Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság

Árvizvédelmi rendszerek és létesítmények Göncz Benedek SZVV 3.1, 3.5, 3.6 szakértő Országos Vízügyi Főigazgatóság MMK Budapest, 2017. október 1 24.

Természeti katasztrófák száma 1900. és 2007. között esemény/év Total Waterrelated Earthquake 2

A tíz legnagyobb árvíz 1900 óta Ssz Ország Év Áldozatok száma 1. Kína 1931 3 700 000 2. Kína 1959 2 000 000 3. Kína 1939 500 000 4. Kína 1935 142 000 5. Kína 1911 100 000 6. Kína 1949 57 000 7. Guatemala 1949 40 000 8. Kína 1954 30 000 9. Venezuela (Bolivia) 1999 30 000 10. Banglades 1974 28 700 3

Árvízi események a világon 1900 óta Földrész Típus Események száma % Áldozatok száma % Érintettek száma % Kárérték % (millió fő) (millió USD) Afrika 680 21 20216 0,4 77,8 7009 1,1 Parti árvíz 7 169 1,2 43 Villám árvíz 102 3262 23,5 521 Folyami árvíz 571 16785 53,1 6445 Amerika 695 21 47871 1,1 62,1 90115 15,0 Parti árvíz 19 1081 1,3 1212 Villám árvíz 76 32728 3,1 9359 Folyami árvíz 600 14062 57,7 79544 Ázsia 1333 41 4441088 98,4 2582,8 94,3 377625 62,7 Parti árvíz 40 2060 18,2 8472 Villám árvíz 311 27723 167,2 28413 Folyami árvíz 982 4411305 2397,4 340740 Európa 441 14 6032 0,1 12,3 0,4 113054 18,8 Parti árvíz 7 2028 0,6 343 Villám árvíz 71 1877 0,6 19287 Folyami árvíz 363 2127 11,1 93424 Óceánia 90 3 342 0 0,77 14492 2,4 Parti árvíz 12 14 0,08 253 Villám árvíz 21 143 0,09 2316 Folyami árvíz 57 185 0,6 11923 Összesen 3239 4515549 2735,77 602295 4

Az árvíz, mint veszélyforrás Az árvizek előfordulása nem katasztrófa, nem rendkívüli esemény, hanem természeti jelenség, a folyók vízjárásának természetes sajátossága A fejlődése során az árvíz a modern, ipari jellegű társadalmak számára veszélyes természeti jelenséggé vált Az árvízvédelmi műszaki rendszerek meghibásodása katasztrófahelyzetet eredményezhet A folyók és az ember kapcsolatának három-lépcsős folyamata: passzív, preventív és aktív kapcsolat 5

Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Hazánk vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpátmedence legmélyebb részén fekszik. Az ország 93.000 km 2 -nyi területéből 21.248 km 2 (22,8 %) a folyók árvizeivel veszélyeztetett árterület, melynek ma 97 %-a töltésekkel ár-mentesített. A mentesített ártér a következő adatokkal jellemezhető: - csaknem 700 településen 2,5 millió ember van kitéve árvízveszélynek, - itt található az ország megművelhető területének egyharmada, 18000 km 2 értékes mezőgazdasági földterület, - itt húzódik a vasutak 32 %-a, a közutak 15 %-a, - itt található több mint 2.000 ipari üzem, - itt állítják elő az ország éves bruttó termelési értékének mintegy 25 %-át, 6

Magyarország árvízi kitettsége Alulfekvő ország Sík vidék Jelentős árvízi veszélyeztetettség Az árvizek külföldön keletkeznek 1-2 napos elérési idő 1-1,5 nap alatt 8-10 m vízszintemelkedés a felső szakaszokon Jelentős tartósság az alsó szakaszokon

Magyarország folyóinak sokévi közép vízhozama 8

A folyók fontosabb árvízi hidrológiai sajátosságai A hazai folyókon az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek Az árhullámok kialakulhatnak: hóolvadásból, csapadékból, vegyes eredetűek, Lehetnek: jeges és jégmentes árvizek Szélsőséges vízjárás: a kisvízi és az árvízi hozamok aránya: Duna - 1:20, Tisza - 1:80, Fekete-Körös- 1:1000 Nagyobb árvizek a Dunán átlagosan 10-12, a Tiszán 5-6 évente fordulhatnak elő Az árvizek időtartama: a nagy folyók felső szakaszán 5-20 nap, a középső és alsó szakaszokon 15-120 nap Heves vízjárású mellékfolyókon (Felső-Tisza, Körösök): 24-36 órán belül 8-10 m-es áradás 9

