LISZÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 1 LISZÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2

3 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ 2 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 ÖRÖKSÉGÜNK 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias dombhátas karakter Kanizsai utca, Petőfi Sándor utca dombos oldala 2 Falusias soros karakter Kanizsai utca, Petőfi Sándor utca és Sümegi utca vége 3 Falusias patakmenti karakter Alsó utca, Hegyaljai utca 4 Zöldfelületi karakter - községközpont környéke, temető, halastó, Petőfi S.u. közpark 5 Üzemi karakter 6 Zártkerti karakter 7 Külterületi karakter erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Közterületek, utcák, terek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 JÓ PÉLDÁK Épületek Építészeti részletek Utcabútorok Sajátos építményfajták, reklámfelületek és egyéb műszaki berendezések 7 IMPRESSZUM

4 3

5 1 4 BEVEZETÉS Örömmel tölt el, hogy elkészült a települést bemutató Településképi Arculati Kézikönyv, mely nemcsak a település természeti és építészeti értékeit, történetét mutatja be, de egyben szemléletformáló is a helyi lakosság, a döntéshozók, az újonnan betelepülők számára azzal, hogy tájékoztatást nyújt a település arculatának, karakterének jellemzőiről, és iránymutatást ad az épített környezet alakítására, hogy minden ember jól érezze magát településünkön akár itt lakik, vagy otthont keres, esetleg átutazóban van nálunk. Remélem, hogy a kézikönyvben szereplő szemléletes ábrák és jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. Egy adott település az emberi kultúra maradandó lenyomata. Nemcsak egy közösség múltját és jelenét tükrözi, a társadalmi és gazdasági berendezkedés változását, de megőrzött természeti és épített értékeivel együtt hordozzák jövőjét is. Ezek az értékek a évszázadok során ha változtak is, az adott településre jellemző egyedi településkaraktert eredményeztek. A kézikönyv azon túl, hogy bemutatja Liszó meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Úgy érezzük, hogy településünk megőrizte értékeit, de a jövő alakítására is nyitottak vagyunk, ezért a kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, mint ahogy egy település története sem bejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Novák Csaba polgármester december

6 2 A település bemutatása 5 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A határ már az őskorban és a római időkben is lakott volt. Liszót először 1296-ban, mint lakatlan terület, Terra Lyzou (Lizó) szerepel ben említik Szent Brictius nevű kápolnáját, melyet a Buza nemzetség építtetett ben tűnik fel újra az Anjou korban. A falu már ekkor létezett, a Lizói Péter fiai és rokonuk, Lizói Demeter birtokperéről szóló végzés ismert. A középkori falu és kápolnája 1560 után pusztult el a törökök támadása következtében. A Várdomb földrajzi név a török időbeli várra utal, de források ezt nem erősítik meg, mint a Pataji-dűlőre utalást, ahol valamikor település volt, a régi épületek helye néhol fellelhető. A Hunyadiak korában is létezett a község, valószínúleg folytonosság volt jellemző a településre. Az es években Liszó a Kanizsai családé. A hódoltság idején előbb Both János, 1536-ban, majd Both György volt a település földesura 1550-ben, később Nádasdy Tamásé volt Liszó. A néhány házból álló kis falu zöme és kápolnája 1560 körül pusztult el a török támadás következtében. Területét rendszeresen érintette Kanizsa eś - a maŕ korábban török kézre jutott - Berzence vára közötti csatározás.

7 A település bemutatása 6 A jelenlegi községet 1718-ban alapították Vas vármegyei vend telepesek. Öt evangélikus család kért és kapott gróf Draskovicsné Nádasdy Mária Magdolnától menedéket a szabadabb vallásgyakorlás reményében. A Zakócs, a Lancsák, a Leposa, a Szmodics és a Smolcz családok ben báró Inkey Boldizsár telepítette be Szlovéniából a horvátokat1766-ben a helybeliek zsuppos katolikus templomocskát építettek. Az 1785-ös "katonai felvételek" szilárd anyagú kápolnáról, haranglábról szólnak, vendégfogadót, vizimalmot is említenek a településen. 1. katonai felmérés ( ) (Forrás: Egy 19. század eleji postalexikon Lisza néven említi a települést és egyértelműen horvát nemzetiségűnek tartja. Az es szabadságharc alatt a falu már teljesen magyarnak vallja magát. Az áprilisi törvények után a jobbágyság felszabadult és elkezdődtek az ún. "elkülönülési perek" Inkey Lajos báróval a jobbágytelekhez járó rét-, legelő- és erdőterületekért. Két gyülekezet szolgálja a hitéletet, a római katolikus és az evangélikus. Az evangélikus templom 1867-ben, a katolikus pedig 10 év múlva épült, mindkettő szerepel a település címerében. 2. katonai felmérés ( ) (Forrás: Lakóinak számáról az 1767-es urbárium 62 családfő nevét őrizte meg. A lakosszám 1935-ben 826 fő, a második világháború után felére fogyott, napjainkban 403 fő él itt. Liszót 1947-ben csatolták Zala megyéhez. A településen volt iskola, de jelenleg csak óvoda működik. A településközpontban az új faluházban orvosi rendelő, sportöltöző és az önkormányzat hivatala kapott helyet. A lakosság többsége Nagykanizsára jár dolgozni, vagy a mezőgazdaságból él. Jelentős a málnás bogyosók és a karácsonyfa termelés, árusítás. 3. katonai felmérés ( ) (Forrás:

