MILEJSZEG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 1 MILEJSZEG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés, köszöntő 2 A település bemutatása 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 Örökségünk 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 Eltérő karakterű településrészek Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias rövidtelkes halmazos karakter Petőfi S. u. déli oldal, Kossuth L. u., Móricz Zs. u., József A. utcák 2 Falusias hosszútelkes soros karakter Petőfi S. u. északi oldal, Kossuth L. u. nyugati oldal, Ady E., Kisfaludy K. utcák 3 Zöldfelületi karakter- Közpark, játszótér, sportterület, temetők 4 Zártkerti karakter Balázsfai hegy, Lókai hegy, Egyházszegi hegy, Töllös hegy szőlőhegyek 5 Külterületi karakter Erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Utcák, terek, közparkok, közkertek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 Jó példák épületek, építészeti részletek, sajátos építményfajták, kerítések, zöldfelületek, reklámfelületek, utcabútorok 7 Impresszum

3 3

4 1 4 BEVEZETÉS A település arculatát a természeti adottságok, a táji környezet és az emberek alkotó tevékenysége alakítja. Azt már régóta tudjuk, hogy a település az emberi kultúra maradandó lenyomata, mely sokat elárul egy közösség múltjáról és jelenéről, tükrözi a társadalmi és gazdasági berendezkedés és a közösség kultúráját, de hordozza jövőjét is. A morfológiai adottságok, az utcahálózat, a telkek beépítése és használata, rendezettsége, a házak, az építőanyagok, a színek, a növényzet egy sajátos, csak az adott településre jellemző egyedi településkaraktert eredményez. A településképi arculati kézikönyv célja egy olyan szemléletformáló kiadvány kidolgozása, mely a lakosság, a döntéshozók, az újonnan betelepülők számára nyújt tájékoztatást az épített és természeti értékekről, a település arculatának jellemzőiről, és iránymutatást az épített környezet alakítására. A kézikönyvben szemléletes ábrák és jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A kézikönyv bemutatja településünk meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Olvassák olyan szeretettel mint ahogyan készült. Fonyadt Róbert polgármester

5 2 5 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A település 1233-tól számít lakott helynek, ősi egyházas hely első okleveles említése 1271-ból való Villa Milly, Villa Milee néven ben már Milei néven szerepel. A település két faluból - Milej és Rózsásszegből - egyesült 1950-ben Milejszeg néven. A középkori Milej falu neve a szláv eredetű Mile/Milej személynévre vezethető vissza, melyről már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg a Rózsás - melyet már egy 1453-as okmány is említ - családnév és a nagycsalád házcsoportja jelentésű szeg főnév összetételéből keletkezett ban, III. Béla király a neki tett szolgálatok fejében, a nemesek közé emelte a Milejiek őseit, Rede, Luthar és Cuda testvéreket, zalai várjobbágyokat, és ősi földjükbe immár, mint nemesi birtokba vezették be őket. Ez alkalommal megjárták földjük határait, és ebből kitűnik, hogy ez a későbbi Milejjel volt azonos. A régészeti leletek tanúsága szerint azonban már a 11. században keletkezett a település, amelynek lakói a Cserta-patak nyugati partjáról a későközépkor folyamán északabbra, a domboldalba, majd a törökkorban a domb tetejére, a falu mai helyére költöztek. A 17. század végétől ezt a falurészt Egyházszegnek kezdték nevezni, ma is álló temploma nyomán. A Rede-től és Lothartól leszármazott, az évszázadok során több ágra szakadó, rokon kisnemesi családok számos pert folytattak egymással birtokrészekért, a században. A századi adóösszeírásokban nemes szerepel Milejről, egyre jobban elaprózódó birtokrészekkel. Az írásos adatok arra utalnak, hogy már a középkor folyamán is több, különálló falurésze volt a településnek. A Cserta-patak keleti partján, a Zsidófadűlőnév őrizte meg Rede fia Zsidó családjának szállásterületét. A Rózsás család tagjai a családról elnevezett, Milej, másként Rózsásszegben laktak. Az oklevelekből ismert Ábrahámszeg, Orrosszeg és Salamonszer helyét nem sikerült régészeti szempontból lokalizálni, emléküket dűlőnevek sem őrizték meg. A 16. századi oklevelek a mileji nemesek szőlőbirtokait (Csütörtök-hegye, Mike-hegye) is megemlítik. A 17. században sokat szenvedett a falu a kettős adóztatástól, a rendkívüli hadiadóktól, a török rablótámadásoktól, lakói elszegényedtek, de kitartottak. A falu Szent István hitvalló tiszteletére szentelt egyházának első ismert említése 1340-ből származik. A 16. századi források viszont Szent Ferenc templomról szólnak. A rendelkezésre álló írásos adatok alapján nem dönthető el, mi az titulus-váltás oka.

6 A település bemutatása 6 Milejszeg határába olvadt, elpusztult középkori települések Balázsfalva és Ján. A Balázsfalva névének előtagja a latin Blasius név magyar változata, amely valószínűleg az első birtokosra utal. Az utótag a falu főnév birtokos személyragos alakja, amely mára fa-ra rövidült. Első ismert írásos említése 1440-ből származik, de már a kora Árpád-korban keletkezett a település. Kisnemesi falu volt, ahol a birtokosok előnevében gyakorta szerepelt a falu neve. A Kovács, Kis, Dancs, Bodoka, családok mellett az ákosházi Sárkányok voltak birtokosok, akik 1579-ben erdő. gesztenyést adtak el a Rózsás családnak, de szőlőhegyét, rétjét és szántóföldjét is említik a források ahol a falu neve Balázsfalva alias Kökényes és a Balázshegye névalakok is feltűnik, a 17. század végétől pedig Balázsfa ban még mint falu szerepel egy zálog-ügyben, 1690-ben pedig már puszta, amelyet a szomszédos milejiek használnak. Többé nem települt újra, emlékét földrajzi nevek őrizték meg. A Ján név eredete a vallon Jean névből származik. Ján név eredete: a vallon Jean névből származik. Ján falu (amelynek nevét váltakozva Jánnak vagy Gyánnak írták a középkorban) első ismert okleveles említése 1178-ból származik, amikor III. Béla nemesítette a Milejiek őseit, és az oklevél felsorolta a család birtokait, amelyek szomszédja volt Gyán. A birtokot 1272-ben a Darabos család őse, Itemér fia Imre kapta Erzsébet királynőtől. Későbbi birtokosai Jula fia Gegely,, Kutasi Marcel, Salomváriak,Salomvári Agáta, Ostfi Gergely felesége, Kávásiak, Bánfi Antal. Balászfhoz hasonlóan a 17. század második felében néptelenedett el, 1690-ben már pusztának írják. A Jáni-patak két partján kialakult falu nagyobb, jelentősebb településrésze Milejszeg határába olvadt. Csonkahegyhát területének északnyugati részén egy kisebb falurész lehetett.

7 A település bemutatása 7 SZERKEZETI FEJLŐDÉS A történeti térképek alapján a település az első katonai térképen ( ) már szerepel, de Rosag templomos helyként, Rosak néven pedig a település, Muley a mai Csonkahegyhát helyén volt. A térképen látszanak a patakvölgyek, a zártkerti részek és a környező települések. A település a templommal együtt három tömbből állt az utak két oldalára települt. A településnek ekkor észak felől három útja volt A második ( ) és harmadik ( ) katonai térképen Muley már Csonkahegyhátként szerepel a térképen, és jól látszik a nyugati oldalon Milei néven az egyik, Rozsaszseg néven a másik településrész, melyeket a délen nem a mai U alakú út köt össze, hanem a templom melletti jelenleg gyalogút. A második katonai térképen a mai településszerkezet elemei jól kivehetők. Jól látszanak az észak felől és a szomszédos települések felől érkező utak, a beépítés. Délen a templomdomb alatt a patakok egyesülésével kialakuló vizenyős, árvizes területek és a dombvonulatok. Milei területén a mai Petőfi Sándor utca és keletre vele párhuzamosan a Móricz Zsigmond utca beépítése és a templom körüli épületek már látszanak. A Móricz Zsigmond utca még nem ér el a templomig és a Petőfi utcán is hiányos a beépítés, Milei központja északabbra volt. Rozsaszseg laza halmazos szerkezete már a mai állapotot tükrözi az észak felé vezetett Kossuth Lajos utca kivételével. 1. katonai felmérés ( ) (Forrás: 2. katonai felmérés ( ) (Forrás: 3. katonai felmérés ( ) (Forrás:

8 A település bemutatása 8 A kataszteri térképen a Petőfi Sándor utca és a Móricz Zsigmond utca közötti keskeny terület még nem épült be az út még nem ér a templomig, onnan a másik településrész megközelítése sem változott és annak úthálózata sem. Jól látszik a szabálytalan elágazó utcák melletti halmazos telekszerkezet. A beépítés a házas telken északi oldalhatáron álló, hosszúház vagy hajlított ház. A melléképületek a hátsókert határán, vagy a lakóházzal szemben épültek, a zártkertek keleti oldala is kezd beépülni pincékkel. Település 1941-es térképen (Forrás: ös kataszteri térkép (Forrás:

9 A település bemutatása 9 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Észak-Göcsej jellegzetes dombvidékén épült település a Cserta patak partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A település Zalaegerszegtől 14 km-re Teskánd- Dobronhegy irányában található, vasútja nincs, csak közúton közelíthető meg. Az aprófalu mindössze 300 körüli lakosú. A tipikus göcseji község a Zala és a Mura vízválasztóját képező magas dombhát déli oldali völgyében, a Cserta patak két oldalán települt. A szegek sajátos települési formáját még ma is szemügyre vehetjük. A göcseji falvak nevében gyakori szeg - szegés,egyegy család szállásterületét, házcsoportját jelentette, amely később községgé nőtte ki magát, vagy megszűnve ma már csupán egy határrész nevében él. A Göcsej tájegység a Zalai-dombság jellegzetes földrajzi- néprajzi egysége. A község páratlanul szép környezetét a Zalai Dombvidék középtáj Közép-Zalai Dombság (Göcsej) kistájának köszönheti, amely a Felső-Zala, a Kerka és a Válicka völgye által határolt, magasra kiemelt eróziós dombsági kistáj. A néhol nagyon meredek dombok tengerszint feletti magassága m, a relatív szintkülönbség m között van. Itt van a Göcsej legmagasabb dombja a Kandikó, 302 m, a község észak-nyugati határában. Csúcsáról - tiszta időben - szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra.

10 A dombvonulatok között hosszanti irányú, változó szélességű völgyek húzódnak. Ezek alján rendszerint patak folyik. Itt található Milejszeg különösen szép környezettel. Felszíne dombosvölgyes, amelyen erdők, szántók rétek váltogatják egymást. Növény és állatvilága gazdag. A területen a termőtalaj erősen agyagos. A föld mélye nagyon jó minőségű kőolajat szolgáltat. A vidék felszíni vizekben szegény. Milejszeg község határát három kisebb vízfolyás érinti a Jám patak, a Pálosfai patak a Zala vízgyűjtőjéhez tartozik és a községhatár középső részén eredő Cserta patak mely a Mura vízgyűjtőjéhez tartozik. Az éghajlat kellemes mediterrán, alpesi hatásokkal. Milejszeg község külterületi tájhasználatát is elsősorban a domborzati viszonyok határozzák meg. Az enyhébb lejtésű középső területeken szántóföldi művelést folytatnak bár a földek közepes minőségűek, AK értékük alacsony. A szabdalt felszíneket, illetve a nedves völgyeket legelőként, erdőként hasznosítják. Természetes növénytakarója a dombokon a zalai bükkös. Jelentős még a dombvidéki gyertyános kocsánytalan tölgyes, a lombelegyes fenyves és különösen a szárazabb déli oldalakon a cseres kocsánytalan tölgyes. A dombok közti mélyebb fekvésekben égereseket találunk. Patakvölgyekben üde talajú területeken a védett hóvirág, tőzike, a zalai tölgyesekben, bükkösökben mindenütt a védett ciklámen, a gombák közül a vargányafélék találhatók meg. A vadon élő állatvilága is változatos, a nagyvadak közül a gímszarvas, őz, vaddisznó, az apróvadak közül a fácán, mezei nyúl, fogoly vadászható, de rókával is találkozhatunk. Énekes madarak közül a cinege, tengelic, a tövis-szúró gébics, a fekete rigó, sárga rigó, a ragadozó madarak közül a kuvik bagoly, macska-bagoly, egerészölyv, vörös vércse található meg a településen. A település bemutatása 10

11 A településtől északi irányban a dombhátakon a Balázsfai hegy, a Lókai hegy, Egyházszegi hegy és a Tölles hegy zártkerti szőlő birtokait találjuk, egyutcás szerkezettel, az útra merőlegesen álló pince sorokkal. A Balázsfai hegyen egy kis hegyi kápolna is látható, melyet 80 éve épített egy helyi szőlősgazda. Ma szépen felújítva várja látogatóit. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, a túra útvonalak és a nyugalom. A település bemutatása 11

12 A település bemutatása 12 Milejszeg eredetileg két külön település volt: keleti része a Rózsásszeg, míg nyugati oldalon Milej. Utcahálózata szabálytalan. Fő utcája - az U keleti szára a Kossuth, majd a nyugati a Petőfi utca - amely egyben a bekötőkötő út része, észak-déli irányú. A rózsásszegi oldali faluközpontban kis teresedés van buszmegállóval. Milejszeg eredetileg két külön település volt: keleti része a Rózsásszeg, míg nyugati oldalon Milej. Utcahálózata szabálytalan. Fő utcája - az U keleti szára a Kossuth, majd a nyugati a Petőfi utca - amely egyben a bekötőkötő út része, észak-déli irányú. A rózsásszegi oldali faluközpontban kis teresedés van buszmegállóval. Belőle ágazik ki keleti irányba az Ady, majd a József Attila utca, majd ebből észak-déli irányba a Kisfaludy utca. Kis szakaszon a Cserta utcai útárokként folyik.

13 A település bemutatása 13 A hídon túl a mileji falurészben az utca északra fordul és Petőfi nevét kapja. Vele párhuzamosan halad a keleti oldalán a Móricz Zsigmond utca. A belterület jellemzően lakóterület. A település házai eredetileg szétszórtan, szeresen helyezkedtek el. A helység a tömbbelsőkben halmazos, a főutak mentén utcás falu, a természeti adottságokat követő összetett szerkezetű település, jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel, előkerttel vagy anélkül. A község a panorámán és a szép régi házakon kívül műemlékkel is büszkélkedhet. Az 1792-ben épült Assisi Szent Ferenc római katolikus templom mennyezetén a freskókat Dorffmaisternek, mások Cymbalnak tulajdonítják, mellette a plébánia ban épült. A településen több helyi védelemre érdemes régi pitvaros göcseji ház mellett református imaház is található. Különleges értéke még a községnek a hidegen sajtolt tökmagolaj, mely országosan is ismertté teszi Milejszeget. Az üzem a Móricz Zsigmond utcában működik. Érdekessége még a vidéknek a Tündérkert, amelyet a rózsásszegi temető alatti területen az ősi gyümölcsfafajták megmentésére hoztak létre két éve. Féltucat gyümölcsfafajta több változatából (például: alma, barack, naspolya, körte, cseresznye, berkenye) 45 előnevelt fácska került itt a földbe.

14 A település bemutatása 14 A község infrastruktúrával a szennyvízelvezetés kivételével ellátott, de nem rendelkezik óvodával, iskolával. A műemlék templom mellett egy régi épületet nemrég alakították át faluházzá. A községben önkormányzati hivatal, teleház, könyvtár, kultúrház, konyha, orvosi rendelő, vegyes üzlet és presszó-italbolt működik. A zártkert is villamosított. A járdahálózat a községes belül nincs kiépítve, de a hurokszerűen zsák település forgalmát tekintve erre nincs is nagyon szükség. Temetője mindkét településrésznek önállóan működik. A lakosság jellemzően mezőgazdasággal foglalkozik. A közigazgatási terület déli része MOL bányatelek, tankállomás, valamint olajkútjaival a nagylengyeli olajmező része.

15 3 A település bemutatása 15 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉRTÉKEI A két településrészből álló Milejszegen viszonylag elég sok épület maradt fenn a múlt század elején épült épületek közül még eredeti állapotában, vagy csekély mértékű átalakítással. Többségük azonban nincs jó állapotban. Az elkészült helyi értékvédelmi kataszter azokat az épületeket, építményeket, vallási emlékeket tartalmazza amelyeket érdemes a településnek védenie. A védelem formajegyei alapvetően a külső látványra értendők. Ilyenek az egyszerű utcára merőleges nyeregtető cserépfedéssel, bádog szellőző nyílásokkal, tömör tégla falazat, évszámos, két szellőző nyílásos oromfal, kifelé nyíló hat szemes függőleges téglalap alakú ablakok, arányos szerkezet, épülettömeg vagy különleges homlokzat. A helyi védelem alatt álló épületetekre vonatkozóan a legfontosabb, hogy ezeket nem lehet elbontani. Felújításukat is csak meghatározott szabályok szerint lehet végezni. Annak érdekében, hogy védett épületeink felújítása, átalakítása ne lehetetlenüljön el, fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott építmény, épület esetében. Az értékkataszter nem csak az épületeket, épület részleteket, de a egyéb építményeket, - keresztek, hidak, emléktáblák, szobrok - vagy utcakép, terület védelmi javaslatát és a helyi természeti értékeket is tartalmazza. A 2005-ben elkészült értékvédelmi kataszter a helyi védelem a következőkre terjed ki külön-külön és együttesen. a.) b.) c.) A helyi egyedi védelem: H1 - jellel a védelem az épület(ek) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, színezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, H2 - jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, H4 - jellel a védelem a műtárgy (szobor, kereszt, emléktábla) teljes tömegére, helyére és részleteire. A helyi területi védelem: H3 - a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak. A helyi természeti védelem T1 - település olyan természeti értékeire terjed ki, amely jellegzetes a településszerkezet, növényzet folytonosságát képviseli, továbbá amely botanikai érték.

