BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettan 3. Épületszerkezettani Tanszék Előadók: Dr. Becker Gábor, Dr. Hunyadi Zoltán Évf. felelős: Dr Hrabovszky-Horváth Sára 2017/18. tanév 2. félév ÓRAVÁZLAT Az Épületszerkezettan 3. félév 4. szerkesztő gyakorlatához Könnyű homlokzatburkolat 1: Táblás szerelt homlokzatburkolatok A szerkesztő gyakorlat célja a táblás szerelt homlokzatburkolat alapvető szerkesztési szabályainak és síkkordinációjának bemutatása. Az adott épület hagyományos (falas) teherhordó rendszerű, amelyre többrétegű átszellőztetett homlokzatburkolat kerül. A mai és a következő szerkesztő gyakorlatokon eltérő homlokzati falszerkezetet mutatunk be, a háttérszerkezet és a hőszigetelés vastagságának függvényében. Külső falszerkezet általános rétegrend: 1,5 cm belső vakolat és felületképzés; 30 cm hőszigetelő falazóblokk falazat; 1 cm kiegyenlítő, légzáró, simító vakolat - ennek hiánya a függőleges habarcshézag nélküli, horonyeresztékes falazóblokkok esetén jelentős légzárósági problémákat eredményez! (monolit vasbeton falszerkezet esetében elmaradhat); 10+5 cm ásványi szálas hőszigetelés, műanyagtárcsás dübelekkel rögzítve, horganyzott acél burkolattartó váz között, az alsó 5 cm-es réteg ragasztva (a tábla peremei mentén vonalmentén és a tábla közepén pontszerűen perem-pont módszer), a külső 10 cm a mechanikailag rögzített, mindkét réteg hidrofóbizált, a külső réteg a külső síkján fehér üvegszövet kasírozással ellátott, 120/60 cm-es táblákban; 4 cm átszellőztetett légrés; 0,8 cm sík nagytáblás burkolat. A burkolat anyaga lehet az adott rögzítési technológiák alklamazásával szálcement (műpala), préselt fa, stb (CEMBRIT, ETERNOVA, ETERCOLOR, GLASAL, COLORNYP, TRESPA, FINNFOREST, stb.), az anyagnak megfelelő rögzítési móddal (csavarozott: műpala; akasztóelemmel: szálcement (műpala), kerámia; rejtett akasztással: az előbb felsoroltak, fémlemez, stb.). Röviden ismertessük, hogy a homlokzatburkolati nézeten és metszeten mit kell ábrázolni, kótázni (pl. burkolóelemek mérete és kiosztása, rögzítőelemek elhelyezkedése stb. a metszeten a síkkoordináció!). Térjünk ki, hogy mindez a féléves feladat részét is képezi! Általános információk: Hőszigetelés: A hőszigetelés vastagsága energetikai méretezés függvénye (követelmények: 7/2006 TMN rendelet, s a módosító 20/2014 (III.7.) BM rendelet által meghatározva). A jelen falszerkezet (30cm hőszigetlő falazóblokk) esetében minimális hőszigetelési vastagság 14 cm, ami teljesíti a határoló - 1 -
falszerkezetekre vonatkozó U=0,24 W/m 2 K minimális követelményt, a homlokzatburkolat tartó váz és a hőszigetelést rögzítő dűbelek hőhíd hatását is figyelembe véve. Fel kell hívni a figyelmet, hogy légréssel érintkező beépítésben a lábazat kivételével kizárólag A1 tűzvédelmi osztályú (azaz csak neméghető anyagot tartalmazó), általában ásványi szálas hőszigetelő anyag alkalmazható, szükség esetén A1 tűzvédelmi osztályú kasírozással (pl. üvegszövet). Műanyag habok alkalmazása a lábazati zóna kivételével - csak maghőszigetelés vagy vakolt hőszigetelő rendszer esetén lehetséges a homlokzati tűzterjedési veszély, illetve a páratechnikai tulajdonságok miatt! A légrésbe beáramló hő és füst által megnövelt kürtőhatás éghető anyagot tartalmazó hőszigetelés esetén gyors tűzterjedést eremdényezne. A lábazati zónában általában extrudált polisztirol hab hőszigetelést alkamazunk. A hőszigetelés kasírozása egyenletesebbé teszi a légrés felületét, javítva a huzathatást, valamint megakadályozza, hogy téli állapotban a hideg levegő a szálas hőszigetelés külső felületi rétegében lerontsa annak hőszigetelő képességét. A fekete üvegszövet kasírozás ráadásul vízlepergető hatású is és páraáteresztő is. A fekete