ERDÕSMECSKE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

Átírás

1 ERDÕSMECSKE HELYI RTKVDELMI KATASZTER

2 PCSPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZS PÍTSZET BELSOPÍTSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZS LEBONYOLÍTÁS E R D O S M E C S K E EGYSGES TELEPÜLSRENDEZSI TERVE HELYI R TKVDELMI KATASZTER Készült 2004-ben T ERVEZOK régészet: Nagy Erzsébet építészeti értékvizsgálat: Dr. Tihanyi Csaba településrendezés: Csaba Gyula 7601 PCS, PF 213 * MUTEREM: SZT. ISTVÁN TR 12. * T/F 72/ , F * PECSEPTERV@DRAVANET.HU

3 Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Erdősmecske Készítette: Nagy Erzsébet régész-főmuzeológus Sz-94/2002 JPM, Pécs

4 Örökségvédelmi hatástanulmány Erdő smecske területén (Régészet) 1. Vizsgálat - valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának ismertetése A térség régészeti kutatása az 1930-as évek közepétől követhető, amikor is Dombay János Pécsvárad határában és annak közel környékén rendszeres régészeti, történeti kutatásokba kezdett. Az összegyűjtött információiról, terepbejárásairól és ásatásairól naplót vezetett, jórészt a területen előkerült régészeti leletanyag lett a pécsváradi gyűjtemény, majd a Megyei Múzeum alapja, ma a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Janus Pannonius Múzeum Régészeti gyűjtemény egyik gyűjteményi egysége. Mindennek ellenére a vizsgált területről hiányosak az ismereteink; az 1960-as évektől a térségben nem folytatódtak a rendszeres régészeti kutatások és sok ismert lelőhelyet ma már nem tudunk pontosan azonosítani. ERDŐSMECSKE Erdősmecske [1200 k. Mykuse: Györffy 1:341] (+1015/+1158/1323/1403/ Pp.Reg.) A pécsváradi apátság 1200 k. készült alapítólevele szerint István király az apátságnak adta. A török hódoltság alatt magyar népessége elpusztult. A 17. század közepére erőteljes rác falu lett től kezdve elsősorban a környező falvakból német jövevények telepedtek meg itt, a 19. század második felében pedig magyarok költöztek ide. A régi falu a mai Szilvás ill. Hirschfeld dűlő helyén lehetett. (Pesti I Pécs, ) Nyilvántartott régészeti lelőhely: Erdősmecske, Schlossberg/Várhegy (Pesti I. 191./ Pécs, ) Papp László terepbejárása, és leletmentő ásatása, Régészeti leletek a Janus Pannonius Múzeum Régészeti gyűjteményében: ltsz.: , , , , fotó ltsz.: JPM Rég. Adattár: 188/76, 190/76. A falu határának K-i szélén emelkedő földhát, ahol Papp László egy fallal körülvett épületcsoportot talált, véleménye szerint a középkor végén itt monostor állt. A 31-18/1959 sz. határozatával a Baranya megyei Tanács egy 2135 m 2 nagyságú, az Erdősmecske 3557., hrsz. alatt felvett, épületmaradványokkal elfoglalt, sűrű bozóttal borított, mezőgazdasági művelés alatt nem álló területet államigazgatási védelem alá vont. (JPM Rég. Adattár: 189/76, 190/76.) Az 1960-ban végzett ásatás során nem sikerült a beépített terület kiterjedését, az épületek korát és jellegét meghatározni. A terület bolygatott, de beépítéssel nem veszélyeztetett és jelenleg nem áll régészeti védelem alatt. Helyét pontosan azonosítani kell, további kutatása lehetséges.

5 Erdősmecske, Várhegy területéről 1961-ben egy római kori bronz fibula került a pécsi múzeumba, JPM ltsz: Szentiván - ma dűlő Erdősmecske határában, a falutól Ny-ra, , kataszt. térk. Szent Iván Györffy Gy. szerint elpusztult középkori magyar falu nevét őrzi [Györffy 1:387: /Pp.Reg: St. Sac. De. S. Johanne, S. Johannis] A pécsváradi apátság egyházai között szereplő Szentiván papja 1333 II: 33, 1335 II: 12 báni pápai tizedet fizet. (Pesti I. 191./155. Pécs, ) Régészeti terepbejárásán Papp László templom- és településhelyet talált, XVI-XVII. századi edénytöredékeket gyűjtött a területen. Régészeti leletek a Janus Pannonius Múzeum Régészeti gyűjteményében: ltsz.: , JPM Rég. Adattár: 188/76. A lelőhely megegyezik azzal a körülírt, de közelebbről meg nem határozott területtel, melyet a 31-19/1959 sz. határozatával a Baranya megyei Tanács Lovászhetény határában államigazgatási védelem alá vont. (JPM Rég. Adattár:1142/83.) Régészeti érdekű terület: - őskori település helye: Tűzkő-hegy, - itt, a falutól -ra kovakövek találhatók, feltehetően egy magaslati telep felszíni leletei. Ajánlott terepbejárással a lelőhely azonosítása. (Pesti I. 82./169. Pécs, ) - középkori település helye: Kispall - ma dűlő Erdősmecske határában DNy-on, , kataszt. térk. Kis Pál. Pál vagy Páli középkori magyar falu volt [Györffy 1:355: Paly, Pali - Mohácsi ügyben tanúskodó nemes nevéből ismert, Deft.: Kis Palka] A török hódoltság végén néptelenedett el. A felszabadító háború idején még valószínűleg volt némi lakossága, de a 17. század végén már puszta. (Pesti I. 191./226. Pécs, ) Bokor, Pokard Az elpusztult Bogárd község nevét őrzi; nyomai a múlt században még látszottak, ma dűlő a falutól K-re. Az 1591-i török adóösszeírás Bogancs puszta néven említi. (Pesti I. 191./132. Pécs, ) Szilvás Itt állt a korábbi rác település, ma dűlő a falu Ny-i szélén. (Pesti I. 191./169. Pécs, ) Hirschfeld /Szarvasföld/ Itt állt a korábbi rác település, ma dűlő a falutól DNy-ra (Szarvas-domb) (Pesti I. 191./221. Pécs, ) Irodalom: Pesti = Baranya megye földrajzi nevei. I-II. Pécs, Szerk.: Pesti János Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp Változtatási szándékok ismertetése -

