SURD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 1 SURD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés, köszöntő 2 A település bemutatása 1 Településtörténet, szerkezeti fejlődés 2 Általános településkép, településkarakter 3 Örökségünk 1 Építészeti, műemléki és régészeti értékek 2 Táji és természeti értékek 4 Eltérő karakterű településrészek Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű településrészek lehatárolása, arculati jellemzők, karakterelemek bemutatása 1 Falusias halmazos karakter Evangélikus templom környéke, Petőfi Sándor utca északi vége 2 Falusias soros karakter Kanizsai utca, Kossuth Lajos utca keleti oldala, Petőfi Sándor utca 3 Kertvárosias átalakuló karakter Kossuth Lajos utca nyugati oldala, Újtelep utca, Kastély tér 4 Zöldfelületi karakter Hősök tere, Horgásztó, Kastélypark, temetők 5 Üzemi karakter - Majorok 6 Zártkerti karakter - Szőlőhegyek 7 Külterületi karakter Erdők, szántók, gyepek, vizes élőhelyek 5 A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Építészeti útmutató Terepalakítás Beépítés, tömeg Épületek magassága, tető, tetőfelépítmények Homlokzatképzés Anyaghasználat, színek Kerítések, kapuk Erkélyek, tornácok, ajtók, ablakok, pincék Zöldfelület, kertek Közterületi útmutató Utcák, terek, közparkok, közkertek Reklámcélú, információs és hirdető berendezések Sajátos építményfajták 6 Jó példák épületek, építészeti részletek, sajátos építményfajták, kerítések, zöldfelületek, reklámfelületek, utcabútorok 7 Impresszum

3 3

4 1 4 BEVEZETÉS A települések ősidők óta megmutatják egy közösség múltját és jelenét. A régi korok emlékéből sokszor csak egy út maradványaként ma is használt, szerkezeti elemként van jelen egy településen, de szerencsés esetben épület is megőrződik. Surd község több régészeti értékkel is büszkélkedhet, többek között már a rómaiak is használták a településen átmenő utakat. A szőlőhegyen pedig nemcsak XVIII. században épült zsuppos pincét is találunk, a faluban régi parasztházakat, de több száz éves szelídgesztenyéket, a Kastély park horgásztava mellett platánfasort és mamutfenyőket a csemetekertben. Joggal lehetünk büszkék a megőrzött értékeinkre, ezért örömmel tölt el, hogy elkészült a település értékeit bemutató Településképi Arculati Kézikönyv, mely egy olyan szemléletformáló kiadvány ami a helyi lakosság, a döntéshozók, az újonnan betelepülők számára nyújt tájékoztatást az épített és természeti értékekről, a település arculatának jellemzőiről, és iránymutatást ad az épített környezet alakítására, hogy el ne rontsuk azt amit örököltünk, mert településünk Nagykanizsa város közelsége, kedvező klímája és szép fekvése miatt kedvelt a letelepedési szándékkal érkezők számára is. A kézikönyv azon túl, hogy bemutatja a település meglévő épített és természeti értékeit, településképi karakterét, építészeti hagyományait, javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek és tájhasználat alkalmazására, az épületek, építmények településképhez való illeszkedését biztosító telepítésére, anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására, a közterületek és a zöldfelületek alakítására. Remélem, hogy a kézikönyvben szereplő szemléletes ábrák, jó példák mindenki számára érthető módon mutatják be közösségünk környezetalakítással kapcsolatos elvárásait és senki nem fogja úgy értelmezni ezeket, mint a magánéletébe való beavatkozást. Mi csak azt szeretnénk, hogy harmonikus a környezetbe illő épületek épüljenek mindenki megelégedésére. Ezért nyitottak vagyunk a véleményekre, a kézikönyv nem egy lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem bejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Kanász János polgármester

5 5

6 2 6 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, SZERKEZETI FEJLŐDÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Surd Árpád-kori település. A község első írásos említése 1268-ból való, amikor a Hahót-nemzetség birtoka. Előzménye a régi Sur személy. Az évszázadok során a falu tulajdonosai álladóan változtak ban Szenterzsébeti Forster György szerezte meg a Berzenczei Lorántfi családtól, de ugyanakkor a Debrentei Himfy család is jogot tartott rá ban a Kanizsa családé volt ben Forster György Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadva, a birtok felerészét átengedte neki, 1550-ben már Zalai Kelemen volt a földesura. Az évi török kincstári fejadójegyzékben csak 2 házzal vették fel ban a Szalay János birtokolta. Egy esztendővel korábban Muraközi Miklós volt evangélikus lelkésze. Jelentős hely volt vallási téren. Tudjuk, hogy a megyében artikuláris egyháznak tartották től a Zrínyi családé lett Csurgó és környéke. Sokat tartózkodott itt Zrínyi Miklós. 1. katonai felmérés ( ) (Forrás: Az évi dézsmaváltság jegyzék szerint a falut több nemes család lakta ban a Szabó, 1715-ben a Madarász 1726-ban a Szalay, ben a Niczkyek voltak a földesurak ben gróf Festetics László, majd az Inkeyek lettek a birtokosok ban gróf Zichy Domonkos püspök, majd gróf Zichy Edmund és fia birtokolta, az Inkey család régi kúriájával együtt ban az itt átvonuló horvát hadak három alkalommal is felégették a helységet. 2. katonai felmérés ( ) (Forrás:

7 A település bemutatása 7 A faluban a 18. század során telepedtek le a Mura vidékéről (az akkor még Tótság-nak nevezett Vendvidékről) evangélikus szlovénok, akik mára asszimilálódtak. Az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott, Somogysurdnak is mondták.1910-ben 1022 magyar lakosa volt. Ebből 406 római katolikus, 2 református, 614 evangélikus volt. Az evangélikus templom 1863-ban épült, amely ma is a falu egyik büszkesége. Különlegessége, hogy minden szombaton öt órakor megszólal a harangja. A községben volt lelkész 1755-től 1779-ig Küzmics István ( ) szlovén születésű lelkész, vallási író, sírját a régi Szakály-hegy alatti temetőben őrzik. Őt követte a szintén szlovén Bakos Mihály, aki ugyanúgy írt anyanyelvén. 3. katonai felmérés ( ) (Forrás: Surdtól északkeletre, a liszói határ felé feküdt egykor Pata falu is, és a községhez tartozott Feketesár-puszta, mely 1856-ban a Festetics család déghi ágának birtoka volt, továbbá Jánosmajor és Petrács-puszta is ös kataszteri térkép (Forrás:

8 A település bemutatása 8 SZERKEZETI FEJLŐDÉS A történeti térképek alapján a település az első katonai térképen ( ) már szerepelt Surd névvel. A beépítés az evangélikus templom környékére, a településen átmenő utak mellett alakult ki. A második ( ) és harmadik ( ) katonai térképen a község szerkezete alapvetően nem változott. Mindkét térképen már látható a Kastély Schlof és parkja, de a nagy vizekkel érintett területek is a Surdi patak mentén. A térképekből látszik, hogy a település legrégibb utcája a Petőfi utca a több Y irányú elágazásokkal és a két temetővel a keleti oldalon, valamint a Nagykanizsa-Gyékényes átmenő út északi szakasza. A Nemespátrói elágazástól délre a templom körüli és a nyugati domboldal magasabb területei voltak beépülve. A térképek tanúsága szerint a régi falu terjeszkedett a dombok felé. Ennek bizonyítékai a Petőfi utcából észak felé, valamint az evangélikus templom környékét behálózó és a mai Kanizsai utcából nyugati irányban induló utak maradványai. A déli oldalon a Kastélyhoz már akkor fásítással szegélyezett úton lehetett a patakon át hídon eljutni. Ha hihetünk a felmérés évszámának, lassan 200 évesek lesznek a platánok. A térképek szerint a szőlőhelyek művelve és feltehetően lakottak voltak, az úthálózat a mainak megfelelő. A későbbi terjeszkedés jellemzően a völgyi településekre jellemzően az átmenő út mellett északi és déli irányban történt. A kataszteri térképen nagyon szépen látszik a kastély félköríves kialakítású beépítése között a szabályos elrendezésű francia kert rajzolata, a környező ligetes területtel, szemben vele a majorsággal. Település 1941-es térképen (Forrás:

9 A település bemutatása 9 2 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP A település és környezete látképét a domborzat, a rajta található természetes növénytakaró, a tájhasználat és az épített környezet határozzák meg. A települést északi irányból - Nagykanizsa felől - megközelítve mindkét irányból a dombokra felfutó erdők, illetve a zártkert gerincen futó épületei tárulnak fel. A települést ebből az irányból szinte körül ölelik a dombok. Ugyanez a kép fogadja a látogatót Nemespátró felől érkezve is. Gyékényes felől - ahol a közút jelentős magasságban van a településhez képest a falut már a völgyben látjuk. Mind északi, mind déli irányból jelentős ívű kanyarral lehet ráfordulni a település fő utcájának számító Kanizsai és Kossuth Lajos utcákra. A Nemespátró felé vezető Petőfi Sándor utca a település közepén merőlegesen fordul az említett utcák találkozási pontjában. A településkép szempontjából mindkét major takarásban van az utak felől a növényzettől.