szín előnye a nyílthézagos burkolatok esetén, hogy az ásványi szálas szigetelés sárga vagy zöldes színe nem látszik a réseken keresztül. Légrés: A hőszigetelés és a homlokzatburkolat között átszellőztetett légrést kell kialakítani. A légréteg alsó részén és felső részén a levegő sűrűségkülönbsége miatt felfelé irányuló gravitációs áramlás alakul ki, amelyhez nyári állapotban a homlokzatburkolat mögött a levegő felmelegedése is hozzájárul. A légáramlás kialakulásához biztosítani kell, hogy a homlokzatburkolat alsó részén szabad beszellőző keresztmetszetet, míg a felső részén szabad kiszellőző keresztmetszetet legyen. Légrés szerkesztés szabályai (ismétlés, előadáson szerepelt): legkisebb vastagsága 4 cm, de kisebb mint 10 cm. A be- és kiszellőzés helyének és mértéke: o legalább a beszellőző keresztmetszettel megegyező kiszellőző felület szükséges; o 20 m 2 homlokzati felülethez 7500 mm 2 szabad keresztmetszet biztosítása szükséges; o a légréseket a be- és kiszellőzésnél rovarhálóval kell védeni (lehetőség szerint körfuratos fémlemezzel, amely a rágcsálók ellen is véd); o az ablakok fölötti beszellőző nyílás egyes szerelt, légréses homlokzatburkolatok esetén homlokzati tűzterjedési okokból nem megengedett. Megjegyzendő, hogy ma Magyarországon az MSZ 14800-6:2009 (Tűzállósági vizsgálatok. Tűzterjedési vizsgálat épülethomlokzaton) szabványnak megfelelő homlokzati tűzterjedési határértékkel rendelkező sík nagytáblás homlokzatburkolatok mindegyike az ablakok fölötti beszellőzés nélkül, vagy a beszellőző nyílás fölött hőhatásra habosodó szalaggal felelt csak meg a laborvizsgálaton. Emiatt szerkesztő gyakorlatunkban a hőhatásra habosodó szalaggal védett légrés megoldását szerepeltetjük. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az alábbi: 2-3 szintes épületnél legalább 15 perc, 4-5 szintes épületnél legalább 30 perc, középmagas vagy 5 szintnél magasabb épületnél legalább 45 perc. A légrés tűzterjedés elleni védelmét az ablakok fölötti beszellőző nyílás fölött közvetlen elhelyezett hőhatásra habosodó szalaggal biztosítjuk, amely alumínium profilra ragasztható; tűz esetén 150 C körüli hőmérsékleten behabosodva elzárja a légrést és megelőzi a kürtőhatás kialakulásával a gyors - 2 -
tűzterjedést. A hazai homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálatok során is bebizonyosodott ennek a megoldásnak a megfelelősége. hőre habosodó szalag a légrésben Homlokzatburkolat: A burkolatvastagság meghatározása az alkalmazott anyagok függvényében (pl.: táblás burkolat: 8-10 mm, kő burkolat: 3 cm, téglaburkolat 12 cm stb). Jelen esetben 8mm vastag szálcement burkolatot mutatunk be. Burkolóelemek méretei és pontos kialakítása: a függőleges, folyamatos alumínium burkolattartó L vagy T profilt a táblák függőleges rögzítő szegecssorainak távolsága szerint kell a homlokzaton kiosztani. Ezeket a folyamatos alumínium burkolattartó L vagy T profilokat pontonként, alumínium távtartó-rögzítő L profilokkal a falszerkezetre rögzítjük (hőhídmegszakító alátéttel). A rögzítő profilok távolsága méretezendő, de max. kb. 120 cm-enként kell a homlokzatra rögzíteni dübeles csavaros rögzítéssel. A vázrendszer hőmozgása miatt egy fix rögzítési ponttal és minden további mozgó (csúszó) rögzítési ponttal, függesztett vagy támaszkodó kialakításban (előadáson bővebben elhangzott). A szél- és sarokmezőkben a fokozott szélterhelés miatt a rögzítés sűrítése szükséges (a mezők kiosztása előadáson elhangzott). A 8-12mm széles függőleges és vízszintes hézagokban porszórt alumínium fugaprofilokat helyeztünk el. - 3 -
