Konstrukciós készség Humánetológia
A konstrukciós képesség Legfontosabb, legbonyolultabb humán-specifikus képesség Minden megcsinált körülöttünk, mesterséges világ Tárgyi konstrukciók Vonzódás a tárgyakhoz Elemekre bontás, szintézis, adott szabályok szerint- nem csak a tárgykészítésre igaz!
Az agy rekonstrukciós képessége Az érzékszerveken át érzékelt valóságot agyunk képes elemezni részekre bontani részekből új struktúrákat felépíteni Megnyilvánul gondolkodásban nyelvhasználatban viselkedésben csoportéletben tárgyak készítésében
Mentális reprezentációk primáták: elsődleges és némi másodlagos reprezentáció ember: elsődleges, másodlagos, metareprezentációk
Téves vélekedés teszt
Mentális reprezentációk primáták: elsődleges és némi másodlagos reprezentáció ember: elsődleges, másodlagos, metareprezentációk rekonstrukciós képesség: a másodlagos, harmadlagos reprezentációk szabad agyi manipulációja (absztrakció) tárgykészítés nyelvhasználat gondolkodás szabálykövetés érzékek kötöttségétől megszabadultunk
Tárgyhasználat Összehasonlító, etnográfiai vizsgálatok Típusok: alkatrészek, eszközök, fegyverek, létesítmények (csapdák, karámok). Felügyelet nélkül, vagy csak felügyelettel működőek. Összehasonlítás: https://www.youtube.co m/watch?v=5cp7_in7f88 technikai egység : összefüggő, fizikailag is megkülönböztethető struktúra, amely egy készített tárgy végső formájához valamiképpen hozzájárul. Készítés mód: redukció, összekapcsolás, replikáció (több hasonló egység szolgál egyetlen funkciót, pl. egy vesszőseprű vesszői) és kombináció (például a nyílvessző és az íj).
Tárgyhasználat- összehasonlító vizsgálat Tasmánok (18): egyszerű eszközök (dárda, csapdák, fáklya, kötél, kosár, stb.) Csimpánzok (19): termeszhalászat, mézvadászat, fészek, levél, diótöréshez kalapács és üllő + segédkő technikai egységek átlagos száma: tasmánok 1.2, csimpánzok 1.0 Szükséges elme-koncepciók száma: Csimpánzoknál a koncepciók száma mindig 1-2, és a környezet i ingerek szabályozása alatt van Tasmánok: pl. égetett dárdahegy mint csapda. Koncepciók száma 13., elképzelt ingerek vezérlik
Elmebéli konstrukciók Állatok: reprezentációk az érzékekhez kötöttek, nincs átjárás kül. domain-ek között (pl. szociális-tárgyi) Ember: reprezentáció független az érzékektől, transzformálni tudja a tudást (lásd pl. szimbólumok, metafórák) Levehetővé tesz számos kognitív folyamatot: Önkényes jelek a kommunikációban- nyelv Érzékletektől független reprezentációk a gondolkodásbanabsztrakt gondolkodás Múlt, jövő, elképzelt dolgok elgondolása- tervezés, képzelet, kreativitás Metareprezentációk használata- tudatelmélet, empátia, éntudat, epizodikus emlékezet
Emberi és állati kommunikáció Emberi szavak Konvencionális, tanuláson alapszik Önkényes Kontextus-független, rugalmas használat Szimbolikus Referenciális Főemlős vészjelek Genetikailag kódolt, nem kell hozzá tapasztalat Akusztikai forma kapcsolódik a funkcióhoz (pl. éles kezdet) Nem tudják más kontextusban használni (kontextus-függő) Nem szimbolikus Funkcionálisan referenciális
Funkcionális referencia kognitív mechanizmus más 1.Kontextus-függő jeladás (pl. leopárd jelenlétekor) 2.Kontextus-független válasz (nem kell látnia a leopárdot)
Főemlős gesztusok Rugalmasabbak (pl. ugyanarra a célra többfélét használ) Tanulással sajátítja el De: nem referenciális, nem szimbolikus kezdeményező gesztusok - ontogenetikus ritualizáció Figyelem-felhívó gesztusok (diádikus)
Nyelv Elemek: fonémák, ebből struktúrákat képzünk (szavak, mondatok), adott szabályok (szintaxis) szerint Ebben csak a madárének hasonlít 200 fonémából 20-40-et használ egy kultúra néhány ezer - egymillió szó állati komm.: max 20-40 elem
Nyelv Tanulás, tapasztalat nélkülözhetetlen (szemben a legtöbb állati kommunikációval): Kezdeti vokalizáció éretlen Gőgicsélés, gagyogás- bababa, mamama Túltermelés (fonémák, szótagok), szelekció: társas megerősítés Korai szenzitív periódus (külső és belső inger is kell) Auditoros visszajelzés a saját hangadásról: felnőttkorban is fontos, de főleg a szenzitív periódusban Madárénekkel analógiák!
