India közigazgatása. Fehér Mónika. Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar. Budapest 2007.



Hasonló dokumentumok
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Jogi alapismeretek szept. 21.

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

A legfontosabb állami szervek

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Az Európai Unió egyéb intézményeiről

2. oldal A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alaptevékenységét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet, val

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény alapján

Az EU intézményrendszere

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.)

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY. A bírósági ülnökök jelöléséről

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

AZONOSÍTÁSI ADATLAP KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI!

Az EU intézményrendszere

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ÜLNÖKVÁLASZTÁSRÓL

F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására

Korrupció az igazságszolgáltatásban Világtrendek. Marschall Miklós Regionális Igazgató Európa és Közép-Ázsia Transparency International

Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások. illetmény-pótlékok. Érték típus: Ezer Forint

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

Általános jogi ismeretek. Tematika:

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

1/2016. sz. vélemény

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS február 4.

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Nem természetes személy ügyfél általános tényleges tulajdonosi nyilatkozata

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM

TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZAT (TTNY)

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök évi választásáról. A legutóbbi ülnökválasztás március 7. napja és április 30. napja között volt.

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje: Születési helye: Születési ideje:

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

A magyar közigazgatás szerkezete

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

Nyilatkozat a tényleges tulajdonos személyéről

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI

II. Köztársasági Elnökség

34 - Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2016. SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI JOGI INTÉZET

Magyar joganyagok - 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet - az anyakönyvvezető és az a 2. oldal (9)1 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok

2012 Elemi költségvetés

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

1. A kormánymegbízott

Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Alapítvány ügyfél általános tényleges tulajdonosi nyilatkozata

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i ülésére

KÖZÖS NYILATKOZAT

Döntéshozatal, jogalkotás

Regionális különbségek változása Indiában ( ) Nemes Viktória - Wilhelm Zoltán Tóth József Emlékkonferencia Pécs,

A modern demokráciák működése

Magyar joganyagok - 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet - az államigazgatási szervek in 2. oldal (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti feladatok teljesítésén

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

AZ EURÓPAI OMBUDSMAN

23. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 31-i rendes ülésére

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

Készült: :47 Ellenőrző kód: Érték típus: Ezer Forint

JEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Karrierlehetőség az EU Intézményeinél. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Átírás:

Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Tantárgy: Összehasonlító közigazgatástan Tanár: Dr. Lőrincz Lajos India közigazgatása Budapest 2007.

TARTALOMJEGYZÉK: I. INDIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE...2 II. ÁLLAMSZERVEZET...4 II./1. Törvényhozás...4 II./2. Végrehajtó hatalom...5 II./3. Minisztériumok...6 II/4. A Szövetség és a tagállamok viszonya...6 II./5. Ombudsman...8 III. KÖZSZOLGÁLAT...9 III./1. Polgári szolgálat...9 III./ 2. Szövetségi Közszolgálati Ügynökség (UPSC)...9 III./3. Toborzás...10 III./4. Előléptetés...10 III./5. Díjazás...10 III./6. Továbbképzés...11 III./7. Korrupció...11 IV. ÖNKORMÁNYZATOK...13 IV./1. Önkormányzatok kialakulása és reformja...13 IV./2. Önkormányzatok struktúrája és tipizálása...14 IV./ 2. 1. Vidéki önkormányzatok...14 IV. /2. 2. Városi önkormányzatok...15 IV. /2. 3. Önkormányzati bizottságok...15 IV./2. 4. A Kolkata modell...16 IV./3. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei...16 IV./4. Városfejlesztés...17 IRODALOMJEGYZÉK...18 1

I. INDIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A világon minden nyolcadik ember indiai. India a világ szárazföldjének 2.2%-át foglalja el. India területe 3.287.590 km 2, lakossága egy 2005. júliusi becslés szerint 1.080.264.388 fő, a népességnövekedés évi 1,5%, de ez folyamatosan csökken az állami születésszabályozás miatt. A hivatalos nyelvet, a hindit a lakosság 30%-a beszéli, az angol összekötő nyelv a kormányzati és üzleti életben. De további 14 regionálisan beszélt hivatalos nyelv van (bengáli, telugu, marati, tamil, urdu, gudzsaráti, málájálam, kannada, orija, pundzsábi, asszami, kasmíri, szindi és szanszkrit.) Az Észak-Indiában széles körben használt hindusztáni a hindi és az urdu keveréke. Nemzetiségi összetételét tekintve 72% indo-árja, 25% dravida és 3% mongoloid és egyéb népcsoportok találhatók. Vallások: hindu 81%, muzulmán 12%, keresztény 3%, szikh 2% és egyéb 2%. India legősibb lakosságát a magas kultúrájú dravida törzsek alkották, azonban i.e. 1500 körül az elmaradottabb színvonalú indoeurópai eredetű árják vándoroltak be. A nemzetiségi közösség helyébe a faluközösség lépett. A létrejött társadalmi különbségeknek megfelelően kialakultak a kasztok, vagyis a társadalom szűk, zárt csoportokra oszlott, melyeket az öröklődő foglalkozások és szigorú rendszabályok élesen elválasztottak egymástól. Rendszere az ókorban sok államban kialakult, de legmerevebb formája Indiában jött létre. Fő jellemzője a társadalom hierarchikus tagoltsága. A következő kasztokat ismerjük: papok (brahman), harcosok (ksatrija), polgárok (vaisja), szolgák (sudra). Alattuk és rajtuk kívül állnak az érinthetetlenek (páriák), akik sokáig állampolgársággal sem rendelkeztek, és a legalantasabb munkákat végezték. A kasztrendszer fejlődést gátló jelenség volt, mivel az egyén társadalmi helyzetét örökletessé merevítette és intézményesítette az egyenlőtlenséget. Mára enyhült a helyzet, hiszen az 1950-ben életbe lépett alkotmány kimondja a kasztok egyenlőségét és az érinthetetlenek bármiféle megkülönböztetését bűncselekménynek nyilvánítja. 1 1 Fejlődő országok lexikona, Akadémiai Kiadó, Budapest 1973 2

Mint az köztudott India az angol korona legékesebb gyémántja volt. A Kelet-indiai Társaság létesítésének alapja az a szükséglet volt, hogy Indiából merítsenek vásárlóerőt, ugyanakkor szervezete olcsóbb volt mint a hivatalos kormányzásé. Az évszázadok alatt új feladatok merültek fel Indiában, melyeket a kereskedelmi társaság már nem tudott ellátni, ezért 1784-ben az angolok parlamenti bizottságot hoztak létre az állandó ellenőrzés céljára. Az 1857-es szipoj lázadás kudarcot vallott, mégis az angolokat gyarmati kormányzásuk módszerének megváltoztatására késztette. 1858-59-ben az angolok alkotmányt adtak Indiának, mellyel a modern állam felé fejlesztették a gyarmatot. Idővel indiai funkcionáriusok munkáját vették igénybe a kormányzáshoz és a kiépült államszervezet mintáját tárták a leigázottak elé. A szipoj felkelés elnyomása után a brit uralma még erőteljesebbé vált egész Indiában. A XX. század beköszöntével Mahatma Gandhi (1869-1948) vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, amik végül 1947. augusztus 15.-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26.-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Néhrú lett. 3

II. ÁLLAMSZERVEZET India alkotmánya szerint India szuverén, szocialista, világi, demokratikus köztársaság. Van egy szövetségi kormánya, mely erősebb, nagyobb hatalmú a tagállamokkal való kapcsolatokban. A központi kormányzatot a brit népképviseleti rendszer után mintázták. A végrehajtás, a törvényhozás és a bírói hatalom összefüggenek egymással, de mégis el vannak választa egymástól. Ahogy a brit parlamentáris modellben, itt is a végrehajtó hatalom vezető szerepét alakították ki, amely felelős a törvényhozásnak. Bár az alkotmány 50. cikke kimondja a bírói kar és a végrehajtás elválasztását, az utóbbi mégis kontrollt gyakorol a bírák kiválasztása és működése felett. 2 II./1. Törvényhozás 3 A törvényhozás szövetségi szinten jelenik meg. A parlament (Sansad) egyik kamarája az Állmok Tanácsa (Rajya Sabha), amelynek több mint 250 tagja közül akár tizenkettőt az elnök nevez ki, a többieket az államok és szövetségi területek gyűlései választják 6 évre. Ez a ház egy állandó testület és nem oszlatható fel. Azonban az amerikaihoz hasonló rotációs rendszer megfigyelhető itt, aminek köszönhetően a tagok egyharmada minden második évben visszavonul és helyére újonnan megválasztott képviselők kerülnek. India alelnöke a Rajya Sabha volt elnöke. A legidősebb minisztert, aki a felsőház tagja a miniszterelnök a Ház vezetőjévé (leader) választja. A másik kamara a Nemzetgyűlés (Lok Sabha) 543 tagját az általános választójoggal rendelkezők közvetlenül választják, további 2 tagot az elnök nevez ki 5 évre. Az alsóházban 45 (ez 8,3%), a felsőházban 28 (ez 12,5%) női képviselő foglal helyet. A parlament legfontosabb funkciói: törvények elfogadása, alkotmány módosítás, a Miniszterek Tanácsa tagjainak eltávolítása, a központi kormány költségvetésének jóváhagyása, egyes államok egyesítése, szétválasztása, területük növelése, csökkenése, határaik vagy nevük megváltoztatása. 2 India Alkotmánya 3 REPUBLIC OF INDIA Public Administration Country Profile (United Nations January 2006) 6-7. o. [továbbiakban: REPUBLIC OF INDIA]; 4

