Nyúli Sport Club EGÉSZSÉGTERVE 2013 2017.

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1203 Nyúl SC az egészséges életmód helyi elterjesztéséért Nyúli Sport Club EGÉSZSÉGTERVE 2013 2017. Nyúli Sport Club Cím: 9082. Nyúl, Jókai u. 30. Telefon: +36 (20) 227-2528 E-mail: nyulsc@freemail.hu Honlap: http://www.nyulsc.hu

"Ne lepődjenek meg, ha 50 évesen egyszer csak meglátnak a pályán. Ne nevessenek, értsék meg, a korlátok, ahogy a félelmek is, néha nem többek puszta illúziónál." (Michael Jordan) 2

Tartalom I. Helyzetelemzés... 4 1.1. A program háttere, szükségessége... 4 1.1.1. Az egészség fogalma... 4 1.1.2. Az egészségfejlesztés fogalma... 5 1.1.3. Az egészség dimenziói... 5 1.1.4. Az egészséget meghatározó tényezők... 5 1.2. Az egyesület bemutatása... 6 1.3. Állapotleírás... 7 1.3.1. Az állapotfelmérésen mért adatok jellemzése... 8 1.3.1.1. A vérnyomás mérés adatai... 8 1.3.1.2. A vércukorszint mérés adatai... 10 1.3.1.3. A testtömeg index (BMI) mérés adatai... 12 1.3.2. Demográfiai adatok... 13 1.3.3. Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség... 14 1.3.4. Mentális egészség... 15 1.3.5. Egészségi állapot... 17 1.3.6. Szabadidős tevékenységek, testmozgás... 17 1.3.7. Egészségtudatos táplálkozás... 18 1.3.8. Dohányzási- és alkoholfogyasztási szokások, kábító- és bódítószerek használata... 19 II. Problématérkép... 19 III. Stratégia... 21 3.1. SWOT-analízis... 21 3.2. Intézmények és jellemzésük, amelyek jelen vannak, illetve befolyásolhatják a stratégiát... 21 3.3. Az egészségfejlesztés célkitűzései... 22 IV. Cselekvési program... 24 4.1. A betegségek megelőzése érdekében tervezett programok... 24 4.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok.. 24 4.3. Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében tervezett programok... 25 V. Visszacsatolás... 27 Felhasznált források:... 29 1. sz. Melléklet... 30 2. sz. melléklet... 34 3

I. Helyzetelemzés 1.1. A program háttere, szükségessége 1.1.1. Az egészség fogalma 1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez. Ottawai Charta A 2013. április 1-jén megjelent Magyarország Alaptörvénye az egészséghez való jogot, az egészséges környezethez való jogot a következők szerint rögzíti: XX. CIKK (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével,a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. CIKK (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. XXII. CIKK (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság,a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat. A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében a Parlament a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatával elfogadta az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját a lakosság egészségi állapotának további javítása érdekében. A Program négy területen kíván fellépni: - az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása, - az egészséges életmód programjai az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, 4

- az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése, - az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése. Az egészség tehát alapvető emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek (kiemelten kardiovaszkuláris és rosszindulatú daganatos megbetegedések) jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszichoszociális tényezők állnak. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni. 1.1.2. Az egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal. (Ottawai Charta) 1.1.3. Az egészség dimenziói biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése, lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele, mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség, emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége, szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. 1.1.4. Az egészséget meghatározó tényezők Egészségünket meghatározza makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékenysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink. Milyen közvetlen tényezők befolyásolják az egészséget? Ezeket a hatásokat külső és belső tényezőkre bontva, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása, vagyis a bio-pszicho-szociális hatások egyensúlyi állapota jellemzi. Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, szökőár, ózonlyuk, földrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is. (Egészség, Wikipédia) 5

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők %-os megoszlását az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített diagram szemlélteti. egészségügyi ellátás; 11% környezeti hatások; 19% életmód; 43% genetikai tényezők; 27% 1. ábra Lalonde-modell 1 Az egészségi állapotot elsősorban tehát az életmód határozza meg (43%-ban), majd sorrendben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód alakítása elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. Az egészségterv célja a Nyúli Sport Club tagjai és Nyúl község lakossága egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a tagok testi, lelki és szociális jól-létét kell, hogy szolgálja. 1.2. Az egyesület bemutatása A Nyúli Sport Club községi sportegyesület, jelenleg non-profit szervezetként működik. Az egyesület legfontosabb célja a rendszeres sportolás feltételeinek megteremtése, az ilyen irányú igények felkeltése és támogatása, továbbá az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos kulturált eltöltésére való nevelés Nyúl községben valamennyi korosztály számára. Tevékenységét ezen célok megvalósítása érdekében végzi. Az egyesület tevékenysége: a) községi sportrendezvények szervezése - sportolási lehetőségek megteremtése - iskolán kívüli sportfoglalkozások szervezése, támogatása b) a sportolást közvetlenül szolgáló létesítmények mind ingatlan, mind ingó eszközök beszerzése, bérlete és fenntartása 1 Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter volt, a róla elnevezett jelentést 1974-ben publikálták A new perspective on the health of Canadians címmel. 6

