CSONKAHEGYHÁT TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

1 CSONKAHEGYHÁT TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés, köszöntő 2 A település bemutatása 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 Örökségünk 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 Eltérő karakterű településrészek Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias halmazos karakter Fő utca északi oldal, Petőfi Sándor utca, Eperjes utca, Temető utca, Hegyi utca 2 Falusias soros átalakuló karakter Fő utca déli oldal, Kossuth Lajos utca, Petőfi utca vége 3 Zöldfelületi karakter- Közparkok, játszóterek, sportterület, temető 4 Üzemi karakter Majorok, gazdasági területek 5 Zártkerti karakter Ján-hegy Pöndör-hegy 6 Külterületi karakter Erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Utcák, terek, közparkok, közkertek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 Jó példák épületek, építészeti részletek, sajátos építményfajták, kerítések, zöldfelületek, reklámfelületek, utcabútorok 7 Impresszum

1 4 BEVEZETÉS A települések már ősidők óta az emberi kultúra maradandó lenyomatai, melyek megmutatják az adott korban élő közösség múltját és jelenét, tükrözik a társadalmi és gazdasági berendezkedés és a közösség kultúráját, de előrevetítik jövőjét is, hisz a természeti adottságok, a történelem során örökölt értékekkel sajátos karaktert adnak egy településnek, amelyet érdemes megőrizni. Örömmel tölt el, hogy elkészült a település értékeit bemutató Településképi Arculati Kézikönyv, mely nemcsak nekünk készült, az itt élőknek, döntéshozóknak ad segítséget, tájékoztatást az épített és természeti értékekről, településünk arculatának jellemzőiről hanem az újonnan betelepülőknek is. Mi elfogultak vagyunk, mi más szemmel nézzük azt a környezetet, ahol élünk. Talán nem is vesszük észre azokat az értékeket, amelyeket nap mint nap látunk. A kéziköny egy olyan szemléletformáló kiadvány, amely nemcsak bemutatja a település meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, hanem javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Remélem, hogy a kézikönyvben szereplő szemléletes ábrák, jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, hisz unokáinknak is meg szeretnénk mutatni, de a jövő alakítására is nyitottak vagyunk, ezért a kézikönyv nem egy lezárt dokumentum, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kívánt lenni, mint ahogy a település története sem bejezett, hanem folyamatosan továbbíródik, továbbfejlődik nekünk szépül. Salamon Mária polgármester

2 5 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A Göcsej tájegység északi részén fekszik ez a meglehetősen fiatal település gyönyörű környezetben. 291 méterrel a tenger szintje felett Csonkahegyhát a Göcsej legmagasabban fekvő települése. Nevének eredete a falu határában található csapott tetejű, elnyúló, Csonka-hegyhátnak mondott dombra vezethető vissza. A terület már a kőkorban is lakott hegy volt. Csonkahegyhát néven azonban a középkorban nem volt település. Az okleveles források 1272-ben említenek ezen a vidéken egy Jan nevű helyet. Ezt a honfoglaló magyarok által betelepített vallonok hozták létre, a mai községtől északra. A községtől dél-nyugatra lévő Szentiván a múlt században még lakott volt. Az ősi település emlékét ma is több dűlőnév őrzi. 1. katonai felmérés (1763-1787) (Forrás: http://mapire.eu/hu/) 1784-ben találjuk katonai térképen a Csonka-hegy földrajzi névként egy domb neveként. A XIX. Században ezen a néven szerepel Csonkahegyhát. Névben szereplő első tagjában a Csonka a Zalában gyakori, hegyhát térszint jelent. A település a XVIII-XIX. Század fordulóján keletkezett, amikor elpusztult a szomszédos Szentiván és Tubolyszeg település - ma ezek is dűlőnevek - s Ján lakóival együtt ide költöztek át. 1857-ban még együtt emlegették Szentivánheggyel. Önálló községgé csak a 19. század második felében alakult. (A régi Jan elnevezés a János személynév rövidülése). 2. katonai felmérés (1806-1869) (Forrás: http://mapire.eu/hu/)

A település bemutatása 6 A XIX. Században előbb halmaz, majd utcás településsé formálódik. Ennek az a magyarázata, hogy a múlt század közepe táján kiépült köves útja felértékelte az itteni telkeket. Másrészt az út miatt az elzártabb göcseji településekhez képest a kis falu gyorsabban fejlődött. Hajdan kizárólag fából építkeztek. A tűzveszély miatti félelmek miatt azonban a korábbi tipikus épületeket újakra cserélték. Csak két sajátos harangláb, az egymás mellett álló református (ez 1906-ban épült) és a katolikus (ezt 1941-ben készítették) épült fából, melyek országos műemléki védettségűek. Iskolája is kettő volt 1890-ben a református, 1940-ben a római katolikus iskola létesült. Két szőlőhegy tartozik hozzá, Pöndörhegy és Ján-hegy (itt még pár évtizede voltak régi kétosztatú pincék, pincés présház, eredetileg zsuppal, ma cserepesek. 1830-ban még együtt említik Szentivánhegy lakóival. Szentivánhegy szerepel a középkori forrásokban. 1863-ban a zalaegerszegi járásban önállóan jelenítik meg, 109 lakossal. 1878-ban egy felmérési kivonat 188 birtokost jegyzett fel, a nagyobb birtokosok: Gyenese Pál, Tuboly György árvái, Tuboly István, Vasváry István, Takács Pál voltak. 3. katonai felmérés (1869-1887) (Forrás: http://mapire.eu/hu/) Jó adottságai miatt már a II. világháború előtt központos hely volt. A háború után villamosítás, vezetékes ívóvíz ellátás, orvosi rendelők, gyógyszertár, művelődési ház, könyvtár, sportpálya készült a faluban, de járda is készült a Fő utcán, és a Kossuth Lajos utcán. Zalaegerszeg közelsége és az átmenő utak biztosítják a jövőt, a szép környezet, a zöldfelületek pedig sajátos hangulatot adnak a falunak. Település 1941-es térképen (Forrás: http://mapire.eu/hu/)

