EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.6. COM(2016) 364 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves uniós program végső értékelése (biztonságosabb internet) HU HU
1. ÁTTEKINTÉS Ez a jelentés a 2009 2013 közötti időszakra szóló biztonságosabb internet program 1 (a továbbiakban: a program) értékelésének megállapításait mutatja be. A Bizottság az értékelés alapján arra a következtetésre jut, hogy a program sikeresen teljesítette a főbb célkitűzéseit. A program a megoldandó kérdések és az érdekelt felek szempontjából rendkívül relevánsnak bizonyult, és jól alkalmazkodott a változó technológiákhoz és problémákhoz. Ezenkívül bizonyította, hogy az uniós beavatkozás az elért eredmények vonatkozásában szükséges volt, és hatékonyan segítette ezek megvalósítását. A legfontosabb sikertényezők közé tartozik a tevékenységek páneurópai dimenziója, a Biztonságosabb internet központok létrehozása az összes tagállamban, továbbá az érdekelt felek közötti szoros együttműködés. Az értékelés alapja egy külső tanulmány, amely a projekt résztvevőivel, illetve az érdekelt felek szélesebb körével készített felmérések és interjúk alapján gyűjtött adatok felhasználásával készült. A külső felmérés következtetései helytállóak, és azokat a projekt-felülvizsgálatok következtetései és a biztonságosabb internetre vonatkozó tagállami szakpolitikák értékeléséről szóló párhuzamos tanulmány 2 megállapításai is megerősítik. A megállapítások szerint a Bizottságnak az alábbiakra kell figyelmet fordítania: a leghatékonyabb tevékenységek, azaz a Biztonságosabb internet központok, a célzott kutatások és a cselekvések európai szintű koordinációjának folytatása, a projektekben vállalt tevékenységek nyomon követését célzó intézkedések javítása, a kommunikáció és az együttműködés folytatása minden szinten, és a tagállamok és az iparág nagyobb fokú bevonásának biztosítása. Az értékelés emellett megállapította, hogy: a Biztonságosabb internet központok kulcsfontosságú szerepet játszanak a cselekvések és kezdeményezések koordinálásában. A tagállamok többségében a Biztonságosabb internet központokra a cselekvések és kezdeményezések végrehajtásának és koordinációjának kulcsfontosságú platformjaként tekintenek, a gyermekek online biztonságával kapcsolatos problémák az összes tagállamban a politikai napirend legfontosabb pontjai között szerepelnek, azonban a szakpolitikák tervezésén, így különösen a szakpolitikák koordinációján, a bizonyítékok gyűjtésén és a szakpolitikák értékelésén még lehetne javítani. 2. HÁTTÉR Ez a jelentés a 2009 2013 közötti időszakra szóló biztonságosabb internet program végső értékelése, célja a program alkalmazhatóságának, hatékonyságának és eredményességének, valamint átfogóbb hatásainak és fenntarthatóságának a vizsgálata. A programhatározat 5. cikke 3 szerint a Bizottság értékeli a projektek megvalósításának módját és azok hatásait annak felmérése érdekében, hogy teljesültek-e az eredeti célkitűzések, és a program befejezésekor a Bizottság végső értékelő jelentést nyújt be. Az 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. december 16-i 1351/2008/EK határozata az Internetet és egyéb kommunikációs technológiákat használó gyermekek védelmére irányuló többéves közösségi program létrehozásáról, HL L 348., 2008.12.24., 118. o. 2 Megjelent: Mapping Safer Internet policies in the Member States: The Better Internet for Kids (A biztonságosabb internetre vonatkozó szakpolitikák feltérképezése a tagállamokban: A Jobb internetet a gyermekeknek térkép), ISBN: 978-92-79-47784-3. 3 1351/2008/EK.