16 Örökségünk Cím: Ady Endre utca 2. Hrsz: 373 Védelem: H1 Épült: 1930 körül Funkció: Gazdasági épület Épület állag: Közepes állapotú. Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A lakóházhoz tartozó melléképület az utcával párhuzamos gerinccel épült kontyolt oromfallal az északi oldalhatár mellé kis előkerttel. Az udvar felől megközelíthető épület hagyományos szerkezettel épült, nagyméretű régi téglából, vakolat nélkül. Az utca felé nincs homlokzata. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint melléképület megfelelő. Helyi védelemre javasolt. 2. Cím: Ady Endre utca 4. Hrsz: 372 Védelem: H1 Épült: 1930 körül Funkció: Lakóépület Épület állag: Rossz állapotú. Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcafrontra merőleges gerinccel épült oromfalas, északi oldalhatáron álló földszintes lakóház nyeregtetővel, cserépfedéssel. Udvar felőli bejárata előtt un. fórházzal, Utcai déli homlokzatán két ablakkal, és két padlástéri szellőző nyílással. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint lakóépület megfelelő, de a központhoz való közelsége miatt javasolt esetleg közösségi funkció tájházként, helytörténeti múzeumként, öregek napközi otthonaként felújításra és közösségi célra javasolt. Helyi védelemre és egyben teljes felújításra javasolt.

17 Örökségünk Cím: Ady Endre utca 8. Hrsz: 370 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század közepe Lakóépület Jó állapotú. Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcafrontra merőleges gerinccel épült oromfalas, északi oldalhatáron álló földszintes lakóház nyeregtetővel, cserépfedéssel épült. Udvar felőli homlokzata kontyolt tetejű T alakú bővülettel rendelkezik. Utca felől nincs homlokzata, csak az osztópárkány felett két padlástéri szellőző nyílása. Az udvar felől három szárnyú ablakok láthatók, valamint egy fa szerkezetű féltetős terasz lefedés. Eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint lakóépület megfelelő, de az udvar felőli féltető helyett vissza kellene állítani az eredeti állapotot. 4. Cím: Ady Endre utca 14. Hrsz: 359 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: 1950 körül Lakóépület Jó állapotú. Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcafrontra merőleges gerinccel épült oromfalas, északi oldalhatáron álló földszintes lakóház nyeregtetővel, cserépfedéssel, T alaprajzzal. Udvar felőli bejárata előtt félnyereg előtetővel. Utcai keleti homlokzatán egy ablakkal, és két padlástéri szellőző nyílással, jellegzetes homlokzatdíszítéssel. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint lakóépület megfelelő. Helyi védelemre és egyben teljes felújításra javasolt.

18 Örökségünk Cím: József Attila u. 3. Hrsz: 251 Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Lakóépület Épület állag: Jó állapotú, felújítást nem igényel Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az épület utcára merőleges gerincű oromfalas, cseréptetős hagyományos szerkezettel épült. Valódi tornácának négyzetes hasábból induló hengeres oszlopai melye felül szintén négyzetes oszlopfőbe érkeznek - szépen megmaradtak eredeti állapotban. Az épület előtt fedett kerekes kút található. A belső alaprajz, a nyílászárók még a helyiségek eredeti elosztását mutatja. Külső környezete és az épület szépen rendben tartott változtatást nem igényel. Jellegzetes a kút elhelyezése az épület középső bejáratánál, közel az épülethez. Ez az elhelyezés a község több helyi védelemre javasolt épületénél is megjelenik. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. Helyi védelme javasolt elhelyezése, szerkezete, jellegzetes épülettömege miatt. 6. Cím: József Attila utca 4. Hrsz: 233 Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Lakóépület Épület állag: Jó állapotú, felújítást nem igényel Védendő érték: Teljes épület, különösen a lopott tornácos bejárat (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az utcára merőleges gerincű oromfalas oldalhatáron álló lakóépület három traktusos utcai épületrésze az udvar felől két oszlopos lopott tornácon keresztül tárható fel. Az épület mögött a kocsiszín és melléképület azonos tető alatt van. Az épület fehérre meszelt hagyományos szerkezetű, cserépfedéssel fedett. A nagy telken álló épület talán a környék egyetlen szépen megmaradt tornácos háza, ezért védelemre érdemes szerkezete, elhelyezése, alaprajza miatt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. Az épület központi fekvése és nagy telke miatt esetleg közösségi hasznosításra alkalmas, pl. tájház, falumúzeum stb.

19 Örökségünk Cím: József Attila utca 7. Hrsz: 225 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület déli oldalán hengeres oszlopos toldott tornáccal rendelkezik, melynek alsó része és felső oszlopfője négyzetes alaprajzú. A lakóépület szépen megmaradt szerkezetét a látható felújítás során nem változtatták meg. Ugyanúgy megmaradt eredeti állapotában az összes homlokzat. A gondos helyreállítás és a gondozott telek szép példája a régi hagyományos épületek megmentésének. A teljes épület védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. 8. Cím: József Attila utca 9. Hrsz: 221 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület utca felől oromfalas két ablakos homlokzatú. Az osztópárkány feletti oromfalban két téglalap alakú szellőző nyílással, hosszoldalán az udvar felé kontyolt oromfalas gerincre merőleges toldással. Az épület szerkezete, homlokzata, nyílásosztása a régi paraszti kultúrát jellemzi. Kerítése míves kovácsoltvas. Védendő az épület alaprajza, homlokzata, tömege valamint az utcai kerítés Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, felújítást nem igényel.

20 Örökségünk Cím: Kisfaludy utca 1. Hrsz: 249/1 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Közepes állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület jelenleg lakatlanul áll a József Attila utca végén Nagylengyel felé gyönyörű panorámával. Az épület utcai homlokzatán két ablakkal oromfalas, hagyományos szerkezetű. Az osztópárkány felett két keskeny szellőző ablaka jellegzetes falusi külsőt ad. A lakótelek és a gazdasági telek külön bejárattal elkerített. A megmaradt gazdasági épületek a lakóépület tengelyére merőlegesen un. Keresztcsűrös megoldással helyezkednek el. A telek gazdátlan, gondozatlan. Az épület állaga romlik. A teljes lakóépület, valamint gazdasági épületei és kerítése védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, mielőbbi felújítást igényel. 10. Cím: Kossuth Lajos utca 10. Hrsz: 132 Védelem: H1 Épült:XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Rossz állagú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az épület oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű oromfalas vályogház, mely jelenleg lakatlanul áll a községközpontban. Az épület utcai homlokzatán két ablakos, osztópárkánya feletti oromfala a cserép alatt csipkézett vakolathúzású, középen kiemelt keskeny szellőző nyílással. A lakóépület mögött egy tető alatt találhatók a melléképületek, a lakóépülettel azonos szélességgel. Az ingatlan nincs elkerítve, romos állagú, de egyik szép példája a megmaradt vályog szerkezetű épületeknek, ezért védelemre javasolt. Központ fekvése miatt közösségi hasznosításra javasolható. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, mielőbbi felújítást igényel.

21 Örökségünk Cím: Kossuth Lajos utca 18. Hrsz: 134 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: alaprajz) 1930 körül Lakóépület Közepes állagú Teljes épület (szerkezet, homlokzat, Leírás: Az épület utcafronttal párhuzamos gerinccel, oromfallal, nyeregtetővel cserépfedéssel az északi oldalhatárra épült. A földszintes lakóház zsákutca felé eső főhomlokzatán két ablakkal, osztópárkánya felett egy nagyobb tetőbevilágítóval készült. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása mint lakóépület megfelelő, de láthatóan lakatlan, a környezete rendezetlen, felújítást igényel. 12. Cím: Kossuth Lajos utca 24. (házszám:18) Hrsz: 141 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Rossz állagú, romos Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület jelenleg lakatlanul áll mélyen a telek belsejében. Jellegzetes két ablakos utcai homlokzatán az osztópárkány feletti oromfalon két szellőző nyílással. Az udvari homlokzatához a gerincre merőlegesen négyzetes alaprajzó pitvar csatlakozik, a faragott tégla oszlopok felett fa tornác födémmel, szimmetrikus tetővel. Az lakóház hagyományos szerkezetű, jellegzetes épület mögé sorolt melléképületekkel rendelkezik. Védendő a teljes épület a melléképületekkel. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, mielőbbi felújítást igényel.

