NEMESPÁTRÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 1 NEMESPÁTRÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2

3 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés, köszöntő 2 A település bemutatása 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 Örökségünk 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 Eltérő karakterű településrészek Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias soros udvaros karakter Fő utca, Petőfi Sándor utca, Dózsa György utca közötti terület 2 Falusias sűrű soros karakter Fő utca, Rákóczi Ferenc utca nyugati oldala 3 Falusias soros karakter Fő u. északi része, Petőfi S. u., Kossuth L. u., Dózsa György u., Rákóczi u. vége 4 Intézményi karakter 5 Zöldfelületi karakter- közparkok, játszóterek, sportterület, temető 6 Üzemi karakter Vasút, majorok, gazdasági területek 7 Zártkerti karakter 8 Külterületi karakter erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Utcák, terek, közparkok, közkertek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 Jó példák épületek, építészeti részletek, sajátos építményfajták, kerítések, zöldfelületek, reklámfelületek, utcabútorok 7 Impresszum

4 3

5 1 4 BEVEZETÉS Örömmel tölt el, hogy elkészült a település értékeit bemutató Településképi Arculati Kézikönyv, mely nemcsak nekünk készült, az itt élőknek, döntéshozóknak ad segítséget, tájékoztatást az épített és természeti értékekről, településünk arculatának jellemzőiről hanem az újonnan betelepülőknek is. Mi elfogultak vagyunk, mi más szemmel nézzük azt a környezetet, ahol élünk. Talán nem is vesszük észre azokat az értékeket, amelyeket nap mint nap látunk. A kéziköny egy olyan szemléletformáló kiadvány, amely tájékoztatást nyújt az épített és természeti értékekről, a település arculatának jellemzőiről, és iránymutatást ad az épített környezet alakítására, hogy el ne rontsuk azt amit örököltünk. A kézikönyv azon túl, hogy bemutatja a település értékeit, karakterét, építészeti hagyományait, javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Remélem, hogy a kézikönyvben szereplő szemléletes ábrák, jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. Fontos számunkra, hogy megőrizzük értékeinket, hisz unokáinknak is meg szeretnénk mutatni, de a jövő alakítására is nyitottak vagyunk, ezért a kézikönyv nem egy lezárt dokumentum, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kívánt lenni, mint ahogy a település története sem bejezett, hanem folyamatosan továbbíródik, továbbfejlődik nekünk szépül. Gilicze Sándor polgármester

6 5

7 2 6 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Nemespátró település elnevezése szláv személynév volt, amelyhez később magyar előtag társult. A 700 éves múltra tekint vissza a település. 1296ból való az első írásos emléke, amelyben Patruh néven szerepel. A Pátroh szláv név minden képző és utótag nélkül vált helységnévvé. Következő említése 1418-ban volt, amikor Pécz-nembeli Berenczei György nyerte adományul. A török idők nagyon megviselték a délzalai területeket. Már Kanizsa várának eleste előtt is török támadások érték a falut, a török uralom alatt pedig lakói a kanizsai vilajet földesurainak szántottak. A török korban pusztult el a hagyomány szerint a Pataki-dűlőben fekvő Pata község és a Goriczai-dűlőben fekvő Pátró. Az 1710-es összeírásban az szerepel, hogy már a törökök előtt nemesi családok pl. Bebők, Dömötörffy, Győrffi, Szakáll - birtokolták. Később telepedtek ide a Bolla, Bögri, Daxner, Fekete és Szmodits családok ben nemesi községként említik, 1718-ban pedig a király nemesi oklevelet adományozott az itt élő nemeseknek, megerősítve őket javaikban. 1. katonai felmérés ( ) (Forrás: 2. katonai felmérés ( ) (Forrás:

8 A település bemutatása 7 A község lakóinak többsége a reformáció megjelenésével áttért az evangelista hitre ból név szerint ismerjük lelkészét, Perlaky Jánost. Régi temploma a török hódoltság alatt épült, de 1731-ben új templomot emeltek ben 557-en éltek Nemespátrón: 531-en evangélikusnak, 12-en reformátusnak és 14-en római katolikusnak vallották magukat. Az evangélikusok hangyaszorgalommal gyarapították községüket, az egyház ingatlanjait. A katolikusokkal közös harang mellé saját harangot öntöttek, új haranglábat állítottak, végül 1803-ban felszentelték zsúptetős, torony nélküli új templomukat. A XIX. században az új templom építéséhez a hívek tizenkét évre még a kocsmáltatási jogról is lemondtak ban kezdődött meg az építkezés, 1869-ben felszentelték a templomot. Az évi népszámlálás már 826 lakosról számol be, közülük 663 evangélikus, 148 római katolikus és 15 izraelita vallású. A község lakói a Millennium évében ültették azt a két hársfát a templomkertben amelyek ma is csodás látványt nyújtanak. A templom felvezető lépcső pihenőjén 1848-as emlékoszlop áll. A templom falán I. és II. VH emléktáblák emlékeznek a hősökre. A község az 1940-es évek elejéig Somogy megyéhez tartozott, s a 2. világháború után került Zala megyéhez és 1990 között politikai ok miatt eltörölték a települési név előtagját, ekkor csak Pátróként ismert, majd január 1-jétől visszakapta régi nevét. 3. katonai felmérés ( ) (Forrás: ös kataszteri térkép (Forrás:

9 A település bemutatása 8 SZERKEZETI FEJLŐDÉS Nemespátró szerkezeti fejlődése jól követhető a történeti térképeken. A község az első katonai térképen ( ) már szerepel Patrov névvel, a mai Fő utca és abból délen elágazó Rákóczi utca és Dózsa György utca eleje már beépült. Két tanyaudvaros beépítés látszik a településre érkező út északi részén, de már látszanak a szőlőhegyek, erdők, patakok és a kertes belső telkek. Templom még nincs jelölve, de a mai templommal szemben a falu közepén egy nagyobb épület igen, amelyet templomként használhattak. A második ( ) és harmadik ( ) katonai térképen a község szerkezete alapvetően nem változott, pontosabb lett az ábrázolás. Jól láthatók a dombhátak, a vízfolyások elárasztott területeit, az utak és a beépítés. A falunak már két temetője van és temploma a mai helyen. A zártkert kezd beépülni és a belterületen kialakulni látszik a templom körül a szabálytalan udvaros, az utcák mellett az utcára merőlegesen sorolt házakkal történő beépítés, amely észak és déli irányban kissé bővül. A falu neve a második katonai térképen Pátró, a harmadikon már Nemes Patró. A XIX. századi kataszteri térkép már pontosan mutatja a telekosztást és azon az épületek elhelyezését. A Porrogszentpál felé vezető út a mai Kossuth Lajos utca még alig épült be, a Fő utca északi és a Rákóczi utca déli részének beépítése is hiányos. De a térkép alapvetően a mai szerkezeti állapotot tükrözi. Szépen kirajzolódnak a templom melletti dombtetőn az egymás mögötti telkek szabálytalan udvaros jellegű beépítése az északi oldalhatáron álló házakkal, és a mai Fő utca patak felé lejtő hosszú keskeny telkeinek sűrű soros, néhol udvaros beépítése. A lakótelkek elválnak a szérűs kertektől. Egy-egy telek mögött több keskeny parcella látható. A külterületek használata alapvetően nem változott. A történeti felmérésekhez képest a mai térképeken a majoron kívül új szerkezeti elem nem jelent meg. Település 1941-es térképen (Forrás:

10 A település bemutatása 9 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Nemespátró Zala megye déli szélén, Nagykanizsától 19 km-re délre fekszik Somogy megye határán. Szomszédos települései Surd, Liszó, Porrog, Porrogszentpál és Somogybükkösd 4-5 km-re fekszenek tőle, utóbbi három község már Somogy megyében van. Fontos közlekedési út nem megy át rajta. A Nagykanizsa-Gyékényes útvonalról Surdnál lefordulva nem sokkal elénk tárul a völgyben fekvő kis település. Nemespátró földrajzi bezártságát a Zalai dombok adják. A település a Rigóczipataktól keletre emelkedő két dombháton, festői környezetben fekszik. A kis község zsáktelepülés, egy dombkaréj keleti oldali, észak-déli irányú dombhátán települt. Északi oldalon dombhát, keleti és nyugati oldalon a patakok irányába lejtő völgyek határolják. Éghajlata nagyon kellemes mediterrán és alpesi hatások érvényesülnek. A település külterülete tagolt, dombhátakkal és völgyekkel szabdalt. Földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj Zalaapáti dombhát kistájban, annak déli végén terül el. Felszíni vizekben nem túl gazdag vidék, a település határában több forrás is fakad, és három vízfolyás ered a Liszói-patak északon, nyugati oldalán a Rigóci patak, keleti oldalán a Csalános patak. A táj növényföldrajzi besorolás szerint a Nyugat-balkáni flóratartomány Zalai flórajárásába tartozik. A patakok mentén éger-kőris, a domb lábánál gyertyánoskocsányos tölgyesek, amely a dombok középső és felső részén gyertyánoskocsánytalan tölgyesbe, kocsánytalan tölgy elegyes bükkösbe megy át. A domborzati- és talajviszonyok nem túl kedvezőek a mezőgazdasági művelés számára. Emiatt a község határa nagyobb részét, különösen a déli oldalon nagyobb sűrű erdőfoltok borítják. A község felé haladva a nyugati dombvonulaton a Surdi szőlőhegyhez csatlakozó zártkertek találhatók, de a faluhoz csatlakozva keleti és déli irányban is találkozunk szőlőműveléssel. A szántóföldek többsége észak-keleti határrészre esik. A festői patakvölgyekben gyepek vannak.

11 A település bemutatása 10 Jelentős a vadon élő állatvilág, gímszarvas, őz, vaddisznó, apróvad fajok közül a fácán, kisebb mértékben a mezei nyúl és a fogoly. A ragadozók közül él itt a róka, a nyest, a menyét, sőt az utóbbi években megjelent az aranysakál. Az erdőkben védett énekes madarak és ragadozó madarak fészkelnek. A külterületi tájhasználatra jellemző az erdőfoltokkal borított dombvidék, illetve dombvidéki zártkert. A zártkertek nagy részén a szőlőművelést felváltotta a jövedelmezőbb karácsonyfa termesztés. A faluban jelentős volt korábban az állattartás, ma már alig találunk háziállatot. A belterületi tájhasználatot a zöldterületek viszonylag kis mennyisége jellemzi. Utcáik a keskeny zöld sáv miatt fásításra nem mindenütt alkalmasak. Az erre alkalmas részeken az utcák egy részét tujákkal ültették be. Közkertjeik közül szépen gondozott az evangélikus templom kertje, míg átlagos a temetőé. Jelentős panorámát mutató kilátó pont az erdőborítottság miatt nincsen. A község érintett a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezettel. Természetvédelmi kategóriák szerinti országos védelem alatt álló terület, Natura-2000 hálózatba sorolt terület nincsen. A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozik a Rigóci patak völgye, mint természetközeli vizes élőhely és ökológiai folyosó. A község területén találhatók természetközelinek tekinthető erdők égeresek, tölgyesek. Helyi védelem alatt álló, vagy arra javasolható természeti objektum a község területén nincsen.

