I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE
|
|
- Erika Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE A francia René Descartes a racionalizmus eszmeáramlatához tartozó filozófus. A latin ratio (értelem) szóról elnevezett racionalizmus a matematikát tartva eszménynek eltúlozza az értelem szerepét, és elhanyagolja az érzéki és a szellemi tapasztalatot. Főbb művei: Értekezés a módszerről (fr. Discours de la méthode); Elmélkedések az első filozófiáról (lat. Meditationes de prima philosophia); A filozófia elvei (lat. Principia philosophiae) stb. 1) Descartes ismeretelmélete (a bizonyosság keresése) A filozófus biztos alapokra akarta helyezni az emberi megismerést. Az igazság kritériuma a világos (a nyilvánvaló) és a határozott (más ideáktól elkülönült) idea. Ilyen ideánk van például a kiterjedésről. A biztos alapok megtalálása érdekében bevezette a módszertani kételyt. Descartes az általános kételkedés közepette csak egyetlen archimedesi pontot talált, s ezt így fogalmazta meg: gondolkodom, tehát vagyok (lat. cogito ergo sum). Ez azt jelenti, hogy gondolkodás közben tudok önmagamról (Discours, 4). A gondolkodás (cogito) kifejezést tágan értelmezi, és valamennyi tudatos tevékenységet (kételkedést, észlelést, szeretetet stb.) gondolkodásnak nevez. A bizonyosság azonban csak a gondolkodó szellem létére vonatkozik, s nem a testére: abból a tényből, hogy úgy vélem, sétálok, teljes joggal következtetek a szellem létére, amely ezt véli, nem pedig a testére, amely sétál (Réponses aux objections 5,2).
2 2 (LAT. COGITO ERGO SUM) GONDOLKODOM ÉN VILÁG? (VAGYOK) A tudatban háromféle idea található: A velünk született ideák (például a kiterjedés, a gondolkodás vagy az Isten eszméje) egyrészt a gondolkodás eleve adott (lat. a-priori) formái, másrészt olyan hajlamok, amelyek a szellem számára megkönnyítik bizonyos ideák megformálását (Notae, 12). A kívülről származó ideák (a zaj, a meleg stb. érzete) homályosak, mert nem tudjuk, honnan erednek, s nem matematizálhatók. Az általunk alkotott ideák (például: szirén vagy szárnyas ló) képzeletünk alkotásai. 2) Descartes ontológiája Descartes ontológiájának három alapfogalma: a gondolkodó szubsztancia, Isten és a kiterjedt szubsztancia. Szubsztancián a filozófus olyan valóságot ért, amely létezésében nem szorul semmi másra (Principia, 51). A szubsztancia értelmileg alkotott különbséggel különbözik attribútumaitól, vagyis azoktól a tulajdonságaitól, amelyek változatlanul vannak meg benne (Principia, 62). A szubsztancia változó sajátosságait a filozófus moduszoknak nevezi. ISTEN (lat. Deus) ÉN gondolkodó valóság VILÁG kiterjedt valóság (lat. res extensa)
