X. TÉTEL ISTEN TEREMTŐ, LÉTBENTARTÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ TEVÉKENYSÉGE
|
|
- Andrea Gálné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 X. TÉTEL ISTEN TEREMTŐ, LÉTBENTARTÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ TEVÉKENYSÉGE A filozófiai istentan nemcsak Isten létének igazoló érveit mutatja be, hanem az isteni természet filozófiai leírását is megkísérli. Aquinói Szent Tamás bölcseletileg is alátámasztható igazságnak tartja: Isten a világ teremtője, létben tartója és az e világi létezők tevékenységének végső lehetőségi feltétele. 1) Isten mint a világ teremtője A görög gondolkodóktól idegen a semmiből való teremtés eszméje. Platón ( Kr. e. 347) rendszerében a Démiourgosz nem a világ teremtője, hanem csak rendezője. Arisztotelész szerint a világ örök, és a mozdulatlan mozgató csak a változás oka. A világ gyökeres függőségét és a semmiből való teremtés eszméjét a zsidó és a keresztény gondolkodók kezdik hirdetni. A római keresztény gondolkodó, Hermasz (1. sz.) azt írja, hogy egy az Isten, aki mindent megteremtett és elrendelt, s aki a nem-létezőből alkotott meg minden létezőt (Poimén, Mand. 1). Antióchiai Theophilosz ( 180) szerint Isten ereje abban nyilvánul meg, hogy semmiből teremt azt, amit akar (Prosz Autolükon 2, 4). Aquinói Tamás ( 1274) Isten teremtői tevékenységét és a világ teremtett voltát filozófiailag igazolható (tehát a kinyilatkoztatástól függetlenül is felismerhető) tételnek tartja: azt kell mondanunk, hogy Isten semmiből hozta létre a dolgokat (I q. 45 a. 2). A teremtést szabad és kizárólagosan isteni tettnek tekinti (vö. I q. 19 a. 3; I q. 45 a. 5). Azt tanítja, hogy a világ véges idővel ezelőtt történő teremtéséről csak a hitből tudunk, de azt, hogy Isten valóban véges idővel ezelőtt teremtette a világot, filozófiai szempontból nem tudjuk kellőképpen igazolni (vö. I q. 46 a. 2; II Sent. d. 1 q. 1 a. 5). Az isteni teremtés (lat. creatio) fogalma: a teremtés valamiféle dolognak teljes valósága szerinti és semmit sem előfeltételező létrehozása (I q. 65 a. 3). A skolasztika az ilyen létrehozást semmiből való teremtésnek (lat. creatio ex nihilo) nevezi. A semmiből való teremtés egyrészt azt jelenti, hogy a teremtés előtt a létrehozandó dolog nincs meg, másrészt pedig azt, hogy Isten nem valamiféle eleve meglevő alapanyagból hozza létre a teremtendő valóságot. A semmiből való teremtést Szent Tamás kiáradásként (lat. emanatio) és részesülésként (lat. participatio) értelmezi (vö. I q. 45 a. 1; I q. 44 a. 1). Isten saját létéből ajándékoz a világnak, és a világ a végtelen isteni létben való részesülésként létezik, a nélkül azonban, hogy az isteni lét ez által csökkenne, vagy bármilyen módon változna. Ennek az ajándékozásnak és részesítésnek távoli hasonlóságát láthatjuk abban a tevékenységben, amelyben az igazságot megosztjuk másokkal az igazság csorbítása nélkül. Minthogy a semmi és a valami közti végtelen távolságot csak végtelen erő tudja áthidalni, teremteni csak Isten képes (vö. I q.
