Filozófia, Karácsony András Kifejezéstörténete: Elmélkedő típusú emberek a görög kultúrában jelentek meg az i. e. 6-7. században. Magukat nem filozófusnak, hanem bölcsnek nevezték. Szophia = bölcsesség. Szofisták. A szophia eredetileg a kézműves gyakorlati tudását, hozzáértését jelentette. Később általánosabb értelmet kapott: a szellemi rátermettséget, bölcsességet birtokló ember kapta. Fordulat ebben az i. e. 6. században történt: Pitagorasz. Szerinte önteltség, ha valaki azt hiszi magáról, hogy bölcs. Ő azt tartotta magáról, hogy csak philosophos, tehát a bölcsességnek csak szeretője. i. e. 6-4. században viták voltak a filozófusok és a szofisták között: 1. Mivel kell foglalkozni annak, aki a bölcsességet szeretné megszerezni? Szofisták: emberek közötti viszonnyal. Filozófusok: általános kutatási programmal, emberen kívüli világgal, a természettel, kozmosszal. Thalész is a természet titkát kereste 2. Tudást mire használják? Szofisták: mindent bizonyításra és cáfolásra. Erős volt a relativizáló hajlamuk, mindent viszonylagossá tenni akarásuk. Filozófusok: Szókratész: tudom, hogy semmit sem tudok. Ő tehát tud. A bölcsesség közvetítésére, tanácsadásra. A szofisták kifejezés egyre pejoratívabbá vált. Okoskodó emberekre kezdték használni. A gondolkodó emberek pedig filozófusként kezdték el emlegetni magukat. Filozófiai viszonyulás: a biztos tudásra rákérdezünk, reflektálunk. A kérdezést gyakoroljuk. A filozófust a végső kérdések izgatják. A filozófus mindig továbbkérdez, az ismeret határaira próbál rákérdezni. Feszegeti a tudás határait. Filozofálás 3 csoportja: 1. Aki a személyiségének, életszemléletének a kiformálása végett csinálja: az ÉLETFORMAKÉNT képzeli el. Például: Szókratész 2. Aki embertársait segíteni szeretné, a korszak jelentős kérdéseit fogalmazza meg: ÉLETBÖLCSESSÉGKÉNT gyakorolja. 3. Megalapozott, rendszerezett tudás eléréséért teszi: a filozófiát TUDOMÁNYKÉNT képzeli el. Napjainkban ők dominálnak. Miért kezd el dominálni a tudományos filozófia? A 17-18. században a tudományos tudás kiszabadult a filozófia gyámkodása alól, önállóvá vált. A filozófia tudományossá vált, mert ezzel tudtak ezek után a filozófusok tudósként fellépni. Korábban az egyetemek először filozófiát tanítottak, utána gyakorlatot (jog, orvos, teológus) mert úgy gondolták a filozófia minden tudás anyja, de a 18. századtól a tudományok kiszabadultak a filozófia gyámkodása alól, a filozófia pedig visszavonult és a megmaradt része az tudományként szerepel.
Nagy változások tétele: Míg a görögöknél a filozófia a bölcsesség megszerzését, egymás segítését és orientáció elérését jelentette, addig a 19. században már csak tudomány, többé nem orientál. A posztmodernek szerint pedig a filozófia csak játék, nem bír semmiféle orientáló tulajdonsággal. Kis változások tézise: A 20. századi filozófia erősen tudományos, de a változás nem radikális, mert napjainkban is a bölcsesség szeretete a fontos, csak ma a modern embernek mást jelent a bölcsesség. Régebben a bölcsesség abszolút tudást jelentett. Középkorban például Isten keresését. A felvilágosodásban nem az abszolút tudást kereste, hanem szerinte a kérdezés önmagában érdekes. Vizsgálja a tudás határát: amit nem tudunk, miért nem tudjuk? De nem mindenki fordult el a görög filozófiától. Pl.: Heidegger 1. Filozófia életformaként: Célja az ismeretbővítés. Erényesség, kiválóság elérése. Személyes műfaj: közvetlenül segít embertársainak, pl.: Szókratész. Mert a bölcsesség nem öncél, ezért fontos a tanácsadás. A jelen a fontos, ezért nem írnak, mert a jelenlét nélkül nem tudnák magukra venni mások gondjait. Igazsághoz szeretne eljutni. Szinte kizárólag a lélek dolgaival foglalkozik, testiség feletti uralom: szabadság. Érzelmek feletti uralom jellemzi. 2. Filozófia, mint életbölcsesség. Személytelen tanácsadás, könyvben szólnak föl. 1. ELŐADÁS VÉGE 2003. 09. 22. Mint életbölcsesség: A kor problémáival való foglalkozás. Tehát változik a tárgya, mert a kor is változik. Ezek a filozófusok azt vallották, hogy a filozófiának társadalmi feladata van. Egy filozófus szerint: (Platón) a filozófus tudja megvalósítani az ideális politikát, vezetni a társadalmat. Arisztotelész már nem azt vallotta, hogy a filozófusnak kell vezetni a társadalmat, de biztos szerepe volt Nagy Sándor birodalomépítésében, ugyanis ő volt nevelője. Nincs meg feltétlenül a személyes orientáció, hanem inkább műveken keresztül szól. Filozófiája: társadalom filozófia. A társadalom problémáival való foglalkozás nem feltétlenül elvont. Példa erre Platón és Arisztotelész, mert ők a kor gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. Vagy Macchiavelli (milyen legyen az uralkodó) és Szent Ágoston (hit szerepe társadalomban). Kant (miként lehet békét teremteni a napóleoni háborúk alatt alkotott.) Ezek elvileg mindenkit érdeklő kérdések. Kant: filozófia iskola és világ fogalma. Iskola fogalma: A filozófus szakma saját kérdései. Azok a kérdések, melyekkel az iskolában találkozunk.
