Prohászka Ottokár természetszemlélete

Átírás

1 Prohászka Ottokár természetszemlélete

2

3 Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged se, hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette, nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, utadba minden kő áldást hozott. Maria Feesche/Túrmezei Erzsébet

4 : Részleteiben közölték a Magyar Sion esztergomi újság hasábjain. 450 oldal 1902-ben két egymást követő kiadás Újabb kiadások 1906-ban és 12-ben Az összegyűjtött írásokban 1927-ben.

5 Vadász Elemér Geológus körökben is elismert mű. 2008: Biblia éve Föld éve 2009: Darwin emlékév Neves geológusok ismertetik! Dudich Endre

6 Teremtéstörténet Geológia és paleontológia

7

8 Mechanikus materializmus: Az anyag örök. Nem létezhet anyagtól független gondolat, nincs lélek sem. Az egyén az okokozati összefüggések foglya. Nincs szabad akarat.

9 Auguste Comte pozitivizmusa A szcientista természettudomány hitvallása lett. Auguste Comte Isten helyére kell állítani az embert. ***

10 Nem természettudományos, inkább agresszív vallásellenes filozófiai, ideológiai rendszerek. Auguste Comte Jogot formáltak arra, hogy irányt szabjanak a természettudományos gondolkodásnak.

11 Önmagában világnézetileg semleges, tudományos elmélet. Képes jól használható, természetes magyarázatot adni az élet gazdagságának kialakulására, és az ember megjelenésére. Charles Robert Darwin

12 Merev ellenállás, inkább a protestáns egyházak részéről. A katolikus értelmiség kezdetben többnyire elfogadta. Magyarországra, először egy szerzetes pap, Rónay Jácint közvetítésével érkezett! A 19. sz. végétől idegenkedés a katolikus egyházban is. A szcientista, ateista, pozitivista gondolkodók lelkesen ünneplik.

13 A 19. század vége, Párizs, Sorbonon : A természettudományi karon pozitivista, determinisztikus, vallásellenes szemlélet. Jacques Maritain és Raïssa Oumançov lázadása. Henri Bergson mutat kiutat az önmagába zárt világból.

14 Henri Bergson: Teremtő fejlődés Teilhard de Chardin szintézise II. Vatikáni Zsinat:Gaudium et Spes

15 A magyar Bergson? (Teremtő fejlődés: 1907.) A magyar Chardin? (Teremtő egyesülés: 1917.) Föld és Ég: 1902.

16 1858. október 10. Nyitra Néhány adat jezsuita gimnázium Kalocsán kisszeminárium Esztergomban Róma. Collegium Germanico-Hungaricum (Jezsuita vezetés alatt működött.) Magas szintű, modern természettudományos oktatás. Találkozik a legfrissebb szellemi áramlatokkal A filozófia doktora Diakónussá, majd pappá szentelik A teológia és a filozófia doktoraként tér haza.

17 Esztergom Utazás a múltba : Rómához képest évszázados lemaradás a magyar teológiában szellemi bezárkózás mechanikus materializmus szcientista darwinizmus Hit? Természettudomány

18 Föld és Ég Alapos geológiai tanulmányok. 450 oldalas mű. 128 természettudóst idéz. 70 oldal a földtörténeti rész. Közli Közép-Európa színes földtani térképét valamint a jura és kréta időszak ősföldrajzi térképvázlatát.

19 Előszó Az Isten nyomain Visszafelé A Föld mechanikája A Kant Laplace-elmélet A föld kezdetleges alakulása Kőzetek A víz műhelye A szárazföld kiemelkedése A föld modern ábrázata Formációk A klímák Fejezetek A geológiai katasztrófák és a vízözön Föld és élet Égi világok Régi világok Fejlődő világok Ember és evolúció A föld korszakai A Mózesi teremtés történet értelme A szellemek oszlása Nagyrabecsülés és fegyverbarátság A modern ember vallásossága

20 Geológus Prohászka? Nem illeszthető a természettudós papok sorába! Nem végez terepi munkát. Nem kutat. Nem állít fel elméleteket. Jól ismeri korának geológiai eredményeit és elméleteit! A legnépszerűbb elméletekkel szemben is vitaképes! Kifejezetten nyitott a legújabb elméletek irányába!

