A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE - 2015 A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Veresné Somosi Mariann Balaton Károly 2015. November 24.
Tartalomjegyzék 1. Az innováció fogalmának újragondolását kiváltó okok? 2. Alapvető ellentmondások 3. EU stratégiája? Van-e, ha van, használható-e? 4. A témaválasztás aktualitása 5. A kutatás célja, logikai folyamata 6. A szakértői rendszer struktúrája 7. Empirikus következtetések, a kutatás folytatása 2
1. Az innováció fogalmának újragondolását kiváltó okok? a) A gazdasági növekedéssel egyidejűleg a területi és jövedelmi különbségek nőnek: növekedési klaszterek jöttek létre ugyanakkor más régiók leszakadtak Az EU-s átlag feletti, ill. a 75 %-os küszöbérték alatti régiók aránya év NUTS2 régiók száma fajlagos GDP-t meghaladó régiók száma fajlagos GDP 75 %-a alatti régiók száma 1999 (EU25) 254 2005 (EU27) 271 114 (44 %) 129 (47 %) 67 (26 %) 69 (25 %) Forrás: Eurostat 3
1. Az innováció fogalmának újragondolását kiváltó okok b) Innovációs centrumok és a perifériák között rendkívül gyenge a kapcsolat 4
1. Az innováció fogalmának újragondolását kiváltó okok c) A periférián eszközölt fiskális impulzusok (2007-2013) elenyésző multiplikatív hatása kistérség multiplikatív hatás Tiszaújvárosi 9 Miskolci 8 Encsi 3 Kazincbarcikai 7 Sárospataki 3 Szerencsi 2 Edelényi 3 Mezőkövesdi 2 Ózdi 3 Sátoraljaújhelyi 2 Szikszói 2 Abaúj-Hegyközi 1 Bodrogközi 1 Mezőcsáti 1 5
1. Az innováció fogalmának újragondolását kiváltó okok d) A társadalmi problémák újratermelődnek műszaki/ természettudományi innováció társadalmi/ gazdasági változások problémák/ Igények erősödő társadalmi feszültségek társadalmi innováció 6
2. Azonosságok és különbözőségek különböző területek, szintek, hatások, reakciók a változás fejlődésnek tekinhető-e? Innováció tipológiája Forrás: Crozier Friedberg alapján újraszerkesztve 7
3. Az EU 2020-ig szóló stratégiája H2020 költségvetése (2014-2020) Ipari vezető szerep (17 milliárd euró) Társadalmi kihívások (29,7 milliárd euró) 8
4. Szakértői rendszer struktúrája településsoros és idősoros adatbázis (panel) települési innovációs potenciál számszerűsítése klaszter képzés felhasználói felület szakértői tudás változatok legjobb megoldások költség/ haszon elemzés szakértői javaslatok Társadalmi innovációs szakértői rendszer struktúrája 9
A témaválasztás aktualitása a) EU növekedési és K+F stratégia (2010) kudarca. b) Hazai gazdasági divergencia és annak társadalmi következményei. c) Migrációs áradat, eltérő kultúrkörök miatt jelentkező problémák. d) Morális problémák. 10
2. Kutatás célja, logikai folyamata társadalmi innováció fogalmának definiálása szakirodalom EU dokumentumok potenciális indikátorok kiválasztása empírikus kutatások indikátorok mérhetősége/ összehasonlíthatósága Eurostat társadalmi innovációs potenciál módszertanának kidolgozása 11
2. TIP meghatározásának modellje input indikátorok (x i ) társadalmi innovációs képesség (w i ) TIP output indikátorok (y i ) hatás indikátorok (Z i ) 12
3. TIP meghatározásának modellje Input indikátorok ssz. faktorok indikátorok forrás 1. intézményrendszer (I) 2. telephelyi tényezők (T) 3. humán feltételek (H) 4. aktivitás (A) civil szervezetek száma (I 2 ) együttműködő partnerek száma (I 1 ) vállalkozás sűrűsége (T 1 ) nonprofit vállalkozások száma (T 2 ) korfa (H 1 ) aktivitási ráta (H 2 ) iskolai végzettség (H 3 ) pályázati aktivitás (A 1 ) szociális aktivitás (A 2 ) önkormányzat Munkaügyi Hivatal TEIR önkormányzat 13
3. TIP meghatározásának modellje Lehetséges output indikátorok ssz. faktorok Indikátorok forrás 1. gazdasági (G) 2. kulturális (K) 3. szociális (Sz) 4. egészségügyi (E) elnyert pályázatok száma (db/év) (G 1 ) lehívott forrás nagysága (Ft/év) (G 2 ) helyi termékek száma (G 3 ) szociális szövetkezetek száma (G 4 ) közfoglalkoztatottak száma (G 5 ) hagyományőrző rendezvények száma (K 1 ) hagyományőrző szervezetek száma (K 2 ) szegregációk száma (Sz 1 ) szegregációban élők száma (Sz 2 ) szociális ellátásban részesülők száma (Sz 3 ) munkanélküliségi ráta (Sz 4 ) krónikus betegségben szenvedők száma (E 1 ) szenvedélybetegek száma (E 2 ) TEIR primér kutatás önkormányzat cégnyilvántartás önkormányzat önkormányzat önkormányzat TeIR TeIR önkormányzat 14
3. TIP meghatározásának modellje Hatás indikátorok ssz. faktor indikátor indikátor forrása 1. szociális feltételek 2. családi viszonyok 3. biztonságérzet jövedelmi viszonyok születéskor várható élettartam iskolázottság egyedülállók aránya nagycsaládok aránya nyilvántartásba vett bűncselekmények száma felderítetési arány ORFK ORFK 4. társadalmi infrastruktúra szociális infrastruktúra önkormányzat 5. megélhetési feltételek szegénységi index 6. környezeti feltételek ökológiai lábnyom 15
4. Empirikus következtetések növekvő különbségek a BAZ megyei kistérségek között is! Civil szervezetek megoszlása Forrás: adatok felhasználásával saját szerkesztés Vállalkozás sűrűsége Forrás: adatok felhasználásával saját szerkesztés Átlagos iskolai végzettség Forrás: adatok felhasználásával saját szerkesztés BAZ megye kistérségeinek civil pályázati aktivitása Forrás: TEIR adatok felhasználásával saját szerkesztés Balance and Challenges 9th International Scientific Conference Faculty of Economics, University of Miskolc 15-16th October, 2015, Miskolc-Lillafüred 16
4. Empirikus következtetések Gyorsuló klaszteresedési folyamat klaszter kistérség mag Tiszaújvárosi, Miskolci félperiféria Encsi, Kazincbarcikai, Sárospataki, Szerencsi periféria Edelényi, Mezőkövesdi, Ózdi, Sátoraljaújhelyi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti 17
Köszönjük megtisztelő figyelmüket! 18