6 3. Hatáselemzés A vizsgált területen Erdősmecske határában a régészeti érdekű területeket külterületen a művelési ág változásával járó bolygatások, a belterület határán a beépítések, közmű- és építéssel járó bolygatások veszélyeztethetik. Rendszeres régészeti terepbejárással meg kell határoznia a lelőhelyek jellegét és kiterjedését, biztosítani kell a régészeti objektumokat romboló földmunkák régészeti felügyeletét. Próba feltárással, hitelesítő ásatással lehet meghatározni Erdősmecske, Schlossberg és Szentiván (Lovászhetény, Szentiván) lelőhelyek pontos helyét, kutatásuk jelentős településtörténeti adatokkal (esetleg bemutatható régészeti emlékekkel) szolgálhat. Beépített, (részben) elpusztult Lovászhetény, Állami Gazdaság Árpád-kori temető, Fazekasboda a régi Peszt-féle udvar, római kori temető és Fazekasboda Petőfi S. u. 5., avar kori temető védett ill. nyilvántartott régészeti lelőhelye. Minden további beépítés, bolygatással járó földmunka csak megelőző régészeti feltárás után engedélyezhető. Beépítések, intenzív földmunkák veszélyeztethetik a még feltárható nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - őskori telep és temető, Árpád-kori és középkori település, római kori temető - Lovászhetény DK-i, K-i részén. Különös figyelmet érdemel a részben feltárt Nagypall I. Határi dűlő avar kori temető és a Fazekasboda határán, a jelenlegi temetőtől -ra levő szántón észlelt és még pontosan nem meghatározott települési nyom. 4. Összefoglalás A térség az újkőkor korai szakától lakott, sűrűn benépesített a római korban, majd a népvándorláskor időszakában. Okleveles adatok szólnak az Árpád-kori falvakról, szórvány régészeti leletek a korai középkori településekről. rdemes felújítani a terület rendszeres régészeti-történeti kutatását, a sorra előkerülő régészeti emlékek igazolni fogják a fáradozást és a szükséges anyagi áldozatot. 5. Nyilatkozat Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi része a évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 66. alapján, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet szerint készült. Minden javasolt megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi rész készítője a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik, szakértői száma: Sz-94/2002

7

8

9

10

11 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT Erdősmecske rövid település és építéstörténete. A Pécstől keleti irányban fekvő település a Baranyai dombság része, közelebbről a Geresdi dombsághoz tartozik, Baranya Tolna megye határának közelében terül el. A szép táji körzetben lévő község az un. zsák települések közé tartozik. A falu neve Mykuse-ként hitelt érdemlő dokumentumon leírva csak a XII-XIII.sz. fordulója táján található, de bizonyos hogy 1015-től a pécsváradi bencés apátság birtoka, akkor még lakatlanul. Az Árpádkorban magyar falu volt Mecske, Micske. A török hódoltság idején az akkor még 1

12 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT magyar lakosság elpusztult vagy elmenekült, ezt követően a XII.sz. derekán a kihalt területen a balkánról menekült rácok telepedtek meg és alkottak itt falut. Az 1783-ban kezdett, Historia Domus szerint a görögkeleti nem egyesült vallásúak kb. 50-en alacsony kunyhókban laktak a mai Szilvás illetve Hirsfeld dűlők helyén. A hatalmas erdőterületekre a XVIII.sz. közepén un. másodlagos német telepesek jelentek meg a környező már telepített községekből és erdőirtással nyertek házépítésekhez területet illetve az elköltöző rácoktól vásároltak. A rácok száma jelentősen az I.világháború után csökkent le. A település nevét különbözőképpen eredeztették, a források részben személynévből levezetve részben pedig a Mecsek hegység nevéből származtatva. A múlt század derekáig Rácmecske néven ismert falut a jelentősen megváltozott illetve kicserélődött lakosság okán a területre jellemző földhasználat alapján Erdősmecskére változtatták. A XIX. sz.-ban néhány, majd a II. világháború után jelentős számú magyar lakosság is érkezett a németek kitelepítése után, elsősorban gyergyóalfalusi (Csík megyei) székelyek és belső telepesek. A községnek 1930-ban, 116 magyar 937 német és 30 szerb anyanyelvű lakosa volt, míg az 1970-es adatok szerint 292 magyar 432 német 11 délszláv. Az itt élő rácok első templomukat a XVII.sz-ban építették amelyet a XX.sz. elején bontottak el. A jelenlegi templomot a régi köveit felhasználva 1911-ben építették Dimitríj nagyvértanúnak szentelve A római katolikusok első templomát 1766-ban a falu népe építette Szent Vendel tiszteletére, amelyhez az utolsó pécsváradi apát építtetett fatornyot. A plébánia létesítésének ideje 1775, a 2

13 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT plébániaházat pedig 1777 építették. A ma is álló katolikus műemlék templomot a korábbi, részbeni felhasználásával ben kezdték el építeni, majd 1813-ban szentelte Kisboldog-asszony tiszteletére Krem Alajos pécsi címzetes prépost. A még barokk jegyeket viselő torony és csatlakozó részei után a megszokottól eltérő 30x18x m-es méretű illetve arányú, épülettömeg felett a torony építményhez ferde síkkal csatlakozó összetett magastető látható. A rövid nyeregtetőhöz az épület tömegét bővítő kiugrásoknál eltérő tetősíkok kapcsolódnak. A különös templom hajó külső íves lesarkításaiban lévő mélyített fülkékben két oldalt szobrok állnak, bal oldalon feltehetően Pál apostol látható, míg a jobb oldali alak szent. Flórián. A település hossztengelyében, kitüntetett helyen a völgy közepén emelkedő kálvária domb aljában, a patak mellett, nagy téren álló templom uralkodóan kiemelkedő tömege ez esetben nem a torony fogja össze a szerkezetileg és morfológiailag egyaránt eltérő két falurészt. A templom ezen funkcióját kiválóan segíti a közvetlen közelében lévő a domb alá simuló barokk tömegű plébániaház, amely kapocsként helyezkedik el a volt iskola és az utca további épületei felé. 3

14 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT A templom előtt álló két hatalmas fa között álló homokkő feszület, valamint a vele szemben a patak mellett elhelyezkedő Nepomuki szent János, szintén romló állagú, de mozgalmas ban állított szobra, oldja az üres tér és a kiemelkedő tömeg közötti feszültséget. A látványt a templom mögötti domb tetején fehéren villanó barokkos vonalvezetésű homlokzatával a temetőkápolna koronázza a kálvária stációk mögött. A műemlék templom hatása szinte az egész településre kiterjed, környezetét ennek figyelembe vételével kell meghatározni a rendezési tervben. Az egyházi tulajdonú épület fenntartása jelenleg biztosított. A község két eltérő szerkezetű faluból szerveződik. A pataktól nyugatra a változatos dombokra települt halmazos szerkezetű kisebb épületekből álló és az ortodox templom köré helyezkedő rácfalu szövevényes hálózatával, a patak völgyét követő tőle keletre fejlődött a német telepes falu feszesebb szabályos telekformákkal és telekhatárra telepített ma is egységes képet nyújtó fésűs beépítésű házsoraival. A XIX.sz. derekától önálló iskolája van a falunak. 4

