a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Hasonló dokumentumok
Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

A somatomotoros rendszer

Egy idegsejt működése

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Jelátviteli útvonalak 2

Idegsejtek közötti kommunikáció

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Jelátviteli útvonalak 1

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

A kémiai szinapszis (alapok)

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Ioncsatorna szerkezetek

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Interneurális kommunikáció

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Szinaptikus folyamatok

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Sejtek közötti kommunikáció

Hormonok hatásmechanizmusa

Sejtek közötti kommunikáció

SZAGLÁS 2

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

A glükóz reszintézise.

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Speciális működésű sejtek

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Jellegzetességek, specialitások

A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Limbikus rendszer Tanulás, memória

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Az elme betegségeinek molekuláris biológiája

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Jelátvitel az idegrendszerben:

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei Dr Környei Zsuzsanna

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

CzB Élettan: a sejt

A neurogliaform sejtek szerepe az agykéregben

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁSÚ NR2B ALTÍPUSSZELEKTÍV NMDA ANTAGONISTÁK KUTATÁSA. Borza István

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Az idegsejt elektrokémiai és

Átírás:

Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron PEIFÉIÁS IDEGENDSZE Afferens idegszál Szinapszisok Összegződő válasz Minden-vagy-semmi jel KÖZPONTI IDEGENDSZE Összegződő válasz Interneuron Szinapszisok Minden-vagy-semmi jel Motor neuron Összegződő válasz 1

Egy neuron inputjai 36. Dendritek Szinaptikus bütykök Mielin hüvely Axon Fogadó sejttest Szinaptikus bütykök A szinapszisok típusai - I 37. Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok A szinapszisok típusai - II 38. Axo-szomatikus axo-dendritikus axo-axonikus 2

Vezikulumok Axon végbunkó 1 Akciós potenciál érkezik KÜLDŐ NEUON 39. 3 4 Vezikulum fuzionál a plazma membránnal Neurotranszmitter kibocsátás a 2 szinaptikus résbe Ca belép a sejtbe A szinapszis működése 5 SZINAPTIKUS ÉS Neurotranszmitter FOGADÓ kötődés a NEUON Ca Ion csatorna receptorhoz Neurotranszmitter eceptor Neurotranszmitter szétesik Ionok 6 Ion csatorna kinyílik 7 Ion csatorna bezár Neurotranszmitterek 40. I. Biogén aminok Hisztamin Szerotonin Dopamin Norepinefrin katekolaminok Adrenalin Monoaminok II. Aminosavak Glutaminsav, aszparaginsav, glicin, GABA III. Peptidek P anyag, enkefalinok, endorfinok, angiotenzin, szomatosztatin, vazopresszin IV. Acetilkolin V. Egyéb transzmitterek NO, CO, ATP, H eceptorok 3

A receptorok típusai Jelmolekula Jelmolekula METABOTÓP ECEPTO 2. G protein-kapcsolt receptor 41. ZÁT NYITOTT 1. Ionotróp receptor (ligand-vezérelt ioncsatorna) 3a. Enzim-kapcsolt receptor (az enzim maga a receptor) 3b. Enzim-kapcsolt receptor (enzimhez kapcsolódik a receptor) dimer jelmolekula METABOTÓP ECEPTO aktivált α alegység jelmolekula aktivált βγ komplex aktivált receptor Inaktív receptor tirozin kináz Aktivált receptor tirozin kináz inaktív enzim aktivált enzim A receptorok típusai 41. IONOTÓP ECEPTOOK METABOTÓP ECEPTOOK - Ion áramlás közvetlen szabályozása - Ion áramlás közvetett szabályozása - Gyors hatás - Lassú hatás 42. Ioncsatorna-kapcsolt receptorok ionok Ionotróp receptor (ligand-vezérelt ioncsatorna) Jel molekula ZÁT NYITOTT 4

Ionotróp receptorok: ligand-szabályozott ion csatornák 43. Nikotin receptor család Glutamát receptor család ATP receptor család 4 szegmens 3 szegmens 2 szegmens P2X és ASIC receptorok Ach GABA Glicin alegység 5 4 alegység 3 alegység G protein-kapcsolt receptorok - metabotróp receptorok 44. Extracelluláris tér Transz-membrán α-hélix Citoplazma hurok G protein-kapcsolt receptorok 44. G protein kapcsolt receptor jel molekula G protein Alfred G. Gilman Martin odbell A G fehérjék felfedezésért, és a szerepük tisztázásáért a szignál transzdukcióban (1994) aktivált α alegység aktivált βγ komplex 5

Szignál transzdukció neuronokban Nobel Díj: 2000 Nobel Díj szignál transzdukció az idegrendszerben Arvid Carlsson Paul Greengard Eric. Kandel Szignál transzdukció neuronokban 45. Neurotranszmitter eceptor Sejtmembrán Másodlagos hírvivő által közvetített hatás 6

Szignál transzdukció neuronokban 46. Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna SEJTMEMBÁN AC α β γ GDP G protein K K K K K K PK Protein kináz A Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna SEJTMEMBÁN α β γ AC GDP GTP K K K K K K PK Protein kináz A 7

Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna SEJTMEMBÁN α β γ camp AC P GDP GTP K K K K K ATP K camp PK Protein kináz A Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna SEJTMEMBÁN α AC P GTP K K K β γ K K K camp PK Protein kináz A Adenil cikláz másodlagos hírvivő rendszer 47. Metabotróp receptor Adenil cikláz Ion csatorna SEJTMEMBÁN α AC GDP GTP β γ 8

Foszfoinozitol másodlagos hírvivő rendszer 48. Metabotróp receptor Foszfolipáz C Kálium ioncsatorna SEJTMEMBÁN α β γ GDP G q protein PIP2 Protein kináz C PK P DAG K K K K K Kalmodulin kináz II CaMKII P CaM SE IP3 IP3 receptor Ca 2 CaM Ca 2 PIP2:phosphatidyl inositol-4,5-biphsophate IP3: inositol-1,4,5-triphosphate DAG: diacylglycerol CaM: calmodulin Neuro-moduláció Gátlás 50. Preszinaptikus neuronon Transzmitter kibocsátás gátlása több mechanizmus A B Posztszinaptikus neuronon i.p.s.p 9

Auto-receptorok 51. Ionotróp receptor Pre-szinaptikus neuron Ionotróp receptor Poszt-szinaptikus neuron Metabotróp receptor moduláció 52. Preszinaptikus moduláció Posztszinaptikus moduláció A sejttest modulációja Metabotróp receptor Ca 2 csatorna K csatorna Ionotróp receptor Metabotróp receptor K csatorna Neurotranszmitter inaktiváció 53. Antidepresszánsok: Szelektív szerotonin visszavételi inhibítorok (selective serotonin reuptake inhibitors; SSIs) 1. Újrafelvétel Neurotranszmitter reuptake pumpa (újrafelvétel) Monoamin oxidase (MAO) gátlók Acetilkolin észteráz 2. Enzim inaktiváció 3. Diffúzió 10