Türkmenisztán 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Türkmén Köztársaság Államforma elnöki köztársaság Főváros Aşgabat Terület 491 210 km 2 Népesség 5 351 277 fő (2018) Egy főre jutó GDP 7 719 USD (2018) Hivatalos nyelv türkmén Hivatalos pénznem (kód) türkmén manat (TMT) Magyarország export rangsorában való helyezése 90. (209 országból) TÜRKMENISZTÁN ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 5 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7)
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Türkmenisztán országkockázati besorolása 5-ös kategória negatív kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Türkmenisztán főként autokratikus berendezkedéséről és a nagyméretű gázkészleteiről ismert, amely mellett Közép-Ázsiában a politikai stabilitás szigete. A nagymennyiségű kőolaj- és gáztartalékainak ellenére az országban a lakossági jövedelemkülönbségek még mindig rendkívül nagyok. Türkmenisztán 1991-ben függetlenedett a volt Szovjetuniótól, majd sokáig nemzetközi elszigeteltség jellemezte. Az ország ugyanakkor az utóbbi időben külpolitikai értelemben egyre nyitottabbá válik. POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az ország politikai kockázata jelentős. Az 1990-től, azaz a Szovjetuniótól való elszakadás óta hivatalban lévő Saparmurat Nyyazow elnök 2006 decemberében halt meg, amelyet követően 2007- ben Türkmenisztánban megtartották az első többjelöltes elnökválasztást. Ekkor Gurbanguly Berdymukhammedovot választották új elnöknek, akit 2012-ben és 2017-ben is újraválasztottak, mindkét esetben a szavazatok 97%-ával. A választások körülményeit ugyanakkor széles körben vitatták. Berdymukhammedov hivatalba lépésétől az ország fokozatosan egyre nyitottabbá vált. Az elnök irányítja az összes kulcsfontosságú ágazatot, ide értve a stratégiailag fontos gáz- és olajipart is. Az Iparosok és Vállalkozók Pártjának 2012-es megalapítása a politikai pluralizmus látszatát keltheti, ugyanakkor Türkmenisztánban lényegében egy erősen autoriter rezsim működik. A biztonságpolitikai kockázatok szintje jelentős. Türkmenisztánban fokozott kockázatot jelenthetnek az esetleges terrortámadások, melyet részben az Afganisztánban is tevékenykedő, valamint a Szíriából hazatérő Iszlám Állam terroristái és radikálisai hajthatnak végre, ugyanakkor az erőteljes állami kontroll csökkenti az esetleges támadások sikerességének valószínűségét. Az ország külpolitikájára jellemző a semlegesség iránti igény, amelyet jól példáz, hogy egyik regionális egyezménynek sem tagja, így például sem az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében, sem pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezetben nem vállaltak tagságot. Az ország szomszédjaival hagyományosan jó viszonyt ápol, amely mellett Azerbajdzsánnal vannak tengeri határvitái, ugyanakkor ezek várhatóan diplomáciai úton rendeződnek. Az erőteljes állami kontroll miatt a tüntetések valószínűsége alacsony, jelentősége elhanyagolható.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Türkmenisztán nagy része sivatagokkal övezett, amelyben az intenzív mezőgazdasági termelés öntözött oázisokban történik, valamint az ország jelentős földgáz- és olajforrásokat birtokol. Bár a mezőgazdaság a GDP 9%-át teszi ki, továbbra is az ország munkaerejének közel felét alkalmazza. A mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb termény a gyapot, és a búza. Előbbit főként exportra termesztik, az utóbbi lényegében belföldi fogyasztásra kerül. A szénhidrogén-export (főként földgáz) a türkmenisztáni GDP 25%-át teszi ki, amelynek nagyobbik része a földgáz, amelyet Kínába exportál. Az ország gazdasági növekedésének kockázatai közepesek. A türkmén gazdaság rendkívül diverzifikálatlan és szinte teljes egészében a szénhidrogén exportra épül. Bár Türkmenisztán hivatalos statisztikái nem ezt mutatják (2016: 6,2%; 2017: 6,5%; 2018e: 5,5%; 2019e: 5,2%), a globális energiapiacon tapasztalható tartósan alacsony árak rendkívül megviselték a türkmén gazdasági növekedést. Mindemellett az orosz és az iráni piac elvesztése miatt Kína lett Türkmenisztán egyedüli nagyobb földgáz importálója, amellyel az ország veszített a tárgyalási erejéből, amely tovább nehezíti az áremelési lehetőségeket. A jelenleg növekvő nyersanyagárak mellett is rendkívül alulteljesít a türkmén