10 A település bemutatása 10 Surd község Zala megye déli részén, Somogy megye határa mellett található. Földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj Zalaapáti dombhát kistájban, annak déli, kissé elkülönülő végén, az ún. Zákányi rögön terül el. A festői tájat több, egymással párhuzamos, észak-déli irányú hát osztja részekre. A dombok tengerszint feletti magassága m, a relatív szintkülönbség pedig m között van. A dombvonulatok között hosszanti irányú, változó szélességű völgyek húzódnak egyedülálló települési képet adva a községnek. A vidék felszíni vizekben nem túl gazdag, a település határát két vízfolyás érinti, délről északi irányban a Mura vízgyűjtőjéhez tartozó Surdi patak szeli át és kisebb jobb oldali mellékága a Tótszeri árok. A község a Surdi patak észak-dél irányú, észak felől nyitott, három oldalról magas dombokkal körülvett hosszanti völgyében települt. Éghajlata kedvező, mediterrán és alpesi hatások is érvényesülnek. A táj növényföldrajzi besorolás szerint a Nyugatbalkáni flóratartomány Zalai flórajárásába tartozik. Leggyakoribb természetes növénytársulásai a patakok mentén éger-kőris állományok, a domb lábánál gyertyános-kocsányos tölgyesek, amely a dombok középső és felső részén gyertyánoskocsánytalan tölgyesbe, kocsánytalan tölgy elegyes bükkösbe megy át. A domborzati- és talajviszonyok nem túl kedvezőek a mezőgazdasági művelésnek, határa nagyobb részét, különösen a nyugati és északi oldalon nagy erdőterületek borítják, a keleti dombvonulaton a Surdi szőlőhegy zártkertjeit láthatjuk. Szántóföldek többsége a faluhoz csatlakozó középső és déli (János-major) határrészen találunk. Nagyobb gyepek a patakok völgyében vannak. Jelentős a vadon élő állatvilág, a nagyvadak közül gímszarvas, őz, vaddisznó, apróvad fajok közül a fácán, kisebb mértékben a mezei nyúl és a fogoly a vadgazdálkodás célpontja. A ragadozók közül a róka, a nyest, a menyét, sőt az aranysakáll is megtalálható, de sokféle védett énekes madár, ragadozó madár is fészkel a vidéken. A külterületi tájhasználatot tekintve a község határának legnagyobb része összefüggő erdővel borított dombvidék, illetve dombvidéki zártkert.

11 A zártkertek nagy részén a szőlőművelést felváltotta, és országos hírnévre tett szert a jövedelmezőbb karácsonyfa termesztés, amely a községnek emblematikus tájhasználati formája is lett. Mezőgazdasági művelést az enyhébb lejtésű, középső, illetve a fennsík jellegű déli területrészén folytatnak. A patakok völgyeiben nagyobb gyepterületeket találunk. A faluban jelentős volt korábban a legeltető állattartás, jelenleg az északi majorban találunk tehenészetet, a déli un. János major a beleznai elágazótól dél-nyugatra található, de lakatlan. A községhatár északnyugati szélén találjuk az un. Feketesár határrészt, ahol szép, felújított gyümölcsösét - 55 ha körtést - művelnek. A település bemutatása 11

12 A település bemutatása 12 A belterületi tájhasználatára jellemző a zöldterületek jelentős mennyisége. Utcáik a keskeny zöld sáv miatt fásításra nem mindenütt alkalmasak. Ezt pótolják azonban a magánházak előkertjei, udvarai, ahol a falu arculatára karakteresen jellemző módon sokféle örökzöld, karácsonyfa található. Szépen gondozott az egykori Zichy kastély parkja, a mai Kastély tér, alatta a katolikus templommal szemben gyönyörű közjóléti célú vízfelületet hoztak létre sportpályával. A kastélypark és az arborétum különleges, egyedi értékeket képviselő fásítással rendelkezik (mamutfenyő, tulipánfák, magnólia, közel száz fajta tuja stb.) Esztétikus kialakítású az evangélikus templom kertjéhez csatlakozó Hősök tere, közkertjeik közül szépen gondozott az evangélikus templom kertje, nagy park veszi körül az új katolikus templomot, és felújították a temetőét is. Az Országos Tájképvédelmi Övezetbe tartozik, mint Kiemelten kezelendő tájképvédelmi terület a község keleti oldalán elterülő zártkert (szőlőhegy). Természetvédelmi kategóriák szerinti országos védelem alatt álló terület, Natura-2000 hálózatba sorolt terület nincsen. A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozik, mint ökológiai folyosó a Surdi patak és mellékága völgye. Természetközeli állapotú erdő a község észak-nyugati határrészén elterülő Csorda bükk erdőtömb. Helyi védelem alatt áll a Kastély tér 100 éves idős platánsora, a zártkertben lévő 700 éves szelídgesztenyefák.

13 A település bemutatása 13 Az eredeti község a Surdi vízfolyás völgyében települt. A ősi mag a Malomárok mentén vonul. Fő utcája a Kanizsai utca ennek vonalát követi a falu központjáig, majd Kossuth utcai folytatásaként déli irányban felkapaszkodik a beleznai tetőre. Belőle ágazik ki nyugati irányban az Újtelep utca, amely a domboldalban a Kossuth utcával párhuzamosan halad. A falu központját a Kastély tér alkotja. A Kanizsai utcából kelet felé ágazik ki a Petőfi utca, amely Nemespátró község bekötőútjának kiinduló. A Petőfi utcából nyílik a község egyik legszebb tere a Hősök tere. Szépen kiépített a járda- és úthálózat, a bekötőút Nemespátróba a villanyhálózattal együtt1960 körül, a vízmű 1981-ben, a kábeltelevízió től van a községben. A település jó ütemben szépen fejlődik. A helység úti faluból nőtte ki magát szabálytalan elágazó utcás településsé, jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel. A település telekszerkezete az adottságait tekintve megmaradt az eredeti állapotnak megfelelően, csak kis mértékben változott az évek során, a változás inkább az épületeket érintette. Az utcára merőleges hosszú, keskeny szalagtelkeken oromfalas, vagy kontyolt un. sátortetős oldalhatáron álló lakóépületek mögött sorakoznak a gazdasági épületek. A település intézményei a Kanizsai-Kossuth-Petőfi utcák találkozási pontjának környezetében találhatók. A lakóterületek mögötti telekrészeken jellemző a házikerti-mezőgazdasági művelés. Az épületek építési vonala nem határos a közterülettel, a házak előtt virágos kiskertek vannak. A kerítések az anyagi helyzetnek megfelelően betonból, vasrudakból vagy fatompokra drótfonatból, lécből ill. pusztán (bodzafából fűzöttek) vesszőből készültek, ma már azonban többségében lábazatos áttört acél, vagy drótfonat határolja, de találunk vízszintes deszkakerítést is.

14 A lakóépületek elrendezése a néhány múlt század elejéről a Petőfi Sándor utcában megmaradt régi házban a szoba-konyha illetve kamra elrendezésűek, a konyha előtt kis előszobával, újabban kiugró fórház -zal, terasszal, verandával melyet később beépítettek (lásd. értékvédelem képek) és bádogfedéllel, vagy az épületre merőleges gerincű cserépfedéssel fedtek. Keskeny m teleknél (Kossuth Lajos utca) a lakóházak végében hozzátoldva kamra és istálló, pajta, a kamra előtt földpince. A széles m teleknél (Petőfi Sándor utca) a végoromfalas lakóházzal szemben tűzfallal az utcára épült a kamra és nyári konyha, mögötte disznóól és istálló. A mai településkép vegyes, a bontások után a Kanizsai, a Kossuth Lajos utcán és az új utca nyitású Újtelep utcán már négyzetes alaprajzú, sátortetős, utcára merőleges tetőtér beépítéses, vagy a mai mediterrán típusú épületekkel is találkozunk. A kerítésekre az alacsony lábazatos áttört kivitel a jellemző. A település bemutatása 14

15 3 Örökségünk 15 ÖRÖKSÉGÜNK 1 ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉRTÉKEI A településen néhány XX. század elején épült épület maradt fenn még eredeti állapotában, vagy csekély mértékű átalakítással. Többségük azonban nincs jó állapotban. Az elkészült helyi értékvédelmi kataszter azokat az épületeket, építményeket, vallási emlékeket tartalmazza amelyeket érdemes a településnek védenie. A védelem formajegyei alapvetően a külső látványra értendők. Ilyenek a háromosztatú alaprajz, egyszerű utcára merőleges nyeregtető cserépfedéssel, bádog szellőző nyílásokkal, tömör tégla falazat, évszámos, két szellőző nyílásos oromfal, kifelé nyíló hat szemes függőleges téglalap alakú ablakok, arányos szerkezet, épülettömeg vagy különleges homlokzat. A helyi védelem alatt álló épületetekre vonatkozóan a legfontosabb, hogy ezeket nem lehet elbontani. Felújításukat meghatározott szabályok szerint lehet csak végezni. Annak érdekében, hogy védett épületeink felújítása, átalakítása ne lehetetlenüljön el, fontos rögzíteni, hogy pontosan mi képvisel értéket az adott építmény, épület esetében. Az értékkataszter nem csak az épületeket, épület részleteket, de a egyéb építményeket, - keresztek, hidak, emléktáblák, szobrok - vagy utcakép, terület védelmi javaslatát és a helyi természeti értékeket is tartalmazza. A 2005-ben elkészült értékvédelmi kataszter a helyi védelem a következőkre terjed ki külön-külön és együttesen Surd község képviselő testületének a helyi örökség védelméről szóló 13/2005. (VII.27.) önkormányzati rendelete alapján. a.) b.) c.) A helyi egyedi védelem: H1 - jellel a védelem az épület(ek) teljes tömegére, helyére, szerkezetére, alaprajzára, homlokzatára, szinezésére, külső és belső részleteire vonatkozik, H2 - jellel az építmény (épület, műtárgy) valamely rész értékére, építészeti elemeire vonatkozik, H4 - jellel a védelem a műtárgy (szobor, kereszt, emléktábla) teljes tömegére, helyére és részleteire. A helyi területi védelem: H3 - a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli, továbbá olyan településrész, tér, utca, útszakasz vagy temető, ahol jelentős számban találhatók értékes és védendő épületek, szobrok vagy sírjelek, így azok együttest alkotnak. A helyi természeti védelem T1 - település olyan természeti értékeire terjed ki, amely jellegzetes a településszerkezet, növényzet folytonosságát képviseli, továbbá amely botanikai érték.