15 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT A német telepes-házak eredetileg vályogból épültek szalma vagy nádfedéssel, még tornác nélkül, csak ereszaljával fedve a gangot, elrendezésük az akkor szokásos: középütt konyha korábban kémény nélküli füstös házak voltak, ahol a tüzelők füstje az ajtón át távozott, majd a közös füst elvezetésére szolgáló boltozatos szabadkéményen két oldalán egyegy szoba vagy kamra, és sok esetben istálló is csatlakozott. A szabadkémény alatt a konyhában négyszögletes kemence és tüzelőpadka a szobában sárból rakott takarék tűzhely készült. Ebben jelentősebb változás csak a XIX.sz. második felében kezdődött. Ehhez rendezték a falu utcahálózatát, ezzel együtt formálódott a belső telkek rendje is. Kialakult a porták beépítésének immár hagyományos típusa például; három oldalán beépített zárt udvaros, vagy keresztcsűrös, soros stb. Amíg a XIX.sz. közepéig házaikat a parasztok maguk építették a század második felében már a szakiparosok kezébe kerül az építkezések jelentős része. A lakóházak nagyságát és díszítéseit ez időszaktól kezdve, nemcsak a szükséglet hanem az azon túl jelentkező reprezentációs törekvés is meghatározza. A házak udvari oldalán ekkor jelent meg a jellegzetes tornác, amely itt faoszlopokkal, később esztergált változattal nyert alátámasztást. A lakóházak új tagolása módosította a ház tüzelő berendezését is. Általánossá vált a füstelvezetés megoldása és a szabadkémények mellett már megjelent a zárt kémény is. A lakóházak esztétikai megjelenését, díszítését elsősorban a városi, mezővárosi kőműves dinasztiák ízlése határozta meg a XIX.sz. utolsó harmadától és olyan harmonikus formákat díszítéseket hoztak létre amelyeket a falu is elfogadott. Településszerkezeti, építészeti értékek rendezési és általános javaslatok. A község egyik fontos településszerkezeti értéke a még ma is túlnyomóan egységesnek mondható fésűs beépítésű Petőfi utca megjelenése többségében utcára merőleges nyeregtetővel fedett lakóházaival, amely egyben a fő utcának is tekinthető és a völgy domborzatához alkalmazkodva követi azt lágy kanyarulataival, aminek megtartását a beépítési vonal megőrzésével és az új épületek szélességi magassági arányai meghatározásával lehet elérni. Hasonlóan jelentős érték a patak nyugati oldalán fennmaradt 5

16 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT laza halmazfalu szövevényes, nehezen áttekinthető csak részben egyenesedő hálózatával az emelkedő domboldalon változatos terepviszonyaival, szabálytalan alakú telkein szabálytalanul elhelyezkedő, de következetesen hagyományos hosszanti elrendezésű, nyeregtetős, oromfalas lakóépületeivel, és az egyszerű kisméretű ortodox templommal. A halmazos terület utcavonal vezetésének megtartásán túl elsődlegesen fontos az épületek magassági arányát megtartani. Ugyanilyen kiemelt településszerkezeti érték a két patak összefolyásánál illetve ugyanitt az utak találkozásánál alakult teresedés, a szigetszerűen települt római katolikus templommal, az előtte két fa között álló feszülettel és a közvetlen közelében a patak mellett álló szoborral, a vízfolyás melletti házsorral, valamint a két völgy között a templom mögött emelkedő domboldalon a kálváriával, a temetőkápolnával és a régi temetővel. A helybeliek és az idegenek számára egyaránt ezek az utcaképek és a falut körül ölelő dombok erdők jelentik Erdősmecskét. Ennek megőrzése, védelme, karakterének megtartásával történő gazdagítása a falu azonosságtudatának, a településhez való kötődésének a közösség népességmegtartó erejének jelentős formája. Külön is kiemelendő fontosságú a templom tömegének térszervező ereje ebben az együttesben, amit minden eléépítéstől óvni kell, ezt a célt is szolgálja a jelentős kiterjedésű műemléki környezet kijelölése. Az egyedi értékeket a vizsgálat tételesen számba vette, és részletesen tartalmazza védelmük módját, de minderről a helyi építésügyi szabályzatnak kell rendelkeznie. Az épületeken fellelhető építészeti részértékek közül, előfordulásuk gyakorisága kapcsán, helyi karakterképző szerepük, és gazdagságuk okán külön is kiemelkedőnek tartjuk az alábbiakat: -az épületek oldaltornácainak esztergált faoszlopait, - a nyílászárók gazdagon, ugyanakkor fegyelmezetten díszített fa keretezéseit a zsalus és táblás vésett nyíló szárnyakat, -az utcai homlokzatok csekély számú, de gazdag ornamentális sajátos virág és mértani motívumait, - a kevés, de míves kovácsoltvas kerítéseket, - a téglából képzett kéményfejeket, - a téglapilléres és fából készült kházakat, -az öntöttvas nyomókutakat, Mindezen értékek nemcsak védelemre, megőrzésre érdemesek, hanem az új épületeknél is némi átértékeléssel jól használható motívumokat adhatnak. Az ezekre való visszautalásokkal 6

17 Erdősmecske PÍTSZETI RTKVIZSGÁLAT lenne célszerű az elmúlt évek során már leszegényített homlokzatokat gazdagítani a következő felújítások alkalmával. Fontos e tekintetben, hogy elkerülhető legyen az épületek felújítása során a homlokzatok leegyszerűsítése a vakolatdíszek, sávok eltávolítása, egy-egy jelentéktelennek tűnő részlet, mint pl. míves asztalosmunkával készült ajtó, ablak helyreállítása helyett egyszerűbbre való cseréje. Lényeges az eredeti vagy azt legjobban megközelítő anyag használata pl. tetőfedésnél vagy felületképzésnél (cserép, meszelés) Az építészeti értékkel rendelkező építményekről készült vizsgálati lapokon feltüntetettek megóvására vonatkozó javaslatokon túl, fontosnak tartjuk a szerencsére már ma is érvényesülő gyakorlat fenntartását, ami a nem védett de a település vonzó arculatának megőrzésében fontos építményeket, épületeket is igyekszik eredeti formában megtartani. A község építészeti kultúrájának megőrzése szempontjából fontos, hogy az új vagy megújított környezeti elemek illeszkedjenek a faluképbe. E tekintetben negatív példát mutat néhány új illetve megújított épület mint a Petőfi u.79.sz. udvarán keresztbeforduló lapostetős és a 70-es sz. lakóház udvari előkertjében álló a környezetüktől teljesen idegen elemek, valamint a 64-es sz. lakóház utcai homlokzatának vakolat kialakítása és színezése, de hasonlóképpen rossz példa az Ady E. u. 46-os sz. épület homlokzati átalakítása, amelynek szép arányú vakolatsávok és szépen megmunkált zsalus ablakok estek áldozatul, de hasonlóan vált szegényebbé rövid néhány hónap alatt a Petőfi u 37 sz. utcai homlokzata az eltűnt fehér vakolatsávok miatt. Fontos, hogy a községben letelepülő vagy csak itt építkezők számára időben váljék egyértelművé - az építési hatóságtól vagy önkormányzattól az, hogy a település vonzó arculatának amiért az új lakók is érkeztek megőrzése csak úgy lehetséges ha mindenki tiszteletben tartja a helyi hagyományokat, úgy az épületek formáját, díszítéseit, fedését, színezését, anyaghasználatát, az apró részletek megőrzését mint a hagyományos növények, fák bokrok megőrzését ültetését amelyek e tájon élnek, és nem kastélyparkba, arborétumba és idegen éghajlatra valók. 7

