Hullámtéri erdők kezelésének vízügyi vonatkozásai Sopron 2017. november 7.
Hullámtéri erdők kezelésének vízügyi vonatkozásai Sopron 2017. november 7. Kovács Richárd erdészeti ügyintéző Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
I. Vízügyi sajátosságok 4 megyét érint 11 db árvízi öblözet 1358 km2 13 db fővédvonal - 461 km Forrás: ÉDUVIZIG
Vízügyi sajátosságok 1.) A vízügyi kezelésű erdők túlnyomó többsége a 2009. évi XXXVII. Tv. alapján part- vagy töltésvédelmi rendeltetéssel bír (több rendeltetés esetén legalább az egyik). A part- vagy töltésvédelmi erdők esetében a kizárólagos állami tulajdonban és a Vízügyi Igazgatóságok kezelésében álló elsőrendű árvízvédelmi védvonalak, azaz a töltések vízoldalán található keskeny, hosszan elnyúló erdőrészleteket kell érteni. 2.) A vízügyi kezelésű erdők között előfordul kisebb részben az árvízvédelmi rendeltetés is. Ezek az erdők a belső szélesebb hullámtereken és mellékágrendszereken, szigeteken találhatók, melyek kezelésében az árvízi levezetés elősegítése az elsődleges. 3.) A part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdők műszaki értelemben tehát az elsőrendű árvízvédelmi töltés tartozékának is tekinthetők, hiszen a földművek hullámverés és elhabolás elleni védelme más helyettesítő műszaki megoldással csak drágán és körülményesen oldható meg a védekezés során rendelkező időelőny alatt. Fontos tehát, hogy az árvízvédelmi töltések mellett mindenhol rendelkezésre álljon hullámtörés céljából partvédelmi erdő, azok kezelése a vízügyi elvárásoknak eleget tegyen.
Vízügyi sajátosságok 4.) A part- vagy töltésvédelmi elsődleges rendeltetésű erdők további funkciója a korábban szinte általánosan alkalmazott, de napjainkban újra előtérbe kerülő, környezetbarát megoldást biztosító rőzseművek alapanyagának biztosítása. A vízügyi kezelésű erdőkben még mai is láthatók a korábbi rőzsetermelést szolgáló fejesfák, vagy más néven botoló fák, ill. törekvések vannak ezek felújítására. A helyben megtermelt rőzseanyag az ideiglenes védművek kiépítésében nagy szerepet töltött be, a rőzsekészletek megtermelése, ill. a készletek folyamatos frissítése a jelen kor munkahely-teremtésében és elsősorban a közmunka-programban hatalmas potenciált jelenthet. A szóban forgó erdők magas természeti értéket is képviselnek, a kezelés során a természetvédelmi értékekre és korlátozásokra egyaránt figyelemmel kell lenni. A kölcsönös kompenzációs intézkedések egyeztetése összetett szakmai feladat.
Vízügyi sajátosságok 5.) A part- vagy töltésvédelmi esetében fontos körülmény, hogy ezek a töltések vízoldalán fekszenek, beerdősítésük egyik tényezője volt, hogy ezek kubikgödrös területeken találhatók, melyek a töltések anyagnyerő helyei voltak. A kubikgödrös területeken a termőhelyi viszonyok egyenlőtlenek, gyakori a tartós vízállás, már kisebb árhullám után is csak hosszabb idő után lehet a területet a pangóvíz miatt újra megközelíteni. A kubikgödrös erdőrészleteken a gépi munkavégzés meglehetősen nehéz és korlátozott (fakitermelés, faanyag közelítése és kihordása, vágástakarítás, tuskózás és ültetés előkészítése), ezek elvégzéséhez csak igen szűk időszakban megfelelőek a feltételek. A kubikgödrök tovább sajátossága, hogy azokban egy-egy árhullámot követően igen sok elkorhadt uszadék halmozódik fel, mely tovább nehezíti a munkákat. A hullámtéren az erdőfelújításokban jelentős mértékű vadkárral és újabban hódkárral kell számolni. Ez utóbbi védett faj esetében a védekezési és kárenyhítési eszközök elmaradnak a vadászatos fajokkal kapcsolatban megszokottaktól. Az erdősítések védelme érdekében árvízi levezetési akadályozás miatt kerítés csak korlátozottan építhető. A fentiek alapján a vízügyi kezelésű erdőkben az erdőfelújítási munkák határidőre történő elvégzése komoly feladatot jelent.