21 Módszere Örömmel fogadja a modern geológia és paleontológia új eredményeit. Ütközteti a különböző nézeteket. Állást foglal, felsorolja saját érveit. (Megdöbbentő szakszerűséggel.) Az így kialakított modern világképbe állítja bele, (de nem horgonyozza le) a keresztény világnézetet.

22 A Szentírás értelmezése A Szentírás nem természettudományos mű. Természettudományos kérdésekre a természettudomány tud felelni. A természettudomány ahogy fejlődik, újra magyarázza a Genezist. A geológia és a paleontológia a teremtés történetének képeskönyvét tárja elénk.

23 Tudományok autonómiája Vö. Gaudium et spes Természettudomány Ne akarjon teológia lenni! Függetlenedjen az ideológiáktól! Elfogulatlanul kutassa a természet erőit! Szerényen vegye tudomásul, de egyben tágítsa is a határait! Teológia Különböztessük meg a vallási, erkölcsi tartalmakat a természettudományos vonatkozásoktól! A fejlődő elavuló természettudományból hitigazságot levezetni nem lehet! Újuljon meg a párbeszédben!

24 Isten nyomain (ÖM. III.6.)

25 A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

26 Valamint pedig változott a domborzat, különféleképp eloszlott a föld és víz,: úgy változott a klíma is. A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

27 Az élet a létnek tökéletessége, s maga e tökéletesség ismét beláthatatlan távlatokat nyit. A föld morfológiájától függ az élet Valamint pedig változott a domborzat, különféleképp eloszlott a föld és víz,: úgy változott a klíma is. A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

28 a természet életbe vágyik s életet sürget, mégpedig annak legteljesebb s legtökéletesebb fokát,a szellemi életet. A teremtésben rejlő gondolat fölszabadul az emberi lélek által. Az élet a létnek tökéletessége, s maga e tökéletesség ismét beláthatatlan távlatokat nyit. A föld morfológiájától függ az élet Valamint pedig változott a domborzat, különféleképp eloszlott a föld és víz,: úgy változott a klíma is. A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

29 a legtökéletesebb Isten-képen, az emberi intelligencián ragyog föl a gondolat alakjában az isteni gondolatnak anyagba zárt tüze. a természet életbe vágyik s életet sürget, mégpedig annak legteljesebb s legtökéletesebb fokát,a szellemi életet. A teremtésben rejlő gondolat fölszabadul az emberi lélek által. Az élet a létnek tökéletessége, s maga e tökéletesség ismét beláthatatlan távlatokat nyit. A föld morfológiájától függ az élet Valamint pedig változott a domborzat, különféleképp eloszlott a föld és víz,: úgy változott a klíma is. A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

30 a legtökéletesebb Isten-képen, az emberi intelligencián ragyog föl a gondolat alakjában az isteni gondolatnak anyagba zárt tüze. a természet életbe vágyik s életet sürget, mégpedig annak legteljesebb s legtökéletesebb fokát,a szellemi életet. A teremtésben rejlő gondolat fölszabadul az emberi lélek által. Az élet a létnek tökéletessége, s maga e tökéletesség ismét beláthatatlan távlatokat nyit. A föld morfológiájától függ az élet Valamint pedig változott a domborzat, különféleképp eloszlott a föld és víz,: úgy változott a klíma is. A szervetlen világ csak tartója e bűbájos pompának Az evolúció iránya

31 Misztika Függöm a mindenségtől, nem mint durva túlsúlyos erőtől, hanem mint rendtől, törvénytől, észtől jóságtól Azután az Istent nem foghatom föl mint tisztán transzcendens valamit, de a világot s a létet átjáró, végre is immanens valóságot. Ez az immanens valóság bizonyítja magát a fejlődésben / Naplójegyzetek 1908./