ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: 100 170 988 KTJ: 100 325 659 Iktatószám: 3877-48/2011. Hiv. szám: - Győr, Előadó: dr. Bécsi Beatrix/ Melléklet: - Győri Hulladékégető Kft. veszélyes Puskás Sándor hulladék égetési tevékenység bővítésének környezetvédelmi engedélye HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/297-20/2010. számú végzése alapján megismételt eljárásban, a Győri Hulladékégető Kft. (székhelye: 9010 Győr, külterület 0610/2 hrsz.) székhelyével azonos című telephelyén végzett, veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelése és ártalmatlanítása tevékenysége, 8000 t/év-ről, 10 000 t/év-re való bővítésére vonatkozó, környezetvédelmi engedély iránti kérelmét elutasítja. A szakhatóságok állásfoglalásai II. 1) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. 2) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. 3) Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője, a szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. III. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 1 125 000,- Ft., társadalmai szervezetek és természetes személyek esetén 22 500,- Ft. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díját, a jogorvoslati kérelem benyújtásakor, az elsőfokú hatóság, 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. INDOKOLÁS A Győri Hulladékégető Kft., (székhelye: 9010 Győr, 0610/2 hrsz., a továbbiakban: Kft.) 2001. októberében, a székhelyével azonos című telephelyén folytatott, veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelése és ártalmatlanítása tevékenysége kapacitásának, 8000 tonna/év-ről, 10 000 tonna/év-re történő, bővítésére vonatkozó, környezetvédelmi engedély iránti kérelemmel fordult a hatósághoz. A hatóság a 2001-ben hatályos, a környezeti hatásvizsgálatról szóló, 20/2011. (II.14.) Korm. rendelet szerint, előzetes környezeti hatásvizsgálatot folytatott le. A hatóság az eljárás eredményeként, H-17376-6/2003. számú határozatában elutasította a Kft. környezetvédelmi engedély iránti kérelmét. Az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, 14/611/3/2004. számú határozatában, az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Az elsőfokú hatóság, a megismételt eljárásban hozott, H-13842-12/2004. számú határozatában, részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A másodfokú hatóság, a fellebbezési eljárás során hozott, 14-3963-16/2004. számú határozatával, a H-13842-12/2004. számú határozatot helybenhagyta. A Kft. 2006. május 9-én nyújtotta be a részletes környezeti hatástanulmány elbírálására, illetve a környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmét. A Kft. kérelme mellékleteként, benyújtotta a Környezettechnológia Kft. (székhelye: 1151 Budapest, Szántóföld u. 2/a.) által, 2006-ban készített, részletes környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációt. 2006. január 1-én, hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálatról, és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: R). A hatóság, a R. kérelem benyújtásakor hatályos, 28. (2) bekezdés a) pontja alapján, a Kft. kérelme elbírálása során, a R. szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatta le. A Kft. kérelme benyújtását követően, 2 250 000,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett be. A hatóság, a R szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás során, H-4899-55/2007. számú határozatában elutasította a Kft. tevékenysége bővítésének engedélyezése iránti kérelmét. A Kft. fellebbezését követően, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/2029-4/2009. számú határozattal módosított, 14/1258-16/2008. számú határozatával, az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta. A Kft. keresetet nyújtott be az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség döntésével szemben, a másodfokú, hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, 9.K.27.341/2008. számú ítéletével, a másodfokú hatóság 14/2029-4/2009. számú határozattal módosított, 14/1258-16/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a 14/297-20/2010. számú végzésében, az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A környezetvédelmi engedélyezési eljárással egyidejűleg, folyamatban volt a Kft. 8000 tonna/év kapacitással folytatott, meglévő tevékenysége egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében történő, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára irányuló eljárás. A hatóság a H-1567-23/2007. számú határozatában adott a Kft. részére, a meglévő tevékenységére vonatkozó, egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt. A másodfokú hatósági eljárást, a megyei bíróságon folytatott eljárást, és a Legfelsőbb Bíróság eljárását követően, a Kft. 2010. december 17. napjától rendelkezik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által a 14/366-26/2010. sz. határozattal megváltoztatott jogerős, egységes környezethasználati engedéllyel. A Kft. tevékenysége kapacitásának bővítésére vonatkozó, környezetvédelmi engedély kiadására irányuló, megismételt eljárás, 2011. április 14-én indult. A hatóság az eljárást az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, 14/297-20/2010. számú végzése alapján folytatta le. A R-nek az eljárás megindulásakor hatályos, átmeneti rendelkezései nem rendelkeznek a megismételt eljárásról. A jogalkotásról szóló, 2010. évi CXXX. tv. 15. -a szerint: 15. (1) A jogszabályi rendelkezést ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a hatályba lépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. (2) A jogszabályi rendelkezést ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a hatálya alatt a)keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b)megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. A R-nek a 14/297-20/2010. számú végzés alapján indult eljárás megindításakor, 2011. április 14-én hatályos átmeneti rendelkezései nem rendelkeznek arról, hogy a megismételt eljárás során milyen eljárási