értékelés továbbá figyelembe veszi az ajánlásokat is a biztonságosabb internetre vonatkozó szakpolitika jövőbeli kialakításakor, illetve a programnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján bevezetett biztonságosabb internetszolgáltatások digitális szolgáltatási infrastruktúráján keresztül történő nyomon követése során. 4 55 millió EUR összegű költségvetéséből a program több projektet társfinanszírozott a tagállamokban, Izlandon, Norvégiában és Szerbiában (egy egyetértési megállapodás keretében), valamint korlátozott finanszírozást nyújtott Oroszország számára az európai hálózatépítési tevékenységekben való részvétele céljából. Főbb célkitűzéseit az alábbi cselekvési irányvonalak mentén alakították ki: 1. A társadalomban különösen a gyermekekben, a szülőkben és a tanárokban az online technológiák használatával összefüggő lehetőségek és veszélyek, valamint az online biztonság megőrzése eszközeinek fokozottabb tudatosítása. 2. A jogellenes online tartalom és a káros online magatartás elleni küzdelem az online módon terjesztett jogellenes tartalom mennyiségének csökkentésével; illetve a káros kapcsolatfelvétel és magatartás megfelelő módon történő kezelése, különös figyelmet fordítva a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek online terjesztésére, a szexuális visszaélés előkészületére (grooming) és az internetes zaklatásra. 3. Biztonságosabb környezet elősegítése az érdekelt felek összefogásával ideértve a gyermekeket, és az önszabályozási kezdeményezések előmozdításával. 4. Olyan tudásbázis kialakítása, amely alkalmas az online környezet meglévő és újonnan megjelenő felhasználásainak, valamint a vonatkozó kockázatoknak és következményeknek a megfelelő kezelésére, a felhasználók teljes körének online biztonsága érdekében teendő intézkedések kijelölése céljából. A költségvetés 92%-ából az 1. és a 2. cselekvés szerinti (a Biztonságosabb internet központok európai hálózata és annak koordinációja) projekteket társfinanszíroztak, 5%- ából a tudásbázis létrehozásával kapcsolatos projekteket támogatták, míg 2%-át a harmadik cselekvésre különítették el. Az átlagos társfinanszírozási arány 73%-os, a projektek átlagos időtartama pedig 26,5 hónap volt. A korábbi biztonságosabb internet programokhoz 5 képest a program általános alkalmazási körét kiterjesztették a kialakulóban lévő online technológiákra, a káros kapcsolatfelvételre és magatartásra, illetve egy tudásbázis létrehozására ezen a területen. A program végrehajtásának fő mechanizmusát az éves munkaprogramok jelentették, amelyek minden egyes évre meghatározták a prioritásokat, a cselekvéseket és a finanszírozási eszközöket. Az ajánlattételi felhívások alapján kiválasztott projektek társfinanszírozásával számos projekt jött létre, amelyek a gyermekre nézve biztonságosabb online környezet kialakítását célozták meg. A projekteket nem finanszírozott tevékenységek egészítették ki, amelyek a Biztonságosabb internet nap támogatásától a biztonságosabb internetről szóló fórum megszervezésén és az ágazati önszabályozás támogatásán át a nemzetközi együttműködésig terjedtek. 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. 5 Biztonságosabb internet cselekvési terv (1999 2004) 38,7 millió EUR összegű pénzügyi kerettel; Biztonságosabb internet plusz program (2005 2008) 45 millió EUR összegű pénzügyi kerettel. 3
A program 2011. évi időközi értékelésének ajánlásait (például a fiataloknak szervezett rendszeres foglalkozások megtartása, a forródrótszolgálatok elérhetőségének kibővítése és önszabályozást támogató kezdeményezések, úgymint a vezérigazgatók gyermekeink internetes biztonságáért létrejött koalíciójának előmozdítása) beépítették a program folyamatos végrehajtásába. Pontosabban a program Biztonságosabb internet központok létrehozását társfinanszírozta az összes tagállamban, Izlandon, Norvégiában, Szerbiában és Oroszországban. A Biztonságosabb internet központok a társadalmi tudatosítás fokozását célzó tevékenységeket végeznek, továbbá forródrótszolgálatokat működtetnek, amelyeken keresztül a szülők és gyermekek segítséget és tanácsot kérhetnek internettel kapcsolatos kérdésekben. A tudatosságnövelő központok és forródrótszolgálatok az INSAFE-hálózathoz tartoznak. 6 A legtöbb országban a Biztonságosabb internet központok forródrótszolgálatokat is magukban foglalnak, melyek fő feladata, hogy feldolgozzák a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételekről érkező lakossági bejelentéseket, és amennyiben illegálisnak találják őket, értesítsék a bűnüldöző szerveket és felkérjék a fogadó internetszolgáltatót a tartalom eltávolítására. A forródrótszolgálatokat az INHOPE (Internetes Forródrótszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) koordinálja. 