Intézmény neve: Szabályzat típusa: Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai program Intézmény címe: 2100, Gödöllő, Faiskola tér 13. Intézmény OM-azonosítója: 201622 Intézmény fenntartója: Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft. PEDAGÓGIAI PROGRAM 1
Tartalom I. Bevezető 3 1. Az iskola bemutatása...3 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 15 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 27 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 29 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 30 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 39 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 40 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 43 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 44 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 45 2. Az intézmény helyi tanterve... 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 46 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 47 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 51 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszámok... 54 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 56 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 58 2.5 Mindennapos testnevelés... 58 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 59 2.7 Projektoktatás... 59 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 60 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 61 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 62 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 73 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 74 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 75 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 79 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2
I. Bevezető 1. Az iskola bemutatása 1.1. Az iskola arculata AZ ISKOLA STÁTUSZA, ADATAI: Az alábbi adatok az intézmény alapító okiratában felsoroltakkal mindenben megegyeznek. Az intézmény alapításának éve: 2011, alapító:talentum ALAPÍTVÁNY, 5100, Jászberény, Rákóczi u. 53. Az intézmény megnevezése: ANGOL-MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ SZAKKÖZÉPISKOLA Az intézmény székhelye: 2100, Gödöllő, Faiskola u. 13. Telefon/fax: Az intézmény fenntartója: Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft. 1156, Budapest, Páskomliget u. 61. 5/22 Az intézmény felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal 1052, Budapest, V., Városház utca 7. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az elfogadott éves költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodó intézmény Az intézmény típusa: gimnázium,szakközépiskola, szakiskola Az intézmény működési területe: országos beiskolázású intézmény 1.2. Hagyományok Az iskola 2011 szeptemberében nyitotta meg kapuját azzal a céllal, hogy a 2011. június 30-án megszűntetett Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium tanulóinak lehetőséget biztosítson tanulmányaik folytatására. Az intézmény működéséhez a 2011/2012- es tanévben a TALENTUM ALAPÍTVÁNY és egy angol érdekeltségű, felsőoktatási PEDAGÓGIAI PROGRAM 3
intézményt működtető intézmény, a Közép-európai Angol-amerikai Intézet (CEAS) közösen biztosította a működéshez szükséges feltételeket. A középiskola a CEAS által működtetett Angol Főiskola módszertani útmutatása alapján, az angol típusú oktatási módszer bevezetésével kezdte meg a képzését. A Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium megszűntetése után új helyre költözött és új néven, Angol-Magyar Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium néven a kistarcsai Önkormányzattól bérelt korábbi általános iskola épületében (2143, Kistarcsa, Eperjesi u. 19.) kezdte meg a 2011/2012-es tanévet. A diákok többsége a megszűntetett középiskola tanulóiból került ki, de sokan érkeztek a környék középiskoláiból is. Az új keretek között működő középiskolában a pedagógusok többsége a megszűntetett Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tantestületéből került ki, azokból, akik vállalták az új módszerek bevezetését és éltek a felkínált lehetőséggel. A 2011/2012-es tanévben az intézmény korábbi alapfeladatát megtartva, 4 évfolyamos (9-12. évfolyam) érettségit adó gimnáziumi képzést és 4 évfolyamos szakközépiskolai képzést folytatott (egészségügyi szakmacsoport alapozó, orientáló képzés). a 2012/2013-as tanévben intézményünk székhelyet és nevet változtatott, de a képzési rendszert nem változtatta meg, gödöllői székhellyel és Angol-Magyar Érdekeltségű Gimnázium és Szakközépiskola névvel folytatta a Kistarcsán megkezdett munkát. 1.2.1 Az iskola hagyományrendszere Az új/régi iskola hagyományrendszerének életben tartása, megújítása a fenntartó, az iskolavezetés, a tantestület és a DÖNK közös célja és feladata is. Ezen a területen célunk az, hogy megőrizve-megújítva, ápolva-újat teremtve kettősség jegyében meglévő hagyományainkat továbbfejlesztve és újakat teremtve építsük fel az intézmény hagyományrendszerét. a. Iskolai ünnepségek Az iskolai ünnepségek megtartásával célunk a történelmi múlt tisztelete és az iskolai hagyományok ápolása. A hivatalos nemzeti ünnepekről iskolai szintű megemlékezéseket tartunk. Ezek az alábbiak: Március 15. PEDAGÓGIAI PROGRAM 4