8 A település bemutatása 7 SZERKEZETI FEJLŐDÉS A történeti térképek alapján a település az első katonai térképen ( ) már szerepelt. A térképen jól látható a patakvölgyeket hidakkal keresztező ágas-bogas utak mentén kialakult teleksorok. Nyugati oldalon már feltűnik a zártkert karéja, a többi oldalon a település erdő övezi. A második ( ) és harmadik ( ) katonai térképen a község szerkezete alapvetően nem változott, pontosabb lett, s ezt mutatja ma is. A térképen és napjainkban is, a mai Alsó utca épületei szokatlanul nagy távolságra épültek az utcavonaltól azért, mert a patak a felhőszakadások idején kiönthetett, így a fésűs beépítés szabálytalan, az árvízvonal felett alakult ki. Az is jól látszik, hogy két patak találkozásánál a vízválasztó domb tetejére épült a katolikus templom. Az épületek többsége a különböző irányú dombhátakra települt, jelentős a patakok vizenyős, láppal borított területe es kataszteri térkép (Forrás: A község úthálózata, szerkezete és külterületének használata a maihoz képest nem változott, új szerkezeti elem, a déli horgásztó, a Petőfi Sándor utca végében kialakított parkerdő, a községközpont kivételével új szerkezeti elem nem jelent meg, az Alsó utca kivételével az utcák beépítése a végeken bővült, az 50-es években a sátortetős kockaházakkal, a 70-es években a tetőtér beépítéses vagy ikres épületekkel, ma pedig a kertvárosi jellegű lakóépületekkel. Település 1941-es térképen (Forrás:

9 A település bemutatása 8 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP A település Zala megye déli részén található a Nagykanizsától Gyékényes felé vezető főút bal oldali leágazásától 2 km-re. A zsáktelepülés elágazó utcáival a dombos táj vízválasztó csomópontjának környezetében alakult ki a régi Határárok egyik patakja mellett. A község gyönyörű, festői környezetben jött létre. A csend, a nyugalom jellemzi, de a város közelsége miatt nincs elszigetelve. Vasútja nincs, csak a nagykanizsai állomástól közúton közelíthető meg. A falut is csak ezen az uton lehet elérni. A községet ÉNy felől DK felé hatalmas erdőségek övezik, nyugati határát szőlőhegyek zárják le, a völgyekben számtalan forrás található, melyek a két nagyobb vízfolyását táplálják. A település és környezete látképét a domborzat, a rajta található természetes növénytakaró, a tájhasználat és az épített környezet határozzák meg. Liszó község Somogy megye határa mellett található. Földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj Zalaapáti dombhát kistájban terül el. A települést három vízfolyás érinti, a Liszói patak, amely átszeli a községet, a Cserfai patak ami ebbe torkollik és északon a község határán a Szaplányosi patak. A Liszói patakon többcélú víztározó, horgásztó található. A község zsáktelepülés, a Liszói patak völgyében települt. Keleti és nyugati oldalon is dombvonulat magasodik fölé. Éghajlata alakításában mediterrán és alpesi hatások érvényesülnek. A táj növényföldrajzi besorolás szerint a Nyugat-balkáni flóratartomány Zalai flórajárásába tartozik. Leggyakoribb természetes növénytársulásai a patakok mentén éger-kőris állományok, a domb lábánál gyertyános-kocsányos tölgyesek, amely a dombok középső és felső részén gyertyános-kocsánytalan tölgyesbe, kocsánytalan tölgy elegyes bükkösbe megy át.

10 A település bemutatása 9 A domborzati- és talajviszonyok nem túl kedvezőek a mezőgazdasági művelés számára, s ez a külterületi tájhasználatot is meghatározza. Emiatt a község határa nagyobb részét, különösen a keleti oldalon kiterjedt összefüggő erdőségek (Sági erdő) borítják. A nyugati dombvonulaton a Mórichelyi szőlőhegy zártkertjei találhatók. Szántóföldeket, mezőgazdasági művelést a faluhoz csatlakozó, enyhébb lejtésű, hullámos területrészeken, főleg az északi határban, gyepeket a patakok völgyében találunk. Az erdőállományok egy része természet közeli állapotú erdő. A faluban jelentős volt korábban az állattartás. Ennek maradványa az egykori sertéslegelő, ahol az állatokat makkoltatták. A volt legelőerdőből ma esztétikus parkerdőt alakítottak ki. Jelentős a vadon élő állatvilág. A nagyvad fajok közül vadgazdálkodás tárgyát képezi a gímszarvas, őz, vaddisznó, apróvad fajok közül a fácán, kisebb mértékben a mezei nyúl és a fogoly. A ragadozók közül él itt a róka, a nyest, a menyét, sőt az utóbbi években megjelent az aranysakál. Sokféle védett énekes madár, ragadozó madár fészkel a vidéken. A belterületi tájhasználatára jellemző a zöldterületek kedvező aránya (utcafásítások, közparkok, közkertek). Különösen szép a faluközpontban kialakított komplex közösségi tér, amely magában foglalja a rendezvény teret, játszóteret, sportpályát. Hozzá kapcsolódik a Faluház környékének parkja, az evangélikus templom kertje. Jelentős panorámát mutató kilátó pont az erdőborítottság miatt nincsen. A község nem tartozik az Országos Tájképvédelmi Övezetbe. Természetvédelmi kategóriák szerinti országos védelem alatt álló terület, Natura hálózatba sorolt terület nincsen. A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozik a Szaplányosi patak völgye, mint természetközeli vizes élőhely és ökológiai folyosó. Természetközeli állapotú erdő a Sági erdőtömb. Helyi védelem alatt álló, vagy arra javasolható természeti objektum a község területén nincsen.