A település bemutatása 7 SZERKEZETI FEJLŐDÉS A történeti térképek alapján a település az első katonai térképen (1782-1785) még nem szerepelt. Az utak kereszteződésében azonban már állnak házak. A második (1829-1866) és harmadik (1872-1884) katonai térképen a község szerkezete alapvetően nem változott. Az utak a mai szerkezetnek megfelelően alakultak, már látszik a zártkert vonulata a Ján hegy gerincén, és a nagy vizenyős területek is a völgylábaknál. A harmadik katonai térképen jól elkülönül a halmazos belsőség az utcás településrésztől. Már mindkét zártkert beépítése kialakult. A kataszteri térkép már nemcsak a község telekszerkezetét, de épületállományának a telkeken való elhelyezését is megmutatja. Az épületek a széles nagy telkeken szabálytalan beforduló, vagy egymással szemben épületek a Göcsej tájegységnek megfelelően. Göcsej nevét a göcs szavakból próbálják magyarázni, ami a domborzat tagoltságára utal. A szeg hat-tíz ház csoportja az erdők irtásföldjein, öt-tíz szeg alkotott egy települést. A XIX. század végéig itt is voltak kerített házak. A négy oldalról kerített udvar épületei közös zsúptető alatt kapcsolódtak össze, de három oldalról kerített portákkal is találkozhattunk. A gazdasági épületek között a boronafalas pajták és kástuk (kamrák) is megtalálhatók voltak. A házak szétszórtan helyezkedtek el, a széles, rövid de nagytelkes, szórvány beépítésből átalakuló portái a mai településszövet meghatározó részei. Míg a község halmazos szerkezetből alakult utcássá, a zártkertek a gerincen az utcával párhuzamos, vagy merőleges téglalap alaprajzú épületállománnyal épültek. 1865-ös kataszteri térkép (Forrás: http://mapire.eu/hu/)

A település bemutatása 8 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Csonkahegyhát község határa gyönyörű környezetét a Zalai Dombvidék középtáj Közép-Zalai Dombság (Göcsej) kistájának köszönheti., amely a Felső-Zala, a Kerka és a Válicka völgye által határolt, magasra kiemelt eróziós dombsági kistáj. A nagyon meredek dombok tengerszint feletti magassága 250-300 m, a relatív szintkülönbség 100-150 m között van. Itt van a Göcsej legmagasabb dombja a Kandikó, 302 m. A dombvonulatok között hosszanti irányú, változó szélességű völgyek húzódnak. Ezek alján rendszerint patak folyik. A vidék felszíni vizekben szegény a község határát három kisebb vízfolyás érinti a Ján patak Milejszeg község határában ered, délnyugati oldalon határ vízfolyásként érinti a Kislengyeli patak. Ebbe torkollik a belterület déli szélén eredő, bal oldali mellék vízfolyása a Hegyháti árok. Éghajlata kedvező mediterrán, alpesi behatásokkal. A göcseji flórajáráshoz tartozó vidék a dombvidéki gyertyános kocsánytalan tölgyes, a lombelegyes fenyves és a cseres kocsánytalan tölgyes, a dombok közti mélyebb fekvésekben égereseket találunk. A vadon élő állatvilága is változatos, éjjelente a sün családtól, kezdve nyulakkal, fácánnal, rókákkal, szarvasokkal találkozhatunk az utakon is, de sok a védett énekes madár is.

A település bemutatása 9 A domborzat miatt a táj is változatos. Az enyhébb lejtésű területeken búza, kukorica, repce táblákat látunk, a szabdalt felszíneket, nedves völgyeket legelőként, erdőként, szőlőhegyként hasznosítják. A szabdalt felszín miatt kevés a szántó, az erdők közé zárt és a patakok menti nedvesebb gyepek is kezdenek elbozótosodni. A zártkert a Ján-hegy és a Pöndör-hegy gerincére települt, a faluból köves úton közelíthető meg szépen művelik. A Jánhegy még ívóvízzel is ellátott, sokan ki is költöznek, hisz csodálatos innen a panoráma. A pincék (présházak) helyenként sűrűn állnak egymás mellett. Köztük még található néhány régi, göcseji boronafalú megmentésre érdemes. A külterület jelentős része erdő, a telepített lucosokat őshonos lombos fafajokkal kell leváltani a rovarkárok miatt. A főút dióval történő fásítása a Kustánszegi úthoz hasonlóan szép fasorokat eredményezne. A Milejszeg nyugati bekötőút elágazásánál magasodik a régi téglagyár kéménye. A mellette lévő gazdasági tevékenység mögött még megmaradt a szárító épülete is. Nincs messze innen a víztorony sem szerencsére már ráépületek a hírközlés antennái, így a belső faluképet nem zavarják. Pulyka tartás a pálfiszegi bekötőút mellett van külterületen. A belterület közelében sertéstelep, és juhászat működik több éve.

A község alaprajza a természeti feltételeket, dombokat követi. A belterület jellemzően lakóterület. Az eredeti község a Zala és a Mura vízválasztóját képező magas dombháton települt. Utcahálózata szabálytalan. Fő utcája - a Fő utca, majd Kossuth utca - amely egyben a 7405. sz. összekötő út része, északkeletdélnyugati irányban halad a község központjáig, enyhe lejtéssel kanyarogva majd déli irányban hagyja el a falut viszonylag sík területen. A falu központban kör alakú teresedés van buszmegállóval. Belőle ágazik ki északi irányba a Temető utca, nyugati irányba a Petőfi utca, majd ebből észak felé a Hegyi utca. A település bemutatása 10

A település bemutatása 11 Nagyon szép közparkot találunk itt, középpontjában egy vastag tölgy rönkből készített képzőművészeti alkotás áll fákkal övezve. A Petőfi utca torkolatában állnak a község műemlékei a kettős - református és katolikus - haragláb a meredek rézsű tetején. Délben a református harangból szól a déli harangszó. Az orvosi rendelő és a faluház között emelkedik az Eperjes utca a dombra, ahol még megmaradt a régi halmazos telekszerkezet a széles, nagy telkekkel. A nyugati irányba kanyargó utca a Petőfi Sándor utcára csatlakozik. A Fő utcától a Kossuth Lajos utcára elnyúló településközpontot az iskola, az önkományzat épülete, a Temető utcában a katolikus templom, a posta, orvosi rendelő, faluház és óvoda alkotja. Az intézmények területe, különösen az Petőfi utca torkolata szépen parkosított. A községi sportpályát a Petőfi Sándor utca végén találjuk az öltöző épülettel. Az utcák szélessége nem teszi lehetővé a fásítást, járda is csak egy oldalon fér el, de a legtöbb előkertben találunk dísznövényeket, a virágok tavasztól őszig nyílnak. A változó méretű telkek és előkertek miatt az utcakép vegyes, de az épületek magassága is eltérő és tetőgerincük vonala sem azonos. A viszonylag sík és újabb építésű Kossuth Lajos utcánál az előkertek mélyebbek, a többi utcában a rézsűk és lejtők határozzák meg az építési vonalat, közel az úthoz épültek az épületek. A régi pajták, istállók, kamrák, nyári konyhák a keskenyebb szalagtelkeken a lakóépületek mögött, a szélesebb telkeknél azzal szemben állnak, de használatuk változott.