22 Örökségünk Cím: Kossuth Lajos utca 21. Hrsz: 378 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Jó állagú Védendő érték: Teljes épület melléképületekkel (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az épület oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű oromfalas két ablakos, udvar felé merőleges bővített bejárattal. Az utca felől jellegzetes ablakosztással, ablak keretezéssel, osztópárkánya feletti oromfalában két szellőző nyílással, kerámia dísszel. A lakóépülettel szemben nyitott tárolóval és melléképülettel a hátsókert felé gazdasági épületekkel zárt. Az épületek és a telek gondozott jól karban tartott, de kerítéssel nem rendelkezik. Az épületen még megmaradt az eredeti bádogozás, a cserépfedés, a szerkezet. A bejárat előtt az eredeti állapottól eltérően féltetős lefedés készült, mely nem megfelelően illeszkedik az épület eredeti tömegéhez. Védendő a beépítés, a lakóépület és a hátsó kerti melléképületek, az udvarral együtt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. A melléképületek felújítást igényelnek. A bejárat feletti féltetős toldás, valamint a gáz vezetése, a parapet konvektorok rontanak az összképen, javasolt ezek átépítése az épülethez és környezetéhez illeszkedőbb megoldással. 14. Cím: Kossuth Lajos utca 30. Hrsz: 148 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Közepes állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület jelenleg lakatlanul áll a hivatallal szemben. Az épület utcai homlokzatán két ablakkal vakolathúzásos oromfallal, hagyományos szerkezettel készült. Az osztópárkány felett két keskeny szellőző ablaka közötti indás, leveles vakolat architektúrája jellegzetes falusi külsőt ad. Megtartandó a megmaradt eredeti okkersárga-fehér homlokzat színezés, a szerkezet, a bádogozás, az épületek tömege, nyílás osztása. Az udvar felé a bejárati toldás az épület gerincére merőleges, oromfalas megoldású egy ablakkal. Az épülettel szemben nyári konyha, a telek végében keresztcsűr található. A telek gazdátlan, gondozatlan. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, mielőbbi felújítást és hasznosítást igényel.

23 Örökségünk Cím: Petőfi Sándor utca 2. Hrsz: 121 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Romos állagú, felújítás igényel Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület szép példája a csonkagádoros házaknak. Ez egy ajtó előtti boltozat, melyet a néprajzi irodalom csonkagádornak hív, nem már mint az a bejáratkiképzést, ahol az ajtó előtt két falpillér átboltozásával külön kis előteret építenek, általában egyszerű eresz alatt. A lakóépülettel szemben az utca felőli oldalon a fa szerkezetű vályog tapasztású melléképületek is megmaradtak eredeti állapotukban. Az épület nagyon elhanyagolt, de helyreállítása esetén lakóházként, vagy egyéb célra felhasználható. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, de mielőbbi felújítást igényel. Mind a lakóépület mind a gazdasági épületek elbontását meg kell akadályozni. 16. Cím: Petőfi Sándor utca 16. Hrsz: 610 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Lakóépület Romos állagú, felújítás igényel Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület jelenleg lakatlanul áll. Utcai homlokzata két ablakos, festett vastag osztópárkánya felett két hosszúká padlás szellőzővel, oromfalán téglából rakott macskajárdával. Toldott tornáca a bejárat előtt túlnyúlik, és lefedi a kutat is. A lakóépület mögött a melléképületek is megmaradtak eredeti állapotukban. Az épület nagyon elhanyagolt, de helyreállítása esetén lakóházként, vagy egyéb célra felhasználható. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása nem megfelelő, mielőbbi felújítást igényel.

24 Örökségünk Cím: Petőfi Sándor utca 42. Hrsz: 659 Védelem: H1 Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, mielőbbi felújítást nem igényel. Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Közepes állagú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcafrontra merőleges gerinccel épült oromfalas, északi oldalhatáron álló földszintes lakóház nyeregtetővel, cserépfedéssel, T alaprajzzal. Utcai keleti homlokzatán egy ablakkal, és két padlástéri szellőző nyílással, udvari homlokzatán egy ablakkal és egy padlás szellőzővel jellegzetes homlokzatdíszítéssel készült. Az eredeti állapotában megmaradt régi épület tömege, szerkezete védendő. 18. Cím: Petőfi Sándor utca 46. Hrsz: 665 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Lakóépület Épület állag: Közepes állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű lakóépület kétablakos utcai homlokzatú, oromfalán két szellőző nyílással. Az udvar felé a bejárat előtt merőlegesen két négyzetes oszloppal a pitvar, vagy un. fórház csatlakozik, mely nincs még beépítve mint a község többi régi épületén. Az ingatlan és környezete rendezett. Feltehetően az épület belső kiképzése is hűen őrzi az eredeti állapotot, mivel felújítása során a külső homlokzatot is meghagyták. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, sürgős beavatkozást nem igényel.

25 Örökségünk Cím: Egyházszegi zártkert vályog pince 1. Hrsz: 2026 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Gazdasági épület Közepes állapotú Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A pince az Egyházszegi zártkert elején az út bal oldalán, az útra merőleges gerincű cserépfedéssel található. Viszonylag jó állapotban van, meszelt falakkal, deszka oromfalas megoldással. A három osztató épület pince, présház és pihenő konyhából áll. Környezete rendezett, a telken szőlő művelés folyik. Érdekes megoldás a cseréptető kiugró eresze, mely még eredeti állapotában megmaradt. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, sürgős beavatkozást nem igényel. Az itt található pince része lehet a borona-útnak, mely bemutatja a különböző fa és vegyes falú pincéket eredeti állapotukban. 20. Cím: Egyházszegi zártkert borona pince 2. Hrsz: 2022 Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Keresztvéges borona pince Épület állag: Romos Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A boronapince az Egyházszegi zártkertben található nagyon rossz állapotban. Jól látszik a keresztvéges pallóborona, a szerkezet, az ereszképzés, a tapaszolás, a deszka oromzat, héjjalás. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Környezete rendezett, szőlője művelt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, de sürgős beavatkozást igényel. Az itt található pince része lehet a borona-útnak, mely bemutatja a különböző fa és vegyes falú pincéket eredeti állapotukban.

26 Örökségünk Cím: Egyházszegi zártkert keretvázas pince 3. Hrsz: 2013 Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Keretvázas, zsilipelt pallós pince Épület állag: Romos Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A pince az Egyházszegi zártkertben található romos állapotban. Jól látszik a keretváz, a zsilipelt palló, a szerkezet, az ereszképzés, a tapaszolás, a deszka oromzat, fedés. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Környezete rendezett, szőlője művelt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, de sürgős beavatkozást igényel. Az itt található pince része lehet a borona-útnak, mely bemutatja a különböző fa és vegyes falú pincéket eredeti állapotukban. 22. Cím: Egyházszegi zártkert boronapince 4. Hrsz: Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Keresztvéges boronapince Épület állag: Rossz állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A boronapince az Egyházszegi zártkertben található nagyon rossz állapotban. Jól látszik a keresztvéges pallóborona, a szerkezet, az ereszképzés, a tapaszolás, a deszka oromzat, a beomlott cserépfedés. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Környezete rendezett, szőlője művelt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, de sürgős beavatkozást igényel. Az itt található pince része lehet a borona-útnak, mely bemutatja a különböző fa és vegyes falú pincéket eredeti állapotukban.

27 Örökségünk Cím: Petőfi Sándor utca Hrsz: 673 Védelem: H1 Épült: XX. század eleje Funkció: Református imaház Épület állag:: Jó állapotú Védendő érték: Teljes épület (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: A református imaház a Petőfi utca elején található, mellette földút vezet a szántókra. Az elkerített harangtornyos épület utcára merőleges gerincű tornya alatt boltíves nyitott bejárattal. A harangtorony felső részének három oldalán íves nyílás van kialakítva. Az egyterű belső egyszerű kiképzésű üres fedélszékkel, cserépfedéssel fedett. A torony négyzetes sisakja korcolt lemez fedésű. A fehérre meszelt homlokzatot a nyílások okkersárga festése élénkíti. védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata miatt. Környezete rendezett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, beavatkozást nem igényel. 24. Cím: Balázsfai zártkert kápolna Hrsz: 1384 Védelem: H1 Épült: XX. század Funkció: Kápolna Épület állag: Jó Védendő érték: Teljes épület Leírás: Az egyterű kápolna a Balázsfai zártkertben található gondozott környezetben, felújított állapotban. A harangtorony négyzetes gúla alakú sisakja lemezfedésű. A kápolna a nyitott boltíves bejárat feletti harangtoronnyal azonos szélességű, a toronyra merőleges gerincű üres fedélszékkel fedett. A toronyhoz egy fa szerkezetű nyeregtetős előtető csatlakozik, a homlokzaton fülkés Madonnával. A torony és a kápolna ablakai boltíves keskeny kicsi nyílások. A kápolna mellett fa feszület található. Helyi védelemre érdemes tömege, alaprajza, homlokzata és egyháztörténeti értéke miatt a feszülettel együtt. Környezete rendezett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő.

