A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal kereskedelmi és magánszálláshelyek forgalmára vonatkozó adataira épül. A Balaton mint turisztikai régió 1998 óta létezik, ennek megfelelően a régió beutazó és belföldi turizmusában bekövetkezett változások az 1998 és 2005. év vonatkozásában kerülnek bemutatásra. A régió turizmusának hosszabb távú vizsgálata érdekében, a statisztikai adatgyűjtés módszertani változásait kiküszöbölve, a balatoni turizmus legfontosabb mutatóit az 1990 és 2004 közötti időszakra a Balaton-part vonatkozásában vizsgáljuk. Összefoglalóan elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a Balaton régió kereskedelmi és magánszálláshelyeinek vendégforgalmában is számos változás következett be. A régió turisztikai adottságaiból vízparti turizmus adódóan a vendégforgalom erőteljes, de csökkenő szezonalitást mutat. Szemben a külföldi vendégforgalom visszaesésével, a régió a belföldi vendégek körében egyre népszerűbb, nem csupán a hosszabb tartózkodással járó vízparti utazások, de a rövidebb, hosszú hétvégi utazások esetében is. Bevezetés A magyarországi turisztikai régiókat az 1998/28. (V. 13.) IKIM rendelet hozta létre azzal a céllal, hogy a turizmussal kapcsolatos regionális, területi feladatokat a turisztikai régiók keretében lássák el. Az egyes régiók területét a rendelet mellékletében határozták meg (1. ábra). A tanulmány első felében a 156 településből álló Balaton turisztikai régió legfontosabb statisztikai mutatóit vizsgáljuk 1998-2005 között, azaz a turisztikai régiók létrehozásától napjainkig. Ezek az adatok azonban nem teszik lehetővé a hosszú távú elemzéseket. Ezt a problémát kiküszöbölendő létrehoztunk egy olyan adatsort, amely alkalmas Magyarország turisztikai régiói 1. ábra a hosszabb távon jelentkező tendenciák érzékeltetésére. Az adatsor a Balaton-part településeinek adatait tartalmazza, amely a különböző Balaton-definíciók legkisebb közös magját jelenti. Figyelembe kell venni, hogy a Balaton-parthoz mint területi egységhez és statisztikai fogalomhoz tartozó települések köre változott a vizsgált tizenöt év során. Az adatgyűjtés módszertani hatásait kivédendő azt a megoldást választottuk, hogy az 1990-ben alkalmazott Balaton-part definíció szerinti 2 településeket vontuk be a megfigyelési körbe, azaz a 2001 és 2004 között publikált, Balaton-partra vonatkozó adatokból kivontuk az újonnan bekerült településekre vonatkozó adatokat. 1. A Balaton turizmusának alakulása 1998-2005 között 1.1. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 1.1.1. Balaton Forrás: Magyar Turizmus Zrt. 1 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 Kutató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 3 Kutatási igazgató, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. A Balaton turisztikai régióba látogató vendégek közel háromnegyede választotta a kereskedelmi szálláshelyeket a vizsgált időszak során. A régió kereskedelmi szálláshelyein megszálló vendégek száma az 1998. évi 918 ezerről 2005-re 1 099 ezerre nőtt, amely +20%-os változást jelent. Az 1998-2000 közötti gyorsuló ütemű növekedés 2001-ben megtorpant, majd 2003-2004-ben a vendégek száma rendre 3%-kal csökkent, ezt azonban a 2005. évi 7%-os bővülés kompenzálta. A szállodákban regisztrált vendégszám ennél magasabb mértékben (+31%) növekedett a Balaton turisztikai régióban, ennek következtében a szállodák részesedése a vendégforgalomból az 1998. évi 65,3%-ról 2005-re 71,3%-ra nőtt. 2 A különböző Balaton-definíciók és település besorolások részletes ismertetése a kiadvány Tallózó rovatában található. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 63
Az egyre rövidebb utazások iránti kereslet növekedésének nemzetközi trendje, amely fokozottan jelentkezik a vízparti desztinációk körében, megmutatkozik a Balaton turisztikai régióban is, ahol a turizmus alapját a vízparti családi üdülések jelentik. A régió kereskedelmi szálláshelyein mért átlagos tartózkodási idő az 1998. évi 5,1 éjszakával szemben 2005-ben 4,0 éjszaka volt. A szállodákat mindvégig alacsonyabb tartózkodási idő jellemezte, ám a változás mértéke is kisebb volt: az 1998. évi 4,6 éjszakáról 3,7 éjszakára csökkent a balatoni szállodákban mért átlagos tartózkodási idő. Ennek eredményeként a régióban regisztrált vendégéjszakák száma 6%-os csökkenést mutatott 1998 és 2005 között: a balatoni vendégek 4 638 ezerrel szemben 4 355 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák részesedése a vendégéjszakákból 59,1% (2 739 ezer vendégéjszaka) volt 1998-ban, amely 7,1 százalékponttal növekedett 2005-re, elérve a 66,2%-ot (2 884 ezer vendégéjszaka). A régió turizmusának további fontos sajátossága (a kínálat jellegéből adódóan) a nagyon erős szezonalitás, amely csak kismértékben enyhült az elmúlt 8 év során. 1998-ban a nyári hónapokban június-augusztus közötti időszak realizálódott a vendégéjszakák 65,1%-a, 2005- ben pedig 60,4%-a. Ha a statisztikai adatokat küldő piacok szerint vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a forgalom jelentős mértékű átstrukturálódása következett be 1998 és 2005 között. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek száma átmeneti növekedés után 2002-ben csökkenni kezdett, miközben a belföldi vendégek száma a 2001. év kivételével folyamatosan növekedett. Ennek következtében a belföldi vendégek aránya az 1998. évi 44,5%-kal szemben 2005-ben 62,4% volt, 2002-ben a belföldi és külföldi vendégek száma megegyezett a Balaton turisztikai régióban. ezerről 2 351 ezerre csökkent (-27%), amelynek következtében 2005-re a belföldi vendégéjszakák aránya az 1998. évi 30,2%-ról 46,0%-ra nőtt. Ezt a folyamatot a legfontosabb küldő piacoknak a vendégéjszakák száma alapján felállított sorrendje is tükrözi. 1998-ban a Balaton turisztikai régió legfontosabb küldő piaca Németország volt, a vendégéjszakák 48,9%-át adták a német vendégek. A belföldiek a második helyet foglalták el (30,2%), a harmadik helyen Ausztria (5,2%), a negyediken Hollandia (4,7%), az ötödiken pedig Dánia (1,8%) szerepelt. Ezt követően Németország piaci részesedése folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan Magyarországé növekedett és 2003-ra a belföldi turisták váltak a régió legjelentősebb csoportjává: részesedésük (38,9%) kismértékben meghaladta a németekét (38,8%). 2005-ben a balatoni belföldi vendégéjszakák a teljes forgalom 46,0%-át tették ki, a német vendégek pedig a vendégéjszakák 31,9%-át adták. A további országok sorrendjében is változás következett be: 2003-ban Dánia megelőzte Hollandiát. 1.1.2. A Balaton helye az ország turizmusában A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek számát tekintve a Balaton turisztikai régió részesedése az 1998. évi 16,9%-ról 15,8%-ra csökkent, amely a más régiókban tapasztalt, a Balatonénál dinamikusabb teljesítménynövekedésének köszönhető. A Balaton turisztikai régióban regisztrált átlagos tartózkodási idő 22%-os csökkenése meghaladja az országos átlagot (-10%), azonban 4,0 éjszakával 2005-ben is csaknem másfélszerese az országos átlagnak (1. táblázat). 2005-ben mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve a Balaton régió a második legnépszerűbb magyarországi régió volt. 1. táblázat Az átlagos tartózkodási idő alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998-2005 (éjszaka) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* Balaton 5,1 5,1 4,8 4,8 4,6 4,5 4,3 4,0 Magyarország 3,1 3,1 3,1 3,1 3,0 2,9 2,9 2,8 * előzetes adat Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 1998-ban 3,4 éjszaka volt a régióban, szemben a külföldi vendégek 6,4 éjszakás átlagos tartózkodási idejével. 2005-re mindkét csoport esetében csökkent az átlagos tartózkodási idő: a belföldiek körében 2,9 éjszakára, a külföldiek körében 5,7 éjszakára. Ennek eredményeként 1998 és 2005 között a belföldi vendégéjszakák száma 1 398 ezerről 2 004 ezerre nőtt (+43%), a külföldi vendégéjszakák száma pedig 3 240 64 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM A Balaton turisztikai régió részesedése a vendégéjszakák számából 18%-kal csökkent 1998 és 2005 között: 1998-ban 27,4% volt, 2005-ben pedig már csak 22,5%, azaz még így is az ország vendégéjszaka forgalmának közel negyedét teszi ki. 1998-ban a régió szezonalitása ugyanolyan erős volt, mint az ország egészében tapasztalt: a három nyári hónap részesedése a vendégéjszakákból egyaránt 65,1%-ot tett ki. 2005-re a Balaton turisztikai régióban a nyári hónapok
8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Az átlagos tartózkodási idő alakulása a Balaton turisztikai régió kereskedelmi- és magánszálláshelyein, 1998-2005 (éjszaka) 2. ábra 0,0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely * előzetes adat Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. részesedése 60,4%-ra, míg az országos átlag 41,9%-ra csökkent, azaz a Balatonnál az országos átlagtól jócskán elmaradó mértékben, de sikerült enyhíteni a turizmus szezonalitását. 3 Az erőteljes szezonalitás mind a beutazó, mind a belföldi vendégforgalomban megfigyelhető. Az eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell vennünk, hogy a vízparti családi üdülések magas arányának köszönhetően számottevő mértékben mindaddig nem fog csökkenni a szezonalitás, amíg termékfejlesztéssel és pozícionálással nem sikerül új vendégkört megnyerni a Balatonnak. 1.2. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 1.2.1. Balaton 1999 és 2004 között 4 a Balaton turisztikai régió vendégeinek egynegyede választotta a magánszálláshelyeket. A régió magánszálláshelyi vendégeinek száma kisebb-nagyobb mértékben ingadozott, de nem változott számottevő mértékben, a Központi Statisztikai Hivatal mindössze 5%-os csökkenést regisztrált. Ennek hátterében fontos kiemelni, hogy a belföldi vendégek száma 46%-kal bővült, a külföldieké 3 Ennek hátterében többek között a városlátogatások és az egészségturizmus népszerűségének az elmúlt években megfigyelhető dinamikus növekedése áll. 4 A Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek forgalmi adatait 1999 és 2004 között vizsgáljuk, mivel a szervezett fizetővendéglátás kategóriáját a magánszálláshelyek kategóriája 1998-ban váltotta fel, a 2005. évi adatokat pedig 2006 nyarán publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. pedig 19%-kal csökkent 1998 és 2004 között, vagyis a belföldi és a külföldi vendégek arányában jelentős átstrukturálódás következett be. 1999-ben a vendégek 22,1%-a volt magyar, 2004-ben azonban már 33,8%-uk érkezett belföldről; a belföldi vendégkör térnyerése ugyanakkor elmarad a kereskedelmi szálláshelyeken tapasztalttól. A balatoni magánszálláshelyeken megszálló vendégek átlagos tartózkodási ideje erőteljesen, a kereskedelmi szálláshelyekét meghaladó mértékben rövidült 1999 és 2004 között, azaz itt is tapasztalhatóvá vált az a nemzetközi trend, miszerint a turisták az egyre rövidebb utazásokat részesítik előnyben. A vizsgált időszak elején 6,8, a végén 4,8 vendégéjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégekre vonatkozó mutató az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, így 7,1 éjszaka helyett már csak 3,8 éjszaka volt 2004-ben. A külföldi vendégek az 1999. évi 6,8 éjszaka helyett 5,2 éjszakát töltöttek el a balatoni magánszálláshelyeken. Ezzel 2004-re a magánszálláshelyeken mért átlagos tartózkodási idő erősen megközelítette a kereskedelmi szálláshelyeken mért adatot, csupán 0,5 vendégéjszakával haladta meg azt (2. ábra). Az átlagos tartózkodási idő rövidebbé válása és a hosszabb tartózkodási idővel jellemezhető külföldi vendégek arányának csökkenése következtében a Balaton turisztikai régióban regisztrált vendégéjszakák számának (-34%) csökkenési üteme meghaladta a vendégek számának csökkenési ütemét. A belföldi vendégéjszakák száma 21%-os változással 412 ezerre esett vissza, a külföldi vendégéjszakák 38%-os csökkenéssel 1 097 ezret tettek ki 2004-ben. Ezzel a magánszálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák aránya 27,3%-ra nőtt 2004-re. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 65
1.2.2. A Balaton helye az ország turizmusában A Balaton turisztikai régió részesedése a magánszálláshelyek vendégforgalmából a vendégek számát alapul véve 52,4% volt a vizsgált időszak elején, a végére 46,7%-ra csökkent, amely a régió forgalmának visszaesése mellett a többi régióban bekövetkezett forgalombővülésnek köszönhető. A balatoni magánszálláshelyeken megszálló turisták átlagos tartózkodási ideje 1999 és 2004 között rendre meghaladta az országos átlagot (1999: 6,3 éjszaka, 2004: 4,5 éjszaka), azonban a két adatsor közötti távolság egyre csökken. Ennek következtében a régió vendégéjszakák alapján mért részesedése a vendégforgalom alapján vizsgált részesedésnél nagyobb mértékben, 56,7%-ról 48,8%-ra változott. 1.3. A KERESKEDELMI ÉS MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSÁNAK ALAKULÁSA 1.3.1. Balaton A régió kereskedelmi férőhelyeinek kapacitása az 1998. évi 86,7 ezerről 2005-re 18%-kal 102 ezerre bővült. 2003-ban (-2%) és 2004-ben (-4%) némi visszaesés volt tapasztalható, ettől eltekintve a növekedés folyamatos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák részesedése kis mértékben, 34,9%-ról 34,7%-ra csökkent 2005-re, miközben a balatoni szállodák férőhely kapacitása 17%-kal 35,3 ezerre növekedett. A szállodák között a négycsillagos házak férőhelyeinek száma több mint háromszorosára bővült, részesedésük az 1998-as 8,6%-ról 24,4%-ra növekedett. A háromcsillagos szállodák esetében a férőhely kapacitás 40%-kal közel 17 ezerre bővült, részesedésük a szállodákon belül 39,7%-ról 47,6%-ra nőtt. Az egy- és kétcsillagos házak férőhelyeinek száma a vizsgált időszakban csökkent. A gyógyszállodák kapacitása 1999 és 2005 között a hétszeresére növekedett, míg a wellness szállodák férőhely kapacitása egy év alatt közel a duplájára nőtt (+77%) 5. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a panziók (+53%) és az üdülőházak (+39%) kapacitása bővült, a turistaszállók (-53%) és a nagy részesedéssel rendelkező kempingek (-17%) férőhelyeinek száma csökkent. A kempingek esetében az SCD-csoport által tervezett beruházások a férőhelyek számának bővülését és a szolgáltatások minőségének növekedését, vagyis a kínálat átalakításával közvetve a forgalom növekedését eredményezheti a jövőben. A Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek férőhely kapacitása lassuló ütemben bővült 1999 és 2002 között, majd csökkent. 2005-re összességében az 1999-es 144,7 ezerről 9,6%-kal 158,5 ezerre növekedett 6. 1.3.2. A Balaton helye az ország turizmusában A Balaton kereskedelmi szálláshelyeinek részesedése az ország férőhely kapacitásából a férőhelyek számának számottevő bővülése következtében 30,2%-ról 37,1%-ra nőtt, a többi régióban 1998 és 2003 között megvalósult fejlesztések ellenére is. A balatoni egycsillagos szállodák részesedése bővült a legnagyobb mértékben (18,6%-ról 35,5%-ra), azaz a kapacitás- csökkenés mértéke (-11%) jóval elmaradt az országos átlagtól (-54%). Ezen kívül a balatoni négycsillagos szállodák (17,9%-ról 28,9%-ra) és panziók (11,1%-ról 15,3%-ra) részesedése növekedett a vizsgált időszakban. 1999-ben a Balaton turisztikai régió magánszálláshelyeinek férőhely kapacitása az ország teljes magánszálláshelyi férőhely kapacitásának 72%-át tette ki. A régió részesedése folyamatosan csökkent, 2003-ban 68%-ot ért el, 2004-re már csak 66%-ot. A csökkenés két tényezőnek volt köszönhető: a Balaton magánszálláshelyi kapacitás szűkült, miközben gyakorlatilag az összes többi régió magánszálláshelyinek kapacitása bővült. 2. A Balaton legfontosabb turizmus statisztikai mutatóinak alakulása 1990-2004 között A hosszabb távon jelentkező tendenciák érzékeltetésére az egyes Balaton-definíciók legszűkebb közös magját képező Balaton-part adatsorának vizsgálatát választottuk. Mivel azonban ez a kategória is változott 1990 és 2004 között, az elemzés során ennek hatásait úgy küszöböltük ki, hogy az 1990-ben alkalmazott definíció szerint ide tartozó településeket vettük figyelembe. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a 2001 és 2004 között publikált, Balaton-partra vonatkozó adatokból kivontuk az újonnan bekerült tíz településre, nevezetesen az Alsópáhokra, Balatonőszödre, Balatonszabadira, Cserszegtomajra, Felsőörsre, Felsőpáhokra, Hévízre, Kőröshegyre, Lovasra és Rezire vonatkozó adatokat. A továbbiakban Balatonpart alatt ezt az általunk mesterségesen létrehozott, az egyes Balaton-definíciók legszűkebb, közös magját jelentő településhalmazt értjük. 2.1. A BALATON-PARTI KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA A 2. táblázat adatai alapján a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyen megszállók aránya valamelyest csökkent a vizsgált időszak során (79,9%-ról 72%-ra). A változás mögött az áll, hogy manapság a belföldi vendégek jóval 5 Gyógyszállodák 1999 óta, wellness-szállodák 2004 óta működnek. 66 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 6 A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt években a külföldiek mintegy 10 000 ingatlant vásároltak a tó környékén.
A kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban megszálló Balaton-parti vendégek aránya 1990-ben és 2004-ben (%) 2. táblázat Kereskedelmi szálláshelyen megszállók aránya Szállodában megszállók aránya Szállodahasználat aránya kereskedelmi szálláshelyen belül 1990 2004 1990 2004 1990 2004 Vendégek összesen 79,9 72,0 31,7 41,8 39,7 58,1 Külföldi vendégek 82,0 61,6 33,8 34,5 41,2 55,8 Belföldi vendégek 72,4 81,8 24,5 48,7 33,9 59,6 Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. nagyobb arányban (81,8%, 9,4 százalékpontos növekedés) választják a kereskedelmi szálláshelyeket, mint tizenöt évvel korábban, míg a külföldi vendégek 20 százalékponttal kisebb arányban teszik ezt (61,6%). A szállodában megszállók aránya 31,7%-ról 41,8%-ra növekedett 1990 és 2004 között a belföldi vendégek számottevően nagyobb arányban választják ezt a szállástípust, mint tizenöt évvel korábban. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 1990 és 2004 között jelentősen átalakult. A szállodák vendégforgalma 84%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeké 26%-kal bővült a vizsgált 15 év során. 1990 és 1992 között 13-14%-kal csökkent a Balaton-parti vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, ami jórészt a kelet-európai régióban lezajlott politikai-gazdasági változásoknak tudható be. 1993-ban újra fellendült a vendégforgalom, két éven át 10% fölötti éves növekedési ütemet érve el, azonban 1995-ben a balkáni háborúnak, illetve a kedvezőtlen magyar gazdasági helyzetnek köszönhetően megtorpant a fellendülés. 1997-től 5% alatti, lassuló ütemű bővülés jellemezte a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégszámát. 2001-ben megállt a Balaton-parti forgalom bővülése, 2002 után pedig csökkenni kezdett. 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 6%-kal maradt el az előző évitől. A szállodák esetében is hasonló tendenciák jelentkeztek, azonban a hatások mérsékeltebbek voltak: a vizsgált időszak elején csak két évig tartott a visszaesés és 2002 után is lassabb csökkenési ütem jellemezte ezt a szállástípust, mint a kereskedelmi szálláshelyeket általában. 2004-ben a szállodai vendégek száma 4%-kal maradt el a 2003. évitől. A vizsgált tizenöt év során a külföldi vendégek száma egyharmadával csökkent a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken, a szállodákban pedig tizedével. A forgalomcsökkenés zömmel 2001 után következett be, 2004-ben a szállodák külföldi vendégeinek száma 13%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló külföldiek száma 15%-kal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma 3,6-szorosára növekedett a vizsgált időszakban, a szállodákban pedig 6,3-szor több magyar szállt meg 2004-ben, mint 1990-ben. A növekedés az 1995-ös és a 2001-es megtorpanás kivételével folyamatos volt. A forgalmi adatok alakulását megmagyarázza, hogy a belföldi és külföldi vendégek arányában jelentős változás következett be a vizsgált tizenöt év során. Míg 1990-ben a belföldi vendégek aránya 17,4% volt a szállodákban és 20,4% a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2004-ben a Balaton-parti szállodák vendégeinek 60,1%-a, a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek pedig 58,5%-a volt magyar. A Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek átlagos tartózkodási ideje 6,0 éjszaka volt 1990-ben, ami két éjszakával csökkent 2004-re. A szállodák esetében a változás sokkal kisebb mértékű volt, az 1990-es 3,7 éjszakával szemben 3,4 éjszaka volt 2004-ben az átlagos tartózkodási idő. A külföldi vendégek valamelyest hosszabb időt (4,4 éjszaka) töltöttek a szállodákban az időszak végén, mint az elején (3,9 éjszaka), a kereskedelmi szálláshelyeken azonban átlagosan 6,6 éjszaka helyett csak 5,4 éjszakát töltöttek. A belföldi vendégek esetében a szállodai átlagos tartózkodási idő változatlan volt: néhány évnyi átmeneti növekedés után újra 2,7 éjszaka lett, a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégei azonban a tizenöt évvel korábbi 3,6 éjszaka helyett már csak 3,1 éjszakát töltöttek a Balaton-parton. Az utazások egyre rövidebbé válásának nemzetközi trendje mellett a lényegesen hosszabb átlagos tartózkodási idejű külföldi vendégek arányának csökkenése alakította a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma 69%-kal bővült 1990 és 2004 között, míg a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 15%-kal csökkent. A külföldi szállodai vendégéjszakák száma némi átmeneti növekedés után 2004-re visszatért az 1990-es szintre. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma tizenöt év alatt a felére csökkent, a csökkenés a kilencvenes évek elejére és a 2000-t követő TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 67
3 500 000 A vendégéjszakák számának alakulása a Balaton-parti kereskedelmi szálláshelyeken és szállodákban, 1990-2004 3. ábra 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Külföldi szállodai Külföldi kereskedelmi szálláshelyi Belföldi szállodai Belföldi kereskedelmi szálláshelyi Forrás: KSH / Magyar Turizmus Zrt. évekre koncentrálódott. A belföldi vendégéjszakák száma a szállodákban és általában a kereskedelmi szálláshelyeken szinte folyamatosan növekedett (3. ábra). 2.2. A BALATON-PARTI MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA A rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben jelentős mértékben átalakult a Balaton-parti magánszálláshelyek forgalma is, mégpedig a kereskedelmi szálláshelyekétől eltérő módon 7. A Balaton-parti magánszálláshelyek vendégei az összes szálláshely vendégeinek 20,1%-át tették ki 1990- ben, 2004-re ez az arány 28,0%-ra növekedett. A bővülés mögött a forgalom átrendeződése áll: 1990-ben a Balatonparti külföldi vendégek 18,0%-a, 2004-ben pedig 38,4%-a választotta a magánszálláshelyeket. Ezzel szemben a magánszálláshelyen megszálló belföldi vendégek 1990. évi 27,6%-os aránya 18,2%-ra csökkent 2004-re. A magánszálláshelyek vendégeinek száma 1990 és 1997 között folyamatosan csökkent, 1998-ban az említett módszertani változásnak köszönhetően tizenkétszeresére növekedett, 1998-2004 között lényegében változatlan maradt: 280 ezer fő körül mozgott. Küldő piacok szerint vizsgálva jelentős változásokat láthatunk. A magánszálláshelyek vendégforgalmán belül 7 A változások ismertetése előtt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az adatsor alakulását egy módszertani változtatás is befolyásolja: 1998-ban a szervezett fizetővendéglátás kategóriát felváltotta a magánszállásadás kategóriája, amelynek két fő csoportja a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. 68 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM a belföldi vendégek arányának növekedése elmaradt a kereskedelmi szálláshelyeken mérttől: 1990-ben 30,8% volt, 2004-re elérte a 33,5%-ot. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégek száma csökkent 1990 és 1997 között. Míg 1998 után 230 ezer fő körül mozgott a külföldi vendégforgalom a magánszálláshelyeken, addig a 2002. évi 24%-os visszaesés után már csak a 190 ezer fős szintet érte el. A tizenöt év során összesen 87%-kal bővült a külföldi vendégek száma. Ezzel a Balaton-parti szállodákban és a magánszálláshelyeken megszálló külföldi vendégek száma nagyságrendileg azonossá vált. A belföldi vendégek száma 1998-tól kisebb-nagyobb ingadozásokkal folyamatosan növekedett 2004-ig, így a teljes vizsgált időszakban több mint megduplázódott: 112%-kal bővült. Ezzel együtt 2004-ben a Balaton-parti szállodákban megszálló belföldi vendégek száma közel a duplája a magánszálláshelyeken megszállókénak, ugyanakkor természetesen ezek az adatok sem a külföldi, sem pedig a belföldi turisták esetében nem tartalmazzák a saját ingatlanban és a rokonoknál és barátoknál megszálló turisták számát. 8 8 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2005-ben készített felmérés eredményei szerint a nyaralóval, második lakással rendelkező belföldi lakosság 26,9%-ának van nyaralója a Balatonnál; a Balatonnál valaha már járt magyarok közel egyharmadának (30,4%- ának) van olyan rokona, ismerőse, akinek a balatoni nyaralójában pihenhet. A Belügyminisztérium megyék szerint gyűjtött adatai szerint a külföldiek ingatlanszerzése az elmúlt években folyamatosan csökkenést mutatott a Balatonnál. A Balaton régiót érintő három megyében Somogy, Veszprém és Zala megyékben a külföldiek által megszerzett új ingatlanok száma 2004-ben 1332 volt, szemben a 2001. évi 2168 ingatlannal.
A magánszálláshelyek vendégeinek átlagos tartózkodási ideje közel a felére csökkent a vizsgált tizenöt év során: 1990-ben 12,8 éjszaka volt, 2004-ben már csak 4,5 azaz nem sokkal haladja meg a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban mért tartózkodási időt. 1990 és 2004 között a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 60%-kal 4,8 vendégéjszakára, a belföldi vendégeké pedig 72%-kal 3,9 éjszakára csökkent. Ennek következtében a Balatonparti magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1998 után a Balaton-parti szállodákban regisztrált vendégéjszakák szintjén mozog, a vizsgált periódusban összesen 31%-kal 1 289 ezerre csökkent. A külföldi vendégéjszakák száma kisebb mértékben, 26%-kal egymillió alá (915 ezer), a belföldi vendégéjszakák száma pedig 51%-kal 375 ezer alá csökkent a vizsgált 15 év során. 2.3. A BALATON-PARTI SZÁLLÁSHELYEK KAPACITÁSÁNAK ALAKULÁSA A Balaton-parti szálláshelyek férőhelyeinek száma 1990 és 2002 között folyamatosan, ám egyre lassuló ütemben bővült. A növekedés a kereskedelmi szálláshelyeknek, azon belül is jellemzően a szállodáknak volt köszönhető. A kapacitásbővülés üteme 2002-ben kiemelkedő volt a kereskedelmi szálláshelyek esetében, több, feltehetőleg a Széchenyi-tervnek köszönhető fejlesztés zárult le akkor, utána viszont csökkenés kezdődött. Összességében 1990 és 2004 között a szállodák férőhely kapacitása 169%-kal, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig 44%-kal bővült. A magánszálláshelyek esetében némiképp eltérő a helyzet: 1990 és 1997 között szinte folyamatosan csökkent a szervezett fizetővendéglátás férőhely kapacitása. Az 1998-as módszertani változtatások következtében a szervezett fizetővendéglátás kategória helyébe a magánszálláshelyek (fizetővendéglátás és falusi szállásadás) léptek. 1999 és 2002 között a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma is lassuló ütemben növekedett, 2002 után pedig itt is csökkenés tapasztalható. 3. Összefoglaló megállapítások A statisztikai adatok elemzése alapján a következő tendenciák jellemzik a Balaton turizmusát: az átlagos tartózkodási idő csökkenésének nemzetközi trendje megjelenik mind a kereskedelmi, mind pedig a magánszálláshelyek forgalmában, a régió küldő piacainak jelentős mértékű átstrukturálódása következett be az elmúlt tizenöt évben: a belföldi turisták váltak a régió legfontosabb vendégeivé, a külföldi turisták száma és aránya egyaránt csökken, a régió turizmusának szezonalitása nem enyhült olyan mértékben, mint az ország egészében, ez azonban részben a régió adottságainak logikus következménye, a magánszálláshelyek népszerűsége a belföldi vendégek körében egyre csökken, míg a külföldi vendégek körében egyre növekszik a vizsgált tizenöt év során, ugyanakkor a tartózkodási idő csökkenése hoszszabb távon különösen nagymértékű volt, mára nincs számottevő különbség a magán- és a kereskedelmi szálláshelyek átlagos tartózkodási ideje között, a keresletnek megfelelően a szálláshely kínálat is átalakult: a (magasabb kategóriájú és gyógy, illetve wellness) szállodai, valamint panzió és üdülőház kapacitások bővülése mellett a kempingek és turistaszállók férőhelyeinek száma csökken. Felhasznált irodalom Kiss Kornélia Sulyok Judit: A magyar turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben, Turizmus Bulletin, VII. évf. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal: Regionális statisztikai adatok, 1998-2005 Központi Statisztikai Hivatal: Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 1990-2004 Magyar Turizmus Zrt.: Turizmus Magyarországon 2002-2005 Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság: A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében, Turizmus Bulletin, VII. évf. 1. szám Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság: A magyar turisztikai régiók forgalma 2003-ban, Turizmus Bulletin, VIII. évf. 2. szám További információ: Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Iroda, telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: (www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piackutatások és Turizmus Bulletin). TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM KÜLÖNSZÁM 69