Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák, ezért alig fordul elő két egyforma feladat. A kitűzések technológiája meglehetősen kötött, azonban a kitűzési munkát az építés, üzemeltetés szüneteltetése nélkül kell végezni, ezért a sikeres munkavégzés feltétele a helyes kitűzési technológia megválasztása. (Esetleg a helyszínen kell dönteni a kitűzési eljárásról, vagy a választott eljárás módosításáról.) A vízszintes kitűzési feladatokat két csoportra oszthatjuk: - elhelyezési kitűzések (vonalas létesítmények kitűzése) - szerkezeti kitűzések A vonalas létesítmények kitűzése jól elkülöníthető feladat. Itt egyenesek, ívek, átmeneti ívek kitűzését kell elvégezni. A körívkitűzések elméletét kézikönyvek és különböző összefoglaló táblázatok tárgyalják. A szerkezeti kitűzéseket a létesítmény térbeli kijelölése után (elhelyezési kitűzések) végezzük. Ezeknek a kitűzéseknek az a célja, hogy biztosítsa a létesítmények méreteinek és szerkezeti elemeinek helyzeti kijelölését. A gyakorlati munkák során az elhelyezési és szerkezeti kitűzések nem mindig különülnek el egymástól, hanem gyakran olyan szorosan épülnek egymásra (egymásba), hogy nem is lehet megkülönböztetést tenni. A szerkezeti kitűzéseket vagy közvetlenül a kitűzési alaphálózatról végezzük, vagy sok esetben a létesítmény már kitűzött pontjait, szerkezetének tengelyeit használjuk fel. A különböző kitűzési eljárásokat, a kitűzési munka rendjét a mérnökgeodézia elméleti tananyaga részletesen tárgyalja. A következőkben egy részben elhelyezési, részben szerkezeti kitűzési feladat megoldását mutatjuk be egy antennatartó állvány kitűzési munkáján. 1-1
Óravázlat a Mérnökgeodézia gyakorlataihoz Feladat: Számítsuk ki az antennatartó szerkezet kitűzési méreteit az A és B ismert koordinátájú alappontokról és készítsük el a kitűzési vázlatot. Majd a kitűzési vázlat alapján, a terepen az O középpontról, mérőállomással tűzzük ki az antennatartó szerkezeti elemeit. Kiindulási adatok: Y X A +1160,000 m +14600,000 m B +1220,000 m +14600,000 m O +1190,000 m +14623,147 m R = 16,000 m M = 6,400 m 1-2
Megoldás menete: A függőleges oszlopok alaprajzi középpontjai egy szabályos hatszög sarokpontjai, melynek középpontja az O jelű pont. A hatszög köré írható kör sugara pedig R. A hatszög 1-6 jelű kerületi pontjain függőlegesen felállított oszlopok tartják az 1 és 4 számú pontok által meghatározott irányban 3%-os dőléssel tervezett tartólapot. Az antennatartó középpontjának magassága M. A hat függőleges tartóoszlopot kívülről, az a hosszúságú ferde oszlopok merevítik. A ferde oszlopokat hegesztett kapcsolat erősíti a függőleges oszlopokhoz, a tartólap csatlakozásánál. A ferde tartóoszlopok tengelyének a vízszintesre épített szerelőbeton felülettel való metszéspontjait jelöljük 1-6 -vel. Tűzzük ki az O pontot (elhelyezési kitűzés) derékszögű kitűzési módszerrel, majd az 1-6 és az 1-6 szerkezeti pontokat az O jelű pontból poláris kitűzési módszerrel. A megadott adatokból látható, hogy a kitűzési és a szükséges ellenőrzési méreteket milliméter élességgel kell számítani. Első lépés az O jelű pont kitűzése. A kitűzéshez szükséges adatok egyszerűen számíthatók, mivel a kitűzés alapjául szolgáló A és B pontokat összekötő egyenes párhuzamos az Y tengellyel. Ha a kitűzést az A pontból végezzük, az abszcissza és az ordináta értéke: Y O -Y A = +30,000 m X O -X A,B = +23,147 m A koordinátakülönbségek előjeléből látható, hogy mindkét kitűzési méretet a pozitív tengelyek irányába kell mérni. A függőleges és a ferde merevítő oszlopok kitűzési méreteinek számításához, ezek távolságait kell meghatározni. A távolságokhoz szükséges a függőleges oszlopok magasságának (1-1, 2-2 stb.) számítása a tartólap 3%-os ferdeségének figyelembevételével. Az 1 és 4 pontok magasságkülönbsége 0,960 m, mivel távolságuk 32 m. A 2 és 3 valamint a 6 és 5 pontok magasságkülönbsége a 16 m-es távolságuk miatt 0,480 m. Tehát a függőleges oszlopok magasságai az M adott értékéből kiindulva a következők: 1-1 = 6,400 + 0,480 = 6,880 m 2-2 = 6-6 = 6,400 + 0,240 = 6,640 m 3-3 = 5-5 = 6,400-0,240 = 6,160 m 4-4 = 6,400 0,480 = 5,920 m A függőleges és ferde oszlopok távolsága Phythagorasz tételéből: 1-1 = 1,291 m 2-2 = 6-6 = 2,216 m 3-3 = 5-5 = 3,325 m 4-4 = 3,735 m 1-3
Óravázlat a Mérnökgeodézia gyakorlataihoz A második lépés az O jelű pontból az 1-6 és az 1-6 pontok kitűzése poláris koordinátákkal. A kitűzés tájékozásához ki kell számítani a δ AO irámyszöget: δ AO = 52 O 20 51 Így ha az O jelű ponton felállított mérőműszerrel megirányozzuk az A pontot és az irányértéket 0 O 0 00 -re beállítjuk, az 1 és 1 pontokhoz tartozó irányérték 37 0 39 09. A 2 és 2, a 3 és 3, stb. pontokhoz tartozó irányértékeket 60 0 hozzáadásával kapjuk. A poláris kitűzéshez szükséges távolságokat az R sugár és a megfelelő függőleges ferde oszloptávolságok összegével nyerjük. A kitűzés ellenőrzésének két fontos mozzanata van: - Egyik a létesítmény helyének és tájolásának az ellenőrzése az alappontokhoz viszonyítva. (Elhelyezési kitűzés ellenőrzése) Ebből a célból kiszámítottuk az AB alapvonalhoz legközelebb fekvő 6 és 5 jelű pontok távolságát az A illetve B alappontokról. További ellenőrzésként célszerű a poláris kitűzés során megnézni, hogy a B alappontra mutató irány irányértéke egyezik-e a számítottal. - A kitűzés ellenőrzésének másik lépése, a kitűzött pontok egymáshoz viszonyított tényleges és a geometriai adatokból számított értékeinek összehasonlítása. (Szerkezeti kitűzés ellenőrzése) Jelen alakzatnál legcélszerűbb az 1-2, 2-3 stb. valamint az 1-2, 2-3 stb. pontok távolságainak számítása, illetve ellenőrző mérése. 1-4
Jegyzet: - Bánhegyi István Dede Károly: Segédlet a mérnökgeodéziai gyakorlatokhoz c. jegyzet, 139-145. oldalig (J.sz.: 91238) 1-5