11 A település bemutatása 10 A község alaprajza a természeti feltételeket, dombokat követi. A belterület jellemzően lakóterület. A jelenlegi községközpont a Kossuth Lajos utca-sümegi utca-alsó utca csatlakozásában alakult ki. Itt található a Faluház a komplex közösségi térrel és közparkkal körülvéve. A közelben található a völgyben az evangélikus templom és nem messze a dombon a katolikus templom. Innen indul a zártkertbe és a temetőhöz vezető út, de innen közelíthető meg az Alsó utca patakon túli oldala is A Petőfi Sándor utca a Kossuth Lajos utcából a katolikus templom mellett indul a dombra fel. A templomdomb gyalogosan körbe járható. Két kis zsákutca is kialakult a Kossuth Lajos utca északi, és a Sümegi utca déli végén. Mezőgazdasági major terület a település ÉNy-i határán található a bekötőúttól délre. A mai településszerkezet jellemzően utcás, illetve elágazó utcás jellegű, a központban és a templom környékén dombhátas, halmazos, a többi utca mentén egy, vagy két oldalon a keskeny hosszú szalagtelkek sorakoznak. A telkeken oromfalas, csonka kontyolt, vagy sátortetős, tetőtér beépítéses, vagy emeletes lakóépületek sorakoznak északi oldalhatáron állva, előkerttel, vagy anélkül. A lakóépületek mögött a melléképületek és a házikertimezőgazdasági művelésű telekrészek találhatók. A lakótelkek gondozottak, kerítéssel, növényzettel vannak ellátva. Az utcák egy vagy két oldali árokkal, járdával készültek útfásítás nélküliek.

12 3 Örökségünk 11 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK 1 A településen néhány XX. század elején épült épület maradt fenn még eredeti állapotában, vagy csekély mértékű átalakítással. Az elkészült helyi értékvédelmi kataszter azokat az épületeket, építményeket, vallási emlékeket tartalmazza amelyeket érdemes a településnek védenie. A védelem formajegyei a külső látványra értendők, melyben az alábbiak részletek szerepelhetnek: kódis állásos háromosztatú alaprajz, egyszerű nyeregtető bádog szellőző nyílásokkal, cserépfedéssel, tömör tégla falazat, évszámos, két szellőző nyílásos oromfal, különleges homlokzatarchitektúra, hat szemes ablakok, arányos szerkezet és homlokzat. A helyi védelem alatt álló épületetekre vonatkozó legfőbb szabály, hogy ezeket nem lehet elbontani. Felújításukat meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni. Annak érdekében, hogy védett épületeink felújítása, átalakítása ne lehetetlenüljön el, fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott épület esetében. Különösen fontos jelentőséggel bír a helyi védelem, hiszen a településen műemléki védettségű építészeti érték nem található. Liszó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.16.) számú rendelete az épített környezeti helyi védelméről 1. számú függeléke H1 jelű teljes körű védelemben részesülő építmények között az alábbiak szerepelnek:

13 Örökségünk 12 HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER HELYI EGYEDI VÉDELEM H1 jelű egyedi védelem (teljes építmény - alaprajz, szerkezet, homlokzat) Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem leírása 1. Petőfi u. 7. Volt Óvoda épülete 232 H1 Teljes védelem H2 jelű egyedi védelem Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem leírása 2. Kőhíd 110 H1 Teljes védelem 3. Kőhíd 76 H1 Teljes védelem

14 Örökségünk 13 A helyi egyedi védelem: H1 - jellel a védelem az építmény (épület, műtárgy) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, színezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, H2 - jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, A helyi területi védelem: H3 - a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak. Az épített környezeti helyi védelméről A helyszíni bejárás és értékvizsgálat alapján további építményeket (épület, műtárgy), területeket javasolunk helyi védelem alá helyezni.

15 Örökségünk 14 HELYI EGYEDI VÉDELEMRE JAVASLAT EVANGÉLIKUS TEMPLOM 1 ALSÓ UTCA 9. HRSZ: 13/2 H1 TELJES ÉPÜLET RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 2 PETŐFI S. U. 2. HRSZ: 171 H1 TELJES ÉPÜLET LAKÓHÁZ, MELLÉKÉPÜLETEK 3 ALSÓ UTCA 11. HRSZ: 14 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY: (alaprajz, szerkezet, homlokzat)

16 Örökségünk 15 LAKÓHÁZ 4 HEGYALJAI U. 52. HRSZ: 74 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY LAKÓHÁZ 5 KANIZSAI U. 32. HRSZ: 161 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY LAKÓHÁZ 6 KANIZSAI U. 24. HRSZ: 163 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT 7 KANIZSAI UTCA HRSZ: 168 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY

17 Örökségünk 16 KŐKERESZT 8 35 PETŐFI S. UTCA 2. HRSZ: 171 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT 9 SZABADSÁG TÉR HRSZ: 274 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY KŐKERESZT 10 SZŐLŐHEGYI ÚT HRSZ: 482 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY

18 Örökségünk 17 ZSILIPELT PALLÓS PINCE 11 SZŐLŐHEGY ELEJE HRSZ: 480 H1 TELJES ÉPÍTMÉNY HELYI EGYEDI VÉDELEMRE JAVASLAT TEMETŐ 1 SZŐLŐHEGYI ÚT VÉGE HRSZ: 0128 H3 TEMETŐ TERÜLETE, SÍRKÖVEK, NÖVÉNYZET, SÍRKERESZTEK