c) az egyesület sportáganként szakosztályokat működtethet, amelyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, irányításukat az egyesület elnöke biztosítja. A sportkör csak labdarúgó szakosztályt működtet. Jó pár negatív példából tanulva a sportkör vezetősége már vagy 10 éve az utánpótlás-nevelésre és a helyi fiatalok első csapatba való beépítésére fekteti a legnagyobb hangsúlyt. A vezetőség jól ismerve az aktuális játékosok állományát, egy kihívást jelentő helyezés elérésére ösztönzi a mindenkori vezetőedzőt. Az egyesület működését elnök, elnökhelyettes, gazdasági vezető és 7 elnökségi tag társadalmi munkában irányítja. Az elnökség félévente egyszer vagy rendkívüli esetben ülésezik. A mindennapi munkákban az elnök, az elnökhelyettes és a gazdasági vezető vesznek részt. Az egyesület jelenleg 210 fő rendes és 48 fő külső taggal rendelkezik. Célkitűzésünket az első félévre hogy az első 1-6 hely valamelyikén végezzünk teljesítettük. A 2012-2013 bajnoki évadot a Megyei II. osztály 3. helyen zárta felnőtt csapatunk. A 2013-14-es őszi évadot a Megyei I. osztály 5. helyen fejezte be. A jó szerepléssel sajnos az is járt, hogy a legjobb játékosainkat ausztriai szerződéssel csábították el, így a csapat elvesztette 3 kulcsjátékosát, ennek ellenére bizakodóan vágunk neki a 2013-2014 évi tavaszi szezonnak. Nyáron a névadó szponzor önzetlen felajánlásának köszönhetően új szerelést, melegítőt, edző garnitúrát, labdákat és egyéb hasznos kiegészítőket kapott a csapat. 4 évre összesen 100.000.000 Ft TAO-, és 8.000.000 Ft LEADER-támogatásban részesülünk, amelyből a műfüves pálya, hátsó edzőpálya létrehozására, valamint az öltöző és kiszolgáló helyiségek kialakítására nyílt lehetőségünk. Az elért eredmények is azt bizonyítják, hogy minél több saját nevelésű játékosra van szükség a felnőtt csapatban. Rendelkezünk U7, U9, U11, U13, U16, U19 és felnőtt csapatokkal, a fiatalabb korosztály a Bozsik programban vesz részt. Egyesületünknél 85 igazolt játékos van ebből 68 nyúli. A felnőtt csapat még mindig nagyon fiatalnak számít a megyei első osztályú csapatok között. Zömében 88-89-es születésű játékosok alkotják a keretet, ezért ha sikerült együtt tartani őket, akkor évekig nem lehet gond az első osztályban való szereplés. Az utánpótlás-képzésbe igyekeztünk több energiát fektetni, mivel a sportszerető, közösségi életre nevelt fiatalokkal tudjuk a leginkább az egyesület mindenkori célját elérni. A pálya környezetének javításán is dolgoztunk, mert a belvízelvezetés még mindig sok gondot okoz. Az egyesület a tevékenységéről a helyi lapban, szórólapokon és plakátokon tájékoztatja a község lakóit. Szervezetünk szoros kapcsolatban van a többi, főként a Megyei I. osztályba tartozó csapattal, de a helyi civil szervezetekkel is jó a viszonya. A szervezet meccseire általában 200-300 fő szokott alkalmanként ellátogatni. Tovább szeretnénk növelni az egyesület szerepét a fiatalok óvodai iskolai szinten történő képzésében. Elkezdtük az előmunkálatait egy 90x60-as füves edzőpálya megépítésének, melyet önkormányzati segítséggel, jelentős szponzori felajánlással szeretnénk megvalósítani. A tervezett beruházás bekerült a falu következő 4 évben tervezett fejlesztési koncepciójába is, és reális esély van rá, hogy még az idén elkészüljön. Hatalmas előrelépés lenne az iskolai és egyesületi képzés szempontjából, ha a tervezett edzőpálya megépülne. 1.3. Állapotleírás Az egészségterv elkészítésére a projekt elején rendezett egészséghéten lezajlott állapotfelmérések, valamint kérdőíves felmérés alapján került sor, melyhez a programban részt vevők közül 63 fő járult hozzá értékelhető válaszadással. 7

Az egészséghéten lezajlott állapotfelmérések adatai az 1. sz. mellékletben, a kérdőívre adott válaszok összesítése az 2. számú mellékletben megtekinthető. 1.3.1. Az állapotfelmérésen mért adatok jellemzése 1.3.1.1. A vérnyomás mérés adatai A vérnyomást rendszerint valamelyik karon mérik, felfújható mandzsettás vérnyomásmérő segítségével. A vérnyomás értéket higanymilliméterben (Hgmm) adják meg és két számból áll. Az első szám azt a nyomást mutatja a kar fő artériájában, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás), a második a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja (diasztolés vérnyomás). A legfrissebb ajánlások szerint, a vérnyomás értékeket négy kategóriába lehet bontani. A vérnyomás értéke akkor nem kóros, ha 140/90 Hgmm alatt van, de 120/80 Hgmm alatt optimális. Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb kardiovaszkuláris betegségek kockázata, a nyugalmi vérnyomás növekedésével együtt nő. (http://www.webbeteg.hu/) A vérnyomásértékek osztályozása Kategória Szisztolés nyomás (Hgmm) Diasztolés nyomás (Hgmm) Optimális vérnyomás < 120 < 80 Normális vérnyomás 120 129 80 84 Emelkedett-normális vérnyomás 130 139 85 89 Kóros vérnyomás hipertónia 140 < 90 < I. fokozat (enyhe hipertónia) 140 159 90 99 II. fokozat (középsúlyos) 160 179 100 109 III. fokozat (súlyos hipertónia) >= 180 >= 110 Mért adatok: Szisztolés nyomás (Hgmm) < 120 120 129 130 139 140 159 160 179 nő 7 7 2 2 1 férfi 6 11 12 11 4 8

súlyos hipertónia középsúlyos hipertónia enyhe hipertónia emelkedett vérnyomás férfi nő normális optimális 0 2 4 6 8 10 12 2. ábra A nők és férfiak körében mért vérnyomás adatok Megállapítható, hogy a mérésben résztvevő férfiak körében nagyobb arányban tapasztalható emelkedett vérnyomás, enyhe, illetve középsúlyos hipertónia. Míg a nőknél a mérésben résztvevők 25 %-a mutatott a normál értéknél magasabbat, addig a férfiak 61 %-ánál mértek a normál értéknél magasabb vérnyomást. optimális 25% 9% 27% 14% 25% normális emelkedett vérnyomás enyhe hipertónia középsúlyos hipertónia 3. ábra A férfiak körében mért vérnyomás %-os arányban 9