16 Örökségünk 16 1.) H1 jelű védelem Sor szám (örökségvédelmi hatástanulmány Objektum címe Objektum megnevezése 1. Hősök tere 15. Evangélikus templom és lelkész lakás Hrsz. Védelem leírása Védelem foka 69 H1 Teljes épület x 2. Bucsai dűlő-bodvaj hegy 3. Bucsai dűlő-bodvaj hegy Zsuppos pince /4 H1 Teljes épület x Zsuppos pince H1 Teljes épület x 5. Petőfi utca 18. Lakóház 20 H1 Teljes épület x 6. Petőfi utca 41 Lakóház 540 H1 Teljes épület x 7. Kanizsai utca 20. Lakóház 423 H1 Teljes épület x 8. Petőfi utca 12. Lakóház 25 H1 Teljes épület x Megjegyzés: teljes épület x (alaprajz, szerkezet, homlokzat) 2.) H2 jelű védelem Sor szám (örökségvédelmi hatástanulmány Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 9. Kanizsai utca 67 Lakóház 380 H2 Homlokzatok 10. Bucsai dűlő-bodvaj hegy 11. Petőfi Sándor utca 43. Hegyi pince 834 H2 Fa oromzat, tulipános díszítés Kukorica kas 543 H2 Kukorica kas 12. Hősok tere 1 Lakóház 98 H2 Homlokzati nyílászárók 13. Petőfi utca 5 Lakóház 490 H2 Nyílászárók, oromfal, évszám feliratos mező

17 Örökségünk 17 3.) H3 jelű védelemben részesülő építmények: Sor szám (örökségvédelmi hatástanulmány Objektum címe Objektum megnevezése Hrsz. Védelem foka Védelem leírása 14. Kanizsai utca eleje Temető 389 H3 Temető területe 4.) H4 jelű védelem Sor szám (örökségvédelmi hatástanulmányi Objektum címe Objektum megnevezése 15. Kanizsai utca 8. II. VH. Emléktábla Fülkés Madonna Hrsz. 428/1, 428/2 Védelem foka H4 Védelem leírása II. VH. Emléktábla, Fülkés Madonna 16. Hősök tere Emlékmű 70 H4 Teljes építmény 17. Petőfi Sándor utca 35. előtt 18. Bucsai hegyi zártkert Kerekes kút 510/3 H4 Teljes építmény Kőkereszt 950 H4 Teljes építmény 19. Katolikus templom Kőkereszt kerítéssel 279 H4 Teljes építmény 20. Kossuth Lajos utca 24. Kopjafa 296/1 H4 Teljes építmény 21. Bucsai zártkert Harangláb 951 H4 Teljes építmény 5.) A község közigazgatási területén a védendő természeti értékek - T1- az alábbiak: 1. Óriás szelídgesztenyék a Szakály hegyi zártkertben a 1265 hrsz. telken 2. Zichy Kastély park a 123 hrsz. telken 3. Kettős platánfa sor a 110 hrsz. telken az út két oldalán 4. Arborétum a 278 hrsz. területen

18 Örökségünk Cím: Hősök tere 15. Hrsz: 69 Védelem: H1 Épült: 1867 Funkció: Evangélikus templom és Lelkész lakás Épület állag: Védendő érték: Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A templom 1867-ben, a lelkészlak 1869-ben, az iskola és tanítólak 1878-ban épült romantikus stílusban. A toronyban ötmázsás harang, a régi orgona 1882-ben, majd a mai 1912-ben került a templomba. Legrégibb az 1755-ből való anyakönyv még Kuzmics István bibiliafordító tollából való adatokkal, aki szlovén/vend nyelvre fordította az Újszövetséget. Emléktábláját a templom falán június 21-én avatták fel. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi helye és környezete megfelelő.

19 Örökségünk Cím: Bodvaj dűlő zsuppos pince 1 Hrsz: 962/4 Védelem: H1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XIX. század vége Hegyi pince, préssel, pihenővel Megfelelő állapotú Teljes építmény Leírás: A Vajda István gazda zsupp fedéses pincéje az útra merőleges gerinccel, keresztvéges borona szerkezettel készült. Eredeti állapotában maradt meg: cölöp ágasos. Sövény tapasztásos vályog fala, hosszú kilógó eresze, a borona falvég, az ajtó és fa kerete, valamint a pince teljes fa szerkezete. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi helye és környezete megfelelő.

20 Örökségünk Cím: Bucsai dűlő-bodvaj zsuppos pince 2 Hrsz: 832 Védelem: H1 Épült: XIX. század vége Funkció: Hegyi pince, fapréssel Épület állag: Rossz állapotú Védendő érték: Teljes épület. Leírás: Borsos János gazda zsuppos pincéje a Bucsai hegyi úttól ÉNy-ra, közvetlen az út mellett, azzal párhuzamos gerinccel, mindkét oldalról lekontyolva áll. A keretvázas részben palló részben pedig sövényfalú agyagtapasztásos pincében még megmaradt a faprés. A lepusztult homlokzat miatt jól látható a teljes épület szerkezete. Helyreállítása javasolt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: A jelenleg nem használt pince turisztikai látványosságot kínál.

21 Örökségünk Cím: Petőfi utca 18. Hrsz: 20 Védelem: H1 Épült: körül Funkció: Lakóház, melléképület Építmény állag: Jó állapotú Védendő érték: Teljes épület Leírás: Utcára merőleges nyeregtetős, cserépfedéses oromfalas épület előkerttel, udvar felé fórházzal. Helyreállítás alatt van. Megmaradt eredeti állapotában a melléképületekkel együtt. Védendő különösen az nyíláskeretezése, a szellőzők, az teljes épület. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, beavatkozást nem igényel.

22 Örökségünk Cím: Petőfi utca 41. Hrsz: 540 Védelem: H1 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: 1930 körül Lakóház Közepes állapotú Teljes épület Leírás: Az épület oldalhatáronálló, nyeregtetős, bejárati timpanonos fórházzal a Petőfi utca felől közelíthető meg. Megmaradtak a nyílászárói és a teljes homlokzat díszítése. Külön érdekesség a homlokzati szellőzők kialakítása. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, de felújítást igényel.

23 Örökségünk Cím: Kanizsai utca 20. Hrsz: 423 Védelem: H1 Épült: 1900 Funkció: Lakóépület Épület állag: Rossz állapotú, felújításra szorul. Védendő érték: Teljes épület. (szerkezet, homlokzat, alaprajz) Leírás: Utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, oromfalas kis előkertes oldalhatáron álló lakóépület. Utcai homlokzata jellegzetes kétablakos kifelé nyíló szárnyakkal, vakolathúzásos nyíláskeretezéssel, osztópárkánnyal. Oromfalán két íves szellőző ablakkal és évszám feliratos vakolatdísszel. Feltehetően a falsarkok rusztikusan ki voltak emelve. Megmaradt az udvar felől a pitvar (fórház). Az épület cserépfedéssel fedett, hagyományos szerkezetű. Az épület és környezete elhanyagolt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása (lakatlan) nem megfelelő. Helyi védelme javasolt, az épület felújítást igényel. A közelben lévő busz megálló miatt vendéglátó egységként, boltként is hasznosítható.

24 Örökségünk Cím: Petőfi utca 12. Hrsz: 25 Védelem: H1 Épült: 1926 Funkció: Épület állag: Védendő érték: Leírás: Lakóépület, gazdasági épületekkel Rossz állapotú, felújítást igényel Teljes épület, különösen az ablakkeretezés és oromfal Előkertes, utcára merőleges gerincű, cserépfedéses, oromfalas, oldalhatáron álló földszintes lakóház. Utcai homlokzata két ablakos, az osztópárkány feletti keretes oromzatán két keretezett szellőző ablak között kerek mezőben évszámmal. Eredeti állapotában megmaradt az épület. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása lakóépületként megfelelő. A különleges vakolatdíszítések megtartása javasolt, a teljes épület védelme mellett.

