Gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai célok, gyakorlatok és együttműködők

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai célok, gyakorlatok és együttműködők"

Fanni Juhászné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai célok, gyakorlatok és együttműködők

2 A megyék szerepe a közigazgatási rendszerben [ ] A magyar közigazgatás korábbi szintjei Országos >Megyei >Helyi szint Az elmúlt időszakban további két új szint jelent meg a közigazgatásban: a regionális és a kistérségi szint. Országos >Regionális >Megyei >Kistérségi >Helyi A közigazgatási rendszer változásai kapcsán további változások történtek az egyes szintek feladatköreiben, valamint a hozzájuk rendelt források megoszlásában. A jelenlegi 5 közigazgatási szint egyértelműen sok, ezért különösen a középső három szint esetén nyilvánvalóan újra kell gondolnia az országos politikának az egyes szintek létjogosultságát.

3 A megyék szerepe a közigazgatási rendszerben [ ] A megyerendszer kiforrott, ezer éves múltra tekinthet vissza Magyarországon es évek óta elsősorban a kötelező feladatok ellátását biztosítják a megyei önkormányzatok, az általuk fenntartott intézményrendszereken keresztül. A megyei önkormányzatok fokozott szerepvállalása a döntéshozatalban kedvezően hatna az alulról építkező kezdeményezések felkarolásában. A fejlesztési források elosztásának kérdésköre felülvizsgálatra szorul.

4 Az Észak-magyarországi régió fejlesztéspolitikai céljai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakában, 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül Magyarország. Az ÚMFT keretén belül kidolgozásra került a regionális operatív programok között az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) is. Főbb célkitűzései: [ ] A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. A fejlődés élenjárói a régió városai, de nagy figyelmet kell fordítani a régión belüli leszakadó vidéki térségek fejlesztésére is.

5 Az Észak-magyarországi régió fejlesztéspolitikai céljai [ ] Ezt a koncepciót tükrözi Miskolc város ún. Versenyképességi pólus programja amelynek fő céljai: A régió számára is meghatározó kulcságazatokban az egyetemi tudásbázisra építő gazdasági klaszterek kialakítása A közös célokat szolgáló K+F tevékenység fokozódása Új termelő és kutatás-fejlesztést végző vállalkozások letelepítése Ez utóbbi érdekében a regionális program külön figyelmet fordít a vonzó települési infrastruktúra és üzleti környezet kialakítására, a barnamezős területek revitalizációjára. Miskolc városa csak a környező, jelentős ipari potenciállal és nagyvállalatokkal rendelkező településekkel (mint például Tiszaújvárossal, vagy Kazincbarcikával) együttműködve lehet sikeres.

6 [ A tőkebeáramlás rejtett veszélyei ] A multicégek betelepülése önmagában nem garantálja a térség gazdasági fellendülését. Mérlegelni kell, hogy: tevékenységükben, beszállítói hálózatukban mekkora szerep jut a helyi, hazai őstermelőknek, kis- és középvállalkozásoknak mennyi új munkahelyet teremtenek és megjelenésükkel mennyi szűnik meg a korábbiak közül preferálni kell a termelő ágazatokat a szolgáltatási ágakkal szemben. mennyire illeszkedik a betelepülni kívánt vállalat tevékenysége az adott térség jellegéhez (pl. környezetvédelmi, turisztikai szempontok figyelembevétele)

7 Fejlesztési alternatívák Borsod- Abaúj-Zemplén megyében [ ] A megyei fejlesztések kapcsán fontos, hogy elsősorban ne presztízsberuházások történjenek hanem a térség hosszú távú gazdasági fejlődését elősegítő termelő jellegű beruházások valósuljanak meg. Fontos cél: a meglévő üzemek, ipari parkok erősítése (pl. Sátoraljaújhely) a megyében korábban jól prosperáló ipari tevékenység felélesztése és támogatása (szivattyúgyár, cukorgyár stb.) megyénkben még jelen van az a technikai kultúra, amely a termelő tevékenységek újra bevezetését segítheti (pl. Hegyalján kőbányászat, az országban egyedül itt folyó perlit kitermelés) a nagy tradíciókkal rendelkező, méltatlanul leépített bányászat újraindításának átgondolása (Dubicsány térségében több millió tonna vár kitermelésre) a műveletlen földterületeken energetikai beruházások támogatása A még meglévő infrastrukturális hiányosságok, elsősorban a csapadékvíz elvezetés problémájának megoldása

8 Fejlesztési alternatívák Borsod- Abaúj-Zemplén megyében [ ] A helyi vállalkozások támogatása fontos mind a foglalkoztatás, mind az adott terület gazdasági fejlődése szempontjából. A Széchenyi terv eredményeit tovább kell vinni Az ÚMFT-ben a hazai KKV-k számára korlátozott pályázati lehetőség A pályázatokban magas az önrész, kevés a támogatás mértéke Nehezen teljesíthetőek a további működésre vonatkozó kitételek Hiányos teljesítés esetén a támogatási összeget kamatostul kell visszafizetni és a pályázót akár 5 évre is kizárhatják a támogatható vállalkozások köréből

9 Fejlesztési alternatívák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A régióban különösen fontos a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (Encsi, Abaúj-hegyközi, Edelényi, Pétervásárai, Hevesi, Mezőcsáti, Bodrogközi, Szerencsi, Ózdi, Szécsényi, Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Tokaji, Sárospataki) további társadalmi-gazdasági leszakadásának megállítása. A fejlettség alapján a legrosszabb helyzetben lévő 10 kistérségből 4 B-A-Z megyében található, a két legelmaradottabb Abaúj-Hegyközi és Bodrogközi kistérség. Annak érdekében, hogy a térségeken belül ne szegregálódjanak tovább a legrosszabb helyzetben lévő - legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező - aprófalvak, szükséges ezen települések megújítása a roma lakosság bevonásával és helyi foglalkoztatási kezdeményezések alkalmazásával.

10 Az Észak-magyarországi régió fejlesztéspolitikai céljai A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a éves munkaképes korú magyar lakosság 54,5 %-a, 4,2 millió fő volt gazdaságilag aktív 2005 évben, amelyből összes foglalkoztatott 3,9 millió fő és munkanélküli 303,9 ezer fő. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a éves korú népesség 48 % (263 ezer fő) tekinthető gazdaságilag aktívnak, 52 %-a inaktívnak, vagyis nem tartozik sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába (Szabolcs- Szatmár-Bereg megye után a második legrosszabb a mutató az országban.) A gazdaságilag aktívakból 12 százalékot tesz ki a KSH szerint számított munkanélküli, amely 4,8 százalékponttal magasabb az országos munkanélküliségi rátánál. A éves korú népességből a foglalkoztatási arány 42,2 %, alacsonyabb mint az országos átlag (50,5 %)

11 Munkaerő piaci tendenciák a megyében Munkanélküliségi ráta alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között 11,6% 9,3% 10,5% 11,2% 10,9% 13,8% 12% 12%

12 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat középtávú fejlesztési tervei a megye sajátosságain túl figyelemmel kell lenni az Európai Unió 2013-ig szóló törekvéseire, az ehhez szorosan kapcsolódó ÚMFT, illetve a Konvergencia Program feltételeire, a kormányzati költségvetési-, közigazgatási és terület-fejlesztési politika irányára, mert a törvényi rendelkezések ellenére gyakorlatilag - alapvetően ezek határozzák meg a megyei önkormányzat működésének kereteit. Területfejlesztés, infrastruktúra - Segítséget kell nyújtani a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások intézményhálózatának fejlesztéséhez. - Tovább kell folytatni a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését - A települési önkormányzatoknak szakmai segítséget kell nyújtani a belvízrendezési tervek elkészítéséhez, a bel- és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítéséhez, illetve rekonstrukciójához. -

13 Területfejlesztés, infrastruktúra - A közlekedési hálózatokkal kapcsolatosan segíteni kell a települési önkormányzatok érdekérvényesítő képességének növelését, a közösségi közlekedési rendszerek működtetése, fejlesztése érdekében. - Az országos főközlekedési úthálózat fejlesztése a regionális és nemzetközi kapcsolatok érdekében fontos gazdaságfejlesztő tényező. - Figyelemmel kell kísérni a megye mezőgazdaságának helyzetét és segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági, erdőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek és gazdáknak.

14 Fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási tevékenység Kiemelt szerepet kap az önkormányzat kötelező feladat ellátásával összefüggő ingatlan és ingó vagyon folyamatos állagmegóvására, fejlesztésére irányuló tevékenység erősítése, s az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése. Minimumfeltételekhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása Működési költségcsökkentés elérése Akadálymentesítés Szakhatósági, szakmai előírásoknak való megfelelés

15 Fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási tevékenység A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ezek keretében ban mintegy 25 pályázatot nyújtott be, amelyek együttes értéke megközelítőleg eléri a 15 milliárd forintot Összefogással Tokaj világörökségéért - Széphalom, Magyar Nyelv Múzeuma Két térségi integrált szakképző központ kialakítása Sajóvölgyi Tiszk, Zempléni Tiszk A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház fejlesztése

16 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Hat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete 1

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VII.évf. 2010 2 58-64 Lipták Katalin Hat ábra hat megállapítás az Észak-magyarországi régió leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeinek munkaerő-piaci helyzete