A mezőgazdaság azért jelen van a faluban. A kertekben naspolya, szilva, körte és megannyi gyümölcs érik. Van ahol lovakat tartanak, máshoz szilvát aszalnak. De a vadászatnak is nagy hagyománya van. Csonkahegyhátnak jó adottságai vannak a fejlődésre. A település bemutatása 12

3 A település bemutatása 13 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉRTÉKEI A településen a belterületen és szőlőhegyen néhány XX. század elején épült épület maradt fenn még eredeti állapotában, vagy csekély mértékű átalakítással. Többségük azonban nincs jó állapotban. Az elkészült helyi értékvédelmi kataszter azokat a településkép szempontjából értékes elemeket tartalmazza, amelyeket érdemes a településnek védenie. Az épületekre vonatkozóan a védelem formajegyei alapvetően a külső látványra értendők. Ilyenek a háromosztatú alaprajz, egyszerű utcára merőleges nyeregtető cserépfedéssel, bádog szellőző nyílásokkal, tömör tégla falazat, évszámos, két szellőző nyílásos oromfal, kifelé nyíló hat szemes függőleges téglalap alakú ablakok, arányos szerkezet, épülettömeg vagy különleges homlokzat, a szőlőhegyeken esetleg megmaradt zsuppos, talpas keretvázas, boronafalas vagy vályog pincék, régi szőlőprések. A helyi védelem alatt álló épületetekre, műtárgyakra és természeti értékekre vonatkozóan a legfontosabb, hogy ezeket nem lehet elbontani, kivágni, megsemmísíteni. Felújításukat meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni. Annak érdekében, hogy védett épületeink felújítása, átalakítása ne lehetetlenüljön el, fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott építmény, épület esetében. Az értékkataszter nem csak az épületeket, épület részleteket, de a egyéb építményeket, - keresztek, hidak, emléktáblák, szobrok - vagy utcakép, terület védelmi javaslatát és a helyi természeti értékeket is tartalmazza. A 2005-ben elkészült értékvédelmi kataszter a helyi védelem a következőkre terjed ki külön-külön és együttesen a.) A helyi egyedi védelem: H1 H2 H4 jellel a védelem az épület(ek) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, szinezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, jellel a védelem a műtárgy (szobor, kereszt, emléktábla) teljes tömegére, helyére és részleteire. b.) A helyi területi védelem: H3 a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak. c.) A helyi természeti védelem: T1 település olyan természeti értékeire terjed ki, amely jellegzetes a településszerkezet, növényzet folytonosságát képviseli, továbbá amely botanikai érték.

Örökségünk 14 2. Cím: Kossuth Lajos utca 25. Hrsz: 99 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: 1930 körül Lakóépület Közepes állapotú, felújítást igényel Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Előkertes, utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses, kontyolt oromfalas, északi oldalhatáron álló földszintes lakóház udvar felőli bejárattal. Utcai homlokzata három ablakos, az osztópárkány feletti oromzatán két szellőző ablaknyílással. Eredeti állapotában megmaradt a főépület vakolathúzásos díszítése, a nyíláskeretezés, ablakszemöldök és sarokképzés, bádogozás mely helyi védelemre érdemes. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A község egyetlen még jelenlegi állapotban megmaradt lakott épületének megmentése javasolt jellegzetes homlokzata miatt.

Örökségünk 15 3. Cím: Petőfi Sándor utca 6. Hrsz: 123 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: 1930 körül Lakóépület Rossz állapotú. Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcafrontra merőleges gerinccel épült oromfalas, nyugati oldalhatáron álló földszintes lakóház nyeregtetővel, cserépfedéssel. Udvar felőli bejárata előtt un. fórházzal. Utcai északi homlokzatán csak a két padlástéri szellőző nyílással. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint lakóépület megfelelő, de a központhoz való közelsége miatt javasolt esetleg közösségi funkció. Helyi védelemre és egyben teljes felújításra javasolt.

Örökségünk 16 4. Cím: Petőfi Sándor utca 27. Hrsz: 205 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Lakóépület és melléképületei Rossz állagú, felújítást igényel Teljes épület. (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcára merőleges gerincű, oromfalas előkertes keleti oldalhatáron álló lakóépület nyugati oldalhatárán melléképületekkel. Utcai homlokzata jellegzetes kétablakos, nyíláskeretezéssel, osztópárkánnyal. Utcai oromfalán két téglalap alakú szellőző ablakkal. Az udvari bejárata kontyolt tetővel kapcsolódik a házhoz. Eredeti állapotában megmaradtak az ablakok, a váztáblázatos kétszárnyú bejárati ajtó. Az épület cserépfedéssel fedett, hagyományos tégla szerkezetű. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, láthatóan lakatlan. Helyi védelme javasolt az épület alaprajza és tömege a melléképületekkel együtt. Tájházként, helytörténeti múzeumként, öregek napközi otthonaként felújításra és közösségi célra javasolt.

Örökségünk 17 5. Cím: Ján hegy zártkert Hrsz: 1238 Védelem: H1 Fénykép Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Pince Rossz állapotú, felújításra szorul. Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az épület a zártkertben a utca vonalával párhuzamos gerinccel épült borona pince. Az épület hagyományos fa szerkezettel készült, a boronafalak agyag tapasztásúak. Az erősen leromlott állapota miatt a teljes szerkezet jól látszik. Mivel a zártkertben más hasonló szerkezetű pince már nem található védelemre javasolt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, láthatóan elhanyagolt. Helyi védelme javasolt elhelyezése, szerkezete, jellegzetes épülettömege miatt.