28 Örökségünk 28 HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER 25. Cím: Móricz Zsigmond utca 20. Hrsz: 82 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század eleje Lakóépület Jó állapotú Utcai ablakok, kerítés Leírás: Az utcával párhuzamos gerincű, kontyolt oromfalas épület szimmetrikus utcai homlokzatán ablakkal jellegzetes egyszerű díszítéssel készült. A kontyolt oromfal két szellőző ablaka alatt a homlokzati dísz megismétlődik, az oromfal vakolathúzásos keretezésű. Megmaradt eredeti állapotban a bádogozás és feltehetően a belső alaprajz is, de védelemre a nyílásosztás, az utcai ablakok és a kerítés javasolható. Környezete rendezett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő. 26. Cím: Petőfi Sándor utca 10. Hrsz: 109 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XIX. század vége Lakóépület Jó állapotú Oszlopos bejárat Leírás: A lakóépület a templom előtt a déli oldalon áll. Az utcára merőleges épület középső felében az udvari ajtó előtt három négyzetes hasábból induló kör alaprajzú oszlopon timpanonos fedett bejárati előtér van. Az oszlopok négyzetes oszlopfőbe érkeznek. A vízszintes tornácfödém felett alacsony hajlásszögű szimmetrikus üres fedélszék van. Helyi védelemre érdemes az oszlopos bejárat és a bejárati ajtó. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, beavatkozást nem igényel.

29 Örökségünk Cím: Kossuth Lajos utcai temető Hrsz: 338/5 Védelem: H3 Épült: Funkció: Létesítmény állaga: Védendő érték: XIX. század vége Alsó temető Megfelelő Teljes létesítmény Leírás: A temető területe a község dél-keleti részén korábban Rózsásszeg községhez tartozott. A dombon fekvő temető legrégibb sírja Demeter Ferencé ből. A temetőhöz vezető út jobb oldalán az új vízmű és a sportterület csatlakozik. A temető előtt parkoló van kialakítva. Környezete rendezett. A létesítmény szépen karbantartott. A sírhelyek között még találhatunk a századfordulós sírkövet is, jellemző a kettős sírkő. A temető keresztet még Rózsásszeg község állíttatta. A temető ravatalozó a közelmúltban lett felújítva. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Helyi védelme javasolt mint egyházi és kultúrtörténeti emlék a temető teljes területe.

30 Örökségünk Cím: Petőfi Sándor utcai temető Hrsz: 406/3 Védelem: H3 Épült: Funkció: Létesítmény állaga: Védendő érték: XIX. század vége Felső temető Megfelelő Teljes létesítmény Leírás: A temető területe a község észak-nyugati részén korábban Milejszeg községhez tartozott. A temető környezete rendezett, ravatalozója nemrég lett felújítva. A temető előtt parkoló van kialakítva. Környezete rendezett. A sírhelyek között még találhatunk a századfordulós sírkövet is, jellemző a kettős sírkő, de található katolikus és református sírkő kettős síron. A temetői keresztet Milejszeg község állíttatta, fülkés Madonnája a Rózsásszegihez hasonló. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Helyi védelme javasolt mint egyházi és kultúrtörténeti emlék a temető teljes területe.

31 Örökségünk Cím: Ady Endre u. 2. előtt Hrsz: 268 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Közkút Épület állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A régi kerekes kút öntöttvas szerkezete az Ady E. u. 2. számú épülettel szemben üres telken áll. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A kutat át kell festeni, környezetét rendezni szükséges. 30. Cím: Kossuth Lajos utca Hrsz: 337 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Tűzoltó kocsi Épület állag: Jó állapotú, felújított Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A régi tűzoltó kocsi a falu központban közparkban áll. Környezete rendezett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Beavatkozást nem igényel, jelenlegi hasznosítása megfelelő. 31. Cím: Móricz Zsigmond u. 1/a. Hrsz: 78 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Kerti kemence Épület állag: Rossz állagú, felújítandó Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A vörös téglás kemence az előkertben áll. Megmaradt eredeti állapotában. Utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses, oromfalának közepén kéménnyel. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A kemence hasznosítása megfelelő, de felújítani szükséges.

32 Örökségünk Cím: Móricz Zsigmond utca 19. Hrsz: 64 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Kútház Épület állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A régi kerekes kút megmaradt fa szerkezetű kútházzal cseréppel fedett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Rossz állapotban van, felújítása szükséges. 33. Cím: Petőfi Sándor utca 8. Hrsz: 126/2 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Kerekes kút Épület állag: Jó állapotú, felújított Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A régi kerekes kút kis kútházzal a telek utcai kerítése mellett áll, még használható állapotban van. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Beavatkozást nem igényel, jelenlegi hasznosítása megfelelő. 34. Cím: Petőfi Sándor utca 2. előtt Hrsz: 121 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Kőkereszt Épület állag: Rossz állagú, felújítandó Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A kőkereszt a lakóépület előtt az úton áll. Alsó talapzatán a kereszt körül szoborcsoport áll. Az emlékkereszt elhanyagolt állapotban van. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A kereszt hasznosítása megfelelő, de felújítani szükséges.

33 Örökségünk Cím: Petőfis Sándor u. Kossuth L. u. Hrsz:125 Védelem: H4 Épült: XX. század Funkció: Közkút Épület állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes építmény Leírás: A régi kerekes kút és fa kútháza az utcák kereszteződésében áll közterületen. A hatszögletű apácarács felett korcolt lemez fedésű homorú élekkel. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A kutat át kell festeni, környezetét rendezni nem szükséges. 36. Cím: Balázsfai zártkert Hrsz: 1116/2 Védelem: H4 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század Faragott emlékkereszt Jó állapotú, felújított Teljes építmény Leírás: A régi 1904-ben felállított kereszt helyén újra állíttatta a Balázsfai hegyközség a felirat szerint 1998-ban. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Beavatkozást nem igényel, jelenlegi hasznosítása megfelelő, de környezetét rendezni szükséges.

34 Örökségünk 34 MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK A községben egy műemléki védettségű építészeti érték található a Petőfi Sándor utca végén emelkedő dombon Assisi Szent Ferenc római katolikus temploma a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján. A falu Szent István hitvalló tiszteletére szentelt egyházának első ismert említése 1340-ből származik. A 16. századi források viszont Szent Ferenc templomról szólnak. A rendelkezésre álló írásos adatok alapján nem dönthető el, mi az titulus-váltás oka. törzsszám azonosító megye helység cím név védelem helyrajzi szám Zala Milejszeg R. k. templom exlege műemléki környezete Műemléki környezet Zala Milejszeg Petőfi u. R. k. templom Műemlék , 78, 77, 449, 406/1, 113, 110, 109, 107, 106

35 Örökségünk Cím: Petőfi Sándor utca Hrsz: 108 Védelem: M Épült: 1778 Funkció: Assziszi Szent Ferenc Római katolikus templom Épület állag: Jó állapotú Védett érték: Egyedileg védett műemlék Leírás: A jelentős plébániai székhelyen 1778-ban még a régi, 1726-ban épült templom állt. Szily János püspök 1792-ben emeltette a mai épületet, melyet 1903-ban és az 1960-as években renováltak. Homlokzat előtti tornya hagymakupolás, a homlokzaton két üres fülke. Szentélye enyhén félköríves, szószéke copf. Az oltár mögött festett architektúra, Szent István és László, valamint Péter és Pál grisaille képével. A szentély mennyezetén Szentháromság. A szentély oldalfalán Szent Flórián, valamint egy festett ablakon betekintő magyarruhás nemes, olvasóval. Feltehetően a donátor arcképe. A freskókat egyesek Dorffmaisternek, mások Cymbalnak tulajdonítják, valószínű, hogy erősen megújított festmények Dorffmaister egyik tanítványától származnak. Oltárképét Léránt készítette 1903-ban. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi helye és környezete megfelelő.