12 A település bemutatása 11 Surd felől éles kanyarral érkezik a főút a községbe. Az organikusan elágazó utcák szép vonulatát a két dombháton húzódó Fő út és ennek folytatásaként a Rákóczi Ferenc utca, valamint a Petőfi Sándor utca és a Kossuth Lajos utca jelenti, melyeket a Dózsa György utca köt össze. A község egész területére jellemző a domborzatot követő szabálytalan telekosztás és északi oldalhatáron álló beépítés, mely egyedülálló utcaképeket eredményez, különösen az ősi településmagban, közvetlenül a templom körül a Fő utca, Petőfi Sándor utca, Rákóczi utca, környezetében. Míg a templom mellett széles és rövid telkeken egymás mögött sorakoznak az épületek, addig a Fő utca másik oldalán a sűrű keskeny és hosszú telkeken állnak a házak az istállóval, pajtával egy sorban, előkerttel vagy anélkül. A településen az utcák folytatásának és a Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca beépítése a szabálytalan falusias soros beépítést követi. Az épületállomány is ezt tükrözi, még találunk keskeny hosszú utcára merőleges gerincű oromfalas, kontyolt, vagy csonka kontyolt épületet pitvarral, oldal tornáccal, de utcára szélesedő, hajlított házat is. Az 50-es évek kockaházaival is találkozhatunk a települést bejárva. A közterület felől a telkek alacsony lábazattal áttört egyszerű fa léc, kovácsoltvas vagy fém kerítésekkel határoltak. Az előkertekben tavasztól őszig a falusi virágok, cserjék pompáznak, orgona, labdarózsa, mályvacserje, tulipánfa, hortenzia, muskátli, begónia, bársonyka, tulipán, árvácska, krizantén.

13 3 Örökségünk 12 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK Az elkészült helyi értékvédelmi kataszter azokat az épületeket, építményeket, vallási emlékeket, területeket tartalmazza amelyeket érdemes a településnek védenie. Ahol még megmaradt pitvaros háromosztatú alaprajzú hosszú ház, egyszerű nyeregtető cserépfedéssel, tömör tégla falazat, vagy esetleg vályogfal, évszámos, oromfal, bádog szellőző nyílások a tetőn és oromfalon, különleges homlokzat architektúra, ablak keretezés, hat szemes ablakok, arányos szerkezet és homlokzat. A védelem alatt álló épületetekre, építményekre, területekre a legfőbb szabály, hogy ezeket nem lehet elbontani vagy a védettségre vonatkozó elemeket átalakítani, az eredeti állapotot meg kell tartani. Felújításukat is csak meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni, ezért fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott épület, építmény és terület esetében. a.) A helyi egyedi védelem: H1 - jellel a védelem az építmény (épület, műtárgy) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, színezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, H2 - jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, b.) A helyi területi védelem: H3 - a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak. A Nemespátró Község Önkormányzati Képviselő-testületének Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 3/2003. (III. 15.) számú rendeletének 1. számú melléklete három védett épületet jelöl meg, melyeket építészeti, vallási, a helyhez kötődő emlékei miatt a község továbbra is védelem alá helyez. Helyi területi védelem alá a község nem javasolt területet. 1.) H1 jelű védelem Sorszám Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 1. Fő utca 29. Korpaparti tömésház 282 H1 Teljes épület 2. Fő utca 15. Evangélikus templom 247 H1 Teljes épület 4. Fő utca 26. Evangélikus imaház 113 H1 Teljes épület Megjegyzés: teljes építmény (alaprajz, szerkezet, homlokzat)

14 Örökségünk 13 1 A korpaparti tömésház a régi talpas keretvázat sövény közé tömött vályogfal szép megmaradt gyöngyszeme. Az épület a Fő út kiszélesedő teresedésén, a magas dombon áll, szépen rá lehet látni. Előtte a domboldal rendben tartott gyeppel fedett. A megyében nem sok található még eredeti állapotban a különleges faragott oszlopos oldaltornáccal. A régi szerkezetet szépen végig lehet követni az épületet körbejárva. A hatalmas talpgerenda néhol már kifordul, de még tartja a fa födémes kontyolt tetőt, ami már cserepezve van de eredetileg nádfedésű lehetett. A környezete rendezett, gondozott. Az épület előtti széles domb csúszásveszélyességét az önkormányzat korábban megoldotta, így az nem veszélyezteti az épület állékonyságát, de az épület helyreállítása, megmentése sürgős lenne. A falutörténetét bemutató tájházként jól hasznosulna és gyönyörűen be lehetne látni innen a falut és a környező tájat is.

15 Örökségünk 14 2 Az Evangélikus templom a község vallási központját jelenti. A román stílusú templom a Fő utcán emelkedő dombtetőn áll 1869-ben történt felszentelése óta. Az eredeti állapotát megőrző templom a gyülekezet negyedik temploma. A 700 éves nemesi községnek már az 1600-as évektől volt evangélikus gyülekezete, önállósulásának éve Anyakönyveit 1783-tól vezetik. A gyülekezet mai is őrzi az itt élő családok 1719-ből való nemesi oklevelét. A máig nagy többségben élő evangélikusság, őrzi a népi hagyományait és evangéliumi hitét. Orgonáját 1887-ben építették, egy év múlva keresztelő medencéje lett ban harangját az első világháborúban elesettek emlékére öntették, majd 1989-ben új harangot kapott és orgonáját is felújították. Az épület az evangélikus templomokra jellemző karzatos belsővel rendelkezik amit az oldalfal dupla soros ablakai is mutatnak. Külső megjelenését az ban történt renoválással nyerte el. A nyugati lemenő nap fényében az okkersárga homlokzatfestés szép meleg árnyalatokat kap a templom főhomlokzatán. A templom felvezető lépcső pihenőjén emlékoszlop áll az 1848-as szabadságharc emlékére, a templom falon az I. és II. világháborús emléktáblákat helyeztek el. A község büszke a templomkertben a Millennium évében ültetett két hatalmas lombú hársfára.

16 Örökségünk 15 3 Az evangélikus gyülekezeti imaházat 1994-ben a Fő utcán a templommal szemben alakították ki az 1893-ban épült, és 1994-ben visszakapott iskola felújításával. Az iskola 1893-ban épült és a környék gyermekei is ide jártak. Akkor a régi iskolát tanítói lakássá alakították. Az épület oldalhatáron álló, T alaprajzú, csonka kontyos oromfallal a templom homlokzati színével egyező sárga festésű, piros cserépfedésű Az épület mellett a templommal szemben szép közparkot alakított ki a megüresedő telek helyén az egyházközség. A teresedés közepén tujasorral körbevéve Szent István faragott szobra áll szép látványt adva nyugati felé a templomból kilépő híveknek. Innen a falu művelt földjeit az erdőig látni, a látóhatáron a zártkert pincéinek vonulata látszik a gerincen az erdőn túl.

