Budapesti Corvinus Egyetem Margó esettanulmányi verseny A Tokaji kistérség fejlesztési tervei Erıs Tamara Meleg Viktória Szegedi Balázs II. évfolyam Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnöki Bsc Budapest, 2013. április 14.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 Helyzetelemzés... 3 1.1 Elhelyezkedés... 3 1.2 Demográfiai jellemzık... 5 1.3 Munkaerı piaci helyzet... 5 1.4 Oktatás, képzés... 5 1.5 Gazdasági helyzet... 6 2 A megvalósult és megvalósítás alatt álló fejlesztések... 7 2.1 Fejlesztések az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében... 7 2.2 Fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében... 8 2.3 Új Széchenyi Terv 2011-tıl napjainkig... 11 3 SWOT analízis... 11 4 Fejlesztési javaslatok a Tokaji kistérség helyzetének javítására... 13 4.1 Taktaköz kistáj... 13 4.1.1 A Taktaköz munkanélküliségének mérséklése... 14 4.1.2 Szociális helyzet javítása és a pályázati aktivitás növelése... 16 4.1.3 Infrastruktúra fejlesztése... 17 4.1.4 Turisztikai fejlesztések... 17 4.1.5 Szélerımővek létesítése... 19 4.2 Hegyalja kistáj... 19 4.2.1 Infrastruktúra fejlesztése... 19 4.2.2 Munkanélküliség megoldása turisztikai fejlesztésekkel összekötve... 20 4.2.3 Hegyalja gazdaságának fejlıdése... 21 4.3 Taktaköz és Hegyalja rövid összehasonlítás... 22 4.4 Tokaj városa... 23 4.4.1 Infrastruktúra fejlesztése... 23 4.4.2 Turisztikai fejlesztések... 23 Összegzés... 26 Irodalomjegyzék... 27 Mellékletek... 28 2
Bevezetés Amikor számba vettük a hátrányos helyzető kistérségeket a témaválasztásunk során, elıször a lakóhelyünk illetve egyetemünk közelében lévı területeken gondolkodtunk, azonban az összes lehetıséget számba véve mégis egy távolabbit, a Tokaji kistérséget választottuk. A Tokaj név hallatán a legtöbben a borra asszociálnak, számunkra mégsem ez volt az elsıdleges szempont a térség kiválasztásánál, sokkal inkább a terület természeti adottságai, elhelyezkedése, történelme és számunkra ismeretlen mivolta. Mindhárman az ország különbözı részein születtünk, de egyöntető véleményünk van a tekintetben, hogy a Magyarországon lévı bejegyzett Világörökségeket beleértve Tokaj- Hegyalja borvidéket minden hazainak közelebbrıl meg kellene ismernie. Továbbá a térségben rengeteg lehetıséget látunk, amit a késıbbiekben részletesebben kifejtünk ezért úgy gondoljuk, hogy a számunkra elsıre meglepı hátrányos helyzetébıl, eredményesen ki lehetne mozdítani. Reméljük a tanulmány végére érve az olvasó a kistérséget megismerve, fejlesztési javaslatainkat reálisnak és eredményre vezetınek találja majd. 1 Helyzetelemzés 1.1 Elhelyezkedés A Tokaji kistérség 2004. január 01-jén alakult meg a mostani formájában. A megalakulás célja a térség fejlesztése és versenyképessé tétele volt. A Tokaji kistérség területe 256 km 2, az ezt alkotó 11 településbıl tíz község, melyek: Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdıbénye, Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj és egy város Tokaj. 1 (2013. január elsejével létrejöttek Magyarországon a járások, a Tokaji kistérség települési összetétele nem változott, a Tokaji járást is ezen 11 település alkotja.) 2 Az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tisza és a Bodrog találkozásánál található a járás. 3 Központja Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. 1 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/index.ind?isflashcompliant=true&session_id=aaf0ad8ec736a724e5b28f98a1 922d49420c92c1&flashVersion=1 2 http://jarasok.com/jaras-terkep/jaras-terkep-magyarorszag-magyarorszag-jarasi-terkepe.html 3 http://www.tokaj.hu/dl/media/group_47ce71ecced57/group_4b41b7d3b1b75/item_4748.pdf 3
Földrajzi lehatárolást tekintve a kistérség két, eltérı adottságokkal rendelkezı kistájhoz tartozik, a Hegyalja és a Taktaköz kistájhoz. Taktaközhöz Csobaj, Tiszaladány, Tiszatardos és Taktabáj tartozik. A többi, említett település a Hegyaljához tartozik. A kistérség megközelíthetısége a 37-es és 38-as fıutakkal biztosított, a 37-es fıút Miskolccal, míg a 38-as fıút Nyíregyházával kapcsolja össze. A Tokaji kistérség elérhetıségét nagymértékben javította a 2007-ben Miskolcig megépített M30-as autópálya. Elsısorban ez biztosítja a fıvárossal való kapcsolatot. 4 A jövıbeni tervek között kiemelt szerepet kapott a 38-as fıút felújítása illetve 39-es fıút megépítése, amely a 38-as út elkerülı útja lenne, Tiszavasvárit és Tokajt kapcsolná össze, érintve a taktaközi településeket. Ez talán a jelentıs kapcsolati hiányt is csökkentené a Taktaköz települései illetve Tokaj között. 5 1. kép: Tokaji járás térképe. Forrás:http://bolt.stiefel.hu/index.php?page=shop.product_details&category_id=498& flypage=shop.flypage&product_id=3123&option=com_virtuemart&itemid=26 4 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 4. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 5 http://www.terport.hu/webfm_send/1783 4