18 AJTÓK - ABLAKOK, ZSALUK, FATÁBLÁK

19 TORNÁCOK-TORNÁCOSZLOPOK

20 KMNYEK KUTAK - KÚTHÁZAK

21 18 Vm /a árok árok 154/1 155 Vízmű Vk Vk Vk Vk Vk Vk Vk 12 P e t ő f i S á n d o r u t c a árok temető temető 33 Gy Kt Műv. h Kt A. váró tterem Tejü. Tűz. o. Kt Kt / /1 132/2 129/2 132/3 132/4 130/1 130/ /4 130/ / /2 280/1 263/ / /1 tf tf 240/1 286/1 240/1 240/1 231 patak patak /1 139/1 139/ / / / / volt Orv. rend. napközi óvoda / /3 249/2 249/ /6 251/ / / /1 124 P e t ő f i S á n d o r u t c a 1 H1 Helyi védelemre javasolt objektum H2 Helyi védelemre javasolt objektum HT jelű Helyi jelentőségű területi védelem Erdősmecske - m=1: HELYI VDELEMRE JAVASOLT OBJEKTUMOK TERÜLETI ELHELYEZKEDSE M Országos műemléki védelem alatt álló objektum Országos műemléki védelem alatt álló építmény környezete P e t ő f i S á n d o r u t c a 240/ P e t ő f i S á n d o r u t c a A. váró /2 214/1 163 A d y E n d r e u / /1 136/ / /1 126/2 97/1 9897/ / P e t ő f i S á n d o r u t c a 240/ /1 200/2 181 patak /2 173/ A d y E n d r e u t c a /1 104/2 106/2 106/ /1 H u n y a d i u t c a / /2 90/1 91/1 92/2 91/2 89/1 90/3 90/4 93/1 93/1 90/2 93/2 93/ Polgármesteri Hivatal. 240/ / /2 281/4 281/3 Gázcseretp. Bolt Italbolt 281/ / / /1 188 á / /2 288/ / szob t "M" / / /1 295/2 Ált. isk / / A d y E n d r e u t c a 295/ / / /2 52/ P e t ő f i S á n d o r u t c a 19 13/2 13/3 14/1 13/8 13/4 13/ / /5 32/1 35/1 36 c b a patak /7 9 47/2 29/10 299/ /1 310/2 12/1 12/1 13/ /3 12/2 40/2 181 patak 43/ /1 299/2 299/2 313/2 313/1 240/2 11/ / patak / /1 240/ / /1 7/ /1 6/2 321/1 321/ /2 (324) / /

22 Az un." soros" beépítésű udvaros lakóház, és a vele egybeépülve, folytatásaként istálló és pajta, valamint a telek ellentétes oldalán nyitott szín, füstölő és nyári konyha, kház épült a XIX.sz. derekán. Az előkerttel telepített lakóház utcára merőleges, nyeregtetős, oromfalas, tornác nélküli, széles ereszaljával készült magasított, téglával kirakott járószinttel, hagyományos nyílásrendjét és nyílászáróit megőrizte. A település és gazdálkodástörténeti emlék helyi építészeti értékként védendő. Az épületek eredeti formába való helyreállítása során, a külső felületképzéshez a simított vakolaton fehér meszelés, a mázoláshoz a zöld szín, míg a külső járószint és a lábazatok téglavörös meszelés javasolt. A fedés javítása vagy cseréje alkalmával csak égetett hódfarkú cserép használata célszerű. A kerítés cseréje esetén, sűrű faléc-kerítés és kapu ajánlott lakóház - Védelem foka H A XIX.sz. második felében előkerttel épült, kontyolt hagyományos nyeregtetős, csapott oromfalas széles ereszszel formált "gangos" lakóépület tömege, hagyományos nyílásrendje, udvari hosszoldalán megőrzött nyílászárói és a kház helyi építészeti értékként védendő településtörténeti emlék lakóház - Védelem foka H Az épület felújítása esetén javasolt az utcai homlokzaton utólag elhelyezett redőnyös nyílászárói helyett az udvari homlokzaton lévőkkel azonos méretű, formájú két zsalus ablak elhelyezése. A külső felületképzés simított felületen fehér meszelés és nyílászárók zöld mázolása ajánlott

23 9 8 Az utcára merőleges nyeregtetővel, oromfallal épült egykori lakóépület, megmaradt utcai nyílásrendet őrző utcai és udvari homlokzat részlete, helyi építészeti értékként védendő, mint a fésűs beépítési mód fennmaradt irányadó emléke lakóház - Védelem foka H2 3 4 Az épület felújítása során a felsorolt értékek megtartandók, bővités Csak az épület meglévő tömegének törés nélküli folytatásával, azonos anyaghasználattal, héjalással. felületképzéssel történhet A XIX.sz. végén épült hagyományos nyeregtetős, faoszlopokkal alátámasztott oldaltornácos lakóépület, eredeti nyílásrenddel és nyílászárókkal, valamint a szokatlan helyre épült présházzal településtörténeti emlék, helyi építészeti értékként védendő /2 240/ lakóház - Védelem foka H /2 Vk Felújításkor a felsorolt értékek megőrzésén túl az anyaghasználat is tartandó. A tető héjalás hódfarkú cseréppel, a külső felület képzés simított fehér meszeléssel zöld mázolással javasolt

24 Az utcára merőleges nyeregtetős, oromfalas, szép esztergált faoszlopokkal alátámasztott oldaltornácos lakóépület tömege védendő helyi építészeti értékként védendő, helyi építészeti értéket képvisel. 240/ kép- 01c 8. - lakóház - Védelem foka 245 H2 240/ Felújítás esetén javasolt az utcai idegen ablak helyett két arányos méretű álló ablak beállítása. A külső felületképzés simított, fehér meszeléssel, mázolás világosbarna vagy okker színnel ajánlott. 239 Kt A XIX:sz. derekán készült utcára merőleges csonkakontyolt tetejű széles eresszel képzett "gangos" lakóépület egyszerű tömege, hagyományos nyílásrendje és nyílászárói képeznek védendő helyi építészeti értéket. 240/ / / lakóház - kép Védelem foka H /1 Az épület felújítása során a felsorolt értékek megőrzése mellett, javasolt egyszerű sűrű fa léckerítés és kapu készítése /2 Vk