II./2. Végrehajtó hatalom 4 A végrehajtó hatalmat az elnök gyakorolja közvetlenül vagy a neki alárendelt tisztviselőkön keresztül az Alkotmánnyal összhangban, továbbá ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. A törvény által meghatározott hatásköreit nem ruházhatja bármely állam kormányára vagy más hatóságra. Az elnök kegyelmezési joga kiterjed a büntetések felfüggesztésére és az ítéletek megváltoztatására is. A kormány széles közigazgatási hatáskörrel rendelkezik, amelyet az elnök nevében gyakorol, akinek szerepe inkább ceremoniális. (Ceremoniális jogkört gyakorol például a Függetlenségi napi fogadáson vagy az elnök eskütételekor.) A kabinet tagjait az elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján. A valódi végrehajtó hatalom a Miniszterek Tanácsa kezében összpontosul, melyet a miniszterelnök vezet. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki, a politikai pártok vagy a parlamenti többség jelölése folytán. Az elnök az alárendellt minisztereket is kinevezi a miniszterelnök tanácsára. Az elnök választása: az elnököt egy elnökválasztó testület választja meg, melynek delegáltjai a Parlament két házának kiválasztott tagjai, illetve a tagállamok törvéyhozó testületeinek kiválasztott tagjai. A következő elnökválasztás 2007 júliusában lesz, az alelnököt 2007 augusztusában, a miniszterelnököt pedig 2009 májusában válsztják majd meg. Az elnök hivatali ideje 5 évre szól, hacsak nem mond le (lemondását az alelnöknek kell címeznie); nem sérti meg az Alkotmányt (ekkor a 61. cikkelyben szabályozott módon vád alá helyezik és elmozdítják hivatalából); illetve hivatali ideje lejárta után még hivatalban marad utóda beiktatásáig. Az alelnök, a neki címzett lemondást haladéktalanul közli a Képviselőház elnökével. Elnök lehet, aki indiai állampolgár, elmúlt 35 éves, jogosult a képviselőház tagjának lenni. Nem lehet olyan gazdálkodó szervezet tagja, amely költségvetési pénzből gazdálkodik. Ezentúl az elnök nem lehet tagja sem a szövetségi, sem a tagállami törényhozásnak, vagy ha mégis, akkor megválasztását követően le kell mondania e tisztségéről. 4 REPUBLIC OF INDIA 7. o. 5