Világ fogalma: olyan probléma, melyek nem speciálisan filozófiai problémákkal foglalkozik. XX-XXI század: modernség. A filozófia, mint életbölcsesség tervei, területei az elmúlt 100-120 évben: Tudomány. Természet uralása. Ember racionálissá tétele. Történelem kérdése. A modernség szerint itt zajlik a társadalom előrehaladása. Tudomány kérdése: a filozófusok a 20. század 2. felében azt vizsgálják, hogy betölti-e azt a szerepét, aminek szánták. Szembesítik a végeredményt az eredeti célkitűzéssel. (Francis Bacon) Szerinte a technikai fejlődés együtt jár a humánum fejlődésével. A XX. Századi gondolkodók ezt megkérdőjelezték. A tudomány és technika fejlődése nem jelenti a humánum fejlődését. Problémák: Tudomány. 1. tudomány militarizáltsága. A tudományba való beruházások 30-40%-a katonai területen érvényesül. Hasznos-e a tudomány? Akik azonban elutasítják ezt a területet, azok tudományellenesként lépnek fel. A tudomány nyilvánossága is megkérdőjelezhető ezáltal. 2. tudomány belterjessé válik. Csak hozzáértő szakértők tudják ellenőrizni, mert kívülálló, például a társadalom nem ért hozzá. 3. tudományos tudás domináló tudománnyá válik. Akik nem tudományok, azok nagyon nehezen tudják elfogadtatni magukat. 4. tudomány nem ad objektív és értékmentes ismeretet. Tudományos nyelv specializált, belterjes, csak a hozzáértő tud beleszólni. Érdekek megjelenése. Természet uralása is terv volt: Bacon szerint tisztelettel tudjuk megvalósítani. Descartes és Galilei szerint tudással elő tudjuk teremteni a természetet. Problémák: 1. környezeti problémák: erőforrások pazarló kihasználása, természet szennyezése. 2. az által, hogy tudásunkkal elő tudjuk állítani a természetet, megszűnt a határvonal: a természet mesterségesen reprodukálható. 3. régebben, például a görögöknél természet a szépet képviselte az ember számára, de a modernségben: a természet elvesztette ezt a normatív erejét. 4. természet: EREDETI, amibe nem avatkoztunk bele. A természetvédelem előtérbe állításával a társadalmat is érintjük, a természet itt nem, mint adottság, hanem, mint lehetséges érték jelenik meg. Az ember racionálissá tétele: 1. felvilágosodás alapeszménye: ember racionálissá tétele. De a XX. Században rájöttek, hogy az ember összetettebb lény. Például az ember fogalma is átalakult: feminizmus, idegenség Kant: az ember neveléssel tehető racionális lénnyé. Történelem: 1. az 1700-as évektől kedve a filozófusok azt tartották, hogy a történelem a haladás. A társadalom előrehaladásának közege, ahol kialakítható az ésszerű társadalmi rend. A modernség történelemképe hasonlít a kereszténység világképéhez: az üdvtörténet
szekuláris változata. Ugyanúgy célirányosan tekinti a történelem alakulását. Egy nagy összefüggésbe helyezte az ember történetét. 2. 1989-1990. Fukuyama, japán filozófus: a történelem véget ért. Szerinte már nem lesznek nagy eszmék. A filozófia, mint életbölcsesség azt jelenti, hogy a modernség nagy eszméit vizsgáljuk és szembesítjük a célokkal, elérte-e? 3. előadás. 2003. 09. 29. A filozófia, mint tudományos tevékenység. akadémiai, professzionális talán a filozófiától, mint életformától áll legtávolabb, mert ezzel az ember nem személyiségét, hanem tudását akarja kibővíteni. Főként részproblémákkal foglalkozik. A filozófiának és a tudománynak a közeli kapcsolata jellemzi. Gyökerei: görög kultúra, babiloni csillagászat. Görög kultúrában a filozófia és a tudomány szoros kapcsolatban volt, a babiloniban nem. Görög kultúrában Platón véleménye: a filozófusnak az a feladata, hogy a vélekedést (bizonytalan tudást) és az igazi tudást megkülönböztesse és az igazi tudásra törekedjen. Kr. e. 328-Kr. u. 529-ig állt fenn iskolája, itt a tudományos munka Platón eszméi alapján folyt. Ez után eltűnt a filozófia egészen a 12. századig, míg nem kezdtek el egyetemeket alapítani. Itt a szabad művészetek körében kapott helyet. Ez volt az alapja a többi képzésnek. A tudománynak alapja. Ebben az időben a filozófia Arisztotelész tételeit használta. A mórok hozták vissza, miután a 8. században bejöttek Európába. Aquinoi szent Tamás: a filozófia legmagasabb szintje Arisztotelész filozófiája, ez a kanonizált filozófia. Ekkor