25 13 Szabálytalan udvaros beépítésű telken álló, hagyományos hosszanti elrendezésű, nyeregtetős, oromfalas ma pillértornácos lakóépület tömege, hagyományos nyílásrendje településtörténeti érték, amely védendő helyi építészeti értéket jelent lakóház - kép-113,114 Védelem foka H2 224 A védendő épület kedvező faluképi megjelenésének elérése érdekében, javasolt az oromfalas homlokzattal együtt, az egységes simított fehérre meszelt felületképzés, valamint a helyi hagyományoktól idegen, rideg szürke nyílászáró mázolás helyett, az itt használatos zöld, okker, világosbarna szín használata A településen uralkodó beépítésnek mondható utcára merőleges gerinccel készült, arányos oromfalas lakóház tömege, fontos a vonzó községkép szempontjából. A soros elrendezésű udvaron vele párhuzamosan álló gazdasági épülettel együtt. Védendő helyi építészeti érték /4 - lakóház - kép /3 Védelem foka 225 H2 122 Az épületek faluképi szerepének kedvezőbetöltése miatt javasolt, az épület jellegétől idegen utcai homlokzatképzés helyett, a simított felületen való egységes fehér meszelés, valamint a nyílászárók világosbarna, zöld vagy okker mázolása / /2

26 A telken a lakóépület mögött derékszögben átforduló istálló -pajta épület hagyományos nyeregtetős, hosszanti elrendezésű tömege, nyílászárói, a kétszárnyú fa pajtakapu jellegzetes méretével, formájával település és gazdálkodástörténeti érték. Az építmény helyi építészeti értékként való védelmét javasoljuk P. S. u. 240/2 240/ pajta-istállóépület - Védelem foka H2 124 A védendő gazdasági épület hiteles utcaképi megjelenése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a pajtakapu helyi hagyományoktól idegen csíkos mázolása helyett, egységes jelen esetben zöld színezést kapjon Vk A lazán zárt udvaros beépítésű telken, hagyományos hosszanti elrendezésű, nyeregtetős oromfalas, mellvédes pillérsoros, oldaltornácos lakóház tömege, az eredeti nyílásrenddel és részben megőrzött nyílászáróival, a hozzá kapcsolódó és önálló gazdasági épületekkel együtt, településtörténeti emlék, amely helyi építészeti értékként védendő. 217/ / lakóház - Védelem foka H2 215 Javasolt a porta kedvezőbb utcaképi megjelenése érdekében is, az utcai homlokzat simított felületen történő egységes, a tornáccal azonos festése, meszelése. 115 Orv. rend /1

27 Az un. Herbert kereszt amelyet 1809-ben állított a Herbert család homokkőből egyszerű finom tagozattal, és lekerekített keresztvégekkel készült feszületen szépen faragott corpus látható. Településtörténeti, kultikus emlék, feltétlenül védendő helyi művi érték. 217/1 115 Kt 240/2 240/ uti kereszt - Védelem foka 220 H1 A feszület korábbi javítása nem tett jót a rétegekben lemálló homokkőnek. Helyreállítás esetén feltétlenül szükséges szakrestaurátor közreműködése A. váró A halmazos szerkezetű "rácfalu" nyugati szélén a községet kerítő mentén, a dombon, idős fák alatt álló XIX.sz.-i homokkő feszület fontos településtörténeti, településszerkezeti és kultikus emlék. Helyi művi értékként védendő. A sürgető felújításhoz feltétlenül szükséges szakrestaurátor közreműködése / / H u n y a d i u t c a Hunyadi utca uti kereszt - Védelem foka H

28 A múlt század elején épült utcára merőleges hosszanti tömegű esztergált oszlopokkal alátámasztott oldaltornácos lakóépület csonkakontyolt tömege, megtartott hagyományos nyílásrenddel és nyílászárókkal, valamint a vele egybeépült istállópajta épülettel település és gazdálkodástörténeti emlék, amely helyi építészeti értékként védendő. 263/1 260 Vm lakóház,istálló-pajta nyári konyha - Védelem foka H2 Felújítás esetén, javasolt az utcai nyílásrend két álló arányos ablakkal való helyreállítása és az utcai homlokzat simított felületképzése világos egységes festéssel és mázolással. A négyzetes udvar "beépítésű hagyományos elrendezéssel épült lakóházból és pajta-istállóból álló porta a múlt század első harmadában épült. A lakóház nyeregtetős oromfalas pillértornácos tömege, hagyományos nyílásrendje és nyílászárói helyi építészeti értékként védendők lakóház, istálló-pajta - Védelem foka 263/2 H /2 Felújítás alkalmával a tornác utcai nyílásának eredeti formában való megnyitása javasolt. A külső felületképzésre a simított világos festés javasolt. 240/ /2 240/1 213/2 23 Kt 214/ /1 214/1 213/2 259/ Kt

29 A településre jellemző széles nagyméretű telken az un. "négyzetes udvar" elrendezése szerint telepített, egykor módos porta, a múlt század elején épült, hagyományos hosszanti elrendezésű, arányos nyeregtetős, oromfalas, esztergált faoszlopokkal alátámasztott oldaltornácos főépület tömege, tagolt utcai homlokzata, finoman cizellált vakolatdíszeivel, megőrzött nyílásrendjével és nyílászáróival az istálló pajta eredeti formáival, tömör falazott téglakerítésével településtörténeti emlék, amely helyi építészeti értékként védendő. A szépen karbantartott épületet jelenlegi formájában kell megtartani, amelynek mai funkciója alkalmas a közösségi azonosságtudat elősegítésére is / általános iskola - Védelem foka 267 H Az utcában ma is uralkodó fésüs beépítési mód szerint települt nyeregtetős, oromfalas, tornác nélküli főépület arányos tömege, nyílásrendje, nyílászárói és a mögéje sorolt épületek településképi fontosságuk miatt is, védendő helyi építészeti emléket jelentenek lakóház - Védelem foka 269 H2 Felújítás alkalmával feltétlenül javasolt a simított egységesen fehérre meszelt külső felületképzés és az egységes okker, vagy világosbarna mázolás Vk /