17 Örökségünk 16 EGYÉB VÉDELEMRE ÉRDEMES ÉPÜLETEK, MŰTÁRGYAK A települést bejárva a Fő utca, a Rákóczi utca és a Dózsa György utca lakóházai között még találunk a XIX. század elején épült védelemre érdemes szép homlokzatú épületet. A Fő út 28. számú oromfalas kapuáthajtós, utcavonalra épült hajlított háza míves díszítésű ablakaival szép példája a régi épületek megőrzésének.a templommal szemben lévő áthajtós míves homlokzatú épület utcavonalra épült, nagyon szépen, gondosan felújított. A pasztelles vakolatornamentikás homlokzatot nem zavarja a külső redőny sem. A Fő utca 60. utcára merőleges gerincű tetővel készült oromfalas épületének ablak szemöldöke és eredeti homlokzati kerámia szellőzői, de az épület teljes tömege is védelemre érdemes.. A Fő út 62. pitvaros, orompárkányos, kétablakos homlokzata, tömege, alaprajza és a mellette a csurgó eresznyi távolságra épült Fő út 64. nyári konyhája a lakóépülettel szép oromfalas utcaképet nyújt. Itt már kis előkert és az utcavonalon alacsony lábazatos kerítést is találunk.

18 Örökségünk 17 A Kossuth Lajos utca 2. utcával párhuzamos gerincű jó arányú, díszes homlokzattal rendelkezik. A homlokzatfestés talán még eredeti. Szépek az ablakok keretezése, az épület sarkok kiemelése, a párkány alatti tetőszellőző kerámia rácsok. Az épület a nemesi kúriák egyszerűségét dicséri.. A Kossuth Lajosutcában lévő régi temető és a Petőfi utca-kossuth Lajos utca kereszteződésében az evangélikus és katolikus felekezetű részekre osztott új temető régi sírkövei miatt területi védelemre javasolt.

19 Örökségünk 18 MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK Nemespátrón műemléki védettségű építészeti érték nem található. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK A községben négy nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete található, melyek védelméről gondoskodni kell. A külterületi régészeti értékek védelménél a mélyszántást, a terep bolygatásával járó mezőgazdasági munkát kerülni kell. Ezeken a területeken a gyepművelésre való áttérés biztosíthatja az esetleges leletanyag megmentését. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján az alábbiak: Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe, valamint a források környéke, valamint a török időkben elpusztult falvak feltételezett helyei is. azonosító megye település név HRSZ 0101/3, 0101/8, 0103, 0104, 0107, 0101/6, 0105, Zala Nemespátró Kertalja 0101/5, 0101/ Zala Nemespátró Bakoci-dűlő 093, 038/4, 038/3, 037, 091/2, 092, , 010, 016/6, 016/7, 016/8, 016/9, 016/10, Zala Nemespátró Bóba-bükk 021/2, 05/3, 09, 015, Zala Nemespátró Szóke-part 016/23, 016/28

20 Örökségünk 19 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TÁJI ÉRTÉKEK Egy település és környezete látképét a domborzat, a rajta található természetes növénytakaró, a tájhasználat és az épített környezet határozzák meg. Nemespátró nagyon szép helyen fekszik. A kis falut három vízfolyás is érinti, de településképét a nyugati telekvégek alatt folyó, északon a nagy kanyarban eredő Rigóci patak és az oda lejtő zalai dombvidéki táj határozza meg. A község ennek a dombkaréjnak keleti oldalán, az észak-déli irányba enyhén lejtő dombhátra települt. A táji értékek és a természeti értékek a térkép alapján azonosíthatók.

21 Örökségünk 20 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BFNP) védett természeti területe, vagy egyéb országos védelem alatt álló terület, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület által és egyéb országos jelentőségű védett természeti terület - forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár - előfordulása a közigazgatási területen nem ismert. Azonban tervezett természeti területnek minősül az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt és a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A közigazgatási terület fenti feltételeknek megfelelő területeit tervezett természeti területekként kell kezelni és kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására, de a községben tervezett természeti terület kijelölés nem történt és nem is javasolt. Természetközeli területekként kell kezelni a mocsár, a nádas és a sziklás területeket is, melyeken épületet elhelyezni nem szabad. Érzékeny természeti területek és magas természeti értékű területek a község közigazgatási területét nem érintik. A Natura 2000-es területek nem érintik a közigazgatási területet. A község közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó övezete érinti. A község közigazgatási területére nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül a település közigazgatási területét az alábbi félkövér betűvel kiemelt területek érintik melyeket településképi szempontból meghatározó területekként szükséges kezelni. 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe; 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; 3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely; 4. a történeti kert és a történeti táj területe; 5. a védett temető területe; 6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; 7. a helyi jelentőségű védett érték területe; 8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; 9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; 10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték. A fenti területeken reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

22 Rigócz-patak Rigócz-patak Liszói-patak Csalán Csalán közigazgatási határ közigazgatási határ Liszói-patak közigazgatási határ közigazgatási határ Országos védelem Országos ökológiai hálózat területe Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Helyi védelem Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) közigazgatási határ Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb Egyéb terület NEMESPÁTRÓ VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

23 Rigócz-patak közigazgatási határ Fő utca Petőfi Sándor utca Fő utca Kossuth Lajos utca Dózsa György utca Országos védelem Dózsa György utca Országos ökológiai hálózat területe Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos jelentőségű régészeti lelőhelyek Helyi védelem Helyi területi védelem (építészeti, természeti, táji) Helyi egyedi védelem (teljes építmény, műtárgy, tájérték) Településképi védelem Rigócz-patak Településképi szempontból meghatározó terület Egyéb Egyéb terület NEMESPÁTRÓ VÉDETT ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK BELTERÜLETEN