19 Örökségünk 18 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK A festői környezetben elterülő Liszó területe Zala megye régészeti szempontból jól kutatott részei közé tartozik. A közhiteles lelőhely nyilvántartás, a múzeumi adattár és a szakirodalom alapján itt 14 régészeti lelőhely található. Ezek terepbejárások során váltak ismertté, a mezőgazdasági művelés által megbolygatott felszínen talált leletek utalnak az egykor itt élt emberekre. A régészeti leletek tanúsága alapján a határt már az őskor idején lakták több helyen is. E korból 6, a római időkből 3 lelőhely ismert. Az Árpád-, majd a középkor idején ismét növekszik az itt létrejött kisebb települések száma. Ebből az időből már nem csak településnyomok, hanem két templom és a körülöttük létrejött temetők, valamint egy földvár egykori helyét is ismerjük. A beszédes nevű Várdomb lelőhely Liszó északnyugati határában, a Liszóba vezető műúttól északra, az erdőben fekszik. A földvár várárka kb. 10 m széles, aljából a vár 2-4 m magasan nyúlik ki, mely 18 m átmérőjű, kör alakú. A településtől északra emelkedő, észak-déli irányú domb platóján feküdt a középkori falu. Ettől északabbra egy másik kicsi platószerű kiszélesedésen pedig a középkori templom és körülötte a temető volt. A határ déli szélén, a Liszó-patak keleti oldalán emelkedő nagy, széles és magas észak-déli domb legtetején, szintén templom és körülötte temető volt. Ennek emlékét őrzi a Szentegyházi-dűlő név. Régészeti lelőhelyek: Liszó - Patakpart (Temetői-dűlő) (nyilvántartási azonosítója: 40254): őskori, Árpád-kori és késő középkori telep Liszó - Patakpart II. (nyilvántartási azonosítója: 40255): római kori telep Liszó - Patakpart III. (Pataji-dűlő) (nyilvántartási azonosítója: 40256): őskori és római kori telep Liszó - Ság-puszta (nyilvántartási azonosítója: 40257): őskori és római kori telep Liszó - Patakpart IV. (nyilvántartási azonosítója: 40258): őskori telep Liszó - Hosszú-mogyorós (nyilvántartási azonosítója: 40259): Árpád-kori telep Liszó - Várdomb (nyilvántartási azonosítója: 40260): Árpád-kori földvár Liszó - Falutól É-ra (nyilvántartási azonosítója: 40261): őskori telep Liszó - É-i domb (nyilvántartási azonosítója: 40262): középkori telep, késő középkori éremlelet Liszó - É-i domb II. (nyilvántartási azonosítója: 40263): középkori templom és temető Liszó - Szentegyházi-dűlő (nyilvántartási azonosítója: 40264): középkori templom és temető Liszó - Bárány-járás (nyilvántartási azonosítója: 40265): ismeretlen korú telep Liszó - Burkus-dűlő (múzeumi adattári adat): őskori, késő vaskori (kelta), Árpád-kori és késő középkori telep Liszó - Zálogos-rét (múzeumi adattári adat): római kori telep

20 Örökségünk 19 azonosító megye település név védelem HRSZ Zala Liszó Patakpart szakmai 0124/ Zala Liszó Patakpart II. szakmai 0124/7, 0124/ Zala Liszó Patakpart III. (Pataji-dűlő) szakmai 0122/ Zala Liszó Ság-puszta szakmai 071/1, 068, Zala Liszó Patakpart IV. szakmai Zala Liszó Hosszú-mogyorós szakmai Zala Liszó Várdomb szakmai 08, 011/ Zala Liszó Falutól É-ra szakmai 08, 012, 013/24 011/2, 012, 013/16, 013/17, 013/18, 013/19, Zala Liszó É-i domb szakmai 013/ Zala Liszó É-i domb II. szakmai 015/ Zala Liszó Szentegyházi-dűlő szakmai Zala Liszó Bárány-járás szakmai 050/3 Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály TAK adatszolgáltatása

21 Örökségünk 20 1 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TÁJI ÉRTÉKEK A táji értékek és a természeti értékek a térkép alapján azonosíthatók. Tájképi értékként védelemre javasolt a horgásztó és környéke mint egyedi tájképző elem vízfelületével, a háttérben a művelt földekkel és az erdőkkel. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Országos védelem keretében a település területén kijelölésre kerültek a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó területek, valamint a természetközeli területek és egyedi tájértékek, melyek jelenlegi formában történő megőrzése, természeti-táji értékeinek védelme indokolt. A település területén egyéb helyi védelem alatt álló természeti érték nincsen. A belterületen és a belterülettel határos területek, egyedi növény egyedek tájképző, települési képet meghatározó jelentőségűek, ezért védelemre javasoltak.

22 Örökségünk 21 1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK A Balaton-felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján a község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területe (továbbiakban NP) vagy egyéb országos jelentőségű védett természeti terület (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület ) által. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdésének hatálya alá esik a "Várdomb" megnevezésű, a törvény ereje által védett földvár. A Tvt. 28. (5) bekezdése értelmében ezen természeti értékek országos jelentőségű természeti emléknek minősülnek. 2 TERMÉSZETI TERÜLETEK A település közigazgatási területén azok a területek, melyek az alábbi feltételeknek megfelelnek tervezett természeti területként kezelendők. Természeti területek körének meghatározása a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) 15. (1) pontja szerint: 15. (1) Természeti területnek minősül, ha a 4. d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel: a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. ahol a 4. d)pontja szerint: természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak; A tervezett természeti területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvásárra. A tervezett természeti területek kihirdetésére vonatkozó előírást a Tvt 15. (2) bekezdése tartalmazza. 3 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 30/A. (1) bekezdése értelmében a mocsár, a nádas és a sziklás terület természetközeli területnek minősülnek, (2) bekezdése szerint a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. 4 ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERRÜLETTEK (ÉTT) ÉS MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ TERÜLETEK (MTÉT) A község közigazgatási területe ÉTT által nem érintett. (Adatbázis elérhető: és a oldalakon.) 5 NATURA 2000 TERÜLETEK A község nem érintett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területe által. 6 ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ÖVEZETEI A község közigazgatási területét az ökológiai folyosó övezete érinti, mely a táji és természeti értékek térképén lehatárolásra kerültek. 7 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK A község közigazgatási területére nem készült területi felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. 8 EGYÉB VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK ÉS TERÜLETEK A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel.

