Madách Imre 1823-1864 Alsósztregvánban született nagyapja Martinvics Ignác és társainak védőügyvédje vlt Apja kamarás vlt, ennek ellenére szigrú és puritán életet élt Vácn, Pesten járt isklába Ügyvédi diplmát szerzett Szívbetegsége miatt nem harclt 48-49-es szabadságharcban, de eszmerendszerét mindvégig támgatta, testvérei(pál, Kárly) részvettek, Máriát, férjét és kislányát pedig meggyilklták-> Mária testvérem emlékezete Rákóczy Jánst a világsi fegyverletétel után Madách bujtatta Elutasíttta a kiegyezést 1859-1860között írja meg Az ember tragédiáját 1861 Arany Jáns értékelte a művet, bemutatta a Kisfaludy társaságnak -> levelező tag 1863- MTA tagja Székfglaló beszéde: A nőről, különösen esztétikai szempntból 1864: elhunyt Madách egyetlen halhatatlan remekműve Az ember tragédiája Előzmények: Költészete: Éjféli gndlatk Visszapillantás Hit és tudás Gyermekeimhez Verseskötete: Lant-virágk Drámák, drámai kísérletek Csak tréfa Férfi és nő Mária királynő Csák végnapjai Mózes Az ember tragédiája Egyetlen lyan műve, amely a Világs utáni eszmélet ötvözi Eszmék, amelyek hatnak Madáchra: Liberalizmus: szabadelvűség Nacinalizmus: nemzettudat Utópikus szcializmus: Falanszter jelenetben jelenik meg XVIII. század végén, XIX. század elején élt, elméleti eszmerendszer Céljuk: a társadalmn belül az egyenlőtlenségek (anyagi) megszüntetése Franciarszágban alakul ki: Furier Megvalósíthatatlan, az alapvető emberi ösztönök miatt Ebben a műben Furier nézetének az ellenkezője jelenik meg Determinizmus: meghatárzttság, törvényszerűség a világ jelenségei eleve meghatárzttak, elrendeltek Kereszténység tanai: Keretcímekben figyelhető meg, a világ keletkezésének módját a kereszténység szerint mutatja be Madách
Deizmus: Másdik szín végén jelenik meg Istent elfgadja a költő, mint teremtőt, de nem mind a világ mzgatóját Az emberiség megváltztathatja srsát Pzitivizmus: XIX. század végén kialakult idealista filzófiai irányzat A tudmány feladat a természeti jelenségek leírása, rendszerezése, nem pedig a magyarázata Elvetették az elméleti elgndlást Vezetőjük: Taine Dialektika: Már az ókrban is megjelent Hérakleitsz: Töredékek Kétszer nem lehet ugyanabba a flyóba lépni A világ jelenségei váltznak flyamatsan Dialektikus flyamatk jelennek meg a műben Eszmék keletkeznek, virágzásnak indulnak, majd elhalnak Madách csak az eszmék hanyatlását és az új eszmék keletkezését mutatja be, a fénykrt, a virágzást nem Témája: Szkatlan, hiszen az egész emberiségről szól, a nemzeti kérdés csak közvetetten jelenik meg benne, ebből adódóan a műfaját: emberiség költeménynek is nevezik drámai költemény rmantikus műfaj: epika, líra ötvözete A mű hőse maga az emberiség Az emberiség nagy kérdéseivel fglalkzik a mű: Mi az emberi élet értelme? Megy-é előbbre majdan fajzatm?(van-e haladás, fejlődés az emberiség fejlődésében) Milyen az egyes történelmi időszakkban a férfi és a nő egymáshz való visznya Szerkezete: keretes I-III és XV. szín keretet alkt egymással ezek az úgynevezett biblikus színek Ezeken belül találhatók a IV-XI. színig a történelmi színek XIII-XIV az utópisztikus színek (elképzelt jövőt mutatja be) Szereplők: Lucifer: Főangyal kezdetben kétségbe vnja a teremtés értelmét, hiánylj a aváltzást a világban Az Úr száműzi, ezután részt követel magának a világból 2 fát kap(tudás, halhatatlanság) Célja: Az Úr alktásának, az ember megsemmisítése Átmeneti sikereket ér el Dacs lázadó, aki mindig újrakezdi, hgy célját elérje Küzdést és kívánk diszharmóniát Ádám: Emberiség megtestesítője, aki tudni, ismerni kívánja a jövőt A jövőt álmában látja meg A jövőben Lucifer társa lesz, leleplezi az illúziókat, nagy igazságt mnd ki Ádámnak Ádámt újabb küzdelemre bíztatja
Éva: Hl segíti, hl pedig rmlásba dönti Ádámt, Szépsége az Édenre emlékezteti Ádámt Történelmi színek: IV. szín: Egyiptm Ádám - fáraó Éva - rabszlga felesége Istenkirályság van, rabszlgatartó társadalm, hiányzik az emberi szabadság Ádám halhatatlanságra, dicsőségre vágyik, ezért piramist építtet Az érzelem hatására kezd csupán Ádám a nép szavára figyelni, így a szín végén az eszme megváltzik Milliók egy miatt eszméből kialakul a szabadság eszme V. szín: Athén I.e. 5. század Demkrácia kra Ádám Miltiadész Éva Lucia (Miltiadész felesége) Szabadság eszme trzulása jelenik meg A nép jgilag szabad, de valójában népámító demagógk irányítják a srsát Nem viselik el, hgy valaki kiemelkedjen a tömegből (egyén-tömeg knfliktus) Halálra ítélik a perzsa hábrúk hősét, Miltiadészt, Éva