24 Örökségünk 23 LÁTVÁNYVÉDELEM Egy település látványát az ember a település felé, vagy attól távolodva a közlekedéssel kapcsolatban érzékeli és szemmagasságban. Számít az is, hogy mivel közlekedünk, milyen gyorsan és melyik évszakban. Egy völgyben megbúvó kis falu mint Nemespátró már a Surd felőli bekötő úton szépen megmutatja magát. A szétszórt háztetők a zöldbe ágyazva nyugalmat árasztanak. Ahogy haladunk a településhez közelebb, egyre jobban érzékeljük fizikailag is azokat az elemeket amelyek a kialakult településképet meghatározzák. Más látvány tárul az utazó elé, ha síkságon, más ha folyóvölgyekkel tarkított, hegyes, dombos területen halad át. Az örökölt morfológiai adottságok meghatározzák az épített környezet elhelyezkedését is. A feltáruló látványt ugyanúgy meg kell őrizni mint a településkép egyéb meghatározó elemeit. A községben a templomdombról és a Fő utca emelkedő nyugati lejtőiről tárul fel olyan településképi panoráma amely megőrzésre javasolt. Innen a panoráma a surdi zártkertig terjed ezért nem jó ha akár épülettel akár növényzettel (pl. magasra növő fák) a látványt eltakarjuk. A felszíni energiaellátás és hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése sem javasolt, arra a községben lévő víztorony alkalmas. A látványvédelem pontos helyét és kiterjedését azonban helyszíneléssel, méréssel pontosítani szükséges.

25 4 Örökségünk 24 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP A település karaktere nem más mint a település egészének az érzékelhető megjelenési formája. Nemepátró község szép karakterrel rendelkezik domborzati adottságainak, táji környezetének és völgyben megbújó házainak látványával. Az a kép amelyet egy külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is, az a község esetében egy völgykatlanba épült települési karakter. Amerre a szem ellát körülöleli a természet. A nyugati zártkertes területek pincéi a gerincen, a lefutó szőlősorok, a lejtők között a patakkal egyedülálló települési képet ad a falunak. A templom kimagasló tornya, körülötte a házakkal megnyugtatja az ide érkezőt. A belterület képe az organikusan kanyargó úthálózattal a nőtt település érzetét kelti. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll. Az épületállomány magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A földszintes házak között egy-két tetőteres épületet is találunk, de a jellemző a régi épületek sokasága. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA A község közigazgatási területén egy településképileg meghatározó területet határoltunk le. A terület az ősi településmag környezete a Fő utca, Rákóczi utca, Dózsa György utca, Petőfi Sándor utca, és Kossuth Lajos utca két oldalának 50 m sávja a temetőkkel együtt. Itt találhatók a XX. század elején épült, megmaradt régi épületek, a védett és védelemre javasolt értékek. A településképileg meghatározó terület külterületen a Surd és Porrogszentpál felől érkező főút tengelytől mért 100 és 50 m széles területére is kiterjed a közigazgatási terület határától indulva a belterületi határig. Itt a településkép a külterület látványára értendő. Az eltérő karakterű területek lehatárolása során a hangsúlyosan eltérő karaktereket határoltuk le elősegítve az arculati kézikönyv használhatóságát. A településen nyolc településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

26 Rigócz-patak Rigócz-patak Liszói-patak Csalán Csalán közigazgatási határ közigazgatási határ közigazgatási határ Liszói-patak közigazgatási határ Falusias soros udvaros karakter Falusias sűrű soros karakter Falusias soros karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter Településképi szempontból meghatározó terület NEMESPÁTRÓ közigazgatási határ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

27 Rigócz-patak közigazgatási határ Fő utca Petőfi Sándor utca Fő utca Kossuth Lajos utca Dózsa György utca Dózsa György utca Falusias soros udvaros karakter Falusias sűrű soros karakter Falusias soros karakter Zöldfelületi karakter Üzemi karakter Zártkerti karakter Külterületi karakter Településképi szempontból meghatározó terület NEMESPÁTRÓ Rigócz-patak ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK BELTERÜLETEN

28 Eltérő karakterű településrészek 27 1 FALUSIAS SOROS UDVAROS KARAKTER FŐ UTCA, PETŐFI SÁNDOR UTCA, DÓZSA GYÖRGY UTCA KÖZÖTTI TERÜLET A 700 éves múltra visszatekintő falu ősei a tatárjárás után ide települtek, a vallásban is egymásra találva próbálták a települést lakni. Az együvé tartozást néhol az egymás mögött épült lakóházak is jelentik, ahol a családok generációi külön éltek, külön telken, külön házban. A falusias soros udvaros karaktert a templomdomb tetején a Fő utca és Petőfi Sándor utca között a Dózsa György utca zárja körül. A kissé szélesebb hosszú telkek fokozatosan egymás mögött osztódtak. A kis méretű telkekhez a takarmányt termő nadrágszíj parcellák a patak mentén találhatók. Az épületek elhelyezése községre jellemző oldalhatáron álló beépítés, utcára merőleges cserépfedésű nyeregtetővel, oromzatos vagy kontyolt oromfallal, de találunk T vagy L alaprajzot is. A földszintes épületek alápincézettek, magas lábazattal épültek, hol kisebb, hol nagyobb előkerttel, hol utcafronttal épületek mögöttük melléképülettel. Az ősi településmag szabálytalan szerkezetét és terjeszkedését a természeti adottságok határozták meg, a dombhát meredeksége.

29 Az alacsony lábazatos áttört kerítések között még megmaradtak a kovácsoltvas, vagy régi haidekker jellegzetes hullámos hálós kerítései, de találunk egyszerű beton oszlopok közötti drótfonatot is, de tömör kerítés nem található. Az épületalaprajzok az oldalbejáratos hosszúház változatai, az ablakok függőleges téglalap alakúak. Az utcai homlokzatok vakolat ornamentikával díszítettek, nyers, vagy a sárga árnyalatival színezve. Az előkertek, kertek gyepesítettek, bokrokkal, cserjékkel gyümölcsfákkal vannak beültetve. Az elbontott házak helyén a Petőfi Sándor utcában már új négyzetes alaprajzú sátortetős házak épülnek. A Fő utca települési képe nem változott itt szépen megmaradtak a régi kerítések is. Eltérő karakterű településrészek 28