25 Örökségünk Cím: Kanizsai utca 67. Hrsz: 380 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XIX. század vége Lakóépület, gazdasági épületek Közepes állapotú, felújítást igényel Homlokzatok, különösen az ablakkeretezés és ablak feletti virágmotívum Leírás: Előkertes, utcára merőleges gerincű, cserépfedéses, oromfalas, oldalhatáron álló földszintes lakóház. Utcai homlokzata két ablakos, az osztópárkány feletti keretes oromzatán két keretezett szellőző ablakkal. Eredeti állapotában megmaradt a főépület ablakainak különleges ablak feletti virágmotívumos díszítése, a nyíláskeretezés, a cizellált bádog előtető az udvari bejárat felett. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása lakóépületként megfelelő. A különleges vakolatdíszítések megtartása javasolt, a teljes épület védelme mellett.

26 Örökségünk Cím: Bucsai dülő Bodvaj hegy Hrsz: 834 Védelem: H2 Épült: Funkció: XIX. század vége Gazdasági épület, Hegyi pince Bodvaj hegyen Épület állag: Védendő érték: jó állapotú, felújítást nem igényel Fa oromzat és tulipános díszítése Leírás: Utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses, fa oromfalas, szabadon álló földszintes pince, és hátsó frontján vakolt tégla oszlopokon álló nyitott fórház, bejárati előtér. Érdekes a tulipános motívum a fa oromfal deszkázatából kifaragva. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása pince épületként megfelelő. A különleges fa díszítések megtartása javasolt.

27 Örökségünk Cím: Petőfi utca 43. Hrsz: 543 Védelem: H2 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: körül Kukorica kas Megfelelő állapotú Kukorica kas Leírás: Az utcával párhuzamos fa szerkezetű, vessző fonatos kukorica kas közvetlenül a melléképület előtt áll. A tégla pillérekre állított szerkezet megmaradt eredeti állapotában, a környéken ilyen szerkezetű már nem fellelhető. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, beavatkozást nem igényel, védettségre javasolt.

28 Örökségünk Cím: Hősök tere 1. Hrsz: 98 Védelem: H2 Épült: Funkció: Épület állag: XX. század eleje Lakóház Rossz állapotú, Felújítást igényel Védendő érték: Homlokzati nyílászárók Leírás: Az épület oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű, hagyományos szerkezetű lakóház. Utcai homlokzatán két ablakkal, osztópárkánya felett a tetőszellőző nyílások kal. Védendő az eredeti állapotában megmarad nyílászárók és geometrikus mintájú nyíláskeretezése Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása megfelelő, az épület felújítást igényel.

29 Örökségünk Cím: Petőfi utca 5. Hrsz: 490 Védelem: H2 Épült: 1924 Funkció: Épület állag: Védendő érték: Lakóépület Rossz állapotú, felújításra szorul. Nyílászárók, oromfal, évszám feliratos mező Leírás: Utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, oromfalas kis előkertes oldalhatáron álló lakóépület. Utcai homlokzata jellegzetes kétablakos kifelé nyíló szárnyakkal, vakolathúzásos nyíláskeretezéssel, osztópárkánnyal. Oromfalán két szellőző nyílással és évszám feliratos vakolatdísszel. Az épület cserépfedéssel fedett, hagyományos szerkezetű. Az épület és környezete elhanyagolt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi hasznosítása (lakatlan) nem megfelelő. Helyi védelme javasolt, az épület felújítást igényel.

30 Örökségünk Cím: Kanizsai utca eleje - Temető Hrsz: 389 Védelem: H3 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: Sírok 1890-től Temető Jó állapotú Temető területe Leírás: A temető legrégebbi sírkeresztjei 1890-es évekből valók. Helyi védettségre javasoltak a temetői feszülettel együtt, mely a ravatalozó előtt áll. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, beavatkozást nem igényel.

31 Örökségünk Cím: Kanizsai utca 8. Hrsz: 428/1, 428/2 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század eleje Tájház Jó állapotú Fülkés Madonna, II. Világháborús emléktábla Leírás: A tájház utcával párhuzamos gerincű épülete korábban iskola, majd idősek otthona volt. Az épület utcai homlokzatán íves falfülkében Madonna szobor, a falon pedig II. Világháború elesettjeinek emlékére emelt márvány tábla védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, beavatkozást nem igényel. 16. Cím: Hősök tere Hrsz: 70 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: 1950 körül Emlékmű Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A Hősök terén szürke márványból és kőből épült obeliszk az I. Világháborús emlékmű, melyre a II. Világháború elesettjeinek emléktábláját is elhelyezve a község. Az emlékmű tetején turul madár kapott helyet. A tér az emlékmű alapján kapta nevét. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, beavatkozást nem igényel.

32 Örökségünk Cím: Petőfi utca 35. előtti közterület Hrsz: 510/3 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század eleje Közkút Közepes állapotú Teljes építmény Leírás: A Petőfi utca 35. előtt álló közterületen jó állapotban megmaradt kerekes közkút vasból készült, összefolyója beton. Ilyen működőképes közkút már kevés található meg ilyen jó állapotban. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, karbantartást igényel. 18. Cím: Szakály hegyi zártkert Hrsz: 950 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század eleje Kőkereszt Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A kőkereszt a Bucsai hegyi zártkert hegyi utjainak csatlakozásánál van felállítva. A kereszt kerítéssel van védve. Jó állapotban van. Egyházi emlékként védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, karbantartást igényel.

33 Örökségünk Cím: Katolikus templom Hrsz: 279 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század vége Kőkeresszt Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A Kossuth Lajos utca közepén a kastély térre és a látvány tóra néz a közelmúltban épült római katolikus templom. A templom előtt áll a kőkereszt. Egyházi emlékként védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, karbantartást igényel. 20. Cím: Kossuth Lajos utca 24. Hrsz: 296/1 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század vége Kopjafa Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A Művelődési Ház előtti területen áll a fából faragott kopjafa. Egyedisége miatt érték. Védelemre javasolt. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, karbantartást igényel.

34 Örökségünk Cím: Bucsai dülő zártkert harangláb Hrsz: 951 Védelem: H4 Épült: Funkció: Építmény állag: Védendő érték: XX. század eleje Harangláb Jó állapotú Teljes építmény Leírás: A Bucsai zártkert hegyi utjainak találkozásában a feszületnél található a fa szerkezetű harangláb, haranggal. Jellegzetes szerkezete miatt védendő. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi funkciója megfelelő, karbantartást igényel.

35 Örökségünk Cím: Szakály hegy Hrsz: 1265 Védelem: T1 Leírás: A 700 éves gesztenyefák a falutól dél-keleti irányban a Szakály hegyi zártkertben találhatók. Jól megközelíthetőek a hegyi út felől, és a falu felől is. Idegenforgalmi látványosságot jelentenek. A hármas törzsű fák jelen állapotukban védelmet érdemelnek. Ilyen idős egyed az országban is kevés található. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Meg kell őrizni a fák jelenlegi állapotát.

36 Örökségünk Cím: Zichy Kastély park és parkerdő Hrsz: 123 Védelem: T1 Épült: Funkció: Épület állag: Védendő érték: XX. század Közpark Jó állapotú Teljes parkterület Leírás: A Zichy park és parkerdő a látvány-horgász tóval Surd nevezetességei közé tartozik. Kialakítását gondos tervezés előzte meg. Közjóléti fejlesztési terve 2002-ben készült el. A parkban az alábbi növények találhatók: kocsányos tölgy, vörös tölgy, piramis tölgy, platán, korai juhar, japán cseresznye, közönséges nyír, szomorú fűz, mézgás éger, mamut fenyő, oregoni hamisciprus, nyugati tuja, tiszafa, jegenyefenyő, lucfenyő, ezüstfenyő, mocsárciprus. Szép gondozott a területe és a környezete. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Közjóléti parkként turisztikai látványosságot kínál.

37 Örökségünk Cím: Kastély tér Hrsz: 110 Védelem: T1 Leírás: A platánfasor a katolikus templommal szemben a Zichy park felé vezető úton a Kossuth utcáról közelíthető meg. A fasor megmaradt eredeti állapotában. Szép rávezetést nyújt a sokféle növénynek otthont adó parknak. Hasznosítási és korrekciós javaslat: Jelenlegi állapota megfelelő.