tehát aki filozófiával foglalkozott, az Arisztotelészt vette alapul. Később egyre kevésbé kezdte Arisztotelész jelenteni a kánont, mert mások jelentek meg: Descartes, Leibniz, Kant. Kant életműve újabb forduló volt a filozófia és tudomány viszonyában. Aki tudománnyal foglalkozott, az, mint természetfilozófus kutatott: a filozófián belül! Kant azonban úgy látta, hogy két terület, a matematika, mechanika nem szorul filozófiai alapozásra, hanem képes önmagát megalapozni. A filozófia nélkül képes a tudásszerzésre, sőt a filozófia számára ez mintaként szolgálhatna - gondolta Kant. Mire alapozta ez Kant? Ekkor a tudományos életben nagyon nagy fejlődés indult, de nem az egyetemeken belül. Tudományos társaságok indultak, amik összefogták a természettudósokat. Ezek nehezen kerültek be az egyetemekre. Wilhelm von Humboldt: megfogalmazta, milyennek kell lennie az egyetemnek? Az egyetemen nem a kanonizált, megkérdőjelezhetetlen tudást kell átadni, hanem az a feladata, hogy a kutatásra készítse fel a hallgatókat. Humboldt: az egyetem a kutatás és tanítás egységét kell, hogy megvalósítsa. Eredmény: sorra jelentkeztek új tudományok: természettudomány, államtudomány 19-20. század fordulójára ez arra vezetett, hogy a filozófia elvesztette kitűntetett szerepét. Csak egy lett a diszciplínák között. Pozitivizmus: a társadalomkutatónak úgy kell vizsgálnia a tényeket, mint a természettudósnak. Minta a természettudomány. Ebből kialakult a tudományfilozófia. Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány. Ez a programadó műve. A filozófusok tehát reflektáltak arra, hogy kiszorultak a vezetésből, ezért ettől fogva, mint tudomány léptek fel. Alaptípusai:
1. Matematika, természettudomány mintáját követik: analitikus filozófia és tudományelmélet. Angolszász nyelvterületen. 2. Akik a filozófiát a társadalomtudományok (megértő tudományok) mintájára művelik. Német nyelvterületen. Megértő tudományok. Alesetei: 1. hermeneutika 2. filozófiatörténeti kutatások Filozófia, mint tudomány: intézményben foglalkozik, tudományként űzve azt. Célja: tudás területeit bővítse. Nem feltétlenül életbölcsesség nyújtása. A filozófus a tudóshoz hasonlóan tájékozódik más tudományok irányába, kurrens ismereteket gyűjt. De egy nagy különbség: a filozófus valamely világnézet szempontjából vizsgál dolgokat, a kutató nem. Filozófiai tudás tehát pozícióhoz kötött tudás. Aki tudományként űzi, az gazdagít, a már megkezdett kérdések fonalát veszik fel. Inkább tanulmányokat jelentetnek meg, nem szisztematikus, végérvényes témafeldolgozásokat. Filozófia történetírás típusai: A filozófiatörténeti vizsgálódás már a görögöknél is megjelent. Ezek általában egy-két kérdést vizsgálnak. Kronologikusan gondolkoznak, de a filozófus szakma ezt nem méltányolta. Ezeket csupán doxográfiaként emlegetik. Doxa: vélekedés, gr. Ezek valójában csak homályos vélekedéseket tartalmaznak filozófusokkal kapcsolatban. Ez az elégedetlenség hívta életre a történeti és racionális rekonstrukció igényét. Történeti: saját korát kell rekonstruálni, történeti helyzetét, melyben élt a gondolkodó. Racionális: miként tudjuk beszéltetni, feléleszteni. Játsszuk el, mi lenne, ha kortársunk lenne. Kiforgatja korából a filozófust, élővé teszi. 5. előadás 2003-10-13 Platón: a nyugati gondolkozás nem más, min lábjegyzet Platón filozófiájához. Már őt is megelőzték filozófusok, azonban ők egy-egy probléma világgal foglalkoztak. Természetfilozófusok, azt nézték, a természet hogyan ragadható meg. Pl. Thalész. Platón és Szókratész munkája nyomán szorultak vissza a szofisták. Platón Szókratész tanítása alapján indult. Szókratész szóban tanított, nem írt. Szókratészről (469-399) csak tanítványai leírásai alapján értesülünk. Bábáskodó, ő a gondolatok bábája, beszélgetései során a gondolatok világrajövetelében segédkezett. Dialógus módszerrel= Szókratészi mód. Kérdezéssel. Az egyik szkeptikus, kételkedő kérdezés= soha nem jutunk végérvényes tudáshoz. Tudom, hogy semmit sem tudok, ez szkeptikus, de Platón alapján másfajta kérdezés, egyfajta tanító kérdezés jellemzi Szókratészt. Beszélgetőtársai pozitív ismeretekhez jutnak, tehát beszélgetései tanító jellegűek.