A magyar árvízvédelem négy pilléren" nyugszik: a nemzetközi együttműködésen, a védelmi rendszer mértékadó terhelésre történő kiépítésén, az árvízszint csökkentésén a nem szerkezeti módszerek fejlesztésén. 10

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt 11

A Tisza-völgy árvízi- és folyószabályozása Vásárhelyi féle szabályozás célja a hajózási viszonyok javítása és az árvízi biztonság párhuzamos megvalósítása volt. A koncepció lényege: A túlfejlett 102 kanyar mederátvágásával 452 km-rel (több, mint 37 %) rövidíteni a folyót Tiszaujlak (Vilok) és a torkolat között; Ing. Pál Vásárhelyi 1796-1846 Árvízvédelmi töltéseket építeni a folyó két partján, a helyi viszonyoktól függően 550-1900 m szabad sávot hagyva a lefolyásnak. 12

Magyarország árvízi elöntéssel veszélyeztetett területe és árvízvédelmi rendszere Elsőrendű védvonalak hossza mintegy 4200 km 13

Az árvízvédelmi fővédvonalak összesített adatai 14

Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Magyarország Tisza völgy Hollandia Pó völgye Ukrajna Loire völgye Nagyobb európai árvízvédelmi rendszerek összehasonlítása ÁRVÍZTŐL VÉDETT TERÜLET 0 5000 10 000 15 000 20 000 25 000 km2 ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK HOSSZA 0 1000 2000 3000 4000 5000 km

A töltésszerkezet kialakulása a többszöri töltésbővítés hatására a Tisza és mellékfolyói mentén 16

Árvízi szükségtározók a Tisza- völgyben A tározó adatai Neve Árvízi célú tározótérfogat (millió m 3 ) Vízfolyás neve Megjegyzés Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó 126,000 Szamos oldaltározó Beregi árvízszint-csökkentő tározó 58,000 Tisza oldaltározó Cigándi árvízszint-csökkentő tározó 94,000 Tisza oldaltározó Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó 97,000 Tisza oldaltározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó 99,000 Tisza oldaltározó Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 247,000 Tisza oldaltározó Bódvalenkei szükségtározó 2,000 Bódva oldaltározó Bódvaszilasi szükségtározó 1,000 Bódva oldaltározó Bódvarákói szükségtározó 1,500 Bódva oldaltározó Mátraverebélyi tározó 2,540 Zagyva völgyzárógátas Maconkai tározó 1,904 Zagyva völgyzárógátas Tarján-pataki tározó 2,667 Tarján-p. völgyzárógátas Jásztelki szükségtározó 13,000 Zagyva szükségtározó Borsóhalmi tározó vésztározó 23,500 Zagyva szükségtározó Mályvádi szükségtározó 75,000 Fekete - Körös oldaltározó Kis Delta szükségtározó 26,000 Fehér-Körös oldaltározó Mérgesi szükségtározó 87,200 Kettős- Körös, Sebes Körös oldaltározó Kutas I.-II. 36,500 Berettyó oldaltározó Halaspusztai 35,000 Berettyó, Sebes Körös oldaltározó 17

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése VTT 18

Az árvízi vízállások növekedése Árvízszintek (cm) 1050 1000 950 900 850 800 Tivadar: 120 év: 270 cm 1948 (848 cm) 1970 (865 cm) 2001 (1014 cm) 1998 (958 cm) Sárospatak 1999 +52 cm Tokaj 1999 +14 cm 2000 +34 cm Vásárosnamény 1998 +19 cm 2001 +18 cm Szolnok 1999 +65 cm 2000 +67 cm Tiszabecs Tivadar Vásárosnamény Tiszabecs 1998 +28 cm 2001 +19 cm Tivadar 1998 +93 cm 2001 +56 cm 28 hónap: új vízszint-rekordok 1998: +28 1998: +93 1998: +19 2001: +19 2001: +56 2001: +18 750 700 1888 (744 cm) 1869 (744 cm) 1912 (790 cm) 1880 1900 1950 Évek 2001 Sárospatak Tokaj Szolnok 1999: +52 1999: +14 1999: +65 2000: +34 2000: +67 19