1.2 Demográfiai jellemzık A Borsod-Abaúj-Zemplén megyét alkotó 16 járás teljes népessége 686 266 fı, ebbıl 2011 év végén 13 331 fı lakhelye a Tokaji járás. A járások átlagos népességszáma 50 000 fı körüli az országban, ez is mutatja, hogy a Tokaji járás az alacsonyabb népességő kistérségek közé tartozik. 2011-es népességi adatok alapján Tokaj város népessége 4839 fı. A községek közül Tarcalon laknak a legtöbben, 2824 fıt tudhat magáénak, a második legnépesebb a községek között Erdıbénye, mely 1018 fıs. 6 A 11 település mindegyikén fogyó lélekszám a jellemzı az elmúlt idıszakban. Továbbá a települések többségén az elvándorlások száma meghaladja a településeken letelepedık számát, ez is nehezíti a térség helyzetét. Míg 1990-2001 idıszak alatt a vándorlási különbözet 481, addig a 2001-2011 között -162-re csökkent ez az érték. A legnagyobb elvándorlás Tarcalra, Bodrogkisfaludra, Csobajra volt jellemzı a 2011-es évben. 7 1.3 Munkaerı piaci helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011-ben 231 792 ezer fıt foglalkoztattak, a munkanélküliek száma pedig 52 110 ezer fıre tehetı. A Tokaji kistérségben a foglalkoztatottak száma 4339 fı a 2011-es népszámlálási adatok szerint, a munkanélküliek száma 1074 fı. A munkanélküliek aránya így 8%-os a járásban, ez az országos átlaghoz képest, ami 5,72%-os a 2011. évi népszámlálási adatok alapján jóval magasabb. A munkanélküliségi ráta 17,8%-os a megyében. A Tokaji kistérségre vetítve ez az adat még kedvezıtlenebben alakul, 2010-ben 21,89% a munkanélküliségi ráta értéke a 15 és 74 év közötti korosztályt tekintve. 2003-ban ez az érték még csak 15,19% volt, azóta folyamatos növekedést mutat. 8 1.4 Oktatás, képzés A korábbi népszámlálási adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a térség iskolázottsági adatai javuló tendenciát mutatnak. A 15 éves és az idısebb lakosságot tekintve 2011. évi adat szerint a megyében 93,1%-os a legalább a 8. általános iskolai osztály elvégzettek aránya. Az érettségivel is rendelkezık aránya a 18 és annál idısebb lakosságot vizsgálva már jóval alacsonyabb, ez az érték 43,1% a megyében. Felsıfokú végzettségrıl biztosító oklevelet a megye lakosságának 14,2%- 6 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05 7 http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_jarasok 8 http://kisterseg.munka.hu/index.php?mode=iek 5
a szerzett a 2011. évben, ez jelentıs javulást jelent, hiszen a 2001-ben ez az érték még nem érte el a 10%-ot sem. 9 Egyetlen település Tiszatardos kivételével a járás összes településén megoldódott az általános iskolák kérdése. Az alap- és középfokú oktatás megfelelı színvonalon biztosított a térségben, felsıfokú végzettség megszerzésére azonban nincs lehetıség. Középfokú oktatás csak Tokajban zajlik a térségen belül. A magyar oktatási rendszer három féle középfokú oktatási módja közül mindhárom jelen van. 10 A Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, valamint a Tokaji Mezıgazdasági Szakképzı Iskola különbözı profilú intézmények tökéletesen kiegészítik egymást. Azon túl, hogy jól kiegészítik egymást, a térség munkaerı piaci adottságaihoz is alkalmazkodtak. 11 1.5 Gazdasági helyzet A Tokaji kistérség a többszörösen hátrányos helyzetéhez képest gazdaságilag színes képet mutat. Tokaj-hegyalja a régió kevésbé iparosodott részei közé tartozik, ezen a területen inkább a szolgáltatási ágazat és az élelmiszeripar - ezen belül a borászat - dominál. Ezzel szemben a taktaközi részen a mezıgazdasági ágazat a meghatározó. 12 A kistérség népességéhez képest alacsony a vállalkozások száma, 2011-ben 2237 regisztrált vállalkozás volt a térségben, ebbıl társas vállalkozás 417 db. A 9 vagy annál kevesebb fıt foglalkoztató egyéni vállalkozások aránya kiemelkedıen magas a térségben. 13 A szolgáltató szektoron belül a legjelentısebb terület az idegenforgalom, amely szorosan kötıdik a térség történelmi múltra visszatekintı borászati tevékenységéhez. Az itt tevékenykedı vállalkozók számára az egyik nehézséget a térségben jellemzı szezonalitás jelenti, illetve gyakran tıkehiánnyal küzdenek. 14 Az erre megoldást jelentı ötleteket a fejlesztési javaslatokat tartalmazó fejezetben részletezzük. 9 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05 10 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 7-8. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 11 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ Közoktatás menüpont 12 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 10. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 13 http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_jarasok 14 Tokaj polgármesterével, Májer Jánossal készített interjú alapján 6