Beszélgetőtársait faggatta, ráébresztette hibáikra, beszélgetéssel terelgette és a kérdezés révén eljuttatta őket a végeredményhez. Tehát mindenkiben megvan a tudás, csak a felszínre kell hozni, ebben játszik szerepet Szókratész. Tehát noha csak kérdez, uralja lényegében a szituációt, mert tudja, milyen végeredményhez kel jutnia, a beszélgetőtárs nem. Miért ítélték halálra, vádpontok: 1. nem hisz Athén isteneiben 2. új isteneket akar követni 3. megrontja az ifjúságot, bizonyos értékekbe vetett bizalmát Valódi ok: az arisztokráciához tartoztak beszélgető felei, ezért a demokrácia hívei veszélyesnek tartották. Szókratész arról volt meggyőződve, hogy ha ésszel tudja, mi a jó, mi a helyes, úgy is fog élni= etikai racionalizmus, intellektualizmus. Platón ezt nem osztotta, mert ha valaki tudja mi a helyes, attól még nem fog úgy cselekedni. Miért nem szökött meg Szókratész? Mert szerinte a törvények feltétlen tiszteletet követelnek, és ha elszökne, azzal azt mutatná, hogy nem tartja be a törvényt. Tehát azt akarta megmutatni, a törvény az ember felett áll, be kell tartani. Hitt a lélek halhatatlanságában. Platón is hitt ebben és ezzel bizonyította: Szókratész bátran állt a halál elé. Kr. e 427-347-ig élt Platón, Athén leggazdagabb családjából származott. 10 évig volt Szókratész tanítványa. Korszakai: 1. korszak: Szókratész alapján filozofált 2. saját gondolatok 3. állam című műve, nagy korszaka 4. öreg kori dialógusok: törvényekről. Itt már részben átalakította a filozófiáját. Sok területen rendszerezetten filozofált. Ismeretelméleti és lételméleti problémákkal egyaránt foglalkozott a dialógusaiban. Legfontosabb: Ideatan: hogy lehet, hogy a világ változik, a fogalmaink mégis változatlanak? Szerinte kell, hogy legyen valami változatlan, ami alapvető jelentőségű a világban. Ebben a világban nem lehet, mert ez változó, tehát egy másik világban vannak az idea világában. Idea világa: ősminták léteznek, a jó, a szép, a polisz ideája az örök változatlanságok. A jó a legfőbb idea, a mindent átfogó idea. Sem a tapasztalás sem az absztrakt gondolkozás nem segít az ideák létrehozásában, mégis meg vannak. Platón szerint a lélek halhatatlan és mielőtt testbe költözne, az ideák világában van. Mikor testbe kerül, iszik a felejtés folyó vizéből, és mindent elfelejt, ám vizsgálat során a visszaemlékezés váltja föl. Lehetséges a megismerés és az ideák felismerése, visszaemlékezéssel. Legjobban az tudja megismerni, aki a legtovább volt az ideák között, az pedig a filozófus. Az lesz filozófus, aki sokat töltött el az ideák világában. Dialektika: eljárásmód, ahogy gondolkodik a filozófus. A helyes különbségtevések művészete. Platón számára a szofisták voltak a fő ellenfél, ezért nevezte el filozófiáját dialektikának. A másik ellenfél a materialisták. Platón nem tudott egy úton járni a materialista felfogással.
Az ideatan lényege tehát: az igazi világ nem e világban van, hanem az ideák világában. Ez a világ másolata az idea világnak. Ezért nem ismerte el a művészetet, mert az a másolat másolata volt Platóni négy szint: 1. legalacsonyabb: másolat másolatát ismerjük meg (művészet) innen csak sejthetjük, milyen az idea, hiszen sok a közvetítés 2. körülöttünk levő dolgokat vizsgáljuk. Ez megalapozatlan, vélekedés, doxa. 3. matematikai fogalmakat akarjuk megismerni. Ezt az elmésség alapján tudjuk megtenni. 4. filozófiai fogalmak révén próbálunk az ideákhoz közelíteni. Ekkor megalapozott tudáshoz jutunk. Utópia szerepe: milyen lenne az ideális polisz? Vizsgáljuk a létező poliszokat és visszaemlékszünk az ideális poliszra. Polisz szerkezete hasonló az ember lélek szerkezetéhez: akaró rész, gondolkodó rész és vágyakozó rész. Akaró és vágyakozó a két ló és a gondolkozó meg a bakos, aki irányítja. Lovas metafora. Polisz is három részből áll. Filozófusok vezetik, a gondolkozók. Őrök, harcosok, akik védik a poliszt, ők az akaró rész a lélekben. Magántulajdonnal nem rendelkezhetnek a filozófusok és az őrök. Tulajdon és családközösségben kell, hogy éljen, hogy az individuum oldódjon föl az egészben. Harmadik réteg a dolgozók, kézművesek, ők a vágyakozók. Szigorú hierarchikus felépítés. Talán halhatott az indiai kasztrendszerről. Platón szerint az ideális poliszban 50 éves korig nevelnék az embereket. Vagy filozófus lesz, vagy a poliszt vezető gyakorlati vezető lenne. Ez a polisz szerinte az igazságosan felépített polisz. Ezt az utópiát tanítványa, Arisztotelész is bírálta. 2003-10-27 6. előadás Arisztotelész Platóntól eltérő módon gondolkodott. I. e. 384-322-ig élt. 2 évtizedik Platón tanítványa, majd Nagy Sándor nevelője volt. Elmenekült Athénból és ekkor hunyt el. Menekült, mert Athénban nem kedvelték Nagy Sándor nevelése miatt. Nem akarta megengedni, hogy az athéniak még egyszer elkövessék a hibát, ti. hogy megöljenek egy filozófust. Érdeklődése szerteágazó. Művei: fizika, metafizika (filozófiai alapvetések), politika, nikomakhoszi etika, retorika, poétika c. írásai. Szerinte a platóni filozófia téves. Arisztotelész szerint az embernek ezt a világot kell megismerni, tagadta az ideatant. Metafizika: 14 alkönyvből áll. Tanítványai jegyezték le az előadásait. Címe: Hegelig azt jelentette: a létezéssel, mint olyannal foglalkozik. A fizikán túliságra utal a fogalom. Ez a kifejezés ered a műből, mely a létezéssel, mint olyannal foglalkozó mű. Arisztotelész a fizika utáni könyvként adta ki, és ezért is kapta ezt a nevet, de később megkapta ezt a fizikán túli magyarázatot. Kérdései:
Tudás. Három formája: poétikus tudás (alkotó tudás, mesterségekhez kapcsolódó). Gyakorlati tudás (társadalmi tevékenység szempontjából fontos tudás. Teoretikus tudás, elméleti tudás (legmagasabb) ennek három csoportja: metafizika, fizika, matematika. Arisztotelész szerint össze kell hasonlítani a dolgokat és csoportokba sorolni. Alapvetően 0 csoport van. Minden létező 10 kategóriába sorolható. Egyik a szubsztancia (lényeg), mennyiségi helyzetben van, minőségi helyzetben van, birtoklás, hely, idő alapján osztályozható. Szerinte a dolgok lényege benne van a dolgokban. Ezért a filozófusnak ezt a világot kell vizsgálnia, a logika eszközével. A logika az ő találmánya. Fontos szerepet kap a létezés okainak a vizsgálata. Platónnál a világ elválik, A szerint pedig a forma és anyagot kell megkülönböztetni. Forma a magasabb rendű, az anyag az viszont önmagában csak lehetőség. Tiszta forma: Isten. Mozdulatlan mozgató, aki nem aktív, hanem szerinte olyan, aki felé törekszik az anyag. Az anyag vágyik arra, hogy formát nyerjen. Négy ok a ház létrehozásához: 1. kell anyagi oknak lenni. (pl. gerenda a házhoz) 2. formai ok (tervrajz) 3. ható ok, a folyamat mikor az anyag formát kap (kőműves munkája) 4. cél ok, teleológia (célja, rendeltetése, amit betöltsön) Logika a tudományos ismeretszerzés volt Arisztotelész számára, tartalmazta a helyes gondolkodásmódot. Azzal nem foglalkozik, mit, hanem azzal foglalkozik, hogyan gondolkodunk. Azzal foglalkozik, miként kell helyesen gondolkodni. Formális logika. Kiinduló: fogalom. Létezőket fogalommal jelöljük. (ember, halandó) Második szint: állítás, ítélet. Két fogalom összekapcsolása. Például: minden ember halandó. Az összekapcsolásból új ismeret: ez a következtetéstan, vagy szillogizmus. Általános premissza: minden ember halandó. Másik ítélet: Szókratész ember. Eredmény: Szókratész halandó. Tudomány feladata hogy az általános fogalmakból egyes konkrét fogalmakra vonjunk le következtetést. Ez a dedukció. Arisztotelész tudománytana deduktív tudománytan. Itt kezdődik a tudományos gondolkodástan. Lélektan: Három rész: 1. vegetatív 2. érzékelő 3. ész (befogadó, elszenvedő szintje, aktív cselekvő szint) Az indukcióban a befogadó vesz részt. A tevékeny vesz részt a deduktív tudományban. A tudományos gondolkodásban tehát az aktív ész vesz részt. Indukció: konkrét egyes dolgok vizsgálatából általános következtetést vonunk le. Etika és társadalom: Különbség Platón filozófiájától itt is.
Arisztotelész etikája a boldogság fogalmát állítja előtérbe. Szerinte mindenki a boldogságot keresi, a jó követése ad boldogságot. Szerinte a jó cselekvésre, erkölcsi tarásra van szükség. Nem csak az észben létezik, hanem az akaratra is szükség van. (hagyományok begyakorlása) Ész nála gyakorlati tudást jelentett. Nem elméleti tudásra alapozott diszcíplína tehát nála az etika. Középvonal: cél, hogy az erkölcsi tartás megvalósítsuk, mert akkor a jót elérjük. Mód: a végleteket, szélsőségeket mellőzzük. Erkölcsi közepet kell megvalósítani. Ez a középvonal a társadalomfilozófiájában is megjelent. Társadalomfilozófiája: Politika c. művében. Szerinte vannak jó és elfajzott államformák. 3 alapelv alapján szerveződhet a kormányzás: 1. egy ember uralkodik, jó forma: monarchia, de elfajzott: türannisz. 2. kevesek uralkodnak, jó forma: arisztokrácia uralma, elfajzott: oligarchia uralma. 3. sokan uralkodnak, jó forma: politea (jó államforma), elfajzott: demokrácia. Politea: fontos a magántulajdon, fontos a család. Fontos az, hogy a sokak uralma úgy valósul meg, hogy vagyoni szempontból a középrétegek uralkodnak. Mert nem tudnak egyesek zsarnokságra jutni. És az alsó rétegek hatalomtörekvését is képesek megakadályozni. Arisztotelész fontosnak tartotta a művészetet, szemben Platónnal. 7. előadás 2003-11-03 Stőrig tankönyv, 95-108. Aquinoi szent Tamás 2. század: keresztény filozófia kialakulása görög- filozófiai hagyományra, Platónra támaszkodtak Ágoston is Platónra tekintett Teológián belül megjelent a filozófia: 1. ésszel is megnézik a hit igazságot 2. teológiai műveket rendszerezzük filozofikus művekben 3. filozófiai vitát kell folytatni a pogányokkal patrisztika: 1. évszázad skolasztika: középkori filozófia (vallási tanítás filozófiai gondolatok) eleinte a hit fontosabb, XIII. század: alapvető igény a filozófálás, harmónia a teológia és filozófia között Szent tamás: Arisztotelész összeegyeztethető a kereszténységgel XV-XVI. Századig: uralkodó filozófia Arisztotelészé (XII. sz. még tiltott!) Aquinoi Szt. Tamás: Élt: 1224 (25) 1274 Szül: Dél-Itáliában Nápolyban tanult, itt tanítottak Arisztotelészt már szabados egyetem volt a nápolyi. Belépett a domonkos rendbe (eretnekek elleni rend, ismerték a tiltott tudást). Családja kiakadt rá, egy évig börtönbe került. Kölnben is tanult: legnagyobb hatású egyetemre volt.
