A szociális szövetkezetek Olaszországban és a CGM konzorcium tapasztalatai Szekszárd 2012. Október 18.
Szociális szövetkezetek Olaszországban A kezdet A szociális szövetkezetek Olaszországban a 70-es években jöttek létre. Az első törvényi szabályozása 1991. nov.8-án történt: 381/91 A szociális szövetkezetek célkitűzése az volt, hogy: a kiszolgálja a közösség azon általános érdekét, amely az emberi szükségletek kielégítésére és a polgárok szociális integrációjára irányul
381/91 törvény 1.fejezet állami természet magán Az elsődleges és másodlagos célok sorrendje megváltozik egy vállalkozáshoz képest: elsődleges cél A z összes szociális interlocutorsigényeinek kielégítése A társaság általános érdekeinek összecsiszolása Másodlagos cél Minden elérhető forrás tekintetében Tiszteletben kell tartani a Gazdaságos és hatékony elhelyezkedés elvet
Típusok a 381/91-es tv. alapján A-típus B-típus Szociális,egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat végző szövetkezetek Használók : fogyatékkal élők, idősek, szellemi fogyatékkal élők, a szociálisan kirekesztettek, drogfüggők, gyermekek.. Integráció a munka világába: Olyan szövetkezetek, amelyek ált. felnőtteket támogatnak: a társadalomból kirekesztettek; hátrányos helyzetű személyek (drogfüggők, bűnözők, Fogyatékos személyek )
381/91 tv. 1. fejezet - Típusok operátorok/ munkavállalók/ tagok Piac A-típus mindenki (koherensen az adott tevékenységgel). Területek: Szociális, egészségügyi és oktatási B-típus 30% hátrányos helyzetű személy bármi
381/91 tv. 1. fejezet Szociális, mert tevékenységei szociális érdekeket elégítenek ki a Szociális szövetkezet b Szociális a produktív tevékenységek kivitelezési módjában
381/91 tv.- Tagok A tagok 3 típusát különböztetjük meg: 1. Dolgozó tagok gazdasági kompenzáció. (Hétköznapi értelemben vett, fizetett tagok). 2. Önkéntesek 3. Felhasználó tagok (a szociális szövetkezet szolgáltatásait és tevékenységeit felhasználók+ családjaik) + alapító tagok ( 52/92 tv., 4. fejezet) (aki tőkét ad (korlátozás nélkül) a szövetkezetnek, de nem vesz részt a szövetkezet tevékenységében; természetes és jogi személyek)
A szociális szövetkezetek Olaszországban Szociálisszövetkezetek Tagok Dolgozók Munkahely Önkéntesek Bevétel 13938 4994398 317339 30.141 34.500 8.97 billió Ez a jelenség széles körben elterjedt az egész országban, de nem homogén módon. Source: ISTAT data 2005
Szociális szövetkezetek Olaszországban A-típusú szövetkezet: 59% B-típusú szövetkezet: 32,8 % Vegyes szövetkezetek 4,3 Konzorciumok: 3,9% A B-típusúak és a konzorciumok jobban elterjedtek Észak- Olaszországban; A déli régiókban inkább az A-típus a jellemző; Az ország középső területein pedig a vegyes-típus a jellemző. Source: ISTAT data 2005
Szociális szövetkezetek Olaszországban 353172 személy dolgozik szociális szövetkezetekben az alábbi felosztásban: 317939 fizetett humánerőforrás 34500 önkéntes 733 egyházi személyek Összevetve a 2003-as helyzettel, a szociális szövetkezetekben dolgozók száma 34.31%-kal nőtt. A nők71,2%-ban reprezentáltak, ha a teljes dolgozói létszámot nézzük, akkor 74% alkalmazott, 52,5% önkéntes. Source: ISTAT data 2005
Szociális szövetkezetek Olaszországban Az A-típusú szociális szövetkezetek a tevékenységi terület szerinti tagolásban az A-típusú szövetkezetek 59,1% -a a szociális gondozás területén tevékenykedik, ezt követi 21%-kal az oktatás és kutatás területe, majd a kultúra, a sport és a szórakozás 10.7 %-kal, végül az egészségügy 9%-kal A másodlagos specialitások terén láthatunk még jelentős különbségeket Source: ISTAT data 2005