2 A megvalósult és megvalósítás alatt álló fejlesztések A kistérség elsı fejezetben említett adottságait tekintve két fı területre érdemes a fejlesztéseket besorolni. Ezek a gazdaság és a turisztika. Mind a már megvalósult, mind a megvalósítás alatt álló projektek nagy része, ezen a két vonalon zajlott. A pályázatokról részletesen, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2009. évi fejlesztési tervében olvashatnak, melynek címe a Kistérségi gazdaságfejlesztési tanulmány részletes turisztikai kitekintéssel. 2.1 Fejlesztések az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében A 2004-2006-ig tartó I. Nemzeti Fejlesztési Terv alatt 77 projekt valósult meg, melyek a térség gazdaságának fejlesztéséhez közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak. Ebbıl 56 projekt célja a turizmus fejlesztése volt, 11 projekt a szılészet-borászat és a mezıgazdaság technológiájának fejlesztésére irányult. Megvalósulásuk 2004-2009 között történt a járás 7 településén, a teljes megítélt támogatási összegük közel 4,8 Mrd Ft volt. 15 Az 56 megvalósult turisztikai projektbıl 30 az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 3.5. LEADER konstrukciója keretében valósult meg, összesen 73 millió Ft értékben. Ez az összeg jól rámutat a kis költségvetéső projektek nagy számára. 16 Az UNESCO világörökségi projektkezelı szervezete, a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány valósított meg a legnagyobb turisztikai projektekbıl kettıt. Az alapítvány segítségével jött létre az Összefogással Tokaj Világörökségéért Projekt (ÖTV), mely 13 Tokaji Borvidékhez tartozó településnek 16 idegenforgalmi projektet készített el. Ezek szinte mind ingatlanfejlesztésre irányultak, részben rossz állapotban lévı épületek felújítására, rekonstrukciójára, részben új turisztikai fogadóépületek felépítésére. A kistérségben szintén nagynak számító turisztikai projekt még a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont létrehozása Tokaj város konferenciaturizmusának fellendítése érdekében, amely 929 millió forintos EU-támogatással 2008 nyarára épült fel. Elıször a Zsinagóga épületét alakították át erre alkalmassá, majd a Zsinagóga mögötti területen a város színházát építették fel. A tokaji Paulay Ede Színház projektzáró rendezvényére 2008 15 http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?i_1=112&checked_array=112&view=list&id=11&menu=103&ttipus= kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv= 16 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ AROP 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel ) 18. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.) 7
májusában került sor. E beruházások egytıl egyig a világhírő borhoz és a térség kulturális örökségéhez kapcsolódó turizmus fejlesztését szolgálták. 17 2004-2009 között több borászat is nyert támogatást technológiai fejlesztésre, illetve a pincészetek vendéglátó infrastruktúra kiépítésére, színvonalának emelésére. A már említett 11 projekt közül a legtöbb támogatást, több mint 150 millió forintot, a bodrogkeresztúri telephellyel rendelkezı Dereszla Bortermelı és Értékesítı Kft. kapta, az AVOP 2.1. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése címő konstrukció keretében. 18 Márciusban tett látogatásunkkor a pincészet vezetıje Kalocsai László elárulta, hogy mióta pályázni lehet az Európai Unióban, ık a tevékenységükhöz kapcsolódó összes pályázatot benyújtották, és mind ahányszor nyertek is. (Ez 20 pályázatot jelent 2004-tıl napjainkig, összesen 2,25 Mrd Ft értékben. 19 ) A lehetıségeket kihasználva válhattak a Tokaji kistérség egyik legnagyobb és meghatározó pincészetévé. 2.2 Fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében kiírásra kerülı pályázati konstrukciókra 2007 év végétıl kezdve folyamatosan érkeztek a pályázatok a Tokaji kistérség településeirıl. A 2007-2010-ig tartó idıszakban összesen 282 pályázatot nyújtottak be, ebbıl a támogatott projektek száma 119, a teljes megítélt támogatási összegük 10,44 Mrd Ft. 20 A legtöbb nyertes projekt infrastrukturális beruházás volt. Egy része az önkormányzatok által benyújtott életminıség javítását elısegítı, kisebb beruházásokat, másik részük az egészségügyi ellátás javítását, és a turisztika fejlesztését célozta meg. A projektgazdák közötti vállalkozók jelenléte a korábbiakhoz képest nem csupán a borászatok fejlesztésére, hanem más ipari tevékenységet (bányászat, élelmiszeripar) őzı vállalkozás technológiai haladására irányult. A legjelentısebb támogatási összeggel rendelkezı projektek a következı táblázatban kerültek összefoglalásra. 17 http://www.nfu.hu/content/2971 18 http://www.terkepter.nfu.hu/#app=3ecb&9885-selectedindex=0 19 http://www.terkepter.nfu.hu/#app=3ecb&c2ac-selectedindex=1 20 http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?i_1=113&checked_array=113&view=list&id=12&menu=103&ttipus= kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv= 8