Október 23. A nemzeti ünnepek mellett saját iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk az intézmény falai között. Ezek az alábbiak: Tanévnyitó Végzős tanulók ballagása Tanévzáró Október 6. megemlékezés Gólyaavató (9-es tanulók iskolai polgárrá avatása) Szalagavató bál Diáknap Egészségnap Családi Nap Az iskolai szintű megemlékezéseken kívül, osztályszintű rendezvényeket is tartunk, azzal a céllal, hogy az osztályközösségek minél jobban összekovácsolódjanak, és összetartsanak. Osztályszintű rendezvények az alábbiak: Holocaust emléknap A kommunizmus áldozatainak emléknapja Osztálykirándulások Klubdélutánok Karácsonyi ünnepségek b. Tanulmányi versenyek Az iskolai rendezvények mellett a tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományos rendezvényeket is tartunk. Ezek az alábbiak: iskolai tanulmányi versenyek meghirdetése, és azokra való felkészülés, központi tanulmányi versenyekre való felkészülés OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny) OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) Helyi és különböző szintű sportversenyek PEDAGÓGIAI PROGRAM 5
1.2.2 Az iskola dolgozóit érintő hagyományok Ünnepi ebéd karácsonykor és a pedagógusnap alkalmából. Mikulás ünnepség szervezése a dolgozók gyermekei részére. Dolgozói kirándulás szervezése. 1.3. Képzési kínálat Gimnáziumi oktatás általános tantervű osztályban 9-12. évfolyamon Egészségügyi szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon Szakiskolai képzés 9-11. évfolyamon Szakképzés az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 133/2010.(IV.20.) Kormányrendelet, valamint az iskola Alapító Okirata (Határozat száma:32/2013.(iv.25.) szerint OKJ-ben szereplő szakképesítés MEGNEVEZÉS AZONOSÍTÓ SZÁMA KÉPZÉSI IDŐ (ÉV) ápoló 54 723 01 3 csecsemő és gyermekápoló ápolási asszisztens gyógy-masszőr szociális gondozó és ápoló Utazásszervező 54 812 02 0010 54 02 1 1.4 Képzési rendszer 1.4.1. Helyzetelemzés Az új/régi iskola működése alatt, az elmúlt időszakban számos nehézséggel kellett/kell megküzdeni, amelyek napjainkban is gondot okoznak: a bérelt iskolaépület elhasználódása a gyakran változtatott tankönyvek, tanulási segédletek a szakképzés, a szakiskolai képzés bizonytalansága az egyre alacsonyabb tudásszinttel érkező tanulók A különböző követelményeket támasztó általános iskolákból érkezett tanulókat megfelelő középiskolai szintre hozni"- szakmailag, valamint általános műveltség területén, felkelteni az PEDAGÓGIAI PROGRAM 6
érdeklődésüket, segíteni, hogy megtalálják a helyüket az egészségügyben, vagy a továbbtanulás során megfelelő pályára és felsőoktatási intézménybe irányítani őket, nem könnyű feladat. Az intézmény az Angol Főiskolával karöltve felvételi előkészítő foglalkozásokat és közös programokat szervez a végzős diákok számára, hogy megismerjék a főiskolai képzést és reális képet kapjanak lehetőségeikről. 1.4.2 Képzési rendszer elemei Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett, a széles körben megalapozott szakmai előkészítésnek és szakmai képzésnek kell jellemeznie a jövőben. Ennek szakaszai a következők: Tagozat Gimnáziumi oktatás Szakközépiskolai oktatás Szakiskolai oktatás Szakiskolai szakképző évfolyam Szakközépisko lai szakképző évfolyam Bemenet i feltétel 8 általános iskolai végzettség 8 általános iskolai végzettség 8 általános iskolai végzettség OKJ szerint OKJ szerint Évfolyamok száma Évfolyamok képzési célja 9. általános gimnáziumi képzés 10. általános gimnáziumi képzés 11. általános gimnáziumi képzés 12. általános gimnáziumi képzés 9. általános és szakmai orientáló képzés 10. általános és szakmai orientáló képzés 11. általános és szakmai alapozó képzés 12. általános és szakmai alapozó képzés 9. általános és szakmai orientáló képzés 10. általános és szakmai alapozó képzés Felkészítés szakmai vizsgára OKJ (szociális gondozó és ápoló, szerint ápolási asszisztens) érettségi, vagy 4 középiskolai évfolyam, OKJ szerint Felkészítés szakmai vizsgára (ápoló, csecsemő és gyermekápoló, gyógymasszőr, utazásszervező) Képzés közbeni kötelezettség érettségi szint és tárgyválasztás érettségi szint és tárgyválasztás szakmaválasztás 1.4.2.1. Gimnáziumi oktatás PEDAGÓGIAI PROGRAM 7
(5) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható. (6) A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. 1.4.2.2. Szakközépiskolában A szakközépiskolának a (2) és a (8) (9) bekezdésben meghatározott kivétellel érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma a felkészítési időtől függően az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is. 1.4.2.3. Szakiskolában A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. 1.5. Az oktatási tevékenységet kiegészítő, támogató tevékenységek 1.5.1.Vizsgák: 1.5.1.1. Érettségi vizsga A 12. évben jelentkezik a tanuló az érettségi vizsgára, amelyen számot ad tudásáról a szabályzatban előírt kötelező és szabadon választható tantárgyakból, az általa választott szinten. 1.5.1.2. Szakmai vizsga: Az OKJ központi programokban előírt követelmények teljesítése esetén szervezzük a szakmai vizsgákat. PEDAGÓGIAI PROGRAM 8