ezért elátkzza a tömeget (Kimagasló képességekkel áll szemben a lealacsnydtt tömeggel) VI. szín: Róma Ádám Sergilus Éva Júlia Mértéktelen érzéki örömök, ez egy életfrma csődje A mértéktelenség nem hzza el a bldgságt, dögvész terjed Megjelenik Péter apstl, az ő szavaiban illetve a cirkusz mártírjainak szavaiban egy új eszme virágzik, a kereszténység Hit, szeretet, testvériség hirdetése VII. szín: Knstantináply Ez már a középkr Ádám Tankréd lvag Éva Izóra Lucifer fegyvernök Keresztes hábrúkból visszatérő Ádám tapasztalja, hgy a hitből dgma lett (megmerevedtek a nézetek), nincs egységes hit, de testvériség sem, keresztény nem irgalmas a keresztényhez Az inkvizíció virágzik Hmusin Hmiusin Jézus maga az isten(jáns gndlta ezt) Jézus Isten fia A szín végén Ádám, miután kiüresedett számára a lvag eszmény, cselekvő hősből szemlélődővé válik, azt vallja, hgy mzgjn a világ, ahgy akar VIII. szín: Prága Ádám Kepler Éva felesége, Brbála Lucifer Tanítvány Bmló feudalizmus kra
Kepler reneszánsz tudós Kiábrándult tudós, hiszen nem élhet a tudmánynak, a napi érdekek kiszlgálására kényszerítették (hrszkópcsinálás) Eszme nélküli világ Kepler gndjai: Hűtlen felesége pénzt csika ki belőle Anyját bszrkánysággal vádlják A szín végén a br segítségével a jövőről álmdik IX. szín: Párizs Újkr Álm az álmban Ádám Dantn Éva márki nő(durva frradalmi nő) Lucifer- bakó Ádám cselekvő hőssé válik Szabadság, egyenlőség, testvériség eszmerendszerét mutatja be Kiemelkedő egyéniség és a tömeg ellentéte figyelhető meg Saint-just khlt vádakkal illette Dantnt, aki így halálra ítélnek A nép beflyáslható, de nem tekinthető aljasnak, így a színben a bizakdás hangja szólal meg X. szín: Prága Kepler rajngva emlékszik vissza a frradalmra Utalás a magyar történelemre, a 48-49-es eseményekre Kepler, tanítványát a középkri tudmányk értéktelenségéről világsítja fel Tanítványát önállóságra buzdítja, így a rmantika krának prgramját hirdeti XI. szín: Lndn Újkr, Madách jelene XIX. század, szabadversenyes kapitalizmus kra Szabadság, egyenlőség, testvériség eszme megcsúflása Nincs kerek egész története a színnek, hanem epizódkból épül fel Az epizódk mutatják a krsdó Ádámnak, hgy minden áruvá válik, még az érzelmek is A szín vége egy haláltánc-mtívum A szereplők megássák saját sírjukat, amibe beleugranak, csak Éva emelkedik ki a szereplők közül, szépség, ifjúság, szerelem emelkedik felül XII-XIII-XIV. szín: Jövő, Utópia (utópikus színek) Falanszter jelenet 4000 év múlva a Nap kihűlőben van Determinizmus a meghatárztt, a tudmány segítségével racinálisan próbálnak élni, mesterséges erőfrráskat keríteni a tvábbi élethez A tudmány célszerűsége a legfntsabb Az embereknek nem lehet szabad akaratuk, nincsenek érzelmek, nincs család, nincs haza, nem lehetnek szerelmek Hiába van egyenlőség, érzelmek nélkül az embereknek bldgtalan lesz az élete Éva gyermekét kllektív nevelésre akarják vinni, amit Ádám megakadályz XIII. szín: Űr Ádám térbe menekül a természeti végzet elől Nem tud a Föld nélkül élni, a Föld szellemének szavára nem tudja széttépni az anyaghz való kötődést, a küzdést választja A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdés maga
XIV. szín: Eszkimó jelenet Az emberi lét állativá alacsnydik le, a Föld kihűlőben van, alig lehet táplálékt szerezni Megjelenik a determinizmus Az ember srsa determinált, a természeti törvények fgja lesz Ez a szín pesszimistán zárul, felmerül Ádámban a kérdés, hgy érdemes ezért a harc XV. szín: Ádám felébred álmából Ádám és Lucifer vitatkzik A vita alapja, hgy bár az ember rendelkezik szabad akarattal, de a faj srsa a történelemben determinált, így Ádám injkább az öngyilksságt választaná Ádám öngyilksságát Éva leendő anyasága akadályzza meg A mű Ádám és az Úr párbeszédével zárul: Uram! rettentő látásk gyötörtek, És nem tudm, mi bennök a való. Óh mndd, óh mndd, minő srs vár reám: E szűkhatáru lét-e mindenem Úr: Kard erős szived emelkedett: Végtelen a tér, mely munkára hív, S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd Szünetlenűl, mely visszaint s emel, Csak azt kövesd. Mndttam ember: küzdj és bízva bízzál! Az emberi lét értelmét minden krszakban keresték az írók, költők. Gethe: Faust, az élet értelme a munka Vörösmarty Mihály: Gndlatk a könyvtárban- > a küzdelem Csngr és Tünde -> 3 vándr alakja azt mutatja, hgy sem a pénz, sem a hatalm, sem a tudás nem nyújt bldgságt, s mindez múlandó(pénzkalmár,hatalm-fejedelem,tudás-tudós) Csngr számára a bldgság a szerelem lesz