1. táblázat: Az ÚMFT keretében megvalósuló legnagyobb projektek a Tokaji kistérségben. Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése Megítélt támogatás: (Ft) ÉMOP 2.1.1/A Turisztikai attrakciók fejlesztése Tokaj Tokaj Város Önkormányzata A Tokaji "Fesztiválkatlan" kialakítása TIOP 2.1.2-07/1 Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése Tokaj Tokaj Város Önkormányzata Alapszintő Járóbeteg szakellátó létrehozása Tokajban ÉMOP 5.1.1 Közúti elérhetısége javítása Tarcal Magyar Közút Nonprofit Zrt. Térségi elérhetıség javítása a 3617. j. 3705. j. és 3613. j. utakon TIOP 3.1.1-08/1 A TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Tokaj Észak-magyarországi Szakképzés-szervezési Nonprofit Kemelkedıen Közhasznú Zártkörően Mőködı Részvénytársság Infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés az ÉMOR-TISZK ZRt szakképzı iskoláiban. GOP 2.1.2-09/C Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető kistérségekben Tarcal COLAS-ÉSZAKKİ Bányászati Kft. A Colas-Északkı Bányászati Zrt. komplex, több telephelyet érintı technológiai beruházása 1 811 551 820,00 897 836 685,00 882 369 694,00 839 899 993,00 492 756 340,00 Forrás: http://emir.nfu.hu, utolsó letöltési idı: 2013.04.02 A táblázatban bemutatott projektbıl három Tokaj városához kötıdik, ami jól szemlélteti a kistérségben lévı centralizáltságot. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ezek a fejlesztések nem hatnak ki a kistérség egészére. A pályázatban vállalt kötelezı indikátorok teljesítése révén néhány éven belül pozitív változásokat hozhat a kistérség többi települése számára is. Erre a hatásra kiemelten jó példa a kistérségi járóbeteg szakellátó felépítése 9
Tokajban, a Bodrogkeresztúri úton, vagy a tokaji tanszálloda (TISZK projekt) megvalósítása. 21 A legnagyobb támogatási összeggel rendelkezı turisztikai projektek közül kettı projekt 3 vagy 4 csillagos szállodafejlesztést valósít meg, míg a harmadik ún. kiemelt projekt keretében Tokaj Város Önkormányzata a Bodrog folyó partján található elhagyatott kıbánya helyén egy Fesztiválkatlant alakít ki. A városközponthoz és a Bodroghoz egyaránt közel fekvı, külszíni bányakatlanban megépülı kulturális létesítmény többek között közel 2500 fıs befogadó képességő nagyszínházzal és 860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja meg kapuit. 22 Bátran mondhatjuk, hogy ez lesz a legjelentısebb beruházás Tokaj életében mondta Májer János, Tokaj polgármestere. Nagyon nehezen indult el a beruházás, az álmok még 1990 környékére nyúlnak vissza, de a konkrét terv is jó néhány évvel ezelıtti. Tokajnak két kitörési lehetısége van, a borászat és az idegenforgalom. Ezzel a beruházással a város ismét rákerülhet a turizmus térképére. 2. táblázat: Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (db) Operatív programok Beérkezett pályázatok Tokaji kistérség Beérkezett Országos átlag pályázatok (kistérség) Támogatott pályázatok Tokaji kistérség Támogatott pályázatok Országos (kistérség) átlag ÁROP 2 3 2 3 ÉMOP 103 25 43 12 GOP 62 244 35 129 KEOP 21 53 9 21 TÁMOP 86 174 21 64 TIOP 8 20 7 12 Összesen 282 519 117 241 Forrás: http://emir.nfu.hu, utolsó letöltési idı: 2013.04.02 21 http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?i_0=111&i_2=115&i_3=117&i_5=220&checked_array=111%2c115 %2C117%2C220&view=list&id=12&menu=103&ttipus=kisterseg&tkod=3515&op_nev=&op_nev_teljes=&id_ paly_altip=&kedv= 22 http://royalmagazin.hu/hirek-borsod-abauj-zemplen-megye-b-a-z/b-a-z-megyei-hirek-borsod-abauj-zemplenmegye-hirek-informaciok-programik-rendezvenyek-miskolc-ozd-kazincbarcika-szerencs/16267-afesztivalkatlan-epul-tokajban 10
A 117 projekt operatív programonkénti megoszlása az 2. táblázatban olvasható. Jól látszik, hogy a pályázatok döntı részét (66%-át) az Észak-Magyarországi Operatív Program ÉMOP és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP teszik ki. A megítélt támogatási összeg ebben a két operatív programban 7,15 Mrd Ft, de fontos megemlíteni a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot TIOP, amelyben ugyan csak 7 pályázattal nyert a kistérség, ám valamivel több, mint 2 Mrd Ft támogatást kaptak. 23 2.3 Új Széchenyi Terv 2011-tıl napjainkig Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bıvítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. 24 Ez a stratégia a Tokaji kistérségre is érvényes. Az április 9-én letöltött adatok alapján a 41 támogatott projektre 1,63 Mrd Ft támogatást ítéltek meg számukra. Ez az adat valószínőleg nem az összes projektet tartalmazza, hiszen az NFÜ Térképtér adatai a kedvezményezettek által kerülnek feltöltésre. Jó viszonyítást adhat azonban a megyére vonatkozó biztos adathoz képest, amelyek azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 4411 db projektet nyújtottak be, amibıl 1554 van jelenleg hatályban. A számok itt is igazolják a térségben támogatott projektek alacsony számát, amelyek a pályázati aktivitás csökkenésére vezethetıek vissza. 25 3 SWOT analízis A következı táblázat arra szolgál, hogy megismertesse a kistérség versenyképességét és feltárja, hogy melyek a legfontosabb stratégiai szempontok a járásra vonatkozóan. Ezeket figyelembe véve készítjük el a térség fejlesztési tervét. 23 http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?i_0=111&i_1=113&i_2=115&i_3=117&i_5=220&checked_array=11 1%2C113%2C115%2C117%2C220&view=list&id=12&menu=103&ttipus=kisterseg&tkod=3515&op_nev=&o p_nev_teljes=&id_paly_altip=&kedv=# 24 http://ujszechenyiterv.gov.hu/fejlesztespolitika 25 http://www.terkepter.nfu.hu/#app=3ecb&6519-selectedindex=1 11