30 Eltérő karakterű településrészek 29 2 FALUSIAS SŰRŰ SOROS KARAKTER FŐ UTCA, RÁKÓCZI FERENC UTCA NYUGATI OLDALA Falusias sűrűn egymás mellé szorult, nagyon keskeny telkek szabálytalan sora jellemzi a karaktert a templomdomb alatt a Fő utca és Rákóczi utca beépítésénél. A hosszú telkek meredek lejtéssel a patakig nyúlnak le. A lakóházak itt is az északi oldalhatárra kerültek és találunk a keresztben osztott telkeket is házakkal. Az utcakép itt maradt meg teljes szépségében a régmúlt időket idézve. Az épületek szorosan az utcára símulnak kis előkerttel vagy anélkül. A szélesebb telkeken találunk utcával párhuzamos nyeregtetőt is, de az épületek általában jó arányú földszintes T, vagy L alaprajzúak, orompárkányos egy vagy két ablakos utcai homlokzattal épültek, kontyolt, csonkakontyolt vagy egyszerű nyeregtetővel, natúr cseréppel, rombusz palával fedve. A melléképületek az épületek mögött sorolódnak, de a szélesebb telkeken a nyári konyha szemben épült, használatuk változott. A kerítések alacsony lábazatos áttört fém vagy egyszerű fa kerítések. Itt nem találunk drótfonatot utcafronton csak az oldalhatárokon. A kutak szépen megmaradtak a kertekben, a virágos előkertek öntözésére használják. A hátsókertekben veteményes, gyümölcsös található. Az élelmezést szolgáló kisállattenyésztés visszaszorult, de még találunk kukorica földeket.

31 5, Eltérő karakterű településrészek 30

32 Eltérő karakterű településrészek 31 3 FALUSIAS SOROS KARAKTER FŐ UTCA ÉSZAKI RÉSZE, PETŐFI SÁNDOR UTCA, KOSSUTH LAJOS UTCA, DÓZSA GYÖRGY UTCA, RÁKÓCZI UTCA VÉGE A település egyéb lakóépületekkel beépült területeire a soros karakter a jellemző. Itt már látszik az átalakulás az épületek utcaképén. Az elbontott házak helyén az 50-es éveknek megfelelő hajlított, vagy négyzetes alaprajzú kockaházak épültek két fekvő téglalap alakú hármas ablakkal, eltérő színű, vagy ornamentikával kiemelt ablaksávokkal, az utcafronton, változó méretű előkerttel vagy anélkül, de a Rákóczi utcában, Rákóczi utcában még találunk XX.századi épületet is. A lakóépületek az északi oldalhatárra kerültek, mögöttük a melléképületek között már több a garázs, tároló, mint a pajta, istálló. A mezőgazdaság visszaszorult. A szélesebb telkeken a nyári konyha helyett garázs épült. A kis közöknek tűnő beépítések itt is az egy telken több lakóépület variációi. A telkek a terepadottságoknak, utca hálózatnak megfelelően szabálytalan változó méretekkel adnak sajátos utcaképet az utcáknak. Az új épületek emeletes vagy tetőtér beépítéses magastetővel épültek, natúr cserép, vagy szürke pala fedéssel, utcai homlokzatukon a magastető alatt falsíkba mélyedő, vagy abból kiugró erkéllyel. Az épületek részben alápincézve készültek, a lépcsős bejáratok, előtetővel az épületek déli oldalának toldalékai. Változatos a homlokzatok kialakítása, a tetőfedés anyaga, ablakok elhelyezése. A telekhatáron a falura jellemző, de egyszerűbb kivitelű áttört kerítések találhatók. Az 5 m-es előkertekben már megjelentek a négy lábon álló kerti tetők. A telekhasználat a mai igényeknek megfelelően változott...

33 Eltérő karakterű településrészek 32

34 Eltérő karakterű településrészek 33

35 Eltérő karakterű településrészek 34 4 INTÉZMÉNYI KARAKTER TEMPLOM KÖRNYÉKE Az intézményi karaktert a Fő utcában a templom körüli vallási központ és a Petőfi Sándor utca és Dózsa György utca csatlakozásában kialakult világi központ alkotja. A településképre jellemző, hogy eltér a lakóépületekkel beépült utcák látványától mind a telekhasználatban, növényzetben, az épületek elhelyezésében és homlokzatukban egyaránt. A templom és az önkormányzat hivatal körül kialakult terület szépen parkosított, a templomnál emlékpark, az önkormányzat körül játszótérrel, szökőkúttal, többfunkciós közpark kialakítású. Az eltérő használat a virágok, gyepesített felületek, burkolatok, a kisarchitektúra - szobrok, padok, lámpák, kerítések, korlátok, asztalok - kialakításában, anyagában is látszik.

36 Eltérő karakterű településrészek 35

37 Eltérő karakterű településrészek 36 5 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER KÖZPARKOK, JÁTSZÓTEREK, SPORTTERÜLET, TEMETŐ A belterület nagyobb zöldfelületei közül kiemelendő a templom és környéke, attól északra a korpaparti tömésház környéke, a faluközpont és a temető. A templomdomb a tetőn magasodó temlommal, a hozzá felvezető virágokkal szegélyezett egyszerű fehér vakolatú lépcsővel, a parkosítással és a két hársfával egyedülálló vallási központot alkot. Szemben vele a Szent István szobor gondozott parkja terül el. A gyepesített terület település egyik legyszebb része. A szűk Fő utcában a beépítés részben utcasoros, a domb felőli oldalon fásított ahol már kevés épület áll az elhagyott telkeken. Az utcák belterületi szakaszán fiatal, a külterületen idős fásítás alkot hiányos fasorokat, a házak előtt és a kertekben élő sövény, bokorrózsák, orgonák adnak térfalat. Növényzetét a tájkarakter-típus adja.

38 Eltérő karakterű településrészek 37

39 Eltérő karakterű településrészek 38 6 ÜZEMI KARAKTER A község dél-nyugati részén találjuk a korábban sertés tartására szolgáló major épületeit a sílóval. Ennek hagyományos mezőgazdasági épülete tárul fel a településre dél felől érkezőnek. Növényzettel való takarása indokolt lenne.