7 A jogellenes tartalom elleni küzdelemre vonatkozó cselekvés keretében a program olyan kezdeményezéseket is társfinanszírozott, amelyek a bűnüldöző szerveket segítik a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek elleni küzdelemben. Ezek a cselekvések viszont előmozdították a tagállamok megfelelését a gyermekkel való szexuális visszaélések megelőzésére és a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek eltávolítására irányuló, a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelvben 8 foglalt kötelezettségeikkel, valamint a gyermekkel való online szexuális visszaélés elleni küzdelemmel foglalkozó globális szövetség szerinti kötelezettségvállalásaikkal. 9 A program nyomon követésére való felkészülés céljából a program egy erőforrások, szolgáltatások és bevált gyakorlatok megosztására alkalmas platform Biztonságosabb internet központok számára történő létrehozására, illetve egy olyan adatbázis létrehozására irányuló kísérleti projektet támogatott, amely növeli a forródrótszolgálatoknak a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételekről szóló bejelentések azonosítására és elemzésére fordítható kapacitását. A projekt felülvizsgálatának következtetése szerint az INSAFE/INHOPE-hálózatok egyre inkább megerősödnek Európa-szerte, és a hatásuk tagadhatatlan. Úgy vélik erről a projektről, hogy részben a széles körben történő terjesztése miatt játszott kulcsfontosságú szerepet a biztonságosabb internetes munkavégzés elterjedésében Európában és azon túl, és ezen a területen hivatkozási ponttá vált. A biztonságosabb környezet előmozdítása című harmadik cselekvési irányvonal alatt a program önszabályozó megállapodásokat támogatott, és ezáltal előmozdította a gyermekek által használt honlapokon és eszközökön a biztonsági intézkedések egyre elterjedtebb használatát. Az online technológiák igen gyorsan fejlődnek, így az ágazati önszabályozás tűnik a leghatékonyabb eszköznek, amellyel gyorsan lehet reagálni a 6 https://www.betterinternetforkids.eu/ 7 Internetes Forródrótszolgálatok Nemzetközi Szövetsége (INHOPE) http://www.inhope.org/gns/home.aspx. 8 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. 9 http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/organized-crime-and-human-trafficking/globalalliance-against-child-abuse/index_en.htm 4
gyermekek általi újfajta használatra és a rájuk leselkedő új veszélyekre. Az internetes ipar pozitívan fogadta a bizottsági kezdeményezéseket és más közös tevékenységeket. Ennek legutóbbi példája a vezérigazgatók gyermekeink internetes biztonságáért létrejött koalíciója 10, ahova az értéklánc minden részéről 31 globális vállalatot hívtak meg, hogy vegyenek részt Kroes alelnök együttműködésre irányuló kezdeményezésében. Ez a program az iparág által európai szinten meghozott önszabályozási kezdeményezésekre 11 nyújtott korábbi támogatásra épül. A civil társadalmat is bevonták különböző cselekvéseken (például a nemzeti szintű ifjúsági munkacsoportokon), valamint Európai Civil Szervezetek Szövetsége a Gyermekek Biztonságos Internetezéséért (enacso) nevű hálózatnak 12 nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül. A hálózat célja az volt, hogy összehangolt megközelítést dolgozzon ki tapasztalatcserékkel és közös stratégiák kidolgozásával annak biztosítása érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a gyermekek szükségleteit az online biztonságról szóló nemzeti, európai és nemzetközi megbeszélések alkalmával. Az ismeretek bővítése különösen ezen a gyorsan változó területen elengedhetetlen a hatékony szakpolitikai megközelítések kialakításához, és a program során végzett munka központi célkitűzése az volt, hogy elmélyítsék az ismereteiket a fiatalok új média- és technológiahasználatáról. A program támogatta az EUKidsOnline hálózatot 13 melynek tevékenységei a tendenciák pontos elemzéseinek fontos forrásaként szolgáltak, illetve kiindulási információkat gyűjtöttek a jövőbeli kutatási és szakpolitikai prioritásokhoz, valamint kutatási projektek széles körét 14 számos témában. A Biztonságosabb internettel kapcsolatos kérdésekre irányuló kutatások ismertségének növelése mellett a megszerzett ismereteket feltöltötték a tudásbázisba a program valamennyi tevékenységére vonatkozóan. A program továbbá számos bizonyítékgyűjtő tanulmányt finanszírozott, így különösen a SIP Bench study nevű tanulmányt 15 és a tagállami biztonságosabb internetpolitikákról és mutatókról szóló tanulmányt 16. Ez utóbbi átfogó céljának tekintette, hogy javítsa a jelenlegi tagállami szakpolitikák és cselekvések megértését, valamint a bevált gyakorlatok azonosítását és megosztását lehetővé tevő, fenntartható eszközt hozzon létre. A gyermekbarát internet európai stratégiája 17 2012-es elindítása óta a program során vállalt tevékenységek központi referenciadokumentumaként szolgált. A gyermekbarát internet európai stratégiája a következő négy pillérre támaszkodó, átfogó megközelítést alkalmaz: a gyermekeknek szóló minőségi online tartalom fejlesztésének ösztönzése; a 10 A gyermekeink internetes biztonságáért létrejött koalíció, szándéknyilatkozat. Elérhető: https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/ceo_coalition_statement.pdf. 11 A fiatal tizenévesek és a gyermekek biztonságosabb mobiltelefon-használatáról szóló európai keretmegállapodás; Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak! 12 http://www.enacso.eu/. 