gázpiac, mely miatt Türkmenisztán gazdasága valószínűleg rendkívül lassan növekszik, ugyanakkor az ország hivatalos statisztikáinak torzítottsága a GDP valós éves bővülésének becslését nagymértékben nehezíti. Az ország vezetése a befektetői jogok megreformálásával nagy mennyiségű külföldi tőke beáramlását igyekszik elősegíteni, ugyanakkor jelentősebb pénzösszegek várhatóan nem fognak az országba érkezni. Ennek oka, hogy Türkmenisztánban hagyományosan nem tisztelték a befektetők jogait, valamint az alacsony világpiaci árak miatt nehéz megtérülő befektetéseket eszközölni az állam által célzott piacokba (főként energiapiac). Mindemellett a hazai gazdaságot a központosított és erősen ellenőrzött piacok jellemzik, amely átfogó megreformálására rövidtávon nem számítunk. A közpénzügyi kockázatok közepesek. A rendszerszintű korrupció, az alacsony adókulcsok, a masszív jóléti kiadások és a veszteséges vállalatok állami támogatása a fiskális politikát az energiaexport bevételeinek gyors ütemű csökkenése előtt is rendkívül instabillá tette. A 2000-es évek közepén a magas energiaárak lehetővé tették a kormány számára, hogy kiterjedt fejlesztési és szociális kiadásokat vállaljon, ugyanakkor az energiaárak 2014 óta tartó alacsony szintje miatt nemcsak az ország gazdasági növekedése, de fő bevételi forrása is rendkívüli mértékben lecsökkent, mivel a Kínával kötött exportszerződések a nemzetközi olajárakhoz vannak kötve. A tőkehiányos környezetben a kormány szinte egyetlen lehetősége a szociális juttatások lefaragása, vagy a nagyobb beruházások leállítása. Az fiskális egyenleg hivatalosan kis mértékben negatív (2016: -2,3%; 2017: -2,8%; 2018e: -1,0%), amely mellett a GDP arányos bruttó államadósság mérsékelt szintű, ugyanakkor növekvő tendenciát mutat (2016: 24,1% 2017: 28,8%; 2018e: 31,2%). A türkmén
statisztikai adatok alacsony megbízhatósága miatt a közpénzügyi kockázatok a hivatalos adatok alapján becsült kockázatoknál magasabbak lehetnek. Az üzleti környezet kockázatai magasak. Erőteljes bürokrácia, magas szintű korrupció, valamint a belső kapcsolatok kiemelt szerepe a mindennapos üzleti élet velejárója. Türkmenisztánban a Niyazov (1991-2006) és a Berdymukhammedov (2007 óta) elnökök csupán csekély elmozdulást értek el az üzleti környezet javításában, az állami tulajdonú iparágak privatizálásában és a korrupció elleni küzdelemben, amely nagymértékben korlátozza az energiaágazaton kívüli gazdasági fejlődést. Berdymukhammedov elnök igyekszik külföldi tőkét vonzani az országba, emiatt felülvizsgálják a külföldi befektetésekről és tulajdonjogokról szóló keretszabályokat, valamint pozitívum, hogy a gázés olajszektorban az egyezmények felülvizsgálata viszonylag ritkán fordult elő. Mindemellett a hatalom koncentráltsága miatt a kormány kegyeiből kieső befektetők kifejezetten kiszolgáltatottakká válnak. Emellett a külföldi cégek felé történő kifizetések megtagadása az új elnök alatt egyre emelkedő tendenciát mutat. Türkmenisztánnak egykulcsos adórendszere van, a társasági adó a belföldi társaságok esetében 8%, a többi jogi személy esetében 20%. Az ÁFA jelenleg 15%-os, mely az export esetében (egyes kivételektől eltekintve) lehet 0% is. Mindemellett a hivatalos adókulcsok félrevezetők lehetnek, mivel a jogszabályok lehetőséget adnak addicionális adóztatásra, és a vállalatok adóterhe erősen függ a korrupt hatóságoktól. A külföldi vállalatok gyakran a nyereségük 20-40%-át kötelesek az állam számára beszolgáltatni a hivatalos adók mellett. A monetáris politika kockázatai számottevőek. Az ország éves inflációja az IMF becslései szerint középtávon 8 10% körül alakul (2017: 10,4%; 2018e: 9,4%; 2019e: 8,2%). A türkmén központi bank az infláció alacsonyan tartását, valamint a manat árfolyamának stabilitását célozta meg, amelyek eléréséhez az országban számos tőke-, deviza-, és árkorlátozó intézkedést vezettek be. Türkmenisztánban a manat árfolyama a dollárhoz van rögzítve, amely átváltási arányt ritkán változtatják meg. A legutóbbi közel 20%-os leértékelés 2015 januárjában történt, ugyanakkor a hivatalos és a feketepiacon kialakult árfolyam között jelentős a különbség (hivatalos 3,5 TMM/USD, a feketepiaci becslés: 7 TMM/USD). Mindemellett az ország devizájára további leértékelődési nyomás nehezül.