BELEZNA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 1 BELEZNA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2

3 3 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ 2 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 ÖRÖKSÉGÜNK 1 Műemléki, helyi építészeti és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Eltérő karakterű területek lehatárolása, arculati jellemzők bemutatása 1 Falusias centrális karakter - Szabadság tér, Petőfi Sándor u., József Attila u. déli része, Dózsa György u. 2 Falusias soros karakter - Kossuth Lajos utca 3 Falusias átalakuló karakter - Mező utca, József Attila u. északi vége 4 Zöldfelületi karakter - Szabadság tér, templomkert, Báránka-tó, sportterület, temetők 5 Üzemi karakter- Janka puszta, MOL telephelyek, GE hulladéklerakó, Majorok 6 Zártkerti karakter 7 Külterületi karakter - erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Közterületek, utcák, terek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 JÓ PÉLDÁK Épületek Építészeti részletek Utcabútorok Sajátos építményfajták, reklámfelületek és egyéb műszaki berendezések 7 IMPRESSZUM

4 4

5 1 5 BEVEZETÉS A települések ősidők óta az emberi kultúra történetének lenyomatai. Az évszázadok során folyamatosan változnak, mégis megmutatják egy közösség múltját, jelenét és hordozzák jövőjét is. Az örökölt és nem nagyon változó természeti adottságokat a történelem során az ember folyamatosan felhasználva építgeti lakóhelyét. Mindig szebbet, jobbat akart. Az évszázadok során sokszor el kellett hagynia lakóhelyét, de sokszor vissza is tért a bölcsőhöz. Ez a folyamatos megújulás egy település életében rá jellemző egyedi településkaraktert eredményezett. Ezt a karaktert kell megmentenünk az utókor számára. Az elkészült településképi arculati kézikönyv, melyet Tisztelt olvasó a kezében tart, egy olyan szemléletformáló kiadvány, mely a helyi lakosság, a döntéshozók, az újonnan betelepülők számára nyújt betekintést a település épített és természeti értékeiről, építészeti arculatának jellemzőiről, és javaslatokat ad az épített környezet formálására. Arra, hogy mit, hogyan, milyen módon szeretne látni a közösség a lakóhelyén. Az arculati kézikönyv elsősorban a lakosságnak nyújt tájékoztatást azzal, hogy egyszerűen, szemléletes ábrák segítségével és mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kézikönyv nemcsak bemutatja Belezna meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, de javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására, nem direkt módon, hanem finoman rávezetve az olvasót, hogy ami ide le van írva az mindenkinek jó lesz. A könyv elkészült ugyan, de nem befejezett, folyamatosan változhat, mint ahogy mi is állandóan változunk, úgy a település is. Várjuk Szeretettel azokat az észrevételeket, amelyeket a könyvben szívesen látnának megjelentetni. Reméljük, hogy ezzel nemcsak az elődeink által ránk bízott értékeket őrizzük meg, de a jövőt is nyitottan fogjuk alakítani. Bödör István polgármester december

6 6

7 2 A település bemutatása 7 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET 1 Belezna község első említése az évi pápai tizedjegyzékben fordul elő a segesdi kerület plébániái között. A XIV. században a Beleznay család birtokolta, a község neve is innen ered. Az os adólajstrom szerint Horváth János és Csipcsey Pál voltak földesurai. A Beleznay család nevét 1415-ben is említik a források. E birtokon élt a család török uralom kezdetéig. A században a tulajdonosai állandóan változtak. A községhez tartozott ekkor Kakonya-puszta, és a Mura partján fekvő Szentháromság-puszta. A középkorban ezek helyén népes falu állott. Kakonyapuszta ig a Hahót nemzetség birtoka. A Beleznát említő tizedjegyzékben szerepel, temploma és plébániája volt, amely a hagyomány szerint 1560 táján pusztult el. Régi zsúptetős, csonkakontyos, de már kéményesre alakított épület 1964-ből. A múlt ezen emlékei már nem láthatóak a településen. (Forrás: alapján

8 A település bemutatása 8 Szentháromság pusztáról először 1230-ból van adat. Ekkor már állt a Szentháromság tiszteletére szentelt bazilikája, amely a török hódoltság alatt pusztult el ben Kakonyával együtt szerepelt ben mindkét falu a Dersfiaké, majd 1476-ban Szerdahelyi György birtoka lett. Beleznát 1536-ban négy család birtokolta, 1632-ben Beleznay Ferenc testvéreivel, Andrással és Zsigmonddal az udvartól megerősítő okmányt kapott. Ezután köznemesi családok birtokolták. A török hódoltság alatt végig lakott hely volt ben csak hat háztatása volt ban a falu a királyi kincstár kezére került és lassú pusztulásnak indult. A települést 1733-ban Mlinarics Miklós szerezte meg Szentpéter-pusztával együtt ban a Beleznay utódok, 1835-ben gróf Festetich László, majd a Horváth, Rüffly család birtokolta. 1. katonai felmérés ( ) (Forrás: A kiegyezés után lassú fejlődés veszi kezdetét, két kúria épül 1860-ban a Beleznay és a Rüffly családnak ben gróf Zichy Ödön építteti a ma is eredeti állapotában megmaradt szép római katolikus templomot. A település története során a községhez az alábbi lakott helyek tartoztak: Asszonyvári-szőlő, Janka-puszta, Nagydombi-szőlő, Sándor-puszta. Az 1903-as gazdacímtár Zichy Ödön gróf birtokaként említi Belezna egy részét. Valószínű gyermekeiről történt Jankapuszta és Sándor-puszta elnevezése. Janka-puszta a 20. század történetének szomorú epizódját idézi a horvát usztasa kiképző tábor létesítésével. 2. katonai felmérés ( ) (Forrás: Kakonyapuszta és Szentháromság is jól látszik a településtől nyugati irányban ben a település 5376 kh területén 750 többségében törpe-, kis- és középbirtok volt. A településen 261 család élt 1522 fővel. A lakosság földművelés és állattenyésztés mellett szellemi és egyéb foglalkozást is űzött. A település rendelkezett elemi iskolával, postával, Zákányban vasútállomással, Murakeresztúron távíróval. 3. katonai felmérés ( ) (Forrás:

9 A település bemutatása 9 SZERKEZETI FEJLŐDÉS A történeti térképek alapján a település az első katonai térképen ( ) már közel a mai szerkezetével szerepelt. A térképen a mai Mező utca és a Mező utcától délre a Kossuth utcai beépítés még nem látható. A második katonai térképen ( ) északon a mai Dózsa György utca tovább épül, a Petőfi Sándor utca és József Attila utca közötti háromszög kezd beépülni. Új elemként délen a mai Mező utca alatt megjelenik az a nagy telek, amelyen a falu birtokosai épülnek. A második és harmadik ( ) katonai térképen a község szerkezete alapvetően nem változott. A kataszteri térképen nemcsak a falu épületállománya, de az 1860 körül épült két kúria telke, beépítettsége, angol parkja is jól látszik. A Mező utca egyoldalas beépítése és a templom csak a negyedik katonai térképen (1941) látható ös kataszteri térkép (Forrás: Úthálózatát tekintve a települést északról a mai Nagykanizsa-Surdi főút felől dél-nyugat irányba az erdőn átvezető út - a mai Petőfi Sándor utcába csatlakozó út - nem a mai Janka-puszta felé vezetett, hanem attól egy kissé délebbre indult a főútról. Ez az első katonai térképen - és az irtás maradványa a légi felvételen is - jól látszik. A többi térképen már a Jankapuszta felé vezető, a József Attila utcába érkező út az elsődleges útkapcsolat, a déli Surd felőli csatlakozással együtt. A Petőfi utca főút jellege feltételezi, hogy egykor a falu úti falu volt és az elnyújtott központból a zártkertek felé vezetett utak mentén fejlődött tovább. A katonai térképeken látható, hogy jelentős az erdőterületek aránya, a zártkert és viszonylag kevesebb, a szigetszerűen elhelyezkedő szántó terület. A patakok mellett sok a vizenyős, láppal borított terület. Település 1941-es térképen (Forrás:

10 A település bemutatása 10 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Belezna határ menti kistelepülés, Zala és Somogy megye határán, a Mura folyó közelében helyezkedik el. Nagykanizsától 20 km-re dél-nyugati irányban fekszik, a Nagykanizsa-Gyékényes útról bekötőúton közelíthető meg ben került Zala megyéhez. A Mura-Dráva találkozásától északra a Mura folyó keleti oldalán húzódó Szentmihály-hegy északi lankája, a Visszafolyó-patak, a Principális csatorna torkolata, a Mura folyó bal partján elterülő Kakonya-puszta, a Nagy-dombi, Gólyahegyi és Asszonyvári szőlőhegyek, a Szentháromsági erdők határolják nyugatról. Itt található a Mura folyó holtága, és az ideiglenesen működő Zrínyi Miklós komp, mely évszázadokon át kötötte össze Belezna-Kakonyát és Kakonya-Donja-Dubrovát (Alsó-Domborút). A zsákfalu jelenleg közúton egy irányból közelíthető meg, de északról Janka-puszta felől használják a földutat is. A külterületi tájkaraktertet meghatározza, hogy a közigazgatási terület a Kelet-Zalai dombság és Muravölgyi-sík találkozásánál helyezkedik el. A település területére is a tagolt felszín, enyhe lejtésű dombhátak, kiszélesedő völgyek, szétterülő patakmedrek jellemzőek. A község területének terjeszkedését alapvetően a vízfolyások és a kiterjedt erdőségek határolták le. A vízfolyások mentén rétek, a nyugati oldalon a régi múltra visszatekintő szőlőskertek, gyümölcsösök és erdők, a keleti oldalon művelt földek terülnek el. A külterületek használata az évek során alapvetően nem változott. A tájhasználat változatossága következtében a település kedvező tájképi megjelenésű. A földtani adottságokat kiaknázva a szénhidrogénkészletre felszín alatti szénhidrogén bánya települt, melynek járulékos építményei, az olajkutak a tájhasználat és a tájkép további jelentős tájalkotó elemei.

11 A település bemutatása 11 Változatos a növényvilág is. Az erdők gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, cseres tölgyesek, telepített akácosok vagy erdei fenyvesek, a vizenyősebb részeken az égerligetek, égerlápok és a fűzlápok találhatók. Értékes növényritkasága a hármaslevelű szellőrózsa, hármaslevelű fogasír, a zergevirág a Visszafolyó-patak és a Madár-árok völgyében. Gazdag a gombaflóra is, kucsmagomba, szegfűgomba, vargánya, rókagomba és galambgombaféléket is találunk. Jelentős a vadállomány, az őzek, vaddisznók apróvadak vadászata. Mint minden településnél a településszerkezet részleteit, elhelyezkedését alapvetően a domborzat, a vízrajz határozza meg. Belezna a Csalános patak mellett a nyugati kisebb dombvonulatra települt, kiemelkedve a patak elöntéses, mocsaras völgyéből, melynek egyik ága a Beleznai patak a falut két részre is osztja. Az északi viszonylag sík terület egy pontba összefutó uthálózatához egy déli párhuzamos utcás szerkezetű, de alapvetően úti falu jellegű településrész csatlakozott. A belterület jellemzően lakóterület. Az utcára merőleges hosszú, keskeny szalagtelkeken oromfalas, csonka kontyolt, vagy sátortetős lakóépületek sorakoznak északi, vagy nyugati oldalhatáron állva, előkerttel, áttört kerítéssel vagy anélkül. A lakóépületek mögött a melléképületek és a házikerti-mezőgazdasági művelésű telekrészek találhatók. A lakótelkek gondozottak, növényzettel vannak ellátva. Az épületállomány az újabb beépítésű déli területeken jobb állagú mint a régebbi északi területen.