3 3 A kételkedésben feltáruló tudat a gondolkodó szubsztancia vagy gondolkodó valóság (lat. res cogitans). E szubsztanciának fő attribútuma a gondolkodás, amely e szubsztancia természetét alkotja. Descartes azonosítja a szubsztanciát annak attribútumával, azaz gondolkodási tevékenységével. Elsődleges értelemben Isten a szubsztancia: az Isten néven végtelen, örökkévaló, változhatatlan, független, mindentudó és mindenható szubsztanciát értek (Meditationes, 3). A kiterjedt szubsztancia vagy kiterjedt valóság (lat. res extensa) a test. A racionalista filozófus a testet a (matematizálható) kiterjedés attribútumával azonosítja. 3) Isten létének igazolása Descartes a tudatból kiindulva három úton próbálja igazolni Isten létét. a) Az isteneszme tökéletességéből kiinduló érv a tudatunkban levő istenfogalom okát keresi. A teljes oknak mindig tökéletesebbnek kell lennie okozatánál. Éppen ezért a véges és tökéletlen emberi szellem nem lehet a minden tökéletességet magában foglaló istenfogalom oka. Tehát föl kell tételeznünk Istent, aki kívülről helyezte belénk ezt az eszmét. Ezt az érvet a filozófus azzal a meggondolással egészíti ki, hogy megéljük függőségünket (nem tőlünk függ, hogy a következő pillanatban is létezni fogunk). Annak a lénynek, akitől függünk, tökéletesebbnek kell lennie az embernél. Ennek a gondolatmenetnek alapján mondotta F. Baader (+1841): helyesebb lett volna, ha Descartes így fogalmazza meg alapformuláját: Létem elgondolt, tehát vagyok (lat. cogitor ergo sum). b) A végességünk felismeréséből kiinduló istenérvet Descartes így fogalmazza meg: világosan látom, hogy a végtelen szubsztanciában több a valóság, mint a végesben, hogy tehát bizonyos tekintetben a végtelennek a fogalma inkább van meg bennem, mint a végesé, azaz Istené inkább, mint a magamé. Mert miképpen tudhatnám különben, hogy kételkedem, s kívánok valamit, azaz, hogy valaminek híjával vagyok, s nem vagyok tökéletes, ha egy nálam tökéletesebb lény fogalma nem volna bennem, amellyel előbb össze kell hasonlítanom magamat, hogy mivoltom fogyatkozásait lássam? (Meditationes, 3). c) A filozófus Canterbury-i Szent Anzelm ( 1109) istenérvét is felhasználja. Ez az érv eredetileg a háttéri tapasztalat értelmezése, vagyis a transzcendentális tapasztalatra épülő érv. Anzelm gondolatmenete: 1. Isten az a valóság, aminél nagyobb nem gondolható. Ezt a fogalmat a transzcendentális tapasztalat alapján alkotja meg minden ember. Anzelm a háttéri tapasztalatot a latin memoria (emlékezet), illetve a bene intelligere (jó szellemi belátás) kifejezésekkel jelöli.
4 4 TRANSZCENDENTÁLIS (VAGY HÁTTÉRI) TAPASZTALAT ÉN LÉT (ISTEN) 2. Az, aminél nagyobb nem gondolható, nem létezhet csupán az észben. Ha ugyanis csak fogalomként létezne, akkor ellentmondáshoz jutnánk: az, aminél nagyobb nem gondolható, azonos lenne azzal, aminél nagyobb gondolható (a valóságos Isten ugyanis nagyobb, mint a pusztán fogalmi isten). valóságos Isten 3. Istennek tehát mind az észben, mind a valóságban léteznie kell. Descartes ontológiai érvvé teszi Anzelm istenérvét: olyan gondolatmenetté alakítja, amely nem a háttéri tapasztalat alapján, hanem Isten fogalmából (gör. logosz) kiindulva próbálja bizonyítani Isten létét (gör. on). Eszerint: világosan átlátom, hogy Isten lényegétől éppoly kevéssé választható el a lét, mint a háromszögétől a három szögének két derékszöggel való egyenlősége (Meditationes, 5). Megjegyzés: az érvnek ez a változata nem bizonyíték, mert csak annyit mond: ha van Isten, a valós létezés tökéletességével is rendelkeznie kell.