Vízügyi sajátosságok 6.) Az árvízvédelmi töltés vízoldalán, a töltés és a partvédelmi rendeltetésű erdők között jogszabályi előírás alapján a fenntartási és védekezési munkákhoz 10 m-es előteret kell folyamatosan fátlan állapotban tartani. Ez a cserjeszint és a jól sarjadó fafajok esetében éves rendszerességgel jelentkező feladat. Idegen erdőgazdálkodó esetében folyamatos konfliktusforrást jelenthet az előterek állandó beerdősülése, továbbá az előtérek a használata, mivel az erdőrészletek többsége csak az előtéren közelíthető meg. Az erdőgazdálkodásból fakadóan, az előtereken a gépi taposási kár rendezése idegen erdőgazdálkodó esetében további problémákat keletkeztet. 7.) A vízügyi kezelésű erdők a fentiekben részletezettek alapján elsősorban műszaki célt szolgálnak. Ezekben az erdőkben az erdőgazdálkodás termelékenysége és gazdaságossága jelentősen elmarad más területek erdeitől. A part- vagy töltésvédelmi erdők kezelése speciális műszaki feladat.
II. Nagyvízi Mederkezelés Forrás: ÉDUVIZIG
A változó környezeti és társadalmi igényekre való tekintettel, valamint mérlegelve és figyelembe véve a nagyvízi medrekben elhelyezkedő területek magas erdősültségi arányát, mindezen erdőségek árvízi levonulási viszonyokra gyakorolt kimutatható és lényeges hatását; a Nagyvízi Mederkezelési Tervben foglaltak megvalósítása egyre sürgetőbb feladat. - A hullámtéri erdősültség nagymértékű, XIX. sz. -tól máig jellemző mértékű területhasználati móddá vált. - Az erdősültség igen mozaikos, az eltérés megnyilvánulása: termőhely, fafaj, kor, kezeltség. - Az egyes állományok különböző meder-érdességet eredményeznek, mely állományneveléssel javítható. - A végrehajtás átgondolt műszaki megoldásokat és elégséges fenntartói kapacitást igényel. - A természetvédelmi vonatkozások jelentős kompenzációs intézkedést generálnak. - A megvalósítás nem nélkülözheti a jogszabályi, gazdasági és vidékfejlesztési változásokat, eszközöket.
Hullámtéri területhasználat változása (Rábasebes) Forrás: www.fentrol.hu Forrás: ÉDUVIZIG
- Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. (Európai Unió Hivatalos Lapja, L 288/27. szám, 2007.11.6.; www.lexuriserf.com). - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény: 24. (1) A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése. (4) A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, ( ) folytathat. - 1995. évi LVII. Tv. 1. sz. melléklete: 12. a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki; b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység; - A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 6. (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. 17. (2) A nagyvízi mederkezelési tervet az (egyéb szakágazati) elkészített fenntartási tervek ismeretében, azokkal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett.
83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról Értelmező rendelkezések 1. 7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában; 9. nagyvízi mederkezelési terv: az 1. melléklet szerinti tervdokumentáció alapján készülő miniszteri rendelet, amely a nagyvízi meder kezelésének módját, feltételeit rögzítő, a folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket, valamint helyszínrajzokat és térképi mellékleteket tartalmazza; 12. partvonal: a meder és a part találkozási vonala;
Nagyvízi meder levezető sávjai Forrás: ÉDUVIZIG
A folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása 6. (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. (3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet. (4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető. (5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett a lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával erdő telepíthető. (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. 8. A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényéről a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezése alapján határoz. 1995. évi LVII. Tv. 7. (5) Az állami tulajdonban lévő vízfolyás medrének és parti sávjának lehatárolásáról a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.