Albertus Magnus volt a tanár (ő is ismerte Arisztotelészt). Radikálisabb volt Tamásnál. Albertus: tegyük félre a hit igazságokat, ha filozófálunk. Önálló filozófia híve volt, új kommentálási mód jelent meg Albertusnál, újrafogalmazás. Eredeti szöveg kommentálás, szétválasztás. Mondatról-mondatra való értelmezés. Új kommentálás: milyen problémákról szól a szöveg? Kérdezések. Tamás szerint Arisztotelész elvei a hitigazságokkal nem ellentétesek. Summa teologia: teológiai összegzés, 4000 oldal. Értelem egysége: megismerés 1. legalacsonyabb: érzékszervekkel, bizonytalan 2. képzetek: csak részleges, mert kapcsolódnak a konkrétumokhoz 3. értelem: rendet alkot, általánosít, alkotó és rendszerező jellegű, lényeget (esszenciát) ragadja meg Isten bizonyítékokat adott. Közvetlenül nem ismerhetjük meg, alkotásoktól következtethetünk: természetet kell vizsgálni Etika: boldogság a cél: legfőbb, végtelen jó birtoklása, ez az ember természetes törekvése Törvények hierarchiája: örök, isteni törvények: 1. természeti fölfogás 2. állam általi: pozitív jog állam: organikus egész: társadalom, állam, egyén kapcsolódása államok osztályozása fontos: 1. jó: alkotmányos demokrácia, arisztokrácia uralma, monarchia 2. rossz: demagóg demokrácia, oligarchia uralma, türannisz rendszer Istenérvek, Istenbizonyítékok: Van-e Isten? Ésszel is belátható ez szerinte: 5-féle úton tapasztalatból indul ki. (ez is arisztotelészi) 1. ami mozog, azt valami mozgatja: tehát láncolat figyelhető meg. Kell első mozgató, különben értelmetlen a mozgás. Mozdulatlan mozgató: Isten. 2. ható ok: minden előállítást valaki létrehozta, van oka, mindennek van valami oka. Első ok: Isten. Ellenérv: a, semmi nem kényszerít arra, hogy ne menjünk a végtelenbe. B, Aquinói eleve feltételezi Isten létezését, amikor így érvel. 3. lehetséges szükségszerű viszonyai, dolgok lehetnek és elpusztulhatnak, a lét lehetőség: tehát ha minden így lenne, akkor lenne semmi is, de akkor nem lenne semmi, kell lenni szükségszerű létnek, aminek mindenképp lennie kell. 4. a dolgok közötti különbségek vannak, minőségileg kell a legjobbnak minőségi formája lennie 5. teológiai érv: világnak iránya és célja van. Valaki irányítja a folyamatokat, hogy az élet fennmaradjon, van egy kormányos: Isten. Kritikák: 1. Tamás érvei nem bizonyítják, hogy Isten folyamatosan létezik 2. 5 érv között nincs kapcsolat, nem biztos, hogy 1 Istenre vonatkozik, lehetne több is így 3. ezek az érvek, ha stimmelnek, akkor is csak a filozófusok Istenéhez jutunk el, nem a gondoskodó, szerető Istenhez
Summa teológia: 4000 oldalból csak 3 oldal az Istenérvek, tehát Tamásnál nem az Istenérvek a lényegi kérdés, csak egy racionális kiegészítés. Wittgeinstein: Tamás érvei a hívőknek racionális alapot adnak, ezért másodlagos gondolatok. Keresztény filozófia: szerénység a lényeg: tisztelik például Arisztotelészt, ápolták a hagyományt és folytatták is. Óriások vállán ülő törpék voltak a keresztény filozófusok. 8. előadás 2003-11-10 a modern filozófia elindítói: I. Francis Bacon. (1561-1626) empirista! Lordkancellár is volt, 3 évig, vesztegetési ügy miatt távozott. Kutatással is foglalkozott. Műveit élete végén írta Esszék címmel. Az igazságról, méltóságról és hírnévről stb. legnagyobb hatású: novum organum. új módszer erre utal a címe, az arisztotelészi megközelítéssel szemben. Két rész: kritikai az egyik. Bemutatja milyen hibák vannak a megismerésben, mik a forrásai és hogyan lehet ezeket legyőzni. Második rész: (pozitív kifejtés) módszere: indukció, az indukciót fogalmazta meg. Hatása: a XX. Század elejéig követték. Az ismeretelmélet kérdéséve foglalkozott. A tudományos megismerés miként lehet megalapozott? A gondolkodásra, ismeretszerzésre idolumok, ködképek, téveszmék jellemzők. Feladat, hogy feltárjuk ezek miben állnak, hogy ne akadályozzák helyesen megismerni a világot. Négy ködkép: 1. törzs: mindazon tévedéseket, melyek ember mivoltunkból fakadnak. Minden egyes ember közös tévedése. Az érzékelésre és a gondolkodásra is vonatkoznak. Az ember hajlamos saját természetét, jellemzőit rávetíteni a világra. Ezt antropomorfizmusnak nevezik. Tipikus tévedés: értelemmel megerőszakolja az ember a világot. A tökéletest rávetíti a világra. Pl. tökleletes a körmozgás, ezért ekkor a tudósok azt állították, a bolygók biztos körpályán mozognak. Másik jellemző: csak a megerősítő tényeket tartjuk szem előtt. Harmadik tévedés: analogikus megismerés. Negyedik: az értelem nyugtalan. Ötödik: az érzelmek és akarat befolyásolja a megismerést. Miként lehet legyőzni szerinte? Ne szárnyaljon nagyon a fantáziánk. Ill. ha egy ismeret megszerzése örömet okoz, gyanakodjunk, mert ilyenkor könnyen elsiklunk a tények fölött. 2. barlang: az egyén saját tévedései. Mindenki saját barlangba van bezárva. Kapott személyiség plusz a neveltetése során kapott személyisége hat a világnézetére. Téveszmék, melyeket le kell győzni. Bacon tanácsa: a helyes középutat kövessük. 3. pénz/piac: az emberi érintkezésből fakadó kommunikációból fakadó tévedések. Az érintkezés, a nyelv útján, mint tévedésforrás. Pl. használunk szavakat, melyek nem létezőket jelölnek meg, pl. végtelen. Vagy pontatlanul jelölő szavakat alkalmazunk. Lényeg tehát a helytelen szóhasználat. 4. színház: filozófiai hagyomány. A filozófusok egy maguk által teremtett világot mutattak be, mint valóságost.