5 5 4) Descartes kozmológiája Minthogy a racionalizmus elhanyagolja az érzékelő tapasztalatot, a tudatot a valósággal összekötő híd problémájával kell szembenéznie. Descartes úgy próbálja megoldani e problémát, hogy Isten igazmondására és igaz voltára hivatkozik (Meditationes, 6). Ha a világ dolgai nem léteznének, Isten becsapna bennünket, mert a dolgok valós létének illúzióját keltené bennünk. Mivel Isten nem csaphat be bennünket, a világnak léteznie kell. ISTEN IGAZMONDÁSA (lat. veracitas Dei) szavatolja a világ létét ÉN? res cogitans HÍD res extensa A világ testi szubsztanciákból áll, amelyeknek lényege a kiterjedés (Principia, 1,53). A filozófus R. Boyle-hoz hasonlóan különbséget tesz az úgynevezett elsődleges és másodlagos minőségek között. Elsődleges minőség a kiterjedés, alak, mozgás stb. Ezekről világos fogalmakat alkothatunk, mert matematizálhatók. A másodlagos minőségek, a színek, ízek, hangok stb. zavarosak, s inkább szubjektív benyomások (Principia, 4,198). A testi világ valamennyi változását a hely- és helyzetváltoztató mozgás magyarázza. A világban levő élő testek (növények, állatok) automaták. Az órához hasonló pontossággal működnek, de nem rendelkeznek vegetatív vagy érzéki lélekkel (mechanisztikus szemlélet!). Descartes a világ szaktudományos értelmezése és a Biblia tanítása között nem lát ellentmondást. Egyik levelében megjegyzi például, hogy a Szentírás összes kijelentései, amelyek a Föld mozgása ellen szólnak (pl. Józs 10, 12-15), nem a világrendszerre vonatkoznak, hanem csak a beszédmódra (Levél 1644-ből). A világ létezőinek Isten általi megőrzése (lat. conservatio) nem más, mint örökös újrateremtés (lat. re-creatio). 5) Descartes dualista antropológiája Descartes Platónhoz hasonlóan a testet és a lelket két önálló létezőnek tartja. A test tökéletes szubsztancia (lat. substantia completa), amely éppúgy gép, mint a növények vagy az állatok (Discours, 5). Funkcióit többnyire automatikusan végzi. A halott test olyan, mint a törött rugójú óra (Passions de l'âme, 1,6). A lélek ugyancsak tökéletes szubsztancia, amely azonos tevékenységével, a
6 6 gondolkodással. Descartes szerint a lélek az anyaméhben is gondolkodik, csak később nem emlékszik erre (Réponses, 5,2). A lélek halhatatlan valóság. A test és lélek kapcsolatának kérdését illetően Descartes nehéz helyzetben van. Egyrészt teljes szubsztanciának tartja a testet is, és a lelket is (Réponses 4, 1). Másrészt nem akarja elfogadni e platonikus jellegű tan következményét, hogy tudniillik a test csak hordozója, eszköze a léleknek. Ezért azt állítja, hogy a lélek és a test között szorosabb a kapcsolat, mint a kormányos és a hajója között (Meditationes, 6). A lélek és a test egységét a filozófus a kölcsönhatás (lat. interactio) hipotézisével magyarázza (Les passions de l'âme). A tobozmirigyben székelő lélek az életszellemeken (a vér legfinomabb anyagi részein) keresztül mozgatja a testet, és a test is ezek közvetítésével hat a lélekre. önálló test (gép) kölcsönhatás (lat. interactio) Descartes etikája: bár eltökélte, hogy megalapozza az erkölcstant, a filozófus sosem dolgozott ki etikai rendszert. Mindenesetre vallotta, hogy az ember szabad akaratú erkölcsi lény: a szabadságot egyrészt megéljük, másrészt abból is nyilvánvaló, hogy tetteink dicsérhetők, illetve elmarasztalhatók (vö. PP 1,37). Az erkölcs lényege az érzelmek, szenvedélyek (lat. passiones) ellenőrzése. A szenvedélyeket, vagyis a lélek elszenvedő állapotait a test okozza. A passziók természetüket illetően valamennyien jók (PA 3, 211), de visszaélhetünk velük, és eluralkodhatnak rajtunk. A lélek azonban hatással lehet rájuk: egyrészt akaratunkkal nem egyezünk bele abba, amire a nem kívánatos érzelem késztet (pl. a harag érzése ütésre lendítené kezünket, de megállítjuk azt); másrészt megfontolásokkal mérsékelni tudjuk a nem kívánatos érzelem erősségét (a félelem érzését pl. csökkenthetjük a bátorságra vonatkozó megfontolásokkal). A szenvedélyeket vágyak váltják ki. Descartes szerint azok a vágyak jók, amelyek valódi ismeret következményei, s azok a rosszak, amelyek téves ismereten alapulnak. Az erényes élet abban áll, hogy azokat a cselekedeteket hajtjuk végre, amelyeket a legjobbnak ítéljük. Tartalmilag nem sokat mond az erkölcsről. Azt azonban állítja, hogy Isten útmutatása szerint kell tájékozódnunk, hiszen Isten létének felismerése is valódi ismeret.