2001. március 6. Felső-Tisza, Tarpa térsége 20

A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése (VTT) VIZSGÁLATOK: - külföldi vízgyűjtőkön fejlesztések - országon belüli lehetőségek: - töltésemelés, erősítés - ártér megnyitás, települések védelme - árapasztó csatornák stb. EREDMÉNY: árapasztás, árvízszintek csökkentése CÉL: a rendkívüli árvizek szintjének 1,0 m-rel való csökkentése VTT: - árvízi tározórendszer kialakítása, ártér reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel 1,5 millárd m 3 térfogatú árvízi tározó rendszer (10-12 db tározó) kiépítése - nagyvízi meder lefolyási viszonyok javítása - a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírások szerinti kiépítése mellett 21

VTT komplex program Egyenrangú cél: a Tisza-menti térség terület- és vidékfejlesztési, tájgazdálkodási és természetvédelmi feladatai. VTT program elemei: - árvízvédelmi fejlesztés - érintett települések infrastrukturális fejlesztése (belterületi vízrendezés, szennyvíz csatornázás, szennyvíz tisztítás, összekötő utak felújítása, építése, kerékpár utak építése) - adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás bevezetése (tájgazdálkodás) 22

VTT tervezett árvízvédelmi beavatkozások Megépült tározók (2003-2015) Cigánd-tiszakarádi Tiszaroffi, Hanyi-Tiszasülyi, Nagykunsági, Szamos-Kraszna közi, Beregi 23

A megépült VTT-tározók összefoglaló adatai Projekt neve 1. Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés 2. Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó Támogatási összeg [Ft] Tározótérfogat [millió m 3 ] Műszaki átadás időpontja 33.066.200.800 58 2015. október 17.407.385.935 126 2014. október 3. Cigándi árvízszint-csökkentő tározó 11.005.339.299 94 2008. november 4. Hanyi Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó 5. Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó 19.827.926.123 247 2012. október 12.916.800.828 99,4 2013. április 6. Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó 5.800.000.000 97 2009. július Összes térfogat 721,4 Tározóépítés összes költsége 100.023.652.985 (ebből KEOP forrás: 83.218.313.686 Ft) 24

Vízmérce neve A megépült VTT tározók együttes vízszintcsökkentő hatása Cigándi, Nagykunsági, Hanyi-tiszasülyi és Tiszaroffi tározók Beregi és a Szamos- Kraszna-közi tározók Tiszabecs 0 Tivadar 50 Vásárosnamény 67 Záhony 55 Dombrád 35 53 Tokaj 20 33 Tiszadorogma 10 Kisköre-alsó 50 Tiszaroff 65 Szolnok 50 Csongrád 40 Szeged 30 25

A Cigánd-Tiszakarádi tározó A tározó főbb adatai: tározófelület 24,7 km 2, tározótérfogat 94 millió m 3, maximális tározási szint 99,00 mbf, új töltés koronaszintje 100,00 mbf, átlagos vízmélység 3,8 m, átlagos töltésmagasság 4,5 m. A tározó elhelyezkedése: ÉMVIZIG működési területén, a 2.02. számú Bodrogközi ártéri öblözetben. Tisza jp. 48+008-48+258 tkm között Új töltések 24 km hosszban Érintett települések: Cigánd, Nagyrozvágy, Ricse, Pácin. 26

A Cigánd-Tiszakarádi tározó töltése és műtárgya 27

A Cigánd-Tiszakarádi beeresztő műtárgy építése Vízbevezetés a Tisza felől: 3 db 8 m széles, nyílásonként 2 db kiemelhető, nyomott szegmens táblás elzáráson keresztül és a két elválasztó pillérben kialakított mélyvezetésű 3x3 m keresztmetszetű csatornán történik. Az 5 db vízbevezető nyílás egyidejű vízátbocsátó képessége teljes megnyitás esetén kb. 540 m3/s. 28

VTT folytatása Előkészítés: 2014-2015. KEOP 7.9.0 A Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program, stratégiai koncepció Megvalósítás: 2014-2020. KEHOP Árvízvédelem kiemelt cél Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése 176 milliárd Ft Felső- Tisza árvízvédelmi rendszer fejlesztés Tisza-Túr tározó Közép- tiszai tározó VTT hullámtér rendezés Tisza-völgyi árvízvédelmi védvonalak fejlesztése 27 MFt 22 MFt 34 MFt 50 MFt 29