13 http://www.lse.ac.uk/media@lse/research/eukidsonline/home.aspx. 14 EU NET ADB, SPIRTO, Social Web Social Work, a ROBERT projekt, Net Children Go Mobile. 15 SIP-Bench III: http://sipbench.eu. 16 A végleges jelentés címe: Mapping Safer Internet policies in the Member States: The Better Internet for Kids (A biztonságosabb internetre vonatkozó szakpolitikák feltérképezése a tagállamokban: A Jobb internetet a gyermekeknek térkép), ISBN: 978-92-79-47784-3. 17 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: EA gyermekbarát internet európai stratégiája, COM(2012) 196 final http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=2170 https://ec.europa.eu/digital-agenda/en/creating-better-internet-kids. 5
tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozása; biztonságos online környezet teremtése a gyermekek számára, valamint küzdelem a gyermekek szexuális zaklatása és kizsákmányolása ellen. A program az egyes pillérekhez kapcsolódó cselekvésekhez az alábbiakkal járult hozzá: pozitív tartalmak népszerűsítése tagállami és európai versenyeken keresztül; tudatosságnövelő erőforrások fejlesztése és megosztása és bevált gyakorlatok népszerűsítése; forródrótszolgálatok és képzések szervezése a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételek kezelésére. 3. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZERTANA A végső értékelés megvizsgálta a program végrehajtását a relevanciája, hatékonysága és eredményessége vonatkozásában, és értékelte annak átfogóbb hatásait és fenntarthatóságát, valamint uniós hozzáadott értékét és koherenciáját, amelyeket mind e kritériumok részeként elemeztek. Az értékelés a minőségi szempontokra összpontosított, és korlátozott mértékben tartalmaz mennyiségi adatokat, de a külső értékelési jelentésben rendelkezésre állnak a kiegészítő adatok. A Bizottság az értékelés eredményeit fel fogja használni a szakpolitikák és cselekvések továbbfejlesztéséhez. A program relevanciájának vizsgálatakor az értékelés a program által érintett problémák fejleményeire összpontosította kérdéseit, illetve arra, hogy a program hogyan alkalmazkodott ezekhez a változásokhoz, emellett a cselekvések relevanciáját és ezeknek a kulcsfontosságú célcsoportokhoz hozzáadott értékét vizsgálta. A program hatékonyságát a végrehajtás általános hatásfokára, a tevékenységek hatékonyságára, a támogatás megfelelőségére és ennek forrásbővítő hatására vonatkozó kérdésekkel vizsgálták. Az eredményességen azt vizsgálták, hogy a program mennyiben járult hozzá a gyermekek online biztonságának és a szélesebb körű digitális környezetnek a védelméhez, és hogy ugyanezeket az eredményeket vagy tevékenységeket hatékonyabb eszközökkel vagy a program nélkül is megvalósíthatták-e volna, továbbá azt, hogy a nyomonkövetési szakaszban milyen fejlesztésekre kerülhet sor. A hatás és a fenntarthatóság alatt a hatások fenntarthatóságára vonatkozó bizonyítékokat nézték meg, illetve azt, hogy az uniós támogatás nélkül is történtek-e volna változások, és milyen alternatív finanszírozási források lettek volna elérhetők, továbbá vizsgálták a más tagállami vagy uniós programokkal való komplementaritást/átfedést. A külső értékelés számos adatgyűjtő eszközt alkalmazott a jelentés elkészítéséhez való adatgyűjtéshez. Az adatgyűjtési szakaszban végeztek egy felmérést a program projektjeinek résztvevőivel és egyet valamennyi érintett csoport iparág, hatóságok, képzési intézmények és nem kormányzati szervezetek érdekelt felei szélesebb körével. Ezeket az érdekelt felek széles körével a bizottsági tisztviselőktől és a program kedvezményezettjeitől kezdve a külső szereplőkig (például ágazati szereplők, kutatók és tagállami és bűnüldöző szervek képviselői) szervezett, félig strukturált interjúkból álló interjúprogram egészítette ki. Végezetül esettanulmányokat készítettek, amelyek négy tagállamban a biztonságosabb internettel kapcsolatos együttműködés különböző formáit mutatták be. 6