Erısségek: Gyengeségek: Ismert magyarországi borvidéken található a térség. A szılészeti-borászati tevékenységnek nagy hagyományai vannak. A szılészet-borászati termelés és a turizmus a legfontosabb gazdasági tevékenységek a kistérségben. A szılıültetvények jelentıs részét megújították és korszerősítették. A 90-es évek óta jelentısen növekedett a szálláshelyek és vendéglátó egységek száma. Jó a megközelíthetısége a térségnek. A rendezvénykínálat folyamatosan bıvül. A középfokú oktatási intézmények kínálata a helyi munkaerı-piaci igényekhez jól illeszkedik. A szakképzési rendszer kiépítettsége és az oktatás színvonala jó. Több nemzetközi befektetı megjelenése a szılészet-borászat területén. Lehetıségek: A kistérség népessége folyamatosan csökken, elsısorban a fiatalság elvándorlása miatt. Még nem kellıen szervezett a turisztikai iparágak közötti együttmőködés. (pl.: borászok, szálláshelyek között) A borászathoz kapcsolódó marketingtevékenység nem megfelelı. Nem épült ki a szılészet- borászathoz kapcsolódó teljes gazdasági vertikum. (pl.: üveggyártás, raktározás stb.) Hiányoznak az olyan komplex turisztikai szolgáltatások és turisztikai létesítmények, amelyek a hosszabb itt tartózkodást segítenék elı. A kistérség településeinek több, mint felében minimális mértékben valósulnak meg a beruházások, befektetések. A térségen belül a taktaközi rész jelentıs mértékben elmaradott, és óriási a munkanélküliség. Az összefogás a borászok között még csak kialakulóban van. A vízi turisztika szinte teljesen kihasználatlan. Nagy gondot okoz a turizmusnak az utak rossz minısége. Veszélyek: A rendezvényturizmus népszerősége folyamatosan növekszik. A borturizmus és borkultúra iránti érdeklıdés folyamatosan nı. A tokaji márkanév az egyik legismertebb márkanév mind Magyarországon, mind a világon. A kistérség a Világörökségi Borvidék része. A közösségi marketingben erıteljesebb szerepet kap a minıségi borok marketingje. Tokaj-hegyalja elfogadtatása az országos kiemelt turisztikai térségek között. A különbözı helyi gazdasági ágazatok közötti együttmőködések hatékonyabb mőködést tesznek lehetıvé. A 39. sz. fıút megépítésének a A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek dinamikusabban növekednek. A világörökségi cím elvesztése a környezeti ártalmak folytán. A gazdasági válság hatására csökkenı befektetıi érdeklıdés a térség iránt. Növekednek a kistérségen belül a mikro térségek (Hegyalja, Taktaköz) közötti fejlettségi különbségek. A képzett munkaerı elvándorlása. Egyelıre nem épül meg a 39. sz. fıút. A rosszabb minıségő borok nagy veszélyt jelentenek a térség hírnevére. 12
fontossága. Bıvülı turisztikai kínálat. pl.: Tokaji Fesztiválkatlan Tokaji Kopasz hegy turisztikai fejlesztése (pl.: száraz bob pálya, túra utak, libegı, sípálya) K+F tevékenységek megjelenése a szılészet-borászat ágazatában, ezáltal innovatív szılı-feldolgozási alkalmazások elterjedése. A vízi turizmus kihasználtságának bıvítése. (pl.: vízi túrák) A taktaközi rész mezıgazdasági fejlesztése. (pl.: hőtıházak, konzervüzemek létesítésével) Kerékpárutak bıvítése. Forrás: http://tokajkisterseg.tokaj.hu/arop 1.1.5C menüponton belül Tanulmányok (Kistérségi Gazdaságfejlesztési Tanulmány Részletes Turisztikai Kitekintéssel) 24-25. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2009.), illetve az interjúk anyagai alapján 4 Fejlesztési javaslatok a Tokaji kistérség helyzetének javítására Az elızı három fejezetben feltérképeztük a kistérség mind pozitív, mind negatív oldalát, ebbıl kiderült, hogy a legfıbb probléma a munkanélküliek nagy száma, mert a térségben a turizmuson és a szılészet-borászaton kívül nincs más meghatározó foglalkoztatási ágazat. Természetesen ennek a két területnek a fejlesztésére is szükség van, hiszen a legtöbb itteni lakos megélhetését ezek a tevékenységek biztosítják, ugyanakkor nem jelenthetnek teljes körő megoldást a munkanélküliség megszőntetésére. A késıbbiekben ennek a két ágazatnak a fejlesztésérıl, bıvítésérıl, illetve más lehetıségek feltárásáról lesz szó, amelyek talán enyhítenék az itt élık problémáit. Fejlesztési javaslatainkat a két, kistérségben lévı kistáj Taktaköz és Hegyalja - szerint mutatjuk be, Tokaj városát pedig egy külön fejezetben szeretnénk kifejteni. A problémák feltárását azok súlyossága szerinti sorrendben fejtjük ki. A kistájak gazdasági és természeti adottságainál fogva különbözı fejlesztési terveket igényelnek, valamint Tokaj városa központi szerepe és a kistérségben kimagasló népességszáma miatt szükséges az elemzés szétbontása. 4.1 Taktaköz kistáj A Taktaköz kistáj a Takta folyó és a Tisza között terül el, a Tokaji kistérségbe tartozó részét Csobaj, Taktabáj, Tiszaladány, Tiszatardos települések alkotják. A kistáj az Alföldhöz tartozik, ebbıl adódóan sík terület, mely kiváló teret adhat a mezıgazdaságnak. A területen 13