Nagyvízi mederkezelés 30

Lefolyási viszonyok romlása Maximális vízállások és vízhozamok alakulása a Tisza-Szolnok szelvényben év H max. Szolnok (cm) Q max. Szolnok (m 3 /sec) 1895. 827 3317 1919. 882-1932. 894 3179 1970. 909 2450 1979. 904 2424 ~ 1 m 1998. 897 2161 1999. 974 2403 2000. 1041 2608 2006. 1013 2406 Ugyanazon vízhozam 1 méterrel magasabb vízszinttel tudott csak levonulni Töltésemelés hatása rövid idő alatt elenyészik Kidobott pénz 31

Hullámterek változása Szigetköz, 2013. június Növényzet térnyerése Hordalék lerakódás Emberi bevatkozások 32

Parti növényzet 33

Erdősültség Elkészült az I. katonai térkép 1763-1787 között Kitaibel Pál naplója: mai hullámterek, árterek kis mértékű erdősültsége Az elmúlt évtizedekben a hullámtér az erdőgazdálkodás színtere lett Erdősültség változása Szolnoki vasúti híd - Kiskörei duzzasztómű közötti szakaszon Év Hullámtér területe Mezőgazd. hasznosítású terület Erdőállomány (mezőgazd. terület) Egyéb fáscserjés Faállomány területi gyarapodás előző időszakhoz Faállomány területi gyarapodás kiinduló adathoz Kezdő és felmérési időszak közötti gyarapod ás (ha) (ha) (ha) (ha) (%) 1930 1960 1980 9 197 7 440 591,18 (8%) 2 809,53 (38 %) 475% 3 334,82 (45 %) 119% 564% 2014 5 576,82 (75%) 656,32 (9%) 167% 943% 1054% 34

Lefolyási viszonyok javítása-fenntartása Nagyvízi mederkezelés - Hullámterek rendezése Jelenleg A természetvédelmi szempontok ütközése az árvízlevezetéssel A művelési szándék ütközése az árvízlevezetéssel Az átgondolt területhasználat hiánya Gyanakvás a bizalom és a gesztusok hiánya Ami kell Nagyvízi mederkezelési terv Területhasználati tervek Kompromisszumok Nem tiltás szabályozás! 35

Nagyvízi mederkezelési tervezés célja Az árvizek nagyvízi mederben történő biztonságos levezetése A nagyvízi mederben fekvő területek kijelölése A nagyvízi meder jelenlegi lefolyási viszonyainak meghatározása A szükséges fenntartási feladatok rögzítése Fejlesztési lehetőségek feltárása az árvízi biztonság növelése érdekében 36

Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. Korm. rendelet alapján 67 db terv 34 folyóra Mintegy 3000 km 3000 km 2 37

NMT tartalmi követelmények (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) 1. A meglévő állapot ismertetése 2. Az előírásokat megalapozó vizsgálatok 2D hidrodinamikai modell (Q 1% ), a fajlagos vízhozamok alapján zonáció meghatározása 3. Előírások, tervezett intézkedések 4. Iratmellékletek 5. Rajz- és térképmellékletek 38

A nagyvízi meder felosztása, levezető sávok (zónák) Levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég levezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában; 39

3. Előírások, tervezett intézkedések Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások Területhasználat módosítás Növényzetszabályozás Övzátony rendezés A hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezése Az árvízhozamok megosztási lehetősége (árapasztó csatorna, mellékágak rehabilitációja) További árvízlevezető képesség javító beavatkozások (akadályok elbontása) Kanyarrendezés, partvédelem Építési előírások, üdülőterületek rendezése 40

Területhasználati előírások a nagyvízi meder zónáira Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér 41