2 2 45 a. 5). A szoros értelemben vett teremtésben a teremtmények még eszköz jellegű okként sem vehetnek részt (vö. II Sent. d. 1 q. 1 a. 3; De potentia q. 3 a. 4). Szent Tamás a teremtést szabad isteni tevékenységnek tekinti, és elutasítja azt a véleményt, hogy a világ az isteni lét szükségszerű kiáradása. Álláspontját azzal indokolja, hogy a végtelenül gazdag isteni létet nem kényszerítheti sem belső, sem külső tényező a véges valóság létrehozására (vö. I q. 19 a. 4; Summa contra Gentiles I, 81-83). Isten teremtői tevékenységének és a világ teremtett voltának igazolása: a) A létesítő okok sorából vett istenérv rámutat, hogy az evilági okok csak változást előidéző, de nem létet adó okok: működésük előfeltételezi filozófiai értelemben vett anyagot és formát, valamint az anyagban lehetőségileg rejlő érthető programokat. Ezért, ha az okozatokra teljes magyarázatot akarunk adni, az evilági okokon kívül föl kell tételeznünk valamiféle létet adó okot is. A létet adó ok azonban csak teremtő ok lehet (vö. I q. 45 a. 5; De potentia q. 3 a. 4). b) A létezők esetlegességéből kiinduló istenérv szerint mindannak, ami nem lényege erejében létezik, oka kell, hogy legyen. A filozófiai reflexió föltárja, hogy a világ létezői (s e létezők összessége) nem lényegük erejében léteznek. Az esetleges valóságok létének és feltételes szükségszerűségének végső magyarázata csak a lényege erejében létező teremtő ok lehet (vö. De potentia q. 5 a. 3). c) Az a tény, hogy a különféle létezők korlátozott módon és nem azonos mértékben birtokolják a létet, arra utal, hogy nem lényegük erejében léteznek, hanem részesülés által. Mert ha lényegük erejében léteznének, létük nem lehetne fogyatékos. A részesülés által történő létbirtoklás fogalma azonban egyenértékű a teremtettség fogalmával (vö. I q. 44 a. 1). 2) Isten létbentartó tevékenysége Jóllehet a görög filozófusok is felismerték, hogy a természet az isteni alapra támaszkodik, Isten világ-fönntartó tevékenységét a keresztény gondolkodók kezdik kifejezetten hangsúlyozni. A kis-ázsiai származású Szent Ireneusz ( 202) szerint a teremtett dolgok addig maradnak létben, ameddig Isten fönnmaradásukat akarja (vö. Adversus haereses 2, 34, 3). Az alexandriai származású Órigenész ( 254) azt tanítja, hogy Isten erejével egybefogja az univerzumot és összetartja a világot (Peri arkhón 2, 1, 3). Az észak-afrikai születésű Szent Ágoston ( 430) szavai szerint Isten most is tevékenykedik, s ha tevékenységét megvonná az általa teremtett dolgoktól, ezek megszűnnének létezni (De Genesi ad litteram 5, 20, 40; vö. De civitate Dei 12, 25; Ep. 187, 4). Aquinói Tamás azt tanítja, hogy a létezők fennmaradásának végső lehetőségi feltétele a megőrző, létben tartó isteni tevékenység: valamennyi teremtmény rászorul az isteni megőrzésre. Valamennyi teremtmény léte ugyanis oly módon függ Istentől, hogy egyetlen pillanatra sem állhatnának fönn önmagukban, hanem
3 3 megsemmisülnének, ha az isteni erő tevékenysége nem őrizné meg őket a létben (I q. 104 a. 1). A létbentartó isteni tevékenység (lat. conservatio in esse) fogalma: A létezőket megőrző isteni tevékenység a teremtő tevékenység folytatódása : A dolgok Isten általi megőrzése nem valamiféle új tevékenységgel történik, hanem a létet adó tevékenység folytatódásával, mely tevékenység kizárja a változást és az időbeliséget (I q. 104 a. 1 ad 4). A létben tartás negatív szempontból azt jelenti, hogy Isten nem semmisíti meg a dolgokat; pozitív szempontból pedig azt, hogy biztosítja fennmaradásukat. A pozitív létben tartás egyrészt a romboló tényezők távol tartásával történik, másrészt azzal, hogy az isteni tevékenység egyenesen és kifejezetten a létező megőrzésére irányul. Ez egyrészt közvetett úton, azaz az evilági okok