II./3. Minisztériumok Az Szövetség adminisztrációjáért felelősek, azaz a szaktárcáknak delegált feladatok végrehajtásáért. A minisztereknek a törvénytervezetek készítése is a feladatkörükbe tartozik. Ezt a feladatukat a minisztériumokon belül működő szakosztályok segítik. Például az Igazságügy Minisztériumon (Ministry of Law and Justice) belül van egy Törvényhozói Osztály (Legislative Department) és egy Jogi Ügyek Osztálya (Legal Affairs Department). Az utóbbi a központi kormányzat számára nyújt tanácsokat, míg az előbbi jogszabálytervezeteket szerkeszt. 5 Kiemelkedő szerepet tölt be a Vidékfejlesztési Minisztérium (Ministry of Rural Development), amelynek célja főként a vidéki szegénység enyhítése, az életszínvonal javítása és infrastrukturális fejlesztés. Ezen célokat a következő osztályok segítségével látja el: Vidékfejlesztési Osztály (Department of Rural Develpoment), Földerőforrások Osztálya (Department of Land Resources) és Ivóvízellátás Osztálya (Department of Drinking Water Supply) II/4. A Szövetség és a tagállamok viszonya 6 India 28 államra (amelyek még tovább 593 kerületre vannak felosztva) és 7 szövetségi területre van felosztva. A tagállamok, Delhi és Pondicseri szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll. 7 India államai: Ándhra Pradés, Arunácsal Pradés, Asszám, Bihár, Cshattíszgarh, Goa, Gudzsarát, Harijána, Himácsal Pradés, Dzsammu és Kasmír, Dzshárkhand, Karnátaka, Kerala, Madhja Pradés, Mahárástra, Manipur, Meghálaja, Mizoram, Nágaföld, Orisza, Pandzsáb, Rádzsaszthán, Szikkim, Tamilnádu, Tripura, Uttaráncsal, Uttar Pradés, Nyugat- Bengál Szövetségi területek: Andamán- és Nikobár-szigetek, Csandígarh, Dadra és Nagar Haveli, Daman és Diu, Laksadíva, Pondicseri 5 http://lawmin.nic.in/coi.htm 6 India Alkotmánya 7 Wkipedia 6

Fővárosi közigazgatási terület: Delhi A mai legtöbb állam 1953 és 1956 között, nyelvi alapon való újraszerveződés részeként jött létre. Az államok valójában közigazgatási területek és a szövetségi parlament szinte mindenható felettük. Minden államnak van saját politikai végrehajtó hatalma, törvényhozása és közigazgatási szervezete. A hét szövetségi területet a szövetségi kormány az elnök által kinevezett kormányzón keresztül kormányozza. Az Alkotmány világosan megjelöli a Szövetség és a tagállamok jogalkotási hatáskörét. A 246. cikk 97 tárgykört sorol fel, amely az Unió fennhatósága alá tartozik, további 66-ot jelöl meg a tagállamokhoz tartozóként, illetőleg felállít egy harmadik listát, amely tárgyak tekintetében mind szövetségi, mind tagállami jog rendelkezhet. Ezeket az elhatárolásokat a szövetségi parlamentnek és a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk, azonban a parlamentnek megvan a joga ahhoz, hogy meg nem jelölt tárgykörben alkosson jogot. Fontos megemlíteni, hogy az alkotmány szerint amennyiben a szövetségi és a tagállami jog összeütközik, a föderálisnak van primátusa, az fog uralkodni a tagállami felett. Most pedig lássunk néhány szövetségi jogalkotásba tartozó tárgykört: Diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviselet Háború és béke Nemzetközi szerződések és idegen államokkal való megállapodások Kiadatás India védelmének ellátása Külügyek Idegenrendészeti ügyek A szövetség köztartozása Külföldi kölcsönök Államközi kereskedelmi forgalom stb. Példaként néhány tagállami jogalkotási jogkör: Közbiztonság Helyi kormányzás Egészségügyi ellátás, kórházak 7

Munkanélküliek segítése Könyvtárak, múzeumok és más intézmények, melyeket a tagállam ellenőriz vagy finanszíroz stb. Végül pedig olyan témakörök, melyek mindkét szinthez tartoznak: Büntetőjog; Büntetőjogi Kódex Büntető eljárásjog, annak kódex formátuma Házasság, válás, örökbefogadás, öröklés Igazságszolgáltatás Vadállatok és madarak védelme Születések és halálozások nyilvántartása stb. II./5. Ombudsman 8 Nemzeti szintnél nincs ombudsman, azonban, néhány államban megalkották az intézményét, mint például Karnatakában. Mindazonáltal, három, a szükségességével kapcsolatos kérdés a felszínre került olyan államokon keresztül, ahol az intézmény létezik: 1. Az első helyen az szerepel, hogy az intézmény sikere látványosabb lenne, ha a személyt, aki betölti ezt a pozíciót hatósági jogkörökkel ruháznák fel? 2. A második probléma, hogy nem egy független vizsgáló ügynökség mivel az állami szerveknek van alárendelve. 3. Az alárendeltség végett bonyolódnak a vizsgálatok. 9 Ezek ellenére elengedhetetlen intézménye a parlamentáris jogállamoknak, így Indiában is helye van a közigazgatási visszásságok kivizsgálása terén. 8 REPUBLIC OF INDIA 10. o. 9 REPUBLIC OF INDIA 10. o. 8