1. 2. 3. 4. 5. Előírások, tervezett intézkedések A levezető sávok építési követelményei, szabályai A B C D E Építmény műszaki Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény követelményei Elsődleges levezető sáv Másodlagos levezető sáv Átmeneti levezető sáv Áramlási holttér Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni. A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátóképességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű (áteresz, hullámtéri hidak stb.) hozamátbocsátás megtartásával. Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni, annak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben. Új elhelyezése Nem megengedett. Az 5. (4) bekezdés a) c) pontja szerinti építmények. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. A 2 4. pont szerint, továbbá Meglevő üdülőterület beépítetlen telkén új épület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. Az itt elhelyezkedő létesítmények árvíz elleni védettségét biztosítani kell. Meglevő felújítása, átalakítása, bővítése Nem megengedett. Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). A 2. és 3. pont szerint, de a földszint körbeépíthető, továbbá: Építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett. A 2 4. pont szerint, továbbá: Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven túl létesült épület legfeljebb 25 m2 alapterülettel történő bővítése. Intézkedések Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. A 2. és 3. pont szerint, továbbá: Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása. 42

A nagyvízi meder kijelölése: a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb (új szintek, felülvizsgálat) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Figyelmen kívül hagyható az árvízvédekezési tervben (vízügyi, önkormányzati) szereplő ideiglenes védmű által védett terület. Egyeztetések BM rendelet tartalma: Előírások (terv 3. pont), normaszöveg szerűen Rajzi mellékletek (terv 5. pont) szükség szerint BM rendelettel rendezni: Vízjogi engedélyeknél kötelező érvényű Be kell építeni a Körzeti Erdőtervekbe Természetvédelmi kezelési tervekbe Natura 2000 fenntartási tervekbe Településrendezési tervekbe

Mértékadó árvízszint MÁSZ 44

A mértékadó árvízszint (MÁSZ) A mértékadó árvízszint a legfontosabb árvízvédelmi tervezési alapadat, Társadalom-politikai kérdés, (mire akarunk felkészülni, mire vagyunk képesek). Biztonságpolitikai kérdés, gazdasági kérdés, Nemzetközi együttműködési kérdés. 45

900 890 880 870 860 850 840 830 820 810 836 720 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Duna Budapest) 1875-2017: 142 év NV 720 cm 17 db NV 800 cm (III. fok) 7 db, ebből 4 az utóbbi 15 évben 845 805 Budapest 848 860 827 891 800 790 780 770 780 770 790 784 787 776 783 760 750 740 730 720 1875 1880 1885 1890 1895 1900 1905 1910 1915 1920 1925 1930 757 757 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 729 1985 1990 1995 2000 2005 46 2010

1100 1090 1080 1070 1060 1050 1040 1030 1020 1010 1000 990 980 970 960 950 940 930 920 910 900 890 880 870 860 850 840 830 820 810 800 1875 1880 800 cm-t meghaladó tetőző vízállások (Tisza Szolnok) 1875-2017: 142 év NV 800 cm (III. fok) 818 827 1885 1890 1895 1900 1905 808 882 846 1910 1915 1920 1925 29 db NV 900 cm fölött 5 db, ebből 4 az utóbbi 18 évben 894 880 822 862 838 1930 1935 1940 1945 1950 801 835 881 853855 1955 1960 1965 824 801 805 5. 904 886 873 1970 1975 1980 1985 Szolnok 3. Szoknk 1. 1041 974 896 2. 1013 816 954 1990 1995 2000 2005 2010 4. 830 47 866

Tisza hossz-szelvény Z mb. 123 121 119 117 115 113 111 109 107 105 103 101 99 97 95 93 91 89 87 85 83 81 79 77 LNV - MÁSZ MÁSZ, LNV SZINTEK ÉS KÜLÖNBSÉGEIK LNV (interpolált) MÁSZ DH (cm) 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40-50 -60-70 -80-90 -100 0,0 100,0 200,0 300,0 fkm 400,0 500,0 600,0 700,0 48

A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata Régi MÁSZ (1976) már nem az 1%-os vízszint Régi MÁSZ-ra kiépítés 60-80 évente előforduló árvizek ellen nyújt védelmet Hamis biztonságtudat Veszélyhelyzetek számának növekedése Egyre drágább és kiszámíthatatlanabb védekezések 49

A mértékadó árvízszint (MÁSZ) Előírás az árvízvédelmi művek kiépítési szintjére A XX. század első felében: egy korábban levonult árvíz maximális szintje 1976-tól: a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz lett az alábbi kivételekkel: a Duna Esztergom déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint, Budapest főváros, Győr és Szeged városok, valamint az algyői olajmező különösen magasfokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területét védő fővédvonalaknál, a számított 1000 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvíz a mértékadó. 2010-től már a Dunán is a jégmentes árvizszintek statisztikájára alapozva lett meghatározva a mértékadó árvízszint. A mostani (2013-2014. évi) felülvizsgálat során a vízállás statisztika alkalmazása helyett a vízhozam statisztika alapulvételével, a jelen állapot mederviszonyaival számolva határoztuk meg a mértékadó árvízszintet. 50