40 Eltérő karakterű településrészek 39 7 ZÁRTKERTI KARAKTER A község két zártkertje a nyugati dombokkal övezett határon található. Egyutcás, illetve elágazó utcás szerkezetűek, még találhatók bennük régi építésű hagyományos anyagból készült pincék, a surdi határnál a meredek hegyoldal gerincén már új pincéket látunk. A község mindkét zártkertjére jellemző a Zala megyében kialakult birtokszerkezet. Az út mellett áll a pince (présház), körülötte gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A terület eredetileg szőlőterület volt, ez alakult át művelésváltással és felhagyással a mai átmeneti területté, zártkertté, mezőgazdasági területté vagy maradt szőlőterület. A községben a zártkertekben és a házi kertekben, kukorica táblák helyén egyre több fenyő ültetvény található.

41 Eltérő karakterű településrészek 40 8 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A nyugati zártkertes illetve erdővel fedett területekkel szemben találjuk a gyep és szántó területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét, a szántott területeket és a fenyőfával beültetett parcellákat.

42 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 41 Nemespátró települési arculata távolról és közelről nézve egységes képet mutat. A környező táj, a művelés alatti területeket kivéve nem változott. A művelés alatti területeknél a vetésforgó szerint változik a búza, repce, napraforgó, kukorica vagy más haszonnövény vetésekor a virágba borult táblák színe. A repce virágzás sárgán hullámzó lejtőket, a kukorica zöldre, majd őszre elszáradva szürkés színbe borítja a tájat. A településközpont a közterületi és egyéb fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község szépen beleilleszkedik a tájba, nincsenek kirívóan magas épületek, a településközpont épületei - önkormányzati hivatal, vegyes bolt, presszó - a környezethez alkalmazkodik. Az épületekre rálátva nincsenek változó színű háztetők, a homlokzatok színezése visszafogott, tájba illó. Inkább a régi építésű kockaházaknál jelenik meg az ablaksávokban az eltérő színű homlokzat színezés. Falusias jellegéből adódóan a zöldfelület mindenütt jelentős, gondozott, nemcsak a közösségi területeken, hanem a kertekben is. Az épületek kezdenek megújulni, az átépítések igényes faluképet eredményeznek, szerencsére azonban megőrződtek a XIX. századi épületek is. A szabálytalan telkeken, szabálytalanul elhelyezett épületek helyén épülő új házaknál a legfontosabb kritérium, hogy az elbontott épületnek megfelelő tömeggel, utcafronttal, magassággal és homlokzati arányokkal épüljenek hagyományos anyagokból, visszafogott színezéssel, még akkor is ha a telek mérete több épület bontásával és telekegyesítéssel nagyobb épület elhelyezését is lehetővé tenné. A burkolt utcákat részben fásítás szegélyezi, a szűk utcákban inkább a kertek fásítottak, de a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól mutatják a fejlődést.

43 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 42 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A dombos, lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell a domb és lejtő felőli megjelenés azonos elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épületelhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. Nemespátrónál az erősen szabdalt és meredek felszínre tervezett épületeknél fokozott figyelmet kell fordítani az elhelyezésre, terepalakításra. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Nem elfogadható az épület földbevájása és feltöltéssel a teljes kiemelése, ez a falura nem jellemző. A meredek terepen a részleges bevágás alkalmazása elfogadható jó megoldás. A rézsűt sok helyen lebetonozták az állékonyság miatt, azonban jó megoldás a növénykiültetésre alkalmas rézsűkövek használata, mely az amúgy is szűk utcák zöld növényzetét emeli. A részleges bevágással kitermelt földdel a telek feltölthető egyenesre, kevesebb a földmunka, jobbá válik az épület környezete. Nem javasolt az épület utcafronti alápincézése sem, csak ott ahol az elbontott épület is ilyen volt. Mindkét rossz példa megpróbál sík terepet varázsolni az épület alá. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre ülteti az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával.

44 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 43 BEÉPÍTÉS, TÖMEG Karakterek A település jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, a falusias udvaros karakterű településrészek kivételével változó szélességű, de inkább keskeny és hosszú szabálytalan méretű telkeken állnak a házak. Az oldalhatáron álló beépítést az esetleges fejlesztési területeken is követni kell az terepadottságok figyelembe vételével. Az előkertek méretét úgy kell meghatározni, hogy az épület harmonikusan illeszkedjen a környezethez és a terephez. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott. Az épületek a telken a szomszédos épületekkel ritmusban álljanak. Kerüljük a helyiségek benapozottsága érdekében a jó égtáj felé fordítást, ezt megfelelő alaprajzzal oldjuk meg..

45 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 44 A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk, és félnyereg tető se árnyékolja a szomszédot. Az utcában kialakult előkertek mélységét meg kell tartani. A rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ de törekedni kell a környezetbe illesztésre.

46 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 45 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni (parabola antennák, szerelt kémények, homlokzati égéskivezetők, klímák). Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedett az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Oldalhatáron a szomszéd felé a tetőforma a nyeregtető, kerüljük a tűzfalas félnyereg tetőt, mert árnyékoló, magas falat eredményez. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

47 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 46

48 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 47 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket kell alkalmazni. A vakolt homlokzatok finomabb, vagy erősebb textúrájúak, síkban tartott, vagy kiemelt, tagolt vakolatok. A téglával, terméskővel, fával való homlokzati kiemelések nem jellemzően a településre, a homlokzatok inkább vakoltak, ezért az épület megjelenéséhez és környezetéhez illő homlokzati architektúrát érdemes választani. A községben a burkolt, vagy eltérő színnel, anyaggal képzett felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan, melynek színe a natúr cseréptől a sötétebb barnás, vörös, szürke árnyalatokig terjedhet. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése, kiemelése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. Tetőtér beépítés csak a Petőfi utca és Kossuth Lajos utca új építésű épületeire jellemző, ezért emelet ráépítésnél az utcai homlokzatból nem a teljes homlokzat szélességben, és féloldalasan kiugró erkélymegoldás csak ott alkalmazható, ahol a környezetbe illő. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. Utcai homlokzaton a garázsbejáratot kerüljük, inkább oldalkertre nyíljon, még előkert esetén is. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni (fa, tégla, kő). Kerülendő a síkban tartott vakolt felületen az eltérő színekkel történő osztás. A homlokzat színek lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség. A nyílászárók és kerítések színe a homlokzatok színénél jóval sötétebb legyen, a barna, zöld, szürke, fekete színek javasolhatók. A spaletták, redőnyök színe az ablakok, ajtók színével azonos legyen.