36 Örökségünk 36 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján: lelőhely azonosító név HRSZ Jámi-cser 0247, 0248, 0251/2, 0202/1, 0203, 0204, 0205, 0206/2, 0206/4, 0207, 0210/1, 0211, 0240/5, 0255/1, 0252, 0208, 0209/ Német-hegyaljai-dűlő 084/2, 0111, 084/1, 0103/ Templom 090/1, 107, 108, 109, 110, 111, 113, 118, 119, 121, 125, 137, 77, Gyephát 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0122, 0124, 0129, 0148, 0149, Gyepalatti-dűlő 0128/6, 0129, 0145, 0146, 0144, 0141/1, 0141/2, 0142, 0143, Egyházszeg 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 113, 406/1, 77, 78, 79, 73, 74, 98, 97, 99, 100, 75, 76, 449, Farkaslyuk 0282/10, Falurét 406/1, 409, 410, 411, 412, 413, 414, 415, 425, 426, 427, 428/1, 428/2, 431, 432, 435, 436, 441, 442, 443, 444, 446, 447, 448, 110, 111, 119, 120, 121, 122, 123, 118, Rózsásszeg 118, 121, 125, 126/1, 126/2, 127, 128, 129, 147, 148, 383, 384, 385, 386, 387, 388/1, 389, 390, 391, 405, 123, 090/2, 135, 136, 138/1, 138/2, 139, 140, 141, 142, 143, 144/4, 144/5, 145/1, 145/3, 388/2, 137, 090/1, 130, 131, 132, 134, 133, 392, 396, 144/ Temető 011/2, 011/ Zsidófa-dűlő 011/2, Pálosfa-patak mente 049, 051, 052/1, 1296, 1319, 1325, 1326, 1327, 053, 1328, 1329, 1330/2, 1331, 1332, 1333, 1334, 1335, 1342, 1349/2, 1349/1, 1336, 1344, 1337, 1346, 1345, 1341, 1340, 1339, 1338, Pálosfa-patak mente II. 061/3, 052/2, 053, 054, 055, 056, 057, 058, 059/4, 059/3, 1534, 060, 062/4, 061/2, 061/4, 061/5, 1543, 1544, 1627, 1628, 1629, 1630, 1631, 1545, 1546, 1547, 1548, 1549, 1550, 1551, 1552, 1553, 1554, 1555, 1556, 1557, 1558, 1559, 1560, 1561, 1562, 1563, 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1564, 1565, 1566, 1582, 1581, 1583, 1570, 1571, 1575, 1576, 1577, 1578, 1579, 1580, 1521, 1522, 1523, 1524, 1525, 1526, 1527, 1528, 1529, 1533, 1535, 1536, 1537, 1541, 1542, 1597, 1520, 082, 047/1, Ján-patak mente 0184/3, 0186/14, 0184/6, 0186/4, 0186/10, 0186/12, 0186/5, 0186/7, 0186/6, 0184/5, 0184/ Ján-patak mente II. 0210/1, 0211, 0212, 0240/ Baglyashegy 084/1, 0111, 405, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 188, 190, 194, 193, 195, 196

37 Örökségünk 37

38 Örökségünk 38 Dr. Kvassay Judit 2006-ban készült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze alapján az alábbiak szerint határozta meg a lokalizálható régészeti lelőhelyeket: 1. régészeti lelőhely: Milejszeg-Jámi-szer (KÖH tévesen Jámi-cser néven) Telep: Árpád-kor, Későközépkor 2. régészeti lelőhely: Milejszeg-Egyház-szeg (KÖH és KÖH 37956) Templom és templom körüli temető: Középkor; Telep: Későközépkor 3. régészeti lelőhely: Milejszeg-Farkaslyuk (KÖH 37972) Telep: Őskor (Rézkor), Későközépkor 4. régészeti lelőhely: Milejszeg-Falu-rét (KÖH 37974) Telep: Vaskor (Kelta), Árpád-kor, Későközépkor 5. régészeti lelőhely: Milejszeg-Rózsás-szeg (KÖH 37975) Telep: Későközépkor 6. régészeti lelőhely: Milejszeg-Temető (KÖH 37976) Telep: Őskor 7. régészeti lelőhely: Milejszeg-Zsidófa-dűlő (KÖH 37978) Telep: Őskor, Római kor, Későközépkor 8. régészeti lelőhely: Milejszeg-Balázsfa KÖH és KÖH Pálosfa-patak mente II. néven!) Telep: Árpád-kor, Későközépkor. 9. régészeti lelőhely: Milejszeg-Ján-patak mente (KÖH 37989)) Telep: Őskor (Újkőkor) 10. régészeti lelőhely: Milejszeg-Ján-patak mente II. (KÖH 37992)) Telep: Későközépkor 11. régészeti lelőhely: Milejszeg-Pálosfa-patak mente (KÖH 37986) Telep: Római kor További adatok hiányában nem lokalizálható, bizonytalan leletek és lelőhelyek: 12. régészeti lelőhely: Milejszeg- Német-hegyaljai-dűlő KÖH ) Éremlelet: Ismeretlen kor 13. régészeti lelőhely: Milejszeg-Gyep-hát (KÖH 37965) Telep: Ismeretlen kor 14. régészeti lelőhely: Milejszeg-Gyep-alatti-dűlő (KÖH 37967) Telep: Ismeretlen kor 15. régészeti lelőhely: Milejszeg-ismeretlen lelőhelyről kőbalta került a Göcseji Múzeumba (lelt.sz.: ) (KÖH nyilvántartásában nem szerepel!) Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe.

39 Örökségünk 39

40 Örökségünk 40 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A A község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BFNP) védett természeti területe, vagy egyéb országos védelem alatt álló terület, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület által és egyéb országos jelentőségű védett természeti terület - forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár - előfordulása a közigazgatási területen nem ismert. Tervezett természeti területnek minősül az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt és a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A közigazgatási terület fenti feltételeknek megfelelő területeit tervezett természeti területekként kell kezelni és kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. Természetközeli területekként kell kezelni a mocsár, a nádas és a sziklás területeket is, melyeken épületet elhelyezni nem szabad. Érzékeny természeti területek és magas természeti értékű területek a község közigazgatási területét nem érintik. A Natura 2000-es területek a közigazgatási területet. A község közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat övezetei közül a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. A község közigazgatási területére nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel. közigazgatási területét az alábbi félkövér betűvel kiemelt területek érintik melyeket településképi szempontból meghatározó területekként szükséges kezelni. 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe; 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; 3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely; 4. a történeti kert és a történeti táj területe; 5. a védett temető területe; 6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; 7. a helyi jelentőségű védett érték területe; 8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; 9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; 10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték. A fenti területeken reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

41 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL Örökségünk 41

42 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK BELTERÜLETEN Örökségünk 42

43 4 Örökségünk 43 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Azt a képet amely egy település egészének az érzékelhető megjelenési formája, amelyet a külső szemlélő a településre megérkezve befogad, amire később is emlékezni fog a település karakterének nevezhetjük. Ha szakmai alapon nézzük a következő elemek kölcsönöznek eltérő megjelenést egy-egy településrésznek. A település külső elemei a morfológiai viszonyok, a látványelemek (kilátás, rálátás), a térfalak, teresedések, színek, növények. A telekhez köthető elemek között a telekszerkezet, telekméret, beépítési mód, kerítéskialakítás és a kertek növényzete. Az épületnél az épületmagasság, épülettömeg, tetőidom, anyaghasználat (tetőfedés, homlokzat, lábazat, kerítés, nyílás és keretezése), nyílászárók, részletképzés és a színek a meghatározók. Ezek együttes hatása adja azt a karaktert amely a településeket, a településrészeket megkülönbözteti egymástól. Az község belterületi települési képe sajátos: ma két tömbből áll. Az ősi településmag a főútra merőleges útcsatlakozásban szabálytalan halmazos, az utak mentén pedig utcás települési képet mutat. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll. Az épületállomány magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A földszintes házak fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA A településen egy a településképileg meghatározó területet határoltunk le a déli halmazos szeges településrészt a római katolikus templom környezetének 449, 106, 107, 77, 78, 109, 110, 113 helyrajzi számú telkeit a köztük lévő útszakasszal.. Ezen a területen találjuk a község helyi védelemre javasolt épületeit, telekalakítását, utcahálózatát. A településen öt településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