Szociális szövetkezetek Olaszországban Munkahelyek a B-típusú szociális szövetkezetekben Hátrányos helyzetű emberek 35.141 (27,8% -kal több, mint 2003-ban). A hátrányos helyzetű személyek létszáma 55,5% -a teljes munkaerőnek (magasabb, mint a törvény által előirányzott minimum 30% ). A hátrányos helyzetű személyek száma e szövetkezetekben 12. legjelentősebb a fogyatékos személyek (46,3%) és a drogfüggők reprezentáltsága(16%). Source: ISTAT data 2005
A szociális szövetkezetek Olaszországban A szociális szövetkezetek fejlődése Az új szükségletek nem kielégítettek Növekvő szükséglet a jobb minőségű életre A szociális és családi szerepek átalakulása A jóléti rendszer átalakulása A jólét helyi dimenziója külső szervezettel Történő szerződéskötés a szolgáltatásokra helyi programozás (328/00 tv.) A harmadik szektor fejlődése Nagyobb gazdasági és szociális jelentőség A védelmi formáktól a szolgáltatásokig termelés Az önkéntes szolgálattól a szociális vállalkozásokig
A szociális szövetkezetek Olaszországban Szociális szövetkezeti modellek Elhelyezkedés a megkülönböztetés alapja a szociális szövetkezet elhelyezkedése: Észak, Dél, Centrum Különböző szervezési és tulajdonosi jellemzőket determinálja a Méret alapja a bevétel nagysága, ez alapján megkülönböztetünk kicsi, közepes és nagy szövetkezeteket Önkéntesek közreműködés megkülönböztetünk olyan szervezeteket, amelyeknél nincs, és olyanokat amelyeknél jelentős a számuk Tagság alapja a stakeholder -ek jelenléte
Szociális szövetkezetek Konzorcium A szociális konzorcium fő célja, hogy ajánljon szolgáltatásokat, amelyek biztosítják a kellő szaktudást és a szövetkezeti tagok menedzsment tevékenységének fenntarthatóságát az alábbi területeken: o könyvelés és pénzügyi tanácsadás, o az adminisztrációs dokumentáció menedzselése, o képzés, o információ, o projekt-tervezés, o nyilvános pályázatokon való részvétel segítése, o a politikai stratégiák támogatása, o részvétel a nyilvános pályázatokon a szövetkezet tagjainak nevében. A leggyakoribb szolgáltatások: a nyilvános pályázatokon való részvétel segítése(74,6% konzorciumok), projekt-tervezés&koordináció(72,5%) a szövetkezetek közötti információ és tapasztalatcsere elősegítése(70,8%), a szövetkezeti image és az új szolgáltatások promótálása (67,6%). Source: ISTAT dara 2005
A szociális vállalkozások új törvényi szabályozása (L.D.155/2006) A szociális vállalkozás definíciója: bármilyen, állandó jelleggel és elsősorban gazdasági tevékenységet folytató magán szerveződés( pl.: társulások, alapítványok, szövetkezeti és nem szövetkezeti formák),amelyeknek célja a társadalmi szociális javak és szolgáltatások előállítása és kiosztása. A szociális vállalkozás nem korlátozza a termékeit és szolgáltatásait a tagjaira a gazdasági és a szociális szektor számára előállított szociális termékek és szolgáltatások (szociális segítségnyújtás, egészségügy, oktatás, környezeti és kulturális szektor, szociális turizmus,egyetemi oktatás, kutatási és kulturális szolgáltatások ), vagy a vállalkozás konkrét célja, a szervezetek integrációs célkitűzései (minimum 30% hátrányos helyzetű) (nyereség ) felosztásin tilalom: vállalkozások esetében is), Max. 5% azok részére, akik tőkét invesztáltak.