5% optimális 10% 10% 38% normális 37% emelkedett vérnyomás enyhe hipertónia középsúlyos hipertónia 4. ábra A nők körében mért vérnyomás %-os arányban 1.3.1.2. A vércukorszint mérés adatai A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. Cukorbetegségben az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni, így éheznek. A vérből a szőlőcukor a vizelettel kiürül, sok vizet vive magával, innen a betegség neve. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt. Ilyenkor ugyanakkora inzulinhatáshoz magasabb inzulinszintre van szükség. A jelenleg érvényes meghatározás szerint cukorbetegség akkor áll fenn, ha az éhgyomri vércukorérték ismételten 7,0 mmol/l vagy magasabb, és/vagy a cukorterhelés során a 120 perccel későbbi érték 11,1 mmol/l vagy magasabb. Ha az éhgyomorra mért vércukor 6,1-6,9 között van, azt károsodott éhomi vércukorértéknek nevezzük. Ha a cukorterhelés során a 120 perces érték 7,8-11,1 mmol/l között van, az a csökkent cukortolerancia. Ez a két eltérés még nem azonos a cukorbetegséggel, bár már fokozott érrendszeri rizikót jelentenek. Az ilyenkor bevezetett életmódváltozások hatására még van esély a cukorháztartás normalizálódására. (http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73) A mért adatok: vércukorszint mmol/l-ben < 6,1 6,1 6,9 7,0 nő 12 5 2 férfi 32 9 3 10

7,0 6,1 6,9 férfi nő < 6,1 0 5 10 15 20 25 30 35 5. ábra A mérésben résztvevő nők és férfiak mért vércukor eredményei mmol/l-ben 26% 10% 64% < 6,1 6,1 6,9 7,0 6. ábra A nők körében mért vércukorszint %-os aránya 20% 7% 73% < 6,1 6,1 6,9 7,0 7. ábra A nők körében mért vércukorszint %-os aránya Megállapítható, hogy a mérésben résztvevő nők 36 %-a, míg a férfiak 27 %-a magasabb vércukorszintet mutat a normálisnál. 11

1.3.1.3. A testtömeg index (BMI) mérés adatai BMI értéke = testsúly (kg)/ magasság (méter) 2 BMI testtömeg-index értékei BMI Értékelés BMI index érték kórosan sovány <15 sovány 15-18,5 normál testsúly 18,5-24,9 túlsúlyos 25-29,9 kórós túlsúly / elhízott >30 Testsúly - a magyar lakosság testsúlya Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. A túlsúly többek között emeli a szívkoszorúér-betegségek, az ischaemiás stroke és a cukorbetegség valószínűségét, és növeli egyes daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét is. A WHO adatai szerint a világon már több mint egymilliárd a túlsúlyosak és elhízottak száma. Az elhízottak aránya a világ országaiban igen széles terjedelemben mozog: Kínában vagy Japánban például mindössze 5%, ugyanakkor Szamoa városi részeiben 75%. Az elhízás mértékét az általánosan elfogadott testtömegindex (BMI Body Mass Index) segítségével a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosával állapítottuk meg. Az eredmények szerint a 15 év feletti lakosság több mint felének (53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. Az önbevalláson alapuló értékek szerint a nők körében valamivel kevesebb az elhízottak, illetve a túlsúlyosak aránya, mindkét kategóriában a férfiak vezetnek. A korcsoportos vizsgálatok alapján jól látható, hogy a férfiak elhízása viszonylag fiatal életkorban kezdődik: a 18 34 évesek körében a túlsúlyos férfiak aránya mintegy kétszerese a nőkének. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fiatal nők közül csak minden ötödik számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ugyanakkor a középkorúaknak már több mint fele, míg a legidősebb korosztályba tartozóknak kétharmada. A férfiaknál nincs ilyen jelentős eltérés az életkori csoportok között: a középkorúak és az idősek közül egyaránt minden hetedik ember fogyókúrázhatna az ideális alak elérése érdekében. Fontos kiemelnünk még azt is, hogy a 18 34 év közötti nők több mint tizede kimondottan soványnak számít, ugyanakkor mégiscsak ez az a csoport, ahol a legmagasabb a normál súlyúak aránya (több mint kétharmad).(http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-idealis-testsuly.php) 12

A mérésben résztvevők számított testtömeg indexe 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nők férfiak összesen elhízott túlsúlyos normál testsúly sovány 8. ábra A testtömeg index (BMI) mérés adatai A számított testtömeg index alapján megállapítható, hogy a mérésben résztvevő nők 37 %-a, míg a férfiak 27 %-a túlsúlyos. Azonban a férfiak körében magasabb (20 %) az elhízottak aránya. Megállapítható, hogy a vizsgált célcsoportban mind a nők, mind a férfiak esetében 48 % az elhízottak és túlsúlyosak aránya. Összességében a résztvevők közel a fele (48 %) túlsúlyos, vagy elhízott. 1.3.2. Demográfiai adatok A válaszadók között a nők és férfiak aránya közel 1/3 2/3. Nemek szerinti megoszlás a kérdőíves felmérés alapján nők; 19 férfiak; 44 9. ábra Nemek szerinti megoszlás Az alábbi táblázatban látható, hogy a válaszadók életkora 18 és 70 év közé esik, de 6 fő 18 évnél fiatalabb. A fiatalok (legfeljebb 40 évesek) képviselik a derékhadat, a válaszadók mindössze 3 %-a 61-70 év közötti életkorú. 13