23 Liszói-patak Liszói-patak Liszói-patak Liszói-patak közigazgatási határ közigazgatási határ közigazgatási határ Liszói-patak Országos védelem Liszói-patak Országos ökológiai hálózat területe Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű természeti emlék Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Helyi védelem Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) közigazgatási határ Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb Egyéb terület LISZÓ VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

24 Kanizsai utca Alsó utca Liszói-patak Parkerdő Petőfi utca Kanizsai utca Petőfi utca Petőfi utca Liszói-patak Templom Hegyalja utca Hegyalja utca Liszói-patak Sümegi utca Kanizsai utca Sportpálya közigazgatási határ Hegyalja utca Országos védelem Országos ökológiai hálózat területe Temető Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű természeti emlék Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Helyi védelem Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb Egyéb terület LISZÓ Víztározó Alsó utca VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK BELTERÜLETEN

25 Örökségünk 24 9 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK A község közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területként szükséges lehatárolni és kezelni: az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózat övezetei és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, a térségi jelentőségű tájképvédelmi területövezetébe tartozó települési térség által érintett külterületi egységet. A község közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területként szükséges lehatárolni és kezelni: az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózat övezetei és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete a térségi jelentőségű tájképvédelmi területövezetébe tartozó települési térség által érintett belterületi egységet. A településképi szempontból meghatározó területbe sorolt egységekre településképi követelmények megfogalmazását javasoljuk: Kötelező területi építészeti követelményként: a beépítés telepítési módjára, a beépítés szintszámra, az épületek legmagasabb pontjára, kerítés kialakítására, kerti építmények, műtárgyak létesítésére vonatkozóan. Megengedő vagy tiltó egyedi építészeti követelményként: építmény anyagára, az épület tömegformálására, az épület homlokzati kialakítására, zöldfelületek kialakítására vonatkozóan. Helyi védelemre javasolt természeti értékek a településarculat évszázados alakulásának sarokkövei, s bár az egyedi védelemre javasolt növények élettartama változó szorgalmazni kell megőrzésüket. A területi védelemre javasolt helyeken pedig a meglévő állapotokat nem befolyásoló fejlesztésekkel kell biztosítani a táj, a természet arculatának megtartását.

26 Örökségünk 25 LÁTVÁNYVÉDELEM A települések feltáruló látványa az utak mentén haladva, vagy magassági pontról érzékelhető. Más látvány tárul az utazó elé, ha síkságon halad át, más ha folyóvölgyekkel tarkított, hegyes, dombos területen utazik. A morfológiai adottságok tehát meghatározzák az épített környezet elhelyezkedését is. A községben a belterülettel határos zártkerti lejtőkről tárulhat fel szép látvány a környező természeti tájról, továbbá a zártkertben található vadászles-kilátóról láthatunk körpanorámát. A látványvédelem pontos helyét és kiterjedését azonban helyszíni méréssel, elemzéssel szükséges megállapítani. Ez a kép a művelési ágak változásával módosul, de az erdőségek, a mezők és szántók alapvetően nem változnak.

27 4 Örökségünk 26 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Az eltérő karakterű településrészek meghatározására idézzük dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus gondolatait: Egy adott utca, tér, városrész vagy település arculatát elsődlegesen az épített környezet jellegzetességei, karaktervonásai határozzák meg. A karakter alapvetően a hely egyedi jellegű környezeti minősége: olyan sajátosságok együttese, ami szerencsés esetben a szellemi természetű genius loci konkrét, fizikai megtestesülésének bizonyulhat. Egy település esetében a karakter szó a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti. Azt a képet amelyet a külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is. Az eltérő karakterű településrészek meghatározására idézzük Meggyesi Tamás gondolatait: Egy adott utca, tér, városrész vagy település arculatát elsődlegesen az épített környezet jellegzetességei, karaktervonásai határozzák meg. A karakter alapvetően a hely egyedi jellegű környezeti minősége: olyan sajátosságok együttese, ami szerencsés esetben a szellemi természetű genius loci konkrét, fizikai megtestesülésének bizonyulhat. A Liszóba érkező bekötőút felől a dús természeti környezet és a község megnyugtató látványt nyújt. A belterületet nyugatról a szőlőhegy a többi oldalról nagy erdőség veszi körül, a lankásabb dombokon szántókkal. Pátróval közös határán szép panorámával és horgásztóval találkozunk. A község belterületi települési képe a kanyargós, lejtőkkel, emelkedőkkel tűzdelt főútja mellett sajátos, egyedi arculatot tükröz. A községközpont a patakok találkozásában a domblábak elnyúlt korábbi árterében alakult ki, de az ősi településmag a magasabban fekvő katolikus templom körül lehetett. A zsákfalu ma három tömbből áll. A templom körüli dombtetőn szabálytalan, halmazos, ettől ÉNy-ra a bekötőút felé a dombokat, és lejtőket követő szabálytalanabb szalagtelkes és DK-i irányban a Liszói patak két oldalán szokatlanul nagy távolságra az uttól és pataktól szabálytalan beépítésű, de viszonylag szabályos keskeny szalagtelkes beépítésű tömb helyezkedik el a főút folytatásában. A bekötőút folytatásában főútja a Kanizsai utca folyamatosan lejt majd az Alsó utcában végződik. A dombok felé a Kanizsai utcából egy rövid zsákutca, majd a templomnál a hosszú Petőfi Sándor utca ágazik el. A községközpontban a Szabadság térről a Sümegi utca ÉK felé, vele szemben pedig a szőlőhegyi és a Hegyaljai út felé indul az utca. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll, mely magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A földszintes házak fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik, környezetük szépül. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA Az eltérő karakterű területek lehatárolása során a hangsúlyosan eltérő karaktereket határoltuk le elősegítve az arculati kézikönyv használhatóságát. Ezt az eltérést jellemzően a morfológiai adottságok, a telkek alakja és beépítése, az utcaképek, az épületek és környezetük feltáruló látványa határozza meg. A településen két településképileg meghatározó területet határoltunk le az alábbi térkép szerint. Az egyik a római katolikus templom és környéke, a másik a község központ és környéke a térkép szerint. A településen hét településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a természeti adottságokon túl a telek használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