12 A település bemutatása 12 A sokszögű és minden irányban szélesedő, elnyújtott Szabadság téren találhatók az ellátás, közigazgatás épületei - polgármesteri hivatal, posta, gyógyszertár, vegyes bolt - körülölelve a község hősi emlékeinek is helyt adó közparkját. További intézményekkel elszórtan a Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcákban találkozunk a volt kúriák helyén. Az utcák a - Szabadság tér, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca, kivételével - járda és útfásítás nélküliek, nyílt árkokkal. A településnek két temetője van, egyik a Kossuth Lajos utca lakótelkei közé szorult, a másik a József Attila utca folytatásában található bezárt temető. Sportterülete is itt található a Báránka tó mellett. A település nyugati határában a régi vasútállomás felé a GE Hungary Rt. veszélyes hulladék tároló telepe és a romos Kakonyai csárda található. A szénhidrogén kutak a község déli részén tűnnek elő elszórtan. Gazdasági területek, mezőgazdasági majorok a belterülettől dél-nyugatra a szőlőhegyre vezető utak mentén és Janka-pusztán a település északi részén települtek. Ha déli irányból a bekötő útról közelítjük meg a települést már messzíről szemünk elé tárul a település legfőbb büszkesége a gyönyörű római katolikus templom, mely minden évszakban, napszakban különleges látványt nyújt. Az útmenti keresztek mellett, számos forrás is található a településen.

13 A település bemutatása 13

14 3 Örökségünk 14 ÖRÖKSÉGÜNK 1 MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK A településnek egy műemlék épülete van, a Szűz Mária Római katolikus templom a Kossuth Lajos utca elején. Épült: Épület állag: Jó állapotú Védett érték: Teljes építmény Védelem: Általános műemléki Helyrajzi szám: 171 A Szűz Mária nevére szentelt római katolikus templomot id. gróf Zichy Ödön építtette. Síremléke a szentély mögött a templomon kívül tekinthető meg. A ma is eredeti állapotában megmaradt gyönyörű templom neogótikus stílusban épült, tervezéséhez a budavári főtemplom, a Mátyás templom szolgált alapul. A gótikus építészetre jellemzőek a formai jellegzetességek, a falon kívül támívekből és pillérekből kiépített támasztórendszer. Ennek praktikus funkciója az, hogy megszünteti a fal teherhordó szerepét, így lehetővé teszi a magas, áttört ablakok kialakítását. A nyílásokat lezáró ívek csúcsos formája mindenütt megfigyelhető. A csúcsíves keresztboltozat az ég felé irányítja a betérő figyelmét, a magasba töréssel az Istenhez kívánja emelni a hívek lelkét. A főbejárat felett kis szoborcsoport áll: Szűz Mária, karján a gyerrmek Jézussal és két hódoló angyallal fogadja az érkezőket. Érdekesség, hogy Mária fején a magyar korona látható. A gondozott templomkertben kígyós feszület és Jézus szobor áll. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi helye és környezete megfelelő.

15 Örökségünk 15 törzsszám azonosító megye helység cím név védelem bírság kategória Zala Belezna Kossuth Lajos u. Római katolikus templom (Szűz Mária neve) általános műemléki védelem helyrajzi szám III. 171 Mi iszterel ökség Örökségvédel i Hatósági Főosztály Örökségvédel i Nyilvá tartási Osztály adatszolgáltatása alapjá

16 Örökségünk 16 HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A településen viszonylag kevés múlt század elején épült épület maradt fenn, azok is rossz állagúak, vagy más jelentősen átépültek. A település a korábban elkészült értékvédelmi hatástanulmány alapján megalkotta a 11/2011. (VII. 25.) rendeletét Belezna Község helyi jelentőségű természeti és építészeti értékeinek védelméről (továbbiakban: HTÉR). A rendelet mellékletében a műemlékvédelem alatt is álló templomot és a Kakonyai Csárda épületét vette védelem alá, területi védelemben pedig öt helyszínre terjesztette ki a helyi védettséget. Ezek védelméről a továbbiakban is gondoskodni kell. A helyi védelem alatt álló épületetekre vonatkozó legfőbb szabály, hogy ezeket nem lehet elbontani. Felújításukat meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni. Annak érdekében, hogy védett épületeink felújítása, átalakítása ne lehetetlenüljön el, fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott épület esetében. A templom kitűnő állapotban van, a község mintaszerűen rendezi környezetét is, de a Kakonyai Csárda már csak romos állapotban létezik. A korábban készült örökségvédelmi hatástanulmány alapján a helyi védelem - a felsorolt építmények (épület, műtárgy) vonatkozásában - a következőkre terjed ki külön-külön és együttesen:

17 Örökségünk 17

18 Örökségünk 18 A HTÉR szerinti értékvédelmi alapfogalmak a) védett természeti terület: e rendelet által védetté nyilvánított földterület; b) védett természeti érték: védett természeti érték: védett természeti területen előforduló értékes egyedi képződmény, életközösség, növény- és állatfaj egyede, valamint e rendelet által védetté nyilvánított faegyed, fasor; g) védett épületek, építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, és külterületen elhelyezett létesítmények, amelyek történelmi régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védetté nyilvánított. A HTÉR szerinti helyi természeti és építészeti értékvédelem elemei a) Helyi egyedi védelem az építmény (épület és műtárgy) egészére vagy az építmény részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.) b) Területi védelem: A tájértékhez, kilátáshoz, településképhez kötődő védelem, Helyi-védett természeti területek Helyi egyedi védelem Objektum címe Objektum megnevezése 1. Belezna külterület Kakonyai Csárda (gazdasági épület, udvar) Hrsz. Védelem leírása 0195/2 Egyedi Építmény egészére és területére (alaprajz, szerkezet, homlokzat) Helyi védettség alá helyezett területek Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem leírása 1. Belezna külterület Kakonyai csárda környezete 0195/2; 0195/5; 0195/6; 0195/7 Területi Kakonyai csárda környezete 2. Belezna külterület Erdő 0197/1; 0197/2; Területi Védett lápok 0197/3; 0197/4; 0197/5; 0197/6 3. Belezna külterület Erdő 0192; 0194 Területi Növényzet 4. Belezna külterület Erdő 0236/3; 0236/2 Területi Növényzet 5. Belezna külterület Szent-Trinitás 0224; 0227; Területi Növényzet Petőfi Sándor u. 43. Kocsányos tölgyfa 2 Egyedi 400 éves fa

19 Örökségünk 19 HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER HELYI EGYEDI VÉDELEM CSÁRDA BELEZNA KÜLTERÜLETE HRSZ: 0195/2 EGYEDI,A település dél-nyugati határán a volt vasútállomástól nem messze földút bal oldalán az erdőben található a romjaiban is impozáns méretű XIX. század végi Kakonyai csárda. A múlt század közepén még élénk társasági életet élők Őrtilosról is átjártak a csárdába. Jelenleg csak a vakolatlan tégla falai állnak és az oromfala. Tetőzete beomlott, ajtók, ablakok nincsenek az épületen. Lassan benövi a természet. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő. Romos állapotú, sürgős állagmegóvást igényel.

20 Örökségünk 20 HELYI EGYEDI VÉDELEMRE JAVASLAT LAKÓHÁZ 1 KOSSUTH LAJOS U. 63. HRSZ: 218/2 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELJES ÉPÜLET LAKÓHÁZ 2 KOSSUTH LAJOS U. 20. HRSZ: 83 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELJES ÉPÜLET LAKÓHÁZ 3 JÓZSEF ATTILA U. 5. HRSZ: 400 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELJES ÉPÜLET LAKÓHÁZ 4 PETŐFI SÁNDOR U. 25. HRSZ: 42 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELJES ÉPÜLET LAKÓHÁZ 5 DÓZSA GYÖRGY U. 49. HRSZ: 327 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI TELJES ÉPÜLET

21 Örökségünk 21 FESZÜLET 6 JANKA-PUSZTA HRSZ: 0343 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT 8 ZÁRTKERTEKHEZ VEZETŐ DÉLI ÚT HRSZ: 43/5 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT 7 097, 0100/1 ÚTKERESZTEZŐDÉS HRSZ: 099/1 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY

22 Örökségünk 22 KŐKERESZT 9 KOSSUTH LAJOS U. ÉS A MEZŐ U. HRSZ: 169 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT AZ ELŐKERTBEN 10 PETŐFI SÁNDOR U. 69. HRSZ: 13 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY HARANGLÁB 11 SZABADSÁG TÉR HRSZ: 1 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVE K 12 SZABADSÁG TÉR HRSZ: 1 EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY

23 Örökségünk 23 DUPLA MAGAS KUKORICAGÓRÉ 13 MEZŐ UTCA 7. HRSZ: - EGYEDI MŰTÁRGY TELJES ÉPÍTMÉNY HELYI TERÜLETI VÉDELEMRE JAVASLAT TEMETŐ, SÍRHELYEK, KŐKERESZT 1 KOSSUTH LAJOS UTCA 54. ÉS 56. TELKEK KÖZÖTT HRSZ: 105 EGYEDI TERÜLET TELJES TERÜLET

24 Örökségünk 24

25 Örökségünk 25 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály TAK adatszolgáltatása azonosító megye település név védelem HRSZ Somogy Őrtilos Új - Zrínyivár szakmai 0298/23, 0298/24, 0298/25, 0426, 0428, 0429, 5167, 5168, 5169, 5170, 5171, 5172, 5173, 5174, 5175, 0427/1, 033, 032, 031, 0194, 0192, 0195/7, 0195/6, 0193, 0195/5, Zala Belezna Csapás-dűlő szakmai 017/1, 019, 021/4, 017/2, 017/ Zala Belezna Zala Belezna Zala Belezna Zala Belezna szakmai 020/8, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 021/5, 021/6, 019, 020/14 Eresztvénydűlő Kis-kúriadűlő szakmai 030/8, 030/3, 030/4, 030/6, 030/5 Kakonyapuszta szakmai 0198/2, 0198/3, 0198/6, 0197 Szent Trinitás szakmai 0229, 0225, 0227 Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe.

26 Örökségünk 26 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TERMÉSZETI ÉRTÉKEK 1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK A Balaton-felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján a község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területe (továbbiakban NP) vagy egyéb országos jelentőségű védett természeti terület (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) által. Közigazgatási területéhez országos jelentőségű védett természeti területként az alábbi ex lege védett lápterületek (Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam 1. szám, január 13.) tartoznak. Egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett lápok: Belezna 0197 hrsz. 2 TERMÉSZETI TERÜLETEK A település közigazgatási területén azok a területek, melyek az alábbi feltételeknek megfelelnek tervezett természeti területként kezelendők. Természeti területek körének meghatározása a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) 15. (1) pontja szerint: 15. (1) Természeti területnek minősül, ha a 4. d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. ahol a 4. d)pontja szerint: természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; A tervezett természeti területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvásárra. A tervezett természeti területek kihirdetésére vonatkozó előírást a Tvt 15. (2) bekezdése tartalmazza.