A nem és az életkor meghatározó háttérváltozó, amely befolyásolja a táplálkozással, mozgással, szabadidős tevékenységgel, mentális állapottal stb. összefüggő eredményeket. életkor 18 évnél 18-24 25-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81- fiatalabb nő (fő) 2 2 5 3 4 2 1 férfi (fő) 4 15 12 6 4 2 1 1. táblázat Életkori megoszlás nemek szerint 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 18-24 25-30 31-40 41-50 51-60 61-70 10. ábra Életkori megoszlás férfi nő 1.3.3. Gazdasági aktivitás, iskolai végzettség A testi, szellemi jólétet, illetve az ezt meghatározó magatartási formák többségét (tudatos táplálkozás, testmozgás, dohányzási és alkoholfogyasztási szokások stb.) jelentősen befolyásolja az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi helyzet. Ezek a tényezők egymással is szoros kapcsolatban vannak, és nem függetlenek a demográfiai faktoroktól (például az életkortól) sem. (Ambrus-Varsányi) Az alábbiakban tehát áttekintjük a válaszadók gazdasági aktivitását, iskolai végzettségét. A válaszadók többsége aktív korú, ezért körükben legmagasabb a teljes foglalkoztatásúak száma. 2 férfi félállásban dolgozik, és a munkakeresők száma 5 fő. Mindössze 1-1 fő nyugdíjas van a válaszadók között. 14

egyéb (GYED, háztartásbeli stb.) rokkant nyugdíjas nyugdíjas munkakereső félállású Férfi Nő teljes foglalkoztatású tanuló 0 5 10 15 20 25 30 11. ábra Gazdasági aktivitás Az iskolázottságot tekintve a válaszadók legnagyobb aránya középfokú végzettségű: szakmunkás vagy érettségizett. Iskolai végzettség 21% 14% 5% 17% 8 ált. alatt 8 általános szakmunkás 43% középfokú felsőfokú 12. ábra Iskolázottság 1.3.4. Mentális egészség A mentálhigiénés állapot természetesen szoros kapcsolatban van a testi, fizikai egészséggel, ám emellett még számos, egymással is összefüggő tényező együttes hatása alakítja azt. A kedvezőbb társadalmi státusú (magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű) egyének általában kedvezőbben nyilatkoznak lelki egészségükről. A nyugdíjasok kedélyállapotát ugyanakkor döntően nem a munkaerő-piaci státus, hanem a különböző életkorokhoz kötődő tipikus attitűdök és élethelyzetek határozzák meg. A fenti tényezők mellett és azoktól nem függetlenül 15

az életkor és a társas támogatottság is meghatározó szerepet játszik a mentális egészség értékelésében. Ezért a kérdőívben a közérzetre és a családi állapotra is kitértünk. A lélekben egészséges egyénnek, illetve közösségnek nagyobb a teherbíró képessége. Nem elég a test épségét biztosítani. Az ép testben ép lélek mondás talán fordítva is igaz. Az ép testű, de sérült" lelkű ember nem sokra megy fizikai erejével, mert nem tud vele mit kezdeni. Gyakran tapasztaljuk, hogy testi betegséget, fogyatékosságot hordozó emberek derűsen, egészséges lélekkel, alázattal viselik nehézségeiket. A mentális egészség a mentális funkciók sikeres működésének állapota, amely produktív tevékenységet, az emberekkel való kapcsolat kiteljesedését, a változásokhoz való alkalmazkodást és a nehézségekkel való megküzdést eredményezi. 2 A válaszadók 49 %-a boldognak mondhatja magát, viszont kicsit több mint a fele (51 %) nem boldog. A válaszadók 1/3-a a közelmúltban tartós hangulatváltozást, lehangoltságot tapasztalt, de szerencsére nagyobb az aránya azoknak, akik nem (70 %). Ugyancsak 70 % azoknak az aránya, akik nem tartják magukat stresszesnek, valamint a 84 %-uk hetente pihen legalább egy napot. Az alábbi grafikon szemlélteti, hogy a válaszadók többsége házasságban, vagy élettársi kapcsolatban él. A családalapítás előtt állók (hajadon vagy nőtlen) aránya 21 %. Családi állapot elvált özvegy élettársi kapcsolat házasságban él hajadon/nőtlen 13. ábra Családi állapot Az alvászavar fejfájást, ingerlékenységet, koncentrációhiányt, de akár lelki válságot is képes előidézni, ha túl sokáig áll fent. Az alváshiány növeli a stresszt. A szervezet ingerküszöbe lecsökken és érzékenyebbé válik az őt érő környezeti hatásokra. Ezzel együtt emelkedik a vérnyomás és beindul a stresszhormon termelődése. Ezek együttesen növelik a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát. Illetve a stresszhormon felhalmozódása megnehezíti az alvászavar kezelését. A kérdőívre adott válaszok szerint az alvás mennyisége általában 8-9 óra. Ennyit alszik a válaszadók többsége (39 fő). 33 % azoknak az aránya, akik 6-7 órát alszanak, és alacsony, mindössze 5 % a 4-5 órát alvók aránya. Bevallásuk szerint a többség kipihenten ébred, viszont elég magas azoknak a száma (18 fő), akik azt vallotta, hogy nem tudja kipihenni magát az alvással. 2 Buda Béla, A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Budapest, 1995 16

1.3.5. Egészségi állapot Magyarországon a lakosság 69%-a számolt be valamilyen krónikus betegségről. (Ambrus- Varsányi). A programba bevontak 71 %-ának van valamilyen krónikus betegsége. Ezen belül a különböző betegségekben szenvedők aránya a következő: Szív és érrendszeri... 4 fő Mozgásszervi... 2 fő Cukorbeteg... 1 fő Vesebetegség... 0 fő Gyomor-bél, emésztőszervi... 2 fő Idegrendszeri vagy szenvedély betegség... 10 fő Magas vérnyomás... 9 fő Rosszindulatú daganatos... 0 fő Tüdő- légzőszervi betegség... 1 fő Elhízás... 5 fő Magas koleszterin... 11 fő Egyéb... 0 fő Rendszeres gyógykezelésre szorul a válaszadók közül 10 fő. 7-en hetente-havonta fordulnak orvoshoz, 3-4 havonta 12-en és 1-2 évente 42 fő. Megállapítható, hogy a szív és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, magas koleszterin, elhízás, azaz a metabolikus szindróma kockázati tényezői erősen jelen vannak a krónikus betegségek között. Ezek a helytelen életmódból összeadódó kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnövelik a koszorúér-betegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Hatásos módja lehet az inzulinrezisztencia megelőzésének és csökkentésének nem elégszer hangsúlyozott egészséges táplálkozás és a mindennapi testmozgás. Ezért a továbbiakban a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat vizsgáljuk. Meglepően magas, a válaszadók 22 %-a valamilyen idegrendszeri vagy szenvedély betegséggel küzd. 1.3.6. Szabadidős tevékenységek, testmozgás Aktívan (legalább heti 3x1 óra) a válaszadók közül 40 fő sportol, rendszeresen (legalább napi egy óra) sétál 12 fő. A szabadidős tevékenységek leggyakoribb formája a TV-nézés (55 fő) és passzív olvasás. Arra a kérdésre viszont, hogy milyen gyakran végeznek testmozgást, 16-an válaszolták, hogy rendszeresen, de nem minden nap. 35 fő naponta mozog. A kérdőív nem térhetett ki arra, hogy ez a mozgás az egészségtudatos magatartás szempontjából milyenfajta mozgás és alkalmanként mennyi ideig tart. Ezért ezt az eredményt a szabadidős tevékenységekre adott válaszokkal, a sportolók arányával együtt érdemes értékelni. Ritkán, vagy soha választ adta a megkérdezettek 19 %-a. 17