28 közigazgatási határ Liszói-patak Liszói-patak Liszói-patak Liszói-patak közigazgatási határ közigazgatási határ Falusias dombhátas karakter Falusias soros karakter Patakmenti karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter Liszói-patak Liszói-patak közigazgatási határ 8 Településképi szempontból meghatározó terület LISZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

29 Kanizsai utca Alsó utca Liszói-patak Parkerdő Petőfi utca Kanizsai utca Petőfi utca Petőfi utca Liszói-patak Templom Hegyalja utca Hegyalja utca Liszói-patak Sümegi utca Kanizsai utca Sportpálya közigazgatási határ Hegyalja utca Temető LISZÓ Falusias dombhátas karakter Falusias soros karakter Patakmenti karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter Településképi szempontból meghatározó terület Víztározó Alsó utca ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK BELTERÜLETEN

30 Eltérő karakterű településrészek 29 1 FALUSIAS DOMBHÁTAS KARAKTER KANIZSAI UTCA, PETŐFI SÁNDOR UTCA DOMBOS OLDALA A község keleti részét viszonylag nagy kiterjedésű erdők borítják, melyek dombvonulatai nyugat felé lejtenek. A falusias dombhátas karaktert ezekre a dombokra, dombhátakra, dombtetőkre települt halmazos telekrendszerű és beépítésű telkek alkotják. A meredek hegyoldalon találunk széles-rövid és keskeny-hosszú telkeket egyaránt, a lakóépületek között pedig a keskeny oldalhatáronálló és a széles, hajlított szabadonálló típust is. A múlt század elején épült épületek oromfalas, kontyolt oromfalas hagyományos keskeny, arányos tömegű épületek, de a Petőfi Sándor utca elején és a Kanizsai utca központhoz közeli lakóházai már modern felfogással épültek. Környezetéből méltósággal emelkedik ki a katolikus templom körbe járható telke és épülete. A melléképületek a lakóépületek mögött sorolódnak, vagy azzal szemben áll a nyári konyha, pajta, istálló melyek használata az állattartás csökkenésével változott, sorra átépülnek. Az épületek között még találunk két vagy három osztatú alaprajzot, utcára merőleges gerincű tetővel, kódis állással, hagyományos cserépfedéssel, oromfalon egy vagy két ablakkal, szellőző lyukkal. Néhány házon még eredeti a hatszemes kifelé nyíló ablak, az míves ablakkeretezés. Az épületek a terepviszonytól függően az utca felől alápincézettek, vagy magasabb vakolt, kővel burkolt lábazattal készültek, de földszintesek, a vakolt homlokzatok, lábazatok a pasztelles földszinek világosabb és sötétebb árnyalatai. A kerítések alacsony lábazatos áttört kivitelben készültek a községben található típusoknak megfelelően.

31 Eltérő karakterű településrészek 30

32 Eltérő karakterű településrészek 31 2 FALUSIAS SOROS KARAKTER KANIZSAI UTCA, PETŐFI SÁNDOR UTCA ÉS SÜMEGI UTCA VÉGE Falusias soros karakterű településrész a dombokra és lejtőkre települt szabályos, vagy szabálytalan szalagtelkek sora, melyek között széles és keskeny de általában hosszú telkeket találunk. A bekötőút folytatásában a Kossuth Lajos utca két oldala, a Petőfi Sándor utca néhol egyoldalas, néhol kétoldalas beépítése, valamint a Szabadság térről induló Sümegi utca tartozik ebbe a karakterbe. A falusias soros karakter jellemzően az oldalhatáron álló beépítést jelenti előkerttel, vagy anélkül, de a szélesebb telkeken szabadon álló, ikerház is található. A házak magasságában nincs nagy különbség - a központhoz közel már tetőtér beépítéses, emeletes épület is megjelenik, de a jellemző a terepadottságoknak megfelelő alápincézett, földszintes épület. A tetőidomok követik az épület alaprajzát így utcára merőleges, oromfalas, kontyolt, vagy sátortetős vagy utcával párhuzamos épületet is találunk hagyományos cseréppel, vagy rombusz palával fedve. Jellemző az alacsony lábazatos áttört fém kerítés, de a kerítésmezők új épületeknél már fával készülnek. Magas, tömör kerítés egykét kivétellel, sem itt sem máshoz sincs a községben, helyette a magas élősövényt ültetnek. A világos előkerteket többnyire az utcai kerítésnek megfelelően elkerítik a ház oldalvonalában. A melléképületek a főépület mögött sorolódnak a lejtőkön, dombokon, a szélesebb telkeken szembe áll a nyári konyha, garázs, de nem jellemző a hátsó kertben keresztbe fordított épület.