A nyelv tanulás fázisai
Intencionális kommunikáció Információ (funkcionális) üzenet jelentés jeladó jelvevő
Intencionális kommunikáció Üzenet : az a funkció, amit a jel a jeladó agyi modelljében betölt Jelentés : a jelvevő modelljében új funkció Csak ha nem 100% a korrespondancia (mint pl. feromonok) Ül szó ember/ kutya számára I. típusú (100% korrespondancia) kommunikáció II. típusú (korrespondancia<100%) kommunikáció
Kód-alapú és osztenzív kommunikáció Emberi nyelvi kommunikáció A tudatelméleti képességek teszik lehetővé, a kódok (szavak) csak még hatékonyabbá Konvencionális kódok Emberszabásúak gesztikuláris kommunikáció A kódok teszik lehetővé, a tudatelméleti képességek hatékonyabbá (flexibilissé) Természetes kódok
Kultúrák típusai (Donald) epizodikus kultúrák (australopithecus, Homo habilis) minden közvetlen élményekhez kötődik nem képesek információ újrareprezentálására mimetikus kultúrák (Homo erectus) fejlettebb eszközkészítő technikák mímelés (gesztusok, arckifejezések, testtartás stb.): imitációs készségen alapul + reprezentációs dimenzió: szimbolikus célú újraábrázolás intencionális kommunikáció orális-mitikus kultúrák (Homo sapiens) beszéd megjelenése szimbólumok konstruálása + továbbadása sokkal hatékonyabb, absztrakt gondolatok, elemekre bonthatóság- kreativitás analitikus /elméleti kultúrák (modern ember) írás kialakulása rögzített tudás
A nyelv evolúciója fejlettségbeli különbségek nincsenek Univerzálék Csecsemők: gyors, automatikus, rugalmas tanulás: mindenki megtanul nem kell explicit tanítás hibás input, példák (jó és rossz) szabály absztrakció azonos fejlődési fázisok statisztikai tanulás
A nyelv evolúciója Australopithecus (5-10 millió éve) mai emberszabásúak szintje Homo erectus (1,5 millió éve) szintaxis nélküli protonyelv (mimezis) Homo sapiens (félmillió éve) nyelvtani szabályok, szimbolikus nyelv Homo sapiens sapiens kulturális/földrajzi differenciálódás: nyelvcsaládok nyelvek dialektusok nyelvi evolúció genetikai evolúció összefüggése (Cavalli- Sforza kutatásai)
A nyelvi evolúció modelljei Antievolúcionista megközelítés: Chomsky, Lieberman, Piatelli-Palmarini Individuális szelekció miatt ugrásszerűen, makromutációk révén véletlenszerű folyamatok révén (pl. genetikai sodródás) egyéb adaptáció mellékterméke
A nyelvi evolúció modelljei Evolúcionista megközelítés: Pinker: csoportszelekció nyelvi ösztön Bickerton: protonyelvek ( pidgin ) (nyelvtan nélküli) kreol nyelvek - nyelvtan Süketnéma gyermekek nyelvtanulása
Absztrakt gondolkodás Kategorizáció- már álatoknál is Ember: nyelv elősegíti, mindent kategorizálunk nem kötődünk a konkrét érzékletekhez Nem csak perceptuális alapon, pl. közlekedési eszköz (funkcionális) Absztrakt fogalmak, pl. szabadság Múlt, jövő, nem létező, elképzelt dolgok Ezeken műveleteket hajtunk végre
Érzelmek Érzelmeket is konstruálunk: Kultúraspecifikus érzelmek Averill- érzelmek társas konstruktivista elmélete Pl. vaddisznónak lenni érzelem (új-guineai gururumba nép) James-Lange elmélet Saját érzelmek reprezentációja (metareprezentáció)- nyelv és társak segítségével (érzelmi tükrözés)
Percepció Elvárások, predikciók, top-down folyamatok A percepció egy kontrollált hallucináció Statisztikai alapú predikciók Piaget: sémák, asszimiláció (de akkomodáció is van)
Emlékek Emlékeket is konstruálunk ÁLOM ÁGY PÁRNA ÉJSZAKA PIHENÉS FÁRADT TAKARÓ SZENDERGÉS ÁLMOS ÁSÍTÁS HORKOLÁS