1.5.2.A vizsgák szervezésének dokumentumai: Érettségi vizsgaszabályzat Szakmai és vizsgáztatási követelmények A szakmai vizsgáztatás szabályai 1.5.3. Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idő és tartalmi intervallumában egyéni program szerint módosítani kell. Az egyéni fejlesztési tervet a tantárgyat tanító pedagógus készíti a gyógypedagógus iránymutatásai alapján. Az egyéni fejlesztési napló vezetése az osztályt tanító pedagógus feladata. A módosítás rövidebb időben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen ahogy a rehabilitáció sikeressége elősegíti a fejlődés felgyorsulását, a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatás megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. 1.5.3.1. Érettségi vizsgán alkalmazható alternatívák (módosított 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatról) Ha a vizsgázót az Nkt 56. -a alapján a kötelező érettségi vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés és minősítés alól, helyette a választott vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát (6. (6)) Az írásbeli vizsgán a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: a) az írásbeli feladatok kidolgozására rendelkezési időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számológép, írógép) használja c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsga részből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el (37. (3)) Szóbeli vizsgán vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a vizsgatárgyanként biztosítandó gondolkodási időt (35. ) legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, PEDAGÓGIAI PROGRAM 9
b) engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat készítésére középszintű vizsga esetén harminc, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa (37. (2)). 1.5.3.2. Szakmai vizsgán alkalmazható alternatívák (20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) Szakmai vizsgán a mentesítések nem alkalmazhatóak, a hivatkozott jogszabályban előírt követelményeknek kell eleget tenniük. 2. Az iskola környezete 2.1. Az iskola helye a településen Az intézmény elődje a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium Kistarcsa város egyetlen középfokú iskolája volt, melyet gazdaságossági szempontból vissza adott Pest megye Önkormányzatának, akik szintén gazdaságossági okok miatt az iskolát 2011. június 30-án jogutód nélkül megszűntette. A TALENUM ALAPÍTVÁNY a CEAS-sal közösen megmentette az ide járó tanulókat attól, hogy a megye két különböző városában lévő megyei fenntartású középfokú iskolába járjanak, ezért létrehozta az Angol-Magyar Egészségügyi Szakközépiskolát és Gimnáziumot. A településen a helyi önkormányzattól bérelte ki az,- iskola-összevonások miatt megüresedett,- általános iskola egy részét. a 2012/2013-as tanévben egy korábban irodaháznak használt épületet újított fel a fenntartói jogokat gyakorló Várda-Kids Közhasznú Nonprofit Kft. Gödöllő városában nyugodt, csendes kertvárosi környezetben található az iskola. A városból jár a diákok 25 %-a. 2.2. Szociológiai Gödöllőn sok középfokú oktatási intézmény működik. A középiskolák versenyeznek a tanulókért. Az intézmény tanulóbázisát a korábban megszűnt középiskola diákjai adják. Az új tanévben hozzánk jelentkezők száma háromszoros volt a felvehető tanulólétszámhoz képest, a stabil 1 gimnáziumi és 1 szakközépiskolai osztályt a törvény előírásoknak megfelelően tudjuk elindítani. Az iskola beiskolázási területe Pest megye, de lehetőséget biztosítunk messzebbről érkező tanulók fogadására is. PEDAGÓGIAI PROGRAM 10
Szociális környezeti szempontból meghatározó a szülői háttér és annak iskolázottsága. A tanulóink többsége átlagos magyar családból kerül ki, kis számban vannak hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű családból származó tanulók. A hátrányos helyzet elsősorban az egyedülállóságból, valamint a munkanélküliségből adódik. 2.3. Gazdasági Az iskola gazdasági környezete egy átlagos városi iskola gazdasági környezetéhez hasonlít, azzal a kiegészítéssel, hogy tanulóink 25 %-a helyből, 75 % a környező településekről jár be, így gazdasági, szociális helyzetük és eltérő, ebből adódóan az iskola gazdasági környezete is változatos sokszínű képet mutat. 2.4. Munkaerő-piaci A felvett tanulók átlagos képességűek. Az iskola beiskolázási lehetőségei az átlagosnál jobbnak mondhatók - a jelentkezők számát tekintve - de a tanulók tudásszintje nagyon heterogén, az utóbbi években egyre alacsonyabb színvonalú. Az oktatás "piacosítása " nagy kihívást jelent számunkra, de meg kell küzdenünk az egyre szaporodó hasonló képzésre áttérő középfokú intézményekkel. Az iskola alapvető célkitűzése, hogy jó szakembereket adjunk a szakmának, akik megfelelő általános ismeretanyaggal és kulturáltsággal is rendelkeznek. 