Örökségünk 18 6. Cím: Petőfi Sándor utca 17/a Hrsz: 218/1 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Lakóépület és kerítése Jó állapotú, felújítást nem igényel Utcai gépkocsi és személybejárati Kapuk, kerítés és ereszpárkány részlet Leírás: Az ingatlan szép kovácsoltvas kerítése és gépkocsi behajtó és személybejárati kapuja védendő egyedi, míves szerkezete miatt. Az épületen az ereszpárkány kettős galambot ábrázoló bádog díszítése szintén védelemre érdemes. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. A kerítés átfestése javasolt esetleg a kovácsoltvas anyagához hasonló színre. 7. Cím: Eperjes utca 1. Hrsz: 166 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Lakóépület Jó állapotú Utcai ablak Leírás: Az oldalhatáron álló, utcával párhuzamos gerincű, hagyományos szerkezetű lakóház utcai ablaka jellegzetes osztása, díszítése miatt védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, környezete rendezést igényel.

Örökségünk 19 8. Cím: Temető utca Hrsz: 230 Védelem: H3 Épült: Funkció: Létesítmény állaga: Védendő érték: XIX. század vége Temető Megfelelő Teljes létesítmény Leírás: A temető területe a község északi részén a Ján hegyi zártkert alatt a Temető utcában található. A létesítmény szépen karbantartott. A sírhelyek között még találhatunk a századfordulós sírkövet is, jellemző a kettős sírkő. A temető keresztet a község 1975-ben állattatta. A temető ravatalozó a közelmúltban lett felújítva. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Helyi védelme javasolt mint egyházi és kultúrtörténeti emlék a temető teljes területe.

Örökségünk 20 9. Cím: Fő utca Hrsz: 226 Védelem: H4 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század Háborús emlékmű Jó állapotú, felújított Teljes építmény Leírás: Háborús emlékmű alsó mészkő talapzatának négy oldalán gránit táblákon az elesettek névsorával. A talapzaton faragott fa szobor áll, melynek ég felé törő redőzésiben felül egy kék üveggömb áll. Felirata: Emlékmű a háborúban elesettek emlékére és a békéért Alkotta Hadnagy György iparművész Csonkahegyhát Önkormányzat 1995 Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, az építmény és környezete gondozott.

Örökségünk 21 10. Cím: Temető utca 2 Hrsz: 228 Védelem: H4 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század Kopjafa Jó állapotú, felújításra nem szorul. Teljes építmény Leírás: A magas, négyzetes fa oszlop az általános iskolából átalakított katolikus templom előtt áll az iskola udvarból kialakított közparkban. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Beavatkozást, felújítást nem igényel. Helyi védelme javasolt mint kultúrtörténeti emlék.

Örökségünk 22 11. Cím: Sportpálya Hrsz: 179/4 Védelem: H4 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század vége Kopjafa Jó állapotú, felújításra nem szorul. Teljes építmény Leírás: A magas, négyzetes faragott fa oszlop felső részén kereszt alakú nyílással a sportterületen áll. Felirata EZERÉVES ÖSVÉNY. A község a Millecentenárium alkalmából emelte. Körülötte tűzrakóhely, és pihenőpadok találhatók rendezett területen. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Felújítást nem igényel. Helyi védelme javasolt mint kultúrtörténeti emlék.

Örökségünk 23 MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK A Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján a községben műemléki védettségű építészeti érték a református és a katolikus harangláb. törzsszám azonosító megye helység cím név helyrajzi szám 6430 12851 Zala Csonkahegyhát Fő u. Ref. harangláb 121 6430 12852 Zala Csonkahegyhát Fő u. R. k. harangláb 121 6430 10800 Zala Csonkahegyhát Fő u. Kettős harangláb, népi 121 A település értékvédelmi katasztere a község két országos védelem alatt álló építményét, a település központjában, a Kossuth Lajos, a Petőfi Sándor és a Fő utcák találkozási pontjában álló római katolikus és református haranglábat is feltünteti mint ű léki é ték t

Örökségünk 24

Örökségünk 25 1. Cím: Fő utca Hrsz: 121 Védelem: M Katolikus harangláb Épült: Funkció: Épület állag: Védett érték: Törzsszám: XX. század eleje Kettős harangláb Jó állapotú Egyedileg védett műemlék Református harangláb Leírás: A község főutcája mellett, fák között található egymástól pár méterre a katolikus és a református faharangláb. Mindkettő 20. századi, egytetős, két oszlopon álló, négy oldalról kimerevített, egyszerű szerkezetű. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi helye és környezete megfelelő.

Örökségünk 26

Örökségünk 27 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján: azonosító lelőhely név HRSZ szám 39276 1 Zsuppos-tüske 125, 124, 123, 122/2, 122/1, 118, 115/4, 113, 130, 131, 134, 135 39277 2 György-völgy 26, 27, 28, 29, 30/1, 30/3, 30/4, 0215, 0212/5, 0213, 0214/6, 0214/2, 0214/4, 22, 21/2, 21/1, 0216/14, 0216/13, 0216/12, 0216/15 39278 3 Tóth Ferenc telke 39281 4 Kislengyelpatak 57, 58, 59, 60, 61, 64/1, 64/3, 64/4, 65, 71/1, 75/2, 75/3, 83, 84, 85, 86, 87, 88/1, 88/2, 88/3, 92, 93, 94, 95, 96 088/16, 0111, 0115/2 39282 5 Ó-temető 0135/24, 0135/25, 0135/26, 0135/27, 0135/28, 059 39283 6 Dala-hegy 059, 062, 063, 055, 056, 057, 0135/28 39284 7 Jámi hegy 027, 028, 056/4, 060, 062/6, 062/5, 062/4, 063, 071/1, 071/2 39369 8 Bükkönce-dűlő 0200, 066, 063 37863 9 Szentiján-dűlő 0357, 0358, 02/1, 03/1, 088/16, 0110, 089 Az adattári és szakirodalmi adatok alapján a jelenleg ismert érintett területek az alábbiak dr. Kvassay Judit régész 2006. évi örökségvédelmi hatástanulmánya alapján (lelőhelyenként a helyrajzi számok): 4. régészeti lelőhely: Csonkahegyhát-Kislengyel-patak (KÖH 39281) Telep: Újkőkor (DVK), Római kor, Későközépkor Hrsz.: 088/16, 0111, 0115/2 5. régészeti lelőhely: Csonkahegyhát-Ó-temető (KÖH 39282) Telep: Rézkor (Balaton-Lasinja kultúra), Római kor, Árpád-kor, Középkor, Későközépkor Templom és temető: Árpád-kor, Középkor, Későközépkor és Újkor Hrsz.: 0135/24, 0135/25, 0135/26, 0135/27, 0135/28 6. régészeti lelőhely: Csonkahegyhát-Dala-hegy (KÖH 39283) Telep: Őskor, Római kor, Középkor Hrsz.: 0135/28