korábban fıként zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, mára a föld kihasználása a szántóföldi növénytermesztésben merül ki. Demográfiai helyzetét tekintve a kistérségen belül rossz helyzetben van, bár a belföldi vándorlási különbözet - a településre érkezık és az elvándorlók különbsége - mértéke a térségen belül alacsony, a lakosság viszonylatában Csobajról vándorolnak el a legtöbben. Mindemellett a népesség elöregedése is tovább nehezíti a települések helyzetét. 26 4.1.1 A Taktaköz munkanélküliségének mérséklése Elkeserítı képet mutat a térség foglalkoztatási helyzete, hiszen a 11,2%-os országos munkanélküliségi rátához képest mind a négy településen magasabb ez az érték. 27 A legnagyobb Taktabájon, itt 32%, ezt követi Csobaj 29%-kal, majd Tiszatardos 28,5%-os értékkel, Tiszaladány mutat némi javulást, hiszen itt 12,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta értéke az elmúlt években. Jól látszik a százalékos értékekbıl, hogy nagyon súlyos probléma a megélhetési lehetıségek hiánya a kistájon. 28 1. ábra: Taktaköz munkanélküliségi rátája. Forrás: A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján saját szerkesztés. 26 http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_jarasok 27 http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/teilm020.html 28 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 14
A taktaközi területen a mezıgazdasági tevékenység nagy múltra tekint vissza, az itt élı emberek jelentıs része mindig is ezzel foglalkozott, így napjainkban is ez a meghatározó, és talán az egyetlen lehetıség, amely kitörési pontot jelenthet számukra. Jelenleg a földek nagy részén szántóföldi növényeket termesztenek, amely a földek rosszabb minısége miatt nem olyan hatékony, mivel a területek nagy része a Kedvezıtlen Adottságú Területek közé tartozik. Ezért úgy gondoljuk, hogy az egykor virágzó zöldségtermesztést és állattartást kellene újraéleszteni, a gyümölcstermesztéssel kiegészítve. Ezen belül is a biogazdálkodás lehetne sikeres, mivel mind a hazai, mind a nemzetközi piacon egyre nagyobb teret hódítanak a bioélelmiszerek, és az egészséges táplálkozásnak is egyre nagyobb szerepe van az életünkben. A kistérségben már van lehetıség az ehhez kapcsolódó ismeretek egy részének elsajátításához (növénytermesztı gépész, környezetvédelmi technikus, agrármenedzser-asszisztens), de szükség lenne a képzések kiegészítésére, kifejezetten a gyümölcs- és zöldségtermesztési szakterület oktatására. Az egyre szélsıségesebb idıjárási viszonyok, és a földek minısége miatt a zöldség- és gyümölcstermesztést üvegházak, fóliasátrak építésével lehetne megoldani. Amennyiben a holtágakat rendbe tudnák hozni a térségben, akár egy akvapóniás üvegház létesítése is megvalósulhat, ami egy igen újszerő megközelítése a növénytermesztésnek. A módszer lényege, hogy a növénytermesztés nem 29, 30 hozzáadott kemikáliákkal történik, hanem az édesvízi halak szerves anyagait használja. Ezen kívül javasoljuk egy gombatermesztı tanfolyam indítását az Edelényi kistérség példáját követve, ahol 2011 elején nyílt meg az a gombatermesztı üzem, mely munkalehetıséget biztosít a Szendrıládon élık számára. 31 Ez azért is jó kezdeményezés, mert amellett, hogy munkalehetıséget biztosít - viszonylag kevés tudás elsajátítása után - nem igényel nagy befektetést, és az üzem létesítésére Európai Uniós források is rendelkezésre állnak. Ha ezek a mezıgazdasági tevékenységek megvalósulnának a térségben, akkor érdemes lenne feldolgozóipari létesítményeket kialakítani, pl. hőtıházakat és konzervgyárakat. Májer Jánossal - Tokaj polgármestere - folytatott interjúnk során mikor a Taktaköz hátrányos helyzetérıl kérdeztük, ı is nagy lehetıséget látott a mezıgazdaságban és az ehhez kapcsolódó feldolgozóüzemek létesítésében. Napjainkban Magyarországon az állattenyésztés szerepe jelentısen visszaesett, hiszen hazánkban a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány az 1991. évi adatokhoz képest 2011-re 29 http://www.aquaponics.hu/ 30 http://www.tokaj.hu/dl/media/group_47ce7dc01a102/group_47ce7defdd4c2/item_185.pdf 31 http://index.hu/video/2013/03/09/gomba/ 15
