I + G = 0,64(Y 343) + 1903,26 110r + 350 r = PY 5972040 Y = C + I + G = 0,64(Y 343) + 1903,26 110 Y(1 0,64 + 110 PY 5972040 + 350 P ) = 0,64( 343) + 1903,26 + 350 5972040 Y = 2033,74 P 1 0,64+110 5972040
4. feladat c) Tételezzük fel, hogy a vállalati szektor tagjai vállalják, hogy termékeiket átlagosan 53 egységnyi áron értékesítik, és ezen ár mellett hajlandóak a keresletnek megfelelő mennyiséget létrehozni. Mekkora lesz az egyensúlyi kibocsátás, kamat, fogyasztás és beruházás? Y = 2033,74 P 1 0,64+110 5972040 = 2033,74 53 1 0,64+110 5972040 = 5634 Y = 5972040r P = 5972040r 53 = 5634 r = 53 5634 5972040 = 0,05 C = 0,64(5634 343) = 3386,24 I = 1903,26 110 0,05 = 1897,76
5. feladat Az általunk vizsgált gazdaság jelenlegi állapotát meghatározó tényezőket mutatja az alábbi ábra: a) Vezessük le az aggregált keresleti függvényt! b) Rajzoljunk az ábrába egy olyan rövid távú aggregált kínálati függvényt, amely pont az ábrán kiinduló jövedelemként jelölt Y 1 jövedelemszintet eredményezi egyensúlyi jövedelemként! 1. Jelölünk egy tetszőleges P-t. 2. A jelenlegi egyensúlyi Y-t levetítjük az IS-LM-ből. Ahol ez az Y és a választott P metszi egymást, ott lesz az AD egyik pontja. 3. Megnöveljük P értékét, ezt jelöljük az AD-t tartalmazó ábrán. 4. P növelése MS/P értékét csökkenti, tehát balra tolódik r megnő. 5. Az új pénzpiaci egyensúly r értékét átvetítjük az IS-LM-re. 6. Az eredeti Y és új r metszéspontja meghatározza az új LM görbe egy pontját. Mivel az párhuzamos az eredeti LM-mel, az új LM berajzolható. 7. Az új LM és az eredeti IS metszi egymást egy, az eredeti r és új r közti kamatértéknél. Ez a pont meghatározza az új Y-t. 8. Az árupiacon a magasabb r alacsonyabb I-t jelent, IS-LM új metszéspontját felvetítjük a keynesi keresztre. 9. Mivel az árupiacon csökkent az Y, ez jelentkezik MD-ben is: balra/le tolódik az új r és MS/P metszéspontjáig. 10. Az új IS-LM metszéspontot levetítjük AD ábrájára. Ahol az új Y és az új P metszi egymást, ott lesz az AD másik pontja. 11. Az előző AD ponttal összekötve megkapjuk a negatív meredekségű AD-t. 12. Kiinduló P szintjére húzott vízszintes függvény lesz a keresett SRAS.