Plenáris hírlevél - 2018. november 12-15., Strasbourg [08-11-2018-14:14] Hosszú távú uniós büdzsé: a Parlament pénzügyi prioritásai a 2020 utáni időszakra........................................................ 3 A képviselők szerdán fogadják el az Unió következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontjukat. Angela Merkel Európa jövőjéről a plenárison............................ 4 Angela Merkel német kancellár kedden 15 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. A vonaton utazók jogainak bővítése................................... 5 A vonaton utazók jogait hozza összhangba a napjainkban elvárt szolgáltatási szinttel az a javaslat, amelyről csütörtökön szavaz a Parlament. 2019-ben vége az Unión belüli drága hívásoknak........................ 6 Új távközlési szabályok az EU-n belüli hívások árának korlátozására, az 5G hálózatok kiépítésének támogatása, és vészhelyzeti figyelmeztetőrendszer: erről szavaz szerdán a Parlament. Lux-filmdíj: 2018-as díjátadó......................................... 7 Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani szerda délben a strasbourgi ülésteremben jelenti be a Lux-filmdíj idei nyertesét. Ambiciózus új megújulóenergia- és energiahatékonyság- célokat támogat a Parlament....................................................... 8 Az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó, kötelező 2030-as célértékekről szavaz a Parlament kedden. Globális migrációs stratégia: az Uniós országok szerepe................... 9 A képviselők kedden a migrációs folyamatokat kezelő, globális ENSZ-stratégiáról vitáznak, illetve arról, hogy abban milyen szerepet vállaljanak az uniós tagállamok. Tisztább teherautók, több elektromos busz 2030-ra....................... 10 A képviselők szerdán a teherautók és buszok széndioxid-kibocsátásának leszorításról döntenek. Romániai jogállamiság: a Parlament állást foglal......................... 11 Az EP egy kedden szavazásra bocsátandó állásfoglalásban fogalmazza meg álláspontját a legújabb román igazságügyi reformokról, és azok a hatalmi ágak szétválasztására kifejtett hatásáról. A képviselők a kisebbségek jogait védő uniós szabályokat kérnek........... 12 A kisebbségek jogait biztosító és a diszkrimináló tagállamokat büntető, az egész Unióban érvényes jogszabályokat kér az az állásfoglalás, amelyről kedden szavaz a Parlament. Humanitárius vízummal a menekülthalál ellen: szavazás a plenárison........ 13 A Parlament a humanitárius célú vízumok új európai rendszeréről szavaz, amelynek köszönhetően a menekültek életük kockáztatása nélkül is elérhetnék Európát. HU Sajtószolgálat Kommunikációs Főigazgatóság Főigazgató - szóvivő: Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20181105bri18244 A sajtóosztály központi telefonszáma: (32 2 ) 28 33000 1/13
BALÁZS Eszter ROLE: sajtóreferens BXL: (+32) 2 28 42373 STR: (+33) 3881 73839 PORT: (+32) 470 88 08 77 EMAIL: eszter.balazs@europarl.europa.eu EMAIL: Sajto-hu@europarl.europa.eu TWITTER: Europarl_HU /news/hu/agenda/briefing/2018-11-12 Napirendtervezet Élő közvetítés a plenáris ülésről (EbS+) Sajtótájékoztatók és egyéb események élő közvetítése (EP Live) Europarl TV Az EP multimédiás honlapja (angolul) A képviselőcsoportok sajtótájékoztatója pénteken 11:00-től Az Európai Parlament Kutatószolgálatának a legfontosabb témákról szóló podcastjai a plenáris ülésre 20181105BRI18244-2/13
Hosszú távú uniós büdzsé: a Parlament pénzügyi prioritásai a 2020 utáni időszakra A képviselők szerdán fogadják el az Unió következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, az egyes programokra szánt konkrét összegeket is tartalmazó tárgyalási álláspontjukat. A Parlament a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésben (MFF) több forrást szeretne látni a fiatalok segítése, a kutatás, a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, és az éghajlatváltozás porfóliójában. Megfelelő forrást kell szánni az olyan új kihívások kezelésére is, mint a migráció, a védelmi- és biztonságpolitika, ugyanakkor nem szabad csökkenteni a hagyományos politikákra, így a mezőgazdaságra és a kohézióra szánt összegeket sem. Emellett a közvetlen uniós bevételek új forrásainak ki kellene