30 A hagyományos, utcára merőleges nyeregtetővel készült oromfalas, finom részletekkel képzett esztergált faoszlopos oldaltornácos lakóház tömege, utcai tornác megnyitása, megmaradt udvari nyílászárói településtörténeti emléket képeznek amelyek helyi építészeti értékként védendők lakóház - Védelem foka H2 Az épület felújítás alkalmával feltétlenül javasoljuk az épület jellegétől idegen "hármasablak" helyett, két arányos álló ablak beállítását illetve a lehetőség szerint régi fotók, vagy a községben is található analógiák alapján az utcai homlokzatdíszeinek, osztópárkányának, ablakkeretezéseinek visszaállítását / / tterem A múlt század első harmadában épült módos gazdaház hagyományos tömegformálással, és hosszanti elrendezéssel készült, esztergált oszlopos oldaltornáccal, de homlokzatdíszei a kor divatjának megfelelően tagolt felületen, a tégla arhitektúra ill. annak utánzata, és a míves arabeszk jellegű vakolatdíszek vegyítéseként jelent meg az építtető nevét és építési idejét is feltüntetve. A településtörténet meghatározó idejének emléke az épület, a cizellált kovácsoltvas kapuval és kerítéssel együtt. Helyi építészeti értékként védendő. Az épület felújításakor feltétlenül javasolt az értékek változtatás nélküli helyreállításán és megtartásán túl az utcai tornácnyílás eredeti formában való visszaállítását, és a tornác homlokzat vajszínű meszelése mellett az utcai ablakoktól idegen külső-szekrényes redőnyök eltávolítása és a nyílászárók egyszínű világosbarna mázolását a faoszlopokkal együtt. A kovácsoltvas felületek egyszínű sötétebb mázolása ajánlott / lakóház - Védelem foka 274 H

31 A feltehetően a XIX.sz. második felében épült hagyományos tömegű egyszerű tornácnélküli szeles ereszaljával formált "gangos", hagyományos nyílásrendű és részben eredeti szép asztalosmunkával készült nyílászárókat őrző lakóház tömege vakolatsávokkal tagolt utcai homlokzata és a német telepesek korai kék színhasználatát is mutató mázolás fontos település és gazdálkodástörténeti emlék, a később épült gazdasági épülettel együtt. Helyi építészeti értékként való védelmük fontos települési érdek. Az épület jelen formában való fenntartása mellett javasolt a jellegtelen fém kerítés helyett az egyszerű sűrű léckapu és kerítés készítése / lakóház - Védelem foka 276 H1 A XIX.sz végén épült egyszerű tömegű, utcára merőleges gerincű hosszanti elrendezésű tornác nélküli széles ereszaljával formált "gangos" lakóépület tömege, részben megőrzött nyílászárói, szép kéményfejével és az előkertben álló kházzal együtt településtörténeti emlék, védendő helyi építészeti érték lakóház - Védelem foka H2 Az épület felújítása alkalmával - a sürgős műszaki megerősítésen túl - a jelzett értékek helyreállítása és megőrzése fontos. A külső felületképzés fehér meszeléssel, míg a nyílászárók okker, világosbarna, zöld, esetleg a 37-es számú korban is hasonló épületen használt kék színnel való mázolása ajánlott /2 37 Kt A. váró

32 Az egykori lakóépület a múlt század első harmadában hagyományos tömegformálással és hosszanti elrendezéssel készült, esztergált faoszlopos oldaltornáccal, de a változatos homlokzat a kor divatjának megfelelően tagolt felületen a tégla arhitektúra utánzata és a míves arabeszk jellegű vakolatdíszek vegyítéseként jelent meg, az építtető nevét és az építés idejét is feltüntetve. A település történetének e meghatározó időszaka emléke az épület, a cizellált vaskapuval és kerítéssel együtt. Helyi építészeti értékként védendő. Felújítás során feltétlenül javasolt, a felsorolt értékek változtatás nélküli helyreállításán és megtartásán túl, az anyaghasználat eredeti-ségének megőrzése, valamint a homlokzat és kerítés festés és mázolása során kerülni a jelenlegitől elütő szélsőséges megoldásokat /1 97 Polgármesteri Hivatal / Polgármesteri Hivatal - Védelem foka 279 H Kt A. váró 240/2 A múlt század elején zártsorú, U alakú beépítési mód szerint készült épület, utcával párhuzamos emelt főhomlokzattal, középső kapuáthajtóval, városi mintákat követő díszítéssel, a polgárosodó falu jelképeként, településtörténeti emlék, helyi építészeti értékként védendő / /2 - bolt-italbolt - Védelem foka H2 Az épület jelenlegi használata mellett, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a reklámok, különböző feliratok, csak az épület jellegéhez illeszkedő módon, ízlésesen jelenjenek meg a homlokzaton, az épület előtt pedig egyáltalán ne! Bolt Italbolt Gázcseretp. 281/1 189/ /3 240/1

33 A XIX.század végén épült utcára merőleges nyeregtetővel, tornác nélküli széles eresszel készült "gangos", egyszerű lakóház tömege, eredeti nyílásrendje, nyílászárói település történeti emlékként védendő helyi építészeti érték. 286/ /1 - lakóház - Védelem foka H1 287/1 285 Felújítás esetén az épület felsorolt értékei jelen formájukban tartandók meg, feltétlenül simított meszelt külső felületképzéssel, zöld mázolással. Ajánlott az épület jellegéhez szépen illeszkedő egyszerű sűrű fa léckerítés és kapu készítése. 240/ / patak A múlt század első felében épült utcára merőleges nyeregtetejű, oldaltornácos egyszerű lakóépület tömege, esztergált faoszlopai, hagyományos nyílásrendje és nyílászárói védendő helyi építészeti értéket jelentenek lakóház, gazdasági ép. - Védelem foka H A sürgető épület felújítás során, a műszaki megerősítésén, az égetett hódfarkú cserépfedésen és az értékek megőrzésén, helyreállításán túl feltétlenül javasolt az épület egységes simított felületen való fehér meszelése és a nyílászárók szintén egységes világosbarna, okker vagy zöld mázolása. Ajánlott az épület jellegéhez jól illeszkedő egyszerű sűrű léckerítés és kapu készítése. patak /2 13/3 240/2