Emellett elemezték a projektek végleges felülvizsgálati jelentéseit, melyek során arra összpontosítottak, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések és hatásaik. 3.1. Akadályok a megállapítások megbízhatósága Az elvégzett adatgyűjtést és -elemzést számos belső akadály korlátozta, amelyek hatását igyekeztek a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölni: A projektek hatásait a nem megfelelő nyomonkövetési eszközök miatt nem lehetett mérni. A hatás és fenntarthatóság értékelése ezért főleg a projekt résztvevőinek tapasztalatain alapult, ám általában nem ez a cél. Az értékelés figyelembe veszi a felmérések megállapításainak belső korlátait: a kapott válaszok csupán az érdekelt felek egy részének a véleményét tükrözik, és nem a teljes lakosságét, akiknek a program igazán számítana. Másodsorban, az érdekelt felek véleménye inkább egyéni, mint holisztikus nézőpontot közvetít. A fenti elemekre figyelemmel ezt az értékelést a legjobb rendelkezésre álló adatok alapján végezték el. Ahol nem állt rendelkezésre megbízható mennyiségi adat, ezt megfelelően jeleztük és minőségi adatokkal és megfontolásokkal ellensúlyoztuk azokat. 4. A VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI Az értékelés megállapításai azt mutatják, hogy a program sikeresen teljesítette a főbb célkitűzéseit. A program sikere különösen a páneurópai jellegének és koherenciájának, illetve az érdekelt felek közötti szoros együttműködésnek köszönhető. A támogatott kezdeményezések pozitív hatást gyakoroltak a gyermekek jogaira. A biztonságosabb internetre vonatkozó szakpolitikák népszerűsítése során figyelembe vették az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikkét, amely elismeri, hogy a gyermekek független és önálló jogokkal rendelkező személyek, és előírja, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az egyes értékelési kritériumok alatt megfogalmazott megállapítások a Bizottság munkájának, illetve a külső tanulmányhoz készített felméréseknek és interjúknak az egységesített eredményeit mutatják be. 4.1. Relevancia Az értékelés eredményei megerősítik, hogy a program végrehajtása során figyelembe vették az új technológiákat és az új online magatartásokat, például azt, hogy a gyermekek egyre fiatalabb korban találkoznak az internettel többféle csatlakoztatott eszközön keresztül, és a terület gyorsan változó jellege miatt a stratégia állandó felülvizsgálatára van szükség. Ezt az éves munkaprogramok és az ajánlattételi felhívások által kínált rugalmassággal lehetett elérni. Az érdekeltek elismerték, hogy a program nemzetközi szinten jelentős előfutárrá vált, és utat mutatott, valamint pénzügyi támogatást nyújtott a tagállamoknak. Az értékelés azt is megerősítette, hogy a program cselekvései átfogóak voltak, az érdekeltek felek széles körét vonták be és célozták meg. A társadalmi tudatosítás fokozását és a jogellenes online tartalom elleni küzdelmet tekintették a legrelevánsabb 7
célkitűzéseknek, míg az érdekelt felek véleménye inkább megoszlott a biztonságosabb online környezet előmozdítása és a tudásbázis létrehozása között. Mindamellett mind a négy cselekvésről úgy vélték, hogy válaszolnak az internetet használó gyermekek igényeire. A program célcsoportjai hozzáadott értékkel is gazdagodtak: a legtöbb megkérdezett érdekelt fél nem ismerte a projektjeikhez hasonló, más szervezetek által nemzeti szinten végzett tevékenységeket, és egyértelmű jelei voltak annak, hogy az uniós támogatás nélkül a kifejezetten az online technológiák gyermekek általi biztonságosabb használatára elkülönített pénzügyi források hiánya miatt a projektek nagy részét nem hajtották volna végre, vagy legalábbis nem olyan mértékben. Az értékelés eredményei az oktatás és a pozitív tartalmak fontosságát hangsúlyozták. A gyermekeknek minőségi oktatást kell biztosítani, amely az ilyen gyorsan változó technológiákkal való találkozás során felmerülő kockázatok kivédésének elősegítésére irányuló digitális elemet is magában foglal. Az értékelés a gyermekek részvételének előnyeit hangsúlyozta, illetve annak a szükségességét, hogy a gyermekeknek érteniük kell a digitális technológiák által kínált lehetőségeket, és a szülőknek kellően ismerniük kell, hogy mit csinálnak a gyermekeik az interneten. Ahhoz, hogy a gyermekek aktív és hatékony online résztvevők legyenek, valamint fel tudják ismerni a káros tartalmakat és kezelni tudják a saját online biztonságukat, ideálisan az iskolai tanterv alapján megtanított digitális kompetenciákra van szükségük. A program résztvevői és más szakpolitikai és ágazati szereplők nagyra értékelték az elvégzett kutatást és helyeselték, hogy a kutatást kiterjesszék a program többi részére is. A felmérés specifikus bemeneti információi hangsúlyozzák, hogy szükség lenne még a gyermekek online magatartását 18, illetve hatékony oktatási módszereket vizsgáló, átfogó nemzetközi kutatások lefolytatására. Végezetül a program kedvezményezettjei és az ágazati szereplők folytatni szerették volna az együttműködést például a kiszolgáltatott gyermekek, a fogyatékkal élő gyermekek és a nehéz otthoni körülmények között élő gyermekek számára nyújtott konkrétabb intézkedéseken keresztül. 