Árvízszintek alakulása

A mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálata 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Új MÁSZ - régi MÁSZ értékek vízfolyásonként [cm] Tisza 50-190 Szamos 0-125 Bodrog 80-100 Sajó 70-160 Hernád 125-150 Zagyva 110-190 Hármas-Körös 120-160 Kettős-Körös 120-145 Sebes-Körös 85-120 Berettyó 20-110 Hortobágy-Berettyó 20-100 Maros 100-155 Duna 0-150 Rába 0-120 Dráva 0-100 Mura 0-110 Sió 0-150 Következmény: Nincs hamis biztonságtudat Nagyobb biztonságra építünk Hat évente felülvizsgálat A töltésrendszer jelenlegi kiépítettsége Magassághiányos: 82 % 52

Mobil gátak, mobil árvízvédelmi falak 53

Mi a mobil gát, és mobil árvízvédelmi fal? Árvízvédelmi töltés, illetve homokzsák helyett valami más! 54

Gátak Állandó gátak Ideiglenes gátak Időbeni meghatározás Mobil árvízvédelmi falak Mobil gátak Térbeni meghatározás Nagy helyigényű gátak Meghatározott helyszínre Kis helyigényű gátak Épületvédelmi rendszerek Szükség szerinti helyszínre Töltőanyag nélküli mobil gátak Töltőanyag felhasználásával építhető gátak Előre pontosan a helyszínhez igazítva méretezhetők Alkalmazás során becsléssel méretezhetők Vízépítési létesítmények, műtárgyak Védelmi szakfelszerelések 55

Mobil árvízvédelmi falak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható építmények és szerkezetek, amelynek szerkezeti részei védekezési időszakon kívül roncsolás mentesen elbontásra vagy elmozdításra kerülnek. Létesítésére településrendezési vagy idegenforgalmi okokból kerül sor. Mobil árvízvédelmi átjárók (kulissza nyílások): Rendeltetése: árvízmentes időszakokban az állandó védelmi létesítményeken keresztül történő közlekedés biztosítása A felhasználásakor stabil rendszerek, Helyhez kötöttek Rögzítettek Műtárgy, vízügyi építmény Az árvíz védelmi falak használata esetén, jogilag és műszakilag is meghatározható a védelmi képesség. 56

Külföldi példák 57

Szentendre 58

Szeged 59

Visegrád 60

Budafok Duna utca 61

Győr 62

Mobil gátak: Olyan víz ellen védelmet nyújtó többször felhasználható szerkezetek, amely védekezési időszakon kívül teljes mértékben elbontásra kerülnek. Műszaki és üzemeltetési tulajdonságainak figyelembevételével akárhol felépíthető. Kialakításának lényegi szempontja az árvíz védekezési feladatok ellátása. Védelmi szakfelszerelés Használata esetén nincs lehetőség jogilag meghatározható védelmi képesség előírására. Nem új technológia, csak jobb lett a marketingje 63

Az első hazai vízügyi kísérletek 1972 Vízzel töltött tömlők 64

Az ideiglenes homokzsákokból készült védelmi művek alkalmazásának gyakorisága Magyarországon 65% Nyúlgátépítés. 25% Bordás megtámasztás leterhelés. 5% Buzgár elfogás. 5% Egyéb: ellennyomó medence, mederelzárás, szivattyúállás, surranó építés, fóliaterhelés, útstabilizálás, stb. Ezek szerint a védekezési anyag felhasználás 35 % kiválthatatlan 65

Súly támasz rendszerek: További mobil gát típusok Tároló vagy konténer rendszerek: Zsák, és párna kialakítású rendszerek. (vízzel, levegővel, víz hatására duzzadó anyaggal és homokkal töltött) Tartály rendszerek: Merev és flexibilis Fékszárny kialakítású rendszerek: Fal rendszerek: Kitámasztó Gát lap 66