Árvízkockázat kezelési intézkedések főbb típusok ÁKK intézkedési típus Ártéri, hullámtéri területhasználatok módosítása művelési ág váltással, ökológiai, és természetvédelmi szempontok figyelembevételével A növényzet átalakítása és fenntartása, ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Árvízvédelmi cél Az árvízi kockázatkezelés szempontjából kedvezőtlen területhasználatok megszűntetése művelési ág váltással. A nagyvízi meder hullámterében, nyílt árterén az árvízi levezetés szempontjából megfelelő művelési mód fenntartása. Mederkotrás, zátonyrendezés A mederszelvény növelése kotrással főágban, mellékágban. Célja az árvíz levezetése szempontjából káros feltöltődések megszüntetése, a mederés parti zátonyok rendezése. Töltés áthelyezés Töltésmagasítás, megerősítés Forrás: ÉDUVIZIG A töltés áthelyezésével a hullámtér kiszélesedik, több teret adva a folyónak, helyet biztosítva az árvíz levonulásának. A töltések magasításával, megerősítésével csökkenthető az árvízi elöntés kockázata a mentett oldalon.
ÁKK intézkedési típus Magyar Hidrológiai Társaság Árvízkockázat kezelési intézkedések főbb típusok Árvízvédelmi cél Új töltés/depónia építése Folyószabályozási művek átépítése Lefolyási akadályok átalakítása, elbontása Hullámtéri mellékágak és holtágak rehabilitációja, vagy vápa kialakítása Övzátony rendezés Forrás: ÉDUVIZIG Új töltés építése a jelentős kockázatú árterületen közérdekből, a veszélyeztetettség csökkentése, megszűntetése érdekében. A közép- és kisvízi folyószabályozási művek stabilizálják a folyót és biztosítják a megfelelő vízsebességet, vízmélységet kisvizes időszakban. Nagyvízi időszakban viszont lefolyási akadályt képezhetnek. Süllyesztésükkel, részleges visszabontásukkal a nagyvízi lefolyási kapacitás növelhető. A nagyvízi vízhozamok levezethetőségének javítása érdekében a nagyvízi mederben lévő, de funkció nélküli műtárgyakat el kell bontani A lefolyási akadályt jelentő, de funkcióval rendelkezők átalakítását felül kell vizsgálni. A mellékágakat, holtágakat be kell kapcsolni az árvízi hozamok levezetésébe. Az árvízi levezető képesség növelése érdekében mesterségesen, vápák kialakításával a vízhozamok megoszthatóak. Övzátonyok szakaszos elbontása. A hullámtér hamarabb be tud kapcsolódni a nagyvízi levezetésbe, és a vízvisszavezetés feltételei is javulnak.
2D numerikus hidrodinamikai modellezés eredménye Jelen állapot (valós hullámtéri területhasználat zonáció) Idealizált lefolyási viszonyok (csak gyep területhasználat zonáció, beavatkozások) Különböző beavatkozási változatok futtatása (beavatkozások hatásértékelése) Forrás: ÉDUVIZIG
Faállományok főbb életszakaszai és állománynevelési beavatkozásai FFÜ/ NNY HNY TI TI TKGY NFGY TKGY NFGY VH VH A MÉ TI TI TKGY TKGY NFGY NFGY VH VH MK TI TKGY NFGY VH KST TI TKGY NFGY életkor (év) Forrás: ÉDUVIZIG
Faállományok térbeli eloszlása a nagyvízi mederben (Ásványráró térsége) Keménylombos (tölgy, kőris, akác) állományok mederérdességet növelő szerepe! Nyár Akác Tölgy Kőris Tölgy Forrás: KAEG Zrt. Tölgy Tölgy
Faállományok térbeli eloszlása a nagyvízi mederben (Vámosszabadi térsége) Tölgy Tölgy Forrás: KAEG Zrt.
Forrás: KAEG Zrt. Faállományok térbeli eloszlása a nagyvízi mederben (Dunasziget térsége) Akác Akác Akác Akác Akác Akác Akác
Néhány jellemző faállománytípus Sűrűség -korú tölgyes Vékony rudas tölgyes Forrás: ÉDUVIZIG Vastag rudas hazai nyáras Vastag rudas fűzes
Néhány jellemző faállománytípus Vékony rudas nemesnyáras Vastag rudas nemesnyáras Forrás: ÉDUVIZIG Nemesnyár szálerdő Kezelt nemesnyár szálerdő
2009. évi XXXVII. Tv 68. : Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen: k) az erdei legeltetés; Forrás: ÉDUVIZIG
III. Hullámterek fásítása - nyárgazdálkodás Forrás: ÉDUVIZIG
NYÁRGAZDÁLKODÁS (kezdetek, 50-es évek) 1949. FAO Nemzetközi Nyárfabizottságának III. kongresszusa (spontán kezdeményezés után általános bevezetés) (Babos Imre 1953): Hullámtéri tapasztalatok. In.: Az Erdő: 1953.01. 3-4. old.) 1040/1954. (V. 27.) MT határozat az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről 1. A Földművelésügyi Minisztérium erdészeti főigazgatósága és az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítsa a hullámtéri fásítások továbbfolytatását. A hullámterek Fásítását valamennyi folyó hullámterére ki kell terjeszteni. A végrehajtás sorrendjében először a hullámtereken már meglévő fásított területek - erdők, védőfüzesek korszerű Átalakítását kell elvégezni, a továbbiakban pedig a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas hullámtéri területek fásítását kell végrehajtani.