Testmozgás gyakorisága naponta rendszeresen, de nem minden nap ritkán soha 8% 11% 25% 56% 1.3.7. Egészségtudatos táplálkozás 14. ábra Fizikai aktivitás Az egészséges táplálkozás fő szabályai, hogy változatosan együnk, zsírszegény, kevés só és szénhidrát tartalmú ételeket fogyasszunk. Naponta többször együnk zöldséget és gyümölcsöt, asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, naponta négyszer-ötször étkezzünk, s napi folyadékszükségletünket lehetőleg folyó vízzel elégítsük ki. A válaszadók legnagyobb aránya (45 fő) naponta háromnál többször étkezik, de legalább háromszor 16 fő. Napi 1-2 liter folyadékot fogyaszt 21 fő, de 2 liternél is többet fogyaszt 26 fő. Viszont elég magas azoknak a száma (16 fő), akik napi 1 liternél kevesebbet fogyasztanak, vagy csak akkor vesznek magukhoz folyadékot, ha szomjasak. Az egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya az alábbi grafikonon látható: 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Soha Ritkán Havonta Hetente Minden nap 15. ábra Egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya 18

A válaszadók legnagyobb aránya rendszeresen fogyaszt barna kenyeret. Még nagyobb arányban (összesen 45 fő) naponta, vagy hetente tejterméket, sajtot beiktat az étrendjébe. A halak fogyasztása kisebb arányt mutat, hetente 25 fő, havonta 33 fő fogyaszt halat. Friss gyümölcsöt, zöldséget hetente, vagy minden nap a válaszadók 90 %-a fogyaszt. A szénsavas üdítők fogyasztására feltett kérdésre a válaszadók közül 56-an feleltek úgy, hogy rendszeresen, hetente, illetve naponta oltják vele a szomjukat. A gyorséttermi ételek fogyasztása kevésbé jellemzi a válaszadók táplálkozását, de 37 fő azoknak a száma, akik havonta megfordulnak egy gyorsétteremben. A nassolás (pl. tévénézés alatt chips, édesség) többségénél havonta megjelenik az étkezési szokásaikban. 1.3.8. Dohányzási- és alkoholfogyasztási szokások, kábító- és bódítószerek használata A válaszadók kisebb aránya, összesen 16 fő rendszeresen, vagy alkalmanként dohányzik. Viszont elég magas (15 fő) a illetve passzív dohányosok száma is. Az egészséget befolyásoló kockázati tényezők között nem elhanyagolható a passzív dohányzás szerepe. A legfrissebb kutatások szerint közel olyan mértékű káros hatást gyakorol a szervezetre, mint az aktív dohányzás. 50 % azoknak az aránya, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a dohányzással. A kérdőívek tanúsága szerint 6 fő fogyaszt rendszeresen alkoholt, alkalmanként társaságban 53 fő. 4 fő egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A legkedveltebb alkohol a válaszadók között a sör és a pálinka. A kábító- és bódítószerek használatára 61 válaszadó azt jelölte, hogy nem próbálta és nem is szeretné kipróbálni, 2 fő bevallása szerint már próbálta, de nem él vele. II. Problématérkép A problématérkép összeállításának alapvető elvei: - esélyegyenlőség - szolidaritás - emberközpontú szolgáltatási alapellátás - átláthatóság - elszámolhatóság A probléma azonosítása (a kérdőíves felmérés alapján) Nyúl községben a munkavállalók 77%-a naponta ingázó, bejáró dolgozó A programba bevontak 51 %-ánál tapasztalható emelkedett vérnyomás, enyhe, illetve középsúlyos hipertónia Kompetencia Nyúl község önkormányzata és a községben működő civil szervezetek (A partnerségi csoport feladata a közösségi tér megteremtése és működtetése a szabadidő hasznos eltöltése az egészségfejlesztés érdekében.) Nyúli Sport Club 19

A probléma azonosítása (a kérdőíves felmérés alapján) A résztvevők közel a fele, 48 % túlsúlyos, vagy elhízott. Kompetencia Nyúli Sport Club A programba bevontak 71 %-ának van valamilyen krónikus betegsége Nyúli Sport Club A szív és érrendszeri betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás, a vér magas koleszterinszintje és az ezzel összefüggő elhízás a programba bevontak közel felét érinti. A válaszadók 22 %-a valamilyen idegrendszeri vagy szenvedély betegséggel küzd. Nyúli Sport Club Nyúli Sport Club A válaszadók több mint a fele nem boldog és 1/3-a stresszesnek tartja magát. Nyúli Sport Club Az egészséget befolyásoló kockázati tényezők között a dohányzási arány magas Nyúli Sport Club 20