27 Örökségünk 27 3 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 30/A. (1) bekezdése értelmében a mocsár, a nádas és a sziklás terület természetközeli területnek minősülnek, (2) bekezdése szerint a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. 4 ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERRÜLETTEK (ÉTT) ÉS MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ TERÜLETEK (MTÉT) A község közigazgatási területe a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttees rendelett alapján ÉTT által nem érintett. (Adatbázis elérhető: és a oldalakon.) 5 NATURA 2000 TERÜLETEK A község nem érintett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben kihirdetett, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelettel közzétett Natura 2000-es területek által. 6 ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ÖVEZETEI A község közigazgatási területét a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti, mely a táji és természeti értékek térképén lehatárolásra kerültek. 7 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK A község közigazgatási területére még nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. 8 EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK ÉS TERÜLETEK A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel.

28 Principális-csatorna Visszafolyó-patak Csalános patak közigazgatási határ Országos védelem Országos ökológiai hálózat területe Országos jelentőségű ex lege védett lápterületek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Országos műemléki védelem Helyi védelem Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Principális-csatorna Bakónaki-patak Egyéb Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb terület Janka-puszta BELEZNA VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

29 / / / / / Művelődési ház /2 Av. Bölcsőde /2 412/ Ált.iskola Kultúrház 410 Óvoda Községháza /1 71/2 86/ Csalános patak 0140/ /2 0140/3 0140/4 0140/5 0140/6 0140/7 0140/8 0140/ / / / /5 0140/ /6 012/ / / József Attila utca / /10 03/9 012/12 012/14 012/13 012/2 közigazgatási határ / / Petőfi Sándor utca / / /6 413/ József Attila utca /2 406/ /2 353/ /2 390/ /12 04/13 03/ / / /2 326/ Dózsa György utca /2 344/1 344/ / / /2 385/1 Szabadság tér /1 53/ /1 52/ /15 04/24 04/25 04/26 04/ / /3 313/ / / / Kossuth Lajos utca /3 094/ /1 017/3 017/ / / /4 094/3 092/3 277/1 277/ /2 241 Mező Imre utca /4 239/3 239/1 239/ /6 092/2 274/ /5 020/16 020/ /2 102/ / /2 264/3 264/ /1 228/ / / /2 218/ Mező Imre utca /1 223/1 Mező Imre utca 188/2 188/1 191/ /2 185 Kossuth Lajos utca / /1 150/ /2 Országos védelem Országos ökológiai hálózat területe Országos jelentőségű ex lege védett lápterületek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Országos műemléki védelem Helyi védelem közigazgatási határ Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb Egyéb terület BELEZNA VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK BELTERÜLETEN

30 Örökségünk 30 9 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK A község közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területként szükséges lehatárolni és kezelni: az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózat övezetei és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, a térségi jelentőségű tájképvédelmi területövezetébe tartozó települési térség által érintett külterületi egységet. A község közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területként szükséges lehatárolni és kezelni: az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózat övezetei és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete a térségi jelentőségű tájképvédelmi területövezetébe tartozó települési térség által érintett belterületi egységet. A településképi szempontból meghatározó területbe sorolt egységekre településképi követelmények megfogalmazását javasoljuk: Kötelező területi építészeti követelményként: a beépítés telepítési módjára, a beépítés szintszámra, az épületek legmagasabb pontjára, kerítés kialakítására, kerti építmények, műtárgyak létesítésére vonatkozóan. Megengedő vagy tiltó egyedi építészeti követelményként: építmény anyagára, az épület tömegformálására, az épület homlokzati kialakítására, zöldfelületek kialakítására vonatkozóan. Helyi védelemre javasolt természeti értékek a településarculat évszázados alakulásának sarokkövei, s bár az egyedi védelemre javasolt növények élettartama változó szorgalmazni kell megőrzésüket. A területi védelemre javasolt helyeken pedig a meglévő állapotokat nem befolyásoló fejlesztésekkel kell biztosítani a táj, a természet arculatának megtartását. Egyedi védelem: Petőfi Sándor utca 43 szám előtt 400 éves kocsányos tölgy Területi védelemre javasolt: Zrínyi Hadtörténeti tanösvény halastó és parkja 3

31 Örökségünk 31 TÁJI ÉRTÉKEK A táji értékek és a természeti értékek a térkép alapján azonosíthatók. Tájképi értékként nincs védelemre javasolt terület.