A szociális vállalkozásokról szóló új törvényi szabályozás (L.D.155/2006) A vezetők többségét a tagok közül kell kiválasztani. Függetlenség követelménye: sem a profit, sem a nyilvánosság oldaláról nem ellenőrizhetik a szociális vállalkozásokat. Elvárás a dolgozók részéről: információ átadás, konzultáció, részvétel, befolyásolási lehetőség a fontos döntésekben. Korlátolt felelősség, ha a tőke elér egy bizonyos értéket. Könyvelési és beszámolási szabályok, amelyeket a társasági jog szabályoz. A szociális egyensúly elvárása. Belső vagy külső auditorok.
A CGM Konzorcium struktúra szövetkezet szövetkezet szövetkezet Helyi konzorcium Helyi konzorcium Helyi konzorcium A szövetkezetek helyi konzorciumokba tömörülnek, a szerveződés területi alapon történik. A helyi konzorcium tagja lehet a nemzeti konzorciumnak, a CGM-nek
A CGM-konzorcium A CGM a legnagyobb hálózat az olasz szociális szövetkezetek között. Magában foglal 78 területi (megyei vagy nagyvárosi) konzorciumot, amelyek még magukba foglalnak 1.150 szociális szövetkezetet az ország egész területén. 35.000 embert alkalmaznak, 5.500 önkéntes végzi a tevékenységét, és a CGM összevont forgalma 1,1 milliárd euró. 4 alapító taggal jött létre.
CGM: küldetésünk és értékeink A küldetésünk: a CGM támogatja a szociális szövetkezetek fejlődését. segíti a harmadik szektor szervezeteit abban, hogy olyan szociális vállalatokká váljanak, amelyek különböző korú állampolgárokat alkalmaznak. Az értékeink: az ember középpontba helyezése. Etikus cselekvés. Gazdasági pluralizmus és demokrácia. Vállalkozói szellem. Aktív állampolgári részvétel.
A CGM fő célcsoportjai Fogyatékos emberek Gyermekek és kamaszok Hátrányos helyzetű személyek alkalmazása migráció, nemzetközi együttműködés Aktív munkapiaci politika Mentális sérültek Szociális turizmus
CGM- tevékenységi körök...és az alapító okirattal összhangban a CGM az alábbi tevékenységeket végzi: Szervezési tevékenység Tanulmányok és kutatások Tréningek Speciális és szervezési tanácsadás Illetve: Partnerkapcsolatok koordinálása a szociális szövetkezeti szektor és az állami szereplők (elsősorban Kormány és Minisztériumok) között Új kezdeményezések előmozdítása és ösztönzése a szociális szövetkezetek részére.
2005-ben a CGM úgy határozott, hogy létrehozza a társasági védjegyét, hogy megerősítse a tevékenységeket. Célkitűzése az volt, hogy a CGM által az elmúlt évtizeden felhalmozott tudást tovább gyarapítsa. Ezek a társaságok speciális és konszolidált tevékenységeket folytatnak vállalkozói politika szerint. Azaz: SZERZŐDÉSEK: munkahelyteremtés, főként a környezetvédelem területén CGM FINANSZÍROZÁS: finanszírozási társaság a csoporton belül TÁMOGATÓ KÖZÖSSÉGEK: problémás személyek (idősek, fogyatékosok, mentális sérültek) NÖVEKEDÉSI TERÜLETEK: oktatás (gyermekkor, kiskorúak, oktatás) FOGLALKOZTATÁS: munkaközvetítés, tanácsadás és tréning SZOLIDARITÁS: szociális vállalatok nemzetközivé tétele EMBERI KAPCSOLATOK: migráció OLASZORSZÁGI JÓLÉTI TÁRSADALOM: jóléti és szociális szolgáltatások nyújtása családok részére
Mi a social business az Európai Bizottság számára?
Milano Via Marco Aurelio, 8 tel. +39 02 36579650 Rome Palazzo della Cooperazione Via Torino, 146 Representation Bruxelles Square de Meeus 18 www.cgm.coop Pierluca.ghibelli@consorziocgm.it CONFCOOPERATIVE FEDERSOLIDARIETA