váltania az adózóktól érkező befizetéseket az uniós költségvetésbe. Bővebb információ a költségvetési bizottságban november 5-én lezajlott szavazásról szóló, angol nyelvű sajtóközleményben található. A plenáris elé kerülő pontos összegeket az időközi állásfoglalás-tervezet tartalmazza. A következő lépések A november 14-i plenáris szavazást követően a Parlament készen áll a tárgyalásra a tagállamokkal. Az egyeztetés azonnal kezdődhet, amint a Tanács elfogadja közös álláspontját. Az új MFF rendelet elfogadásához a Parlament hozzájárulása szükséges. A képviselők arra számítanak, hogy még a 2019-es európai választások előtt sikerül jó megállapodást kötni annak érdekében, hogy a pénzügyi keret késedelmes elfogadása ne okozzon komoly fennakadást az új programok elindításában, ahogy az már korábban megtörtént. Háttér Az uniós költségvetés közel 94 százaléka egyenesen az állampolgárokhoz, régiókhoz, városokhoz, gazdálkodókhoz és vállalatokhoz kerül vissza. Az Unió adminisztratív költségei az összköltség mintegy 6 százalékára rúgnak. Vita: november 13., kedd Szavazás: november 14., szerda Eljárás: egyetértési Sajtótájékoztató: november 14., szerda, 16 órakor Állásfoglalás-tervezet Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.11.5., angolul) EP kutatószolgálat: időszaki jelentés a Bizottság MFF-javaslatáról (angolul) MFF kérdés-felelet (angolul) Interaktív ismertető az EU költségvetéséről Jan Olbrycht (EPP, Lengyelország) Isabelle Thomas (S&D, Franciaország) Gérard Deprez (ALDE, Belgium) Janusz Lewandowski (EPP, Lengyelország) Az eljárás lépései (angolul) 20181105BRI18244-3/13
Angela Merkel Európa jövőjéről a plenárison Angela Merkel német kancellár kedden 15 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Angela Merkel személyében már a tizenkettedik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban. Látogatását megelőzően az alábbi vezetők vitáztak a képviselőkkel: Leo Varadkar ír miniszterelnök 2018. január 17-én, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök 2018. február 6-án, António Costa portugál miniszterelnök 2018. március 14-én, Emmanuel Macron francia elnök 2018. április 17-én, Charles Michel belga miniszterelnök 2018. május 3-án, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök 2018. május 30-án, Mark Rutte holland miniszterelnök 2018. június 13-án, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2018. július 4-én, Alexisz Ciprasz görög miniszerelnök 2018. szeptember 11-én, Jüri Ratas észt miniszterelnök 2018. október 3-án, és Klaus Iohannis román elnök október 23-án. A következő, brüsszeli plenáris ülésen november 28-án Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnök szólal majd fel. Vita: november 13., kedd, 15 óra Eljárás: állásfoglalás nélküli vita A német kancellár életrajza (angolul) Vita Európa jövőjéről 20181105BRI18244-4/13
A vonaton utazók jogainak bővítése A vonaton utazók jogait hozza összhangba a napjainkban elvárt szolgáltatási szinttel az a javaslat, amelyről csütörtökön szavaz a Parlament. A 2009-es szabályokat frissítő javaslat bővíti az utasok információhoz való jogát, a fogyatékkal élők számára hathatósabb segítséget, a kerékpárosok számára pedig könnyebb használhatóságot biztosít. Emellett egyszerűbbé teszi a reklamációt és késések esetére nagyobb kártérítést ígér. Vita: november 14., szerda Szavazás: november 15., csütörtök Eljárás: rendes jogalkotási eljárás, első olvasat Sajtótájékoztató: november 14., szerda, 14:30 órakor Boguslaw Liberadzki lengyel szocialista jelentéstevővel Jelentéstervezet a vasúti utasok jogairól és kötelezettségeiről Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.10.9., angolul) Jelentéstevő: Boguslaw Liberadzki (S&D, Lengyelország) Az eljárás lépései (angolul) A vasúton utazók jogai (Európai Bizottság) EP kutatószolgálat: a vasúton utazók jogai és kötelezettségei az Unióban (2018. június, angolul) 20181105BRI18244-5/13