közel a felére csökkent. Ez a tendencia Taktaköz területén is mutatkozik, ahol jelenleg számos kihasználatlan gyepterület, rét és legelı van. 32 Ahogy azt már fentebb említettük, a földek kedvezıtlen tulajdonságúak, ennek okán az egyik legjobb hasznosítási módja a legeltetés lenne, és az állattenyésztésbıl származó hús, és feldolgozott termékeket a helyi érékesítésen kívül a közeli nagyvárosokban lévı kis- és középkereskedıknek szállíthatnák. Az állati eredető tejtermékek esetében is népszerőek a biotermékek, melyeknek piaca hazánkban még nem telített, így lenne kereslet biotejre, biosajtra és egyéb ilyen jellegő élelmiszerekre. 4.1.2 Szociális helyzet javítása és a pályázati aktivitás növelése A kistérségen belül Taktaköz négy településén a pályázati aktivitás igen alacsony, az országos település átlagot meg sem közelíti. Ezt jól mutatja, hogy az országos átlag az I. NFT idıszakban 13 benyújtott pályázatot jelent településenként, Csobajon és Taktabájon 3-3 pályázatot adtak be, Tiszatardoson és Tiszaladányban pedig nem pályáztak. Ugyanez a tendencia volt jellemzı az ÚMFT idıszakában is, amikor az országos átlag 37 benyújtott pályázat volt, Csobajon 10, Taktabájon 7, Tiszaladányban 14, Tiszatardoson 11 volt a pályázati aktivitás. A jelenlegi ÚSZT pályázatairól csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján szereplı adatok erre az idıszakra vonatkozóan egy pályázatot mutatnak Tiszatardos településén. 33 Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy az itt élı lakosok és a települések polgármesterei nem elég motiváltak ahhoz, hogy akarjanak változtatni az itt kialakult reménytelen helyzeten. Az itt élık nem tekintenek pozitívan a jövıre, nincsenek terveik, az érdektelenségük odáig jutott, hogy a munkanélküliek nem fáradoznak azon, hogy álláshoz jussanak és a közösségi élet is megszőnni látszik. 34 A rossz szociális helyzetre - beleértve a munkanélküliséget - megoldást jelenthetne egy komplex program kidolgozása, értjük ezt úgy, hogy nem csak képzést kellene biztosítani a munkanélkülieknek, hanem azon túl, hogy képesítést szerezhetnének, biztos munkahely várná ıket, amelyre pályázás útján nyerhetnének pénzt. A munkahelyteremtés, a tanfolyam 32 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_omf001c.html 33 http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?view=list&id=11&menu=103 34 http://tokajkisterseg.tokaj.hu/ AROP 1.1.5C menüponton belül (A Taktaköz társadalmi-gazdasági felzárkózását elısegítı, kitörési pontjait felkutató tanulmány) 24. oldal (MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2009.) 16
biztosítása és a nagyobb pályázási kedv ötvözésével a Taktaközben élık helyzete jelentısen javulhatna. Erre példa a Tokajban végigvitt komplex program, amelyrıl Májer János így mesélt: A máltai szeretetszolgálat létrehozott egy egyesületet és ez az egyesület létesített egy főzfonó üzemet, ahol elıször is egy építményt hoztak létre, ahol a főzfonás minden feltételét megtanulták a munkanélküliek. Én ilyenekben látok lehetıséget, ahol tulajdonképpen egy komplex program valósul meg, mert ha valakit kiképzünk, az még nem biztosítja, hogy el is tud helyezkedni a szakmában. Ha már kialakulnak a Taktaközi lakosokban és a polgármesterekben az igény az ilyen jellegő komplex programokra, akkor talán a beadott pályázatok száma is megnövekedne, hiszen ahhoz, hogy ezeket megvalósítsák, rákényszerülnének az Európai Uniós források igénybevételére. Ezek a folyamatok a munkahelyteremtés és a pályázás egymás hatását erısítve és generálva egyfajta katalizátorként a térség fejlıdését idéznék elı. 4.1.3 Infrastruktúra fejlesztése Jelenleg nehezen megközelíthetı a kistáj, mivel csak a 38.sz fıút biztosítja a 4 település elérhetıségét. Ennek az útnak a kiépítése már régóta tervben van és szükségessége egyre nyilvánvalóbb, hiszen a meglévı utak minısége javítása mellett elengedhetetlen egy új elkerülı út megépítése, mely lényegében a térség összeköttetését javítaná mind keleti, mind nyugati irányból. A Tarcaltól délre csatlakozna a 37. sz úthoz és Tokaj Tiszaladány települések között haladna elkerülve a 38.sz utat. A tervek között szerepel még egy Tisza híd megépítése, amely a Tiszavasvári járással teremtene kapcsolatot. A gépjármővel való megközelítésén kívül nagyon fontos megemlíteni a kerékpárutak szerepét. Taktaköz-Harangod kistérségben már van egy kerékpártúra, mely a Taktaközitekergı néven ismert, de az általunk elemzett négy települést összekötı kerékpárút hiányában az ott élık kénytelenek a helyi buszjáratok igénybevételére. Ezen kívül az év nagy részében az ide érkezı turisták számára is vonzó lenne, mint kikapcsolódási lehetıség. 35 4.1.4 Turisztikai fejlesztések A települések honlapjait böngészve Csobaj és Tiszaladány településeken turisztikai programokat és szálláshelyeket nem találtunk, ezzel szemben Tiszatardos honlapján szálláshely elérhetıséget és horgászati lehetıséget kínáltak, míg Taktabáj honlapján egy rövid 35 http://zemplen.net/index.php?option=com_content&view=article&id=113:kerekparosturizmus&catid=90&itemid=593 17