bevonásával történik, másrészt közvetlenül (vö. I q. 104 a. 2). Szoros értelemben csak a pozitív, a létező fennmaradását kifejezetten célzó és közvetlen isteni tevékenységet nevezzük megőrzésnek vagy létben tartásnak. A létbentartó isteni tevékenység igazolása: a) Ha a mozgató ok tevékenysége abbamarad, a mozgató ok szándékolta változás is megszűnik: mint ahogy a ház épülése is megszűnik, ha az építő felhagy tevékenységével. Kétségtelen, hogy a mozgató ok tevékenységének megszűnése nem vonja maga után valamennyi okozat megszűnését: mint ahogy az építés leállítása sem jár együtt a félig kész ház megszűnésével. Ám a létet adó okság esetében más a helyzet: a teremtmények csak részesülnek az isteni létből, de e részesüléssel nem kapják meg a lényege erejében fennálló isteni természetet. Ezért fennmaradásuk csak a létben tartó isteni tevékenység alapján lehetséges (vö. I q a. 1). b) A létezők esetlegesek: nem lényegük erejében léteznek, hanem Istennek köszönhetik létüket. Ha adódna olyan pillanat, amelyben nem szorulnának rá Isten létben tartó tevékenységére, ez azt jelentené, hogy egyszerre lennének teremtmények (esetlegesek) és teremtésre nem szoruló (önmaguk erejében fennálló) valóságok. Minthogy ez képtelenség, föl kell tételeznünk, hogy az esetleges létezőket Isten tartja létben (vö. De potentia q. 5 a. 2). c) A hatóok benyomása a hatóok tevékenységének megszűntével csak akkor marad meg az okozatban, ha az okozat természetévé válik Ami azonban felsőbbrendű természethez tartozik, semmilyen módon sem marad meg a hatóok tevékenysége után: miként a fény sem marad meg az áttetsző testben, ha a fényforrást eltávolítjuk. A lét azonban egyetlen teremtett dolognak sem természete vagy lényege, hanem egyedül Istené. Tehát egyetlen dolog sem maradhat létben az isteni tevékenység megszűnésével (ScG. III, 65). 3) Isten együttműködő tevékenysége Arisztotelész szerint a világon minden változás a mozdulatlan mozgató hatására történik. A keresztény gondolkodók kezdettől fogva vallják, hogy a
4 4 természeti létezők és az ember tevékenységét Isten alapozza meg. Szent Ágoston azt mondja, hogy Isten az általa teremtett létezőkben szüntelenül tevékenykedik (vö. De Genesi ad litteram 4, 12, 23; De civitate Dei 7, 30). Az isteni együttműködés a szabad akaratból fakadó tettekre is kiterjed: Kétségtelen, hogy mi akarunk, amikor valamit akarunk; de Ő teszi, hogy a jót akarjuk. Kétségtelen, hogy mi tevékenykedünk, amikor valamit teszünk; de az akaratnak hatékony erőt nyújtván Ő teszi, hogy cselekedjünk. Ő, aki kezdeményezője annak, hogy akarjunk, véghezvivően működik együtt az akaró lényekkel. Azt tehát, hogy akarjunk, nélkülünk teszi, de amikor akarunk, és úgy döntünk, hogy tegyünk valamit, együttműködik velünk (De gratia et libero arbitrio 16, 32 és 17, 33). Aquinói Szent Tamás szavai szerint minden Isten erejében tevékenykedik (I q. 105 a. 5). Isten nemcsak teremti és létben tartja a létezőket, hanem együttműködik velük. Ezért a létező tevékenysége egyszerre tulajdonítandó Istennek és a tevékenykedő létezőnek (vö. Summa contra Gentiles III, 70; I q. 83 a. 1 ad 3). Az isteni együttműködés (lat. concursus divinus) fogalma: Az együttműködés nem más, mint Istennek a teremtmény tevékenységére gyakorolt befolyása, amellyel a teremtmény saját működését lehetővé teszi. Másként fogalmazva: az együttműködés a teremtő és létben tartó isteni tevékenység dinamikus meghosszabbodása, amely a teremtmény saját tevékenységét hozza létre. Az isteni tevékenység az evilági létező cselekvésének nem vetélytársa, hanem a létező autonóm tevékenységének transzcendentális föltétele: az, hogy Isten működik a dolgokban, úgy értendő, hogy maguk a dolgok mégis saját tevékenységgel rendelkeznek (I q. 105 a. 5). A