2019-ben vége az Unión belüli drága hívásoknak Új távközlési szabályok az EU-n belüli hívások árának korlátozására, az 5G hálózatok kiépítésének támogatása, és vészhelyzeti figyelmeztetőrendszer: erről szavaz szerdán a Parlament. Az új jogszabály az Unión belüli telefonhívások árát 2019. május 15-től percenként legfeljebb 19 eurócentben, a szöveges üzenetekét pedig maximum 6 eurócentben határozza meg. A jogszabály az okostelefonok, így az internetalapú szolgáltatások (WhatsApp, Skype, stb.) használóinak is kedvez. Ezen kívül a tagállamoknak kötelességük lesz segíteni az 5G hálózatok kiépítését. A tagállamokban kötelező lesz bevezetni az úgynevezett fordított 112-es kommunikációs rendszert, amelynek célja, hogy vészhelyzet vagy katasztrófa esetén értesítse a térségben tartózkodó lakosokat. Vita és szavazás: november 14., szerda Eljárás: együttdöntés Sajtótájékoztató: november 14., szerda, 11:30 óra Állásfoglalás-tervezet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról Állásfoglalás-tervezet az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályzók Testületének létrehozásáról Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (2018.6.6., angolul) Jelentéstevő (jogszabály): Pilar del Castillo Vera (EPP, Spanyolország) Jelentéstevő (jogszabály): Dita Charanzová (ALDE, Csehország) Jelentéstevő (hatóság): Evžen Tošenovský (ECR, Csehország) Az eljárás lépései - jogszabály (angolul) Az eljárás lépesei - hatóság (angolul) EP kutatószolgálat: A távközlési törvény (2018. július, angolul) Európai Bizottság: Tanulmány az Unión belüli hívásokról 15 tagállamban (angolul) 20181105BRI18244-6/13
Lux-filmdíj: 2018-as díjátadó Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani szerda délben a strasbourgi ülésteremben jelenti be a Lux-filmdíj idei nyertesét. Idén az alábbi filmek versengtek a díjért: The Other Side of Everything,rendezte: Mila Turajilic (Szerbia, Franciaország, Katar) Woman at War, rendezte: Benedikt Erlingsson (Izland, Franciaország, Ukrajna), és Styx, rendezte: Wolfgang Fischer (Németország, Ausztria). Az Európai Parlament mindhárom film feliratozási költségeit állja az Unió 24 hivatalos nyelvén, emellett minden EU tagállam számára digitális mozicsomagot állít össze. A Parlament a 2018-as Lux-díjat elnyerő alkotást a látás- és halláskárosultak számára is elérhetővé teszi, és részt vesz a film nemzetközi promótálásában. A nyertest a képviselők választják ki. Az Európai Parlament alelnöke, Evelyne Gebhardt (S&D, Németország) a három film rendezőjével november 14-én, szerdán 15 órától sajtótájékoztatót tart Strasbourgban. A Lux-filmdíj célja az európai filmgyártás támogatása. Ennek jegyében a díj segíti az európai alkotások terjesztését és hozzájárul a fontos politikai és társadalmi kérdések megvitatásához. A díjat először 2007-ben ítélték oda. Ünnepélyes díjátadás: november 14., szerda dél Eljárás: ünnepélyes díjátadás Sajtótájékoztató: november 14., szerda 15 órakor Evelyne Gebhardt (S&D, Németország) alelnök és a három film rendezőjének részvételével Interjú készíthető a rendezőkkel, színészekkel és producerekkel az Európai Parlamentben az alábbi időpontokban: november 13., kedden 15:30-17:00 között, és november 14., szerdán 10:30-11:30 között. Konkrét interjúidőpontot foglalás alapján tudunk biztosítani, ehhez kérjük, írjanak mindkét alábbi email-címre: eulalia.martinezdealosmoner@europarl.europa.eu és dgcommseminarsmsmu@europarl.europa.eu. A Lux-filmdíj oldala (angolul) The Other Side of Everything Woman at War Styx 20181105BRI18244-7/13
Ambiciózus új megújulóenergia- és energiahatékonyság- célokat támogat a Parlament Az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó, kötelező 2030-as célértékekről szavaz a Parlament kedden. A megújuló energiaforrásoknak 32 százalékos arányt kell elérniük az összes energiaforráson belül, az energiahatékonyságnak pedig 32,5 százalékkal kell javulnia a javaslat szerint. A tervezet emellett az uniós fogyasztóknak megadja a jogot a saját célra szánt megújulóenergia-fejlesztésre, az energiatöbblet tárolására és értékesítésére. A jogszabálytervezet az energiaunió új vezetési struktúráját is kialakítja, és a második generációs bioüzemanyagokra való átállás érdekében lehetővé teszi egyes élelmiszernövényekből nyert bioüzemanyagok kivezetését a piacról. Vita: november 12., hétfő Szavazás: november 13., kedd Eljárás: rendes jogalkotási eljárás Sajtótájékoztató: november 13., 14:00 Állásfoglalás-tervezet az energiahatékonyságról