Ezeknek a tévedéseknek három alapeste: 1. szofisztikus: kevés tény 2. empirikus: kevés kísérletből következtet 3. babona: teológia keverése a filozófiával axiomatikus deduktikus gondolkodással szemben fogalmazott meg Bacon helyes módszert, indukciót. Az egyes esetek megvizsgálása és ezekből levonni a következtetést. Induktív a jó szerinte: 1. megfigyelések a világban 2. majd hipotézis 3. majd kísérletek 4. azután következtetések 5. végül ellenőrzés Bacontól származik az empirizmus. A filozófiai gondolkodást a tapasztalathoz köti. II. Descartes: racionalizmus. (1596-1650) Az értelmet állítja középpontba. Racionalista az, aki hisz a velünk született eszmékbe. 1. matematikai, logikai, elemi eszmék 2. erkölcsi eszme 3. Isten eszméje Skolasztika eszméit alkalmazta, de igyekszik átértelmezni. Lételmélete, ontológiája: Úgy látta, hogy a világ két szubsztanciával (olyan dolog, mely a létezéséhez semmilyen más dologra nem szorul rá, önagától fogva létezik) magyarázható. Szerinte két szubsztancia: res cogita, res exstenza. (gondolkodó és kiterjedt dolog). Más szavakkal: szellemi és fizikai dolgok. Mi az ami összekapcsolja a két fogalmat? Szerinte Isten garantálja, mint harmadik szubsztancia, hogy összekapcsolódnak ezek a fogalmak. Descartes tehát trialista. Isten közvetít a szellemi és anyagi fogalmak között. Isten tehát a helyes megismerés garanciája. Ismeretelmélete: értekezés a módszerről c. könyve. Cogito ergo sum. Gondolkodom, tehát vagyok. 17. sz első felében erős volt a reneszánsz filozófia hatása, a szkeptikus. Azt próbálták bebizonyítani, mindenben kételkedni kell, mert nincsen megalapozott tudás. Descartes be akarta bizonyítani, hogy helytelen, mert van biztos pontja a tudásnak. Azzal érte el, hogy átvette a gondolkodásmódjukat a kételkedést. Szerinte tehát a szkepszissel be tudja bizonyítani a biztos tudás létét. Miket vett át? 4 argumentumot, érvet. 1. illúzió argumentum. Érzékszerveink becsaphatnak, mert az nem biztos, hogy megalapozott. 2. álom argumentum. Nem tudjuk, hogy amire visszaemlékszünk, az valóban megtörtént, vagy csak álmodtuk-e? nem ad biztos tudást, kételkedni kell benne. 3. démon argumentum: honnét tudjuk, hogy eszméink igazak és mi találtuk ki és nem egy démon helyezte a fejünkbe? Egy eszmének tehát nem tudjuk az eredetét, erre szilárd érvet nem építhetünk.
4. fundamentum argumentum: ha az érzékelés és gondolkodás nem ad biztos tudást, akkor ezek összekapcsolása sem adhat. Descartes következtetése: ha minden gondolatunkban és érzékelésünkben kételkedni kell, akkor egy dologban nem kell kételkedni: létezünk. Mert ha nem létezünk, akkor nem kételkednénk. Ezzel a gondolkodással eljutottunk egy biztos ismerethez: van, vagyunk. Ez a cogito ergo sum tehát igazság kritérium. Amit így látunk, létezik. Meg kell tehát vizsgálni az igazságkritérium igaz voltát. De ő így intézte el: Isten garantálja az igazságkritérium igaz voltát. Négy módszertani elve: 1. törekedni a világost tudást elválasztani a homálytól, attól, ami bizonytalan. 2. vizsgáltat részekre bontani 3. az egyszerűbbel kezdeni 4. összes tényezőt elemezni Descartes erkölcstant, etikát szeretett volna írni. Geometriai etikát, mely éppoly bizonyos, mint a matematika igazságai. Ideiglenes, provizórikus etika: ezek egymásnak ellentmondanak. 1. hazája törvényeit, szokásait, vallását megtartja, alkalmazkodás elve 2. cselekvésben szilárd és határozott 3. inkább önmagát akarja megváltoztatni, mint a körülményt 4. filozófusként a világot szeretné inkább megismerni 9. előadás 2003-11-17 Ezen a héten is lehet már jelentkezni! Szigetország filozófiája: Locke, Berkeley John Locke (1632-1704) Az empirista irányzat folytatója, Descartes éles vitapartnere. Ismerte a skolasztika, Bacon és Descartes filozófiáját. Oktató is volt, majd nevelő, háziorvos, minisztérium tisztviselő is volt. Filozófiájának 2 területe: 1. állam társadalom filozófiája 2. ismeretelmélete (Értekezés az emberi értelemről, c. mű) Newton barátja, jól ismerte a newtoni mechanikát. Értekezés az emberi értelemről: A racionalista elvekkel szemben fogalmazott meg érveket az első kötetben. Descartes 3 alapvető tipusa a velünk szül esz: matematikai és logikai szabályok ismerete. Ezzel szemben Locke ezt mondta: a gyerek először az ízek között tesz különbséget. Ezért, ha ez velünk született lett volna, akkor azt alkalmaznánk. Erkölcs elvek: különböző országok, kultúrákban különböző az erkölcs. Ha velünk született lenne, akkor mindenhol azonos lenne. Tehát ez sem velünk született. Isteneszme: különböző korszakokban, kultúrákban különböző.