1958. Megalakult az Országos Nyárfabizottság (Jérome René 1966): A nyárállományok összeírásáról. In.: Erdészeti lapok: 1966.09. 401. old.)
NYÁRGAZDÁLKODÁS (tervszerű intézkedések) 1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendelet a nyárfatelepítés céljára alkalmas területek kijelöléséről, valamint a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről 2. (1) Az erdőtelepítésre és fásításra már kijelölt területek közül - amennyiben nyárfatelepítésre, illetőleg nyárfatermesztésre alkalmasak - nyárfatelepítés céljára kell kijelölni a) az 1003/1964. (II. 22.) Korm. határozat alapján előzetesen erdőtelepítésre és fásításra kijelölt, eddig telepítésre nem került, b) a 2002/1965. (II. 9.) Korm. határozat alapján erdősítésre javasolt, d) a rét- és legelőterületeknek a 8720/1963. FM rendelkezés alapján végzett felülvizsgálata során alkalmatlannak (gazdaságosan nem javíthatónak) minősített területeket. 3. (1) A területek kijelölését a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi, útügyi és város- (község) rendezési érdekek gondos mérlegelésével és egybehangolásával kell végezni. (3) A hullámtérben és az ártéri területeken a nyárfatelepítés céljára felhasználható területek számbavételéről és kijelöléséről később kiadásra kerülő jogszabály intézkedik. 5. (1) Az államhatalmi és államigazgatási szervek, intézetek, intézmények,... kezelésében (használatában) levő, nyárfatelepítés céljára... kijelölhető, területek számbavételére szakbizottságot kell létrehozni. A szakbizottság tagjai az érdekelt kezelő (használó) szerv, a területileg illetékes. vízügyi igazgatóság képviselője. 8. A termelőszövetkezetekben a nyárfatermesztés előkészítése a megyénként alakított Műszaki Bizottság feladata. 9. (1) A Műszaki Bizottság általában 4 tagból áll. tagjai. az illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. 33/1968. (IX. 17.) MÉM-PM együttes rendelet a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről 3. (1) Nyárfatermesztést elsősorban az 1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendelet alapján kijelölt területeken kell végezni. (3) A kijelölés előkészítésére a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az érdekelt szervek bevonásával bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: az illetékes vízügyi szerv képviselője.
33/1968. (IX. 17.) MÉM-PM együttes rendelet a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatermesztésről 3. (1) Nyárfatermesztést elsősorban az 1/1966. (I. 30.) FM-PM együttes rendelet alapján kijelölt területeken kell végezni. (3) A kijelölés előkészítésére a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az érdekelt szervek bevonásával bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: az illetékes vízügyi szerv képviselője. Évente elvégzett erdőtelepítések 1920. után (1000 ha/év) Forrás: http://www.nebih.gov.hu/data/cms/103/188/2millioha_0_large.gif
IV. Hódok jelenlétének vízügyi hatása Forrás: ÉDUVIZIG
A hódok megjelenése A hódok kártétele az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság csaknem a teljes működési területén, a medrek mentén szinte bárhol előfordulhat a Hanságtól a Rába-mentétől, a Szigetközig. A legjelentősebb károk a Hanság-főcsatorna, a Rábca továbbá a Rába és a Marcal hullámterében észlelhetők. A hódállomány szaporodásával a kárjelenségek gyakoribb megjelenésére és a többletfeladatok megnövekedésére kell számítani. A hódok kártétele Igazgatóságunk szempontjából elsődlegesen műszaki-biztonsági kérdés, többlet fenntartási, védekezési, helyreállítási feladatot idéz elő. Fontos, hogy ár- és belvízi helyzetben a Vízügyi Igazgatóság közérdekű védekezési feladatait zavartalanul végrehajthassa, azt a hódok jelenléte ne akadályozhassa. A hódokkal kapcsolatos állományszabályozás mértékének meghatározása és az állományszabályozás végrehajtása nem vízügyi szakfeladat. Erre vonatkozó megfelelő szakmai felkészültséggel a természetvédelmi kezelő és a vadászatra jogosult szervek rendelkeznek.