cselekményeket kell végezni. Ezért a hatóságnak, a 2010. évi CXXX. tv. 15. (1) bekezdés b) pontja szerint, a R a 2011. április 14-től hatályos eljárási rendelkezései szerint kell eljárnia. A Kft. 2010. december 17. napjától rendelkezik jogerős, egységes környezethasználati engedéllyel. A R. szerinti az egységes környezethasználati engedélyezés szempontjából jelentős változtatás az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelés kapacitásában végrehajtandó olyan módosítás, bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. A Kft. hulladékkezelési tevékenységének tervezett bővítése, a R 2. (3) bekezdés d) pontja szerint, jelentős változtatásnak minősül. A R 2011. április 14-ét követően hatályos, 20. (9) bekezdés a) pontja szerint, jelentős változtatás esetén, a Kft-nek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végeznie, s benyújtania. A hatóság ezt követően, a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján folytatja le az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló, engedélyezési eljárást. A hatóságnak, R 20. (9) bekezdése szerint, a Kft. tevékenysége bővítésének környezeti hatásait, az egységes környezethasználati engedély, teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálaton alapuló eljárás során kell vizsgálnia. Ennek alapján a hatósának, a Kft. a hulladékkezelési tevékenysége bővítésére vonatkozó, környezetvédelmi engedély iránti kérelmét el kellett utasítania. Az eljáró hatóság a másodfokú hatóság új eljárásra utasító végzése szerint lefolytatta az eljárást, amelyben alábbi eljárási cselekményeket végezte el: - A hatóság, a R 8. (1) bekezdése alapján, honlapján és a helyi napilapban közleményt tett közzé. A hatóság a közleményt megküldte Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének, továbbá Kisbajcs község, feltételezetten érintett település jegyzőjének. - A hatóság, a R. 9. (1) bekezdése alapján, 2011. június 15-én, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában közmeghallgatást tartott. A hatóság a közmeghallgatásról értesítette a beruházót, a lakosságot, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát, a szakhatóságokat, és az eljárásban részt vevő társadalmi szervezeteket. A közmeghallgatásról hangfelvétel készült. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Győr- Bácsa Településrészi Önkormányzata nyújtotta be írásban észrevételeit. A közmeghallgatáson elhangzott egyéb észrevételeket a hangfelvétel rögzíti. A hatóság, az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságok körét, a 2010. évi CXXX. tv. 15. (2) bekezdés a) pontja figyelembe vételével, a R 2006. május 9-én hatályos, 8. (4) bekezdése szerint állapította meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 2834-7/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A népegészségügyi hatóság, tekintettel az alapeljárásban benyújtott dokumentáció elkészítése óta eltelt, ötéves időtartamra, és arra, hogy a dokumentáció nem tartalmazott elegendő adatot az ügy közegészségügyi szakhatósági szempontból történő elbírálásához, 2834-3/2011. számú végzésében, hiánypótlásra hívta fel a Kft-t. A népegészségügyi hatóság, a hiánypótlással kiegészített dokumentáció alapján, a következőket állapította meg: A hulladékégető tevékenység hatása az emberi szervezetre, elsősorban a levegőszennyező hatás révén valósulhat meg, amennyiben annak hatása lakott területet érint, és mértéke olyan, amely által a levegőszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket. A Kft. a levegőszennyező anyagok kibocsátását, 10 éve folyamatosan méri, a következő komponensekre vonatkozóan: por, SO 2, CO, NO x, CH x, HCl, O 2, valamint rendszeresen méréseket végeztek a Cd, Tl, Hg, As, Se, Ni, Co, Te, dioxin, Pb, Cr, Cu, V, Sn, Mn, Sb, HF légszennyező anyagokra. A 2006-2010-ig tartó időszak, fél órás emissziós adatait áttekintve, az égetési tevékenység folytatása során, a környezetvédelmi hatóság által meghatározott, emissziós határérték túllépés egyszer sem fordult elő. A nem folyamatosan mért szennyezőknél, 2001. óta, határérték túllépés szintén nem történt. A 2006-2010. évi emissziós adatok felhasználásával, a szakértő által készített, a legkritikusabb levegőszennyező komponens, a nitrogén-oxidok vonatkozásában, a legnagyobb, és az átlagos kibocsátási értékre is elvégzett terjedésszámítás szerint, a pontforrásnak nincs hatásterülete. A légszennyezettséget tekintve, két alkalommal történt mérés a tevékenységgel kapcsolatban. Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete által, 2000-ben elvégzett imissziós mérések szerint, a vizsgált