3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Szülői háttér A tanulóink többsége átlagos magyar családból kerül ki, kis számban vannak hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű családból származó tanulók. A hátrányos helyzet elsősorban az egyedülállóságból, valamint a munkanélküliségből adódik. A szülők munkanélkülisége az iskola számára egyszerre értelmeződik anyagi, szociális, és értékrendbeli problémaként. Gyakran a szülők teljes energiáját felemészti a létminimum megteremtése, s gyermekére már nem marad idő, figyelem, türelem. Sikeres vállalkozók, anyagi jólétben élők esetén is vannak problémák. Megjelentek a jó anyagi körülmények között élő családok gyermekei is a tanulási magatartási zavarokkal jellemzett tanulók között. Az egyik gond, ha a szülő túl magasra teszi a mércét, elvárásainak a gyerek nem tud megfelelni legnagyobb igyekezete ellenére sem. PEDAGÓGIAI PROGRAM 11
Tanulóinknak kb. kétharmadára jellemző, hogy szülei követik iskolai munkáját, megjelennek a szülői értekezleten és a tanári fogadóórákon. 3.2. Lakóhely szerinti megoszlás Az iskola tanulói 25 %-ban a város területéről jelentkeznek felvételre, de jelentős arányt képviselnek - mintegy 75 % - a város vonzáskörzetéből felvett tanulók is. 3.3. Neveltségi szint A hozzánk kerülő tanulók neveltségi és intelligenciaszintje fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A lehetséges okokat a szülői házzal és a kapcsolattartással foglalkozó fejezetben elemeztük. Ezért is dolgoztuk ki pedagógiai programunkban igen részletesen a neveléssel foglalkozó témakört, hogy amit lehet, még középiskolás korban pótoljunk és beépítsünk személyiségükbe, alapvető erkölcsi és etikai fogalmaik kialakuljanak és sajátjukká váljanak. 3.4. Pályaválasztási motiváció Vannak, akik határozott elképzeléssel, szakmatanulás céljából jönnek az iskolába, s sajnos meglepetésként éri őket, hogy a szakmát igazán csak az érettségi után tanulhatják. Akiknek nincs tudatos pályaválasztási elképzelése, azoknak segít dönteni a szakképzés orientáló szakasza, valamint a gimnáziumi képzés. 3.5. Tanulási attitűd Általános tapasztalat, hogy a problematikus diákok körében nem divat a tanulás, a jelenlegi társadalmi, gazdasági környezet is csak hangzatos szavakkal ösztönöz erre, a tudásnak nincs igazi értéke. Az alacsony életszínvonallal rendre együtt jár a kulturális igénytelenség. A szociálisan hátrányos családból a diákok passzív magatartást, "kis kettes" szemléletet hoznak magukkal. A szülői érdektelenség szükségszerűen párosul a tanulói érdektelenséggel, ennek következménye az iskolához és a tanuláshoz való negatív hozzáállás. PEDAGÓGIAI PROGRAM 12
3.6. Továbbtanulási szándék A gimnáziumi tagozaton a diákok elsődleges célja, hogy felsőfokú intézményben tanulhassanak tovább. A tanulók 90%-a jelentkezik, 50-60% elsőre be is kerül, a többiek is valamilyen területen tovább képezik magukat. Az egészségügyi szakközépiskolában végző tanulóinknak kb. 30-40%-a tervez továbbtanulást felsőoktatási intézményben, ám ez a célkitűzés már nem mindig reális. 3.7. Diákönkormányzat Az azonos évfolyamra járó, egy tanulócsoportot alkotó tanulók alkotják az osztályközösséget. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, gazdasági felelős, képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diák önkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Alapvetően a jogszabályok határozzák meg a fenntartó és az intézmény kapcsolatrendszerét. PEDAGÓGIAI PROGRAM 13
Ezen túl természetesen minden olyan kérdésben, amelyben bizonytalanságot érzünk vagy úgy gondoljuk, hogy segítségre van szükségünk, megkeressük az iskola fenntartóját. Fenntartónkkal a megszokott fenntartó-iskola viszonyhoz képest speciális viszonyban vagyunk. A fenntartó, mint egy Anya,- akinek gyermeke most tanul járni,- féltő, óvó gondoskodással figyelte első lépéseinket a megváltozott viszonyok között, mi pedig mint a járni tanuló kisgyermek, folyamatosan figyeltük a felénk nyúló anyai kezet és megfogtukelég sűrűn,- ha úgy éreztük, hogy szükségünk van rá. Ennek köszönhető, hogy sikeresen vettük az első közös évet és mertünk belevágni új helyen, új körülményekkel a következő tanévbe. 4.2. Kapcsolat más intézményekkel Az iskola külső kapcsolatai a következő területeken jelentkeznek: Módszertani és konzultációs kapcsolat a CEAS Angol Főiskola tanári karával és dolgozóival. A szakképzés kapcsán munkakapcsolat és együttműködés alakult ki a Flór Ferenc Megyei kórházzal, valamint a városban működő bölcsödékkel, szociális otthonokkal, valamint utazási irodákkal, ahol részben a tanulók gyakorlati képzésének biztosítása, részben a szakmai tanárkollégák szakmai tájékozódása, továbbképzése zajlik. PEDAGÓGIAI PROGRAM 14
II. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A mögöttünk lévő utolsó évtizedben az oktatáskutatók, oktatáspolitikusok és az oktatást ténylegesen művelők, azaz a pedagógusok közösen jutottak arra az álláspontra, hogy az eddig külön hangoztatott nevelés és oktatás sokkal nagyobb egységben kell kezelni, mint eddig. Az l998-as tanévtől kezdődően hangsúlyozottá vált ez az alapelv. A nevelés és az oktatás egységét két oldalról közelíthetjük meg. Egyrészt a tantárgyak illetve a műveltségi területek tantervei oldaláról, amelyek a tantárgyakhoz kapcsolva határozzák meg a feladatokat, a követelményeket, másrészt a nevelési program oldaláról, amely a tanulók személyiségének fejlesztését tűzi ki célul. Eredményt azonban csak akkor érhetünk el, ha a kettőt egységes pedagógiai folyamatnak tekintjük, hiszen a kettő kölcsönösen feltételezi egymást. A program készítésénél figyelembe kellett venni tanulóifjúságunk pszichikai fejlődésének szakaszait. A 15-16 éves kor a pszichikus serdülés tetőzésének kora, a l7-19 éves kor az ifjúkor, a felnőtté válás kezdete. Mindkét periódus döntő hatással van az egyén további fejlődésére, a felnőtt személyiség kialakulására. Figyelembe kell vennünk, hogy tanulóink, akik a legkülönbözőbb általános iskolából érkeztek, felkészültségük és a tanulás iránti igényességük szempontjából nagyon különbözőek. Jelentős számban vannak azok, akiknek az írás, az olvasás, a matematika komoly nehézséget okoz. Ez a tudás és képességhiány is hátráltatja a tanulást. PEDAGÓGIAI PROGRAM 15
Iskolánk nevelőmunkájának alapértékeit a tudás, a rend, a szabadság, humanizmus, a személyiség tiszteletben tartása, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, a fenntartható fejlődés elvei határozzák meg. Az iskola egyik alapvető célja, hogy az intézmény valamennyi tagozatán korszerű, általános és szakmai műveltséggel, szakmaszeretettel rendelkező, gyakorlati életre felkészült középfokú szakembereket képezzen. A fiatalok alkalmasak legyenek a továbbtanulásra, az élethosszig való tanulásra, tudásukkal, képességükkel, erkölcsi és fizikai tulajdonságaikkal megfeleljenek az igényes elvárásoknak. Nevelő oktató munkánk során feladataink végrehajtásában, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek érdekét kell figyelembe venni. Kerülni kell minden hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból. (Hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása). Az esetleges hátrányos megkülönböztetés következményeit a törvényben szabályozott eljárások keretében kell orvosolnunk, oly módon, hogy az ne járjon más gyermek, tanuló, jogainak megsértésével csorbításával. Az oktató nevelő munkánk során a tanuló érdekében a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk, úgy hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva kell dönteni. 1.1. Emberi mivoltunk nem egyenlő képességeink összességével Az iskolánkban folyó pedagógiai munka, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének magas színvonalon történő, minőségi fejlődését, fejlesztését állítja a középpontba. Intézményünk gyermek- és személyiségközpontú, alapelve a tanulók személyiségének tiszteletben tartása. A család partnerré válásának elérésére való törekvéseink a pedagógiai folyamatok szerves részét képezik. Az eredményes tanulás megvalósítása PEDAGÓGIAI PROGRAM 16
érdekében megfogalmazott alapelvünk, a tanulók megismerésének szükségletét és az erre épített készség, képesség fejlesztést is tartalmazza. 1.2. A gyerekek aktív közreműködése nélkül nincs tanulás Aktív és konstruktív ismeretszerzést valósítunk meg, komplex személyiségfejlesztő és nevelő módszerekre építve. A tanuló közösségek és tanárok egyaránt szolidárisak a különböző eltérő fejlődést mutató gyerekekkel, akik számára a gyakorlat orientált tevékenységekkel készítjük elő a társadalmi mobilitást. Pedagógusaink hivatástudata magas szintű, munkavégzésükre a tudás átadás terén a gyerekek érdeklődésének felkeltése jellemző. A pedagógiai munka empatikus légkörben, széleskörű motivációs eszköztárra épít. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítésére törekszünk, amely a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével valósul meg. 1.3. A mindennapi életben hasznosítható ismeretekre van szükség Az ismeretelsajátítás alapelve, hogy a nevelő-oktató munka színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalomi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Életszerű ismeretek tanítására és a kooperatív és kommunikatív oktatási módszerek bevezetésére fordítjuk a hangsúlyt, amelyek biztosítják a gyerekek változatos tevékenységét. A tantárgyak integrációjának elvén megvalósított gondolkodási kultúra művelésére és az önművelés igényének és szokásának kialakítására törekszünk Minden gyermek sikerélményhez juttatását, a tanulás megszerettetését és a belső motiváció kiépülését tartjuk az iskolai munka egyik legfontosabb alapelvének. 1.4. Szociokulturális hátrányokból származó hiányosságok pótlása, az esélyegyenlőség biztosítása A tehetséggondozással megvalósított felzárkóztatás azt az alapelvünket támasztja alá, hogy minden gyermekben megtalálhatóak azok a képességek, készségek, amelyek továbbfejlesztésével kompenzálhatóak a hiányosságai. A különféle területeken megmutatkozó tehetségek felismerése és támogatása a pedagógiai munka alapelve. PEDAGÓGIAI PROGRAM 17