III. KÖZSZOLGÁLAT III./1. Polgári szolgálat 10 Indiában a közszolgálatban megkülönböztetik a polgári vagy civil szolgálatot (például az oktatásban vagy egészségügyben dolgozók) az egyenruhás hivatalnokoktól (utóbbiak közé tartoznak a rendvédelmi szervek, illetve a hadsereg tagjai). Az Alkotmány 15. cikke kimondja a vallás, faj, kaszt, nem és születési hely szerinti megkülönböztetés tilalmát. A törvény előtti egyenlőségnek vonatkoznia kell minden állampolgárra, bármely hivatalban való foglalkoztatásuk és kinevezésük során. Az érinthetetlenek bármiféle megkülönböztetését megtiltják, és büntetendő cselekménynek nyilvánítják. 11 Erre azért volt szükség, mert a már évezredekre visszanyúló kasztrendszer erősen determinálta azt, hogy ki milyen posztot tölthet be az állmi vezetésében igazgatásában. III./ 2. Szövetségi Közszolgálati Ügynökség (UPSC) Az Alkotmányozó Gyűlés (Constituent Assembly) a függetlenség elnyerése után észlelte a szükségletet egy szövetségi szintű, biztos és autonóm státuszú közszolgálati ügynökségre. Így hozták létre a Szövetségi Közszolgálati (Union Public Service Commissionsnek). Az Ügynökség szövetségi és tartományi szinten elfogulatlan toborzást biztosít a közigazgatásnak, továbbá képviseli a közszolgálatban dolgozók érdekeit. Az Ügynökségre vonatkozó kötelességek és alkotmányban vannak lefektetetve. Főbb feladatai a következők: toborzás szolgálatba; versenyvizsgák lebonyolítása; tanácsadás központi kormányba választás által interjúkon keresztül a megfelelő tisztviselők előléptetésére vonatkozóan; javaslattétel a kormánynak a toborzási módszerekre vonatkozóan; fegyelmi ügyekkel összefüggő feladatok; a szokásost meghaladó járadék megtérítése stb. 10 REPUBLIC OF INDIA 11. o. 11 India Alkotmánya 9

III./3. Toborzás 12 Két szervezeten keresztül toborozzák a személyzetet a közszférának, az egyik a fent említett Ügynökség (UPSC), a másik a Staff Selection Commission (SSC), azaz Személyzeti Kiválasztási Bizottság. Az előbbit az alkotmány szabályozza és a rekrutációért való felelősség a szövetségi kormánnyal szemben terheli. Ez a felelősség India minden szintű szolgálatába való toborzásánál fennáll. Kötelező a tanácsadás, a Bizottság olyan ügyében, ami összefügg a toborzás módszerével, amit a vezetőknek mindenképp figyelembe kell venni, illetve meg kell követelni az előléptetések, áthelyezések és fegyelmi ügyekben. A Bizottság felelős a beosztott személyzet mint pl. segédek, gyorsírok toborzásáért. Létezik még egy szervezet, amelynek a feladata az állami vállalatoknál felelős posztokat betöltők mint pl. elnök, ügyvezető igazgató, gyakorlati vezető kiválasztása és elhelyezése. Ez a szervezet a Public Enterprise Selection Board (P.E.S.B.). III./4. Előléptetés A közszolgálatban két nagy csoportja létezik a tisztviselőknek, az A és a B, az A a magasabb beosztású csoportot jelöli. Ezeken belül is léteznek további alkategóriák. Az eljárásnak megfelelően a kormányzat dönt, hogy kit helyez az egyik csoportból a másikba, de a döntést megelőzően konzultál az Ügynökséggel (UPSC). Az alsóbb fokú köztisztvselők előléptetése időhöz kötött és a kiváltságok automatikusan felemelkednek. A már kiválasztott jelöltek, munkába lépés előtt először egy rövid tanfolyamon vesznek részt. 13 III./5. Díjazás India kormánya fizetési kategóriákat rögzített a köztisztviselőknek. Ilyen fizetési szintek: Altisztek: r. 8000-275 - 13500 Magasabb rangú tisztviselők: r. 10650-325 - 15200 12 REPUBLIC OF INDIA 11. o. 13 REPUBLIC OF INDIA 10