III. Stratégia 3.1. SWOT-analízis Erősségek Községi sportrendezvények szervezése, sportolási lehetőségek megteremtése. Iskolán kívüli sportfoglalkozások szervezése, támogatása Az Egyesületben dolgozók lelkesedése és szakértelme Szoros együttműködés a Nyúli Önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel Veszélyek A szervezők magukra maradnak A kezdeti lelkesedés alábbhagy A programokra jelentkezők később meggondolják magukat A vállalásokat nem teljesítik Gyengeségek A település lakosságának többsége nehezen mozgósítható Mozgásszegény életmód Az egészségi állapotot jellemző kedvezőtlen tendenciák Lehetőségek A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása Magas színvonalú előadások, amelyeknek mozgósító erejük van Pezsgő klubfoglalkozások, amelyek lelkesítenek Vállalkozók, egyéb szervezet támogatása Tanulságok levonása, korábbi hibák kiküszöbölése 3.2. Intézmények és jellemzésük, amelyek jelen vannak, illetve befolyásolhatják a stratégiát A falu teljes lakosságát tekintve a civil szervezetek mentális, egészségi befolyása a legjelentősebb: - Rendezvényműhely Egyesület a Nyúli Húsvét elnevezésű tavaszi fesztivál ötletgazdája és megvalósítója, amely hagyományosan minden évben húsvétkor kerül megrendezésre. Feladata továbbá: egészségmegőrzést és betegségmegelőzést elősegítő rendezvények szervezése, és az ezeket szolgáló tevékenységek megszervezése és végrehajtása, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységek megvalósítása. - A Baba-Mama Klub kisgyermekes anyukák részére klubszerű foglalkozásokat és baba-mama tornát szervez. A szülőket és a gyermekeket együttesen mozgósítja a községben zajló egészségfejlesztési programokon való részvételre. 21

- a Nyúli Polgári Kör rendszeresen szervez országjáró kirándulásokat, melyek során a térség történelmi vonatkozásait ismerik meg a résztvevők. Egy alkalommal a Polgári Kör meghívására Balczó András a nemzet sportolója tartott előadást Mi végre vagyunk a világban címmel a hit, sport és politika kapcsolatáról. Ezek a programok kedvező hatást gyakorolnak a résztvevők fizikai és lelki állapotára egyaránt. - A mi iskolánkért Közhasznú Alapítvány melynek fő célja a tanulók kulturális életének fejlesztése, színesítése, a diákok szabadidős tevékenységének hasznos eltöltésére, nevelés elősegítése, a sport szeretetére nevelés, valamint a társadalom különböző korosztályai közösségének megteremtése különböző rendezvények szervezése által. - "Nefelejcs" Nyugdíjas Egyesület Nyúl igyekszik a bejárók életét szervezett programokkal színesebbé tenni (kézműves foglalkozások, nótázás, séta, túrázás, vetítés). - A Pilinszky János Általános Iskola minden gyermeknek színes fakultatív programlehetőséget kínál, ezzel igyekezve biztosítani az egészséges külső és belső gyarapodást (tömegsport, kézilabda, foci, kosárlabda, szivacskézilabda, karate, tenisz) - A nyúli Gyermekeink Mosolyáért Egyesület tevékenységi köre: sportversenyek- és rendezvények szervezése, lebonyolítása; országos, regionális és helyi kulturális és egyéb csoportok összefogása, támogatása, eszközökkel történő ellátása, rendezvények szervezése és támogatása, határon túli kapcsolatok kialakítása; gyermekek táboroztatása, szabadidős tevékenységének szervezése; - A település Önkormányzata éves szinten szervez kitelepüléssel egybekötött szűrővizsgálatokat (tüdőszűrés, mammográfia). 3.3. Az egészségfejlesztés célkitűzései Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma A cél elérésének eszközei - Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. - A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése. - A hátrányos helyzetű rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával. Bővüljenek az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetők különböző betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások A cél elérésének eszközei - A sportolási, és különböző szabadidős tevékenységek körének, illetve feltételeinek bővítése. - A meglévő lehetőségek népszerűsítése, a szélesebb körű hozzáférés támogatása. 22

Kapjon nagyobb hangsúlyt a Sport Club életében az egészségtudatos magatartás, legyen hatékonyabb az egyesületi egészségfejlesztő tevékenység A cél elérésének eszközei - Fordítsanak nagyobb figyelmet az egészséges életmód népszerűsítésére, szervezzenek azt elősegítő programokat Épüljön ki, illetve váljék rendszeressé az egészségfejlesztésben hivatásszerűen közreműködők, civil szervezetek és a Sport Club között konstruktív együttműködésen alapuló, egymást segítő, erősítő koordináció A cél elérésének eszközei - Az egészségügy területén tevékenykedőkkel és a civil szervezetekkel meglévő kapcsolat fenntartása, erősítése. - További egészségügyi intézmények, egyéb szervezetek elérhetőségéről felmérés készítése (folyamatos aktualizálás). A helyi kommunikációs csatornák által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása az egészségfejlesztés érdekében A cél elérésének eszközei - Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó információk (szűrővizsgálatok, szolgáltatások, ellátások elérhetősége, hivatásos és civil segítők, stb.) minél szélesebb körű megismertetése, közzététele. Az internetes információs csatornák jobb kihasználása a kommunikáció javítása érdekében. 23

IV. Cselekvési program A célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök átgondolásán túl, szükséges meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket, cselekvési program javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a célok megvalósításához. Az egészségfejlesztési cselekvési programok szorosan kapcsolódnak az alábbi fő célkitűzések megvalósításához: - a betegségek megelőzése, - az egészséges életmód népszerűsítése, - az egészségtudatos magatartás kialakítása, - az egészségkárosító magatartások visszaszorítása. 4.1. A betegségek megelőzése érdekében tervezett programok A program célja - A korai elhalálozást okozó szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. - A betegséget okozó magas vérnyomás, magas koleszterin- és vércukorszint időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében. - A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság. Program - Egészségnap és egészséghét keretében állapotfelmérések végzése: vércukorszint, vérnyomás, koleszterinszint, testtömeg, testmagasság és BMI index. - Előadások az egészségtudatos táplálkozásról, stresszkezelési módszerekről. A stresszkezelő, lelki egészség megőrzésére irányuló egészségfejlesztés programok megvalósítása. módszerekről stb. Várható eredmények - A kockázati értékek korai kiszűrése. - A preventív és egészségtudatos magatartás erősítése. 4.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok A program célja - Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. - Csökkenjen az aktív dohányosok száma. 24