1.5. A tehetség felismerése és az önkifejezés, önmegvalósítás lehetősége A tehetséggondozás kiemelt helyet kap alapelveink között, így fontos szempont, hogy a tehetség felismerését, megmutatkozás lehetőségét biztosító nevelő-oktató munka valósuljon meg. A szabadidős tevékenységekben a szakkörök, önképzőkörök, iskolán kívüli kulturális programok keretében lehetőséget biztosítunk a tanulók önmegvalósítási és a pozitív énkép kialakítását lehetővé tevő önismereti tevékenységének. 1.6. Személyes példamutatás és hiteles viselkedés kultúra Az intézményi kommunikációs kultúra alapelveit a tanulókkal közösen körvonalaztuk. Kérésükre került megfogalmazásra a pedagógusok példamutatását és hitelességét előtérbe állító, harmonikus kapcsolatkialakítás és az egyenrangú kommunikációra építő iskolai kapcsolatrendszer alapelve. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. Az értelmi nevelés Fontos, hogy a tanulók logikus (ok-okozati, következtető, általánosító) gondolkodásmódja kialakuljon a képzés idején. Ennek segítségével a természeti és a társadalmi törvényeket, a fejlődés törvényeit képesek legyenek elsajátítani. A tanulóktól már nemcsak azt kívánjuk meg, hogy értelmükkel felfogják egy-egy törvényszerűség helyességét, hanem képesek legyenek annak indokolására, bizonyításának levezetésére és fokozatosan alakuljon ki bennük az elméleti kérdések iránti érdeklődés. a. Célok: a tudásbeli különbségek felszámolása, megfelelő szintre hozás a tanulási technikák elsajátíttatása és eredményes alkalmazása a megfigyelőképesség fejlesztése a logikus értelmezés gyakorlása, amely fejleszti az emlékezőképességet és a gondolkodást a tanuló képes legyen összefüggések felismerése az absztrakt gondolkodás megteremtéséhez a képzelőerő, az alkotó képzeletfejlesztése a reális önértékelés, önismeret kialakítása. b. A megvalósítás útjai PEDAGÓGIAI PROGRAM 18
A tevékenység minden életkorban a személyiségfejlődés alapja. Elméletileg a tevékenységnek két formája van: a megismerő tevékenység és a cselekvés. A megismerő tevékenységgel tárgyi- elméleti ismereteket szerez a tanuló, míg a cselekvéssel változásokat hoz létre. Cél a megismerő és cselekvő tevékenység helyes arányának kialakítása. Ezért: Meg kell ismertetni a tanulókkal a különböző tanulási technikákat, a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével. A megfigyelőképesség fejlesztése. Erre különösen a természettudományi és a szakmai tárgyaknál van lehetőség. A megfigyelés a valóságról szerzett ismereteket igazolja, és az ismeretek alkalmazásának egyik fontos útja. A mechanikus emlékezet mellett kerüljön előtérbe a logikus gondolatmenet Gyakoroltatással elérhetjük, hogy a feldolgozandó anyagrész alapvető gondolatát próbálják megragadni, logikus részekre bontani az egészet. A számonkérésnél ne csak a mechanikus reprodukálás érvényesüljön, hanem az elsajátított ismeretről a tanuló önállóan tudjon beszélni. Ha a tanulót segítjük az összefüggések feltárásában, akkor szilárdabb tudást, az egységesebb szemlélet kialakítását biztosítjuk. A képzelőerő fejlesztésének módja, amely elősegíti az absztrakt gondolkodást: érzékelés útján történő megismerés, konkrét tények megfigyelése, általánosítás,végül a törvényszerűségek lényegének megragadása. A tanuló helyes önértékelése, reális szembesülése gondolkodásával, tevékenységévelés magatartásával, alakító erőt jelent. Így tudják elfogadni önmagukat. Gyakoroltatni kellő tapintattal, négyszemközti, vagy közösségi megbeszélésen lehet. A logikus gondolkodásra való nevelés rendkívül időigényes, mégsem mondhatunk le róla. Amikor azt kell követelni növendékeinktől, hogy gondolkodjanak, a gondolkodást a tanárnak irányítania kell. A tanárnak érvelnie kell, ha szükséges vitatkoznia, de nem szabad fölényesnek lennie, mert az elveszi a gyerekek kedvét a töprengéstől, a vitától. Az óratípusok megválasztásánál figyelnie kell arra, hogy a tanuló értelmi erőit, aktivitását, gyors feladatmegoldó képességét, önállóságát a terhelés fokozásával növelje PEDAGÓGIAI PROGRAM 19
a tanár. A monoton óravezetés nem köti le a tanuló figyelmét, ezért ingerszegénnyé válik. 2.2. Az erkölcsi követelmények es a humanizmus kialakítása a tanulókban Az erkölcsös és a humanista magatartásra való nevelés kettős feladat elé állítja a tantestületet. Egyrészt úgy kell megszervezniük a tanulók életét, hogy az erkölcs és a humanizmus követelményét átéljék, másrészt azok mindennapi tapasztalatokká váljanak, beleértve a pedagógus személyes példamutatását. Tisztázniuk kell a tanulók előtt az erkölcs és a humanizmus tartalmát. a. Célok: A tanuló váljék képessé a maga és mások magatartásának megítélésére. Legyen tisztelettudó, figyelmes és előzékeny a felnőttek, különösen az idősek iránt. Ha szükség van rá, bizalommal kérje ki segítségüket. Tartsa természetesnek, hogy a család tagjai a feladatokat egymás közt megosztják. Tisztelje és szeresse szüleit, fogadja el tanácsait. A maga véleményét tapintatosan, tisztelettel közölje. Vegyen részt a családi életben. Ismerje és sajátítsa el a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Legyen határozott elképzelése saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Legyen nyitott és toleráns más népek, kultúrák és szokások iránt. Segítse elő és erősítse az osztályközösség, az osztály és az iskolai szintű diákszervezetek, önkormányzatok működését. Legyen természetes számára a segítségnyújtás. Tisztelje a tulajdont. Ne rongáljon. Ismerje az igazi barátságot, tisztelje a másik nemet. Tudja, hogy a párkapcsolat felelősségvállalást is jelent. Álljon előtte távlatként a harmonikus családi élet, a gyermeknevelés, és legyen tisztában azzal, hogy ez nemcsak örömet, de gondot is jelent. Tudja, hogy a humanizmus jellemzője az emberszeretet, segítőkészség, melynek alapja a tisztelet és a bizalom. Ismerje fel az emberi értékeket, az őszinteséget, a becsületességet, a szolidaritás szükségességét. PEDAGÓGIAI PROGRAM 20
b. A megvalósítás útjai: A fiatalokkal fokozatosan elfogadtatni az erkölcsös és humanista gondolkodást és magatartást. Törekedni kell az emberi kapcsolatok gazdag kibontakoztatására, e kapcsolatok humanista jellegének biztosítására. Ennek színterei lehetnek az egyéni beszélgetések, osztályfőnöki órák, szakkörök, iskolai rendezvények, előadássorozatok. 2.3. A hazaszeretetre és értékmegőrzésre való nevelés követelményei Az erre irányuló nevelésnek szolgálnia kell a fogalom megértését, a téves nézetek felismerését, az érzelmi átélést. A nevelésnek el kell érnie, hogy az ifjúság tudatában összekapcsolódjék hazánk múltja, jelene és jövője. Ezt szolgálja: A szülőhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet erkölcsi, tartalmi kialakítása a megismerő és a közéleti szerepvállalás szükségességének felismerése. a. Célok: A tanuló ismerje hazánk történelmét és kulturális örökségét. Legyen büszke népművészeti és művészeti, tudományos és technikai alkotásainkra, hagyományainkra, elért eredményeinkre, becsülje meg azokat. Ismerje, hogy a magyar tudósok és művészek mivel járultak hozzá az egyetemes haladáshoz és kultúrához. Érdeklődése terjedjen ki a szülőföld, a hazai táj megismerésére. Ismerje fel a múlt haladó törekvéseinek összefüggését a jelen társadalom céljaival. Tisztelje saját és más népek kultúráját, szabadságvágyát, alkotó munkáját. Váljék meggyőződésévé, hogy a haza iránti szeretete nem fér össze más népek és kisebbségek lebecsülésével. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket. Ügyeljen anyanyelvünk tisztaságára. PEDAGÓGIAI PROGRAM 21
b. A megvalósítás útjai: A történelmi múlt megismertetése, s ennek alapján a múlt és jelen összefüggéseinek felismerése. A nemzeti ünnepek megfelelő színvonalú rendezvényei igazi élményt jelentenek, fokozzák érzelmi kötődésüket nemzeti hagyományainkhoz. Kiállítások rendezése az országról és népünk életéről. A múzeumlátogatások gazdagítják ismereteiket. 2.4. A munkára nevelés követelményei A munka elsősorban valamely külső tárgyra irányuló tudatos és tervszerű tevékenység, a tanulás viszont magára a munka végzőjére, a szubjektumra irányul és a tanuló személyiségjegyeit gazdagítja. A tanulás munka, mert tervszerű, céltudatos erőfeszítést igényel. Az iskola pedagógiai munkájában különös figyelmet kell fordítani a tanítás-tanulás folyamatára. Sajnos tanulóink többsége nem érez késztetést az ismeretek pozitív megerősítésére, ezért is fontos, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk, amely teljesítményképes tudást eredményez. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartásárra irányuló tevékenységek gyakoroltatása. a. Célok A kommunikációs képesség fejlesztése. Az önálló szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. A tankönyvön kívüli ismeretek szerzése (könyv, színház, tárlat, TV, rádió stb.) Az önálló felkészülést igénylő kiselőadások szorgalmazása. Az elvont gondolkodás fejlesztése, figyelembe véve az életkort. Ismerje fel, hogy a tanulás is munka, és ez a fiatalok legfontosabb feladata. Legyen tisztában azzal, hogy az elsajátított ismeretek élő tudássá akkor válnak, ha azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudja. Ismerje a tanulás helyes módszereit, legyen képes legyőzni az akadályokat. Legyen tisztában azzal, hogy a mindennapi kis erőfeszítések vezetnek el nagy teljesítményekhez. Legyen tekintettel társai munkájára. Tudja, hogy az eredményes tanulás előfeltétele a fegyelmezettség. PEDAGÓGIAI PROGRAM 22