Fiatal közigazgatási dolgozók foka: r. 12,750-375 - 16,500 További titkár: r. 22400-525 - 24500 Titkár / kabinettitkár: r. 26,000 / 30,000 Mindazonáltal a szolgáltatás különböző ágainak a fizetség különböző skálái vannak és különféle járadékokat jutattnak, mint például utazási járadék vagy lakás támogatás. III./6. Továbbképzés 14 1948-ban alapították a Továbbképzés és Igazgatás Intézetét (Institute of Sekretariat Training and Management), mely főként a különféle szinteken dolgozó hivatalnokok oktatásához fogott hozzá. Az intézet célja: speciális tréning programok a különböző rangú tisztviselőknek; a középvezetőket képessé tenni, hogy hatékonyabban és felelősségteljesen hajtsák végre kötelességeiket, továbbá a jövőben nőjön a szakmai hozzáértésük; fontos, hogy kialakuljon a résztvevők pozitív és új szemléletmódja, illetve a csapatszellem. Az Intézetet támogatja az állami kormányzat, így a tréninganyagokon, monográfiákon túl audiovizuális eszközökkel segítik a képzést. A fent említett Intézet egyike a vezető továbbképző intézeteknek az országban, hiszen oktatja a Központi és Állami Kormányzatok, a közszféra vállalkozásainak és autonóm testületek tagjait is. Az Intézet igazgatója India Kormányzata Közös Titkárságának a tisztviselője. III./7. Korrupció 15 Van egy szervezet, a Central Vigilance Commission, a Központi Éberség Bizottsága, mely kijelölt bizottságként felügyelet gyakorol Delhi Speciális Rendőrsége felett, az 1988-as korrupció ellenes törvény értelmében. A szervezet kivizsgálja a kormánytisztviselők üzletkötéseit, mégpedig azokét akik olyan szervezetnél dolgoznak, amelyre a végrehajtó hatalom ellenőrzése kiterjed; illetve akik gyanúba keveredtek, hogy helytelen célért cselekedtek vagy korrupt módon. Mindazok korrupciós ügye hozzájuk tartozik, akik jelentős befolyással bírnak India politikai vagy gazdasági életére. 14 REPUBLIC OF INDIA 12. o. 15 REPUBLIC OF INDIA 14-15. o. 11

A következő bűnügyekkel foglalkoznak: A központi kormányzat osztályainak, állami vállalkozásoknak, központi pénzintézetek tisztviselőinek csalásai; Gazdasági bűncselekmények, köztük bankcsalások, pénzügyi csalások, narkotikum csempészés, régiségek, kulturális javak csempészése; Speciális bűnügyek, mint a terrorizmus, bombarobbantások, feltűnő emberölések, váltságdíjas bűntettek, illetve az alvilág által elkövetett bűntettek. 12