4.2. Hatékonyság A projekt résztvevői nagyon elégedettek voltak a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) által végzett program vezetésével, habár némi elfogultság felmerülhetett bennük a program támogatásában való érdekeltség miatt. Ennek ellenére néhány kedvezményezett további fejlesztésre szoruló területeket fedezett fel a jövőbeli uniós támogatásokra való jelentkezési folyamatban, mint például: egyszerűsített eljárások és jelentéstételi követelmények; rugalmasabb követelmények az országok sajátosságainak beépítése érdekében; a munkavégzés és finanszírozás hosszabb távú tervezése; és több információ a kapcsolódó területeken zajló más finanszírozási programokról. Az érdekeltek általánosságban elismerték, hogy a Bizottság biztosította a program hatékony irányítását. Az átlagos szerződéskötési idő 292 nap volt a programozási időszak alatt egyeztetett 77 projekt esetében. A program cselekvései, és különösen a hálózati tevékenységekre való összpontosítás igen jó ár-érték arányt nyújtott, ugyanakkor még van hova fejlődni az egységesítés és az együttműködés területén uniós szinten, a szolgáltatásokban és a program kedvezményezettjei között. A pénzügyi támogatás 18 Ennek egyik példája a DG SANCO által a gyermekeket a közösségi médián, az online játékokon és a mobil alkalmazásokon keresztül megcélzó marketingtevékenységről végzett tanulmány. A tanulmány eredményeit várhatóan 2016-ban teszik közzé. 8
megfelelőségére vonatkozó vélemények egyenlően oszlottak meg a támogatást elegendőnek és nem elegendőnek vélők között, és azok közül, akik nem találták a támogatást megfelelőnek, szinte mindenki hozzáfért más forrásokból származó támogatáshoz is. Ezek az eredmények ugyanakkor torzulhattak is attól függően, hogy a kedvezményezett hozzáfért-e kiegészítő támogatáshoz, vagy sem. A támogatott projektek gyakran részesültek más kezdeményezésekkel való szinergiákból származó előnyökben. Az érdekelt felek a program legfontosabb hozzáadott értékének azt tekintik, hogy 27 tagállamban létesültek Biztonságosabb internet központok, mivel ezáltal lehetőség nyílt a tudás és a bevált gyakorlatok megosztására. Ezt a biztonságosabb internetre vonatkozó politikák feltérképezése is megerősítette, amely azt a következtetést vonta le, hogy a legtöbb uniós országban a Biztonságosabb internet központokat a cselekvések és kezdeményezések végrehajtásának és koordinálásának kulcsfontosságú platformjának tekintik. 19 Az értékelés megerősítette, hogy a programban finanszírozott projektek hozzájárultak a program céljainak megvalósításához. Ezt az online technológiák biztonságosabb használata társadalmi tudatosításának fokozásával, az érdekelt felek közötti együttműködés erősítésével, a káros online magatartás kezelésével és a gyermekek online biztonságba való bevonásával és az erre vonatkozó tájékoztatásukkal érték el. Emellett azonban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a program hatékonyságát és jövőbeli tevékenységét a tartós uniós finanszírozás hiánya és az ágazati szereplők és nemzeti kormányok beavatkozástól való vonakodása veszélyeztetheti. A jövőbeli fejlesztéseket illetően több figyelmet érdemelt volna a társadalmi munka, illetve a gyermekek digitális készségeit fejlesztő további kutatások és projektek. Végezetül az érdekelt felek úgy látták, hogy az ágazati szereplőknek nagyobb szerepet kell játszaniuk a program alatt elindított tevékenységek hatékonyságának fokozása érdekében. 4.3. Hatás és fenntarthatóság A projektek résztvevőivel és az érdekelt felekkel készített felmérések és interjúk megállapításai azzal a fenntartással, hogy ezek elfogultak lehetnek azt mutatják, hogy a program közepes és magas közötti hatást ért el főleg a tudatosítás fokozása, az illegális tartalmak elleni küzdelem, a digitális készségek fejlesztése és az együttműködés fokozása és szinergiák létrehozása területén. Az oktatással, képzéssel és a gyermekek által használandó eszközökkel és anyagokkal kombinált tudatosságnövelés volt a program leggyakrabban hivatkozott fontos eleme. Az Insafe-hálózaton keresztül nyújtott koordináció láthatóan maximalizálja a szinergiákat és a hatásokat, és például 2014-ben a hálózat közös erőfeszítéseivel több mint 22,5 millió embert értek el Európában (és azon túl). 20 A második terület, amelyre a legnagyobb hatást gyakorolta a program, az illegális tartalmak elleni küzdelem, konkrétabban a forródrótszolgálatok működése. A gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételekre vonatkozó figyelmeztetéseket és ezek internetről történő levételét végző rendszer létrehozása, továbbá a forródrótszolgálatok és a bűnüldöző szervek közötti fokozottabb együttműködés a felvételek gyorsabb eltávolítását eredményezte. Míg 2011-ben a 19 http://www.technopolis-group.com/wp-content/uploads/2014/11/benchmarking-si-policies_finalreport.pdf. 20 Insafe INHOPE, 2014. évi éves jelentés, 2015. április. 9