A pályaorientáció segítése. Lássa be, hogy érdemes tanulnia és tovább képeznie magát, mert hivatása betöltéséhez nemcsak szaktudásra, hanem általános műveltségre is szükség van. A tanulók törekedjenek a konvertálható tudás megszerzésére. Olyan feladatok megoldására késztessük őket, amelyek erőfeszítést is igényelnek, így biztosítva a teljesítmény értékét. b. A megvalósítás útjai A helyes tanulási technika elsajátíttatása. Látogassa a könyvtárakat, a szakköröket, hogy ismereteit kiegészítse, továbbfejlessze. Gyarapíthatja ismereteit, ha szaktanárának irányításával gyűjtő, rendszerező, kísérletező feladatok végzésére vállalkozik. A képességek kibontakozását biztosítják, ha szellemi vetélkedőkön, pályázatok készítésében, tanulmányi és egyéb versenyeken vesz részt. Az iskola tanáraitól sok segítséget kaphat, ezt bizonyítják az országos versenyeken elért eredmények. A tanüzemben vagy az üzletekben végzett pontos, kitartó rendszeres munka edzi a tanulót. Az időnkénti nekibuzdulás helyett többet ér a jó erőbeosztást követő munkaritmus. Ezt gyakoroltatni kell tanulóinkkal, ez különös figyelmet igényel szaktanárainktól. Fontos az elméleti ismeretek alkalmaztatása a gyakorlatban. A munka tervezésében és kivitelezésében fokozatosan érvényesítenünk kell az önállóságot. 2.5. Az esztétikai nevelés követelményei Az esztétikai nevelés feladata, hogy minél mélyebb, értékesebb esztétikai élményeket keltsen a tanulókban. a. Célok: Érjük el, hogy tanulóink szeressék a szép környezetet, s maguk is vegyenek részt kialakításában. A tanuló külső megjelenésben is törekedjen az esztétikumra és a harmóniára. Értékelje a két nem harmonikus kapcsolatának, a rendezett családi életnek a szépségét. PEDAGÓGIAI PROGRAM 23
Törekedjék arra, hogy eljusson hazánk legszebb tájaira, ismerje a világ leghíresebb természeti és kulturális szépségeit. Értékelje az irodalmi művek, a képzőművészeti alkotások és a zenei művek szépségét. Tudja megkülönböztetni az értékes műveket az értéktelenektől. Találja meg a munkavégzésben az alkotó tevékenység örömét. Ügyeljen a nyelv szépségére. Beszéde, írása legyen kulturált. Kerülje a durvaszavakat, kifejezéseket. b. A megvalósítás útjai Az esztétikai befogadó tevékenység fejlesztésében az egyszerűtől a bonyolultabb élmények átélésére kell törekednünk. Ez nemcsak a befogadó tevékenységet növeli, hanem elmélyíti az esztétikai élményt is. A pedagógus adjon lehetőséget közvetlen beszélgetésre: "miért szép?" egy táj, egy művészi alkotás, egy magatartás, az élet stb.. A beszélgetés érintsen érzelmeket és formáljon véleményt. Az esztétikai nevelésre lehetőséget teremt a tárlatlátogatás, film és színházlátogatás, ünnepélyek szervezése, a környezet szépítése. Gyakoroltatni kell a helyes magatartást a mindennapi társas érintkezésben és különleges alkalmakkor. 2.6. Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelési törvény hatályos rendelkezése alapján: 97. (2) bekezdés: Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. Diákjainknak megszervezzük az érettségi feltételéül a jogszabály által előírt közösségi szolgálat teljesítésének feltételeit. A közösségi szolgálat a tanulók személyiségfejlesztésének nagyszerű lehetősége, amelynek újdonsága, hogy a diákok személyes élmények alapján tanulhatják meg a segítségnyújtás, a kölcsönös szeretet és elfogadás útján az együttérzés és az együttműködés szabályait, a társadalmi felelősségvállalás nehéz, de szép kötelezettségét. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok PEDAGÓGIAI PROGRAM 24
3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testnevelés, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, a tanulók között kialakuló agresszió kezelése. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a PEDAGÓGIAI PROGRAM 25
lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségtan tanár; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; 3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni foglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az iskolai védőnő látja el, aki védőnői szakdiplomával rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, PEDAGÓGIAI PROGRAM 26
felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia egészségtan tanterv részeként, 9. évfolyamon Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, PEDAGÓGIAI PROGRAM 27
az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának 4.1. Közösségfejlesztés az osztályban: megismerkedés osztályfőnöki órán a tanulók szociológiai hátterének megismerése tájékozódás a közös érdeklődési területekről célok, feladatok megbeszélése, kijelölése közös tevékenységek: osztály szépítése, programok szervezése. az iskola környezetének megismerése, színházlátogatások és a látottak megbeszélése bekapcsolódás az iskola közösségi életébe 4.2.Közösségfejlesztés az iskolában: a kilencedikes tanulók fogadása - ünnepélyes tanévnyitó iskolai ünnepélyek szervezése (a műsorok próbái idején a különböző osztályok tanulói megismerkednek, s kapcsolatokat alakítanak ki egymással) az iskolai hagyományok ápolása (Szalagavató-bál, Ballagás,) a Családi napokon való aktív részvétel és szereplés sportversenyeken való részvétel, szurkolás az iskola csapatáért egységes megjelenés az ünnepélyes alkalmakkor. PEDAGÓGIAI PROGRAM 28
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. PEDAGÓGIAI PROGRAM 29