A feldolgozott részletrajzok egy fémvázra rögzített szálcement burkolat alapvető részleteit tartalmazzák. A burkolatot mindig az anyagnak megfelelő rögzítési móddal kell erősítjük a háttérszerkezetre, például: csavarozott, szegecselt: szálcement; akasztóelemmel: szálcement, kerámia; rejtett akasztással: az előbb felsoroltak, fémlemez stb. A burkolati hézagokban porszórt alumínium fugaprofilokat helyeztünk el. A csomópontokon látható megoldások, elvek bármely könnyű homlokzatburkolat esetén azonosak, csak az anyaghasználatból, rögzítésekből és hézagtakarásból adódó különbségek jelentenek csekély eltérést! A részletrajzokon az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1-3. Ablakbeépítés alsó, felső és oldalsó részlete: A szerkesztő gyakorlat rejtett minitokos redőny árnyékolóval egészül ki, ami elsősorban lakóépület esetén jelenthet optimális megoldást (nyáron napközben a helyiségek sötétítése nem akkora probléma, mivel ilyenkor a lakáshasználók dolgoznak). A redőny integrált szúnyoghálóval készül A redőny előnyei: nyáron nagyon jó hatásfok, hőszigetelt alumínium lamellák esetén télen, éjszaka az ablak hőszigetelő képességét javítja, egyes típusok a betöréssel szembeni ellenállóképességet is javítják. Tekintettel arra, hogy a hűtés költsége a fűtésnél fajlagosan mintegy háromszor több, az árnyékolók ma már nem hagyhatók ki egy épület tervezése során! Jellemző méreteiről lásd az előző szerkesztő gyakorlaton elhangzottakat. Az ablak beépítési síkját a rejtett minitokos redőny helye határozza meg! Mivel a falazóblokk külső síkjához képest beljebb van, a hőszigetelés folytonosságát a bemutatott esetben úgy oldottuk meg, hogy a falazatban egy negatív (azaz külső oldali) kávát alakítottunk ki. A hőszigetelést ide van bevezetve és a tokszerkezet a vaktokos rögzítésével a hőszigetelés síkjába kerül. Természetesen az adott falazóelemnél meg kell vizsgálni, hogy ez a negatív káva milyen módon hozható létre. Egy másik lehetséges megoldás lenne a tok toktoldós megszélesítése és a hőszigetelés befordítása a nyílásba. Ebben az esetben a belső oldalon nagyon megvastagadó profilok jelentenének megoldandó esztétikai problémát. Az ablak alatt ültetőprofil található, hogy a párkány kiegészítő hőszigetelése elhelyezhető legyen; az ültetőprofilt szerepeltetni kell a nyílászáró konszignációban; A homlokzatburkolat befordul a bélésbe a burkolat+légrés+hőszigetelés vastagságában, de ennek önálló tartószerkezetet nem lehet építeni, mert nincs mögötte aljzat, így a kávabélést az általános homlokzati felület burkolatához és a nyílászáró tokszerkezetéhez rögzíthetjük; Az ablak alatt a légrés kiszellőztetése, az ablak felett légrés beszellőző nyílás látható, felette hőhatásra habosodó szalag kiegészítéssel. - 4 -
4. Lábazati részlet: A függőleges, folyamatos alumínium burkolattartó profil a lábazati hő- és vízszigetelés előtt konzolosan tartja a burkolatot ez a megoldás csak ott alkalmazható, ahol a lábazat nincs kitéve erős mechanikai igénybevételnek (nem alkalmazható pl., ha parkoló van a homlokzat előtt, gyalogosforgalom stb.) A hóhatár alatt extrudált polisztirolhab hőszigetelést alkalmazunk, fordított rétegrendben. A rovarok illetve a rágcsálók elleni védelem miatt vakoltan. A lábazati szigetelés lecsúszás elleni védelmét a hőszigetelő táblák a lábazati vízszigetelés teteje fölé való felvezetése és mechnaikai rögzítése biztosítja. A járda helyett alkalmazott gömbölyűszemű, Ø16-32 mm átmérőjű kavicssáv megakadályozza az esővíz felfröcskölődését a homlokzatburkolatra. 5. Pozitív falsarok: A sarokhézagban porszórt alumínium sarokprofilt helyeztünk el, az egyik oldali burkolat táblához ragasztva. További sarokkialakítási lehetőségekről lásd az előadást. Budapest, 2018. április 13. Dr. Becker Gábor egyetemi tanár tanszékvezető Dr. Hrabovszky-Horváth Sára egyetemi adjunktus évfolyamfelelős - 5 -