bejelentett tartalmak 60%-át távolították el 1 3 napon belül, 2014-ben ez a szám már 90%-ra emelkedett. 21 A programozási időszak alatt emellett a forródrótszolgálatok egyre több bejelentést kaptak 22, amely miatt az INHOPE-hálózat is egyre több oldalt törölhetett le. A megállapítások továbbá azt mutatják, hogy a program más nemzeti és nemzetközi tevékenységekhez képest nagy hatást váltott ki. Ezt a program alatt végzett kutatásokra és a program eredményeire tett hivatkozások is bizonyítják. Az európai biztonságosabb internet tevékenységeket gyakran nemzetközi viszonylatban is bevált gyakorlatoknak tekintik, és azokat Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban és az ázsiai és a csendesóceáni térségben is átvették. Erre példa, hogy a program alatt létrehozott Biztonságosabb internet nap kezdeményezés a gyermekek online biztonságának tudatosítását növelő, évenként megrendezett nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A rendezvényt évente több mint 100 országban rendezik meg és ismerik el szerte Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. Az érdekelt felek többsége úgy vélte, hogy a projekttevékenységek az uniós finanszírozás nélkül nem folytatódtak volna le, továbbá aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti kormányoktól vagy az ágazati szereplőktől nehéz pénzügyi támogatást szerezni, és sokan úgy gondolják, hogy erre tekintettel továbbra is szükség van a Bizottság pénzügyi támogatására. A projekt kedvezményezettjei szerint a projektjeik által gyakorolt hatások közép-, illetve hosszú távon is érezhetőek lesznek, és ebben komoly szerepet fog játszani az, hogy a jövőbeli tevékenységeket a hatóságok és az ágazati szereplők is finanszírozzák. 5. AZ ÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI A külső értékelés és a vele párhuzamosan zajló munka alapján a Bizottság az alábbi következtetéseket vonja le, melyeket a jövőre vonatkozó biztonságosabb internettel kapcsolatos szakpolitikákba beemelnek. Az értékelés azt mutatja, hogy a program sikeresen teljesítette a főbb célkitűzéseit. A program a megoldandó kérdések és az érdekelt felek szempontjából rendkívül relevánsnak bizonyult, és jól alkalmazkodott a fejlődő technológiákhoz és problémákhoz. A program bizonyította, hogy szükség volt az uniós beavatkozásra, és az hatékonyan segítette az eredmények elérését. A tevékenységek páneurópai dimenziója és koherenciája, a Biztonságosabb internet központok létrehozása az összes tagállamban és az érdekelt felek közötti szoros együttműködés mind hozzájárult az egységesítés és az együttműködés sikeres végrehajtásához uniós szinten, a szolgáltatásokban és a program kedvezményezettjei között. A programra úgy tekintenek, hogy azt hatékonyan hajtották végre, habár egyes folyamatok esetében hangsúlyozták, hogy még lehetne egyszerűsíteni őket. A program közepes és magas közötti hatást ért el elsősorban a tudatosítás fokozásában, köszönhetően a hálózatépítésre való összpontosításnak és a szinergiák megteremtésének, valamint az illegális tartalmak elleni küzdelemnek; a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételekre vonatkozó 21 Infographics/INHOPE 2014. 22 Insafe INHOPE, 2013. évi éves jelentés, 2014. április. 6. o. 10
figyelmeztetéseket és ezek internetről történő levételét végző, jól működő rendszer létrehozása a gyermekkel való szexuális visszaélésről készült felvételeknek az ágazat infrastruktúráján keresztül történő terjesztését gátló önkéntes erőfeszítésekkel kiegészülve jelentősen lecsökkentette a felvételek eltávolításához szükséges időt. 23 A Bizottság elismert vezető szerepben tisztelgett a tagállamok és a nemzetközi szcéna előtt is, ahol az európai biztonságosabb internet tevékenységeket már gyakran bevált gyakorlatnak tekintik és azokat világszerte átvették, mint például a Biztonságosabb internet nap rendezvényt. 5.1. A leghatékonyabb tevékenységek folytatása Ahhoz, hogy megtartsuk az elért eredményeket és építhessünk rájuk, a leghatékonyabbnak bizonyuló alábbi tevékenységeket érdemes tovább végezni: - tovább kell vinni a Biztonságosabb internet tudatosságnövelő központok által végzett munkát, amelyet tudatosságnövelő tevékenységek további erősítésével kell folytatni, ideértve az online technológiák biztonságosabb használatáról szóló információk és eszközök terjesztését a gyermekek körében és az éves Biztonságosabb internet nap további megrendezését; ösztönözni kell a forródrótszolgálatok munkájának és a nemzeti gyermekvédelmi rendszerekkel való együttműködésének a kiterjesztését; és folytatni kell a forródrótszolgálatok által végzett munkát, amely a program egyik fő eredménye volt, - biztosítani kell, hogy a Biztonságosabb internet központok a hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetű gyermekeket (például a fogyatékkal