A hódok betelepítése / betelepülése: 800 pld áttelepítése 1996-2008. között Forrás: Bayerisches Landesamt für Umwelt 2009.
A hódok elterjedése, állomány növekedési jellemzője: Forrás: WWF füzetek 26. Forrás: Bayerisches Landesamt für Umwelt 2009.
A hód károkozása, a károk megjelenési formái: Töltések, depóniák károsítása: A hód élőhely-kialakító tevékenysége során várat épít, melyhez földalatti üreg csatlakozik. Az üreg építése során a parti sávba és a töltésekbe, depóniákba járatokat, üregeket ás, mely a műszaki létesítmény szerkezetét, ill. állékonyságát rontja. Árvízvédelmi helyzetben a megemelkedett vízszint elől menekülő hód kártétele a töltéstesten különösen veszélyes, közvetlen árvízveszélyt idéz elő. A töltések, depóniák védképességének fenntartása alapvető fontosságú. A földművekben keletkezett kár az üregek helyreállítási költségével jellemezhető. Egy üreg helyreállításai költségét a kockáztatott érték - különösen lakott terület közelében többszörösen meghaladja. A hód közvetlen árvízveszély idéz elő. Forrás: ÉDUVIZIG 2016.
A hód károkozása, a károk megjelenési formái: Medrek lefolyási viszonyainak rontása: A hód a kitermelt faanyag egy részét a mederbe dönti, ahol az lefolyási akadályt képez. A parti sávon a hódvárhoz felhalmozott faanyag a fenntartási munkákat akadályozza. A mederben kialakított hódgát a vízlevezetés akadályozásán keresztül a térség ár- és belvízvédelmi kockázatát növeli. A lefolyási akadályok eltávolítása árés belvízvédelmi szempontból közérdekű feladat. A hódok jelenléte, károkozása a szigetközi vízpótló rendszer működtetésében és az öntözési szolgáltatások biztosításában is zavart okozhat. A mederbe döntött és a parti sávon felhalmozott, lefolyást és fenntartást akadályozó anyag eltávolítása a fenntartási költségek megnövekedését okozza. Egy lefolyási akadály eltávolítási költségéhez képest a kockáztatott érték itt is többszörös. Forrás: ÉDUVIZIG 2017. A hód az ár- és belvízvédelmi kockázatot növeli.
Faállomány károsítása: A hód életviteléből származóan faanyagot használ, melyet részben táplálkozásra részben élőhelykialakításra (hódvár ill. hódgát építésére) használ fel. Tevékenységét jellemzően a hullámtéri, faállománnyal borított területeken végzi, rágása elsősorban a lágy lombos fafajokra irányul. A fűzeseket, a hazai és a nemes nyárasokat egyaránt károsítja. Forrás: ÉDUVIZIG 2017. A halmozódó jellegű károkozás miatt az erdőtervi előírások nem teljesíthetők: - a partvédelmi elsődleges rendeletetésű erdők funkciója, védképessége sérül: állományokban keletkezett szerkezeti károk helyreállítása időigényes - felújítási kötelezettség keletkezik, felújítási idő elhúzódik, erdőgazdálkodó többlet terhet visel, gazdasági kár keletkezik - az értékesebb puhafás ligetek kipusztításával az élőhely értéke romlik: a záródáshiányos foltokon értéktelen magas kórós növényzet alakul ki
Társadalmi tudatosítás: - Társadalom hódhoz és az okozott károkhoz való viszonyának feltérképezése: - Mennyit áldozna az állampolgár a visszatelepítés további támogatására? - Mennyit viselne el saját kárként? - Elfogadja-e a megnövekedett kockázatot? - Az élve csapdázás további felelősségi kérdéseket vet fel: - ha befogás után máshol elengedik, azzal a saját kockázati és kárértéket csökkentik más területek rovására - nincs befogadói szándék Forrás: ÉDUVIZIG Forrás: WWF füzetek 26.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kovács Richárd erdészeti ügyintéző Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Forrás: ÉDUVIZIG