Mobil gát vásárlók, gáthossz szerinti megoszlása 1-50 (m) hos s z a 51-200 (m) hos s z a 201-500 (m) hos s z a 501 (m) felett hos s z a Mobil gát vásárlók több mint 50%-a 200-500 méter hosszúságú mobil gátat vásárolt. Leggyakrabban objektum védelemre kívánják használni. (Ez nem képezi a vízügy fő feladatát) 67

Almásfüzitő Gáztöltő telep 68

Hideg Fagyott, rögös talaj Helyigény Sík terület Vízátfolyás Magasítás Gépigény Megközelítés Ismerté vált problémák 69

Települések árvízvédelme SZOLNOK 2000 TARPA 2001 TÁKOS 2001 70

A települések árvízvédelmi biztonsága A Vgtv. feladatmegosztása szerint, jelenleg 49 db önkormányzati tulajdonú, elsőrendű árvízvédelmi művet tartunk nyilván. Összesített hosszuk 205 km, ez kereken 5 %-a az állami tulajdonúaknak. Jelentősebb településeink közül önkormányzati tulajdonú töltés védi Budapest, Győr, Szentendre, Baja, valamint Szolnok egyes részeit. Dunakanyari, Hernád-völgyi települések Amely településeket nem véd állami, vagy önkormányzati védmű, vízkárelhárítási tervet kell készíteniük (árvíz, belvíz, kisvízfolyások) Önkormányzati feladat Tervezői jogosultsággal rendelkező készítheti. 71

MMK tervezési segédlet MÓDSZERTANI SEGÉDLET A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA VÍZGAZDÁLKODÁSI- ÉS VÍZÉPÍTÉSI TAGOZATA 2015. április 72

Tartalomjegyzék 1. A védelmi terv készítésének alapozó munkarészei 1.1 A település általános jellemzői 1.2 A település vízrajzi leírása, természetföldrajzi és hidrometeorológiai jellemzői 1.3 A település vízkárok általi veszélyeztetettségének meghatározása 1.4 Védművek és védekezési lehetőségek 2. Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai és feladatai 2.1 Az elrendelés előzményei, információk 2.2 Védekezési fokozatok 3. Az önkormányzati védelmi szervezet feladatai 4. Cselekvési program 4.1 A felkészülési időszak feladatai és preventív jellegű beavatkozások 4.2 A védekezési időszak főbb feladatai 4.3 A védekezés megszűnését követő főbb feladatok 5. Védekezési időszakon kívüli feladatok 5.1 Felkészülés a védekezésre, preventív beavatkozások 5.2 A védképes állapot fenntartása 5.3 A védettség növelése érdekében elvégzendő fejlesztések 6.Korábbi védekezések tapasztalatainak értékelése 7. A terv kidolgozására vonatkozó tartalmi, formai ajánlások 73

Szöveges, táblázatos mellékletek Melléklet száma Melléklet címe M-1 Védekezési készültségi fokozat elrendelő határozat M-2 Védekezési készültségi fokozat megszüntető határozat M-3 Napi jelentés M-4 A vízkárelhárítás során foglalkoztatott létszám nyilvántartása M-5 A vízkárelhárítás során alkalmazott gépek és berendezések nyilvántartása M-6 A vízkárelhárítás során felhasznált anyagok nyilvántartása M-7 Összefoglaló jelentés M-8 Jegyzőkönyv az éves felülvizsgálathoz 74

Segédletek Segédlet száma Segédlet címe S-01 Az állami vízkárelhárítás irányítás rendszere és a résztvevők elérhetőségei S-02 Az önkormányzati védelmi szervezeti beosztás S-03 Települési vízkár-elhárítási szervezet felépítése S-04 A vízkárelhárításhoz igénybe vehető erőforrások adatai és beszerzési lehetőségei S-05 A védelmi napló vezetésének általános szabályai S-06 Ellenőrző lista a védelemvezető részére S-07 Vízrajzi adatszolgáltatók elérhetőségei S-08 Szakmai tanácsadók névjegyzéke S-09 Infrastruktúra-üzemeltetők elérhetőségei S-10 A vízkárelhárítással összefüggő jogszabályok jegyzéke S-11 A vízkárelhárítással összefüggő fogalom-meghatározások S-12 Tervjegyzék S-13 Tájékoztató a figyelőszolgálatot ellátó őrök részére S-14 A jellemző árvízi jelenségek okai, formái és a védekezés módja 75

Jogszabályok 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 76

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 77