létező autonóm tevékenységét lehetővé tevő isteni működésben a skolasztikusok általában két mozzanatot különböztetnek meg: az egyiket előzetes együttműködésnek (lat. concursus praevius) vagy előzetes fizikai indításnak (lat. praemotio physica) nevezik, a másikat kísérő vagy egyidejű együttműködésnek (lat. concursus simultaneus). E kifejezések nem szerepelnek Szent Tamásnál, de tanításából kiviláglik, hogy ő is különbséget tesz e két mozzanat között (vö. Summa contra Gentiles III, 67; De potentia q. 3 a. 7). Isten együttműködése az emberi akaratból fakadó tettekre is kiterjed, anélkül, hogy megszüntetné az ember szabadságát: Isten tehát mind a természeti, mind az akarattal rendelkező okoknak első mozgató oka. S mint ahogy a természeti okokat mozgatván nem fosztja meg őket attól, hogy tevékenységük természetükből eredjen, ehhez hasonlóan az akarattal rendelkező okokat mozgatván nem fosztja meg őket attól, hogy tetteik akaratukból fakadjanak, hanem éppen ezt biztosítja számukra: Ő ugyanis minden létezőben a létező sajátosságának megfelelően működik (I q. 83 a. 1 ad 3). Az ember szabad akaratát Isten mozgatja az akarás tevékenységének gyakorlása szempontjából, de az akarat tárgyát, a cselekvés fajtáját az ember határozza meg (vö. I-II q. 9 a. 6 ad 3; De potentia q. 3 a. 7 ad 13). Ez a mozgatás egyrészt azért nem visz kényszert az akarati mozgásba, mert Isten az egyetemes jó felé mozgatja az akaratot, és így szabadon hagyja az embert a véges értékek választásának irányában (vö. De malo
5 5 q. 6 a. un.). Másrészt az emberi akaratot első valóságból második valóságba vivő isteni tevékenység az akarás gyakorlásának szempontjából sem fosztja meg az embert a kezdeményezéstől. Az isteni együttműködés nem vetélytársa az emberi kezdeményezésnek, hanem állandóan azt biztosítja, hogy az emberi akarat szabadon tudja mozgatni önmagát (vö. De malo q. 3 a. 2 ad 4). Minthogy az isteni együttműködés egyetemes, kiterjed az ember bűnös tevékenységére is. Ennek ellenére a bűnt mégsem Isten követi el, hanem az ember. Szent Tamás így fogalmazza meg ezt a gondolatot: a tevékenység Istentől van, de a bűn még sincs Istentől (De malo q. 3 a. 2). A bűnös tevékenységben két mozzanatot kell megkülönböztetnünk: magát a tevékenységet (mint létet és létnövekedést) és a tevékenységben mutatkozó hiányosságot. Az első mozzanatot Isten alapozza meg, a hiányosságért azonban csak az ember hibáztatható. A hiányosság, azaz a bűn abból adódik, hogy az ember a kötelező magasabb rendű érték helyett az alacsonyabb rendű értéket választja. Másként fogalmazva: a cselekedet azáltal válik bűnössé, hogy az ember korlátozza vagy megállítja akaratának Istentől eredő lendületét, amely az egyetemes jó felé mutat. A bűn tehát nem pozitív létmozzanat, hanem tagadásból eredő hiányosság, és ez a tagadás kizárólag az ember műve. Mint ahogy a sántításban mindaz, ami mozgás, a mozgató erőtől ered, és a sántítás a láb görbeségéből adódik, ehhez hasonlóan a bűnös tevékenységben is mindaz, ami pozitív létmozzanat, Istentől származik, de a bűn, a hiányosság a fogyatékos emberi akaratra vezetendő vissza (vö. I q. 49 a. 2 ad 2; De malo q. 1 a. 3). A létezők öntevékenységét megalapozó isteni együttműködés igazolása: a) A tevékeny létező önmagát mozgatja. Ez még a kívülről befogadott mozgatás esetében is érvényes, mert a mozgató valóság tevékenysége egyben a befogadó létező tevékenysége (vö. I Sent. d. 37 q. 3 a. 1 ad 3; I-II q. 57 a. 5 ad 1). Ezért minden tevékenység önfelülmúlás: a létező saját lehetőségi létét önmagától viszi valóságba. A létező tevékenységében mutatkozó önfelülmúlást csak az isteni együttműködés föltételezésével magyarázhatjuk. Isten tiszta valósága áthatja a létező tevékenységét (s ezzel képessé teszi az