Állásfoglalás-tervezet a megújuló energiaforrásból előállított energiáról Állásfoglalás-tervezet az energiaunió igazgatásáról Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (energiahatékonyság, 2018.6.20., angolul) Sajtóközlemény a háromoldalú tárgyalások végén (megújulók) Jelentéstevő (energiahatékonyság): Miroslav Poche (S&D, Csehország) Jelentéstevő (megújulók): José Blanco López (S&D, Spanyolország) Jelentéstevő (igazgatás): Jakob Dalunde (Zöldek/EFA, Svédország) Jelentéstevő (igazgatás). Michèle Rivasi (Zöldek/EFA, Franciaország) Az eljárás lépései (energiahatékonyság, angolul) Az eljárás lépései (megújulók, angolul) Az eljárás lépései (igazgatás, angolul) EP kutatószolgálat: energiahatékonyság (angolul) EP kutatószolgálat: megújulók (angolul) EP kutatószolgálat: az energiaunió igazgatása (angolul) Uniós válasz a klímaváltozásra: legyen több megújuló energiaforrás (videó) 20181105BRI18244-8/13
Globális migrációs stratégia: az Uniós országok szerepe A képviselők kedden a migrációs folyamatokat kezelő, globális ENSZ-stratégiáról vitáznak, illetve arról, hogy abban milyen szerepet vállaljanak az uniós tagállamok. A magyar kormány után az osztrák kormány is úgy döntött a közelmúltban, hogy kilép az ENSZ Globális egyezmény a biztonságos, rendezett és szabályos migrációért nevű egyezményéből. A két kilépőt Csehország és Lengyelország követheti. A nem kötelező érvényű globális egyezményt jövő hónapban írják alá Marokkóban. Háttér A menekültekről és migránsokról szóló, az ENSZ Közgyűlése által 2016 szeptemberében elfogadott new yorki nyilatkozat volt az első lépése annak a többoldalú tárgyalássorozatnak, amelynek eredményeként két globális egyezmény született meg a menekültekről és a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról. A menekültekről szóló globális egyezmény célja a menekültek befogadása és támogatása jelentette teher és felelősség igazságosabb elosztása; ezt az egyezményt már elfogadták. A migrációról szóló globális egyezmény azt szeretné biztosítani, hogy a veszélyes helyzetben lévő bevándorlók tartós megoldásoknak köszönhetően megfelelő segítséghez jussanak. Ehhez viszont a migrációval járó kockázatokkal és kihívásokkal a kiinduló-, a tranzit-, és a célországokban egyaránt foglalkozni kell. Vita: november 13., kedd Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása Állásfoglalás a globális ENSZ egyezményekről (2018.4.18.) 20181105BRI18244-9/13
Tisztább teherautók, több elektromos busz 2030-ra A képviselők szerdán a teherautók és buszok széndioxid-kibocsátásának leszorításról döntenek. A környezetvédelmi szakbizottság 35 százalékos célértéket tartalmazó javaslata 2030-ra a bizottsági 30 százalékos javaslatnál nagyobb mértékben korlátozná az új nehézgépjárművek széndioxid-kibocsátását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A szakbizottság képviselői 2025-re 20 százalékos köztes célértéket állapítottak meg. A gyártóknak emellett 2030-ra azt is biztosítaniuk kell, hogy eladásaik 20 százalékát nulla, vagy alacsony (legalább 50 százalékkal alacsonyabb) kibocsátású gépjárművek teszik ki. A 2025-ig kötelező célérték 5 százalék. A környezetvédelmi bizottság a városi buszokat is a javaslat hatálya alá vonta, és javasolta, hogy az új buszok 2025-re fele, 2030-ra pedig háromnegyede legyen kötelezően elektromos. Vita és szavazás: november 14., szerda Eljárás: rendes jogalkotási eljárás Jelentéstervezet az új teherautók széndioxid-kibocsátásáról Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.10.18., angolul) Jelentéstevő: Bas Eickhout (Zöldek/EFA, Hollandia) Az eljárás lépései (angolul) EP kutatószolgálat: széndioxid-kibocsátási szintek teherautók esetében (angolul) 20181105BRI18244-10/13