Örökségünk 28 7. régészeti lelőhely: Csonkahegyhát-Jámi-hegy (KÖH 39284) (megj.: téves adatfelvevői névadás, mert a lelőhely, nem a hegyen van, hanem a tőle kb. 400 méterre nyugatra a patak völgyében) Telep: Őskor, Árpád-kor, Későközépkor Hrsz.: 027, 028, 056/4, 060, 062/4, 062/5, 062/6, 063, 071/1, 071/2 8. régészeti lelőhely: Csonkahegyhát-Bükkönce-dűlő (KÖH 39369, tévesen Pálfiszeg-Bükkence dűlőként nyilvántartva!) Telep: Későnépvándorláskor (8-9. század) Hrsz.: 0200 További adatok hiányában 2006-ban nem lokalizálható régészeti lelőhelyek voltak: 1. Csonkahegyhát-Zsuppos-tüske (KÖH 39276) Kolostor: Középkor 2. Csonkahegyhát-György-völgy (KÖH 39277) Ismeretlen jelleg és ismeretlen kor! 3. Csonkahegyhát-Tóth Ferenc telke (KÖH 39278) Temetkezés, Középkor? Megjegyzés: A pinceépítés közben talált sírban mellékletként sarkantyú és bronz pénz volt. Elpusztult középkori települések a mai Csonkahegyhát határában: Szentiván, Ján és Tubolyszeg Szentiván (ld. 2. és 3. sz. lelőhely) név eredete: temploma védőszentjéről nevezték el a falut. Szentiván első ismert okleveles említése 1454-ből származik, amikor a Kávásiak új adományt kapnak a falura V. László királytól. A Csonkahegyhát határának déli szélén, már a 10-11. században létezett Szentiván. A 16-17. században a Kávási család tagjai a birtokosok, majd az 1550-es évek végén a Bánfiak próbálták megszerezni a falut sikertelenül. A 17. század második felében néptelenedett el teljesen. 1690- ben már puszta volt, amelyet a bocföldi és mileji lakosok műveltek. A Szent Iván (Keresztelő Szent János népies neve) tiszteletére szentelt egyház papjai 1334-től kezdve rendszeresen szerepelnek az egyházi iratokban. A templom maradványai 1698-ban még álltak, az I. Katonai felmérés térképén, a 18. század végén azonban már nem tüntették fel a romokat.

Örökségünk 29 Ján név eredete: a vallon Jean névből származik. Ján falu (amelynek nevét váltakozva Jánnak vagy Gyánnak írták a középkorban) első ismert okleveles említése 1178-ból származik, amikor III. Béla nemesítette a Milejiek őseit, és az oklevél felsorolta a család birtokait, amelyek szomszédja volt Gyán. A birtokot 1272-ben a Darabos család őse, Itemér fia Imre kapta Erzsébet királynőtől. Későbbi birtokosai Jula fia Gegely,, Kutasi Marcel, Salomváriak,Salomvári Agáta, Ostfi Gergely felesége, Kávásiak, Bánfi Antal. Szentivánhoz hasonlóan a 17. század második felében néptelenedett el, 1690-ben már pusztának írják. A Jánipatak két partján kialakult falu nagyobb, jelentősebb településrésze Milejszeg határába olvadt. Csonkahegyhát területének északnyugati részén egy kisebb falurész lehetett, a 4. sz. régészeti lelőhelyen. Tubolyszeg név eredete: a Tuboly család településrésze. Tubolyszeg Árpád-kori és középkori településrész az 1500-as évek vége táján költöztek a település lakói arra a hegyhátra, amely ma Csonkahegyhát határának délkeleti, hosszanti kiugrását alkotja. Ez a helyzet is jól jelzi, hogy a határrész eredetileg különálló település lehetett. A hegyhát északi végén a Tuboly- összetételű földrajzi nevek őrzik a megtelepedés emlékét. Tubolyszeg lakói 18. század végén költöztek Csonkahegyhátra. Helye régészeti érdekű területnek jelölt. Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe.

Örökségünk 30

Örökségünk 31 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BFNP) védett természeti területe által. Országos jelentőségű védett természeti területként a község közigazgatási területéhez az alábbi ex lege védett lápterületek tartoznak, egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett lápként a Csonkahegyhát 0132 hrsz terület. Csonkahegyhát közigazgatási területét a Sorokpolány 3 nevű 0148 hrsz (EOV X: 163982; EOV Y 470832) forrás érinti. Közigazgatási területén nem található nyilvántartott barlang, víznyelő, kunhalom, földvár. A község közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó övezete érinti. A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel.

Örökségünk 32 Tervezett természeti területnek minősül az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt és a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A közigazgatási terület fenti feltételeknek megfelelő területeit tervezett természeti területekként kell kezelni és kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. A gyepterületek megőrzendők. Természetközeli területekként kell kezelni a mocsár, a nádas és a sziklás területeket is, melyeken épületet elhelyezni nem szabad. Érzékeny természeti területek és magas természeti értékű területek a község közigazgatási területét nem érintik. Natura 2000 területek - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek - a község közigazgatási területét nem érintik. A község közigazgatási területére nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül a település közigazgatási területét az alábbi félkövér betűvel kiemelt területek érintik melyeket településképi szempontból meghatározó területekként szükséges kezelni. 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe; 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; 3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely; 4. a történeti kert és a történeti táj területe; 5. a védett temető területe; 6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; 7. a helyi jelentőségű védett érték területe; 8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; 9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; 10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték. A fenti területeken reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL Örökségünk 33

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK BELTERÜLETEN Örökségünk 34