44 Eltérő karakterű településrészek 44 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

45 Eltérő karakterű településrészek 45 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA BELTERÜLETEN

46 Eltérő karakterű településrészek 46 1 FALUSIAS RÖVIDTELKES HALMAZOS KARAKTER 0 PETŐFI SÁNDOR UTCA DÉLI OLDAL, KOSSUTH LAJOS UTCA, MÓRICZ ZSIGMOND UTCA, JÓZSEF ATTILA UTCA A falusias rövidtelkes halmazos, szeges karakterű terület a megyére jellemző, szétszórt, szeges beépítést mutatja a Petőfi Sándor utca és a Móricz Zsigmond utca közötti, a Móricz Zsigmond utca déli részének a templomkertig terjedő rövid széles telkeivel. Ebbe a karakterbe tartozik még a két településrészt összekötő Petőfi Sándor utca és Kossuth Lajos utca közötti terület és a Kossuth Lajos utca és József Attila utca rövid széles telkei. A mileji településrészen a Móricz Zsigmond utca és a Petőfi Sándor utca közötti terület magas rézsűvel kiemelkedik a völgybe ereszkedő út felületéből. Az telkeket a Petőfi utca felől gépkocsival meg sem lehet közelíteni, a házakhoz és tereplépcsővel jutunk. A terepadottságok miatt általános az épületek magasabb lábazata és alápincézése. A templomdomb körüli útra csatlakozik a dombtetőn a Petőfi utcával párhuzamosan vezetett Móricz Zsigmond utca. A templomdombról lépcsős járda vezet le keleti irányban a rózsásszegi településrészbe a Kossuth Lajos utcára csatlakozva. Az utca szabálytalan rövid telkei az Ady Endre és a József Attila utcák csatlakozásánál csoportosulnak és folytatásának nyugati oldalán.

47 Eltérő karakterű településrészek 47 A terepviszonyoktól és telekméretektől függően találunk utcára merőleges, vagy utcával párhuzamos gerincű keskeny nyeregtetős, oromfalas, kontyolt, vagy csonka kontyolt lakóépületet, de a négyzetes formát sátortetővel is. A templom alatt két emeletes panzió épült.

48 Eltérő karakterű településrészek 48 A rózsásszegi településrészen még megmaradtak régi oromfalas T alaprajzú védendő épületek, két ablakos homlokzattal, jó arányú tömeggel. Az épületek általában cseréppel, vagy palával vannak fedve. Homlokzatuk nyersfehér, vagy pasztelles földszínűek, sötétebb színnel festett, vagy vörös kővel burkolt lábazattal, előkerttel vagy anélkül épültek.

49 A kerítések lábazatos áttört, vagy tömör fa vagy fém kerítésmezővel, világos színnel a barnától a feketéig színezettek. A telkek növényzetét gyep felületek és falusi virágok, cserjék, bokrok, gyümölcsfák adják és némi veteményes kert. A régi kerekes kutak, ólak, górék is megmaradtak. A melléképületek a lakóépülettel harmonizálnak, többnyire vakolatlan tégla homlokzattal a lakóépület mellett, vagy azzal szemben is állnak. Az elbontott lakóépületek helyén már sátortetős négyzetes alaprajzú, vagy tetőtér beépítéses, emeletes épületeket találunk. Eltérő karakterű településrészek 49

50 Eltérő karakterű településrészek 50 2 FALUSIAS HOSSZÚTELKES SOROS KARAKTER PETŐFI SÁNDOR UTCA ÉSZAKI OLDAL, KOSSUTH LAJOS UTCA NYUGATI OLDAL, ADY ENDRE UTCA, KISFALUDY KÁROLY UTCA Falusias soros karakterű a község többi utcájának beépítése. A falusias soros karakter jellemzően a hosszú szalagtelkekre történő oldalhatáron álló beépítést jelenti, de az épületek telken való elhelyezésében, formájában, a telekhasználatban, kerítés építésben nem sokban különbözik a halmazos beépítéstől. A melléképületek elhelyezése jellemzően közvetlenül a lakóépület mögött az oldalhatárra került, de szélesebb telken szemben épültek. Találunk utcával merőleges és párhuzamos nyeregtetőt, de a 70-es évekre jellemző homlokzati erkélyes tetőtér beépítést is. Az épületek többsége a 60-es évek négyzetes alaprajzú sátortetős kockaháza, vagy kontyolt hajlított ház. Az épületek az utcai homlokzaton hármas ablakokkal, a hátsó kert felé nyitott vagy zárt verandával és előtetővel fedett, lépcsős oldalbejáratokkal készültek. A homlokzaton az ablaksáv vízszintes eltérő színezése, vagy vakolat mintával történő kiemelése és a lábazatok terméskővel való burkolása szembetűnő. A kerítések a községben található típusok.

51 Eltérő karakterű településrészek 51

52 Eltérő karakterű településrészek 52 3 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER KÖZPARK, JÁTSZÓTÉR, SPORTTERÜLET, TEMETŐK Milejszeg régi utcáira jellemző, a néhol szűk keresztmetszet miatt is, hogy tervezett útfásítás nincs. Ennek ellenére a község kellemes zöld környezettel rendelkezik az előkertekben és a közterületekre is kiterjedő dísznövény kiültetésekkel. Jelentős közösségi célú zöldfelület ugyan nem található a községben, de a templomkert és környezetében az felújított faluház, a plébánia zöldfelülete nagyon szépen gondozott. A templomtól a rózsásszegi falurészbe ereszkedő gyalogút környezete, a teleház előtti közpark, és a Kossuth Lajos és József Attila utca csatlakozásában kialakult kis közpark is nagyon szépen kialakított, virágos gyepesített környezettel rendelkezik. A magántelkek rendezettek, előkertjeikben a tulajdonosaik ízlése szerint különféle dísznövények, fák, gyümölcsfák találhatók. Kiemelhető a Kossuth u. 31 sz. ház előtt álló három nagyon szép, magas, középkorú jegenyenyár. Az udvarok mögötti házi kertekben feltűnően sok gyümölcsfa van.

53 A község sportterülete a rózsásszegi falurész temetője és a Tündérkert alatt található. A volt általános iskola a Móricz Zsigmond utcában parkosított, az utcafronton ezüstfenyő sorral. Eltérő karakterű településrészek 53

54 A község délkelet szélén található a rózsásszegi temető. Jelentős fásítása nincs. A Petőfi utca északi végén van a mileji temető. Az utca felőli oldalon néhány lucfenyő áll, kerítése északi szegélyén fiatal chamaecyparis sort ültettek. Mindkét temető fásítása kiegészítésre szorul. Mindkét temető jellegzetes nyugati lejtésű dombra települt falusi temető, sok régi sírral, sírkővel ezért területe védelemre javasolt. Eltérő karakterű településrészek 54

55 A község nevezetessége a mileji falurészben a Petőfi utca nyugati oldalán álló, szépen felújított műemlék római katolikus templom. Környezete is rendezett, középkorú hársak, nyírek, juharok állnak mellette. Örökzöldek, cserjék ültetésével a park még szebbé tehető. A templomtól északra ugyancsak a Petőfi utcában található a helyi védelemre javasolt kisebb római katolikus kápolna. Területe gondozott, fásítása bővíthető. Eltérő karakterű településrészek 55

56 Eltérő karakterű településrészek 56 4 ZÁRTKERTI KARAKTER BALÁZSFAI HEGY, LÓKAI HEGY, EGYHÁZSZEGI HEGY, TÖLLÖS HEGY SZŐLŐHEGYEK Milejszeg község határában négy kisebb zártkerti egység alakult ki, melyek köves úton közelíthetők meg. Az északkeleten a Dobronheggyel határos Balázsfai hegy, a belterülettől északra a nyugati oldali bekötőút mellett a Lókai hegy, Egyházszegi hegy, még északabbra a csonkahegyháti úton túl a Töllös hegy. Mindhárom zártkert köves úton közelíthető meg, az út mellett álló pince (présház), körülötte a gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte pedig a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A négy hegy azonban adottságai miatt különbözik is egymástól. A Töllös hegy szépen művelt szőlőbirtokokkal rendelkezik, a Balázsfai hegy Dobronhegyhez csatlakozó része rendezettebb, dél felé haladva már több az elhagyott pince. A legkisebb a Lókai és Egyházszegi hegy a községből jól megközelíthető, többségében művelt terület. A közeli Zalaegerszegről egyre többen vásárolnak itt birtokot szőlőtermesztésre, vagy csupán hétvégi pihenő telek céljára. A szőlőhegyekben az új vagy felújított épületek mellett még megtalálható néhány eredeti göcseji boronafalú pince, azonban többségük elhanyagolt állapotban van.