Romániai jogállamiság: a Parlament állást foglal Az EP egy kedden szavazásra bocsátandó állásfoglalásban fogalmazza meg álláspontját a legújabb román igazságügyi reformokról, és azok a hatalmi ágak szétválasztására kifejtett hatásáról. A nem törvényerejű állásfoglalás az október 3-i, Viorica Dăncilă román miniszterelnök részvételével lezajlott vitát zárja le. A vita többek között az idén korábban tömegtüntetéseket kiváltó román igazságszolgáltatási reformokról szólt. A jogállamiság meglétét ellenőrző, állandó mechanizmust kér a Ház Egy másik, szerdai szavazásban során a Parlament várhatóan kijelenti: szükség van egy olyan állandó és objektív uniós mechanizmusra, amely folyamatosan ellenőrzi a demokrácia és jogállamiság tiszteletben tartását minden tagállamban. A szavazást megelőző, október 23-i, a Tanács és a Bizottság részvételével lezajlott plenáris vitában a képviselők úgy foglaltak állást, hogy az EU alapszerződésében található 7-es cikk nem elegendő ahhoz, hogy az Unió hatékonyan reagálhasson az alapértékei megsértése esetén. Vita: október 3., szerda (Románia) és október 23., kedd (jogállamisági mechanizmus) Szavazás: november 13., kedd (Románia) és november 14., szerda (jogállamisági mechanizmus) Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalások A jogállamiság helyzete a tagállamokban és a híres 7. cikk Uniós felügyelet kell a demokrácia, jogállamiság és az alapjogok védelmére 20181105BRI18244-11/13
A képviselők a kisebbségek jogait védő uniós szabályokat kérnek A kisebbségek jogait biztosító és a diszkrimináló tagállamokat büntető, az egész Unióban érvényes jogszabályokat kér az az állásfoglalás, amelyről kedden szavaz a Parlament. A Nagy József szlovákiai néppárti képviselő által jegyzett állásfoglalás-tervezet felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdje el a munkát az uniós kisebbségek jogainak minimumszintjét megállapító irányelven. Az új jogszabályban olyan határértékeknek és lépéseknek is szerepelniük kellene, amelyek alapján fel lehet lépni a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető tagállamok ellen. Az Uniónak emellett az Emberi Jogok Európai Egyezményében használt kisebbség-definíciót kellene használnia, fogalmaz a javaslat. Az állásfoglalástervezetben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a gyakran a társadalom peremére szorult, állampolgári jogok nélkül élő európai romák miatt. A Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel az jogfosztottság ellen és biztosítsák, hogy az alapvető emberi jogok ezen kisebbség esetében is maradéktalanul érvényesüljenek. Vita: november 12., hétfő Szavazás: november 13., kedd Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás Állásfoglalás-tervezet az uniós kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2018.10.10., angolul) Jelentéstevő: Nagy József (EPP, Szlovákia) Az eljárás lépései (angolul) 20181105BRI18244-12/13
Humanitárius vízummal a menekülthalál ellen: szavazás a plenárison A Parlament a humanitárius célú vízumok új európai rendszeréről szavaz, amelynek köszönhetően a menekültek életük kockáztatása nélkül is elérhetnék Európát. Az új rendszer azt tenné lehetővé a nemzetközi védelemért folyamodók számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken vagy konzulátusokon kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat abban az esetben, ha belépésük egyedüli célja a menekültstátusz kérése. A vízummal az úti dokumentumot kiállító tagállam területére lehetne belépni. Az állampolgári jogi bizottság a javaslattal azt szeretné elérni, hogy a menekültstátuszért folyamodók törvényes úton léphessenek be Európába, visszaszorítva ezzel az embercsempészetet és az Unióba vezető migránsútvonalakon, elsősorban a Földközitengeren az azzal járó haláleseteket. A javaslattervezet felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2019. március 31-ig terjesszen be az európai humanitárius célú vízumról szóló jogszabályjavaslatot. A javaslattervezet csütörtöki elfogadásához a Parlament abszolút többségére, tehát legalább 376 szavazatra van szükség. Vita: november 13., kedd Szavazás: november 14., szerda Eljárás: jogalkotási kezdeményezés Sajtótájékoztató: november 14., szerda, 15:30, Juan Fernado López Aguilar (S&D, Spanyolország) jelentéstevő részvételével A Bizottságnak szóló ajánlás a humanitárius célú vízumról Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2019.10.10., angolul) Humanitárius vízum: biztonságos megoldás a menedékkérők számára Jelentéstevő: Juan Fernando López Aguilar (S&D, Spanyolország) Az eljárás lépései (angolul) EP kutatószolgálat: a humanitárius vízumok eredményének elemzése (2018. július, angolul) 20181105BRI18244-13/13