4 Örökségünk 35 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Az eltérő karakterű településrészek meghatározására idézzük Meggyesi Tamás gondolatait: Egy adott utca, tér, városrész vagy település arculatát elsődlegesen az épített környezet jellegzetességei, karaktervonásai határozzák meg. A karakter alapvetően a hely egyedi jellegű környezeti minősége: olyan sajátosságok együttese, ami szerencsés esetben a szellemi természetű genius loci konkrét, fizikai megtestesülésének bizonyulhat. A településkarakter az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet. Egy település esetén a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti. Azt a képet amelyet a külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is. A községbe érkező és átszelő viszonylag kis forgalmú bekötőútak felől a természeti környezet és a község megnyugtató látványt nyújt. A zártkertes illetve erdővel fedett meredek területekkel szemben találjuk a gyep és szántó területeket. A fiatal település ősi településmagja a főútra merőleges útcsatlakozásban a település közepén helyezkedik el, ehhez csatlakoznak az utak mentén tovább épült területek. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll. Az épületállomány magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. Az átépülő, de a halmazos területrészeken is azt találjuk, hogy a földszintes házak fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA Településképi szempontból egy jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó településrész határolható le. A település középpontjában, a Fő utca, Petőfi utca, és Kossuth Lajos utca csatlakozásában lévő két műemlék harangláb környéke. Itt találhatók a község műemlékei - a kettős harangláb - és jellegzetes épületei, utcaképe. A településen hat településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

Eltérő karakterű településrészek 36 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

Eltérő karakterű településrészek 37 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA BELTERÜLETEN

Eltérő karakterű településrészek 38 1 FALUSIAS HALMAZOS KARAKTER FŐ UTCA ÉSZAKI OLDAL, PETŐFI SÁNDOR UTCA, EPERJES UTCA, TEMETŐ UTCA, HEGYI UTCA A falusias halmazos karakter a település széles, rövid nagy telkeit egymás mellett és mögött szabálytalanul beépített nyugati területrészt határolja körül. Ez lehetett az ősi településmag, amely viszonylag sík, jól beépíthető telkekre volt osztható. Ennek megfelelően a karaktert alapvetően a telkek határozzák meg, mert az épületek elhelyezésében - attól függően, hogy meredek rézsűre került, vagy a sík terepre - az oldalhatáron álló, szabadon álló, utcára merőleges és utcával párhuzamos gerincű épületet is találunk, előkerttel, vagy utcavonalra épülve. Sajnos erre a karakterre is jellemző, hogy az épületek átépülnek - különösen a főutak mellett - az elbontott házak helyén találunk az építési idejüknek megfelelő tömegű, homlokzatú épületek épülnek, de magasságukban alkalmazkodnak a környezetükben lévő épületekhez. A melléképületek a telkek miatt hol az épület mögött, hol azzal szemben, vagy a hátsókertben épültek, használatuk változott. Az épületek többsége részben alápincézett, de a telepítésnél a terepadottságokat követik. Összességében azonban a karakter településképe megnyugtató. Az épületek között még látunk utcára merőleges gerincű tetővel, hagyományos cserépfedéssel, oromfalon egy vagy két ablakkal, szellőző lyukkal, hat szemes ablakkal épült háromosztatú házat. A védelemre javasolt épületek ebben a településrészben találhatók. A homlokzatokra a pasztelles földszínek a jellemzők. A kerítések lábazatos áttört kivitelben készültek a községben található típusoknak megfelelően.

Eltérő karakterű településrészek 39

Eltérő karakterű településrészek 40 2 FALUSIAS SOROS ÁTALAKULÓ KARAKTER FŐ UTCA DÉLI OLDAL, KOSSUTH LAJOS UTCA, PETŐFI UTCA VÉGE Falusias soros karakterű de átalakuló a település területének legnagyobb része. A falusias soros karakter jellemzően a hosszú szalagtelkekre történő oldalhatáron álló beépítést jelenti, de az épületek telken való elhelyezésében, formájában, a telekhasználatban, melléképületek elhelyezésében, kerítés építésben nem sokban különbözik a halmazos beépítéstől. Találunk utcával párhuzamos nyeregtetőt is, jó arányú földszintes T, vagy L alaprajzúak, de az utcakép nagyon vegyes. A régi épületek között egyre több az új, a lakóházak már átépültek, összetett tetővel, nyitott vagy zárt verandával, tornáccal készültek, hátsó kertben garázzsal. A kerítések a községben található típusok, jellemzően áttört fém, vagy fa kerítésmezőkkel. Az utak szűkössége miatt egyre több az élősövény, amely megszűri a port és a zajt. A tetőtér beépítése épületeknél az erkélyek általában a magastető alatt, a falsíkba mélyülnek, vagy abból kiugranak. Az épületek az utca felől részben alápincézve, garázzsal készültek. A lépcsős bejáratok az épületek déli oldalának toldalékai. Az előkertekben megjelentek a "négy lábon álló kerti tető" szerű, nyitott, fedett gépkocsi beállók. Változatos a homlokzatok kialakítása, a tetőfedés anyaga, ablakok elhelyezése.

Eltérő karakterű településrészek 42 3 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER KÖZPARKOK, JÁTSZÓTEREK, SPORTTERÜLET, TEMETŐ A belterülethez csatlakozó nagyobb zöldfelületek közül kiemelendő a település sportpályája az öltözővel a község nyugati részén. A terület szépen karbantartott, gyeppel fedett a 2000. évi fa emlékoszlop áll rajta. A belterületen a településre érkező közutak csatlakozásában találjuk a község központját alkotó szép közparkot, mely csatlakozik a műemlékek területéhez, és a központot képező orvosi rendelő, presszó, faluház szépen gondozott területéhez. A temető és a ravatalozó a hagyományos dombra települt falusi temető képét mutatja. Sok a régi sír, ezért területe helyi védelemre javasolt. Nem a zöldfelületi karakterbe soroltuk, de meg kell említeni, hogy az intézmények kertjei között a templom kertje és a Fő utca északi vonalán az elnyújtott településközpont épületei előtt és telkein is szépen gondozott zöldfelületeket látunk. A községen átmenő utak belterületi szakaszán a közterületek szűkös mérete miatt nem alakult ki fásítás, de a házak előtt élő sövény kerítés alkot szép térfalat, a kertek gondozottak.

Eltérő karakterű településrészek 44 4 ÜZEMI KARAKTER MAJOROK, GAZDASÁGI TERÜLETEK A gazdasági területeket a község keleti részén találjuk, ami az észak-nyugati szélirányt figyelembe véve kedvező, mert nem a településre fújja az esetleges szennyeződést hanem elfújja onnan. A milejszegi bekötőútnál, a főút mellett a külterületen két vállalkozás telephelye üzemel a Tornyiker Kft és GUTEX Bt. Területük fásítással rendelkezik, fenntartására azonban nagyobb gondot kell fordítani. A pálfiszegi bekötőút nyugati oldalán található a 30 000 db-os pulykatelep környezete rendezett, külső véderdő sávval és belső parkosítással rendelkezik. Vele szemben egy kisebb mezőgazdasági vállalkozó telephelye van. Ennek környezete már kevésbé rendezett, a lehetséges helyeken parkosítani kell. Növényzettel való takarása indokolt lenne. A belterület határán találjuk a sertéstelepet, ennek környezete rendezett, fásított.