38 Örökségünk 38 MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK A községben műemléki védettségű építészeti érték nem található. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Régészeti érdekű területek az egykori és mai vízfolyások és nagyobb árkok mentén fekvő lankás domboldalak területe. Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztály adatszolgáltatása alapján: azonosító megye település név védelem HRSZ Zala Surd János-major szakmai 031, 029/1, 029/2, 029/5, 030/1, 030/ Zala Surd János-major szakmai 033 II Zala Surd János-major szakmai 037, 038, 039 III Zala Surd Perecsenyidűlő szakmai Zala Surd Perecsenyidűlő szakmai 021/3, 021/4, 022/1, 022/2, 025 II Zala Surd Forrásvidék szakmai 09/3, 011, 09/5, 013/2, 1243/2, 012, 09/ Zala Surd Perecsenyidűlő III Zala Surd Forrásvidék II Zala Surd Forrásvidék III. szakmai 201/1, 201/2, 201/3, 203, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 202 szakmai 013/1, 013/3, 013/4, 013/5, 013/9, 013/13, 013/14, 013/6, 013/12, 013/15, 014/4, 014/1 szakmai 013/8, 013/10, 014/5, 013/7, 013/9, 013/11, 013/ Zala Surd É-i faluvég szakmai 0112, 0113/13, 0113/14, 0113/15, 0113/16, 455, 456, 457, 458, 460, 462, 463, 804, 805, 806, 0113/17, 0111/6, 0111/5, 0111/4, 0111/3, 0111/1, 810, 809, 459/1, 459/2, 459/3, 464, Zala Surd É-i faluvég II. szakmai 0100, 068, 069/ Zala Surd Vasgödör szakmai 359, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 360/1, 360/2, 372, 373, 356

39 Örökségünk 39

40 Örökségünk 40 2 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK TÁJI ÉRTÉKEK A község közigazgatási területe nem érintett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (továbbiakban: BFNP) védett természeti területe, vagy egyéb országos védelem alatt álló terület, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület által és egyéb országos jelentőségű védett természeti terület ex lege védett területek - forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár - előfordulása a közigazgatási területen nem ismert. Tervezett természeti területnek minősül az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt és a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A közigazgatási terület fenti feltételeknek megfelelő területeit tervezett természeti területekként kell kezelni és kiemelt figyelmet kell fordítani a tájkép, a természetes életközösségek (növénytársulások) és élőhelyek megóvására. Természetközeli területekként kell kezelni a mocsár, a nádas és a sziklás területeket is, melyeken épületet elhelyezni nem szabad. Érzékeny természeti területek és magas természeti értékű területek a község közigazgatási területét nem érintik. A Natura 2000-es területek közül kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület nem érinti a közigazgatási területet. A község közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat övezetei közül az ökológiai folyosó övezete érinti. A község közigazgatási területére nem készült felmérés az egyedi tájértékek vonatkozásában. A település területe érintett az OTRT és ZMTRT által lehatárolt "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek" övezettel. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül a település közigazgatási területét az alábbi félkövér betűvel kiemelt területek érintik melyeket településképi szempontból meghatározó területekként szükséges kezelni. 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe; 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; 3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely; 4. a történeti kert és a történeti táj területe; 5. a védett temető területe; 6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; 7. a helyi jelentőségű védett érték területe; 8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; 9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; 10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték. A fenti területeken reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.

41 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL Örökségünk 41

42 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK BELTERÜLETEN Örökségünk 42

43 Örökségünk 43 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Helyi védelemre javasolt természeti értékek a településarculat évszázados alakulásának sarokkövei, s bár az egyedi védelemre javasolt növények élettartama változó szorgalmazni kell megőrzésüket. A területi védelemre javasolt helyeken pedig a meglévő állapotokat nem befolyásoló fejlesztésekkel kell biztosítani a táj, a természet arculatának megtartását. Egyedi védelem és területi védelem a helyi természetvédelmi kataszterben található. A község közigazgatási területén a védendő természeti értékek - T1- az alábbiak: 1. Óriás szelídgesztenyék a Szakály hegyi zártkertben a 1265 hrsz. telken 2. Zichy Kastély park a 123 hrsz. telken 3. Kettős platánfa sor a 110 hrsz. telken az út két oldalán 4. Arborétum a 278 hrsz. területen

44 4 Örökségünk 44 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Egy település esetében a következő elemek kölcsönöznek eltérő megjelenést egy-egy településrésznek attól függően hogy a telek környezetét, a telket vagy az épületet nézzük. A telek környezetét a morfológiai viszonyok, látványelemek (kilátás, rálátás), térfalak, teresedések, színek és növények jellemzik. A telek esetében inkább a telekszerkezet, a telekéret, a beépítési mód a kerítés kialakítás és a növényzet a mérvadó. Az épületnél pedig a épülettömeg, a magasság, a tetőidom, az anyaghasználat (tetőfedés, homlokzat, lábazat, kerítés, nyílás és keretezés) az ajtók, ablakok, a részletképzés és a színek a meghatározók a látványban. Ezek összessége adja azt a karaktert ami a település egészének az érzékelhető megjelenési formáját jelenti. Azt a képet amelyet a külső szemlélő a település felé és oda megérkezve befogad, ami megmarad a településre emlékezve később is. A Surdot átszelő viszonylag forgalmas út felől a természeti környezet és a község megnyugtató látványt nyújt. A keleti zártkertes és lankásabb szántó területek, a patak menti gyepes felületekre simulnak. Az erdővel fedett nyugati meredek területekkel mellett találjuk a nagyobb szántó területeket, ezek között alakult ki a község a főút mellett. A község belterületi települési képe sajátos: ma három tömbből áll. Az ősi településmag a főútra merőleges Nemespátró irányú útcsatlakozás folytatásában a település közepén helyezkedik el, ehhez csatlakozik a főút déli és északi bővítése és új utcanyitás. A településen a jellemző beépítés és épületállomány oldalhatáron álló lakóépületekből áll. Az épületállomány magán hordozza az építésük idejének formajegyeit és funkcióit. A földszintes házak fokozatosan tetőteressé válnak, garázzsal, fedett terasszal bővülnek, homlokzatuk színesedik. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA, ARCULATI JELLEMZŐK BEMUTATÁSA A településen három településképileg meghatározó területet határoltunk le. Az egyik a Kastély tér a látványtóval, a platánsorral és szemben az arborétum területe a katolikus templommal mint a községre jellemző zöldterület. A második lehatárolás az evangélikus templom és környezetének halmazszerű beépítése, a szabálytalan telekosztással és épületelhelyezéssel a Hősi parkkal, a harmadik pedig a Petőfi utca két oldalának jellegzetes utcaképére, régi házaira vonatkozik, ahol az északi oldal a dombra települő halmazos, a déli oldal pedig a keskeny telkes soros beépítésű falusias utcaképpel. Ezen az útszakaszon találjuk a község helyi védelemre javasolt épületeit. A településen hét településképi szempontból eltérő karakterű terület határolható le azzal, hogy a belterületen a morfológiai adottságok, a telkek méretei, beépítése, használata az ember alkotta létesítményekkel, utakkal, a csatlakozó zöldfelületekkel együtt alakította a karaktert.

45 Eltérő karakterű településrészek 45 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA KÖZIGAZGATÁSI HATÁRON BELÜL

46 Eltérő karakterű településrészek 46 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA BELTERÜLETEN

47 Eltérő karakterű településrészek 47 1 FALUSIAS HALMAZOS KARAKTER EVANGÉLIKUS TEMPLOM KÖRNYÉKE, PETŐFI SÁNDOR UTCA ÉSZAKI VÉGE A falusias halmazos karakterű az Evangélikus templom és környéke a déli irányba emelkedő domb tetőn a megyére jellemző, szabálytalan alakú, kis méretű, összetömörült telkeivel és esetleges beépítésével. A régi hosszú házak a patak felé kissé lejtő területen észak-déli irányú nyeregtetővel hagyományos anyagból és alaprajzzal épületek, kedvező nyugati oldalkerttel, ahonnan szépen be lehet látni a nyugati erdővel övezett határt. A zsákszerű kis közök az épületek hosszoldalán a belsőségben kiszélesedve bokros telekcsoportot közelítenek meg. A templom a dombtető legmagasabb pontján a Hősök tere felől szép lépcsős feljárattal magasodik a környező beépítés fölé. A lelkészház homlokzatán az 1869-es évszám sokat megélt épületre utal. A széles négy ablakos oromfal két félköríves keskeny szellőzővel, az évszámmal és a hosszoldalon a templom felőli bejárattal egyben a szeretet vendégség gyülekezeti helye is volt egyben.

48 A Petőfi Sándor utca Nemespátró felé eső végén az északi meredek oldalán az úttal párhuzamos rövid széles telkeken szép példái maradtam meg a falu régi beépítéséből. Az istálló, pajta a lakóház előtt áll, védve az udvart és az L alakban hozzáépült lakóházat. Az épületek jellemzően földszintesek, a homlokzatok a pasztelles földszínek. A kerítések lábazatos áttört kivitelben készültek a községben található típusoknak megfelelően. Az utcavonalas beépítést, néhol kis előkert szakítja meg. Az utcák burkoltak, egy oldali járdával vagy anélkül, a szűk keresztmetszet miatt fásítás nélküliek. Eltérő karakterű településrészek 48

49 Eltérő karakterű településrészek 49

50 Eltérő karakterű településrészek 50 2 FALUSIAS SOROS KARAKTER KANIZSAI UTCA, KOSSUTH LAJOS UTCA KELETI OLDALA, PETŐFI SÁNDOR UTCA Falusias soros, szalagtelkes karakter a Petőfi Sándor utca déli oldala és a Hősök tere előtti északi beépítés. Az utca déli oldalán a szalagtelkeket a patak osztja ketté, a házak és gazdasági épületek az oldalhatáron sorakoznak egymás mögött. Az épületek között még találunk két vagy három osztatú alaprajzot, utcára merőleges gerincű tetővel, hagyományos cserépfedéssel, oromfalon egy vagy két ablakkal, díszes szellőző lyukkal. A védelemre javasolt épületek ebben a településrészben találhatók. Ezzel a falusias szalagtelkes hol dombra, hol a patak felé lejtőre települt a Kanizsai utca két oldala, és a Kossuth Lajos utca keleti része. Az épületek itt is oldalhatáron állnak, de utcaképük már vegyes, átalakult, de még jellemzően földszintesek, vagy részben alápincézettek, nyitott vagy zárt oldalbejárattal, verandával. A keskeny, utcára merőleges, régi hosszú házak helyett négyzetes alaprajzú, sátortetős kockaházak épültek utcafronton két háromszárnyú vízszintes téglalap alakú nagy ablakkal, az ablaksávok vakolat mintás, vagy eltérő színű kiemelésével, de találunk manzárd tetőt és egy-két tetőtér beépítéses épületet is.