IV. ÖNKORMÁNYZATOK IV./1. Önkormányzatok kialakulása és reformja Mint brit gyarmat, az indiai önkormányzatok az anyaország önkormányzati rendszerét vették át, persze a helyi sajátosságok beékelődtek az archetípusba, és úgy vert gyökeret Indiában a helyi autonómia. Az első önkormányzat is brit szabály (Municipal Corporation) alapján jött létre Madras-ban (Chennaiban ma) 1688-ban, majd ezen a fejlődési íven haladtak tovább egészen 1947-ig, ezt követően is az angol berendezkedés megmaradt, de nemzeti szabályozással. 16 Az önkormányzatok szövetségi elismerése az 1992-ben történt hetvennegyedik alkotmánymódosítás (Constitution Amendment Act) történt meg, ami a helyi önkormányzatokat szövetségi alkotmányos szintre emelte. Ezideáig ugyanis Nyugat- Bengália tagállam ismerte el egyedűl a helyi autoritást igazán. 17 Ez a változás azért történhetett meg, mert az állami vezetők rádöbbentek, hogy a demokratikus alapokon nyugvó önkormányzatok mekkora segítségre vannak a helyi közszolgáltatások ellátásában. Továbbá azért volt e változtatás szükségszerű, mert az önkormányzatokat a tagállami törvények sokszínűen szabályozták, és így nagy eltérések keletkeztek. Ugyanis India függetlenné válása óta több eltérő törvény is keletkezett, mint például: 1948-ból Nagpur Város Tanácstörvénye (Nagpur Corporation Act City); 1957-ből Delhi Város Tanácstörvénye (Delhi Municipal Corporation Act); 1949-ből Bombay Tartomány Városi Tanácsok Törvénye (Bombay Provincial Municipal Corporations Act), hogy csak néhányat említsek. 18 Valamint e törvények nem adták meg az igazi autonómiát, mivel irányítási és felügyeleti jogokat tartottak meg a tagállamok maguknak. Ellenben a decentralizáltságot ültette be az 1992-es módosítás. 19 Így nem bontakozhatott ki az a nagyfokú függetlenség a tagállami kormányoktól, mint Angliában az önkormányzatok esetében. 20 Az 1992-es változás gondoskodott továbbá Állami Finanszírozási Bizottság (State Finance Commission) felállításáról, mely az önkormányzatok megfelelő szubvenciójáról 16 MAYRAJ FAHIM: Local government in India still carries characteristics of its colonial heritage: www.citymayors.com/government/india_government.html [továbbiakban: Local government in India] 17 Local government in India 18 Local government in India 19 Local government in India 20 LŐRINCZ LAJOS, DR. (szerkesztő): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban Összehasonlító közigazgatás 23-44. oldalak. 13

köteles gondoskodni. 21 Ez is az autonómia megteremtését és tartóssá tételét célozta. További az önkormányzati pénzügyekhez köthető változás volt, hogy kettős könyvvitelt kellet készítsenek az önkormányzatok, amik közérdekű adatnak minősülnek, így kötelező negyedévente nyilvánosságra hozni a könyvvitelt (költségvetést). Egy másik segítség volt Indiában az Indiai Önkormányzatok Hálózata (All India Institute Local Self Government) 1926-ban jött létre azzal a céllal, hogy az önkormányzati hálózatot, az egymás közötti kommunikációt és az adminisztrációt kiépítse, továbbá az önkormányzatok fejlesztését segítse. IV./2. Önkormányzatok struktúrája és tipizálása Az önkormányzatoknak Indiában két nagy típusát különböztetik meg, a városi (urban local system), és a vidéki önkormányzatot (rural local system). E megkülönböztetés a terület nagyságán és a népesség számán alapszik. Ezen túlmenően relevánsabb különbségekkel nem találkozni közöttük, inkább csak eltérő modellel találkozni, a Kolkatával (lásd részletesen a III. 2. 4. fejezetben). IV./ 2. 1. Vidéki önkormányzatok A vidéki önkormányzatok választott képviselőkből, azaz képviselőtestületből (Municipal Corporation) és egy polgármesterből (Mayor) állnak. A vidéki önkormányzatoknak államukon keresztül a szövetségi rendszerhez, bürokráciához közvetlenebb hozzáférésük van, mint a városi társaiknak. 22 Ez magyarázható azzal is, hogy területileg nagyobb kihívásnak örvendenek, így nagyobb támogatásra van szükségük a stabilitáshoz. 21 Local government in India 22 Local government in India 14

IV. /2. 2. Városi önkormányzatok A városi közgyűlés (Municipal Councils) kisebb illetékességgel bír mint a nagyobb területű önkormányzatok (Municipal Corporation). A városi önkormányzatok hatásköre nagyban egyezik a vidéki önkormányzatokéval. Itt tagállamokként eltérően, a polgármestert közvetetten és közvetlenül is választják a választópolgárok, egytől hároméves intervallumra. Továbbá az is államonként különbözik, hogy városi önkormányzatokba hány képviselőt és mennyi időre választják (ez általában három és öt éves ciklusok között mozog). IV. /2. 3. Önkormányzati bizottságok A végrehajtó feladataikat az önkormányzatok különböző állandó bizottságokon keresztül gyakorolják. A bizottságok létszáma hét és tizenhat közé tehető. A bizottságok főbb feladatköreik: végrehajtó, felügyelő, pénzügyi és személyzeti. Ezen túlmenően is átruházhatnak a képviselőtestületek feladat- és hatásköröket a bizottságokra, valamint nem kizárólag állandó, hanem eseti bizottságokat is alkothatnak ad hoc ügyekre. 23 A bizottság biztosait (Municipal Commissioner) meghatározott időre választják, és hatáskörüket a törvények, illetve a képviselőtestület jelöli ki. 24 Az önkormányzatok feladat- és hatásköréről részletesen majd lenttebb lesz még szó, itt kizárólag a bizottságok struktúrájáról szándékoztam írni, melynek indoka, hogy az önkormányzatokat illeti e feladat- és hatáskörök, és ezeket csak átruházzák a bizottságokra. 23 Local government in India 24 Local government in India 15