Eltérő karakterű településrészek 45 5 ZÁRTKERTI KARAKTER JÁN-HEGY PÖNDÖR-HEGY A község két zártkertje a nyugati dombokkal övezett határon található. Egyutcás szerkezetűek, még találhatók bennük régi építésű hagyományos építőanyagból épült boronás, vályog pincék. A község mindkét zártkertjére jellemző a Zala megyében kialakult birtokszerkezet. Az út mellett áll a pince (présház), körülötte gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A terület eredetileg szőlőterület volt, ez alakult át művelésváltással és felhagyással a mai átmeneti területté, zártkertté, mezőgazdasági területté vagy maradt szőlőterület. Az épületek közel állnak egymáshoz a keskeny gerincen az útra merőleges, vagy párhuzamos nyeregtetőkkel, cseréppel vagy palával, hullámpalával fedve. Az út felől földszintesek, de a meredek rézsű miatt alápincézettek, esetleg tetőtér beépítéssel épültek. Az észak-déli irányú gerinc mellett kedvező benapozottságú kelet és nyugati lejtőre telepített szőlő sorokat találunk.

Eltérő karakterű településrészek 46 6 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A meredek lejtésű, szabdalt felszín miatt mezőgazdasági művelésre viszonylag kis területrész alkalma elsősorban a községhatár még járható lejtésű déli felében. A két zártkert illetve erdővel fedett területekkel szemben találjuk a gyep és szántó területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét. Hol a repce virágzik, hol a búzatáblák hullámzanak, hol a napraforgók fordulnak a nap felé. Mindig más a szántók képe. A szabdalt, meredek felszín miatt gyönyörű a panoráma, az üres telkekről messze belátni a határt.

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 47 A környező táj alapvetően nem változott az évek során, a belső településkép az átépítések miatt kissé változott, de a 10 évvel ezelőtt készült képek, az akkor épp építés alatt lévő házakról is mutatják, hogy már a környezetbe illő épületek létrehozása a tendencia. A településközpont a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község szépen beleilleszkedik a tájba, egy-két átalakítást kivéve nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezése visszafogott, nem hivalkodó, Falusias jellegéből adódóan a zöldfelület mindenütt jelentős. A burkolt utcákat ugyan hiányos fásítás szegélyezi, a közterületek azonban szépen parkosítottak.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 48 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek 1-2 - 4-5 Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A dombos, lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell a domb és lejtő felőli megjelenés azonos elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épületelhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre helyezi az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Nem elfogadható az épület földbevájása és feltöltéssel a teljes kiemelése, ez a községre nem jellemző. A meredek terepen a részleges bevágás alkalmazása elfogadható jó megoldás. A rézsűt az állékonyság miatt általában lebetonozzák, de a községben ez nem divat, meghagyják a zöld növényzettel együtt. Jó megoldás a növénykiültetésre alkalmas rézsűkövek használata is, mely az amúgy is szűk utcák zöld növényzetét emeli. A részleges bevágással kitermelt földdel a telek feltölthető egyenesre, kevesebb a földmunka, jobbá válik az épület környezete. Nem javasolt az épület utcafronti alápincézése sem, csak ott ahol az elbontott épület is ilyen volt, és ott ahol az épület magassága a szomszédokhoz való illeszkedést így jobban követi. Nem javasolt a rézsű helyett az épületek részbeni alápincézése a közterület felől un. szuterén kialakítása, tárolás vagy más gazdasági céllal, mivel ez a falura nem jellemző. Amennyiben ez az épület alsó szintjének növényzettel való takarásával történik még elfogadható, hiszen egyébként is emelkedik a terep, de a részbeni kiemelés és földbe süllyesztés ajánlott.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 49 BEÉPÍTÉS, TÖMEG Karakterek 1-2 - 4-5 A település jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, a halmazos településrészek kivételével keskeny hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is követni kell a terepadottságok figyelembe vételével is (várhatóan a sík területű Kossuth Lajos utca mentén, a község egyéb területein a terepadottságok miatt nem valószínű lakóterület fejlesztés). Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, csak ott ajánlott ahol a meglévő állapot is ezt mutatja. Az oldalhatáron álló keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott. Az épületek a telken a szomszédos épületekkel azonos ritmusban álljanak..

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 50 Kerüljük a helyiségek benapozottsága érdekében a jó égtáj felé fordítást, ezt megfelelő alaprajzzal oldjuk meg. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek, ha mégis a lakóépület elé kerül, akkor javasolt az oldalkert felőli garázs nyitás és a garázs utcai falának homlokzattal való ellátása. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk, és félnyereg tető se árnyékolja a szomszédot. Az épületek tömege illeszkedjen a szomszédos épületekhez, a meglévő utcaképhez. Az utcában kialakult előkertek mélységét meg kell tartani, vagy legalább a szomszédos épületek előkertjeihez szükséges igazodni. A halmazos, rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ de törekedni kell a környezetbe illesztésre.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 51 A régi ház a Petőfi Sándor utca déli rézsűs oldalán áll. A terep emelkedését és a rézsűt meghagyva az épület északi utcafrontja részben alá van pincézve. A telek megközelítését az út felőli emelkedővel és az árok felett átvezetett híddal oldották meg. Az épület az utcával párhuzamos, oromfalas, egyszerű cseréppel fedett nyeregtetős. Háttérben a melléképület áll. A kerítés áttört hullámos drótfonat. A jó példák között is látható épület 2005-ben még építés alatt állt. Az épület elhelyezése követte a Petőfi utcában szokásos utcával párhuzamos elrendezést, azzal, hogy a garázs és a telek bejárata, mint utolsó telek a sportpálya utjáról megközelíthető. Ezért a garázs kvázi oldalkert felől nyílik. Az épület az utcában már álló széles homlokzatú épületekkel ellentétben szép nagy ablakokat kapott az utca felé, ami ajánlásnak is tekinthető ilyen esetekben. Az elkészült házról további képek is megtalálhatók a kézikönyvben. (Köszönet a tulajdonosnak, hogy megengedte ezek megjelenését is.) Az építés alatt lévő ház a Kossuth Lajos utca végén a sík terepre való illesztésre ajánlás. A közterület felőli - kissé szélesebb - homlokzatot a kiugró épületrész és tetőfedése megbontja. Így nem hat olyan nagynak. Az oldalbejárat is ugyanilyen megoldású, hátul pedig az ikergarázs szintén jó megoldás. Az új építésű utcában a településképre már a földszintes épületek a jellelmzőek.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 52 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek 1-2 - 4-5 Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedett az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Oldalhatáron a szomszéd felé a tetőforma a nyeregtető, kerüljük a tűzfalas félnyereg tetőt, mert árnyékoló, magas falat eredményez. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 53