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenVI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV. 1) Az érv megfogalmazása Szent Tamásnál
VI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV A tökéletességi fokozatokból vett istenérv istenérvet Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című művében találjuk (I. q. 2 a. 3). Ez az istenbizonyíték
RészletesebbenRené Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás
René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
RészletesebbenII. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb
RészletesebbenÉn Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenAz emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
RészletesebbenIV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA
IV. TÉTEL PLATÓN (427-347) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA Az ókor egyik legnagyobb görög filozófusa Athénben vagy Aigina szigetén született. Főbb művei: Szümposzion (A lakoma), Politeia
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenDescartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet. Gulyás Péter
1 Descartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet Gulyás Péter Előzetes megjegyzések: Az Elmélkedések az első filozófiáról kb. 1639-re készül el, első kiadására 1641-ben kerül sor, mégpedig más, kortárs
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenMinta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor
A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
RészletesebbenÉrvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29.
Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban Tudománytörténet és kommunikáció 2016. február 29. Változások az írásbeliségben Időtállóbb, kevésbé kényes anyag 2. 15. sz.: uralkodó anyag a pergamen (korábban
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenEmpirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás
Empirizmus és racionalizmus Filozófia 2014-2015. tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus A 17. század közepére kirajzolódtak az újkori filozófia körvonalai. A metafizika feladatává alapvetően a természettudományos
RészletesebbenETIKA BENEDICTUS DE SPINOZA AZ ETIKA ELSŐ RÉSZE ISTENRŐL
ETIKA BENEDICTUS DE SPINOZA ISTENRŐL AZ ETIKA ELSŐ RÉSZE DEFINÍCIÓK 1. Önmagának okán azt értem, aminek lényege magában foglalja a létezést; vagyis azt, aminek természete csak létezőként fogható fel. 2.
RészletesebbenMagyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenA 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenVIII. TÉTEL AZ EMBERI SZELLEM DINAMIZMUSÁBÓL KIINDULÓ ISTENÉRV
VIII. TÉTEL AZ EMBERI SZELLEM DINAMIZMUSÁBÓL KIINDULÓ ISTENÉRV Ezt az istenérvet Szent Tamás nem dolgozta ki olyan részletesen, mint a Summa theologica című művében található öt utat, de az érv körvonalai
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 7. A modern logika és a létezés október 21.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 7. A modern logika és a létezés 2013. október 21. Ismétlés Az ontológiai istenérv modern kritikája: a létezés nem tulajdonság nem lehet feltenni a kérdést, hogy
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
X. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA 10.3 Szent Tamás teodiceája Filozófiai istentanában (teodiceájában) Szent Tamás egyrészt Isten létének igazolásával,
RészletesebbenPszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A
Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
RészletesebbenIII. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV
III. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV A mozgásból vagy változásból kiinduló istenérvet az ókortól kezdve ismerték. Az istenérv egyik középkori változatát Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEmber - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása
L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az
RészletesebbenBakosi Tamás. Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák?
Bakosi Tamás Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák? Egy szociális munkás gondolatai a megismerésről 2013. ,,Cogito ergo sum. -,, Gondolkodom, tehát vagyok.
RészletesebbenAzonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 23. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenOgonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié
Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy
RészletesebbenHelyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebbenkellék filozófiai folyóirat Kolozsvár Nagyvárad Szeged 32. szám (2007)
kellék filozófiai folyóirat Kolozsvár Nagyvárad Szeged 32. szám (2007) Descartes Tartalom Szalai Judit: A pszichofizikai szféra Descartes-nál... 7 Hartl Péter: Ego cogito, ergo sum... 17 kellék 32 Kartezianizmus
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenHONNAN ERED AZ ETIKÁNK?
TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága
RészletesebbenA KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI
A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai
RészletesebbenKá és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015.
Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015. (El találkozik a Ká-jával) kicsit fura kicsit nem de ez itt az életem de ez itt az állatom nem tudom csak állítom de talán így is megáll mint
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenSimon Stevin ( )
Simon Stevin (1548-1620) könyvelő, adóhivatalnok Tafelen van Interest (Kamattáblázatok, 1582) (1+r) n értékei kis r-ekre Problemata Geometrica (1583) sokszögek, hasonlóság, (szabályos) poliéderek stb.
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
Részletesebben12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :
Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA
V. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA A königsbergi filozófus etikájában a Mit kell tennem?, vallásfilozófiájában pedig a Mit szabad remélnem? kérdésekre válaszol. Kant etikájának
RészletesebbenAki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.
Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.
RészletesebbenIX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA
IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA A Nápoly közelében levő Roccasecca-ból származó Aquinói Tamás a skolasztika legkiemelkedőbb alakja. A latin schola (iskola) szóról
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenEURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
RészletesebbenAZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
RészletesebbenDescartes és a test lélek együttműködés. A karteziánus dualizmus végső erőpróbája
4 Farkas Tamás 1987-ben születtem Miskolcon. 2006-ban érettségiztem a miskolci Avasi Gimnáziumban, ez év szeptembere óta az ELTE BTK szabadbölcsészet alapszakos filozófia szakirányos hallgatója és az Eötvös
RészletesebbenA bizonyosság metafizikájának hipotézise 1
Csák László: A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1 Semmi másra nem vágyott Arkhimédész, mint egyetlen szilárd és mozdíthatatlan pontra, hogy aztán ott megvetve lábát az egész Földet kimozdíthassa
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
RészletesebbenTiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben
Tiltott gyümölcs ÚJ generációs tanítások alkalmazása az ÉLETedben CSAKRA- és MERIDIÁN-tisztító módszer IMÁval INGYENES CSAKRA- és MERIDIÁNtisztítás +harmonizálás IMÁVAL Tested, Lelked, Szellemed, Érzelmeid,
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenMilyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
RészletesebbenSzektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.
Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája
RészletesebbenKAPCSOLATAINK. Istennel és a házastársunkkal. Mózes Áron és Zsuzsi,
KAPCSOLATAINK Istennel és a házastársunkkal 1 Kapcsolat Az életünk megosztása egymással Kölcsönösség Megosztás A kapcsolat 2 A Biblia központi kérdése: Isten és ember kapcsolatai 1Mózes 2,15-17 1Mózes
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
RészletesebbenVI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.
RészletesebbenA skolasztika. Filozófia. A skolasztika
A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok
RészletesebbenA soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA
A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,
RészletesebbenJárkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését
RészletesebbenLouise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet
Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenELPIS Filozófiai folyóirat 2009. III. évfolyam 2. szám
ELPIS Filozófiai folyóirat 2009. III. évfolyam 2. szám E L P I S 2009. III. évfolyam 2. szám Az ELTE BTK Filozófia TDK és Filozófia SzHÉK folyóirata. ISSN 1788-8298 Felelõs szerkesztõ: Galba Zsolt Szerkesztõk:
RészletesebbenSzalai Judit. A test lélek problematika fõ descartes-i megközelítései
Szalai Judit A pszichofizikai szféra Descartes-nál kellék 32 Jelen dolgozat a descartes-i test lélek problematikát igyekszik egy sajátos szempontból megvizsgálni: azon konkrét folyamatok szempontjából,
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenX. TÉTEL ISTEN TEREMTŐ, LÉTBENTARTÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ TEVÉKENYSÉGE
X. TÉTEL ISTEN TEREMTŐ, LÉTBENTARTÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ TEVÉKENYSÉGE A filozófiai istentan nemcsak Isten létének igazoló érveit mutatja be, hanem az isteni természet filozófiai leírását is megkísérli. Aquinói
RészletesebbenDr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.
Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
Részletesebben