32 4 Örökségünk 32 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Az eltérő karakterű településrészek meghatározására idézzük Meggyesi Tamás gondolatait: Egy adott utca, tér, városrész vagy település arculatát elsődlegesen az épített környezet jellegzetességei, karaktervonásai határozzák meg. A karakter alapvetően a hely egyedi jellegű környezeti minősége: olyan sajátosságok együttese, ami szerencsés esetben a szellemi természetű genius loci konkrét, fizikai megtestesülésének bizonyulhat. Egy település esetében a karakter szó a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti. Azt a képet amelyet a külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is. Beleznát Surd felől megközelítve még mielőtt a települést meglátnánk szemünk elé tárul a neogótikus stílusban épült római katolikus templom a település déli belterületi határán. Ez a fogadtatás egyedülálló, talán az egyetlen az országban. Innen indulva és a Kossuth Lajos utcán haladva a községközpont felé a település rendezett, megnyugtató látványt nyújt. A zsákfalu belterületi települési képe sajátos: ma két tömbből áll. A déli dombgerincre az újabb beépítésű Kossuth Lajos utca települt, ebből a nyugati irányú lejtőn ágazik le a Mező utca és halad a domblábnál az utcával párhuzamosan északnak és délnek fordulva. Északon az ősi településmag a fokozatosan kiszélesedő Szabadság térrel, és annak folytatásában a Petőfi utcával lehetett az ősi uti falu, ebből ágaztak le a szőlőhegyek felé északnyugati irányban a mai József Attila utca, nyugat felé pedig a Dózsa György utca. A két tömb között a völgyben árok húzódik, amely a belterületi határ keleti részén a Csalános patakból ered. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll. Az épületállomány magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A földszintes házak fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik. Az épületek előtt jellemzően elkerített, változó mélységű, virágos előkertek találhatók az áttört kerítések mögött. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA A település közigazgatási területén két településképi szempontból meghatározó területet határoltunk le. Belterületen a községközpont Szabadság tér és környezetét az innen induló Dózsa György utca és a József Attila utca m széles sávja alkotja a területet, valamint az északi határon álló Janka-puszta területe. Az eltérő karakterű területek lehatárolása során a hangsúlyosan eltérő karaktereket határoltuk le elősegítve az arculati kézikönyv használhatóságát. A településen hét településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a domborzati adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

33 Falusias centrális karakter Falusias soros karakter Falusias átalakuló karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter Településképi szempontból meghatározó terület Janka-puszta BELEZNA ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

34 József Attila utca Művelődési ház Av. Bölcsőde Ált.iskola Kultúrház Óvoda Községháza Kossuth Lajos utca Csalános patak közigazgatási határ Janka-puszta József Attila utca Petőfi Sándor utca Dózsa György utca Szabadság tér Mező Imre utca Mező Imre utca Kossuth Lajos utca közigazgatási határ Mező Imre utca Falusias centrális karakter Falusias soros karakter Falusias átalakuló karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter BELEZNA 8 Településképi szempontból meghatározó terület ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK BELTERÜLETEN

35 Eltérő karakterű településrészek 35 1 FALUSIAS CENTRÁLIS KARAKTER SZABADSÁG TÉR, PETŐFI SÁNDOR U., JÓZSEF ATTILA U. DÉLI RÉSZE, DÓZSA GYÖRGY U. A centrális karaktert a terjengős közterületű, gyeppel, fasorral szegélyezett Petőfi utca, a parkosított Szabadság tér, az ÉNy-i irányú keskenyebb József Attila utca, és a Ny-i irányú Dózsa György utca lehatárolt telektömbjei és közterületei jelentik. Amíg a Petőfi S. utca keleti oldala viszonylag sík területű, szabályos, keskeny és hosszú telkekből áll jellemzően oldalhatáron-álló beépítéssel, addig a Petőfi és József Attila utca által bezárt háromszögű tömb halmazszerű beépítésű, szabálytalanabb. A Dózsa György utca és a Petőfi Sándor utca északi vége csak az utca egyik felén épült be. Épületállományát tekintve a terület vegyes képet mutat. A lakóépületek a telken jellemzően északi oldalhatárral épültek előkerttel, vagy előkert nélkül. A lakóépületek mögött sorolódnak a melléképületek, nyári konyha, pajta, istálló melyek használata az állattartás csökkenésével változott, sorra átépülnek. A Dózsa György utcában az északi szél ellen keresztcsűrökkel védekeztek. A Petőfi utcában még találunk hagyományos telekhasználatot, és épületet két vagy három osztatú alaprajzzal, utcára merőleges nyeregtetővel, cserépfedéssel, oromfalon egy vagy két ablakkal, szellőző lyukkal..az épületek jellemzően földszintesek, de látunk tetőterest is. A homlokzatok a pasztelles földszínekhez képest szinesebbek, jellemző az ablaksávok eltérő, sötétebb színnel, vagy ornamentikával való vízszintes kiemelése, különösen a négyzetes, vagy hajlított házak eseték. A cseréppel, palával fedett tetők utcával párhuzamos vagy merőleges gerinccel, kontyolt vagy oromfalas kivitelűek, de találunk sátortetőt is. Az épületek hagyományos anyagokkal épültek, alacsony festett, vagy kővel burkolt lábazattal. A kerítések lábazatos áttört kivitelben falazott, vagy fém oszlopok között fa, fém, kovácsoltvas kerítésmezőkkel készültek, de akad drótfonat, élősövény, vagy tömör zárt kerítés is. Jellemző a virágos előkertek kerítéssel való lezárása a telken belül az oldalfalak vonalában az utcai kerítésig. A Szabadság téren a reprezentatív intézményeken kívül a nyugati oldalon lakóépületek állnak. A látvány vegyes, mert a manzárdtetőtől, a lapostetőig, a csonkakonty, és a homlokzati erkély is megtalálható az épületeken. Összességében azonban az emlékművekkel és köztéri alkotásokkal, a parkosítással egy reprezentatív köztér képzetét nyújtja. A lakóépületek mögötti telekrészeken jellemző a házikerti-mezőgazdasági művelés, az állattartás lassan megszűnik.