leírás is volt a település látnivalóiról (Patay család kastélya, természetvédelmi tavak). 36, 37, 38 A Tokaji kistérségre érkezık közül csak igen kevesen látogatnak el ezekre a településekre, hiszen nem is kínálnak olyan programokat, mely vonzzaná a turistákat. A Tisza-parti települések összefogásával vízi-turizmust lehetne kialakítani, mellyel bejárhatóak lennének a megyehatáron fekvı faluk. Amennyiben megízlelték a vidéket, a falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját is. A falusi turizmus lényege nem egyértelmően a falu, hanem a falusias környezet. Ezalatt értjük a falusi vendéglátást, mely áll a szállásból, ellátásból, szabadidıs tevékenységekbıl, túrákból esetleg házi múzeumokból. A falusi turizmus inkább a hazai vendégeket szánt megcélozni, egyrészt a nemzeti jellegek miatt egy magyar falu, egy magyar embernek jelenthet nagy élményt (ilyen helyen lakott a nagypapa is), másrészt a falusiak nyelvtudása miatt a külföldi vendégek fogadása kommunikációbeli problémákat vethet fel. Ez a probléma megoldható lenne, ha angol és egyéb idegen nyelvő prospektusok mutatnák be a települések hagyományait, történelmét. Továbbá kihelyezett ismertetı táblák tájékoztatnák a turistákat az itt megtalálható látványosságokról. A falusi turizmusra már találunk jelenleg is lehetıségeket az interneten, de még mindig nincs kihasználva minden lehetıség, amelyet Taktaköz kínál. 39 Bár a településnek nincs honlapja, a leleményesebb keresık Tiszaladányról is találnak turisztikai adatokat. Ezen a településen régen is hagyomány volt a lótartás, és erre építve lovas turizmust indítottak el, amelyhez kapcsolódik például a Szilaj Lovas Panzió is. Stég, csónak, horgászati lehetıség, és szállás is várja az idelátogatókat a lovaglás lehetısége mellett. 40 Az ötlet, valamint a lehetıségek széles köre miatt a marketing hiánya felett nem hunyhatunk szemet. Honlap és kedvezményt kínáló hirdetések hiányában szinte elveszik ez a turisztikai szempontból fontos lehetıség. Javasoljuk honlap készítését külön a településeknek - a már meglévıek frissítését - és külön-külön weboldalt a Taktaközben kínálkozó szolgáltatásoknak. 36 http://www.taktabaj.helyinfo.hu/gss/alpha 37 www.csobaj.hu 38 www.tiszatardos.hu 39 http://www.linksite.hu/lapok/falusi.turizmus/index.php#borsod-abaúj-zemplén 40 http://www.szallaskiado.hu/szilaj-lovas-panzio-tiszaladany/ 18
4.1.5 Szélerımővek létesítése Szélerımővek létesítésének ötletét Májer Jánossal készített interjúnk alapján gondoltuk fontosnak. A polgármester így nyilatkozott errıl: Bizonyos részein végeztünk szélméréseket, tehát tudjuk, hogy Csobaj-Taktabáj környékén nagyon jó a szélnek az erıssége. Éves viszonylatban eléggé kiegyenlített. Ennek okán gondoljuk azt, hogy a mérések által bizonyított pozitív eredmények alapján mindenképpen érdemes lenne megvalósítani a szélerımőveket a térségben. Néhány munkahelyteremtést is maga után vonna, de fıbb jelentısége az, hogy az önkormányzatok iparőzési adó bevételét növelné. 4.2 Hegyalja kistáj A kistérséget alkotó települések közül Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdıbénye, Szegi, Szegilong, Tarcal valamint Tokaj alkotják a Hegyalja kistájat. Tokajt a következı fejezetpontban fogjuk taglalni. Ezen a területen a borászati tevékenység a meghatározó, az itt élık megélhetését nagyrészt a szılészet-borászat és az erre épülı turizmus adja. Mint már említettük a tanulmány során ezen a kistájon fekvı települések sokkal kedvezıbb gazdasági helyzetben vannak. Ebbıl következıen eltérı fejlesztési lehetıségekkel bír a terület, amelyeket külön alfejezetekre bontva kifejtünk. 4.2.1 Infrastruktúra fejlesztése A kistájhoz tartozó települések a 37.sz és a 38.sz fıúton érhetık el, Taktaközzel ellentétben itt nem feltétlenül egy új út megépítése lenne a megoldás, hanem a már meglévı utak felújítása. Az itt élı turizmusban dolgozó, és egyéb vállalkozást mőködtetı emberek szerint is ennek a fejlesztésnek a fontossága kiemelkedı. A bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet és a tokaji Toldi Fogadó vezetıje is az utak rossz állapotát sorolta az elsı helyre, mikor a legégetıbb problémákról kérdeztük. Szerencs felıl a 37.sz fıút felújítása pár évvel ezelıtt, közel 30 km-es szakaszon megtörtént, márciusi látogatásunk alkalmával azonban jelentıs úthibákkal találtuk szembe magunkat, amik megnehezítették a közlekedést. 41 A 38. sz fıút Tisza-híd és Bodrogkisfalud közötti szakasza szintén felújításra szorul, különösen, hogy ezen a szakaszon magas az átmenı forgalom. 41 http://www.kiksz.eu/projektek/78/37.-sz.-fout-burkolat-megerositese-/ 19
Nem csak a helyi közlekedést, de a turisták ide látogatását is megkönnyítené az utak helyzetének javítása, és esztétikai szempontból sem elhanyagolható. Pályázatok útján, a KÖZOP keretében megoldható lenne ezen utak megújítása. 4.2.2 Munkanélküliség megoldása turisztikai fejlesztésekkel összekötve Taktaközhöz hasonlóan itt is nagy problémát jelent a munkanélküliek kérdésének megoldása. Az országos átlaghoz legközelebb Bodrogkeresztúr áll a közel 14%-os értékével, a többi településen egyaránt 20% feletti a munkanélküliségi ráta értéke, kiemelkedik Szegi a 29,5 %-kal. A következı diagram is jól szemlélteti, hogy ugyan a Taktaköz településeinél alacsonyabb az országos átlag kétszerese a kistáj munkanélküliségi rátájának értéke. 2. ábra: Hegyalja munkanélküliségi rátája. Forrás: A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján saját szerkesztés. 20