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 54 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek 1-2 A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket kell alkalmazni. A vakolt homlokzatok között lehetnek finomabb, vagy erősebb textúrájúak, síkban tartott, vagy kiemelt, tagolt vakolatok. A téglával, terméskővel, fával való homlokzati kiemelések legyenek visszafogottak, az épület megjelenéséhez és környezetéhez illők. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, esetleg homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése, kiemelése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. Tetőtér beépítésnél, emelet ráépítésnél az utcai homlokzatból nem a teljes homlokzat szélességben, és féloldalasan kiugró erkélymegoldás alkalmazható, ha a környezetbe illő. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. Utcai homlokzaton a garázsbejáratot kerüljük, inkább oldalkertre nyíljon, még előkert esetén is.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 55 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni (fa, tégla, kő). Kerülendő a síkban tartott vakolt felületen az eltérő színekkel történő osztás. A homlokzat színek lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 56 KERÍTÉSEK, KAPUK A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Teljesen tömör kerítés nem javasolt. Közterület felől a drótháló, drótfonat - a Haidekker hullámos kerítést kivéve - beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, a szomszédokhoz, és az épülethez illeszkedő anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott, ami a zaj, port megszűri és szebb is, de a megfelelő gondozására nagyobb figyelmet kell fordítani.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 57 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. Az épületek alápincézése a terepviszonyoknak megfelelő legyen. Nem javasolt a pincebejáratok utcai homlokzatra kerülése, ez nem jellemző a községre, sem a zártkertben sem a faluban.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 58 ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok lombkorona szélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növényelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján https://www.bfnp.hu/hu/novenyjegyzek alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 59 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 60 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 61 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vagy csak egy oldalon vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, útfásítás, összefüggő fasorok a szűk utcakeresztmetszetek miatt nincsenek. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál és járdáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt, vagy a beton burkolatoké. A közterületi létesítmények, padok, hulladékgyűjtők, buszvárók lehetőség szerint hagyományos - a településképbe illő - anyagból készüljenek. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 62 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek). Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak.

Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 63 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaróak az elektromos hálózatelosztó tornyok, oszloptrafók, amelyek az utak mellett állva minden településképbe belógnak. Kerülendő az utca két oldalán sűrűsödő oszloperdő. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 100 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony). A település környezetében a meglévő víztornyok erre alkalmasak. A képen a víztorony még a 2005. évi állapotában az elektronikus hírközlés beren nélkül látható, azóta már megtörtént az adók rátelepítése.

JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 64 A község külterületi tájképe alapvetően nem változott. Dobronhegy felől érkezve a település mai arculata a belterületen is egységes képet mutat. A településközpont környéke a közpark és intézményfejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak, az új építések is harmonikusan illeszkednek az utcaképbe. A község épületei nem zavarják a tájképet, az épülettömegek egy-két kivételtől eltekintve arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a lakókertekben előtérbe kerülnek az igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés látható a régi és új épületeken egyaránt. Az épületek növényi háttere gazdag, az előkertek virágokkal, cserjékkel vannak beültetve. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér). A jó példák, nem mindig a községben található épületekről, épületrészletekről készültek, de talán ötletet, iránymutatást adnak arra, hogyan tehetnénk szebbé épített környezetünket. ÉPÜLETEK Gazdálkodási célú épület egyszerű megoldása a község elején háttérben a volt téglagyár kéményével. Fásítással csak a parkolásra szolgáló közút felőli rész rendelkezik, de az egyszerű nyers színű homlokzat és tető nem zavaró látvány a közút felől. Az épület méreteiből látszik, hogy üzemi épületről van szó. Az oldalkert felől pedig a drótfonatos kerítés mellett az oldalhomlokzat nem igényel növényzettel való takarást. A mellette lévő szántó terület úgyis folyamatosan változó növényi környezetet fog biztosítani az épületnek.

A sportpálya mellet lévő épület kert felőli nézete és a terasz lefedés és aszaló, kemence részletei láthatók a képen. Az utca felől egyszerű homlokzattal rendelkező épület a kert felől mozgalmasabb. Látszik, hogy az épület építésekor figyelembe vették a meglévő gyümölcsfát, szinte körbeveszi a ház. A fedett terasz a sportpálya felől sem látható a bejárati oldalszárny takarja. Nem zavaró a terasz alacsony hajlásszögű átlátszó lefedése, így a mögötte lévő helyiségek is kapnak természetes fényt. A hagyományos anyagok - téglaburkolat, fa - igényes használata példamutató. 65

A faluház közösségi nagy terme széles, nagy épületet kívánt. Az emelkedő Eperjes utca központhoz csatlakozó kis telkén az épület méretei mégsem hivalkodók. A tetőfedés sötétbarna bitumenes zsindely fedése sem okoz törést a látványban. Mögötte a rézsűbe ültetett méretes fenyősor az észak-nyugati szél ellen is véd. 66

ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK 67

68 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEI A modern, de szépen faragott, különleges fa szobor lassan a község jelképévé válik, mint ahogy a műemlékei - a kettős harangláb - már azok. Szépen kialakított emelkedő lépcsős parkosítás, térkő burkolás az orvosi rendelő előtt.

69 Egyszerű modern kerítés áttört kivitelben. Áttört fa kerítések kétféle változata.

70 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Szépen rendben tartott környezet a volt téglagyári kémény és a szárító épülete körül. Bár helyrehozatala gazdaságtalan, még jó állapotban van.

71 A Tornyiker Bt rendben tartott telephelye a külterületen Dobronhegy felől érkezve tűnik a szemünk elé. A látvány nem okoz csalódást A második kép a háttérben lévő új víztorony, amire már a rátelepült adók berendezései is láthatók.