36 Eltérő karakterű településrészek 36

37 Eltérő karakterű településrészek 37

38 Eltérő karakterű településrészek 38

39 Eltérő karakterű településrészek 39 2 FALUSIAS SOROS KARAKTER KOSSUTH LAJOS UTCA Falusias soros karakterű a központtól délre, a dombgerincen található Kossuth Lajos utca beépítése A telkek változó szélességűek és hosszúságúak, a terepadottságoktól függően az utca felől emelkedő, sík vagy lejtős bejárókkal. Az utca északi részén szabálytalanabb, a Mező utcától délre pedig szabályosabb kiosztásban rövidebb telkek alakultak. A falusias soros karakter jellemzően az oldalhatáron álló beépítést jelenti, de a telekhasználatban, az épületek telken való elhelyezésében, formájában, anyaghasználatban, melléképületek elhelyezésében, kerítés építésben nem sokban különbözik a centrális beépítéstől. Talán abban egységesebb, hogy a melléképületek jellemzően az lakóépület mögött sorolódnak, attól különállóan, vagy hozzáépülve, csak a garászok épültek a lakóépülettel szemben. Az épületek a telek méretétől függően utcával párhuzamos, szélesebb vagy arra merőleges, keskenyebb alaprajzzal, tetővel készültek. Az utcában találunk jó arányú földszintes T, vagy L alaprajzúakat, tetőtér beépítéses vagy emeletes épületet, de védelemre érdemest, és manzárdtetőst is. A Mező utca alatti beépítés jellemzően négyzetes alaprajzú sátortetős házakból áll. A széles nagy telkeken emeletes intézményi épületek épültek, melyek szépen belesimulnak a környezetve. Nagy, gondozott zöldfelületük üde színfolt a lakótelkek között. A kerítések a községben található típusok. A lakóépületek mögötti telekrészeken jellemző a házikerti-mezőgazdasági művelés. A lakótelkek gondozottak, jellemzően áttört kerítéssel, növényzettel vannak ellátva. Az utca kétoldalt nyílt árokkal, betonjárdával ellátott, de útfásítás nélküli.

40 Eltérő karakterű településrészek 40

41 Eltérő karakterű településrészek 41

42 Eltérő karakterű településrészek 42 3 FALUSIAS ÁTALAKULÓ KARAKTER MEZŐ UTCA, JÓZSEF ATTILA U. ÉSZAKI VÉGE Falusias átalkuló karakterbe soroltuk a Mező utca és a József Attila utca Báránka-tó melletti féloldalas beépítését. A változó szélességű telkeken északi oldalhatárral épültek az épületek. A Mező utcában még találunk múlt század elején épült lakóházatkétszintes kukorica góréval, disznó-óllal, pajtával, de akad mai szemmel kertvárosi kategóriába sorolható szép kivitelű épület is, de sok az igénytelen kivitelű. Az előkertek változó méretűek, az utcafronti kerítések között több az egyszerű drótfonat. A József Attila utcában a jellemzően tetőtér beépítéses, vagy kétszintes épületek nemrég épültek, kerítés nélküliek, az utcakép befejezetlen, de a szélesebb telkekkel, öt méretes előkertekkel mégis egységes képet ad. Az utcák burkolattal ellátottak de járda és útfásítás nélküliek.

43 Eltérő karakterű településrészek 43

44 Eltérő karakterű településrészek 44 4 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER SZABADSÁG TÉR, TEMPLOMKERT, BÁRÁNKA-TÓ, SPORTTERÜLET, TEMETŐK A belterülethez csatlakozó nagyobb zöldfelületek közül kiemelendő a Szabadság tér, a templomkert, a Báránka-tó és környéke, a temetők és a sportterület. Zöldfelületi lefedettségben a község falusias jellege miatt kedvező képet mutat, ehhez az intézmények gondozott, nagy kertjei is hozzájárulnak. A Szabadság tér utakkal felosztott területe a reprezentatív közpark kategóriát jelenti. Itt találhatók az emlékművek, a harangláb, kopjafa, szobrok és parkosított felületek. Ide tartozik a polgármesteri hivatal mögötti teresedés is közepén kerekes kúttal. A templomkert a község déli határán kerítéssel ellátott parkosított terület, méltó környezete a neogótikus templomnak. A József Attila utca északi új beépítése mellett a Báránkató növényzetét a tájkarakter-típus adja. A területet gyepes-fás területek szegélyezik, a tározó medencéje gazdag nádasnak, nedves gyepes területeknek ad helyet. Mellette a sportterület és a pihenőkerti asztalok, padok a lakosságot szolgálják. A két temető közül a sportpálya alatti már bezárt, a Kossuth Lajos utcai telkek közé ékelődő működő temető rendezett környezetű. Sok a régi sír, ezért a temető területek helyi védelemre javasoltak.

45 Eltérő karakterű településrészek 45

46 Eltérő karakterű településrészek 46

47 Eltérő karakterű településrészek 47 5 ÜZEMI KARAKTER JANKA-PUSZTA, MOL TELEPHELYEK, GE HULLADÉKLERAKÓ, MAJOROK A község északi részén Liszóval szembeni elágazóval közelíthető meg burkolt úttal a Janka-pusztai major, a kúria épülettel, istálókkal, szénatárolókkal, mezőgazdasági géptárolókkal, Az épületek az új két oldalára épültek, hagyományos szerkezettel a viszonylag sík területen a gazdálkodásnak megfelelő elrendezésben, méretekkel és alaprajzzal. A major környezetében méhészkedés, lótartás is folyik, de még birka is látható. A település nyugati határában a régi vasútállomástól és a Principáliscsatornától nem messze a GE Hungary Rt. és a CAOLA Rt. veszélyes hulladék tároló telepének rendezett épületei és gyeppel fedett tároló dombjai találhatók. A MOL Rt. szénhidrogén bányászati célú kutjai, olajgyűjtő állomásai a község déli részén tűnnek elő elszórtan, ipari jelleget kölcsönözve a mezőgazdasági tájnak. Gazdasági területek, mezőgazdasági majorok a belterület határán dél-nyugati irányban, a szőlőhegyre vezető utak mentén alakultak még ki, mezőgazdasági termelés, vagy egyéb gazdálkodás céljára.