IV./2. 4. A Kolkata modell Létezik 1984 óta egy másik, az általánostól eltérő modell, a kolkatai (Nyugat-Bengália). Ez a modell az önkormányzat belső struktúrájában a kabinetkormányzásra hasonlít. Itt nem bizottságokon keresztül történik a végrehajtás, hanem a polgármester (Mayor) a megválasztott képviselőkből általában tizet kiválaszt maga mellé. A kiválasztott képviselők pedig meghatározott tárcákért lesznek felelősek az önkormányzati végrehajtásban, mint a kabinet kormányban a miniszterek. Ebben a modellben sem vesznek el a garanciák, mivel a megválasztott képviselők maguk közül választják meg a polgármestert, quasi így adva bizalmat neki. 25 IV./3. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei A helyi autonómiák feladatköreiben nem csak az önkormányzati, hanem államigazgatási feladatok is megtalálhatóak. A képviselőtestületek jogalkotási joggal vannak felruházva, azzal a jogálamigági követelménnyel, hogy magasabb szintű normába nem ütközhetnek a helyi jogszabályok. Az önkormányzatok feladatköreit ketté lehet bontani kötelező és fakultatív feladatkörökre. Kötelező feladatkörök: ivóvíz ellátás; közterületek fenntartása, az épített környezet karbantartása; közvilágítás biztosítása; közművesítés; szennyvízcsatornák kialakítása; közrend és közbiztonság megteremtése; egészségügyi intézmények fenntartása; általános iskolák fenntartása; anyakönyvezés; utcák elnevezése és számozása, hulladékszállítás és ártalmatlanítása. 26 Fakultatív feladatkörök: veszélyes épületek elbontása; a közparkok illetve közkertek karbantartása; könyvtárak, múzeumok, vendégfogadók, leprásotthonok, árvaházak és anyaotthonok létesítése; az útszéli növényzet ápolása; lakások biztosítása alacsony jövedelműeknek; kiállítások szervezése; nyilvános szórakozás megteremtése; tömegközlekedés megteremtése és fenntartása; az önkormányzati alkalmazottak jólétének biztosítása és az előléptetésük megteremtése. 27 25 Local government in India 26 Local government in India 27 Local government in India 16

IV./4. Városfejlesztés Indiában 2005-ben indult el a Nemzeti Városfejlesztési Program, a NURM (National Urban Renewal Mission), mely több mint hatvan várost támogatott, támogat. Ezek a városokat általában több mint egymillió ember lakja, és az élhetőségük fenntartására indították el e programot. 28 28 Local government in India 17

IRODALOMJEGYZÉK 1. CONSTITUTION OF INDIA (lawmin.nic.in/coi.htm); 2. EGYETEMES VILÁGTÖRTÉNELEM (PC CD, Multimédia Holding Rt.); 3. JAYAPRAKASH NARYAN, DR.: Federalism and local self-government in India (www.loksatta.org/fed%20and%20local.pdf); 4. KENDE ISTVÁN: Fejlődő országok lexikona (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973) 5. MAYRAJ FAHIM: Local government in India still carries characteristics of its colonial heritage (www.citymayors.com/government/india_government.html); 6. LŐRINCZ LAJOS, DR. (szerkesztő): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban Összehasonlító közigazgatás (Union Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., Budapest); 7. REPUBLIC OF INDIA Public Administration Country Profile [United Nations January 2006 (unpan1.un.org./intradoc/groups/public/documents/un/unpan 023311.pdf)]; Internetes oldalak: 1. india.gov.in 2. www.istn.nic.in 3. www.oecd.org 18