- A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke. - A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése. Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság Program - Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak hangsúlyozása (felvilágosító előadások, műsorok, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). - Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése. Várható eredmények - Hosszú távon a születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése. - A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése. - A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése. - A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme. 4.3. Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében tervezett programok A program célja - Az egészséges táplálkozás és az aktív testmozgás elterjesztése - A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése - Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése - A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése - Alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény - A testedzés váljon rendszeres szükségletté - A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás Célcsoport A Sport Club tagjai és hozzátartozói, illetve az Egyesület által elérhető lakosság. Gyermekek, iskoláskorúak, fiatal felnőttek, középosztály, idősek. Program - Az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra valamint a táplálkozás és testmozgás egyensúlyának megtartására ösztönző programok szervezése klubfoglalkozások, életmódtábor keretében 25

- A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energiaegyensúlyra biciklitúra és focibajnokságok keretében - Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb. Várható eredmények - Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. - Terjed az egészséges élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. - Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly). - Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás. 26

V. Visszacsatolás A visszacsatolás megerősíti a színtér közösségét. A visszacsatolás lényege, hogy az egészségterv ciklikus működésének/működtetésének tapasztalatai eljussanak a színtér szereplőihez, és visszajelzéseik alapján előkészítsük és megtervezzük az elkövetkezendő időszak tevékenységeit és projektjeit. Alkalmazott eredménymutatók (mennyiségi és minőségi indikátorok) - a programon résztvevők száma (jelenléti ív) - a programon résztvevők reflexiói - a programvezetők tapasztalatainak, megfigyeléseinek dokumentumai A visszacsatolás folyamata 1. Az eredmények begyűjtése - Időpont: minden program befejezését követően - Felelős: a program mindenkori szervezője. - Folyamata: az eredménymutatók összesítését a Felelős dokumentálja és eljuttatja az Sport Club elnökének. 2. Az eredmények kiértékelése - Időpont: a lezajlott programokat követően, a projekt-ciklus végén - Felelős: a Sport Club elnöke - Folyamata: az eredmények kiértékelését az Elnök a projektmenedzsmenttel együtt, beszámoló formájában készíti el. 3. Az állapotfelmérés megismétlése - Időpont: a projektciklus végén, 2014. június - Felelős: a Sport Club elnöke - Folyamata: a második egészséghét keretében 4.Az eredménymutatók és a tapasztalatok alapján a kérdőív módosítása, és a kérdőíves felmérés megismétlése - Időpont: a projektciklus végén, 2014. június - Felelős: a Sport Club elnöke - Folyamata: a második egészséghét keretében 5. Az egészségtervben felvázolt állapotleírás finomítása - Időpont: az állapotfelmérést és a kérdőívek kitöltését követően - Felelős: a Sport Club elnöke - Folyamata: az állapotfelmérés és a kérdőívek eredményei alapján kerül sor az állapotleírás finomítására 6. A stratégiában és a cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések módosítása - Időpont: az állapotleírás módosítását követően 27

- Felelős: a Sport Club elnöke - Folyamata: a tapasztalatok hasznosítása a tervezés és megvalósítás során 28

Felhasznált források: Ambrus Zoltánné Varsányi Tamás: Az egészség és az életmód regionális különbségei http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2011/03/ambrus_varsanyi.pdf (letöltés dátuma: 2013. 04.12.) Egészség http://hu.wikipedia.org/wiki/eg%c3%a9szs%c3%a9g (letöltés dátuma: 2013. 04.12.) http://www.webbeteg.hu/ http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73 http://www.futas.net/cikkek/fogyas/bmi-idealis-testsuly.php Buda Béla, A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Budapest, 1995 Nyúl Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 29

1. sz. Melléklet 1. A projektbe bevontak/kérdőíves válaszadók száma: ebből: nő 19 fő férfi 44 fő 2. Életkoruk: életkor 18 évnél 18-24 25-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81- fiatalabb nő (fő) 2 2 5 3 4 2 1 X X férfi (fő) 4 15 12 6 4 2 1 X x nő (fő) férfi (fő) 3. Foglalkoztatási jogviszony tanuló teljes foglalkoztatású félállású munkakereső nyugdíjas rokkant egyéb (GYED, nyugdíjas háztartásbeli stb.) 2 12 2 1 2 9 29 2 3 1 4. Az iskolázottság jellemzői 8. ált. alatt 8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú nő (fő) 2 4 6 4 3 férfi (fő) 1 7 21 9 6 5. Családi állapot elvált özvegy élettársi kapcsolat házasságban hajadon/nőtlen fő 4 3 8 35 13 6. Egészségi állapot A bevontak kb..%-nak van valamilyen krónikus betegsége. Ezen belül a különböző betegségekben szenvedők aránya a következő: Szív és érrendszeri Mozgásszervi Cukorbeteg 4.fő 2. fő 1. fő 30