önfelülmúlásra), de a tiszta valóság mégsem megy át a teremtmény tulajdonába: mert ha a tiszta valóság a teremtmény tulajdonává válna, a teremtmény nem szorulna rá az önfelülmúlásra (vö. I-II q. 109 a. 9; I q. 8 a. 1). b) A tevékenység (a lehetőségi lét megvalósítása) léttöbbletet eredményez. Ha ezt a léttöbbletet a világban levő energiák eltolódásával vagy átcsoportosulásával akarjuk magyarázni, tévúton járunk, mert ez az út a tevékenység és a fejlődés valóságának tagadásához vezet. Minthogy a teremtmény nem adhat létet, a tevékenységben jelentkező léttöbbletet (amely a világ egészéhez viszonyítva is többlet) csak az isteni együttműködéssel magyarázhatjuk (vö. I q. 45 a. 5; I q. 105 a. 5; II Sent. d. 1 q. 1 a. 4). A korlátlan valósággal azonos isteni tevékenység áthatja a létező tevékenységét (vagyis képessé teszi a létezőt arra, hogy tevékenységével valódi léttöbbletet hozzon létre), de a létnövekedést
6 6 biztosító isteni tevékenység mégsem kerül át a létező tulajdonába; mert ha a létet adó isteni tevékenység átmenne a létező tulajdonába, a létező feltétlen valósággá válna, s nem szorulna rá létének teljesebbé tételére (vö. De potentia q. 3 a. 7). c) Mivel szoros értelemben semmi sem mozgathatja önmagát, föl kell tételeznünk, hogy az emberi akaratot az akarattól különböző valóság viszi első valóságból második megvalósultságba. Ennek az akarattól különböző valóságnak belülről és az egyetemes jó irányába kell mozgatnia az akaratot: mert ha nem belülről mozgatná az akaratot, megszüntetné annak öntevékenységét; s ha nem az egyetemes jó felé mozgatná, lerombolná az emberi akarat szabadságát. Ezért az akarat öntevékenységének és szabadságának végső lehetőségi feltétele csak az isteni együttműködés lehet (vö. I q. 105 a. 4; Summa contra Gentiles III, 88). Probléma: Az isteni együttműködés fogalmát a tomista és a molinista iskola ellentétes módon magyarázza. Az Aquinói Tamást követő úgynevezett tomista iskola fő képviselője a spanyol domonkos szerzetes, Domingo Bañez ( 1604). Ő azt tanítja, hogy a teremtmény minden tevékenységéhez Isten részéről előzetes fizikai mozgatás (lat. praemotio physica; concursus praevius) szükséges. Ez az előzetes isteni indítás egyben előzetes meghatározás is (lat. praedeterminatio physica), mert a tevékenység gyakorlásának és fajtájának szempontjából egy valamire határozza az akaratot. Minthogy azonban ez az előzetes meghatározás az akarat természetéhez igazodva történik, az előzetes isteni indítás nem szünteti meg az ember szabadságát. A spanyol jezsuita teológus és bölcselő, Luis Molina ( 1600) nevéhez fűződő molinista iskola elutasítja az előzetes isteni indítás hipotézisét, s csak az egyidejű együttműködést (lat. concursus simultaneus) fogadja el. E felfogás szerint az isteni együttműködés akkor kezdődik, amikor az akarat lehetőségi létből valóságba megy át. A szabad döntést megelőzően Isten csak közvetve és csak erkölcsileg hat az ember akaratára. Válasz: A tomista magyarázat Isten feltétlen elsőbbségét hangsúlyozza, és magyarázatot ad arra, hogyan kerül az akarat lehetőségi létből valóságba. De Bañez tanítása nem teszi világossá, hogy az emberi akarat hogyan lehet szabad. Föltevésében az akarat szabadsága puszta követelménynek látszik. Molina könnyen magyarázza az akarat szabadságát, de tanítása nem ad megfelelő választ arra a kérdésre, hogy hogyan kerül az akarat lehetőségi létből valóságba. Mindkét gondolkodó elköveti azt a hibát, hogy az isteni együttműködést valamiképpen az emberi tevékenység vetélytársának tekinti. Nem veszik észre, vagy legalábbis nem hangsúlyozzák kellőképpen, hogy az isteni együttműködés lényege a teremtmény önálló tevékenységének biztosításában áll (vö. I q. 83 a. 1 ad 3; II Sent. d. 25 q. 1 a. 1 ad 3).