élő gyermekeket, a szegénységben élő gyermekeket vagy a migráció által sújtott gyermekeket) is elérjék, és a teljes befogadásukkal ők is élvezhessék a digitális technológiák előnyeit, - folytatni kell a kutatást uniós és nemzeti szinten a gyermekek online magatartásáról és a rájuk leselkedő veszélyekről annak érdekében, hogy naprakészen tartsák a tudásbázist, és biztosítsák, hogy a kezdeményezések relevánsak maradjanak, és azokra a területekre összpontosítsanak, amelyekre a legtöbb figyelmet kell fordítani. Az erre a területre összpontosító kutatások hiánya miatt át kell gondolni, hogyan bátorítsák a kutatókat arra, hogy hozzájáruljanak a gyermekek internethasználatáról szóló tudásbázishoz, és anyagokat biztosítsanak a cselekvések továbbfejlesztéséhez, illetve biztosítsák, hogy az EUKidsOnline-on alkalmazott egyértelmű jogokon alapú megközelítést alkalmazzák a jövőbeli kutatásokban is, figyelemmel a gyermekek online környezetben fennálló jogainak további érvényesítésére. Ebben az összefüggésben a forródrótszolgálatok fontos információforrásként szolgálhatnak, mivel ők jelentik első kapcsolattartási pontot, hiszen a gyermekek és a szülők közvetlenül velük lépnek kapcsolatba, - folytatni kell a biztonságosabb internetre vonatkozó politikák rendszeres feltérképezését, hogy átfogó képet kapjanak arról, hogy a szakpolitikák és az 23 http://www.inhope.org/libraries/statistics_infographics_2014/inhope_stats_infographics_for_2014. sflb.ashx 11
európai kezdeményezések hogyan ismerik fel és kezelik az online biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, továbbá azonosítani kell a felmerülő mintákat és a tagállamok által alkalmazott megközelítéseket. Összességében a Bizottságnak a program végrehajtásában és különösen a Biztonságosabb internet központokon keresztül játszott koordinációs és felügyeleti szerepe nagyon értékesnek bizonyult a tagállamok és a részt vevő érintett felek számára. 24 Ennélfogva hozzáadott értéket jelentene, ha a Bizottság a jövőbeli programokban továbbra is vállalná a koordinációs szerepet. 5.2. A projektek hatásai nyomon követésének előmozdítása Az Unió által társfinanszírozott projektek hatásait a nem megfelelő nyomonkövetési eszközök miatt nem lehet meghatározni és megmérni. A jövőre nézve ezért tanácsos egy megbízható nyomonkövetési rendszer létrehozása és rendszeres független értékelések elvégzése. A mérhető végrehajtási és teljesítménymutatókat tehát tovább kell fejleszteni, amelyek által össze lehet hasonlítani és jobban lehet értékelni az ugyanolyan típusú projekteket, valamint rá lehet világítani a bevált gyakorlatokra. 5.3. A hatékony kommunikáció szükségessége Minden érintett és érdekelt fél között ösztönözni kell a kommunikációt a bevált gyakorlatok megosztása és annak biztosítása érdekében, hogy a későbbi kezdeményezések között ne legyenek átfedések. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak továbbra is ösztönöznie kell a meglévő együttműködést az érintett bizottsági szolgálatok között az internetes biztonsággal és az illegális tartalmak teljes körével kapcsolatos kérdésekben, és nyomon kell követnie a szolgálatok munkájának következetességét. Emellett tovább kell ösztönözni a különböző érdekelt felek közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét. 5.4. Az iparág és a tagállamok bevonásának ösztönzése Az értékelés bizonyította, hogy a programban finanszírozott tevékenységek értékesek, ám az érintett iparág jelenleg csak korlátozott pénzügyi hozzájárulást biztosít. A projekt résztvevőinek a kezdeményezések jövőbeli finanszírozására irányuló aggodalmai miatt erősebb iparági hozzájárulást kell ösztönözni a jelenleg a Bizottság és bizonyos mértékig a nemzeti kormányok által finanszírozott tevékenységek alternatív finanszírozási forrásának biztosítása érdekében. Ez akár hosszú távú célkitűzés is lehetne, amely alapján a Bizottság kutatást végezhetne arról, hogy általánosságban hogyan növelje a legjobb módon az iparág (pénzügyi) hozzájárulását. Emellett továbbra is ösztönözni kell a tagállamok részvételét a jövőbeli kezdeményezésekben. Ennélfogva a jövőbeli tevékenységekhez szükséges források mértékének megállapítása mellett már a korai szakaszban meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e az uniós finanszírozást kiegészítő nemzeti és más források. Ezen túlmenően a Bizottságnak egyértelműen és folyamatosan tudatnia kell azt, hogy nemzeti társfinanszírozásra is szükség van, hogy a tagállamok ne csak az uniós finanszírozású projektekre támaszkodjanak ezen a szakpolitikai területen. Ha a Bizottság kiemeli a tagállamok bevált gyakorlatait és ezeket az összes tagállammal ismerteti, az a pénzügyi támogatás növelésére ösztönözheti a tagállamokat. 24 http://www.technopolis-group.com/wp-content/uploads/2014/11/benchmarking-si-policies_finalreport.pdf. 12