34 A múlt század elején épült utcára merőleges nyeregtetős, tornácnélküli széles ereszaljával formált lakóház egyszerű tömege, hagyományos nyílásrendje, megőrzött nyílászárói jelentenek településtörténeti emlékként védendő helyi építészeti értéket lakóház - Védelem foka H2 Felújítás esetén az épület értékeinek megtartásán túl fontos, hogy utcaképi megjelenését javítsa a simított fehér meszeléssel történő egységes külső felületképzés, valamint a zöld, okker vagy világosbarna mázolás. Ajánlott az épület jellegéhez jól illeszkedő egyszerű sűrű fa léckerítés és kapu kialakítása. A XIX-XX.sz. fordulóján épült az utcára merőleges, nyeregtetős, széles ereszaljával formált "gangos" lakóház, amelynek egyszerű tömege, hagyományos nyílásrendje helyi építészeti értékként védendő. 313/ / lakóház - Védelem foka H Az épület felújítása során javasolt az egységes simított felületen való fehér meszelés és zöld, okker vagy világosbarna mázolás. Ajánlott az épület jellegéhez jól illeszkedő egyszerű sűrű léckerítés készítése. 240/2 patak /2 12/3 12/3 310/ /2 patak /1 12/1 11/2 A hagyományos beépítési módot és épület elrendezést követő nyeregtetős, oromfalas, oldaltornácos lakóépület tömege, nyílásrendje, nyílászárói képeznek utcaképi szerepük alapján védendő helyi építészeti értéket / /1 - lakóház - Védelem foka H2 Fontosnak tartjuk, hogy az épület jellegétől idegen homlokzati felületképzés helyett simított felületen történő, egységes fehér meszelés vagy festés jelenjen meg felújítás alkalmával / patak A megújult hagyományos, hosszanti elrendezésű, utcára merőleges nyeregtetejű, oromfalas, tornác nélküli széles eresszel képzett épület tömege, arányos utcai homlokzata illeszkedik a jelentős részben fésűs beépítésű utcaképbe. Helyi építészeti értékként védendő lakóház - Védelem foka H2 A helyi hagyományoktól idegen erős kontrasztot eredményező sötét "négerbarna" mázolás helyett világosbarna, zöld, vagy okker mázolás javasolt. A túl sötét nyílászárók megjelenése kellemetlenül hangsúlyozza a megváltoztatott udvari nyílásrendet. Az oldalkertben elhelyezett építmények esetében is szerencsésebb lett volna helyi hagyományokra támaszkodni. A magyarországi falvakban idegen fehér kerítés helyett ajánlott a nyílászárókhoz javasolt és velük egységes színű mázolás alkalmazása patak /2 7/2 8 9

35 A zárt udvaros beépítéssel telepített utcára merőleges gerincű, oromfalas, oldaltornácos lakóépület tömege, az utcai homlokzat finom vakolatsávjai, a tornác esztergált oszlopai, a hagyományos nyílásrend és a nyílászárók egy része képezik ezen települ és történeti emlék védendő helyi építészeti értékeit. 14/1 13/3 13/5 13/4 13/ /2 - lakóház - Védelem foka H2 13/2 Az épület jellegétől teljesen idegen hegesztett vas térelhatároló szerkezet bántó módon jelenik meg a míves esztergált faoszlopok között a földszintes tornác esetében. Javasoljuk eltávolítását. A rendkívül szép utcai tornác nyílás kovácsoltvas bevilágító része alatti ajtó helyett, az épülethez illeszkedő vésett nyílászáró illik. 182 patak 240/ /2 A négyzetes udvaros beépítés szerint telepített épületek nyeregtetős, oromfalas, tornácos tömege, a lakóház részben megmaradt hagyományos nyílásrendje és nyílászárói, esztergált fa tornácoszlopai védendő helyi építészeti érték hordozói /1 13/5 Védelem foka 14/1 H2 Felújítás esetén a lakóépület szárny utcai homlokzatán javasolt a két arányos álló zsalus ablak visszahelyezése, a simított felületen való fehér meszelés, míg a hagyományoktól idegen sötét un. "négerbarna" szín helyett világos barna, zöld vagy okker ajánlott a mázoláshoz. A telep utcafrontján a jelenlegi jellegtelen határolás helyett sűrű léckerítés és kapu javasolt. 84 patak /1 240/ lakóház, gazdasági ép. - 13/3

36 A múlt század elején létesített portán a hagyományos, utcára merőleges nyeregtetővel épült, oromfalas, oldaltornácos lakóház tömege, az esztergált fa tornácoszlopsor, az eredeti nyílásrend és nyílászárók az épület folytatásaként létesült tornácos gazdasági épület és keresztbe forduló pajta, a kovácsoltvas kapu település- és gazdálkodástörténeti emlék és egyben védendő helyi építészeti érték lakóház - Védelem foka H2 Felújítás során az épület korától, jellegétől idegen színes utcai homlokzatfelület képzés helyett simított felületen fehér meszelés javasolt, egységesen, a mázolandó fafelületeknél is egységesen világos barna, okker vagy zöld szín ajánlott Ált. isk. 86 A templom melletti tágas telek és elvadult kert által körülvett 1777-ben épült szabadon - és üresen - álló barokk plébánia épület, derékszögben átforduló csonka konttyal fedett egy és kétszintes tömege, vaskos falaival, nyílásaival, a XX.sz-i átalakítások ellenére is méltóságteljes. Fontos településtörténeti és kultikus emlék. Feltétlenül védendő a település helyi építészeti értékei között is. A szomszédos telken álló műemlék védettségű templom műemléki környezetekénti védettsége határát a rendezési terv jelöli ki volt Ált. isk plébánia - Védelem foka 18 H1 Fontos, hogy az üresen álló épület számára mielőbb új és méltó funkciót találjon a tulajdonos vagy a település, mivel csak így menthető meg a pusztulástól patak

37 A szabálytalan alakú udvaron az utca patak felé lejtő, oldalába simuló, fésűs beépítéssel telepített, egyszerű nyeregtetős, oromfalas, tornác nélküli, megőrzött nyílásrendű lakóház, nyári konyha, előkerti kházzal, település és gazdálkodástörténeti emlék. A laza beépítés szép kilátást biztosít a főutcáról a falutól nyugatra eső dombvonulatra. Védendő helyi építészeti érték lakóház, nyári konyha, kház - Védelem foka H2 patak Az épületek felújításakor fontos, hogy a külső felületképzés módja egységesen simított fehér meszelés legyen, a jelenlegi zöld mázolással. A meglévő léckapu kerítésként folytatható / A település mai központjához tartozó utcaszakaszon már a múlt század elején megindult, - ill. hagyományosnak mondható fésűs beépítéstől eltérő - az arra merőlegesen álló lakóházakra való átépülés, de a széles telkek nem tették lehetővé a zártsorú beépítést. Az utcával párhuzamos tömegű hosszanti, de a kialakultnak megfelelő elrendezésű, nyeregtetős, oromfalas, tornác nélküli, álló ablakos lakóház, jó példája a folyamatnak. Településtörténeti emlék, védendő helyi építészeti érték. Az épület jelen formában való megtartása javasolt. Ajánlott a tömör falazott téglakerítés készítése patak 189/2 Tűz. o. 189/ /2 - lakóház - Védelem foka H /1 45 A XIX:sz. végén épült, fésűs beépítési módnak megfelelő hosszanti elrendezésű, nyeregtetős, oromfalas, tornác nélküli hagyományos nyílásrendet tartó lakóépület egyszerű tömege településtörténeti emlékként védendő helyi építészeti érték lakóház - Védelem foka H2 207 Újabb épületjavítás alkalmával javasolt az utcai zsalus ablakok helyreállítása. A felületképzés simított felületen meszelve ajánlott végezni az utcafronton is. A mázoláskor a helyi hagyományoktól idegen sötét "négerbarna" helyett, világosbarna, okker, vagy zöld alkalmazandó Vk / /1 287/ / /1

38 árok A saroktelken álló hajlított ház, főutca felöli hosszanti tömege, nyílásrendje összhangban van a kialakulóban lévő beépítési formával, amely a megszokottól eltérő térfalakat hoz létre e területen. Az átforduló oromfalas és a tornácos udvar felöli homlokzatok a tradicionális épületformákat követi. Településtörténeti és településszerkezeti emlék védendő helyi építészeti érték. Törekedni kell a hosszoldali utcai homlokzat teljes nyílásrendjének helyreállítására. A sarok telken ez esetben javasolt a tömör falazott téglakerítés készítése A. váró /2 Kt 40 Polgármesteri Hivatal. 181 patak lakóház - Védelem foka 193 Az utcával párhuzamos gerincű belső tornácos lakóépület nyílásrendje az utcai térfal szerephez igazodva alakult. Tetőtömege hajlított ház-szerűen kontyolt. Településtörténeti emlék, védendő helyi építészeti érték / lakóház - Védelem foka 201 H2 100/a Az épület jelenlegi formában való megtartása mellett a hagyományosnak tekinthető vajszínű meszelés javasolt az épület külső homlokzatán orvosi rendelő - Védelem foka 266 H / / / / / /1 H1 Az orvosi rendelőként használt, egykori lakóépület keskeny, tornácnélküli eresszel képzett, oromfalas tömege összhangban áll az iskola azonos irányú, de nagyobb tömegével. Utcaképi fontossága miatt védendő helyi építészeti érték. Korábbi fotók vagy analógiák alapján feltétlenül javasolt az épület eredeti nyílásrendjének helyreállítása, elsősorban az utcai homlokzat két arányos méretű zsalus álló ablakának beállításával, az épület fehér meszelésével és a nyílászárók világosbarna, okker vagy zöld mázolásával. A jelenlegi hegesztett helyett sűrű léckapu elhelyezése és az iskola előtti falazott kerítés folytatása javasolt.

39 A telken hajlított házként megjelenő épület utcafrontja üzlet, vagy vendéglőként kialakult formájával illeszkedik a főutca átalakuló beépítéséhez. Az udvari szárny oldaltornáca - esztergált oszlopaival, hagyományos nyílászáróival - jelent településtörténeti emléket, ami helyi építészeti értékként védendő lakóház - Védelem foka H2 Az épület felújítása esetén a jelzett értékek helyreállítása mellett gondoskodni kell a fehérre meszelt, simított külső felületképzésről, a lábazat szürke vagy barna alacsonyabb kialakításáról valamint az esedékes cégtábla címfestő jellegű elkészítéséről. Az épület jellegétől idegen hegesztett kerítés helyett egyszerű, sűrű faléckerítés és kapu ajánlott /1 Vk tterem A utcára merőleges gerincű, oromfalas, oldaltornácos lakóépület tömege, esztergált faoszlopai, az udvari homlokzat megőrzött nyílásrendje és nyílászárói valamint a míves munkával készült kovácsoltvas kerítés és kapu képeznek - a településkép szempontjából - védendő fontos helyi építészeti értéket. 213/ lakóház - Védelem foka H2 Az épület felújításakor javasolt, a tornácra nyíló ablakok méretének figyelembevételével, az épület jellegétől idegen utcai ablak helyett, két álló ablak beállításáról gondoskodni. A külső felületképzést simítva és fehérre meszelve ajánlott elkészíteni, a nyílászárókat pedig egységes világosbarna, okker vagy zöld színre mázolva. 240/ /

40 A fésűs beépítéshez igazodó tömegű, oldaltornácos lakóház utcaképi szerepe miatt részesítendő helyi építészeti értékvédelembe. 213/ lakóház - Védelem foka H2 A kedvezőbb megjelenés érdekében javasolt a homlokzatok fehér meszelése, valamennyi nyílászáró azonos mázolása, valamint a hegesztett vaskerítés sűrű falécesre való cseréje / / A kialakult oldalhatáron álló, beépítéshez igazodó, felújított múlt századi lakóépület utcán megjelenő oromfalas, két ablakos tömege, része a harmonikus utcaképnek, amelyhez szervesen kapcsolódik a kovácsoltvas kerítés és kapu is. Községképi fontossága is indokolja, hogy helyi építészeti értékként kapjon védelmet. 213/2 213/ lakóház - Védelem foka 213/1 H2 Javasolt a kedvező és vonzó falukép javítása érdekében, a simított felületen való egységes fehér vagy vajszínű festés és az azzal harmonizáló okker, világosbarna vagy zöld mázolás. 240/1 263/ utcakép Petőfi utca

41 külön örökségvédelemnél Római katolikus templom (Kisboldogasszony) - Védelem foka M /védett/ "M" szob. 184 külön örökségvédelemnél Nepomuki Szent János - szobor - 20 Védelem foka műeml. körny. "M" szob. 184

42 3 A szabálytalan udvaros telepítéssel létesült porta hosszanti elrendezésű átépült nyeregtetős, oromfalas, egyszerű hagyományos tömegű lakóház mellett álló nagyméretű pajta-istálló és egyéb gazdasági épületek valamint a kház képeznek település és gazdálkodástörténeti emléket. A teljes porta védendő helyi építészeti érték Ady Endre utca 3. - üdülő - Védelem foka 176 H2 170 A jól látható helyen álló épület-együttes kedvezőbb utcaképi megjelenése érdekében javasolt a homlokzatának egyszerű, egységesen simított felületen való fehér meszelése, valamint a mázoláshoz a helyi hagyományoktól idegen sötétbarna helyett világosbarna, okker vagy zöld szín használata. A jellegtelen hegesztett vaskapu helyett a kerítéssel összhangban léckapu beállítása ajánlott. 176 A d y E n d r e u t c a 175 A XIX.sz. második felében, utcára merőleges nyeregtetővel, oromfallal, hosszanti elrendezésű, tornác nélküli, vályogból készült, a hagyományos nyílásrendet és nyílászárókat megtartó gangos lakóépület és nyári konyha, füstölő telepítése, tömege, a kház településtörténeti emlék, amely helyi építészeti értékként védendő, a később született, de az épülethez illeszkedő léckerítéssel együtt. Felújítás esetén a falak javításához tapasztás meszelés használandó, a cement használata nem javasolható. A mázolásnál a zöld szín ajánlott a kerítéshez is / / A d y E n d r e u t c a Ady Endre utca 2. - lakóház - Védelem foka 168 H2 130/