Előadó: Dr. Lászlóffy Marianna főorvos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
Az egészségkárosító hatások,amelyek a munkavállalót a munkahelyén érik, valamennyi szervrendszert érinthetik.
Jellege szerint: heveny, félheveny, idült és késői toxikus (mutagén, teratogén, karcinogén) A károsító hatások munkavégzésből és munkakörnyezetből eredhetnek.
A munkakörnyezeti hatásokat kóroki tényezők szerint csoportosítjuk: kémiai fizikai biológiai nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai.
A fenti kóroki tényezők alapján van összeállítva a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke. A foglalkozási megbetegedés diagnózisa: összeilleszthető klinikai és munkahygiénés /expozíciós/ diagnózis!
Expozíciós út: inhaláció, bőr és/vagy a tápcsatorna
A felvétel az anyag állapotformájától is függ vízben oldódó vízben nehezen vagy nem oldódó zsírban oldódó
Osztályozás Fémek Oldószerek, gőzök: nyílt láncú szénhidrogének nyílt láncú szénhidrogének halogén származékai gyűrűs szénhidrogének egyéb oldószerek gőzök
Gázok: egyszerű fojtógázok, kémiai hatású fojtógázok, ingerlő gázok.
Műanyagok (polimerek) Természetes alapúak (cellulóz, fehérje) Mesterséges (kis molekulájú vegyületekből monomerekből állítják elő polikondenzálással, polimerizációval és poliaddícióval)
Szervrendszerek (célszervek) amelyek leggyakrabban károsodhatnak vegyi expozíció esetén: máj,vese,vérképző rendszer, idegrendszer,légzőszervek
Néhány fém a sok közül: Ólom Higany Króm Alumínium Nikkel Réz Arzén Cink Kadmium
Fémek expozíciójával járó munkakörök Fémek előállítása Fémek feldolgozása Fémek újrahasznosítása Fémszerkezetek előállítása, összeállítása, bontása Gépipar
Műszeripar Lakatos munkák Bádogos munkák Forrasztás Fémvegyületek előállítása, feldolgozása, felhasználása (ólom, réz, galvanizálás) Festék pigmentek (ólom:téglavörös, króm:sárga)
Ólom Fémólom, ólomvegyület (mínium,ólom- tetraetil), ólom ötvözet (forrasztóón cin ) Lehetséges exponáltak: akkumulátor gyártás, újrahasznosítás, festékgyártás,régi fémszerkezetek felújítása, bontása, forrasztás, lőszergyártás, lőterek, ólom üveg, kerámia
Higany Folyékony fém, szobahőmérsékleten párolog. Szerves és szervetlen vegyületei vannak Higany ötvözet (amalgám)
Lehetséges exponáltak: bányászat,kohászat, a klór elektrolitos előállítása,fogászat, gyógyszergyártás,mérőműszerek, higanygőzcsövek, fénycsövek, egyenirányítók gyártása, javítása,mezőgazdasági munkák(csávázás), faanyag konzerválás (fungicidként v. fertőtlenítőszerként)
Króm 2,3,6 vegyértékű Lehetséges exponáltak: krómpigmentek gyártása, galvanizálás, bőrcserzés, fakonzerválás, gyufagyártás, fényképészet, cementgyártás,(80-90 foglalkozás). A CrVI rákkeltő(orrmelléküreg,bronchus cc.) A CrVI-CrIII redukálódik,ez eszenciális fém.
A munkakörnyezetben jelen lévő kémiai kóroki tényezők esetén is kötelező az expozíció becslés. Ezt a kötelezettséget jogszabály írja elő: a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.
Az expozíció becslés két egymást kiegészítő módja a környezeti és biológiai monitorizálás. Mindkettő hatékony prevenciós eszköz. A munkahelyen kémiai kockázatoknak kitett dolgozók eredményes egészségmegóvásának egyik lehetősége.
Biológiai: a biológiai expozíciós mutatók (BEM)meghatározott gyakorisággal történő rendszeres mérése, regisztrálása, értékelése. Környezeti: a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag koncentrációjának folyamatos, rendszeres vagy időszakos mérése, regisztrálása és értékelése.
A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékeit a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza
Magyarországon jelenleg 22 vegyi anyag esetében kötelező biológiai monitorozást végezni a 25/2000(IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet értelmében.
A fokozott expozíció a szervezet megnövekedett megterhelését jelző fiziológiás állapot. Tényleges fokozott expozícióról a mai ismereteink szerint kizárólag vegyi anyagok esetében beszélhetünk. A fokozott expozíció is bejelentendő!
A BEM használhatóságának előfeltétele,hogy a dolgozó egészséges legyen. Egészséges emberben valamennyi BEM alkalmas arra, hogy az egyes biológiai mintákban mért koncentrációja jellemezze a dolgozóba jutott anyag dózist, a valódi expozíciót.
Betegség esetén (máj,vese,tüdő) a BEM az expozíció mellett függ az adott szerv funkciójától is (metabolozáció, extrakció)
Gyakoriság - jogszabályban rögzített (a munkatér levegőjében jelen lévő vegyi anyag veszélyessége és az expozíciós idő szabja meg) Mérési lehetőség:vér,vizelet (kilégzett levegő, verejték, köröm, hajszál) Lehetőleg ne invaziv vizsgálat legyen!
Az általános orvoslaboratóriumi gyakorlatnak megfelelően Optimális esetben a feldolgozás helyén A munkahelyen megfelelő körültekintéssel és a lehető legrövidebb időn belül a feldolgozás helyére szállítani. A tárolás és szállítás körülményei minden anyag esetében külön utalásban találhatók.
Az idő megválasztása attól függ, hogy a BEM gyorsan (oldószerek) vagy lassan választódik-e, ürül-e ki? Gyorsan ürülő:5 napos munkahét 3.- 4.napján a műszak végén, 2-4 órán át a hólyagban gyűjtött vizelet mintát veszünk.
A légtérben egyidejűleg több vegyi anyag jelenléte esetén a vizeletből valamennyi lehetséges BEM-et meg kell határozni.
Mikor tekinthetünk el a biológiai monitorizálástól? változatlan technológia változatlan expozíciós idő nem kumulálódó anyag a munkatér szennyezettsége rendszeresen nem haladja meg az ÁK értéket
Nem tekinthetünk el : kumulálódó anyagok (fémek) hatáskumulálódással jellemezhető anyagok esetén (szerves foszforsav észterek)
Ólom (szervetlen) cink-protoporfirin (előszűrésre) n.k. (három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható) 100 mikromol/mol haem Vér ólom 400-300 µg/l 1,9-1,5 µmol/l
Szén-monoxid CO Hb m.u. 5% (az összhemoglobin %-ában)
Arzén arzén m.u. 0,13 mg/g kreatinin t,t-mukonsav m.u. 1,5 mg/g kreatinin Benzol
Toluol Korábban hyppursav Jelenleg orto-krezol A hyppursav nemcsak toluolból, az orto-krezol emberben csak toluolból keletkezik.
Anilin methemoglobin mhv. - m.u. 3% (az összhemoglobin %-ában)
A biológiai monitorizálásnak alávetett anyagok esetében - a fokozott expozíciós esetek kötelező (27/1996/VIII.28./NM rendelet) bejelentése- a foglalkozási eredetű megbetegedések prevenciójában hozhatna jelentős eredményeket.
Ezt a kötelezően vagy ajánlottan a monitorizálható anyagok számának növelése mellett a bejelentési fegyelem növelésével lehetne még hatékonyabbá tenni.
Köszönöm a figyelmet!