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata jelentős. A gázexport bevételeinek összeomlása folyó fizetési mérleghiányt eredményezett, amely veszélyeztetheti a közép- és hosszú távú stabilitást. Az ország 2008-ig jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet halmozott fel a hatalmas földgázexport-bevételek miatt. Azóta a globális gázárak összeomlása, és az Oroszországból származó igények csökkenése együttesen hatalmas folyó fizetési mérleghiányt eredményezett Türkmenisztánban. A külföldi befektetések csekély beáramlása miatt az ország jelenleg a korábban felhalmozott hatalmas devizatartalékait emészti fel a külső egyensúlyhiányának finanszírozása. Míg 2016-ban 7 hónapra becsültük az importfedezetet (amely még mindig magas a konszenzus szerint minimális 3 hónapos szinthez képest), ennek értéke 2008-ban még 30 hónap volt, amely a devizatartalékok drasztikus csökkenését jelzi. A folyamatot lassítandó a türkmén hatóságok tovább szigorították az amúgy is erősen szabályozott devizapiacot. Mindemellett középtávon a folyó fizetési mérleghiány csökkenésére, és válaszul az exportbevételek kiesésére a türkmenisztáni import tervezett csökkentésére számítunk. Az ország főbb exporttermékei: gáz, nyersolaj, petrolkémiai termékek, textil, pamutszál, valamint rendkívül magas arányban Kínába, amin felül főként Törökországba, Olaszországba, Afganisztánba és Oroszországba exportál. Az ország legfontosabb importtermékei a gépek és berendezések, vegyszerek, és az élelmiszerek. Fontosabb importpartnerei: Törökország, Oroszország, Japán, Németország, Dél-Korea, Kína és Olaszország. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai magasak. Az országban gyakorlatilag csak specializált állami bankok működnek, valamint néhány külföldi bank is elérhető. A legnagyobb állami bankok a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bankja (Vnesheconombank), a Dayhanbank, a Turkmenbashy, a Turkmenistan, a Halk, és a President Banks. Ezek a bankok főként egy-egy szűk szektorra specializálódtak. A kisebb állami bankok, mint a Senegat Bank csupán általános banki szolgáltatásokat nyújtanak. Ezen felül öt külföldi bank működik az országban: egy türkmén-török, a pakisztáni központi bank egyik helyi ága, a német Deutsche és Commerz bankok, valamint Irán egyik bankjának türkmén ága. A két német bank vállalatoknak és a türkmén kormánynak nyújt európai bankgaranciákat, viszont általános banki szolgáltatásokat nem végez. Intézményünk a State Bank for Foreign Economic Affairs of Turkmenistan -nal és a The State Commercial Bank of Turkmenistan (Turkmenbashi) -val tart fenn kapcsolatot.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 6,2 6,5 5,5 5,2 4,0 Éves átlagos infláció (%) 6,2 10,4 9,4 8,2 6,0 Államháztartás egyenlege (GDP %) -2,3-2,8-1,0 0,0 0,0 Bruttó államadósság (GDP %) 24,1 28,8 31,2 33,6 35,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -19,9-11,5-9,0-7,8-7,8 Nettó FDI (GDP %) 13,2 1,8 2,4 2,8 3,6 Importfedezeti mutató (hónap) 7,4 6,2 6,0 5,7 5,5 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK A gazdaság folyamatos bár lassú liberalizációja elindult, amely magában foglal privatizációt is; A külföldi befektetéseket érintő törvények megreformálása elkezdődött; A politikai és a társadalmi instabilitás veszélyei mérsékeltek; Államilag ösztönzik az építőipari és az infrastrukturális beruházásokat. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK A stratégiailag fontos energiaszektor várhatóan állami befolyás alatt marad, amely mellett magas a kockázata az állami beavatkozásoknak is; Magas szintű korrupció a közbeszerzések piacán, kiemelten az építőiparban; A fékek és ellensúlyok hiánya gyenge intézményeket és elfogult bíróságokat eredményez; Magas állami nemfizetési hajlandóság, valamint a belföldi vállalatokat kiemelkedően előnyben részesítik; A statisztikai adatok nem megfelelően biztosítottak, amelyekkel szemben a gazdaság nagy valószínűséggel stagnálás közeli állapotban van; Fejletlen pénzügyi rendszer.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE TÜRKMENISZTÁN VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-TÜRKMÉN ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 111,6 26,9 53,2 30,2 17,6 18,5 Import 0,3 0,1 0,1 1,5 0,0 1,2 Összes forgalom 111,9 27,0 53,3 31,7 17,6 19,7 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu