Szervezeti és Működési Szabályzat Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

Szervezeti és Működési Szabályzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) 2017 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 8 1.1. Az SZMSZ célja, tartalma... 8 1.2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai... 8 1.3. Az SZMSZ hatálya... 8 1.4. Az SZMSZ nyilvánossága és hozzáférhetősége... 9 2. Intézményi alapadatok... 9 2.1. Az intézmény neve, címe, fenntartójának megnevezése... 9 2.2. Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése... 9 3. Szervezeti felépítés... 10 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése... 10 3.2. Az intézmény szervezeti ábrája... 11 3.3. Az intézmény felelős vezetője... 12 3.3.1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai... 12 3.3.2. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel... 12 3.3.3. 3.3.3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének egyéb feladatai... 12 3.3.4. A képviselet szabályai... 13 3.4. Az intézményvezető közvetlen vezető beosztású munkatársai, feladat-és hatáskörük, feladatmegosztásuk... 14 3.4.1. Az intézményvezető, az intézményvezető- helyettesek és a tagintézményvezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 14 3.5. Az intézmény vezetősége... 14 3.5.1. Az intézmény szűkebb vezetőségének a tagjai:... 14 3.5.2. Az intézmény tágabb vezetőségének a tagjai:... 15 3.6. Az intézmény alkalmazottai... 15 3.6.1. A pedagógusok... 15 3.6.2. A fejlesztő pedagógusok... 16 3.6.3. A pedagógiai asszisztensek... 17 3.6.4. A könyvtáros... 17 3.6.5. A rendszergazda... 17 3.6.6. Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói... 17 3.7. A nevelők közössége, a nevelőtestület... 17 3.7.1. A nevelőtestület és jogkörei... 18 3.7.2. A nevelőtestület értekezletei... 19 3.7.3. A nevelőtestület döntései, határozatai... 19 3.8. Szakmai munkaközösségek... 19 2

3.8.1. A szakmai munkaközösségek feladatai... 21 3.8.2. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai... 21 3.9. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 22 3.10. A tanulók közösségei... 22 3.10.1. Az osztályközösség... 22 3.10.2. Az osztályfőnök... 22 3.10.3. A csoportközösség... 23 3.10.4. A diákkörök... 24 3.10.5. A diákönkormányzat... 24 3.11. A szülők közössége - A szülői szervezet... 26 3.12. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között... 27 3.12.1. Iskolavezetés tagjainak kapcsolattartása... 27 3.12.2. Iskolavezetés munkaközösség-vezetők kapcsolattartása... 27 3.12.3. Iskolavezetés nevelőtestület kapcsolattartása... 28 3.12.4. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje... 28 3.12.5. Munkaközösség - vezetők, munkaközösségi tagok kapcsolattartása... 28 3.12.6. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 29 3.12.7. Nevelőtestület tagjainak kapcsolattartása... 29 3.12.8. Iskolavezetés pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása... 29 3.12.9. Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület - pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása... 29 3.12.10. Kapcsolattartás az iskola nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozóival... 30 3.12.11. A diákkörök, és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája, rendje... 30 3.12.12. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek... 30 3.12.13. Kapcsolattartás a vezetők és a szülői szervezet között... 30 3.13. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, a velük való kapcsolattartás rendje.... 30 3.13.1. Zalaegerszegi Tankerületi Központ... 31 3.13.2. Zalaszentgrót Város Önkormányzata... 31 3.13.3. Zala Megyei Kormányhivatal... 31 3.13.4. Pedagógiai Oktatási Központ Zalaegerszeg... 31 3.13.5. KIR Központ Győr... 32 3.13.6. Zalaszentgrót Városi Önkormányzatának Egészségügyi Központja... 32 3.13.7. Gyermekjóléti Szolgálat... 32 3

3.13.8. Pedagógiai szakszolgálat... 32 3.13.9. A közösségi szolgálat külső színhelyei... 32 3.13.10. Helyi rendőrség... 33 4. A működés rendje... 33 4.1. A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a nyitva tartás rendje.... 33 4.1.1. Az alsó tagozat épületében valamint a felső tagozat és gimnázium épületében való benntartózkodás rendje, a nyitva tartás rendje.... 33 4.1.2. Deák Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája... 35 4.1.3. Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája... 36 4.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 37 4.2.1. 4.2.1. Az alsó tagozat épületében valamint a felső tagozat és gimnázium épületére vonatkozóan... 37 4.2.2. A Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája épületére vonatkozóan... 38 4.2.3. A Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája épületére vonatkozóan... 39 4.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 40 4.3.1. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozási formái... 40 4.3.2. A Tánc-Játék AMI tagintézmény tanórán kívüli foglalkozási formái... 42 4.3.3. Az Erkel Ferenc AMI tagintézmény tanórán kívüli foglalkozási formái... 42 4.4. Ügyelet... 43 4.5. A helyiségek használata... 43 4.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 43 4.6.1. A belső ellenőrzési rendszer... 43 4.6.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai... 44 4.6.3. Az ellenőrzés területei... 44 4.6.4. Az ellenőrzések formái... 44 4.6.5. Az ellenőrzést végzők köre... 44 4.6.6. Az ellenőrzést végzők feladatai... 44 4.6.7. Az ellenőrzést végzők kiemelt ellenőrzési feladatai... 45 4.6.8. Az ellenőrzést végző alkalmazottak jogai és kötelességei... 46 4.6.9. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei... 46 4.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományos rendezvényeink rendje, valamint a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 46 4.7.1. Az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények rendje... 46 4

4.7.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 47 4.8. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása... 47 4.8.1. Iskolaorvosi, fogorvosi szolgáltatatás... 48 4.8.2. Védőnői szolgáltatás... 48 4.8.3. A tanulók egészségének védelmének egyéb intézményi szabályai... 48 4.9. Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védő, óvó előírások, rendkívüli események... 49 4.9.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan.... 49 4.9.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 50 4.9.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 51 4.10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 51 4.10.1. Az egyeztető eljárás... 51 4.10.2. A fegyelmi eljárás... 52 4.10.3. A fegyelmi tárgyalás... 53 4.10.4. A fegyelmi büntetés... 53 4.10.5. A fegyelmi határozat... 55 4.10.6. A fegyelmi büntetés végrehajtása... 56 4.10.7. A tanuló kártérítése, anyagi felelőssége... 56 4.11. Nyomtatványok és dokumentumok... 57 4.11.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 57 4.11.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 57 4.12. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 58 4.12.1. A tankönyvellátás célja és feladata... 58 4.12.2. Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata... 58 4.12.3. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és - ellátás rendje... 60 5. Záró rendelkezések... 64 5.1. A SZMSZ hatálybalépése... 64 5.2. A SZMSZ felülvizsgálata... 64 5.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 65 5.3.1. Diákönkormányzat... 65 5.3.2. Szülői szervezet... 65 5.3.3. Nevelőtestület... 65 5

5.3.4. Fenntartói nyilatkozat... 66 6. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 67 6.1. 1. A könyvtárra vonatkozó adatok... 67 6.2. Fenntartó... 67 6.3. A könyvtár gazdálkodása... 67 6.4. A könyvtár jellege... 67 6.5. Az állomány elhelyezése... 67 6.6. Állományvédelem... 67 6.7. Személyi feltételek... 67 6.8. A könyvtár nyitva tartása... 68 6.9. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 68 6.10. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 68 6.11. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 69 6.12. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja... 69 6.13. Összegzés... 69 7. Mellékletek az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez... 70 7.1. Gyűjtőköri szabályzat... 70 7.2. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 73 7.3. Tankönyvtári szabályzat... 76 7.4. Katalógusszerkesztési szabályzat... 77 8. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 79 9. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 88 9.1. Az adatkezelés elvei... 88 9.2. Az adatbiztonság követelménye... 89 9.3. 3. Adattovábbítás külföldre... 89 9.4. Adatfeldolgozás... 90 9.5. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra... 90 9.6. Az érintettek jogai és érvényesítésük... 90 10. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK... 92 10.1. INTÉZMÉNYVEZETŐ - HELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 92 10.2. TANÍTÓI MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 95 10.3. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 100 10.4. IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 102 10.5. TANÁRI MUNKAKÖRI LEÍRÁS... 105 10.6. A FEJLESZTŐPEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 110 6

10.7. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 112 10.8. A MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 114 10.9. AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 116 10.10. A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 118 10.11. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 119 10.12. A TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 121 10.13. TANÁRI MUNKAKÖRI LEÍRÁS (ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA)... 123 10.14. A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 127 10.15. AZ ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 129 10.16. A RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 131 10.17. A KARBANTARTÓ(K) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 134 10.18. A TAKARÍTÓ(K) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 138 10.19. FÜGGELÉK - ALAPDOKUMENTUM... 142 7

1. Bevezetés 1.1. Az SZMSZ célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, és rendeletek: Törvények: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - -2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Rendeletek: - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról -326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról -17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1.3. Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, tagintézményeire, azok valamennyi pedagógusára, alkalmazottjára, a diákokra, szüleikre és mindenkire, aki az intézménnyel és tagintézményeivel kapcsolatba kerül, igénybe veszi szolgáltatásait. 8

1.4. Az SZMSZ nyilvánossága és hozzáférhetősége Az SZMSZ nyilvános és hozzáférhető: -az iskola honlapján a www.dfttok.hu -egy írásos példány a székhely intézmény 8790 Zalaszentgrót, Kossuth utca 11. sz. alatti könyvtárban. 2. Intézményi alapadatok 2.1. Az intézmény neve, címe, fenntartójának megnevezése Az intézmény hivatalos neve: Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény rövid neve: Deák Általános Iskola és Gimnázium Székhelyének címe: 8790 Zalaszentgrót, Kossuth Lajos utca 11. Tagintézményei: Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája Ügyviteli telephelye: 8790 Zalaszentgrót, Ifjúság utca 2. Tagintézmény telephelyei: 8796 Türje, Szabadság tér 11-13. 8784 Kehidakustány, Deák Ferenc utca 3. Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája Ügyviteli telephelye: 8790 Zalaszentgrót, Batthyány Lajos utca 9. Tagintézmény telephelye: 8796 Türje, Szabadság tér 11-13. Az intézmény fenntartójának megnevezése: Zalaegerszegi Tankerületi Központ Típusa: összetett iskola 2.2. Az ellátandó alaptevékenységek megnevezése - nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás (alsó és felső tagozat) - nappali rendszerű gimnáziumi nevelés-oktatás (négy évfolyam) - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (az általános és gimnáziumi nevelés-oktatásban) - köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD I.) - iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel - egyéb köznevelési foglalkozások: napközi otthon (alsó tagozat), tanulószoba (felső tagozat) - alapfokú művészetoktatás (zeneművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágakon) 9

3. Szervezeti felépítés 3. Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény fenntartója a Zalaegerszegi Tankerületi Központ. Az intézményvezető a tankerületi igazgató útmutatásai alapján vezeti az intézményt. Az intézményvezető közvetlenül irányítja a székhely intézményben az iskolatitkár, a rendszergazda, a könyvtáros, a technikai és gazdasági dolgozók, valamint a gimnáziumi osztályok tevékenységét, továbbá az intézményvezető-helyettesek munkáját. Ők közvetlenül irányítják a hozzájuk tartozó szakmai munkaközösség - vezetők, azok pedig a munkaközösségükhöz tartozó pedagógusok és pedagógiai aszszisztensek munkáját. Az alsó tagozat épületében az intézményvezető-helyettes közvetlenül irányítja az iskolatitkár munkáját is. Mivel a tagintézmények a székhelyen kívül, más épületben működnek és alaptevékenységük is más, mint a székhely intézményé, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok bizonyos részeit a tagintézmény-vezetők látják el az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján. A tagintézmény-vezetők közvetlenül irányítják tagintézményük pedagógusainak munkáját. A Tánc-Játék AMI-ban az iskolatitkár munkáját közvetlenül a tagintézmény-vezetője irányítja. 10

3.2. Az intézmény szervezeti ábrája Iskolatitkár Zalaegerszegi Tankerületi Központ Tankerületi Igazgató Intézményvezető Könyvtáros Rendszergazda Technikai dolgozók Gazdasági dolgozók Intézményvezetőhelyettes Intézményvezetőhelyettes Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája Tagintézmény - vezető Tagintézmény - vezető Alsós szakmai munkaközösség vezetők Iskolatit- Felsőben és gimnáziumban tanító szakmai munkaközösség vezetők Az Erkel Ferenc AMI pedagógusai A Tánc-Játék AMI pedagógusai A Tánc-Játék AMI Iskolatitkár Alsó tagozaton tanító pedagógusok és pedagógiai asszisztensek Felsőben és gimnáziumban tanító pedagógusok és pedagógiai aszszisztensek 11

3.3. Az intézmény felelős vezetője A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. 3.3.3. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének egyéb feladatai A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. 12

A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a 2011. évi CXC törvény 5. mellékletében meghatározott tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó indokolt esetben meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: a) jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; b) az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézmény fenntartója előtt c) intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 13

d) sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; e) Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. f) Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 3.4. Az intézményvezető közvetlen vezető beosztású munkatársai, feladat-és hatáskörük, feladatmegosztásuk Az intézményvezető közvetlen vezető beosztású munkatársai az intézményvezető-helyettesek és a tagintézmény-vezetők. A vezető beosztású pedagógusok feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a munkakörük, illetve a munkaköri leírásuk tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető beosztású dolgozók az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető, az intézményvezető- helyettesek és a tagintézmény-vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén a székhely intézmény intézményvezetőhelyettese helyettesíti. A intézményvezető-helyetteseket akadályoztatásuk esetén az erre a feladatra írásban megbízott munkaközösség vezető/k helyettesíti/k. A Tánc-Játék AMI tagintézmény-vezetőjét akadályoztatása esetén az iskolatitkár helyettesíti. Az Erkel Ferenc AMI tagintézmény-vezetőjét akadályoztatása esetén az éves munkatervben meghatározott személyek helyettesítik. 3.5. Az intézmény vezetősége Az intézmény szűkebb vezetőségének a tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek tagintézmény - vezetők 14

Az intézmény intézményvezető-helyetteseinek, tagintézmény-vezetőinek javaslattevő, véleményező hatásköre van, feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza az alábbiakra kiterjedően: az intézményegységekben és a tagintézményekben az oktató-nevelő munka ellenőrzése, megszervezése helyben pedagógus továbbképzések szervezése a tantárgyfelosztások elkészítése a nemzeti és iskolai ünnepségek szervezése az iskolai tanári ügyeletének biztosítása a szakmai munkaközösségek munkájának segítése a tanulmányi versenyek, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás szervezése a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítása az épületek tisztaságának, az egészségügyi előírásoknak a megtartása valamennyi, a gyermekek nevelésével-oktatásával összefüggő feladat ellátása Az intézmény szűkebb vezetősége hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézményi vezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az intézmény szűkebb vezetőségének tagjai belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény tágabb vezetőségének a tagjai: szakmai munkaközösség - vezetők a szülői szervezet elnöke a reprezentatív szakszervezet vezetője Az intézmény tágabb vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézmény tágabb vezetősége szükség szerint tart megbeszéléseket, amelyeket az intézményvezető készít elő és vezet le. 3.6. Az intézmény alkalmazottai A pedagógusok Legfontosabb feladataik: Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzik munkájukat. Munkaköri kötelességüknek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény az intézmény Pedagógiai Programja, a munkaközösségi munkatervek, a feladatellátási terv, az éves munkaterv, továbbá a vezetőség tagjainak utasításai alkotják. Nevelő-oktató munkájukat egységes elvek alapján, kizárólag a tanulók személyiségét építő, korszerű módszerekkel végzik. A személyiséget építő módszerek megtanulása és alkalmazása a pedagógusok munkavégzésének alapfeltétele. 15

Alaptevékenységük azokat a tanórai és tanórán kívüli csoportfoglalkozási tevékenységeket foglalja magába, amelyek az intézmény nevelő-oktató munkája terén minden pedagógusra kötelezően vonatkoznak. Nevelő-oktató munkájukat tervszerűen végzik, tanmenet alapján dolgoznak, a tanmenetet a meghatározott időpontban az előírásnak megfelelően leadják a munkaközösségvezetőknek, az intézményvezető-helyetteseknek és a tagintézmények vezetőinek. - Saját tanmenettel minden nevelőnek rendelkeznie kell. - A pályaválasztásban, a továbbtanulásban segítséget nyújtanak a tanulóknak és szüleiknek az erre megbízott pedagógusok. A segítségnyújtás a jelentkezési lap kitöltésétől az intézmények eléréséig minden feladatra kiterjed szükség szerint. A pedagógusok részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A fejlesztő pedagógusok Legfontosabb feladataik: A gyermekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő pedagógiai tevékenységek ellátása. A tanulási zavar, akadályozottság és magatartás-zavarok lehetséges mértékű csökkentése, a szocializáció és továbbhaladás elősegítése. Tevékenységüket az egyéni bánásmódra és az egyéni haladási ütemre szoruló gyermekek szükségleteinek megfelelően szervezik. Munkájuk a kollégákkal közös diagnosztizálással, okfeltárással kezdődik, és a segítés módjának megszervezésével folytatódik. Részt vesznek az osztályfőnöki és pedagógiai munkaközösségek tanácskozásain. Rendszeresen részt vesznek a munkájukat segítő továbbképzéseken, önképzésükről folyamatosan gondoskodnak. Az intézményvezető által meghatározott módon beszámolnak a fejlesztő munkába bevont tanulók előmeneteléről. Minden fejlesztésben résztvevő gyermekről naplót vezetnek. A fejlesztő pedagógusok részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. 16

A pedagógiai asszisztensek Legfontosabb feladataik: A pedagógusok és napközis csoportvezetők mellett, velük együtt a rájuk bízott gyermekcsoport felügyelete; Az egészséges életmódnak megfelelő szokásrendszer kialakítása; A szabadidő szervezése. A nevelő-oktatómunkában használatos eszközök készítése; felszerelések előkészítése; A pedagógusok munkájának segítése. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. A könyvtáros Legfontosabb feladatai: A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szereznek be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöznek. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a kollégák és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A rendszergazda Legfontosabb feladatai: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési- oktatási feladatainak alárendelve, a számítástechnika tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. A rendszergazda részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói (iskolatitkárok, gazdasági dolgozók, karbantartók, takarítók) Az iskola nem pedagógus munkakört betöltő dolgozóinak munkáját a Munka Törvénykönyve, a Kjt., valamint a kollektív szerződés szabályozza. Az iskola nem pedagógus munkakört betöltő dolgozóinak feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. 3.7. A nevelők közössége, a nevelőtestület 17

A nevelőtestület és jogkörei A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos, valamint a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A magasabb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola működését érintő valamennyi kérdésben. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, az intézményvezető-helyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben 18

A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, a beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A rendes munkaértekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény vezetője hívja össze az alábbiak szerint: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet, melyen az intézményvezető, a tagintézmény vezetők valamint a munkaközösség-vezetők beszámolnak az éves munkáról -félévi és év végi osztályozó értekezlet, melyen az osztályok tanulmányi munkájának, magatartásának elemzését az adott osztályban tanító pedagógusok közössége végez el -nevelőtestületi értekezlet előre megállapodott időszerű témákban -rendkívüli nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestület döntései, határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. - A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet aláír az intézményvezető, a jegyzőkönyvet vezető pedagógus és két hitelesítő pedagógus, majd azt irattárba helyezik. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt a nevelőtestületnek csak egy része vesz részt az értekezleten. 3.8. Szakmai munkaközösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösségek tagjai javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, akit az intézményvezető bíz meg öt évre. Munkaközösség-vezető abban a szakmai közösségben 19

bízható meg, amelynek legalább öt tagja van. Ennél kevesebb tag esetén tantárgyfelelős látja el a feladatokat. A szakmai munkaközösségek az intézményvezető kérésére vagy önállóan résztevékenységek vonatkozásában szükség esetén konzultálnak. Szakmai munkaközösségek a tagintézményekben nem működnek. A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni: a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Megnevezés Kik alkotják? Alsós humán tanítók Alsós reál tanítók Osztályfőnöki általános iskolai és középiskolai tanárok Humán tárgyakat tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok Matematika tárgyat tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok Természetismereti tárgyakat tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok Idegen nyelv tárgyakat tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok Testnevelést tanítók általános iskolai és középiskolai tanárok 20

A szakmai munkaközösségek feladatai a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése a gyakornoki rendszer keretein belül a munkaközösség vezetőjének megválasztása, A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség vezetőjének legfőbb feladatai: Összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős annak szakmai munkájáért, a szaktárgy oktatásáért. Elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást, a követelményrendszernek való megfelelést. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, lehetőség szerint ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az intézményvezető részére. Állásfoglalása, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 21

3.9. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. 3.10. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőt választják meg: két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Az osztályfőnök Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg az intézményvezető-helyettesek javaslatait figyelembe véve. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnökök jogosultak az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. A mikro-értekezletek összehívása probléma esetén kötelező (pl. osztályközösséget érintő, illetve egy-egy tanulót érintő kérdésekben). Az osztályfőnök legfontosabb feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványait. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe veszi a személyiségfejlődés tényezőit. Segíti a tanulóközösségek kialakulását, közösségépítő programokat szervez és bonyolít le. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat. Aktív kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs). 22

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestület megosztott véleménye esetén az ő véleménye a döntő. Mikro- és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen - havonta - tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. A bukásra álló tanulók szüleit a félévi zárás előtt néhány héttel és év végén a zárás előtt néhány héttel írásban tájékoztatja. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, anyakönyvek kitöltését, bizonyítványok megírását félévkor és év végén, az októberi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, valamint egyéb adatszolgáltatást). Szülői kérésre saját hatáskörében évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, lehetőség szerint tanórán kívüli időpontban. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, elmarasztalására. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Tanmenetet készít a nevelő-oktató munkájához. Külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával (szaktanárral, szülővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel rendszeres kapcsolattartás; a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel ellenőrzése) Segíti a tanulói balesetek megelőzését. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A csoportközösség A tagintézményekben csoportközösségek működnek a csoportos tanítási órákon. A csoportközösségek tagjai nem biztos, hogy valamennyien azonos évfolyamra járnak, de legfeljebb négy egymást követő évfolyam tanulóiból lehet összevont csoportot alkotni. Természetesen a tagintézményekben is az a cél, hogy azonos évfolyamú csoportok legyenek azonos korosztályú tanulókkal, de ez nagymértékben függ a beiratkozott tanulók létszámától. 23

A csoportvezető feladatai és hatásköre: Folyamatosan csoportot épít, figyel, igyekszik megismerni valamennyi tanítványát. Tanítványai folyamatos, komplex személyiségfejlesztésén tevékenykedik a művészeti nevelés módszerinek segítségével. Csoportjaiban fontos alapelv az egység, az egyéni bánásmód alkalmazása, a hátrányos helyzetű vagy tanulási nehézséggel küzdő tanulók csoportba segítése, elfogadtatása. Folyamatosan reagál a csoporton belüli esetleges zavarokra, a csoportban megjelenő problémákat azonnal orvosolni próbálja. Folyamatos kapcsolatot tart fent a tanulók szüleivel, tanáraival annak érdekében, hogy a csoportjába járó gyerekekről a lehető legteljesebb képet kapjon. Szükség esetén szakember segítségének bevonását is kezdeményezheti egyes problémák megoldása érdekében. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az előttük álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Különös figyelmet fordít tanulói testi és lelki egészségének megóvására, a balesetek megelőzésére, a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartására. Fontos számára a tehetséggondozás. Tanórán kívüli tevékenységeket is szervez a csoport tagjainak a még jobb együttműködése érdekében. Folyamatosan végzi a nevelő-oktató munka adminisztratív tevékenységeit. A diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény vezetőjének (az intézményvezető - helyetteseken és a tagintézmény - vezetőkön keresztül) az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület az intézményvezető helyettesek és a tagintézmény - vezetők véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörök működése az intézményvezető - helyettesek és a tagintézmény - vezetők felügyeletével (segítés, támogatás, ellenőrzés) zajlik. A diákönkormányzat 24

Az iskolában diákönkormányzat is tevékenykedik, amely érdekelt a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. Intézményünkben egy diákönkormányzat tevékenykedik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét - az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a tagintézmények helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a tagintézmények működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 25

A diákközgyűlés összehívásáért az intézmény vezetője valamint a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus a felelős. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelők, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az intézményi élet egészéről, az éves munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A felvetődött kérdésekre érdemi választ kell adni a közgyűlésen, vagy ha ott nem lehetséges, egy héten belül írásban. A közgyűlésről feljegyzést kell vezetni, a felmerült kérdésekről és a válaszokról, valamint az intézkedések határidejéről és felelőseiről. Az intézkedésekről a tanulókat a helyben szokásos módon kell értesíteni. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. 3.11. A szülők közössége - A szülői szervezet Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt: saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmánya vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézmény vezetőjével tart kapcsolatot. Véleményezési jogra vonatkozó rendelkezések A szülői szervezet véleményezési jogkörrel rendelkezik: a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában (20/2012. EMMI rendelet 122. (8)) - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend elfogadása) (20/2012. EMMI rendelet 122. (9)) 26

vezetői program véleményezésének módja adatkezelési szabályzat elkészítésében, módosításában (Nkt. 43. (1)) 3.12. Kapcsolattartás a szervezeti egységek között Iskolavezetés tagjainak kapcsolattartása Az iskolavezetés tagjai folyamatosan egyeztetnek az intézmény működését érintő minden kérdésben a vezetőség ülésein, személyesen, telefonon, elektronikus levélben. A vezetői értekezletek rendjét a mindenkor aktuális éves munkaterv tartalmazza. Az intézményvezető az aktuális feladatokról az intézményvezető-helyettesek és a tagintézmény-vezetők útján a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblákon írásbeli tájékoztatókon, illetve szóban, megbeszélések formájában értesíti a nevelőket. Az intézmény vezetőségi tagjai kötelesek: Az intézmény vezetőségi ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezető felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével. Iskolavezetés munkaközösség-vezetők kapcsolattartása Az intézmény vezetője félévente beszámolót kér a munkaközösség - vezetőktől a szakmai munkaközösségeikben elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról. A szakmai munkát érintő kérdésekben, feladatok végrehajtásának megbeszélésekor és egyéb szükséges esetben az intézményvezető megbeszélés összehívását kezdeményezi a munkaközösség - vezetőkkel. Az intézményvezető-helyettesek folyamatosan egyeztetnek a felügyeletük alá tartozó munkaközösségek vezetőivel az aktuális feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Mind az intézményvezető, mind az intézményvezető-helyettesek a munkaközösség - vezetőkkel való kapcsolattartásban használnak egyéb kommunikációs csatornákat is (elektronikus levél, telefon, papír alapú üzenet, hirdetőtábla, stb.) 27

Iskolavezetés nevelőtestület kapcsolattartása Az intézmény vezetője, az intézményvezető-helyettesek, a tagintézmény - vezetők az iskola működésével kapcsolatos kérdésekben az alábbi fórumokon folyamatosan tájékoztatják a nevelőtestület tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról: szakmai értekezletek különböző egyéb értekezletek megbeszélések személyes megkeresés, beszélgetés tanári faliújságok, hirdetőtáblák elektronikus levél szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje Az intézményvezető a tagintézmény - vezetőkkel folyamatosan egyeztet az intézmény működését érintő minden olyan kérdésben, amely a tagintézményeket is érinti. Ezek az alábbi módon történhetnek: a vezetőségi üléseken személyes megbeszéléseken telefonon elektronikus levélben A vezetői értekezletek rendjét a mindenkor aktuális éves munkaterv tartalmazza. Munkaközösség - vezetők, munkaközösségi tagok kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek vezetői az adott munkaközösség működésével kapcsolatos kérdésekben több fórumon folyamatosan tájékoztatják a munkaközösség tagjait az aktuális eseményekről, feladatokról: személyes megkeresés, beszélgetés tanári faliújságok, hirdetőtáblák elektronikus levél munkaközösségi megbeszélések (az éves munkaterv alapján, illetve a feladatoktól függően többször) szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken 28

Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek az intézményi pedagógiai fórumokon, nevelési értekezleteken, vezetőik személyes kapcsolatain illetve az elektronikus levelezési rendszeren keresztül tartanak kapcsolatot. A szakmai munkaközösségek együttműködnek aktuális feladatok megoldásában, és segítséget nyújtanak a pedagógusok munkájában mindazon esetekben, amikor azokat bármelyik pedagógus társuk kéri és igényli. Nevelőtestület tagjainak kapcsolattartása A nevelőtestület tagjai a napi munkájukkal kapcsolatos kérdésekben folyamatosan egyeztetnek egymással, tájékoztatják egymást az oktatási és nevelési tevékenységgel összefüggő információkról a következő módokon: személyes megkeresés, beszélgetés tanári faliújságok, hirdetőtáblák elektronikus levél szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken Iskolavezetés pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása Az iskolavezetés tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak napi feladatait a munkaköri leírásuk és az aktuális teendők alapján meghatározzák és az alábbi módokon tájékoztatnak: személyes megkeresés, megbeszélés szükség esetén a megadott (telefon) elérhetőségeken Munkaközösség-vezetők, nevelőtestület - pedagógiai munkát segítő alkalmazottak kapcsolattartása A munkaközösség - vezetők és a nevelőtestület tagjai a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat az iskolai munkával kapcsolatos ügyekben, az iskolavezetés tagjainak jóváhagyásával munkaköri leírásukkal kapcsolatos feladatokkal bízhatják meg (pl. levél elküldése, fénymásolás). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak az iskolavezetés jóváhagyásával a munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokat kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól. A kommunikációs csatornák megegyeznek a korábban felsoroltakkal. 29

Kapcsolattartás az iskola nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozóival Az iskola nem pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozóival elsősorban az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a tagintézmény - vezetők folyamatosan tartják a kapcsolatot, szükség esetén azonban az iskola többi alkalmazottja is segítséget kérhet tőlük. Ezek formái lehetnek: megbeszélések elektronikus levél telefon A diákkörök, és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája, rendje A diákkörök vezetőivel folyamatos kapcsolatot tart fent az iskola vezetése az alábbi módokon: megbeszélések értekezletek személyes látogatások egy-egy diákkörnél A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény vezetője évente legalább egy alkalommal a diákközgyűlésen, ezen kívül minden szükséges esetben találkozik a diákok képviselőivel. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselője a tárgyalásra meghívást kap. (20/2012. EMMI rendelet 120. (6)) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola valamint a tagintézmények helyiségeit. Kapcsolattartás a vezetők és a szülői szervezet között Az iskolai szülői szervezet választmányát az intézményvezetőnek tanévenként legalább 3 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Szükség esetén a szülői szervezet választmánya egyéb alkalmakkor is összehívható, amelyről a választmány tagjait értesíteni kell. Az értesítés az intézményvezető feladata. Az értesítés formái lehetnek: írásbeli értesítő elektronikus levél szükség esetén telefonhívás 3.13. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, a velük való kapcsolattartás rendje 30

Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézménynek állandó munkakapcsolatban kell állnia az alábbi intézményekkel: Zalaegerszegi Tankerületi Központ A kapcsolattartást elsősorban az intézményvezető, meghatározott esetekben az intézményvezető-helyettesek valamint a tagintézmény - vezetők végzik az alábbi módokon: értekezletek megbeszélések elektronikus levél szükség esetén telefon Zalaszentgrót Város Önkormányzata A kapcsolattartást elsősorban az intézményvezető, meghatározott esetekben az intézményvezető-helyettesek valamint a tagintézmény - vezetők végzik az alábbi módokon: - megbeszélések - elektronikus levél - szükség esetén telefon Zala Megyei Kormányhivatal A kapcsolattartást elsősorban az intézményvezető, meghatározott esetekben az intézményvezető-helyettesek valamint a tagintézmény - vezetők végzik az alábbi módokon: - megbeszélések - elektronikus levél - szükség esetén telefon Pedagógiai Oktatási Központ Zalaegerszeg A kapcsolattartást elsősorban az intézményvezető, meghatározott esetekben az intézményvezető-helyettesek valamint a tagintézmény - vezetők végzik az alábbi módokon: - elektronikus levél - szükség esetén telefon 31

KIR Központ Győr A kapcsolattartást elsősorban az intézményvezető és az iskolatitkárok, az ő akadályoztatásuk esetén az intézményvezető-helyettesek, valamint a tagintézmény - vezetők végzik az alábbi módokon: - elektronikus levél - postai úton küldendő levél - szükség esetén telefon Zalaszentgrót Városi Önkormányzatának Egészségügyi Központja A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn Zalaszentgrót Városi Önkormányzatának Egészségügyi Központjával, és segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók egészségügyi ellátását az orvosok és a védőnő az intézmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetett rend alapján végzi. A tanóra védelmére való tekintettel a kölcsönösség figyelembevételével azt a legkedvezőbb időpontokban kell megállapítani. Amennyiben az egészségügyi ellátásra az iskolán kívül kerül sor, a tanulókat az osztályfőnök vagy az órát tartó nevelő kísérheti el. Gyermekjóléti Szolgálat A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az ezzel a feladattal megbízott pedagógus rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal. Pedagógiai szakszolgálat A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat látja el az SNI-s tanulókkal való foglalkozást, fejlesztést. A velük való kapcsolattartásért az intézményvezető-helyettesek a felelősek, akiknek munkáját segítik az osztályfőnökök, a tagintézmény - vezetők, az adminisztrációban pedig a székhely intézményben lévő iskolatitkár. A nevelési tanácsadó szakvélemény alapján készült iskolai határozatot minden pedagógusnak kötelessége betartani. A közösségi szolgálat külső színhelyei A közösségi szolgálatra kötelezett évfolyam osztályfőnöke elsődleges kötelessége a külső színhelyeken való kapcsolattartás, amelynek formái az alábbiak lehetnek: személyes megbeszélés írásos tájékoztatás, értesítés elektronikus levél 32

szükség esetén telefon Helyi rendőrség Élő a munkakapcsolat a helyi rendőrséggel, melynek dolgozói a közlekedési ismeretek oktatásában, a Zala veszélyeinek feltárásában, valamint a drogok elleni küzdelemben is segítenek az intézménynek. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek illetve a tagintézmény - vezetők a felelősek. A többi partnerintézménnyel való kapcsolattartást az éves munkaterv rögzíti. 4. A működés rendje 4.1. A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje, a nyitva tartás rendje. Az alsó tagozat épületében valamint a felső tagozat és gimnázium épületében való benntartózkodás rendje, a nyitva tartás rendje. A gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük. A tanulók az iskola területét 7.45 után nem hagyhatják el (pl. boltba történő elmenetel). Tanítási idő alatt a tanulók az udvaron csak 10.45 11.00 között tartózkodhatnak. A székhelyiskola büféje előtt a tanulók 13.30-tól nem tartózkodhatnak. A tanulóknak különösen az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) 10.45 óra és 11.00 óra közötti nagyszünetekben lehetőség szerint az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben illetve az ebédlőben étkezhetnek. A tanulók a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, egyéb szervezett iskolai programok végeztével kötelesek az iskola épületét elhagyni. A tanulók az iskola speciális létesítményeit, helyiségeit (számítástechnika szaktanterem, sportcsarnok) csak nevelő felügyeletével használhatják. 33

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek illetve a tagintézmény - vezetők) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az osztályfőnök, az ügyeletes nevelő, az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek illetve a tagintézmény - vezetők adhatnak engedélyt. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje A pedagógusoknak órakezdés előtt legalább 10 perccel korábban meg kell érkezniük az iskola épületébe, mely alól kivételt képeznek az épületek közötti átjárás miatt késő nevelők. Ez alól kivételt képeznek továbbá az előre nem látható és bekövetkező események és történések, amelyek meggátolják azt, hogy a pedagógus időben az iskolába érkezzen. (pl. betegség). Ekkor a pedagógusnak kötelessége, hogy erről közvetlen vezetőjét értesítse. A pedagógusok iskolában tartózkodását az ügyeleti és helyettesítési rend is meghatározza, amelyet a pedagógussal egyeztetni kell. A pedagógusoknak az iskolában kell tartózkodniuk velük előre egyeztetett ünnepélyek, rendezvények és egyéb tevékenységek esetében. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkárok irodájában történik 8.00 óra és 16.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. A vezetők benntartózkodásának rendje Az alsó tagozat épületében tartózkodó intézményvezető-helyettes és a zeneiskola tagintézmény - vezetője biztosítja azt, hogy a tanítási idő végéig valamelyikük az iskola épületében tartózkodjon. A székhelyintézményben az intézményvezető és a székhelyintézmény intézményvezetőhelyettese biztosítja azt, hogy a tanítási idő végéig valamelyikük az iskola épületében tartózkodjon. Akadályoztatásuk esetén a helyettesítésük rendjére vonatkozó szabályok az irányadók. 34

Deák Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája A gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje A Tánc-Játék AMI tagintézményének a Városi Könyvtár és Művelődési-Felnőttképzési Központ ( 8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 9. ) ad otthont, ebben az épületben folyik alapfokú művészetoktatás néptánc és színjáték tanszakon. A Városi Könyvtár és Művelődési-Felnőttképzési Központ szorgalmi időben hétfőtől péntekig 9-20 óráig, szombaton 8-16 óráig biztosítja a nyitva tartást a Művészeti Iskola számára, amelyet indokolt esetben meg lehet változtatni, ha ennek feltételeit a tagintézmény - vezetője megteremti. A művészeti iskolás tanulók tagintézményben tartózkodását az aktuális tanév rendje, tantárgyfelosztása és órarendje határozza meg. A művészeti iskolás tanulók tagintézménybe érkezése tanóráik megkezdése előtt legalább 5 perccel előbb történjen, majd a tanórák befejezésével ér véget. A tagintézmény az alsó tagozatos gyerekek számára felnőtt kíséretet biztosít a tanulók tagintézménybe történő megérkezéséhez, és az alsó tagozat épületébe történő visszaviteléhez. A felső tagozatosok és a középiskolások már önállóan érkeznek a foglalkozásokra és önállóan hagyják el a foglalkozás helyszínét annak befejezése után. A tanuló tanítási idő alatt a tagintézmény épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére a csoportvezető, távolléte esetén a tagintézmény - vezető engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tagintézményből való távozásra a tagintézmény-vezetője adhat engedélyt. A tanulók a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények, ünnepélyek, egyéb szervezett tagintézményi programok végeztével kötelesek a tagintézmény épületét elhagyni. A tanulók az iskola speciális helyiségeit ( pl. színpad ) csak nevelő felügyeletével használhatják. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje A tagintézmény pedagógusai kötelesek a kinevezésükben szereplő munkaidő megfelelő hányadát az intézményben tölteni. A tagintézmény pedagógusainak legalább a tanítási órák megkezdése előtt 10 perccel meg kell érkezni a tagintézmény épületébe ( kivéve: áttanító pedagógus). A tagintézménybe áttanító pedagógus tagintézményben tartózkodását az aktuális tanév rendje, tantárgyfelosztása és órarendje határozza meg. A tagintézmény pedagógusainak a tagintézmény épületében kell tartózkodniuk velük előre egyeztetett ünnepélyek, rendezvények és egyéb tevékenységek esetében. 35

Az iskolatitkár 40 órás munkaideje a mindenkori órarendhez igazodik. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a tanári szobában történik az iskolatitkár tagintézményben tartózkodásához igazodva, különleges esetekben a tagintézmény-vezető által meghatározott rendben és időpontban. Amennyiben a tagintézmény-vezető és az iskolatitkár halaszthatatlan ok miatt nem tud a tagintézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a tagintézményben jelen lévő pedagógusok egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni és írásban rögzíteni kell. A vezető benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tagintézmény-vezető 9-17 óráig tartózkodik a tagintézményben. A távozó tagintézmény-vezető után az iskolatitkár felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben a tagintézmény-vezető és az iskolatitkár halaszthatatlan ok miatt nem tud a tagintézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a tagintézményben jelen lévő pedagógusok egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni és írásban rögzíteni kell. A tagintézmény türjei telephelyén a fentiekben említettekre a Türjei Szent László Általános Iskola szabályai az irányadók. Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája A gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendje A tagintézményben a hivatali munkaidő általában 7.30-tól 12.00-ig és 12.30-tól 17.00- ig tart. Az ügyintézés az iskola tagintézmény-vezetőjének feladata. Az ügyintézés a tagintézmény ( 8790 Zalaszentgrót, Ifjúság u. 2. ) valamint a székhelyiskola (8790 Zalaszentgrót, Kossuth u. 11.) épületében történik. A tanulók a zeneiskolában óráik megkezdése előtt 5-10 perccel előbb jelenhetnek meg, majd az órák befejezése után azonnal elhagyják a zeneiskolát. A zeneóvodás tanulók átkísérését az adott szaktanár végzi, iskolán belüli felügyeletükért szintén az adott szaktanár felel. A tagintézményben elektronikus kapuzár működik, melyet csak belülről lehet irányítani. A portási teendőket az erre a feladatra kijelölt személy végzi: az ajtó nyitása, zárása, idegen személy belépési szándékának jelzése a tagintézmény - vezető felé. 36

Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje A tagintézmény pedagógusai kötelesek a kinevezésükben szereplő munkaidő megfelelő hányadát az intézményben tölteni. A tagintézmény pedagógusainak legalább a tanítási órák megkezdése előtt 10 perccel meg kell érkezni a tagintézmény épületébe. A tagintézmény óraadó pedagógusainak tagintézményben tartózkodását az aktuális tanév rendje, tantárgyfelosztása és órarendje határozza meg. A tagintézmény pedagógusainak a tagintézmény épületében kell tartózkodniuk velük előre egyeztetett ünnepélyek, rendezvények és egyéb tevékenységek esetében. A vezető benntartózkodásának rendje A tagintézmény-vezető hivatali munkaideje általában 8.00-tól 11.30-ig és 12.30-tól 17.00-ig tart. Mivel az alsó tagozat és a zeneiskola egy épületben működik, ezért az alsós intézményvezető-helyettes valamint a zeneiskola tagintézmény-vezetője köteles biztosítani azt, hogy a tanítási idő alatt valamelyikük az épületben tartózkodjon. Mivel a tagintézmény tagintézményvezető-helyettesi státusszal nem rendelkezik, a tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén (1 napon túl) írásban megbízott tanár helyettesíti, akinek hatáskörét a megbízás pontosan tartalmazza. A tagintézmény telephelyein az ottani iskola szabályai az irányadók. 4.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 4.2.1. Az alsó tagozat épületében valamint a felső tagozat és gimnázium épületére vonatkozóan A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az iskolával jogviszonyban nem álló személyek a intézményvezető-helyettesnél illetve az iskolatitkárnál jelenthetik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. A gyermekeket kísérő szülők és hozzátartozók az intézmény aulájáig kísérhetik a gyermekeket és ott várhatják őket a tanítás befejezése után. Az intézmény területén a dolgozókon, a tanulókon és a tanulók hozzátartozóin kívül más személyek általában nem tartózkodhatnak. Kivétel: a fenntartó, és felügyeleti szervek illetékes dolgozói, a fenntartó által felkért ellenőrző szervek munkatársai, a helyi televízió illetőleg sajtó munkatársai stb., akik azonban kötelesek az intézmény vezetőjével az épületbe érkezés előtt egyeztetni. Rendkívüli esetben a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a katasztrófavédelem dolgozói bent lehetnek az épületben. 37

Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény által szervezett nyilvános rendezvények látogatói a rendezvény ideje alatt beléphetnek az intézmény meghatározott területére. Adott esetben bármely olyan személy, aki előzőleg az intézményvezetővel vagy az intézményvezető-helyettessel egyeztetett, beléphet az intézmény területére. Az intézmény területén politikai jellegű és célú tevékenység nem folytatható, nem reklámozható és nem hirdethető, politikai párthoz kötődő szervezet nem működhet. A tanulók az intézményben tartózkodásuk alatt politikai tevékenységet nem folytathatnak. Egyik iskolai épületben sem folytatható reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A mérlegeléskor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvényben meghatározott pedagógiai elvárásokra, és arra, hogy az intézmény feladata a gyermek fizikai, szellemi, erkölcsi védelméről való gondoskodás. Kereskedelemi tevékenység csak az intézmény vezetője, az intézményvezető-helyettesek illetve a tagintézmény-vezetők engedélyével lehetséges. A Deák Általános Iskola és Gimnázium Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája épületére vonatkozóan A szülők a tagintézmény folyosóján tartózkodhatnak, ott várhatják meg gyermeküket a foglalkozások után. A szülők a szülői értekezleteken, fogadóórákon benn tartózkodhatnak az intézményben. A szülőknek a tanítási órákra nyílt napon illetve a szaktanárral előre egyeztetett időpontban van lehetősége bemenni. A szülők a gyerekek nyilvános bemutatóin bármikor részt vehetnek. Ha a gyermekért nem a szülő érkezik, hanem valamelyik másik hozzátartozója vagy ismerőse, akkor a szülőnek kötelessége jelezni azt a foglalkozást tartó pedagógusnak vagy az iskolatitkárnak, különben a gyermek vele el nem engedhető. A fenntartó és a felügyeleti szervek illetékes dolgozói a mindenkor hatályos jogszabályok szerint, a tagintézmény-vezetővel történő előzetes egyeztetés után tartózkodhatnak bent a tagintézményben. 38

Szintén előzetes egyeztetés után tartózkodhatnak bent a tagintézmény területén a média illetve a sajtó munkatársai. Rendkívüli esetben a mentők, a tűzoltók, a rendőrség, valamint a katasztrófavédelem munkatársai szintén bent tartózkodhatnak a tagintézmény területén. A tagintézmény területén tanítási időben politikai jellegű és célú tevékenység nem folytatható, nem reklámozható és hirdethető, politikai párthoz kötődő szervezet nem működhet. Mivel a tagintézménynek a Városi Könyvtár és Művelődési-Felnőttképzési Központ ad otthont, amely többcélú intézmény, ezért azoknak a külső személyeknek a benntartózkodásáért, akik nem kapcsolódnak szervesen a Művészeti Iskolához, a tagintézményt befogadó intézmény munkatársai a felelősek. A Deák Általános Iskola és Gimnázium Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája épületére vonatkozóan A szülők amennyiben gyermekeiket várják a tagintézmény előterében tartózkodhatnak. A tanítási órákat semmilyen formában nem zavarhatják, tanítási órára nem mehetnek be, kivéve a saját gyermekeik egyéni óráját, amennyiben a szaktanárral egyeztettek. Csoportos órákat, és más gyermekek egyéni óráit nem látogathatják. A tagintézmény területén a dolgozókon, a tanulókon és a tanulók hozzátartozóin (kísérőin) kívül más személyek általában nem tartózkodhatnak. Kivétel: a fenntartó, és felügyeleti szervek illetékes dolgozói, a fenntartó által felkért ellenőrző szervek munkatársai, a helyi televízió illetőleg sajtó munkatársai, akik azonban kötelesek a tagintézmény - vezetővel az épületbe érkezés előtt egyeztetni. Rendkívüli esetben a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat, a katasztrófavédelem dolgozói bent lehetnek az épületben. A tagintézmény által szervezett nyilvános rendezvények látogatói a rendezvény ideje alatt beléphetnek a tagintézmény területére. Adott esetben bármely olyan személy, aki előzőleg a fenntartóval az igazgatóval vagy az iskola tagintézmény-vezetőjével egyeztetett, beléphet az intézmény területére. A tagintézmény területén politikai jellegű és célú tevékenység nem folytatható, nem reklámozható és nem hirdethető, politikai párthoz kötődő szervezet nem működhet. A tanulók a tagintézményben tartózkodásuk alatt politikai tevékenységet nem folytathatnak. 39

4.3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozások célja: a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerinti foglalkozások lehetővé tétele a tanulók számára. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozási formái Napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Működésük rendjét az alsós munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirend mellékleteként. A napközis foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az alsó tagozat korrepetálásai az órarendben rögzítve a tanítók javaslatára kötelező jelleggel történnek. A felső tagozatban differenciált foglalkoztatással, képesség szerinti csoportbontással, ill. tanórán kívüli foglalkozás keretében a szaktanárok javaslatára történik. Az érettségi előkészítő célja, hogy a tanulók tízedik évfolyam végén a választott és kötelező érettségi tárgyakból minél eredményesebben felkészülhessenek. Tanulmányi és sportversenyeken való részvétel az iskolai szinten kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tehetséges tanulóinkat benevezzük a különböző szervek (városi, megyei, országos) által meghirdetett versenyekre. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség - vezetők javaslata alapján indít az iskola az éves túlórakeret és a felhasználható órakeret függvényében. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves tantárgyfelosztásban és a munkatervben. A szakkörökbe tanév elején beiratkozott tanulók az adott tanév során kötelesek a szakköri foglalkozásokon részt venni. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta előre fizetett térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, diákönkormányzat, stb) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni 40

az intézményvezetőnek, és az engedélyezett összejövetelen biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. A közösségi szolgálat és annak szabályai A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. -a alapján iskolánkban is megszervezzük a tanulóink közösségi szolgálatát. Az alábbiak szerint szervezzük meg a tanulóink közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. 1. A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az NKT-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. 2. A közösségi szolgálat kereti között a. az egészségügyi, b. a szociális és jótékonysági, c. az oktatási, d. a kulturális és közösségi, e. a környezet- és természetvédelemi, f. a katasztrófavédelmi, g. az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység 3. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi területen minden esetben, az oktatásban meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. 4. A a 9 12. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint négy tanévre, arányosan elosztva szervezi meg, illetve biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. 5. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül szükség szerint a mentorral közösen legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. 6. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. 41

7. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 8. A tanuló külső közösségi szolgálat helyszínén be kell tartani mindazokkal a tanulóval szemben támasztott magatartáskövetelményeket, amelyeket a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola területén, továbbá azokat a magatartásformákat, amelyeket az adott külső helyszín vele szemben támaszt. Ez utóbbiakra a jelentkezés alkalmával illetve az első közösségi foglalkozáson külön fel kell hívni a tanuló figyelmét. A tájékoztatás meglétét írásban is rögzíteni kell. A Tánc-Játék AMI tagintézmény tanórán kívüli foglalkozási formái Különböző versenyekre, fesztiválokra való felkészítés, tehetséggondozás. Különböző versenyeken, fesztiválokon való részvétel. Művészeti táborok. Külföldi utak. Egyéb rendezvényeken való fellépések. Ezeken a foglalkozásokon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, amelyet tanáraik, és velük együtt az erre vállalkozó szülők láthatnak el. Azoknak a foglalkozásoknak, amelyeknek anyagi vonzata is van, ( pl. külföldi út, művészeti tábor ) előzetesen egyeztetni kell a szülőkkel, törekedve arra, hogy az anyagilag mindenki számára a legkedvezőbb feltételekkel jöhessen létre. Az Erkel Ferenc AMI tagintézmény tanórán kívüli foglalkozási formái Szakmai versenyek, melynek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés és a tehetséggondozás. Formái: zeneiskolai, megyei, területi, országos A tagintézmény-vezető a szaktanárok bevonásával ellenőrzi, hogy az iskolán kívüli versenyeken csak megfelelően felkészült tanuló vegyen részt. Az engedély nélküli szereplés fegyelmi vétség. Hangversenyek Formái: növendékhangverseny, egyéb hangverseny A hangversenyek a tagintézmény épületének hangverseny termében kerülnek megrendezésre. Hangverseny látogatások A megyeszékhelyen, vagy más nagyobb városokban megrendezésre kerülő hangversenyekre a tagintézmény szervezett látogatásokat biztosíthat. A látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges. Ez autóbusszal vagy vonattal történő utazás esetében 20 tanulónként legalább 1 42

fő, személygépkocsival való utazás esetében gépkocsinként 1 fő (ebbe be lehet vonni a szülőket is). Közös hangverseny szervezése más zeneiskolákkal: közös hangversenyt lehet szervezni az Erkel Ferenc Tagintézmény hangversenytermében, illetőleg a város más, erre alkalmas helyiségében, továbbá más településen is. A vidéki utazások költségeit úgy kell megtervezni, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljük. 4.4. Ügyelet Az iskolában az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a baleset- és tűzvédelmi szabályok betartását ellenőrzi. A tagintézményekben az ügyeleti feladatokat az erre a feladatra a tagintézmény-vezetők által kijelölt, nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak végzik. 4.5. A helyiségek használata Az iskola és a tagintézmények épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola és a tagintézmények helyiségeinek használói felelősek: az iskola és a tagintézmények épületeinek, helyiségeinek és berendezéseinek megóvásáért, védelméért, az iskola és a tagintézmények rendjének, tisztaságának megőrzéséért, tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézményi SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az iskola és a tagintézmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az intézményvezető, a tagintézményekben a tagintézmény-vezető engedélyével lehet, amelyről írásos átadás-átvételi elismervényt kell kiállítani. 4.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer Iskolánkban 2015. szeptember 29-én megalakult a Belső Értékelési Csoport. Tevékenysége szorosan kapcsolódik az alábbi belső ellenőrzési rendszerhez. Munkáját a hatályos jogszabályok és saját működési rendje szerint végzi. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 43

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai Az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában, és egyéb belső szabályzataiban előírt) működésének biztosítása. Az intézményi nevelő és oktató munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése. A szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérések feltárása, illetve megelőzése. Az intézmény működésével kapcsolatos értékelések elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás. Az ellenőrzés területei pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, tanulói produktumok, eseti, időszakos ellenőrzések. Az ellenőrzések formái óraellenőrzés, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, helyszíni ellenőrzések. Az ellenőrzést végzők köre intézményvezető intézményvezető-helyettesek munkaközösség - vezetők osztályfőnökök tagintézmény-vezetők A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük van az intézményvezető felé. Az ellenőrzést végzők feladatai Az ellenőrzést végzők a belső ellenőrzést az intézmény szabályzataiban, a munkaköri leírásában előírtak szerint a tanév során folyamatosan végzik. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatja. 44

- Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalja. - Hiányosság feltárása esetén felhívja a figyelmet annak megszüntetésére. - A hiányosság megszüntetését ismételten ellenőrzi. Az ellenőrzést végzők kiemelt ellenőrzési feladatai 4.6.7.1. Az intézményvezető - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek - ellenőrzi az iskola valamennyi dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását - felügyeli a belső ellenőrzés egész rendszerét és működését. 4.6.7.2. Az intézményvezető - helyettesek folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató munkáját, munkafegyelmét ellenőrzik a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét ellenőrzik a pedagógusok adminisztrációs munkáját értékelik a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét figyelemmel kísérik a gyermek és ifjúságvédelmi munkát 4.6.7.3. A munkaközösség-vezetők - folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját - ellenőrzik a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket - értékelik a nevelő és oktató munka eredményességét. 4.6.7.4. Az osztályfőnökök folyamatosan nyomon követik az osztályban tanító pedagógusok pedagógiai és adminisztrációs munkáját 4.6.7.5. A tagintézmény-vezetők ellenőrzési feladatuk a tagintézmények egészére kiterjednek ellenőrzik a tagintézmény dolgozóinak pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását felügyelik a belső ellenőrzés egész rendszerét és működését 45

Az ellenőrzést végző alkalmazottak jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végzők jogosultak: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végzők kötelesek: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével -hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait megismerni az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat haladéktalanul megszüntetni. 4.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományos rendezvényeink rendje, valamint a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományos rendezvények pontos időpontját, az ezekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A munkatervben meghatározott közös ünnepélyeken a tagintézmények is képviseltetik magukat. 46

A tagintézmények egyéb rendezvényeiket saját éves munkatervükben rögzítik. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sportversenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, stb.). Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézményben: jelképek használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A Tánc-Játék AMI tagintézményében nagyon fontos szerepet játszik a népi hagyományőrzés, a magyar népi kultúra ápolása. Fontos, hogy tanulóik megismerkedjenek a magyar népi hagyományokkal, át tudják örökíteni azokat a következő nemzedék számára is. Ennek érdekében legtöbb rendezvényük során hagyományőrzéssel kapcsolatos programokat is tartanak. (pl. táncházak, népi kézműves foglalkozások). Ezeknek a programoknak a szervezése, lebonyolítása és felügyelete a tagintézmény-vezető, a táncpedagógus valamint az iskolatitkár feladata. 4.8. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos fogorvos a védőnő együttes szolgáltatásából áll. 47

Iskolaorvosi, fogorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás: - Iskolaorvosi rendelés hetente - Fogászati ellátás évi két alkalommal - Tüdőszűrő vizsgálat évi egy alkalommal Az ellátást nyújtó pontos megnevezése: - Belgyógyászati vizsg. évi egy alkalommal Városi Önkormányzat Egészségügyi Központja - Kötelező védőoltások - Szemészeti vizsg. évi egy alkalommal - Fizikai állapot mérése évi egy alkalommal - Pályaválasztás előtti tanulók általános orvosi vizsgálata A szolgáltatások helyszíne: Egészségügyi Központ rendelői, intézményi orvosi szoba A szolgáltatásokat végzik: Éves munkatervben leírtak szerint Védőnői szolgáltatás Feladatok Az ellátás nyújtásának helye Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás Higiéniai, tisztasági vizsgálatok Közreműködés a védőoltások, ill. egyéb vizsgálatok végrehajtásában iskola orvosi rendelő Éves munkatervben leírtak szerint Ha a tanulónak, vagy a dolgozónak az iskolában tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra van szüksége, az ügyeletes vezető kísérettel szakorvosi rendelésre irányítja, orvost, vagy mentőt hív. A tanulók egészségének védelmének egyéb intézményi szabályai Az intézmény és a tagintézmények egész területén a tanulók, a munkavállalók és az oda látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben, tagintézményekben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte 48

mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 4.9. Feladatok a tanulói balesetek megelőzésében, védő, óvó előírások, rendkívüli események Az iskola valamennyi dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedések haladéktalan megtétele mindenki számára előírás. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnök a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán a tanulókkal ismerteti az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat: a. az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, b. a házirend balesetvédelmi előírásait, c. a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, d. a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák, táborok előtt, rendkívüli események után az aktuális tudnivalókról az osztályfőnök ismét tájékoztatja a tanulókat. A tanév végén az osztályfőnök a nyári idénybalesetek veszélyeire hívja fel a tanulók figyelmét. 49

A szaktanárok kioktatják a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a viselkedés kötelező szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény során követendő magatartásra. Az iskola vezetője gondoskodik az évenkénti munkavédelmi oktatás megszervezéséről. Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedéseket a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Az épület biztonságos kiürítése érdekében tanévenként legalább egy alkalommal tűzriadó szervezésére kerül sor. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, szükség esetén orvost kell hívnia, o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola vezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Az elsősegélynyújtást végző dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Bizonytalanság esetén feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskola vezetője az intézményben történt valamennyi balesetet, sérülést kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázza a balesetet kiváltó okokat. A vizsgálat eredményeképpen megállapítja, mi a teendő a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A szükséges intézkedéseket végrehajtja. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetekről szóló jegyzőkönyvet az intézmény munka- és balesetvédelmi felelőse a törvényben meghatározott nyomtatványokon veszi fel. Ennek egy kinyomtatott példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló gondviselőjének). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 50

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén a szükséges teendőkről az iskola vezetője, távollétében helyettesei és a tagintézmények-vezetői rendelkeznek. Ha bármelyik iskolai épületben bombariadó vagy tűzriadó van, az épületek elhagyását a riasztás után a foglalkozást tartó pedagógusok koordinálják. Az épületek elhagyásának lehetőségei (levonulási irányok) az intézmény épületeiben több, jól látható helyen is megtalálhatók. Ha az intézményben a tanulók egészségét veszélyeztető helyzet adódik, azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét. Az intézmény vezetője- mérlegelési jogkörében eljárva- értesíti a megfelelő hatóságokat és a fenntartót, szükség esetén szaktanácsot kér. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ezeket a teendőket az intézményvezető helyettesek és a tagintézmény-vezetők látják el. 4.10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. Az egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 51

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. A fegyelmi eljárás Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 52

A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi büntetés A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben az e) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem, az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola segítséget nyújt a szülőnek az új iskola megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül 53

a tanulót fogadó iskolától nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola vezetője a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. Az f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony létesítéséig. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 54

A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 55

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt a fentiekben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja a kizárási ok fennállását. A fegyelmi büntetés végrehajtása Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tanuló kártérítése, anyagi felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. A fegyelmi szabályzat betartása és betartatása minden pedagógus számára munkaköri kötelesség. 56

4.11. Nyomtatványok és dokumentumok Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény a Közoktatási Információs Rendszerrel (KIR) elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni dokumentum eredeti adathordozójára való utalást, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az érvényes rendeletek alapján meghatározott dokumentumok papír alapú másolatát. Az adatokhoz az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek csak hozzá. A tagintézményekre ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszerben nyilvántartott adatok alapján elektronikusan előállított, dokumentumokat a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően kezeljük. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei és február 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: A kinyomtatott dokumentumokat az intézmény vezetőjének aláírásával el kell látni és az intézmény körbélyegzőjével kell lepecsételni, majd irattárba helyezni. Az irattárba helyezés az iskolatitkárok feladata. A tagintézményekre ugyanezen előírások vonatkoznak. 57

4.12. Az iskolai tankönyvellátás rendje 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskola tankönyvellátásáért a vezető a felelős. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, a tankönyvek vételárának beszedése, (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami feladat, amelyet az állam a könyvtárellátó útján lát el. Intézményünkben a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat a tankönyvfelelős végzi, akit az intézmény vezetője kér fel erre a feladatra. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni. Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata 1. Az iskola tankönyvfelelőse minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján. 2. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. 3. A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. 4. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 58

5. Az iskola tankönyvfelelőse a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani az ingyenes tankönyveket esetében kell biztosítani normatív kedvezményt igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást 6. Az igényeket jogszabályban meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy a melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola tankönyvfelelőse rávezeti az igénylőlapra. 7. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat, a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által a jogszabály által meghatározott kiállított igazolás. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. 8. A felmérés eredményéről az iskola tankönyvfelelőse minden év június 15-éig tájékoztatja az intézmény vezetőjét, ő pedig a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 9. Az iskola vezetője a fent meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőket továbbá a fenntartót. 59

10. Az iskola minden év június 17-ig kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a támogatásra jogosultak számát. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és -ellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelést - a fenntartó egyetértésével - az iskola tankönyvfelelőse készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló öszszeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. 2. Az iskola a tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz, az (1) bekezdés szerint fejlesztett tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ. 3. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. 4. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes adatokat adja át: a) a tanuló neve, b) a tanuló diákigazolványának száma, c) a tanuló törvényes képviselőjének neve, d) a tanuló lakcíme, e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója, f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése, g) az iskola minden tanulója esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege. Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására és a tankönyv értékesítése érdekében használhatók fel. Az átadott személyes adatok az átadásuk napját követő egy évig tárolhatók. 5. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a 60

kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak - ha ismertek - és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak - amennyiben ismertek - a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. 6. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka az osztálylétszám változása, az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. 7. A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó - a tankönyvrendelési határidőtől számított - tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja. 8. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti. 9. Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. 10. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. 11. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 12. Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyv- 61

tárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. 13. Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 14. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 15. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. 16. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. 17. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. 18. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 19. Az iskola vezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. 20. A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola vezetőjének meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, megbízásának határidejét, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. 62

21. Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 22. A tankerületi központ által fenntartott iskola esetében a tankerületi központon keresztül az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. 23. A díjazás forrása a tankerületi központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a tankerületi központon keresztül az iskolának átengedett összeg. 24. Az iskola vezetője gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának. 25. Ha a tanuló vagy a pedagógus a visszaszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 27. Az iskola helyben szokásos módon meghatározottak szerint teszi közzé az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. 28. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá a rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 63

5. Záró rendelkezések Legitimációs záradék 5.1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2017. év január hó 30. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2012. év augusztus hó 29. napján készített (előző) SZMSZ. 5.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Zalaszentgrót, 2017. év január hónap 30. nap... intézményvezető P.H. 64

5.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Diákönkormányzat A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2017. év január hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Zalaszentgrót, 2017. év január hónap 27. nap...... diákönkormányzat vezetője Szülői szervezet A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2017. év január hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: Zalaszentgrót, 2017. év január hónap 26. nap... szülői szervezet képviselője Nevelőtestület A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2017. év január hó 30. napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag 65