49 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 48 KERÍTÉSEK, KAPUK A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. A tömör kerítés kerülendő, oldalkerítés esetén is, akár falazott, akár deszkázott kivitelben mert nem jellemző a településre. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. A településre az egyszerű alacsony vakolt lábazatos kerítés, falazott, vagy fém csőoszlopok közötti áttört fém vagy fa kerítésmező a jellemző. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott, de csak ott ahol a közterület használatát nem zavarja.

50 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 49 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Utcafronton az új építésű épületeknél is kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác, ez nem jellemző a településre. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. A pincék ne kerüljenek utcafrontra és közterület felől látható bevágásba, épület alatt is inkább a hátsó kert irányába legyenek elhelyezve. A tornácok nem jellemzőek a településre, de jó arányú épületnél elfogadhatók, de csak oldaltornácként. Az oldalbejáratok előtetői az épület anyaghasználatához igazodjon, tetőformában, tetőfedésben, szerkezetben, színben egyaránt. ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. Növényzettel - vadszőlő, borostyán - befuttatott homlokzat nem található a településen ezért kerülendő. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok lombkorona szélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. Ültetésnél vegyük figyelembe a növények életterét. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A meglévő kutak jól hasznosíthatók az öntözésben. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok - majorok, gazdasági területek - takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

51 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 50 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) Japán gázlófű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

52 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 51 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

53 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 52 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, a útfásításnál összefüggő fasorok néhol vannak, de hiányosak. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

54 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 53 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek). Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaróak az elektromos hálózatelosztó tornyok, oszloptrafók, amelyek az utak mellett állva minden településképbe belógnak. Kerülendő az utca két oldalán sűrűsödő oszloperdő. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 300 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony). A buszmegállók egyszerű szerkezetében jól megfér egymással a szabálytalan kőburkolat és a nyers fa anyaghasználata.

55 JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 54 A települést övező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A település mai arculata egységes képet mutat. A településközpont környéke a közpark és intézményfejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. A község épületei szépen beleilleszkednek a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezések visszafogottak, az épülettömegek egy-két kivételtől eltekintve arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a lakókertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés látható. Falusias jellegéből adódóan az épületek növényi háttere gazdag, az előkertek virágokkal, cserjékkel vannak beültetve. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér).. ÉPÜLETEK Egy új épület négyzetes alaprajzzal, alacsony hajlásszögű sötét bitumenes zsindely fedéssel, jól hátra tolva a telken, ezért nem zavaró a látványa az egyébként zártkerthez közeli területen. A mély előkertben mályvacserje, fás rózsa látható az örökzöldek között a gyepesített felületen. A Fő utcán álló múlt században épült épületegyüttes jó példája a régi épületek felújítására és mai igényeknek megfelelő használatára. A lakóépülettel szemben a telek másik oldalán álló nyári konyha a kép alapján lakásnak van kialakítva. A telek beépítésén jól látható a nyári konyha melletti szokásos csurgó eresz távolság ahol a két épület közötti esővizeket vezették el a korábban eresz nélküli épületek környezetéből. A kert szépen gondozott, a homlokzatok színezése visszafogott. Bár a tetőfedés nem azonos a két épülete, ez nem zavarja a látványt. A közterületen kifejezetten jó, hogy nincsenek fák ültetve.

56 55 A következő képeken a terepre illesztés jó példáin egy két ablakos és egy három ablakos, korábban épült hajlított ház látható. Az egyik kontyolt palatetős, másik manzárdos cserepes lemezzel fedett, de mindkettő az eredeti fedélszékre került. A manzárd tető ugyan nem tartozik az ajánlott tetőidomok közé, de jelen esetben a példaszerű felújításról és a terepen történt elhelyezésről szól a jó példa. Az egyik erősen lejtős, a másik sík terepre került. Az épületek szépen fel vannak újítva, színezésük a községre jellemző pasztelles szín, kerítésük két különböző mintájú és korú áttört kivitel, de az épület előtt nem zavaróak, még a fehér mázolás sem, környezetük rendezett. S bár nem ajánlott a közterület felé a kerítés kapukat nyitni, lejtős terep esetén máshogy nem lehet a telekre való bejutást megoldani. A példa alapján ez nem is zavarja a közúti közlekedést. Az ablakokban a falvakban lévő szokásoknak megfelelően muskátli virágzik. Szép régi ház példaszerű felújítása a templom előtt.

57 56 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Régi házak eredeti helyreállítása és megőrzött részletek. A képek magukért beszélnek. Egyszerű ház, egyszerű részletekkel. Egy régi redőnyszekrényes sötétítés, és egy külső spalettás megoldás.

58 57

59 58 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEI Régi Haidekker kerítés támfala előtt és az ablakban virágok szinesítik az utcaképet. Az fa kerítés egyszerű ívelése is jó példa, mint ahogy az alatta lévő képen a régi ívelt szivecskés kerítés.

60 59 A templomhoz vezető lépcsőfokok és támfal jól követik a természetes lejtő vonalát. Ehhez szép megoldás a növényzettel való szegélyezés és az egyszerű korlát. Új építés egyszerű szerkezetekkel, még nem kész állapot, de így sem zavaró a kerítés.

61 60 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Az önkormányzat hivatala az erősen lejtő terepen a közösségi rendezvénytérrel és esőtetővel jó ellenpontja a másik oldalon lévő régi muskátlis szekérnek. A kutak nemcsak a magánkertekben hanem a felhagyott kertek miatt a közterületeken is szépen helyrehozva megmaradtak.