51 A cserép fedés helyett a rombusz pala a jellemző tetőfedő anyag. Az épületek mögött a nyári konyha, az istálló, pajta, tyúkudvar néhol még megvan, de fokozatosan átalakul a használat az állattartás csökkenésével. A változó mélységű előkertekben, és a kerítések előtt is rózsák, orgonák és szegélyvirágok nyílnak. A Kanizsai utca nyugati lejtőjén a hosszú telkek és a házikertek már fenyővel vannak beültetve. A régi és új fém kerítésmezők áttörtek, alacsony, vakolt, vagy kőburkolattal ellátott lábazattal készültek. de már találunk élősövényt is, a léckerítés nem jellemző. A viszonylag forgalmas burkolt főút kétoldalt árkolt, egy vagy kétoldali járdával fásítás nélküli. Eltérő karakterű településrészek 51

52 Eltérő karakterű településrészek 52

53 Eltérő karakterű településrészek 53 3 KERTVÁROSIAS ÁTALAKULÓ KARAKTER KANIZSAI U., KOSSUTH L. U. NYUGATI OLDALA, ÚJTELEP U., KASTÉLY TÉR Kertvárosias átalakuló karaktert mutat a főút nyugati oldala a Kanizsai utca, a Kossuth Lajos utca, az Újtelep utca és a Kastély tér oldalhatáron álló beépítése. Az utcakép vegyes látványt nyújt a földszintes hagyományos hosszú ház, az alápincézett majdnem három szintes tetőtér beépítések és a nagy telkekre szélesen épült mediterrán típusú házakkal. Az út csatlakozás környezetében találjuk szépen gondozott környezettel az önkormányzat hivatalát, a faluházat, a kétszintes iskolát, az óvodát, az ellátás épületeit. A telkek a közterület felől alacsony lábazatos, áttört kerítéssel határoltak. A fa kerítésmezők az új építésű házaknál fordulnak elő natúr, vagy sötétbarna színben. Az előkertek mélysége a szabályos osztású telkeken 5 m, máshoz ennél kevesebb, vagy jelentősen több. A telekhasználat a telkek méretétől függően változik, de a hosszú telkeken sem a kukorica művelése a jellemző, hanem eladásra szánt fenyővel, örökzöld dísznövényekkel vannak beültetve. A kiskert jellegű házikert azért megmaradt. Az épületek magukon viselik építési idejük jellegzetes vonásait...

54 Eltérő karakterű településrészek 54 A es évek palával fedett sátortetős kockaházai mellett, a as évek utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos gerincű tetőtér beépítéses, erkélyes, alápincézett házai mellett a es években épült posztmodern házai is jelen vannak kiugró tetőablakaikkal, nyílászárók körüli vakolat keretezéssel, műkő épületdíszekkel, színes vakolataikkal. Az Újtelep utca már teljesen új beépítésű két három szintes épületekkel van beépítve. A kerítések között megtaláljuk a magas élősövényt, oszlopos, vagy sövénytuját, a téglával burkolt magas beton falat, de a falura jellemző áttörtet is. Az utcák burkoltak, árokkal és járdával ellátottak, fásítás nélküliek.

55 Eltérő karakterű településrészek 55 4 ZÖLDFELÜLETI KARAKTER HŐSÖK TERE, HORGÁSZTÓ, KASTÉLYPARK, TEMETŐK A belterületre jellemző a zöldfelületes jelentős mennyisége. A nagyobb zöldfelületek közül kiemelendő a település víztározója és környezete, a halastó és parkja valamint azzal szemben az arborétum a mamutfenyő sorral és a temető. Kisebb, szépen gondozott zöldfelületi egység - de a település ősi magjához tartozik - a Hősök tere az Evangélikus templom kertjéhez csatlakozva. A községen átmenő utak belterületi szakaszán a keskeny zöldsáv miatt csekély a fásítás - a régi nemesnyár fásítást az elöregedése miatt kivágták - ezt pótolják a magánházak előkertjei, udvarai. A házak előtt az élő sövény kerítés térfalat, az egynyári és évelő virágok szép szegélyt alkotnak. A Kossuth Lajos utcán a szemben az egyedülálló településképet nyújtó halastó és környéke, a sportterület, a sportöltöző és a játszótér a lakosság pihenését szolgálja. A tározó területét környezetéhez képest megemelt töltés is körbeveszi. Növényzetét a tájkarakter-típus adja, mint mögötte a szépen gondozott egykori Zichy kastély parkját. A területet gyepes-fás területek szegélyezik a tározó medencéje gazdag nádasnak, nedves gyepes területeknek ad helyet. A kastélypark és az arborétum különleges, egyedi értékeket képviselő fásítással rendelkezik (mamutfenyő, jegenyefenyők, tulipánfák, magnólia, közel száz fajta tuja stb.) Az arborétum az 1920-as években Csehországból ide költözött Petrzilka (Pagony) Károly erdőmérnök nevéhez fűződik. Külön figyelmet érdemel a kastélyparkhoz vezető út két oldalának 100 éves platánsora.

56 A temető és a ravatalozó a hagyományos dombra települt falusi temető képét mutatja. Sok a régi sír, ezért területe helyi védelemre javasolt. Két másik felhagyott temetője a Petőfi utca végén és a zártkert alatt kegyeleti parkként használt. Utóbbiban találjuk Kuzmics István sírját. Eltérő karakterű településrészek 56

57 Eltérő karakterű településrészek ÜZEMI KARAKTER MAJOROK Nagykanizsa felől a község belterületétől távolabb a közút és a patak közötti gyepfelülethez csatlakozik a major a tehenészettel. A legelésző állatok látványa nem zavaró, a telep pedig az úttól messze, a zártkerti völgylábhoz települt, környezete gondozott. Az istállók a hagyományos állattartás keskeny hosszú mezőgazdasági épületei, alig látszanak a fásítás miatt. A déli major a beleznai elágazó alatt nem használt, lakatlan, állaga egyre romlik.

58 Eltérő karakterű településrészek 58 6 ZÁRTKERTI KARAKTER SZŐLŐHEGYEK A község két zártkertje a keleti dombokkal övezett határon található, átnyúlik Nemespátróba is. Egyutcás, illetve elágazó utcás szerkezetűek, még találhatók bennük régi építésű hagyományos építőanyagból épült boronás, vályog pincék. A község mindkét zártkertjére jellemző a Zala megyében kialakult birtokszerkezet. Az út mellett áll a pince (présház), körülötte gondozott füves, gyakran parkosított pihenő terület gyümölcsfákkal, mögötte a szőlő, amögött szántó, esetleg gyümölcsös. A terület eredetileg szőlőterület volt, ez alakult át művelésváltással és felhagyással a mai átmeneti területté, zártkertté, mezőgazdasági területté vagy maradt szőlőterület. A szőlő helyett jelentős a fenyőfa ültetés a belterületen a lakóházak mögött is csatlakozva a zártkerthez. A zártkerti utak stabilizált földutak, jól járhatók.

59 Eltérő karakterű településrészek 59

60 Eltérő karakterű településrészek 60 7 KÜLTERÜLETI KARAKTER ERDŐK, SZÁNTÓK, GYEPEK, VIZES ÉLŐHELYEK A község külterületi részei a művelési ágaknak megfelelően műveltek. A nyugati zártkertes illetve erdővel fedett területekkel szemben találjuk a gyep és szántó területeket. A feltáruló látvány az évszakoknak megfelelően mutatja meg a külterületek változatos települési képét.

61 TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5 Eltérő karakterű településrészek 61 Surd külterületi tájképe alapvetően nem változott. Nagykanizsa felől érkezve az erdővel szemben az évente háromszor kaszált, gondozott gyep látványa fogadja az embert. A szőlőhegyek műveltek, a pince és szőlősorok között karácsonyfa ültetvényt is találunk, de ez a látképet nem zavarja. A táj színe a szántók vetésének megfelelően változik a községtől délre. A községbe érkezve és azon áthaladva a település mai arculata is egységes képet mutat. A templomok, a településközpont környéke a közparkok és intézményfejlesztések, a lakóházak és telkek rendezett képet mutatnak. Az új építésű épülettömegek arányosak, a régi építésűeket pedig próbálják azzá tenni a tulajdonosok. Jellemző a természetes anyagok használata, a lakókertekben igényes térburkolatok, a terepadottságokhoz és a szomszédokhoz való illeszkedés látható. Falusias, kertvárosias jellegéből adódóan az épületek növényi háttere gazdag, az előkertek virágokkal, cserjékkel vannak beültetve. A közterületi építményeknél is a természetes anyagok dominálnak (utcatáblák, hirdető berendezések, padok, játszótér). A kertekben, az utak mentén és a zártkertben az örökzöldek dominálnak. A közterületek szépen parkosítottak, a falu gondozza védett természeti értékeit.