Vesebetegség 0. fő Gyomor-bél, emésztőszervi 2. fő Idegrendszeri vagy szenvedély betegség 10. fő Magas vérnyomás 9. fő Rosszindulatú daganatos x. fő Tüdő- légzőszervi betegség 1. fő Elhízás 5. fő Magas koleszterin 11. fő Egyéb 0 fő 7. Az orvoshoz fordulás gyakorisága hetente-havonta 3-4 havonta 1-2 évente több mint 3 éve nem volt orvosnál fő 7 12 42 2 8. Rendszeres gyógyszeres kezelésre szorul igen 10. fő nem 53. fő 9. Szabadidős tevékenységek aktív (legalább heti 3x1 óra) sport 40. fő rendszeres (legalább napi 1 óra) séta 12. fő kerti munka 35. fő passzív olvasás.6 fő TV-nézés.55 fő egyéb, éspedig:. x. fő 10. Testmozgás végzésének gyakorisága naponta 35. fő rendszeresen, de nem mindennap 16. fő ritkán 5. fő soha 7. fő 11. Dohányzási szokások rendszeresen dohányzik 5 fő 31

alkalmanként 11 fő nem dohányzik 32 fő passzív dohányos 15 fő 12. Alkoholfogyasztási szokások rendszeresen fogyaszt 6 fő alkalmanként (társaságban) 53 fő soha nem fogyaszt 4 fő 13. Alkoholfajták szerint bor 8 fő sör 32 fő pálinka 35 fő egyéb X fő 14. Kábító-, bódítószerek használata nem próbálta és nem is szeretné 61 fő nem próbálta, de szeretné kipróbálni X fő próbálta, de nem él vele 2 fő rendszeresen él vele X fő 15. Közérzet elmondhatja magáról, hogy boldog 31 nem, nem boldog 32 tapasztalt a közelmúltban tartós hangulatváltozást, lehangoltságot 21 nem 42 stresszesnek tartja magát 19 nem, nem tartja magát stresszesnek 44 hetente pihen egy napot 53 nem, nem pihen hetente egy napot 10 16. Az alvás mennyisége 4-5 órát alszik 3 fő 6-7 órát 21 32

8-9 órát 39 17. Az alvás minősége kipihenten ébred 45 fő nem ébred kipihenten 18 18. Az étkezések száma naponta háromnál többször 45 fő legalább háromszor 16 általában csak kétszer 2 általában csak egyszer, este X 19. Folyadékfogyasztás csak akkor fogyaszt folyadékot, ha szomjas 2 fő napi egy liternél kevesebb 14 napi 1-2 liter 21 2 liternél több 26 20. Egyes élelmiszerek, ételféleségek fogyasztási aránya 1 soha (fő) 2 (fő) 3 (fő) 4 (fő) 5 (fő) minden nap barna kenyér 9 13 9 12 20 tejtermék, 5 3 10 13 32 sajt halak 5 0 33 25 0 friss gyümölcs, 0 0 6 12 45 zöld- ségek szénsavas 3 0 5 34 21 üdítők Gyorséttermi 8 14 37 4 0 étel (Mc Donalds, Burger King, stb.) Nassolás (pl. tévénézés alatt chips, édesség) 6 12 41 2 2 33

2. sz. melléklet Vércukorszint Vérnyomás Pulzus Testtömeg Testmagasság BMI index 1 férfi 5,6 119/83 71 60 173 20 2 férfi 5,3 148/86 59 76 188 21 3 férfi 4,7 170/93 57 77 195 20 4 férfi 7,2 135/73 72 66 185 19 5 férfi 4,7 135/82 53 87 180 27 6 férfi 6,5 133/79 66 98 185 28,8 7 férfi 5,1 146/78 77 75 180 23 8 férfi 5,2 139/71 59 60 176 19,3 9 férfi 4,4 127/72 55 92 191 25 10 férfi 6 143/75 70 77 180 24 11 férfi 6,4 134/68 56 77 185 25,5 12 férfi 6 133/77 62 65 170 22,5 13 férfi 5,3 150/84 78 172 26 14 férfi 5,2 138/75 78 92 182 28 15 nő 6,4 132/90 78 67 169 24 16 férfi 5,9 124/68 70 80 181 24,6 17 férfi 6,1 141/92 62 88 182 26 18 férfi 6,7 144/97 81 80 185 23 19 férfi 11 170/87 77 82 160 32 20 nő 6,4 157/1001 105 88 165 34 21 nő 6,8 125/75 76 156 30 22 férfi 6,7 142/84 75 115 185 35 23 férfi 5,1 137/90 78 97 180 30 34

Vércukorszint Vérnyomás Pulzus Testtömeg Testmagasság BMI index 24 férfi 4,9 150/69 77 188 21 25 férfi 5,3 129/81 90 81 178 25 26 férfi 5,2 121/72 76 60 170 21 27 nő 5,2 106/68 63 60 164 23 28 férfi 6,2 178/103 80 96 174 32 29 férfi 5,2 138/81 79 86 178 27 30 férfi 4,2 114/73 89 50 152 17 31 nő 6,4 161/86 67 165 25 32 férfi 4,5 103/67 63 42 154 18 33 nő 5,3 117/69 83 57 164 22 34 férfi 3,6 112/70 24 128 17 35 férfi 6,9 129/68 90 176 29 36 férfi 6,4 112/65 62 41 153 17 37 férfi 3,5 121/63 54,3 165 20 38 nő 5,9 90/60 54 160 21 39 férfi 5,9 120/90 87 176 30 40 nő 4,9 109/ 55 156 22,5 41 férfi 5,8 116/73 74 79 175 26 42 nő 4,7 116/67 69 62 164 23 43 nő 5,2 120/73 80 73 165 27 44 nő 4,8 132/87 86 74 165 27 45 férfi 6,2 150/89 85 83 176 27 46 nő 5,1 124/87 85 73 175 24 47 férfi 4,9 130/83 75 96 184 30 48 férfi 3,6 142/80 79 93 176 30 49 nő 6,7 148/90 104 83 178 26 35

Vércukorszint Vérnyomás Pulzus Testtömeg Testmagasság BMI index 50 nő 4,8 129/81 72 65 160 25 51 nő 4,8 129/84 97 58 172 19,2 52 nő 7,8 116/70 93 62 174 20 53 férfi 5,1 125/71 72 81 192 22 54 nő 5,4 124/80 72 63 170 22 55 nő 4,7 120/85 72 92 162 35 56 férfi 4,2 125/68 61 64 177 20 57 férfi 5,9 124/70 55 172 18 58 férfi 9,3 144/83 72 117 184 30 59 férfi 5,3 137/76 62 83 162 31 60 nő 7,1 104/72 69 82 172 28 61 férfi 5 122/76 72 60 170 20,9 62 férfi 5,6 162/83 69 65 170 22,5 63 férfi 4,9 132/73 56 70 176 22,5 36