57 A pincék, présházak távol állnak egymástól. Az egy vagy két helyiséges kis pincék földszintesek, téglalap alaprajzúak, az útra merőleges, vagy párhuzamos magas. nyeregtetővel, pala, hullámpala, vagy cserépfedéssel készültek, kis tornáccal, de találunk kétszintest is. Homlokzatuk törtfehér, az oromfalon egy, az oldalfalon egy ablak és ajtó látható. A nyílászárók hagyományos fa anyagúak, sötét színekre - zöld, barna, szürke - mázolva. Az új építésű pincéknél ajánlott a meglévő pincékhez illeszkedő egy-két helyiséges alaprajz, tömeg és színek használata. Eltérő karakterű településrészek 57

58 Eltérő karakterű településrészek 58 5 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK Milejszeg község külterületi tájhasználatát is elsősorban a domborzati viszonyok határozzák meg. Az enyhébb lejtésű területeken szántóföldi művelést folytatnak, a szabdalt felszíneket, illetve a nedves völgyeket legelőként, erdőként hasznosítják. A zártkertek a dombok keleti gerincén alakultak ki. A község határának viszonylag kis középső része alkalmas szántóföldi művelésre, a patakok mellett a völgyekben kaszált rétek vannak, de találunk elnádasodott, égeres, füzes erdőfoltokat is. A még meglévő rétek, mint természet közeli vizes élőhelyek fenntartásáról gondoskodni kell.

59 Eltérő karakterű településrészek 59 A tagolt felszín miatt a község keleti és kelet-nyugati irányban elnyúló határában jelentős az erdők aránya, jellemzően gazdasági erdők. Az őshonos fafajok - tölgy, bükk, gyertyán, egyéb kemény lombos és lágy lombos (éger) aránya alacsony, az amerikai származású és az erdőtelepítésből származó fenyők aránya magas. A fenyveseket, különösen a lucosokat őshonos lombos fafajokkal kell leváltani. A község külterületét érintő utak fásítása hárssal, nyírrel történt. A szép fasorok azonban hiányosak, pótlásuk szükséges a bekötőúthoz hasonlóan dió fafajjal. A bekötőút keleti irányból ereszkedik le a dombgerincről Rózsásszeg falurészbe, majd a völgyben északra forul és Milej falurészen át a nyugati oldali dombgerincre kapaszkodva csatlakozik vissza az főközlekedési útra. A bekötőút szép dió fásítással rendelkezik, kora 20 évre tehető.

60 5 Eltérő karakterű településrészek 60 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A környező táj alapvetően nem változott, a település mai arculata egységes képet mutat. A két településrész központja a fejlesztésekkel egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak a műemlék környezetében is. Falusias jellegéből adódóan a zöldfelület mindenütt jelentős. Az épületek kezdenek megújulni, a régi épületeket fokozatosan helyrehozzák, az átépítések igényes faluképet eredményeznek. A burkolt utcákat részben fásítás nem szegélyezi, de a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek Az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására. A dombos, lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell a domb és lejtő felőli megjelenés azonos elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épületelhelyezésre. Az épület arányosan kövesse a terepet. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre helyezi az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Nem elfogadható az épület földbevájása és feltöltéssel a teljes kiemelése, ez a községre nem jellemző. A meredek terepen a részleges bevágás alkalmazása elfogadható jó megoldás. A rézsűk állékonyságának megtartásához jó megoldás a növénykiültetésre alkalmas rézsűkövek használata, mely az amúgy is szűk utcák zöld növényzetét emeli. A részleges bevágással kitermelt földdel a telek feltölthető egyenesre, kevesebb a földmunka, jobbá válik az épület környezete. Nem javasolt az épület utcafronti alápincézése sem, csak ott ahol az elbontott épület is ilyen volt, és ott ahol az épület magassága a szomszédokhoz való illeszkedést így jobban követi.

61 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 61 Ha a domb, vagy hegygerinceken nem jelennek meg épületek, ami a zártkertes szőlőhegyi beépítésnél előfordul, akkor az épületek a zöld, erdős környezetbe simuljanak bele, az emelkedő terepre illesztve, a beépítés típusának megfelelően laza, szétszórt vagy egymás mellé helyezett soros elrendezésben.

62 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 62 BEÉPÍTÉS, TÖMEG Karakterek A település jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, a halmazos településrészek kivételével keskeny hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is ajánlott követni a terepadottságok figyelembe vételével. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül már biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott.

63 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 63 Az épületek a telken a szomszédos épületekkel ritmusban álljanak. Kerüljük a helyiségek benapozottsága érdekében a jó égtáj felé fordítást, ezt megfelelő alaprajzzal oldjuk meg. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, ne azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe kerüljenek. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk, és félnyereg tető se árnyékolja a szomszédot. Az utcában kialakult előkertek mélységét meg kell tartani. A halmazos, rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ de törekedni kell a környezetbe illesztésre.

64 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 64 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodásra, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás a támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedett az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Oldalhatáron a szomszéd felé a tetőforma a nyeregtető, kerüljük a tűzfalas félnyereg tetőt, mert árnyékoló, magas falat eredményez. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

65 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 65

66 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 66

67 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 67 HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek A homlokzatképzésben a hagyományos vakolt felületeket kell alkalmazni. A vakolt homlokzatok között lehetnek finomabb, vagy erősebb textúrájúak, síkban tartott, vagy kiemelt, tagolt vakolatok. A téglával, terméskővel, fával való homlokzati kiemelések legyenek visszafogottak, az épület megjelenéséhez és környezetéhez illők. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése, kiemelése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. Tetőtér beépítésnél, emelet ráépítésnél az utcai homlokzatból nem a teljes homlokzat szélességben, és féloldalasan kiugró erkélymegoldás alkalmazható, ha a környezetbe illő. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag és színhasználat. Utcai homlokzaton a garázsbejáratot kerüljük, inkább oldalkertre nyíljon, még előkert esetén is. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Karakterek Az anyaghasználatban a természetes anyagokat kell előnyben részesíteni (fa, tégla, kő). Kerülendő a síkban tartott vakolt felületen az eltérő színekkel történő osztás. A homlokzat színek lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség.

68 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 68 KERÍTÉSEK, KAPUK Karakterek 1-2 A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Kerülendő a teljesen tömör kerítés. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott, ami szebb, igényesebb és időtállóbb.

69 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 69 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Karakterek Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a tornác. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő. Az ajtók, ablakok formájára a függőleges téglalap alakú a javasolt. A négyzetes ablakok felnyíló zsalus megoldásai szép homlokzatokat eredményezhetnek.

70 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 70 ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK Karakterek A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok lombkorona szélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

71 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 71 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

72 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 72 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fás szárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

73 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 73 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK Karakterek A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, az útfásításnál összefüggő fasorok néhol vannak, de hiányosak, pótlásuk honos fákkal javasolt. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utaknál tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb vízáteresztő kiselemes térburkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

74 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 74 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Karakterek Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek) elemeihez. Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak. SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Karakterek A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaróak az elektromos hálózatelosztó tornyok, oszloptrafók, amelyek az utak mellett állva minden településképbe belógnak. Kerülendő az utca két oldalán sűrűsödő oszloperdő. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 100 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony).

75 JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 75 A község külterületi tájképe alapvetően nem változott., a művelési ágaknak megfelelően mutatja a tájat. A bekötőút felől érkezve a település mai arculata a belterületen is egységes képet mutat. A templom, a faluház, az önkormányzati épület környéke a közpark egyre szépül, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak, az új épületek illeszkednek a környezetbe. Nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok, színezések, visszafogottak, az épülettömegek egy-két kivételtől eltekintve arányosak. Jellemző a természetes anyagok használata, a nyersfehér homlokzat, a lakókertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés látható. Az épületek növényi háttere gazdag, az előkertek és a házak előtti közterületek a gyepfelület mellett virágokkal, cserjékkel vannak beültetve. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér). Az épület átalakításoknál is törekednek az utcaképbe illesztéshez. A jó példák, ha nem is mind a községben található épületekről, épületrészletekről készültek, talán ötletet, iránymutatást adnak arra, hogyan tehetnénk szebbé, élhetőbbé épített és természeti környezetünket. ÉPÜLETEK

76 76

77 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK 77

78 78 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEI

79 79

80 80 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK A településen az előkertek és épületek falára helyezett gáznyomás szabályozó szekrények akár el is rejthetők a kerítésfalakban. Reklámhordozók közül az autók, napernyők, az üzletek előtt elhelyezett megállító táblák, falon, ablakban, üzlet portálon fordulhatnak még elő a kis településeken. A reklámhordozók anyagánál is elmondható, hogy akkor jó ha illeszkedik a környezethez. Egyéb műszaki berendezések közül az épületek homlokzatán a parabola antennák, az elektromos és mobil hálózat kábelei valamint a települések elektromos ellátását biztosító oszloptrafók okozhatnak törést a település látványában. Az elektromos energia átalakítók, vagy szélessávú optikai hálózatok részére jó példa a fém kapcsolószekrény elhelyezése, semleges szürke színével jól harmonizál bármilyen környezetben.

81 81