VI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV. 1) Az érv megfogalmazása Szent Tamásnál
VI. TÉTEL A TÖKÉLETESSÉGI FOKOZATOKBÓL VETT ÉRV A tökéletességi fokozatokból vett istenérv istenérvet Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című művében találjuk (I. q. 2 a. 3). Ez az istenbizonyíték
III. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV
III. TÉTEL A MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV A mozgásból vagy változásból kiinduló istenérvet az ókortól kezdve ismerték. Az istenérv egyik középkori változatát Aquinói Szent Tamás ( 1274) Summa theologica című
X. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
X. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA 10.3 Szent Tamás teodiceája Filozófiai istentanában (teodiceájában) Szent Tamás egyrészt Isten létének igazolásával,
VIII. TÉTEL AZ EMBERI SZELLEM DINAMIZMUSÁBÓL KIINDULÓ ISTENÉRV
VIII. TÉTEL AZ EMBERI SZELLEM DINAMIZMUSÁBÓL KIINDULÓ ISTENÉRV Ezt az istenérvet Szent Tamás nem dolgozta ki olyan részletesen, mint a Summa theologica című művében található öt utat, de az érv körvonalai
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA
II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb
X. TÉTEL KARL RAHNER ( ) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA
X. TÉTEL KARL RAHNER (1904-1984) TEODICEÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A Freiburg im Breisgau-ból származó német jezsuita bölcselő főbb művei: Geist in Welt (Szellem a világban); Hörer des Wortes
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA
IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA A Nápoly közelében levő Roccasecca-ból származó Aquinói Tamás a skolasztika legkiemelkedőbb alakja. A latin schola (iskola) szóról
V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA
V. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA A königsbergi filozófus etikájában a Mit kell tennem?, vallásfilozófiájában pedig a Mit szabad remélnem? kérdésekre válaszol. Kant etikájának
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL.
ISTEN SZERET TÉGED, ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN AZ ÉLETEDDEL. ISTEN SZERETETE Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
Jézus az ég és a föld Teremtője
1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
IV. TÉTEL PLATÓN ( ) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA
IV. TÉTEL PLATÓN (427-347) ANTROPOLÓGIÁJA, KOZMOLÓGIÁJA ÉS FILOZÓFIAI TEOLÓGIÁJA Az ókor egyik legnagyobb görög filozófusa Athénben vagy Aigina szigetén született. Főbb művei: Szümposzion (A lakoma), Politeia
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.
1 Öltözzük fel Krisztust, de hogyan? Textus: Róm. 13,14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. Bevezetés Sok olyan kifejezést olvasunk a Bibliában, amiket
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
Aquinói Szent Tamás. A világ örökkévalósága
Aquinói Szent Tamás A világ örökkévalósága A katolikus hittel összhangban feltételezvén, hogy a világ időbeli fennállásának volt kezdete, egyesek fölvetették azt a problémát, hogy vajon létezhetett volna-e
Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29.
Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban Tudománytörténet és kommunikáció 2016. február 29. Változások az írásbeliségben Időtállóbb, kevésbé kényes anyag 2. 15. sz.: uralkodó anyag a pergamen (korábban
A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
A skolasztika. Filozófia. A skolasztika
A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok
Az Istentől származó élet
Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ
A létezésből vett érv
A létezésből vett érv Érvek Isten létezése mellett Tartalom 1 A független létezés érve 1.1 Bevezetés 1.2 A létezés ajándék 1.3 A világegyetem 1.4 Ki az adományozó? 2 Az általános okság érve (kontingencia)
Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel
Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
The Holy See AD TUENDAM FIDEM
The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Tartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
A gyógyíthatatlan gyógyulása
Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.
Speciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK
Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni
IX. TÉTEL A KOZMOSZ A SZAKTUDOMÁNYOS ÉS A FILOZÓFIAI REFLEXIÓBAN
IX. TÉTEL A KOZMOSZ A SZAKTUDOMÁNYOS ÉS A FILOZÓFIAI REFLEXIÓBAN Az ember a kozmosz szülöttje. Létét a térben és időben határtalanul elnyújtózkodó természetnek köszönheti. Ha az ember valóságát meg akarjuk
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE
I. TÉTEL RENÉ DESCARTES (1596-1650) BÖLCSELETE A francia René Descartes a racionalizmus eszmeáramlatához tartozó filozófus. A latin ratio (értelem) szóról elnevezett racionalizmus a matematikát tartva
A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 4. Néhány válasz a kihívásra szeptember 30.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 4. Néhány válasz a kihívásra 2013. szeptember 30. Ismétlés: a parmenidészi érvelés Tegyük fel: a létező nem folytonos*! *Folytonosság: Mi szakítja meg a folytonosságát?