62 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 62 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az építészeti útmutatóban az építészeti illeszkedést biztosító javaslatok vannak összegyűjtve, a településképi, arculati követelmények meghatározásához. TEREPALAKÍTÁS Karakterek A meglévő terepadottságok mérsékelt megváltoztatására törekedni kell az épületek elhelyezésénél. A meredek dombos, vagy lejtős területeknél kerülni kell a bevágásokat, az épületek terepalakítással való megemelését, törekedni kell a domb és lejtő felőli megjelenés azonos elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épület-elhelyezésre. Az épület kövesse arányosan a terepet, akár belső szinteltolással. A rossz példáknál a terepadottságokat nem vették figyelembe. Az első esetben bevágásba, a második esetben pedig feltöltésre helyezi az épületet a szomszéd beépítés és terep figyelmen kívül hagyásával. Nem elfogadható az épület földbevájása és feltöltéssel a teljes kiemelése, ez a községre nem jellemző. A meredek terepen a részleges bevágás alkalmazása elfogadható jó megoldás. A rézsűt az állékonyság miatt - Petőfi utca vége - lebetonozták, de jó megoldás a növénykiültetésre alkalmas rézsűkövek használata, mely az amúgy is szűk utcák zöld növényzetét emeli. A részleges bevágással kitermelt földdel a telek feltölthető egyenesre, kevesebb a földmunka, jobbá válik az épület környezete. Nem javasolt az épület utcafronti alápincézése sem, csak ott ahol az elbontott épület is ilyen volt, és ott ahol az épület magassága a szomszédokhoz való illeszkedést így jobban követi. Surdon a Kanizsai, de különösen a Kossuth Lajos utcában az dombra építésnél alkalmazott megoldás a rézsű helyett az épületek részbeni alápincézése un. szuterén kialakítása, tárolás vagy más gazdasági céllal. Amennyiben ez az épület alsó szintjének növényzettel való takarásával történik még elfogadható, hiszen egyébként is emelkedik a terep, de a részbeni kiemelés és földbe süllyesztés ajánlott.

63 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 63 BEÉPÍTÉS, TÖMEG Karakterek A településre az oldalhatáron álló beépítés a jellemző. A szabálytalan halmazos településrészek - Petőfi utca, Evangélikus templom környéke - kivételével keskeny hosszú telkeken állnak a házak. Ezt a szerkezetet az esetleges fejlesztési területeken is követni kell a terepadottságok figyelembe vételével. A Kossuth Lajos utcával párhuzamosan nyitott Újtelep utca telekalakításánál ezt alkalmazták is. Új épületet a telken a szomszédos épületekkel összhangban kell elhelyezni, az egyes telkeken érvényes építési helyen belül, előkert kialakítása mellett. Jó megoldás ha az épület az oldalhatártól legfeljebb 1 m-re kerül mert így biztosítjuk az oldalhatárok telken belüli megközelítését, ami feleslegessé teszi a szomszéd zavarását ha az oldalhatáron álló falat le kell festeni, vagy az ereszt javítani. Ebben az egy méterben akár az épület csatornahálózata is vezethető. Kerülni kell az utcafrontra szélesedő vagy négyzetes alaprajzú kockaszerű tömeget, a keskeny, hosszú épületforma, vagy a T forma ajánlott. Az épületek a telken a szomszédos épületekkel ritmusban álljanak. Kerüljük a helyiségek benapozottsága érdekében a jó égtáj felé fordítást, ezt megfelelő alaprajzzal oldjuk meg. A garázs és egyéb bővítések a lakóépület mögé rendeződjenek, nem ajánlott azzal szemben az oldalkertbe, vagy a lakóépület elé az előkertbe helyezése.

64 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 64 Amennyiben mégis az előkertbe kerül, az lakóépülettel együtt, azonos tömeggel, tetőidommal, homlokzattal ajánlott építeni, az utcafronton az épületrészt ablakokkal homlokzatosítva és az oldalkert felőli garázsbejárattal javasolt. A bővítésnél a hátrahúzott merőleges - az utcai homlokzatnál keskenyebb - oldalszárny alkalmazása javasolt, így a tetőidom is kedvezően alakul. Oldalhatáron álló falon oromfalat ne emeljünk, és félnyereg tető se árnyékolja a szomszédot. Az utcában kialakult előkertek mélységét meg kell tartani. A halmazos, rövidebb és szélesebb telkeken, kialakult állapotnak megfelelő beépítés és tömeg megengedett. A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Üzemi karakterű területen a telepítés, a tömeg az alkalmazott technológiától függ de törekedni kell a környezetbe illesztésre. Zártkerti, szőlőhegyi épületeknél Surd esetében is ajánlott a meglévő épületekhez való illeszkedés.

65 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 65

66 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 66 ÉPÜLETEK MAGASSÁGA, TETŐ, TETŐFELÉPÍTMÉNYEK Karakterek Az épületek magasságánál is törekedni kell a szomszédos épületekhez való alkalmazkodást, azokkal megegyező, az utcaképben egységes megjelenést eredményező megoldás támogatott. A meglévő különböző tetők átépítésénél törekedni kell a fokozatosságra, az arany középútra, kerülendő a túlzott eltérés, túlzott tördelés, kiugró magassági eltérés, a hajlásszögek változtatása különösen az utcafrontokon. A bántóan zavaró tetőfelépítményeket az épület utca felől nem látható homlokzatára, tetőfelületére érdemes tenni. Álló tetőablak nem jellemző a településen, ezért a tetősíkba illesztett ablak a javasolt. A szomszédos épületektől eltérő magasság és hajlásszög törést eredményez az utcaképben. Az utcai homlokzathoz nem csatlakozó épületrészeken a fő épülettömegnek alárendelt, a hátsókerthez kapcsolódó épületrészeken (pl. terasz), megengedett az alacsonyabb hajlásszög alkalmazása. Oldalhatáron a szomszéd felé a tetőforma a nyeregtető, kerüljük a tűzfalas félnyereg tetőt, mert árnyékoló, magas falat eredményez. Üzemi karakterű területen a magasság, a tető és tetőfelépítmények az alkalmazott technológia függvényei lehetnek, de törekedni kell az egységes megjelenésre.

67 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 67 Az épület előirt magasságához a magasabb lábazatot az élősövény kerítéssel lehetett kedvezően eltakarni, ami nemcsak esztétikus de az utca zaját is csökkenti. HOMLOKZATKÉPZÉS Karakterek A homlokzatképzésben a hagyományos anyagokat, felületeket javasolt alkalmazni. A vakolt homlokzatok között lehetnek finomabb, vagy erősebb textúrájúak, síkban tartott, vagy kiemelt, tagolt vakolatok. A téglával, terméskővel, fával való homlokzati kiemelések legyenek visszafogottak, az épület megjelenéséhez és környezetéhez illők. A községben a burkolt felületek csak a lábazatokra, pinceszintek homlokzataira, homlokzatsíkok osztására jellemzőek. Kerülendő a sokféleség anyagban, színben, formában egyaránt. Tetőfelületen csak cseréphatású (nem cseréphatásúra festett lemez) anyag használható, a közterületről láthatóan. A hőszigetelésnél a külső homlokzat képzése természetes hatást keltsen, védett épületek esetén a vakolat díszek, ornamentikák visszaállítandók. Az ablakok, ajtók vakolathúzásos keretezése, kiemelése megengedett. Az ablakok ajtók függőleges téglalap alakúak legyenek. Tetőtér beépítésnél, emelet ráépítésnél az utcai homlokzatból nem a teljes homlokzat szélességben, és féloldalasan kiugró erkélymegoldás alkalmazható, ha a környezetbe illő. A homlokzaton kerülendő a zsúfolt anyag, forma és színhasználat. Utcai homlokzaton a garázsbejáratot kerüljük, inkább oldalkertre nyíljon, még előkert esetén is.

68 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 68 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK Az anyaghasználatban a természetes anyagokat ajánlott előnyben részesíteni (fa, tégla, kő). Kerülendő a síkban tartott vakolt felületen az eltérő színekkel történő osztás. A homlokzat színek lehetőleg legyenek telítetlenek és világosak, javasolt a meleg földszínek alkalmazása (okker, bézs, téglavörös, barnás, tört fehér). Kerülendő a világító neon színek, az élénk, rikító, sötét színek (piros, lila, kék stb.) alkalmazása. A hullám és eternit pala alkalmazása nem ajánlott. Anyaghasználatban és a színekben is kerülendő a sokféleség.. A nyílászárók, ajtók, ablakok és kerítések színe a homlokzatok színénél jóval sötétebb legyen, a barna, zöld, szürke, fekete színek javasolhatók. A spaletták, redőnyök színe az ablakok, ajtók színével azonos legyen.

69 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 69 KERÍTÉSEK, KAPUK A községben a kerítések, utcavonalban azonos magasságúak és egy-két kivétellel áttörtek, ez az új kerítéseknél is alkalmazandó. Az anyaghasználatnál a természetes anyagok használatára kell törekedni. Kerülendő a teljesen tömör kerítés. Közterület felől a drótháló, beton, hullámpala, fémlemez kerítést és a rikító festést is kerülni kell, de a nádszövet, vagy egyéb táblás kerítés sem alkalmazható. Törekedni kell arra, hogy a közterületek felőli kerítések, kapuk és bejáratok egységes képet mutassanak, azonos anyagból és színben készüljenek. A közterület felől a belátást, a zaj, a szennyezés csökkentésére élősövény ültetése ajánlott őshonos növényfajokból.