paraméterek, SO 2, NO 2, szállópor és szállóporból fémtartalom (Ni, Co, Cr, Cd, Pb, Sn, Mn, Cu, Zn) vonatkozásában határérték túllépés nem volt tapasztalható. A Krona Kft. 2002-ben, az emissziós mérések és a modellszámítások mellett, imissziós méréseket végzett az érintett területeken, ülepedő por, toxikus fém, és szerves komponensekre vonatkozóan. A vizsgálatok során, egy mintában tapasztaltak kadmium határérték túllépést, ami a dokumentáció szerint lokális szennyezés, a távoli mintáknál nem volt tapasztalható. Imisszió mérés a közvetlen hatásterületen, illetve a környező lakóterületen nem történt. Az égető területéhez legközelebb található, folyamatos imisszió mérő állomásokon, Győrben, a Szigethy Attila úton, és a Szent István úton, a 2009. és a 2010. évben a nitrogén-dioxid napi átlagaiban, határérték túllépés nem történt. A népegészségügyi hatóság vizsgálta az ivóvíz megfelelőségének biztosítását. A szőgyei ivóvízbázis a területhez közel helyezkedik el. A vízbázis hidrogeológiai védőterületének, védőidomának a kijelölése megtörtént. A hulladékégető területe, a kijelölt 50 éves elérési időhöz tartozó, hidrogeológiai B védőterületen kívül helyezkedik el. A Hulladékégető Kft. területét érintő, talaj- és talajvíz szennyezés miatt elrendelt kármentesítés, a 2010. évben eredményesen lezárult. A környezetvédelmi hatóság a kármentesítési záródokumentációt elfogadta. A népegészségügyi hatóság állásfoglalása szerint, a veszélyes hulladék égetési tevékenység bővítésének, az egészséget befolyásoló környezetterhelése nem valószínűsíthető, a kapacitás bővítése közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. A népegészségügyi hatóság, döntése meghozatalánál, a következő jogszabályokat vette figyelembe: - 1991. évi XI. törvény, - 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, - 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, - 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, - 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet, - 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, - 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, VBK/1553-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában, feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A bányászati hatóság, szakhatósági állásfoglalása indokolásában előadta, hogy a veszélyes hulladék égetési tevékenység kapacitás bővítésének környezetvédelmi engedélyezése ügyében, a Kft. kérelmére, 2006-ban indított eljárás kapcsán, hivataluk elsőfokon, majd 2008-ban másodfokon is hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A bányászati hatóságot érintő kérdések korábban tisztázódtak, és a jelen megkeresésig sem merült fel olyan körülmény, ami indokolttá tenné a korábbi állásfoglalásuk megváltoztatását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága, GyMMBH/02021-1/2011. számú levelében, hatáskörének hiányáról tájékoztatta a hatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 435-2/2011/H számú végzésében, szakhatósági eljárását, hatáskör hiánya miatt megszüntette. A hatóság, a R-nek, a kérelem benyújtásakor hatályos, 8. (4) bekezdés b) pontja, és 12. számú melléklet 2. a) pontja alapján megkereste Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjét, hogy a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó, szakhatósági állásfoglalását adja meg. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, a vele szemben fennálló, a Ket. 42. (3) bekezdésében foglalt, kizárási okot jelentett be, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak. A Győr Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által kijelölt, Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője, VI/61896/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában, a környezetvédelmi engedély kiadásához, szakhatósági hozzájárulását nem adta meg. A jegyző az elutasítást azzal indokolta, hogy a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének, a Győri Építési Szabályzatról, és Győr Szabályozási Tervéről szóló, 1/2006. (I.25.) Ök. Rendeletnek a kérelem nem felel meg. A hatóság megítélése szerint, Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője, szakhatósági állásfoglalása megadásakor, a hatáskörét túllépte, mert nem az építési előírásokkal való összhang tekintetében kellett
nyilatkoznia. A jegyzőnek, mint helyi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak, kellett volna a szakhatósági állásfoglalását megadnia. A hatóság Sopron Megyei Jogú Város Jegyzőjével nem egyeztetett, mert a Kft. környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelmét egyéb okok miatt utasítja el.. A hatóságnak a Kft. tevékenysége bővítését, a R 2011. április 14-től hatályos rendelkezései szerint, jelentős változtatásként kell értékelnie. A Kft-nek a R. 20. (9) bekezdés a) pontja szerint, a jelentős változtatásra vonatkozó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végeznie, s környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt készítenie. A hatóság a határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségéről, a Ket. 98. (1) bekezdése szerint rendelkezett. A hatóság a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegét, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4), (5) és (7) bekezdései szerint írta elő. A hatóság hatáskörét és illetékességét, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján állapította meg. Győr, 2011. szeptember 21. Németh Zoltán s.k. Igazgató