A bibliai teremtéselbeszélés a biológiai evolúciós elmélet fényében
TURAY ALFRÉD A bibliai teremtéselbeszélés a biológiai evolúciós elmélet fényében Arra a kérdésre, hogy a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapján tájékozódó filozófus a harmadik évezred elején miért foglalkozik
TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
Isten Nagy Terve. 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ
Isten Nagy Terve 2 rész: ISTEN, MA IS TEREMTŐ Isten Nagy Terve teremtés elesés megváltás helyreállítás Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Zsidó.13.8 Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE
PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet
Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009
Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:
Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Középiskolája. Szervezeti és működési szabályzat 2015.
Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Középiskolája Szervezeti és működési szabályzat 2015. Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 5 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
A deviancia változatai. Csepeli György. Miskolc, november 13.
A deviancia változatai Csepeli György Miskolc, 2008. november 13. A deviancia fogalma Deviancia: összegező jellegű kategória, amely egységes szemléletben kívánja értelmezni a társadalmi élet mikroszintjének,
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A
S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla
1969. évi II. törvény
1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag
Pozitív intézményi légkör
Pozitív intézményi légkör Mitől más a keresztyén iskola? Írjon le három dolgot, amely ön szerint megkülönbözteti a keresztyén iskolákat más iskoláktól! Ossza meg gondolatait az ön mellett ülővel. A keresztyén
HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?
TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE
Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet
Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és
Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben A Magyarországon
EURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás
Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
VIII. TÉTEL SZENT ÁGOSTON ( ) ISMERETELMÉLETE, TANÍTÁSA ISTENRŐL, A VILÁGRÓL ÉS AZ EMBERRŐL
VIII. TÉTEL SZENT ÁGOSTON (354-430) ISMERETELMÉLETE, TANÍTÁSA ISTENRŐL, A VILÁGRÓL ÉS AZ EMBERRŐL A platonikus nyomokon haladó Ágoston a hit és az ész összeegyeztetésén, vagyis azon fáradozik, hogy a keresztény
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
A karácsony a legtöbb ember számára a család ünnepe és az ajándékozás alkalma.
MANFRED RÖSELER A karácsony a legtöbb ember számára a család ünnepe és az ajándékozás alkalma. Mások magányosan töltik ezt az ünnepet, és egyeseket ez mélységesen elkeserít. Karácsony táján minden évben
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Kedves Olvasóink, bevezető
Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat
Azért, mert életben vagy, nem jelenti azt, hogy ÉLSZ!
Azért, mert életben vagy, nem jelenti azt, hogy ÉLSZ! Hegedüs Erika coach, életvezetési tréner 2013. szeptember 28. CoachOK Szakmai Szövetség Mindannyiunk életében jönnek olyan események, amikor szembesülnünk
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
Az emberi élet értelme
Az emberi élet értelme Valószínü már mindegyikünk egyszer elgondolkozott azon, hogy miért élünk ezen a világon, s mi az életünk értelme. Röviden, hat ponton keresztül szeretnénk Isten tervét életünkre
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai
HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő
Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául
2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI
2.3. LEGITÁS A TERMÉSZET TÖRVÉNYEI Valahányszor kiadom a kezemből egy-egy ilyen kis (elméleti) írásomat, mindig kedvem volna valamiféle szószedetet mellékelni hozzá, hogy világos legyen, mit kell érteni
Messiási próféciák IV. évfolyam. I. félév
Messiási próféciák IV. évfolyam I. félév Tematika: 1. Bevezetés: A messiási jövendölések fogalma, jellegzetességeik, tanulmányozásuk, haszna, jelentősége. Két alapvető messiási jövendölés: Az ősevangélium
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
Prohászka Ottokár természetszemlélete
Prohászka Ottokár természetszemlélete Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged
SZERZŐK: ANTAL GÁBOR HEGEDŰS SÁNDOR PUSKÁS PÉTER DR. SZABÓ PÉTER SZIM ANDRÁS
A szakmai program egyéni szintre történő lebontásához, egyéni szinten történő megvalósításához és értékeléséhez szükséges tevékenységrendszer kidolgozása és adminisztrációs kereteinek meghatározása. SZERZŐK:
Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.
Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem
Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
Jelek és rendszerek MEMO_03. Pletl. Belépő jelek. Jelek deriváltja MEMO_03
Jelek és rendszerek MEMO_03 Belépő jelek Jelek deriváltja MEMO_03 1 Jelek és rendszerek MEMO_03 8.ábra. MEMO_03 2 Jelek és rendszerek MEMO_03 9.ábra. MEMO_03 3 Ha a jelet méréssel kapjuk, akkor a jel következő