33 Eltérő karakterű településrészek 32 A Kossuth Lajos utca templom közeli részén a domboldalban még találunk védelemre érdemes épületet, de a lakóházak már átépültek, összetett tetővel, nyitott vagy zárt verandával, tornáccal készültek, hátsó kertben garázzsal. A homlokzatok a régi épületeken vakolathúzásos keretezéseket, részleteket mutatnak. Az utcafronton két háromszárnyú ablakos, sátortetős házaknál a homlokzat a vízszintes osztása jellemző eltérő színnel, vagy homlokzatarchitektúrával. Az utcák burkoltak, kétoldali nyílt árokkal, járda nélküliek vagy egyoldali járdával ellátottak. A szűk utcákban és zöldsávok nem fásítottak.

34 Eltérő karakterű településrészek 33 3 FALUSIAS PATAKMENTI KARAKTER ALSÓ UTCA, HEGYALJAI UTCA A falusias patakmenti karakterre jellemző, hogy az épületek a patak és az utca vonalától nagy és szabálytalan távolságban és elrendezésben helyezkednek el a keskeny vagy széles, de hosszú telkeken. A karakter a Hegyaljai és az Alsó utca beépítése tükrözi. Jellemzően az oldalhatáron álló beépítés, a lakóépület mögött sorakozó, vagy az előtt álló melléképületekkel. A Hegyaljai utcában sok múlt század elején épült épület található, még hagyományos telekhasználat, az épületek telken való elhelyezése, formája, anyaghasználata, melléképületek elhelyezése. Itt a telkek egy része bekerítetlen. Az utcában jó arányú földszintes T, vagy L alaprajzú, védelemre érdemes épületek maradta meg, de állaguk egyre romlik. Az Alsó utca, amely a horgásztóhoz is kivezet már változatosabb képet mutat. A házak itt is nagy előkert mélységgel épültek, de sok az új épület, de ezek nem okoznak törést az utcaképbe, mert a távolság, és a dús növényzet takarásába kerülnek. A megmaradt régi házak formája, alaprajza, homlokzata, tetőfedése a faluban található típusok. A telkek a közterület felől lábazatos, áttört kerítéssel vannak elkerítve, az előkertek azonban kerítetlenek. Az utca elején találjuk a község evangélikus templomát a településközpont közelében. A lakóépületek mögötti telekrészeken a házikertimezőgazdasági művelés is megtalálható, de a telekhasználat követi az új igényeket. A lakótelkek gondozottak, növényzettel vannak ellátva. Az utca kétoldalt nyílt árokkal, betonjárdával ellátott, de útfásítás nélküli.

35 Eltérő karakterű településrészek 34

36 Eltérő karakterű településrészek 35 4 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER KÖZSÉGKÖZPONT KÖRNYÉKE, TEMETŐ, HALASTÓ, PETŐFI S.U. KÖZPARK Zöldfelületi karakterbe soroltuk a községközpont környékét, a Szabadság teret elsősorban csekély beépítettsége és nagy kiterjedésű, gondozott zöldfelületei miatt. A területen található a sportpálya, a közösségi rendezvények tere és háza, játszótér, hősi park - amely egyben buszforduló is - vegyes bolt, posta és az új Faluházban az önkormányzat hivatala, amely szépen belesimul a környezetébe. A forradalmi emlékmű is dicséri a községet, valamint a Faluház melletti kopjafa, amely a honfoglalás ezer éves évfordulójára készült. Innen indul a temető és a szőlőhegy felé a község egyik régi védett kőhíján átvezető út. Ebbe a kategóriába sorolt a Petőfi Sándor utca közepén található magas part gyepesített, fásított közparkja. A belterülethez csatlakozó nagyobb zöldfelületek közül kiemelendő a település víztározója és környezete, valamint a Petőfi utca végében kialakított parkerdő. A község növényzetét a tájkaraktertípus adja. A területet gyepes-fás területek szegélyezik, a tározó medencéje gazdag nádasnak, nedves gyepes területeknek ad helyet. A kisvízfolyások szabályozása révén jött létre. A temető és az új ravatalozó a hagyományos külterületi dombra települt falusi temető képét mutatja. A község mindkét vallási felekezete ide temeti elhunytjait. Sok a régi sír, ezért területe helyi védelemre javasolt.

37 Eltérő karakterű településrészek 36

38 Eltérő karakterű településrészek 37 5 ÜZEMI KARAKTER KANIZSAI UTCA NYUGATI FELE A község észak-nyugati részén találjuk a régi major épületeit a sílóval. Ennek hagyományos mezőgazdasági épülete tárul fel a településre a bekötőút felől érkezőnek. A telep épületei, belső útjai, burkolata a hagyományos mezőgazdasági használatnak megfelelő. Kerítése beton, vagy acél oszlopok közötti drótfonat.