70 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 70 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, AJTÓK, ABLAKOK, PINCÉK Utcafronton kerülendő az erkély, különösképpen a tető alatt visszaugró, teljes homlokzaton átmenő alkalmazása és a homloktornác. Az ablakok, ajtók, zsalugáterek méretei, anyaga és színezése, formája legyen visszafogott, a környezetbe illő.

71 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 71 ZÖLDFELÜLETEK, KERTEK A zöldfelületek fák, virágok, cserjék fűfélék telepítése őshonos növényekkel ajánlott. A falvakra jellemző, hogy a lakóházak környezete növényzettel jól fedett. A kertek gondozottak, nem túlzottan burkoltak, az előkertek virággal borítottak. Ezt a gyakorlatot továbbra is szorgalmazni kell, egységes utcafásítás és zöldfelületi rendszer kialakítására kell törekedni. Az utcafrontra telepített növényzet lehetőleg ne zavarja, akadályozza a közlekedést. Kerülni kell az előkert, vagy a közterület túlzott fásítását, ami eltakarja az utcai homlokzatokat. A telekhatárok mentén a fás szárú növények telepítésénél figyelemmel kell lenni azok koronaszélességére. Lehetőség szerint ne árnyékoljuk és növényzetünk se terjedjen át a szomszéd telkére. A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlásuk megszervezése biztosítja. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A növénytelepítések során nem inváziós, őshonos fajok telepítése ajánlott. A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája megtalálható a NP honlapján alatt. A kerülendő inváziós fajok jegyzéke az alábbi: 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

72 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 72 A listában szereplő növényfajok: Magyar név Borfa, tengerparti seprűcserje Kaliforniai tündérhínár Vízijácint Perzsa medvetalp Sosnowsky-medvetalp Hévízi gázló Fodros átokhínár Nagyvirágú tóalma Sárgavirágú tóalma Sárga lápbuzogány Közönséges süllőhínár Keserű hamisüröm Ördögfarok keserűfű Kudzu nyílgyökér Tudományos név Baccharis halimifolia Cabomba caroliniana Eichhornia crassipes Heracleum persicum Heracleum sosnowskyi Hydrocotyle ranunculoides Lagarosiphon major Ludwigia grandiflora Ludwigia peploides Lysichiton americanus Myriophyllum aquaticum Parthenium hysterophorus Persicaria perfoliata Pueraria montana var. lobata Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista: Magyar név Közönséges selyemkóró Vékonylevelű átokhínár Bíbor nebáncsvirág Felemáslevelű süllőhínár Kaukázusi medvetalp Óriásrebarbara Tollborzfű Tudományos név Asclepias syriaca Elodea nuttallii Impatiens glandulifera Myriophyllum heterophyllum Heracleum mantegazzianum Gunnera tinctoria Pennisetum setaceum Alternanthera philoxeroides Microstegium vimineum 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

73 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 73 A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással. Az érintett növényfajok: 1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok: Magyar név akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelű ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar Tudományos név Robinia pseudo-acacia Fraxinus americana Ailanthus altissima Elaeagnus angustifolia Pinus nigra Pinus silvestris Amorpha fruticosa Prunus serotina Acer negundo 2. Lágyszárú inváziós növényfajok: Magyar név alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök Tudományos név Phytolacca americana Fallopia spp. Solidago canadensis Solidago gigantea Ambrosia artemisifolia Asclepias syriaca Echinocystis lobata 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről A rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

74 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 74 KÖZTERÜLETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK, UTCÁK, TEREK A közterületek mérete, minősége, kiépítettsége nagyban befolyásolja a község települési arculatát. Az utcák járdával nem mindenütt vannak ellátva, de ez a forgalmi viszonyokat tekintve nem okoz problémát. A fő közlekedési utak mentén a nyílt árkok és zöldsávok rendezettek, a útfásításnál összefüggő fasorok néhol vannak, de hiányosak. A közparkok, közterek tervszerűen vannak kiépítve és gondozva, egységes, szép látványt nyújtanak. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. A fák védelme miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is.

75 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 75

76 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 76 REKLÁMCÉLÚ, INFORMÁCIÓS ÉS HIRDETŐ BERENDEZÉSEK Óriásplakát kihelyezése - beruházás támogatásának tényét tartalmazó hirdető tábla kivételével - tilos a község területén. Információs és hirdető berendezés lehetőleg fa anyagú legyen, színében illeszkedjen a meglévő kisarchitektúra (padok, szobrok, játszótéri játékok, autóbusz megállók, szemetesek). Magáncélú hirdető berendezések a közterület fölé ne nyúljanak.

77 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 77 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK A bel- és külterületen a villamos energia ellátás hálózat építményei föld feletti vezetésűek, mely erősen rontja a településképet. Különösen zavaróak az elektromos hálózatelosztó tornyok, oszloptrafók, amelyek az utak mellett állva minden településképbe belógnak. Kerülendő az utca két oldalán sűrűsödő oszloperdő. Törekedni kell arra, hogy az új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékek és a hírközlési hálózatok vezetékei a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kerüljenek. A közös oszlopsoros megoldás akadályoztatása esetén a föld alatti elhelyezéssel kell számolni. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei a belterülettől és beépítésre szánt területtől legalább 100 m távolságra kerüljenek. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára nem alkalmas a belterület. Új antenna csak multifunkcionális kialakítással telepíthető (vadles, kilátó, víztorony).

78 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 78

79 JÓ PÉLDÁK 6 Településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások 79 A településre érkezőt látványként először a külterületi tájkép, a természet fogadja, a belterületre érkezve pedig az utcák, a teresedések, az épületek homlokzata, a kerítések, az előkertek növényzete, a parkok és mind az, amitől egy település sajátos arculatot kap. Ezért nem mindegy, hogy mit, miből és hogyan építünk. Surd településképe egységes, az épületek megújulnak, a környezetük gondozott. A környező táj alapvetően nem változott az évek során, tájsebek nem alakultak ki. A településközpont a fejlesztésekkel egyre szépül. A község szépen beleilleszkedik a tájba, nincsenek kirívóan nagy épületek, a homlokzatok színezése visszafogott. Falusias jellegéből adódóan a zöldfelület mindenütt jelentős. Az épületek kezdenek megújulni, az átépítések igényes faluképet eredményeznek. Az utcák burkoltak, a közterületek szépen parkosítottak. Az utcaképek jól tükrözik a fejlődést. A jó példák, nem mindig a községben található épületekről készültek, de iránymutatást adnak arra, hogyan alakíthatnánk kedvezően épített környezetünket. ÉPÜLETEK A példák egy régi kockaház és egy új építésű ház jó anyagokkal, jól átgondolt tervezéssel történő átépítését és építését mutatják. A kockaháznál jó megoldás az eredeti tetőszerkezetre alkalmazott cserépfedés az eresz túlnyújtásával és a hármas ablakokra szerelt zsaluk. A vízszintes ablaksáv megmaradt, de a zsalukkal egészen más képet nyújt, mint ahogy az eresz túlnyújtása a homlokzatsíkon is jobb arányúvá tette az épületet.

80 Az ikerszerűen egy üvegezett közlekedővel összekapcsolt épülethez a garázs is hasonló tömegű és arányú épülettel kapcsolódik, még az utcára nyitás sem zavaró a garázsépület hátrahúzásával és az osztott kapuval. 80

81 81 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK A példák nemcsak az anyaghasználat, a színek, ablakok, tetőformák harmonikus kapcsolatát mutatják, hanem a kerttel való összhangot is. Jó példa a zsaluk kitámasztására a zsalutáblákra keresztbe rakott léc. A képek a régi épületeken található szép részleteket mutatják. A második kép a hátsókert felé forduló tornác és a bejárat megoldására jó példa. így az épület az utcafront felé teljes homlokzatával tárul elénk.

82 82 KERÍTÉSEK, BURKOLATOK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEI Az egyszerű fa léckerítés jól harmonizál az épülettel. A piramistölgy mellett szépen virágzik az aranyeső a Zichy parkban tavasszal.

83 83 Ugyanitt jó példa a park hivogató táblája az esővédő tetővel. Igényes térkő burkolat egyszerű márványzuzalék és árkon történő áthaladáshoz deszka burkolattal összekötve. A deszka burkolattal ellátott híd előnye, hogy az esővíz a rések között akadálytalanul elszivárog az árokba.

84 84 SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Az üzletek felirata és a reklámhordozók feladata, hogy felhívja a figyelmet, vagy tájékoztasson, vevőket csalogasson. Surdon az üzletek cégfelirata nem hivalkodó, az épület arányainak megfelelő, harmonikusan illeszkedik a homlokzatba. A reklámhordozóknál a hagyományos anyagok használata az elfogadott. Nagyobb felületű reklámok csak rendezvényekkor kerülnek kihelyezésre a községben.

85 85 A sajátos építmények között, a hidak, átereszek, csatornák, az átjátszó adók és elekromos, vagy telefon hálózat berendezései szerepelhetnek. Ezekre jó példa a platánsor között átvezetett régi út kétirányú forgalmának és gyalogos közlekedésének megoldása a fasor mellett egy külön sáv és egy külön gyalogjárda kialakításával. A községen áthaladó, nem is gondolná, hogy az út mellett álló épületben telefonközpont működik. Jó megoldás a műszaki berendezések környezetbe illeszkedő épületekbe helyezésére.