48 Eltérő karakterű településrészek 48

49 Eltérő karakterű településrészek 49 6 ZÁRTKERTI KARAKTER A község két zártkertje a nyugati, dél-nyugati dombokkal övezett területen található. Egyutcás, illetve elágazó utcás szerkezetűek, még találhatók bennük régi építésű hagyományos építőanyagból épült boronás, vályog pincék. A község mindkét zártkertjére jellemző a Zala megyében kialakult birtokszerkezet. Az út mellett áll a pince (présház), körülötte gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A terület eredetileg szőlőterület volt, ez alakult át művelésváltással és felhagyással a mai átmeneti területté, zártkertté, mezőgazdasági területté vagy maradt szőlőterület.

50 Eltérő karakterű településrészek 50 7 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK, HORGÁSZTÓ, ZRINYI TANÖSVÉNY A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A erdővel és a zártkerttel fedett területek között szigetszerűen találjuk a gyep és szántó területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét. Egyedi jelleget kölcsönöz a község külterületének a horgásztó és környezete, a kialakított pihenő parkkal, nyitott, fedett esőbeállóval, hússütő hellyel. Ugyancsak egyedi tájérték az Őrtilossal határos Zrinyi hadttörténeti tanösvény..

51 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 51 A település mai arculata egységes képet mutat. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont, a község közterületei a fejlesztésekkel egyre szépülnek, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község szépen beleilleszkedik a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezése visszafogott. Falusias, jellegéből adódóan a zöldfelület jelentős. Az épületek kezdenek megújulni, az átépítések igényes faluképet eredményeznek. A burkolt utcákat részben szegélyezi fásítás, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést.

52 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 52 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell az azonos lejtő felőli megjelenés elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épület-elhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Mindkét példa megpróbál sík terepet varázsolni az épület alá. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre ülteti az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Ez a megoldás a községre jellemző oldalhatáron álló beépítésnél azon túl, hogy bántó és logikát nélkülöző utcaképet ad, még fölösleges pereskedést eredményez a szomszédokkal. A terep követését az épület ésszerű alaprajzával lehet megoldani. A földbe süllyesztett helyiségek nem lehetnek lakóhelyiségek, de tároló, pince igen.

53 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 53 BEÉPÍTÉS, TÖMEG Karakterek A település jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, a halmazos településközpont kivételével keskeny hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is követni kell az terepadottságok figyelembe vételével. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk. Az utcában kialakult előkertet mélységét meg kell tartani. A halmazos, rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Az üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ, de törekedni kell a környezetbe illesztésre.

54 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 54 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedettt az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

55 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 55

56 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 56 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket kell alkalmazni. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. A kialakult utcai homlokzatból kiugró erkélymegoldás alkalmazható. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni. A vakolt homlokzatok színei lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség.

57 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 57 KERÍTÉSEK, KAPUK A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez-kerítést, és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott.

58 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 58 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác. A bejárat, és garázskapu sem javasolt az utcafronton. A kialakult utcai homlokzatból kiugró erkélymegoldás alkalmazható ott ahol a szomszédos épületek is hasonló megjelenésűek. Tornác, vagy előtető az oldalkert, és hátsókert felől az épülettel és a szomszédos beépítéssel összhangban helyezhető el anyagában és formájában egyaránt. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. A négyzetes ablakoknál kifelé két oldalra nyíló zsalugáterek alkalmazása vízszintesen osztja a homlokzatot és karakteres látványt nyújthat.

59 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 59 Néhány jellegzetes homlokzat, épülettömeg, tetőfedés és utcai kerítés a településről, melyek a homlokzatok pasztell szineitől eltekintve igen változatos utcaképet eredményeznek. A kerítésekre azonban jellemző az áttört fém kerítés a kovácsolt vas kerítéstől a régi Haidekker kerítésig számtalan példát találunk. Sem a homlokzatok, sem a kerítések szinezése nem rikító, illeszkedik az utcaképbe. A sátortetős kockaházak, vagy a régi L alakú hajlított házak homlokzatán a két háromszárnyú ablak között és mellett sokféle mintájú vakolat ornamentika látható még, melyek az átalakítások, a külső határoló falak utólagos hőszigetelése során már a mai kornak megfelelően fokozatosan lekerülnek az épületekről.

60 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 60 ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok koronaszélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak.

61 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 61 A biológiai aktivitásérték kompenzáció szerint a növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növényelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján k alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

62 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 62 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) Japán gázlófű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

63 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 63 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

64 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 64 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, a útfásításnál összefüggő fasorok vannak, de hiányosak. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

65 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 65 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - kivéve a beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla, illetve nem hosszú távú, egyszeri alkalomra, községi rendezvényhez kapcsolódva - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen és színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek). Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak. Megállító táblát a gyalogosok akadálymentes közlekedésének útjába kihelyezni nem lehet.

66 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 66 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen a településközpontban és a templom mellett magasodó elektromos hálózatelosztó torony, amely a település főútja mellett áll zavaró hatású. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 100 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony).

67 JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 67 A település mai arculata egységes képet mutat. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község épületei szépen beleilleszkednek a tájba, az intézményeken kívül nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezések visszafogottak, az épülettömegek arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a kertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés. Falusias, kertvárosias jellegéből adódóan a gazdag a növényi háttér, az épületek keretezése. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér). A burkolt utcákat részben fásítás szegélyezi, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. ÉPÜLETEK

68 Jó példák 68

69 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Jó példák 69

70 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK Jó példák 70

71 Jó példák 71

72 Jó példák 72 SAJÁTOS UTCABÚTOROK, ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, SZOBROK REKLÁMFELÜLETEK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK

73 73