39 Eltérő karakterű településrészek 38 6 ZÁRTKERTI KARAKTER SZŐLŐK, PINCÉK A község zártkertje a nyugati dombokkal övezett határon található. A községközpontból induló ut a zártkertbe érve jobbra és balra indul, a kereszteződésben kőkereszttel és haranglábbal. Egyutcás szerkezetű, még találhatók benne régi építésű hagyományos építőanyagból épült boronás, vályog pincék. A község zártkertjére jellemző a Zala megyében kialakult birtokszerkezet. Az út mellett áll a pince (présház), körülötte gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A területen található egy fa szerkezetű magán kilátó, amelyről a környék csodálatos panorámája látható. A terület eredetileg szőlőterület volt, ez alakult át művelésváltással és felhagyással a mai átmeneti területté, zártkertté, mezőgazdasági területté vagy maradt szőlőterület. Sok a környékre jellemző karácsonyfa ültetvény.

40 Eltérő karakterű településrészek 39

41 Eltérő karakterű településrészek 40 7 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A nyugati zártkertes illetve erdővel fedett területekkel szemben találjuk a gyep és szántó területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét.

42 Eltérő karakterű településrészek 41

43 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 42 A település mai arculata egységes képet mutat. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont környezete, a sportpálya és létesítményei, a horgásztó és a parkerdő a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. Sok a felújított régi ház, az új épületek is jól belesímulnak a faluképbe. A község szépen beleilleszkedik a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezése visszafogott. Falusias, néhol már kertvárosias jellegéből adódóan a zöldfelület jelentős. A szőlőhegyi pincék is megújulnak, a panoráma pedig mindenhonnan egyedülálló a környék falvaihoz képest. A burkolt utcákat fásítás szegélyezi, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. A kis zsákfalu csendes nyugalma és a nagyváros zajos közelsége ideális kapcsolat a község fejlődéséhez. ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A nyugati lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell az azonos lejtő felőli megjelenés elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épület-elhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Mindkét példa megpróbál sík terepet varázsolni az épület alá. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre ülteti az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Ez a megoldás a községre jellemző oldalhatáron álló beépítésnél azon túl, hogy bántó és logikát nélkülöző utcaképet ad, még fölösleges pereskedést eredményez a szomszédokkal. A terep követését az épület ésszerű alaprajzával lehet megoldani. A földbe süllyesztett helyiségek nem lehetnek lakóhelyiségek, de tároló, pince igen.

44 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 43 BEÉPÍTÉS Karakterek A település jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, a halmazos településközpont kivételével keskeny hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is követni kell az terepadottságok figyelembe vételével. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk. Az utcában kialakult előkertet mélységét meg kell tartani. A halmazos, rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Az üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ, de törekedni kell a környezetbe illesztésre.

45 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 44 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedettt az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

46 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 45

47 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 46 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket javasolt alkalmazni, de újszerű megoldások is alkalmazhatók, ha a környezetbe illeszkednek. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése megengedett. Az ablakok ajtók lehetőség szerint függőleges téglalap alakúak legyenek. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Karakterek Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni. A vakolt homlokzatok színei lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség.

48 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 47 KERÍTÉSEK, KAPUK Karakterek A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott.

49 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 48 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Karakterek Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK Karakterek A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok lombkoronaszélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak.is jótékony hatást gyakorolnak.

50 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 49 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A Hegyaljai utcát ki kell építeni. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, a útfásításnál összefüggő fasorok vannak, de hiányosak. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

51 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 50 A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növényelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről: A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak. A listában szereplő növényfajok Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) Japán gázlófű Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum

52 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások /2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo Lágyszárú inváziós növényfajok alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

53 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 52 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek). Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaró a faluközpont előtt magasodó elektromos hálózatelosztó torony. A zártkertben elhelyezett Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 300 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony).

54 JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 53 A település mai arculata egységes képet mutat. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont, a horgásztó és környéke a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község épületei szépen beleilleszkednek a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezések visszafogottak, az épülettömegek arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a kertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés. Falusias jellegéből adódóan a gazdag az épületek növényi háttere, az előkertek, közparkok virággal borítottak, szép az új parkerdő. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér). A burkolt utcákat fásítás szegélyezi, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. ÉPÜLETEK

55 Jó példák 54

56 Jó példák 55 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Az példák azt mutatják, hogy milyen egyszerű megoldásokkal, milyen jó megjelenést lehet például nyújtani egy négyzetes ablaknak is ha felnyíló zsaluval látják el. A terasz lefedés pedig megoldható alacsony hajlásszögű egyszerű faszerkezettel is akár lakóházon, akár szőlőhegyi pincén. Nem utolsó sorban a régi ablakok is megtarthatók, felújíthatók.

57 Jó példák 56 SAJÁTOS KERÍTÉSEK, ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, BURKOLATOK, KERTEK, REKLÁMFELÜLETEK, ZÖLDFELÜLETEK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK A kerítéseknél az alacsony lábazatos burkolt oszlopok között a fa és fémszerkezetű kerítésmezők a számtalan jó példája megtalálható a faluban. A burkolatoknál a hagyományos gyöngykavics, márványzuzalék mellett a természetes, vízáteresztő burkolatokkal készülnek a közparkok és magánkertek külső járda, épület körüli járda és gépkocsi behajtó burkolatai. A kertekben és zöldfelületeken a vidékre jellemző növények virágoznak, zöldellnek, de sok az örökzöld sövény és oszlopos tuja is. A közterületeken a padok, szobrok, hulladékgyűjtők a területhasználatnak megfelelő anyagokból és minőségben készültek.

58 Jó példák 57

59 Jó példák 58

60 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK 59

61 60