Ha velünk született lenne, homogén lenne, tehát ez sem velünk született. Tehát Locke szerint az elme üres lap, tabula rasa, melybe ideák, eszmék csak közvetlenül az érzékelésből kerülnek be, vagy pedig reflexió útján (gondolkodunk az eszmékről). A tudás forrása tehát kizárólag a tapasztalás. Idea = eszme Locke-nál. Hogy kerülnek eze az eszmék az elménkbe? Tapasztalás útján, ill. a körülöttünk levő világ okként funkcionál és okozat, hogy ezekről eszmék jönnek létre az elmékben. A külvilágban lévő dolgok tulajdonságai: 1. elsődleges: milyen az alakja, kiterjedése a tárgynak. Mozog, vagy nem Több érzékszervvel érzékeletők. ezek a tulajdonságok benne vannak a dolgokba, ezek okként funkcionálnak, és okozatként váltják ki bennünk az eszméket. Reprezentáció elmélet: elménkben létrejövő képek hasonlítanak a tárgyakhoz. Az eszmék hasonlítanak, reprezentálják a valós tárgyakat. Tehát lehet, hogy tévedünk, másnak látjuk, mint a valóságban. De szerencsére vannak mérőeszközök, melyekkel ezek a tulajdonságok metrikusan leírhatók. A newtoni mechanika tehát korrigálni tudja érzékszerveinket. 2. másodlagos tulajdonságok: hang, íz, szín. Itt nincs reprezentáció. Ezek az eszmék nem hasonlítanak a kiváltó okra. Pl. ha megszúrom kezemet a bennem levő fájdalom nem hasonlít a szögre. Tipikusan egy érzékszervvel észlelhető tulajdonságok. Tehát bizonyos tulajdonságok bizonyos ideákat alakítanak ki az elménkben. Szubsztancia fogalma: Ideák összetettek, összekapcsolódnak, együtt, nem egyenként észleljük. Valami összetartja: anyagi szubsztancia. Ez a hordozója a tulajdonságoknak. Locke szerint ez nem tulajdonság, csupán a hordozója, tehát nem is ismerhető meg, mert mi csak a tulajdonságokat tudjuk érzékelni. Tudás típusai: 1. intuitív ismeret (legmagasabb) két idea megegyezését közvetlenül belátjuk. 2. demonstratív ismeret. Két eszme kapcsolatát csak egy közvetítőn át tudjuk belátni. 3. szenzitív: az érzékelés alapján vetjük össze az eszméket. George Berkeley 1685-1753 Fő filozófiai feladatának Locke megcáfolását tartotta. Értekezés az emberi tudás alapelveiről, c. műve. Mi a problémája a locke-i filozófiával? 1. Megkettőzi a világot. A tárgyak az elmében, mint ideák, a külvilágban pedig, mint tulajdonságok élnek. 2. másodlagos minőségekkel kapcsolatban: a világ rejtve marad, mert a képességek alakítják ki ezeket az ideákat. Szerinte ezzel Locke a kételynek, szkepticizmusnak nyitott utat. 3. Locke szubsztancia-fogalma. Szkepticizmusnak ad teret Locke, mert feltételez valamit, amit nem tudunk megismerni. Berkeley szerint az ember mindent meg tud ismerni. Szerinte tehát értelmetlen feltevés a szubsztancia: 1, nem ismerünk róla semmit. 2, nem akarjuk felsorolni a hógolyó összes tulajdonságát, ezért nevezzük hógolyónak, nem hideg fehér gömbnek (a szerk.). Szerinte önkényes Locke megközelítése, és semmilyen magyarázat nincs, hogy mi miatt kerülnek egyes dolgok az elsődlegesbe és másodlagosba.
Nincsen reprezentáció és ok-okozat közötti összefüggés. Szerinte honnan tudnánk milyen a valóság, mikor csak az elménkben levő eszmékre tudunk támaszkodni, azokhoz tudunk csak hozzáférni, nincs külső pozíció. Létezéssel kapcsolatos gondolata: Létezni annyi, mint észleltnek lenni. Esse est per cipi elv. Aminek a tulajdonságairól beszélünk, az nem tulajdonság. A létezés nem tulajdonság, de nem is anyagi szubsztancia. Berkeley szerint, amikor valamiről beszélünk, létezéséről beszélünk, akkor az a dolog az észlelés állapotában van. Ha egyikünk sem észleli, akkor egy örökkés figyelő elme, Isten észleli. Első esetben közös észlelésről van szó, mindenki ugyanúgy észleli, később pedig privát észlelésről van szó. Az észlelés nem azt jelenti, hogy észlelésünk által teremtünk. Azt szerette volna hangsúlyozni, hogy a létezést szigorúan az észleléshez kössük, így nem nyitva utat a szkepszisnek. Lényege: mindent az érzékelésen belül tartson. Berkeley a szellemi szubsztancia fogalmához jutott el: a legfontosabb az észlelő szellem.